Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága Útmutató megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez Alkalmazandó a regionális operatív programok keretében megvalósítandó turisztikai attrakciók fejlesztésére irányuló projekt javaslatok kidolgozása esetén Budapest, 2009. június
Módszertani bevezető Az útmutató a regionális operatív programok keretében megvalósítandó turisztikai termékek és attrakciók fejlesztésére irányuló projekt javaslatok kidolgozása keretében elkészítendő megvalósíthatósági tanulmány (a továbbiakban: MT) tartalmára vonatkozó alapvető, általános elvárásokat, javasolt szempontokat foglalja össze. Amennyiben jelen útmutatóban foglaltak valamely fejezet tekintetében eltérnek az Általános feltételek a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében megjelent Pályázati Felhívás és Útmutatókhoz (a továbbiakban: Általános Feltételek) c. dokumentumban megfogalmazott általános előírásoktól, és az eltérés tényére kifejezett hivatkozás történik, akkor a jelen dokumentumban szabályozottak az irányadók. Az MT-knek kötelező jelen útmutatóban foglalt szerkezetet követniük, és minden olyan információt tartalmazniuk, amelyek az útmutató egyes fejezetei alatt kifejtendő szempontként felsorolásra kerültek. Ennek oka, hogy a pályázatok értékelése az MT-re épül, és amennyiben az nem a megfelelő szerkezetben ill. tartalommal készül, az az értékelést nehezíti. Amennyiben az MT-ben nem kerül kifejtésre az útmutatóban meghatározott fejezet, fejezetrész, ill. annak elvárt információtartalma, úgy egy módszertani bevezetőben vagy az MT megfelelő részében ismertetni szükséges az eltérés szakmailag alátámasztott indoklását (pl. az útmutatóban megjelölt szempont az adott projekt esetében nem releváns, mert ). Az eltérés indoklásának vagy annak megfelelőségének hiányában a szakmai értékelés során az értékelők tisztázó kérdéseket tehetnek fel a projektgazda részére. Az útmutató ugyanakkor nem határozza meg, hogy az egyes fejezetek alatt megjelölt elvárást, szempontot milyen részletezettséggel kell kifejteni, milyen részszempontok és további szempontok figyelembevétele szükséges, indokolt. Az MT értelemszerűen az útmutatóban megjelölt szempontokon kívüli, további információkkal kiegészíthető. A konkrét projekt sajátos jellemzői alapján lényeges részszempontok és kiegészítő szempontok MT-ben való kidolgozásánál figyelembe kell venni a pályázati kiírásban és útmutatóban foglaltakat. A pályázati adatlapban szereplő adatoknak összhangban kell lennie a MT-ben szereplő információkkal. A korábbi pályázatokhoz képest a leglényegesebb módosítás, hogy a költség-haszon elemzés kizárólag a MT részét képezi, külön dokumentumként nem kell benyújtani. A két dokumentum összevonása lehetővé teszi, hogy a projekt és hatásai, közvetett hasznai komplex módon kerüljenek bemutatásra. Elvárás, hogy ahogyan az MT, úgy a költséghaszon elemzés is célirányosan készüljön, logikus, rövid, tényszerű adatokat tartalmazzon, továbbá, hogy reális és alátámasztott információk szerepeljenek benne. Az MT formai követelményei A címoldalon legyen feltüntetve a Megvalósíthatósági tanulmány cím alatt a projekt javaslat címe, amelyre az MT kidolgozásra került. A címoldal után következzen a fejezetek és mellékleteinek oldalszámait mutató tartalomjegyzék. Az MT törzsdokumentuma a projekt megvalósíthatóságának értékeléséhez szükséges lényegi információkat (tényeket, tervezési adatokat és azokat közvetlenül alátámasztó indoklásokat) tartalmazza, és az egyes fejezeteket kiegészítő, kevésbé lényeges információk (felhasznált dokumentumok jegyzéke, helyszínrajzok, fényképek és ábrák, egyéb műszaki dokumentumok, egyéb adminisztratív dokumentumok stb.) az MT sorszámozott és oldalszámozott mellékleteibe kerüljenek. Az MT mellékletek nélkül nem lehet hosszabb, mint 100 oldal, ennél nagyobb terjedelem esetén rövidítésre irányuló hiánypótlásra kerül sor! Az MT célja, hogy az értékelők számára az értékelés során elegendő információt szolgáltasson annak megítéléséhez, hogy a projekt valós probléma megoldását célozza, illeszkedik a releváns operatív program céljaihoz, optimális műszaki és szakmai tartalommal bír, társadalmi hasznai jogossá teszik a támogatást, pénzügyileg végiggondolt és a támogatási szabályoknak megfelel. Az MT-nek tartalmaznia kell a részletes és pontos költségbecsléseket, ami az engedélyes terv műszaki tartalmán és mérnöki költségbecslésén kell, hogy alapuljon. 2
Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (MAX. 2 OLDAL)... 4 2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA (MAX. 5 OLDAL)... 5 2.1 A PROJEKTGAZDA TEVÉKENYSÉGEI (MAX. 1 OLDAL)... 5 2.2 A PROJEKTGAZDA KORÁBBI FEJLESZTÉSEI (MAX. 1 OLDAL)... 5 2.3 A PROJEKT ELHELYEZÉSE A PROJEKTGAZDA STRATÉGIÁJÁBAN (MAX. FÉL OLDAL)... 5 2.4 AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁJÁNAK BEMUTATÁSA (MAX. 1 OLDAL)... 5 2.5 PROJEKT MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA (MAX. FÉL OLDAL)... 6 2.6 PROJEKTÜZEMELTETŐ SZERVEZET BEMUTATÁSA (MAX. 1 OLDAL)... 6 3. A PROJEKT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI-KÖRNYEZETI HÁTTERE (MAX. 4 OLDAL)... 7 4. FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA (MAX. 16 OLDAL)... 7 4.1 HELYZETÉRTÉKELÉS (MAX 2 OLDAL)... 7 4.2 SWOT ELEMZÉS (2 OLDAL)... 7 4.3 KERESLET-KÍNÁLAT ELEMZÉSE (MAX. 8 OLDAL)... 7 4.4 PROJEKT INDOKOLTSÁGA, CÉLKITŰZÉSEI, ELVÁRT EREDMÉNYE (MAX. 4 OLDAL)... 10 5. A PROJEKT NÉLKÜLI ALTERNATÍVA BEMUTATÁSA (MAX 6 OLDAL)... 11 5.1 MŰSZAKI ÉS SZAKMAI LEÍRÁS, FELTÉTELEK... 11 5.2 ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEK ELŐREJELZÉSE... 11 5.3 PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS TÁRSADALMI HASZNOK ELŐREJELZÉSE... 11 6. MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA, ÜZLETI TERV (MAX. 30 OLDAL)... 12 6.1 MŰSZAKI TARTALOM RÉSZLETES LEÍRÁSA (MAX. 11 OLDAL)... 12 6.2 RÉSZLETES MŰKÖDÉSI, MŰKÖDTETÉSI JAVASLAT (MAX 6 OLDAL)... 12 6.3 MARKETING TERV (MAX 4 OLDAL)... 13 6.4 CSELEKVÉSI ÜTEMTERV (MAX. 6 OLDAL)... 14 6.5 HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE (MAX 3 OLDAL)... 15 7. PÉNZÜGYI ELEMZÉS (MAX 20 OLDAL)... 17 7.1. A PÉNZÜGYI ELEMZÉS CÉLJA... 18 7.2 A PÉNZÜGYI ELEMZÉSNÉL KIEMELT MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK... 19 7.3 A PROJEKT PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEINEK BECSLÉSE... 20 7.4 A PROJEKT PÉNZÜGYI BEVÉTELEINEK BECSLÉSE, ILLETVE ÖSSZEGZÉSE... 25 7.5 A PROJEKT PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNYMUTATÓI... 26 7.6 A TÁMOGATÁSI ARÁNY ÉS TÁMOGATÁSI ÖSSZEG KISZÁMÍTÁSA... 28 7.7 A PROJEKT PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA... 32 8 KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (MAX 9 OLDAL)... 35 8.1 A PROJEKT PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEINEK ÖSSZEGZÉSE (MAX. FÉL OLDAL)... 35 8.2 A PROJEKT KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉGEINEK BECSLÉSE... 35 8.3 A PROJEKT KÖZGAZDASÁGI HASZNAINAK ÉS KÖLTSÉGEINEK BECSLÉSE (EXTERNÁLIÁK)... 37 8.4 KÖZGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYMUTATÓK... 43 8.5 A PROJEKT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSAINAK BEMUTATÁSA 1 MILLIÓ EURÓ ALATTI PROJEKT ESETÉN... 44 9 ÉRZÉKENYSÉG- ÉS KOCKÁZATELEMZÉS (MAX 8 OLDAL)... 46 9.1 ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT... 46 9.2 KOCKÁZATELEMZÉS... 46 MELLÉKLETEK... 47 3
1. Vezetői összefoglaló (max. 2 oldal) A felmerült probléma és a javasolt megoldás megvalósíthatóságának rövid összefoglalása. A vezetői összefoglalóból ki kell derülnie: Miért szükséges a projekt megvalósítása? Miért kell támogatni a megvalósítást? Résszempontok: A kiinduló helyzet ismertetése, a projekt helyszín megjelölése A projekt célkitűzéseinek és tervezett eredményeinek, hatásainak leírása, indokoltságának tömör alátámasztása A projekt keretében létrehozandó kapacitások, a fejlesztéssel lehetővé tett tevékenységek/szolgáltatások leírása és a projekt által megvalósítandó fejlesztések műszaki tartalmának rövid összefoglalása, A megvalósítás tervezett ütemezése A végrehajtó szervezet bemutatása, Az üzemeltetés tervezett kereteinek bemutatása A fejlesztés tervezett pénzügyi kereteinek rövid összefoglalása 4
2. A projektgazda bemutatása (max. 5 oldal) A projektgazdára vonatkozó alapadatokat a pályázati adatlap tartalmazza, a MT jelen pontjában csak a legszükségesebb adatokat kell feltűntetni (projektgazda neve, jogi formája, címe, hivatalos képviselőjének neve, beosztása, telefonszám, e-mailcím). 2.1 A projektgazda tevékenységei (max. 1 oldal) A projektgazda bemutatása a pályázat szempontjából releváns, elsősorban turisztikai tevékenységek alapján. A projektgazda tevékenységeinek, illetve amennyiben releváns alap- és vállalkozási tevékenységeinek külön-külön történő felsorolása, illetve ezen tevékenységek kapcsolódása a projektben meghatározott fejlesztésekhez. Ki kell térni továbbá az általános forgalmi adó elszámolhatóságára, amely a támogatási összeget módosítja attól függően, hogy a kedvezményezett jelen projektben jogosult-e az ÁFA levonására vagy nem a 2007. évi CXXVII. törvény alapján. Konzorcium esetében ezt konzorciumi tagonként kell megtenni. 2.2 A projektgazda korábbi fejlesztései (max. 1 oldal) A projektgazda által korábban végrehajtott turisztikai beruházás(ok) táblázatszerű bemutatása különös tekintettel a projekt(ek) eredményeire és fenntartására vonatkozóan. A már megvalósult projekt(ek) megvalósulásának célja (a megoldandó problémák és/vagy kihasználni kívánt lehetőségek), helyszíne, adottságai, a megvalósítás mérföldkövei, érdekeltek, célcsoportok, outputok és a már jelentkező hatások bemutatása. Nem csupán a támogatásból megvalósuló, hanem a más forrásból (önerő, hitel, stb.) történő jelentős fejlesztéseket is érdemes felsorolni. 2.3 A projekt elhelyezése a projektgazda stratégiájában (max. fél oldal) A projekt illeszkedése a projektgazda stratégiájában meghatározott célkitűzésekhez, tervezett szerepe azok teljesülésében. (A stratégiának nem formálisan kell rendelkezésre állnia, hanem annak bemutatása a cél, hogy a pályázó jövőképpel rendelkezik.) A projekt céljainak illeszkedése a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célokhoz A projekt kialakulásával kapcsolatosan eddig a pályázónál lezajlott folyamat és a megszületett döntések összefoglalása. A pályázó és a projekt kapcsolata a működtetés/üzemeltetés során, ennek jogi, finanszírozási, szervezeti és döntéshozatali vonatkozásai. 2.4 Az együttműködő partnerek és az együttműködés formájának bemutatása (max. 1 oldal) A projekt megvalósítására kötendő társulási, konzorciumi megállapodás kereteinek, az együttműködés módjának meghatározása, megjelölve az egyes partnereknek a projekt megvalósításában betöltendő szerepét, hozzájárulását. Be kell mutatni a finanszírozás szabályait (az egyes tagok pénzügyi hozzájárulásának mértékét). Meg kell jelölni azt is, hogy a konzorciumi partnerek (címzettek) a támogatandó tevékenység tekintetében ÁFA visszaigénylők-e. Amennyiben a pályázó önkormányzati társulás, mutassa be a önkormányzatokat tömörítő társulást, ezen belül is a 2004. évi CVII. tv. szerinti többcélú kistérségi társulást, a 1997. évi CXXXV. Tv-ben meghatározott jogi személyiségű társulást, az együttműködés főbb 5
pontjait. A konzorciumi, társulási megállapodás másolatát a pályázathoz kell csatolni (nem a megvalósíthatósági tanulmány mellékletét képezi). Szükséges bemutatni az egyéb együttműködő partnereket (az együttműködések jogi, pénzügyi stb. formáját), melyekkel a projektgazda a megvalósítás és a fenntartás során is szoros szakmai együttműködést tart fenn. (pl. helyi _TDM szervezet, egyéb helyi turisztikai szolgáltatók, Tourinform iroda, RMI, stb.) 2.5 Projekt menedzsment szervezet bemutatása (max. fél oldal) Kitöltendő, amennyiben a projektgazda nem azonos a projektmenedzsment szervezettel. A projektgazda és a projektmenedzsment szervezet közötti kapcsolat bemutatása. A projekt megvalósítását lebonyolító menedzsment szervezet jellemzőinek részletes kifejtése (jogi forma, felügyeleti szerve, struktúra, feladatkörök, vezetők és szakemberek, munkatársak e személyek tekintetében a végzettség és a szakmai tapasztalatok bemutatása is szükséges, működésének időtartama stb.). A projektmenedzsment tevékenység saját szervezeten belül történő ellátása esetén alkalmazandó szabályokat az Általános feltételek a Regionális Operatív Programok keretében megjelent Pályázati felhívás és Útmutatókhoz, valamint Kiemelt Tervezési felhívásokhoz című dokumentum (továbbiakban Általános feltételek Útmutató) tartalmazza (http://www.nfu.hu/content/3025). 2.6 Projektüzemeltető szervezet bemutatása (max. 1 oldal) Kitöltendő, amennyiben a projektgazda nem azonos a projekt által fejlesztendő létesítmény üzemeltető szervezetével. A projekt üzemeltetését végző menedzsment/bérlő/franchise partner szervezet jellemzőinek részletes kifejtése (jogi forma, jelenlegi vagy korábbi referenciák, a megkötött vagy megkötendő szerződés főbb elemei időhorizont, díjak, garanciák, biztosítékok, vezetők és szakemberek, munkatársak szakmai tapasztalatának bemutatása). Be kell mutatni az üzemeltetési forma előnyeit, esetleges hátrányait. 6
3. A projekt társadalmi-gazdasági-környezeti háttere (max. 4 oldal) A projekt által fejleszteni kívánt tevékenység gazdasági, társadalmi, jogi hátterét kell ebben a fejezetben bemutatni, ami megalapozza a fejlesztési igények meghatározását is. Közvetlen gazdasági-társadalmi környezet bemutatása a deszitnáció és a település alapvető gazdasági mutatóinak ismertetése, különös tekintettel a turizmus ágazatra (helyi vállalkozások száma, összetétele, lakosság jövedelmi helyzete, munkaerő-piaci jellemzők, demográfiai helyzet és tendenciák, a legfontosabb kulturális jellemzők). A beruházás által érintett desztináció lehatárolása, a természetes és épített környezet rövid bemutatása, különös tekintettel azokra a tényezőkre, melyek esetlegesen befolyásolhatják a projekt megvalósítását. A helyzetelemzésnek az érintett desztináción kívüli tágabb környezet turisztikai helyzetleírását (világ illetve Európa turizmusa, a magyar turizmus súlya a gazdaságban stb.) nem kell, sőt nem szabad tartalmaznia, a projekt szűkebb környezetére és az érintett, megalapozó trendekre kell koncentrálni! 4. Fejlesztési igény megalapozása (max. 16 oldal) 4.1 Helyzetértékelés (max 2 oldal) A helyzetelemző fejezet fő funkciója, hogy bemutassák azokat a tervezéskor meglévő, kiinduló információkat, adatokat és folyamatokat, amelyek a projekt célrendszerének kialakításakor szerepet játszottak, és amelyek hatással lehetnek a projekt által elért eredményekre és hatásokra; és az előző fejezetben nem kerültek bemutatásra. Az attrakció és a település turisztikai bevételei, az infrastrukturális feltételek, az immateriális javak, a turizmusban dolgozók száma és a szezonalitás jellegének bemutatása, a tendenciák jellemzése és értékelése. 4.2 SWOT elemzés (2 oldal) Az attrakció/projekthelyszín és a projekt bemutatása SWOT analízis segítségével. Az elemzés során két csoport, a sikertényezők (erősségek és lehetőségek), valamint a kockázati tényezők (gyengeség, veszélyek) elkülönítésére és értelmezésére kell törekedni. Lényeges, hogy a projekttel kapcsolatos minden kockázatot (pl. pénzügyi, fenntarthatósági kockázat) a 9. fejezetben kell részletesen tárgyalni. A pénzügyi, fenntarthatósági kockázatok bemutatása során a 7. fejezetben szereplő eredmények az irányadók. 4.3 Kereslet-kínálat elemzése (max. 8 oldal) Ezen keresztül a fejlesztési szükséglet bemutatása. A projekt hátterének, kontextusának elemzése, előzményeinek bemutatása, a projekt által elérni kívánt állapot felvázolása, az eredmények és hatások bemutatásának megalapozása legalább az elmúlt három év tapasztalatai alapján. A desztinációra illetve a településre vonatkozó turisztikai kereslet-kínálat elemzésnek át kell tekintenie az adott fejlesztés által létrehozandó szolgáltatások iránti igényeket, illetve piaci viszonyokat. (Az adott turisztikai termék/ek piaci helyzetének elemzése, szakterület jellemzőinek bemutatása a fejlesztéssel érintett desztinációban.) Az elemzések eredményeként kapott információk nagyon fontos alapadatokat jelentenek a bevételek, 7
költségek helyes megítélésében, és így az elemzés pontossága nagy hatással van a projekt pénzügyi fenntarthatóságának, valamint a társadalmi hasznosságának megítélésében. Az elemzés során célcsoport-specifikusan szükséges felmérni az attrakciófejlesztés hatását, a várható látogatólétszám-bővülést. A látogatólétszám mellett az elemzésnek szükséges kitérnie az attrakció vonatkozásában a látogatók fizetési hajlandóságára: milyen összeget hajlandó áldozni a fejlesztés hatására létrejövő / megújuló turisztikai termékre, szolgáltatásra. Az elemzésnek információt kell szolgáltatni a látogatói kör összetételéről is, különösen a tekintetben, hogy a látogatólétszám-bővülés mekkora fogyasztásbővülést, eltöltött vendégéjszaka-növekedést eredményez a környék településein. Az elemzésnek továbbá tartalmaznia kell a fejlesztésben érintett termékek, szolgáltatások körének jellemzését, az adatforrások, az adatgyűjtés módszerének, ill. a piackutatás bemutatását. Keresletelemzés Az elemzés fő célja, hogy meghatározza a tervezett szolgáltatások potenciális fogyasztóit, feltárja azok jellegzetességeit és meghatározza azokat a fő folyamatokat és eszközöket, amelyek hatnak rájuk. Meglevő és működő attrakciók esetén szükséges az aktuális keresleti viszonyok múltbéli adatokon alapuló bemutatása is. Azonosítani kell azokat a használó csoportokat, amelyek jelenleg a fejlesztések környezetében a hasonló kínálatokat igénybe veszik, jellemzőiket, igényeiket, elvárásaikat: - motiváció alapján (gyógyulás, rekreáció - wellnes, pihenés, üzleti/konferencia/ aktív turizmus, stb.) - korcsoportok szerinti bontás - csoportos, családi, egyéni turisták - amennyiben lehetőség nyílik rá: turistákat kibocsátó területek meghatározása (régión belüli, régión kívüli, külföldi) Meg kell határozni röviden a potenciális használókra ható legfontosabb trendeket és azok várható alakulását. Az elemzés legalább szekunder adatokon (ágazati statisztikák, kutatások) alapuló kvantitatív eszközöket kell alkalmazzon, a fejlesztés jellegétől függően kiegészítve ezt primer adatgyűjtéssel, kutatással. Kínálatelemzés A kínálat elemzésénél cél egyrészt a jelenlegi helyzet jellemzőinek feltárása,másrészt a jövőben kialakuló helyzet előrevetítését a lehetséges fejlesztések és trendek hatásainak figyelembevételével. A kínálatelemzés illeszkedik a 2.4 pont együttműködő partnerek bemutatásához. Ki kell térni továbbá a Turisztika Desztináció Menedzsment szervezettel való együttműködésre, az eredmények és a lehetőségek értékelésére. A vizsgálat során figyelembe kell venni a helyi, és a konkurens szolgáltatók, továbbá a helyi kapcsolódó szolgáltatók (vendéglátók, szálláshely-szolgáltatók) jellemzőit, eredményeit és lehetőségeit. A jelenleg a térségben nyújtott kínálat jellemzőinek meghatározása során az alábbi területeket vizsgáljuk: Versenytárselemzés szolgáltatás Publikált versenytársak versenytársak a színvonal 8
Helyi Versenytársak struktúra bemutatása ár (tól-ig) pozícionálása (turisztikai termék, attrakció, látogatottság, célcsoport alapján) marketing- és reklámtevékenysége megítélése Versenytárs 1 Versenytárs 2 Versenytárs Regionális Versenytársak Versenytárs 1 Versenytárs 2 Versenytárs Országos Versenytársak Versenytárs 1 Versenytárs 2 Versenytárs A várható fejlesztések hatásának elemzése: Vizsgált versenytárs Versenytárs 1 Versenytárs 2 Versenytárs a versenytársnál ismert jövőbeli fejlesztési tervek, programok fejlesztések hatása, következtetés a projektgazdára nézve a szolgáltatások lehetséges kapcsolódása, együttműködési lehetőségek Turisztika Desztináció Menedzsment szervezettel való együttműködési lehetőségek ismertetése Szezonalitási kérdések 9
Külön szempontként kell vizsgálni az adott szolgáltatás iránti kereslet és kínálat szezonalitásának jellemzőit és az annak kiegyenlítésére tehető lépéseket. 4.4 Projekt indokoltsága, célkitűzései, elvárt eredménye (max. 4 oldal) A fejezetnek választ kell adnia arra, hogy a projekt hogyan illeszkedik a pályázati felhívásban megfogalmazott célokhoz, azok teljesüléséhez miként járul hozzá. A projekt célrendszerének stratégiai és operatív célok részletes bemutatása, a célok eléréséhez mérföldkövek rendelése. A legfontosabb célkitűzésekhez rendelt indikátorok ismertetése, annak bemutatása, hogyan járul hozzá a projekt a pályázati felhívásban meghatározott indikátorokhoz. A projekt hosszú távú hatásainak elemzése, a továbbfejlesztés lehetőségeinek bemutatása, feltételezhető multiplikátor hatások ismertetése. A célok bemutatása során törekedni kell a szemléletes bemutatásra (célhierarchia ábrázolása, stb.) A projekttől elvárt számszerűsíthető célokat, indikátorokat a következő összegző táblázatban is kérjük megadni (a táblázatban szerepeltetett adatoknak összhangban kell lenniük a pályázati adatlapban szereplő E3 Monitoring mutatókkal): Megvalósítási és fenntartási időszak Mutató neve Típus Mértékegység Bázisérték Minimum elvárt célérték 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Mutató forrása Mérés gyakorisá ga Teremtett munkahelyek száma Teremtett munkahelyek száma - nők Teremtett munkahelyek száma - hátrányos helyzetűek Támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága Támogatott turisztikai attrakciók látogatottságának növekedése Támogatott turisztikai attrakciók nettó értékesítési árbevételének növekedése Indukált beruházás a turisztikai ágazatban a program hatására A pályázati útmutatóban megadott további indikátorokkal bővíthető! eredmény fő eredmény fő eredmény fő eredmény fő eredmény % 100 eredmény Ft eredmény Ft 0 10
5. A projekt nélküli alternatíva bemutatása (max 6 oldal) A projekt nélküli eset (vagy forgatókönyv) lényegében az elemzési időtávra vonatkozóan megadott olyan részletes helyzetleírás, amely a projekt elmaradása esetén következne be. Mivel a költség-haszon elemzés kizárólag a projekt javaslatban szereplő projekt hatásait vizsgálja, el kell különíteni azon hatásokat, amelyek a projekt elmaradása esetén is bekövetkeztek volna. Ennek érdekében meg kell határozni azt a forgatókönyvet, amely bemutatja, mi történne a javasolt projekt elmaradása esetén az elemzési időtávon belül. A javasolt projekt beruházási költségéből, üzemeltetési és karbantartási költségéből, valamint bevételéből le kell vonni azon összegeket, amelyek várhatóan a projekt nélküli forgatókönyv esetén is jelentkeznének. A projekt nélküli forgatókönyv leírásának a következőkre kell kiterjednie: a műszaki tartalom rövid megadása; ha a projekt nélküli esetben is tervezhető beruházás, akkor a beruházási költségek becslése (ennél célszerű feltételezni egy körülbelül olyan volumenű beruházást, amelyet a projektgazda rendelkezésére álló önerő, illetve az általa EU-támogatás nélkül is megszerezhető költségvetési és egyéb forrás fedezne); a működési költségek becslése (a javasolt projekt esetén például eltérőek lehetnek a fajlagos működési költségek, mint a projekt nélküli esetben); a bevételek becslése; a hatások bemutatása. A projekt nélküli eset leírásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen általános elemzési módszer került kiválasztásra. Amennyiben a fejlesztési különbözeten alapuló módszert alkalmazzák, akkor a kiválasztott változat és a projekt nélküli eset közti különbségekre kell koncentrálni a leírásban. A történelmi költség módszer alkalmazása esetén a módszer lényegéből fakadóan a projekt nélküli eset a teljes infrastruktúra hiánya, így minden költség és bevétel, továbbá hatás értéke nulla. A projekt nélküli eset nem feltétlen jogszabályi követelményeket kielégítő változat, de műszakilag megvalósíthatónak kell lennie. Meghatározásának egyik vezérfonala az, hogy mit tudna az infrastruktúra tulajdonosa/gondos gazdaként tenni, a szűkös pénzügyi keretei között, hogy legalább a jelenleg is meglévő állapot fennmaradjon, tekintetbe véve a reálisan tervezhető erőforrásokat. A fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásához meg kell határozni a projekt nélküli esetet. Ezt nem mint reális (pl. jogszabályi előírásokat teljesítő) változatként, hanem mint számítási segédeszközt kell tekinteni. Ez az, ami a projekt nélkül történne. A projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva kell megállapítani a teljes vizsgált referencia időtávra. 5.1 Műszaki és szakmai leírás, feltételek A szükséges infrastrukturális feltételek alakulásának vizsgálata, kitérve az elérhetőség biztosításának kérdésére. A javasolt projekt megvalósítása nélkül is megvalósuló beruházások bemutatása. Ez a rész arról szól, hogy lenne-e esetleg később, támogatás nélkül is beruházás, ha igen akkor mikor és milyen összegben. A kereslet és kínálat fejezet elemzéseire kell itt is építeni. 5.2 Üzemeltetési feltételek előrejelzése Az üzemeltetés szervezeti struktúrájának bemutatása. Az üzemeltetés legfontosabb feladatainak és költségeinek számba vétele (pl.: elektromos és gépészeti egységek üzemeltetése, karbantartási feladatok, tisztán tartás). 5.3 Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése 11
A beruházási költségek és az üzemeltetési költségek számba vétele, tervezett bevételek bemutatása a projekt elmaradása esetén. 6. Megvalósítási javaslat kidolgozása, üzleti terv (MAX. 30 OLDAL) A megvalósítási javaslat részletes kidolgozása, a javasolt projekt megvalósításának bemutatása. Itt szükséges bemutatni a javasolt projekt előkészítettségét és a további projektelőkészítő lépésekkel kapcsolatos főbb információkat is. Fel kell felsorolni a projektben megvalósítani kívánt tevékenységeket, és megadni azok jellemzését az elszámolhatóság (Pályázati Felhívás és Útmutató C pontjai szerint) és támogatás jogcíme szempontjából (Pályázati Útmutató D1 pontja szerint) Az üzleti terv részét képező összefoglaló pénzügyi terv fejezet a MT 7. pontjában kerül kifejtésre. A projekt megvalósítására vonatkozó cselekvési ütemtervet a 7.1 alfejezet beruházási költségeihez illeszkedő tevékenységek negyedéves ütemezésében kérjük megadni. Az üzleti terv részét képezi az ügyfelek körének meghatározása, a tevékenység során keletkező érték meghatározása, a célcsoport számára kínált előnyök számba vétele, kiterjedés meghatározása (milyen feladatokat fog ellátni a fejlesztés tárgya). Az üzleti terv a projekt megkezdésétől számított 10 éves időtávra vonatkozik, és a kereslet-kínálat elemzés előrejelzésein és megállapításain kell alapulnia. Az üzleti tervnek azt is alá kell támasztania, hogy a projekt megvalósítói eleget tudnak tenni az 5 éves fenntartási kötelezettségüknek (Pályázati Útmutató releváns pontjának megfelelően). 6.1 Műszaki tartalom részletes leírása (max. 11 oldal) A projekt műszaki ismertetésénél engedélyköteles és nem engedélyköteles tevékenységek esetében is elegendő rövid, lényegre törő, a főbb műszaki paramétereket megjelenítő leírás (tevékenység, mennyiségi és minőségi jellemző, speciális korlátozások). A műszaki leírásnak összhangban kell lennie a költségvetési táblában a vonatkozó adatokkal, Az ismertetés térjen ki a beruházás jellegére, a meglévő és új létesítmények fejlesztésének ismertetésére. Az MT-ben a műszaki leírásnak az engedélyes tervben leírtakkal kell összhangban lenni. A kifejtés során itt is ügyelni kell, hogy a műszaki tartalom leírása bizonyítsa, hogy a nyújtott szolgáltatások műszaki feltételeit a tervezett műszaki megoldások biztosítják. 6.2 Részletes működési, működtetési javaslat (max 6 oldal) A fejlesztés tárgya működtetésének feltételei, körülményei. 6.2.1 Az üzemeltetés személyi és technikai feltételei (max 2 oldal) A szükséges alapinfrastruktúra számba vétele, a szükséges kiszolgáló technikai felszerelések bemutatása, kommunikációs igények felmérése. A meglévő és a fejlesztés során felmerülő többlet humánerőforrás részletes bemutatása 12
(személyzeti terv: munkakörök és létszámok megadása, tervezett személyi jellegű kifizetések, illetve közterhek bemutatása). Munkaerő-piaci kínálat felmérése és annak bemutatása, hogy a szükséges munkaerő állomány biztosítható-e. A tervezett új munkahelyek a Teremtett munkahelyek száma monitoring mutatóval összhangban az alábbi táblázatos formában is jelenjenek meg. 3. táblázat: A tervezett új munkahelyek száma Fejlesztés hatására keletkezett munkaerő igény Megvalósulás időszaka (fő) Fenntartási időszak (fő) Munkakör (év) (év) (év) (év) (év) (év) (év) (év) pl. recepciós 6.2.2 Üzemeltetési terv (max 4 oldal) Az üzleti terv szempontjából ebben a fejezetben kell bemutatni a részletes üzemeltetési tervet, bevételi és kiadási szempontból egyaránt. A bevételek és kiadások részletes ismertetése szükséges, be kell mutatni az alkalmazott mennyiségi egységeket, mennyiségeket, egységárakat is éves bontásban, a vizsgált időtávon. Ennek a fejezetnek összhangban kell lenni a 6.2.1-6.2.3 fejezetekkel. 6.2.3 A nyújtott szolgáltatások bemutatása (max 2 oldal) A létrejött szolgáltatások részletes és tételes ismertetése, a kiegészítő szolgáltatások bemutatása, a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és technológiai feltételek ismertetésével. Innovatív, egyedi, újszerű szolgáltatások kiemelése. 6.2.4 Piaci pozícionálás bemutatása (max 2 oldal) Az innovatív, egyedi, újszerű szolgáltatások piaci hatásai a desztinációban, valamint a versenyképességre gyakorolt hatásai. A létrejött szolgáltatás struktúra piaci pozícionálása a desztináció versenytársaihoz képest a hazai besorolási kritériumok (nemzetközi, helyi, regionális vonzerő stb.) meghatározásával. 6.3 Marketing terv (max 4 oldal) A kereslet-kínálat elemzésen alapuló marketingterv bemutatása. A marketing tervben megfogalmazott stratégiai céloknak, tevékenységeknek illeszkednie a kell a 4.3 pontban szereplő célcsoport-elemzéshez és versenytárs-elemzéshez. 6.3.1 Célkitűzések (max. 1 oldal) A turisztikai termék/szolgáltatás jellemzői a marketingtevékenység szempontjából (a piaci kínálathoz viszonyított egyedi jellemzők kiemelése, értéktöbblet megjelölése a célcsoportok számára). Az általános, valamint a konkrét marketingcélok megjelenítése, a kommunikáció 13
tervezése, az üzleti tartalom meghatározása. 6.3.2 Marketing-mix (max. 3 oldal) A kialakítani kívánt arculat meghatározása, a marketingkommunikációs eszközök bemutatása. Több projektelem esetén külön kitérve a fejlesztendő attrakciók összekapcsolásával járó közös marketing feladatokra, melyben a megvalósítás időszakán túl a fenntartási időszakra vonatkozó tervek, további közös együttműködést biztosító lehetőségek ismertetése is szerepel. Marketing Mix: Promóció: online hirdetési módok, szórólapok, a vállalkozás által kiírt pályázatok, versenyek (PR), DM levél, hirdetés a nyomtatott sajtóban, rádióban, televízióban, személyes eladás, szponzoráció, merchandising, eladásösztönző akciók (ingyen termékminta, "egyet fizet, kettőt kap" stb) Értékesítés: a vállalkozás területi elhelyezkedés, marketing szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín, disztribúciós szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín, milyen költségvonzatai vannak a jelenlegi értékesítési módnak, a vállalkozás telephelyén kívül milyen módokon történik még az értékesítés (online, kereskedelmi hálózatokban, közvetítőkön keresztül, személyes eladással, egyéb) Ár: a vállalkozás által használt árképzési elvek (költségelvű árképzés, kereslettől függő árképzés, vagy versenytársakhoz igazodó árképzés), árdifferenciálás (felárak, árengedmények), mekkora a célcsoport árérzékenysége (alacsony, közepes, magas) a kínált termékeknél / szolgáltatásoknál milyen az ár-minőség viszonylat Éves rendezvényterv, rendezvénynaptár bemutatása. 6.4 Cselekvési ütemterv (max. 6 oldal) Át kell tekinteni a támogatás felhasználáshoz kötődő eljárások időigényét. Az ütemezések elkészítésénél figyelembe kell venni az egyes tevékenységek, folyamatok sikeres előkészítésének időszükségletét is. A folyamatok, részfeladatok egymásra épülésének rendszerét is be kell mutatni. (pl. Gantt diagramm vagy Pert háló, vagy egyéb módszer formájában). Az MT-ben a cselekvési ütemtervnek tartalmaznia kell a projekt előkészítés még hátralevő lépéseit, annak időigényét, valamint a megvalósítás pontos ütemezését. 6.4.1 Műszaki megvalósítás ütemezése (max 2 oldal) A műszaki megvalósítás ütemezése során a következő területekre kell kitérni: a beruházás megkezdése előtt szükséges engedélyezési, hatósági eljárások időigénye a beruházó kiválasztásának időszükségletei a műszaki megvalósítás technológiai időigénye az átadási, üzembe helyezési folyamatok időigénye a kockázatok kezelése érdekében szükséges idő tartalékok beépítése az ütemezésbe Az ütemezésnek összhangban kell lennie a projekt adatlapon megadott ütemezéssel. 6.4.2 A projekt további előkészítéséhez és megvalósításához 14
kapcsolódó eljárások ütemezése (max. 2 oldal) Ebben a pontban meg kell becsülni az előkészítés második lépcsőjének időigényét is. A projekt megvalósításához kapcsolódó eljárások alatt elsősorban a támogatási források rendelkezésre állásához, megítéléséhez kötődő eljárások és döntések időigényét, a felhasználással és elszámolással kapcsolatos eljárások időigényét, valamint a kapcsolódó eljárások (mint pl. közbeszerzési eljárás) időigényét kell figyelembe venni. A kapcsolódó eljárásokat a következő fő területekre bontva elemezzük: jóváhagyott projektekhez kötődő támogatási szerződés megkötésének folyamata a megvalósítás során alkalmazandó eljárások o o projekt lezárása közbeszerzési eljárások jelentési, monitoring feladatok 6.4.3 Pénzügyi ütemezés (max 2 oldal) Ezt a pontot a 7. fejezettel és a projekt adatlapon megadott pénzügyi táblázatokkal összhangban kell készíteni. A pénzügyi ütemezés keretében a projektek megvalósításához kötődő pénzáramokat, a támogatási és egyéb finanszírozási források lehívhatóságának, felhasználhatóságának lehetséges féléves ütemezését kell megadni, a következők szerint: előkészítéssel kapcsolatos költségek felmerülése beruházással kapcsolatos költségek felmerülésének várható ütemezése: féléves bontásban o a vállalkozó szerződés lehetséges tartalma o technológiához kötődő ütemezés a támogatási források lehívhatóságának feltételei, ütemezése féléves bontásban o saját forrás felhasználásának várható üzemezése féléves bontásban 6.5 Horizontális szempontok érvényesítése (max 3 oldal) 6.5.1 Esélyegyenlőségi szempontok (max 1 oldal) Ebben a pontban kell kifejteni az adatlapon tett vállalásokat. Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a projekt tervezése során, a projekt megvalósításának és fenntartásának időszakában. A fejezetben a következő szempontokra szükséges figyelmet fordítani: családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése; nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése; akadálymentesítés; fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása; romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása; más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javítása. 6.5.2 Környezeti szempontok (max 1 oldal) Ebben a pontban kell kifejteni az adatlapon tett vállalásokat. A környezeti szempont horizontális elv, megjelenik egyszer a tervezéskor, a projekt megvalósításakor és a működtetés során. Nem pusztán a projekt eredményeiből fakadó környezeti hatásokra kell kitérni, hanem arra is, milyen eszközökkel érvényesíti a pályázó 15
a projektmenedzsmentben a környezetvédelmi szemléletet. (Pl. környezetvédelmi megbízott kijelölése a projekt folyamán, aki a környezeti hatásokat figyeli a projekt teljes életciklusa alatt, érvényesíti a projektgazda a beszerzések során a környezeti szemléletet, a jogszabályi követelmények teljesítésén felüli teljesítményeket céloz meg.) A környezeti fenntarthatósághoz járul hozzá az is, ha a projektgazda a tevékenységek folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés megteremtése a fejlesztés során, a kitermelt termőtalaj felhasználása, zaj- és rezgéscsillapítás stb.). Ha a fejlesztés előzetes hatásvizsgálat köteles vagy részletes hatásvizsgálatot kell végezni, akkor ez a fejezet annak az összefoglalója, és ebből lehet a hatásoknál megjelenített környezeti hatásokat is levezetni Ebben a pontban írottaknak összhangban kell lennie a projekt adatlapon megadott információval. 6.5.3 Kohéziós szempontok (max 1 oldal) A területi kohéziós irányelvek érvényesítése a projekt tervezés és a fenntartási időszak során is megjelenő horizontális szempont. Be kell mutatni a térség földrajzi és gazdasági helyzetéből adódó versenyelőnyöket és hátrányokat, a fejlesztés indokoltságára gyakorolt hatását, valamint, hogy a projektgazda tervezéskor milyen szempontokat vesz figyelembe a területi kohézió erősítése érdekében. A fejezetben figyelmet kell fordítani a szempontok érvényesítésére a projekt megvalósítási és fenntartási időszakára vonatkozólag is. Az alábbiakat kell kiemelten bemutatni: A projekt helyszínének megközelítése fenntartható közlekedési eszközökkel (tömegközlekedés, kerékpár) biztosított A projekt előkészítésébe, illetve megvalósításába nem konzorciumi partnerként került bevonásra kistérségi székhellyel rendelkező önkormányzat, vállalkozás, civil szervezet, helyi lakos A településen és a kistérségben nincs másik indokolatlanul párhuzamos, vagy a fejlesztéssel átfedésben lévő beruházás A projekt kapcsolódik más, azt kiegészítő, ill. azzal szinergiában lévő egyéb fejlesztésekhez a településen és a kistérségben A projekt megvalósítása és fenntartása során törekedni kell a helyi erőforrások (nyersanyag, munkaerő, vállalkozások, stb.) arányának növelésére az összes felhasznált erőforrások körében. Mennyire felel meg a területfejlesztési céloknak ellenőrizhető módon; Mennyire használja a helyi beszállítói rendszereket; Mennyire és milyen eszközökkel biztosítja a nyilvánosságot. 16
7. Pénzügyi elemzés (max 20 oldal) Felhívjuk figyelmüket, hogy a pénzügyi elemzés a 6. fejezetben szereplő üzleti tervvel összhangban kell bemutatni. A pénzügyi elemzés célját és részleteit alapvetően meghatározza, hogy a támogatást kérő fejlesztés az EU általános támogatási szabályai szempontjából milyen kategóriába esik. 1. Meg kell vizsgálni, hogy a támogatást igénylő szervezet és a tevékenység együttesen vállalkozásnak minősül-e. A TVI (Pénzügyminisztérium, Támogatásokat Vizsgáló Iroda) tájékoztató füzete alapján mely megtalálható a TVI honlapján A vállalkozás közösségi fogalma nagymértékben eltér a hazai szemléletmódtól, ugyanis nemcsak a jogi személyiséggel vagy azzal nem rendelkező gazdasági társaságokat sorolja ide, hanem minden olyan piaci szereplőt is, amely tényleges gazdasági tevékenységet fejt ki a közös piacon, függetlenül annak jogi státuszától. Ez alapján a feltétel alapján az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozhat az a támogatás, amelyet egyházak, egyesületek, alapítványok, közhasznú társaságok kapnak, olyan tevékenységükhöz, melyekben piaci szereplőkkel versenyeznek (pl. képzési tevékenységek, különböző egészségügyi szolgáltatások, stb.) Ekkor az igényelhető támogatás összege a közösségi szabályozás figyelembe vételével meghatározott, a pályázati útmutatóban található támogatási intenzitásoknak, valamint az összes elszámolható költségek szorzataként számítható ki regionális térkép szerinti vagy de minimis támogatás esetén. Ha a támogatás jogcíme kulturális támogatás, akkor a közcélú, jövedelemtermelő tevékenységek esetében (lásd 6. pont) alkalmazottal azonos számítás szerint kell megállapítani a támogatás mértékét. 2. Ha nem minősül vállalkozásnak, akkor a számára nyújtott támogatás nem minősül állami támogatásnak az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerint. Ekkor azt kell vizsgálni, hogy jövedelemtermelő-e a tevékenység. A 1083/2006/EK Rendeletben a jövedelemtermelő beruházás definíciója az 55. cikk szerint (1) E rendelet alkalmazásában jövedelemtermelő projekt bármely, olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet. 3. Ha nem minősül vállalkozásnak a kedvezményezett a támogatandó tevékenység szempontjából, és nem minősül jövedelemtermelőnek sem a projekt, akkor a pályázati kiírás által meghatározott maximális támogatási intenzitással igényelhet támogatást a projekt összes elszámolható költsége vonatkozásában. 4. Ha nem minősül vállalkozásnak a kedvezményezett, de a támogatandó tevékenység jövedelemtermelő, akkor meg kell vizsgálni, hogy a pénzügyi elemzés szerint a referencia időszakban a nettó bevétel (bevétel-működési költségek) pozitív-e 5. Ha nem minősül vállalkozásnak a kedvezményezett, de a támogatható tevékenység jövedelemtermelő és a referencia időszakban a nettó bevétel (bevétel-működési költségek) negatív, akkor az elszámolható kiadás a teljes (elszámolható) költség, és az igényelhető maximális támogatás a teljes (elszámolható) költség és a pályázati kiírásban megadott támogatási arány szorzata 6. Ha nem minősül vállalkozásnak a kedvezményezett, de a támogatható tevékenység jövedelemtermelő és a referencia időszakban a nettó bevétel (bevétel-működési költségek) pozitív, akkor az elszámolható költség a 17
beruházásból a referencia- időszak során származó nettó bevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított beruházási költség és az igényelhető maximális támogatás ezen elszámolható költség és a pályázati kiírásban megadott támogatási arány szorzata. A tevékenységek fenti vizsgálatát az alábbi döntési fa szemlélteti. A Pályázati Útmutató rendelkezik arról, hogy mely tevékenységek támogatása esik az állami támogatás hatálya alá, milyen jogcímen engedélyezett a támogatás és mekkora a támogatás mértéke, ezért az igényelhető támogatás kiszámításakor az adott tevékenységre (komponensre) meghatározott mértékkel kell számolni. 7.1. A pénzügyi elemzés célja A pénzügyi elemzés célja, hogy a kiválasztott változatra vonatkozóan a projekt cashflowjának becslésével kiszámításra kerüljenek a projekt pénzügyi teljesítmény mutatói (FNPV: pénzügyi nettó jelenérték, FRR: pénzügyi belső megtérülési ráta) A pénzügyi elemzésben kerül továbbá bemutatásra a projekt pénzügyi fenntarthatósága, ami annak vizsgálatát jelenti, hogy az elemzési időszakban elegendő pénzügyi forrás álle rendelkezésre, hogy a fejlesztés által elért szolgáltatási színvonalat fenn lehessen tartani. A pénzügyi elemzés gyakorlatilag a beruházás pénzáramait bemutató táblázatok összeállításából áll, beleértve a beruházási költségeket, a működési költségeket (üzemeltetés, fenntartás, pótlás), a bevételeket, a finanszírozás forrásait és a kumulált nettó pénzáramot. A megtérülési számítást két változatra kell elkészíteni: A teljes beruházási költség megtérülése. A finanszírozási hiány számítása is ennek figyelembe vételével készül. A másik megtérülés számítás az EU támogatással és a hitellel csökkentett beruházási költségre, azaz a befektetett tőkére vonatkozik, amikor a pénzügyi bevételeket a működésből származó bevétel és a maradványérték jelenti, míg a kiadási oldalon a 18
nemzeti hozzájárulás, a hiteltörlesztés, a kamatfizetés és a működési költségek jelentkeznek. A pénzügyi elemzés fontos eleme a projekt finanszírozási hiányának a kiszámítása, ami azt mutatja meg, hogy a beruházás mekkora hányada nem fedezhető - a pénzügyi diszkontráta által meghatározott megtérüléssel - a projekt jövőbeli nettó bevételeiből. 7.2 A pénzügyi elemzésnél kiemelt módszertani kérdések A pénzügyi elemzés során kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbi kérdésekre. Intézményi kérdések Intézményi kérdések részletes vizsgálata a megvalósíthatósági tanulmány elkülönült fejezetében kell, hogy megjelenjen. A költség-haszon elemzés számára ennek keretében tisztázni kell a következőket: A projektek kedvezményezettjét, aki a támogatásra pályázó fél, aki egyben a beruházó is. A projektberuházás során létrehozott / beszerzett vagyontárgyak, eszközök a támogatásban részesülő tulajdonába kerülnek. A 1083/2006 EK Tanácsi rendelet alapján (IV. Fejezet 57. cikk) 1 a vagyontárgyakat, eszközöket a projektberuházást követő meghatározott 5 éven belül tilos elidegeníteni, továbbá a projekt által nyújtott szolgáltatást 5 évig fenn kell tartani. A projekt beruházással érintett vagyontárgyak tulajdoni, használati viszonyainak elemzésében: o o Amortizáció kérdése fel kell tárni, hogy a projekt megvalósítása során milyen megállapodások szükségesek a beruházás lebonyolíthatóságához (pl. szolgalmi jog más tulajdonában álló ingatlanán keresztül történő hozzáférésre stb.) a vállalkozások tulajdonában lévő eszközök esetében ki kell zárni a verseny torzítását jelentő támogatásokat, ez különösen akkor fordulhat elő, ha vállalkozás tulajdonában lévő vagyontárgyak fejlesztése is megvalósul. A diszkontált cash-flow alapú pénzügyi megtérülési számításoknak az amortizációs költség közvetlenül nem része, mivel az amortizációs költség nem jelent közvetlen készpénzkiadást. A megtérülés és a finanszírozási hiány számításának szempontjából közömbös, hogy az amortizáció elszámolására vonatkozólag milyen számviteli szabályok, módszerek vannak. A fejlesztéseknek azonban számvitelileg valóban a nyereség, illetve a felhalmozott amortizáció a forrása a saját forrásokat tekintve. Ezt a tényt közvetetten a megtérülési számítás is figyelembe veszi, hiszen a folyamatos, adott szolgáltatási színvonalat biztosító működéshez szükséges beruházási pótlások/felújítások (gépek, berendezések cseréje) beépítésre kerülnek a megtérülési számítás alapját képező pénzáramba. Ez feltételezi, hogy olyan díjak kerülnek meghatározásra, ami az amortizációs költségként nyilvántartott költségeket vagy legalább annak egy részét - is magában foglalja, így az 1 1083/2006 EK tanácsi rendelet IV. fejezet 57. cikk: A műveletek tartóssága (1) A tagállam vagy az irányító hatóság biztosítja, hogy egy művelet csak akkor tartja meg az alapokból származó hozzájárulást, ha a művelet befejeződését követő öt éven belül vagy olyan tagállamokban, amelyek éltek azzal a lehetőséggel, hogy ezt a határidőt a KKV-kba történő beruházás vagy az ezek által teremtett munkahelyek fenntartása érdekében csökkentsék, három éven belül a műveletet illetően nem történik olyan jelentős módosulás, amely: a) jellegét vagy végrehajtási feltételeit érinti, illetve valamely cégnek vagy közjogi szervnek jogtalan előnyt biztosít; és b) valamely infrastruktúraegység tulajdonjogának jellegében bekövetkezett változásból vagy egy termelőtevékenység megszűnéséből ered. 19
évek során felhalmozódik annyi szabad forrás amortizációs ágon, ami a beruházási jellegű pótlásokra fedezetet biztosít (lásd: projekt pénzügyi fenntarthatóságának bemutatása). Ennek a konkrét formája azonban meghatározza az EU támogatás alapját képező finanszírozási hiányt is. A pénzügyi elemzés szereplői A pénzügyi elemzést 2 általában az infrastruktúra tulajdonosának szemszögéből végzik. Abban az esetben azonban, amikor a tulajdonos és az üzemeltető nem ugyanaz a személy, meg kell fontolni a konszolidált pénzügyi elemzést. Az alkalmazandó módszertan a diszkontált pénzáramlás (DPÁ) elemzés. A pénzügyi diszkontráta és a referenciaidőszak meghatározása Az EU útmutató kiegészítése, 2006-ban megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság 5 %-os reál pénzügyi diszkontráta alkalmazását javasolja reáláron. Mivel a jelen útmutató szerinti elemzések nominál (folyó) árakon készülnek, ezért az alkalmazandó nomináldiszkontráta 8%. Az elemzést meghatározott referenciaidőszakra kell elkészíteni. A turisztikai vonzerőfejlesztésre irányuló projektek esetében ez 15 év, amely a létesítmény működtetésének megkezdésétől (nem a projekt indulásától!) számítandó. Az elemzés teljes időtávja tehát a létesítés időtartama + 15 év. Áfa Mivel az áfa csupán transzferjellegű fizetés, az áfa a közgazdasági elemzésnek beleértve a változatelemzést - nem része. Ennek megfelelően a közgazdasági elemzésben a költségeket nettó módon (áfa nélkül) kell szerepeltetni. A pénzügyi elemzésben azonban szerepeltetni kell az áfát attól függően, hogy a vizsgált szereplő (a beruházó, a működtető-fenntartó, illetve ezen feladatok finanszírozásért felelős szereplő) jogosult-e az áfa levonásba helyezésére. Amennyiben például a projekt kedvezményezettje (a beruházó) olyan szervezet, amely az áfát nem helyezheti levonásba, a beruházási költség áfáját szerepeltetni kell a pénzügyi elemzésben. Az áfa ekkor elszámolható költség, így a beruházási költség áfája a társfinanszírozási arány számításakor figyelembe veendő. Amennyiben azonban a projekt kedvezményezettje (a beruházó) levonásba helyezheti az áfát, akkor az számára nem jelent költséget, így az a pénzügyi elemzésnek sem része. A hazai adójogszabályok szerint a beruházások illetve a működési költségek esetében az áfa akkor számolható el, ha maga a tevékenység melyhez a kiadások kapcsolódnak adóköteles. Ugyanez érvényes a működési költségek esetén is: az áfa nem szerepelhet az elemzésben, ha a működtető-fenntartó jogosult az áfa levonására, de szerepelnie kell az elemzésben, ha a működtető-fenntartó nem vonhatja le az áfát. A bevételeknél, a működtetés szempontjából a nettó bevétel jelenik csak meg, hiszen az áfát be kell fizetni, így a működési bevételben nettó összegnek kell szerepelnie. Fontos kiemelni, hogy az elemzésnél a beruházó/működtető/üzemeltető akkori áfastátuszát kell figyelembe venni, amikor az adott pénzáram esedékes: ha például egy szervezet a pályázat benyújtásának idején, az áfa tv. értelmében vett gazdasági tevékenységet nem folytat és így nem alanya az áfának, de a működtetés során gazdasági tevékenységet végez és áfa-alannyá válik, a pénzügyi elemzést ez utóbbi figyelembe vételével kell elkészíteni! 7.3 A projekt pénzügyi költségeinek becslése A kifelé irányuló pénzmozgások az alábbiak szerint csoportosíthatóak 3 : 2 EU Útmutató kiegészítése, 2006 alapján 3 EU útmutató, 2002 alapján 20
Beruházási költségek (földtulajon, épületek, gépek), beleértve a beruházás megvalósíthatóságára vonatkozó tanulmányokat is. Amennyiben a beruházás során bontás is felmerül az is része a beruházásnak. Működési költségek o Üzemeltetési és karbantartási/fenntartási költségek o A projekt időhorizontjánál rövidebb élettartamú alkatrészek helyettesítésével, felújításával járó költségek (pótlás) Maradványérték 7.3.1 Beruházási költségek A beruházási költségbecslést meghatározza még a támogatási konstrukcióra vonatkozó pályázati csomag előírásai, illetve az elszámolhatósági útmutató. A beruházási költségeknek a megvalósíthatósági tanulmánnyal összhangban kell szerepelni az elemzésben. Ez az egyes projektek esetében természetesen kiegészítésre, módosításra kerülhet, azonban az alapstruktúrát lehetőség szerint meg kell őrizni. A tervezői költségbecslésnek ennél részletesebbnek kell lennie, valamint az alábbi táblázatban bemutatott struktúrával és a pályázati formanyomtatvánnyal összeegyeztethetőnek kell lennie. A beruházási költségeket fizikai mértékegységben és változatlan áron a tervezői költségbecslés és a megvalósíthatósági tanulmány adja meg. A beruházási költségek becslése a műszaki alapadatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, valamint a fő mennyiségekre vonatkozó egységárak felhasználásával történik. Az egyes beruházási elemek mennyiségének és fajlagos költségének szorzata-ként adódik az adott beruházási elemek teljes beruházási költsége. Ezt a költséget a fent említett ütemezésnek megfelelően szét kell osztani a beruházási idő-szak egyes éveire. Fejlesztési különbözeti módszer alkalmazása esetén az elemzésben a projekt beruházási költségkülönbözetét kell kiszámítani. A költségkülönbözet a projekt megvalósulása esetén, illetve a projekt elmaradása esetén felmerülő beruházási költségek különbségeként adódik. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatánál a projekt megvalósulása esetén felmerülő teljes beruházási költséget kell figyelembe venni. A beruházási költségeket olyan bontásban kell megadni, hogy az alapján az egyes projektelemek bekerülési értéke egyértelműen megállapítható legyen, valamint a tételeket a projekt költségvetési táblájának egyes sorainak meg lehessen feleltetni. Amennyiben az elszámolható költségek részét képezi a nem levonható áfa, ezt az egyes tételekhez kapcsoltan, de elkülönülten kell feltüntetni. 7.3.2 Működési költség A működési költség az EU útmutatók, illetve az EU Bizottság által 2006. októberében adott tájékoztatás ( Questions regarding the reviewed calculation method of the cofinancing rate ) alapján (különös tekintettel a támogatási arány meghatározására) az alábbiak lehetnek: üzemeltetési költség (operating cost); karbantartási/fenntartási költség (maintenance cost). pótlási /felújítási költség (replacement) Általában a pótlási költség tervezése jobban elkülönül a számviteli gyakorlat miatt, amely szerint a pótlási költség körébe tartozó nagyobb értékű eszközök cseréje, felújítása beruházásként számolandó el a magyar számviteli szabályok szerint. Tartalmilag a karbantartási és pótlási költség áll egymáshoz közelebb, ezek együttesen 21