(8) Új specifikus irányvonalak (2003-tól) SZTE MKN/L Foglalkoztatáspolitika Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató



Hasonló dokumentumok
(7) Luxemburgtól (1997) Thesszalonikiig (2003)

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

Foglalkoztatási irányvonalak Európai stratégia a teljes foglalkoztatásért és a jobb munkahelyekért mindenki számára

Foglalkoztatáspolitika

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Foglalkoztatáspolitika Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia december 9.

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, október 17.

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

Lisszaboni folyamat részjelentés: nem sikerült, új célok

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia Január

a szakképzés és felnőttképzés területén

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

Környezetvédelmi Főigazgatóság

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

FORDULATOK UTÁN / FORDULATOK ELŐTT

Nők a foglalkoztatásban

AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS DIMENZIÓJA

(6) Az unió szociális és foglalkoztatási dimenziója az amszterdami szerződésig (1997)

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó

Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Helye: Genf, Svájc. Ideje: Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv

DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TRENDEK AZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet június 1.

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban - az EURES hálózat

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta május 14.

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

Belső piaci eredménytábla

Munkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI

Válságkezelés Magyarországon

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14


Képzés és munkaerpiac. Galasi Péter BCE

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az EU regionális politikája

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai)

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

A foglalkoztatás funkciója

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Az ábra feliratai % of employment A foglalkoztatottság %-os aránya

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 148. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MÉRLEGEN A KORMÁNYZATI CSR CSELEKVÉSI TERV

Az EUREKA és a EUROSTARS program

A szakképzés átalakítása

Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban. dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport

Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Versenyképesség vagy képességverseny?

Átírás:

(8) Új specifikus irányvonalak (2003-tól) SZTE MKN/L Foglalkoztatáspolitika Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató

4 pillér helyett 3 fő prioritás Azonban a makro szintű célok azonosak 1) teljes foglalkoztatottság (Lisszabon és Stockholm alapján) 2) a munka minőségének és termelékenységének a javítása a jobb munkahelyek érdekében 3) társadalmi kohézió és befogadás erősítése (Thesszaloniki 2003) 2

Specifikus irányvonalak 1.) Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára intervenció a munkanélküliség korai szakaszában egyéni szükségletekhez alkalmazkodó szolgáltatás 12 hónapon belül, fiataloknál 6 hónapon belül újrakezdés felajánlása a munkanélkülieknek 2010-re tartósan regisztráltak 25% bevonása aktív eszközbe, szolgáltatásba (három legjobb tagállam átlagát elérni) ÁFSZ erősítése, korszerűsítése munkaerő-piaci programok hatásvizsgálata, monitoring, evauláció 3

Specifikus irányvonalak (II.) 2) Munkahelyteremtés és vállalkozás szolgáltató szektorban munkahelyteremtés KKV ösztönzése (adminisztratív teher csökkentése, egyszerűsítés, tőkejuttatás) vállalkozói skillek (készségek fejlesztése, ismeretek) oktatása vállalkozó, mint életút és karrier elismerése K+F fejlesztése (cél GDP 3% elérni) 4

Specifikus irányvonalak (III.) 3) Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő mobilitás elősegítése rugalmasság és biztonság a munkavállalóknál és a vállalatoknál (flexisecurity) foglalkoztatási jogszabályok változtatása (munkaszerződés, Mt. új formái) hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedésének könnyítése munkavállalók képzésbe vonása (főként alacsonyan képzettek) szociális párbeszéd fejlesztése jobb munkakörülmények (egészség, biztonság) munkahelyi balesetek számának jelentős csökkentése 5

Specifikus irányvonalak (III.) /2 3) Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő mobilitás elősegítése Innovációk terjesztése ezzel munka termelékenységének javítása gazdasági változásokra és szerkezetváltásokra előrejelzés, felkészülés munkaerőhiányra földrajzi mobilitás javítása (legjobb Svédo. EU átlag 0.1% 225.ezer fő/ év országok közötti 2003) 6

Specifikus irányvonalak (III.) /2 3) Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő mobilitás elősegítése kompetenciák elismerése, szakképzési mobilitás átjárható TB 2005-re EU-25 területén elérhetővé kell tenni a tagállamok ÁFSZ-ei által feltárt álláshelyeket: EURES rendszer kibővítése (mai 70.ezer állásról 1-3 millió állásra) 7

Specifikus irányvonalak (IV.) 4) humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatása tudásalapú- társadalom/ gazdaság alapozása 2010-re 22 éves EU polgárok legalább 85%-a rendelkezzen felső-középfokú végzettséggel a LLL-be bevont népesség (25-64) érje el a 12,5%-ot. HRD befektetések növelése szakpolitikai eszközökkel aktív öregedés= termelésben tartás vállalatok egyének ösztönzése a HR befektetésekre 8

Specifikus irányvonalak (V.) 5) A munkaerő-kínálat növelése és az aktív öregedés elősegítése MEP részvétel növelése tagállami szinten (nyugdíjkorhatár, atipikus munkavállalás) aktív öregedés elősegítése (továbbképzés, fizikai- mentális kondíció megőrzése) 2010-ig 5 évvel növekedjék a MEP.-et elhagyók átlagéletkora (60.4 év EU-25 2003) bevándorlás, mint munkaerő-kínálat növelő elem 9

Specifikus irányvonalak (VI.) 6) Nők és férfiak esélyegyenlősége 2010-re kereseti különbségek csökkentése foglalkozási szegregáció, munka és család összeegyeztetése (gondozási szolgáltatások fejlesztése, visszatérés elősegítése pl. Gyes után) 2010-ig 3 évesnél idősebb, de még nem iskolaköteles gyerekek 90%, 3 év alattiak 33%- ának gyermekgondozási szolgáltatás biztosítása 10

Specifikus irányvonalak (VII.) 7) A munkaerő-piaci integráció elősegítése és küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen iskolarendszerű képzésből lemorzsolódás csökkentése 2010-ig max. 10%-os ráta fogyatékos, etnikai, bevándorló, kisebbségi csoportok integrációja EU és nem EU állampolgárok munkanélküliségi rátáinak közelítése 11

Specifikus irányvonalak (VIII.) 8) Ösztönzés a munkavállalásra (a munka kifizetődővé tétele) - a szegénységi csapda felszámolása- dolgozó szegények számának csökkentése alacsony keresetűek SZJA csökkentése adó és ellátásrendszerek felülvizsgálata szociális védelem és helyettesítési határráták újraszámolása alacsony képzettségűek, fogyatékosok, idősebb munkavállalók foglalkoztatása 12

Specifikus irányvonalak (IX.) -(X.) 9) Be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentetté adminisztráció adó és járulékterhek felülvizsgálata ellenösztönzők kialakítása 10) Regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése magánszektor támogatása az elmaradt régiókban köztámogatások HRD-re (Kohéziós és Strukturális Alapok valamint EBRD) 13

(9) A négy volt pillér és az irányvonalak céljai Források: Kiss György szerk. Az EU munkajoga Osiris 2003 pp. 409-471 A munkaerő kölcsönzők szükségességéről a Bizottság 2004. szeptember 22.-ei állásfoglalásával is hitet tett. (15098/02 SOC 576 CODEC 1588- Com(2002) 701 Laky Teréz A magyarországi munkaerőpiac 2004 pp. 111-119, 122-124 Borbély Szilvia szerk. Esély az Unióban MSZOSZ 2004 http://www.konfoderaciok.hu/mszeib/kiadvanyok/konyv/konyv.htm Gyulavári Tamás szerk. Egyenlő esélyek és jogharmonizáció MüM 1997 Kálmán Zsófia- Köncezi György A Taigetosztól az esélyegyenlőségig Osiris 2002 GKM KKV fejlesztés hosszú távú stratégia 2004 http://www.gkm.hu/dokk/binary/43/93/53/kkv_strat_041026.doc SZTE MKN/L Foglalkoztatáspolitika Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató

Foglalkoztatáspolitikai prioritások és iránymutatások, 2003 Borbély Szilvia szer. Esély az Unióban MSZOSZ http://www.konfoderaciok.hu/mszeib/kiadvanyok/konyv/konyv.htm 15

A 2002. évre vonatkozó foglalkoztatási irányvonalak fő célkitűzései I FOGLALKOZTATHATÓSÁG II. VÁLLALKOZÓKÉPESSÉG ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS 1.Az ifjúsági munkanélküliség kezelése és a tartós munkanélküliség megelőzése. 8. A fenntartási költségek és az adminisztratív terhek jelentős csökkentése. 2. Foglalkoztatás-orientáltabb megközelítés: az aktív munkaerő-piaci eszközök kiterjesztése, az adó-, a járulék- és az oktatási rendszerek feladatai. 3. Aktív öregedés politikájának kialakítása: az adó-rendszer felülvizsgálata, az álláskeresés és az aktív időskor elősegítése. 4. Az oktatási és a képzési rendszerek fejlesztése, modernizálása, az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek megteremtése: az analfabétizmus, a fiatalok lemorzsolódása elleni harc, a középszintű végzettségűek felére csökkentése. 5. A számítástechnikai képzés biztosítása mindenkinek: 2001 végéig minden iskolának Internet és multimédia hozzáférés biztosítása, a tanárok felkészítése 2002-ig. 6. Aktív politikák kialakítása a munkaerőpiaci szűk keresztmetszetek kezelése érdekében: munkaerőhiány megelőzése, szakmai és területi mobilitás növelése, a területi gazdasági és szociális fejlődés kiegyensúlyozása stb. 9. Az önfoglalkoztatás és a vállalkozás indításának elősegítése: adó-, tb-terhek felülvizsgálata, képzés biztosítása, a bejelentetlen munka elleni fellépés. 10. A szolgáltató szektorban, a tudásalapú gazdaságban és a környezetvédelmi szektorban rejlő foglalkoztatási lehetőségek kihasználása. 11. A regionális és helyi foglalkoztatás teremtési akciók támogatása: a partnerség és a szociális gazdaság erősítése. 12. Adóreform a foglalkoztatás és a képzés támogatására. Az első öt év célmátrixa 7. A diszkrimináció és a társadalmi kirekesztődés elleni harc. III. ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG 13. A szociális partnerek megállapodásai a munkaszervezet modernizálására: a munkavégzés rugalmasságának, biztonságának és minőségének növelése. IV. ESÉLYEGYENLŐSÉG 16. Az esélyegyenlőség érvényesítése a szakpolitikákban ("mainstreaming"): konzultáció, értékelés, számszerű célkitűzések. 14. Rugalmasabb típusú munkaszerződések, változatos foglalkoztatási formák, magasabb szintű munkahelyi egészség és biztonság. 15. A vállalaton belüli szakismeretek megújítása érdekében az egész életen át tartó tanulás elősegítése, IT alapismeretek minden munkavállalónak 2003-ig. 17. A férfiak és nők foglalkoztatási arányának kiegyensúlyozása, az egyenlő bérezés elvének érvényesítése, a lisszaboni foglalkoztatási célok figyelembevétele, beleértve a nők foglalkoztatásának növelésére irányuló számszerű nemzeti célok megfogalmazását. 18. A szociális partnerekkel együtt családbarát intézkedések és szolgáltatások kezdeményezése, a gyermekellátási intézmények fejlesztése számszerű célkitűzések mentén. Forrás: Council Decision of 29 January 2002 on Guidelines for Member States' employment policies for the year 2002, Official Journal of the European Communities, 2002. 16

1) Foglalkoztathatóság A munkavállalók, álláskeresők oldaláról flexibilitás (szakmai, földrajzi, stb. mobilitás) képességfedezet, készségfejlesztés, ismeret, szakismeret-- iskolázottság: skills LLL, LWL fogalmai biztonságérzet együtt: flexisecurity (OECD új indexe: Social Security Index) munkaszervezés- vállalatok oldaláról vállalati szociális felelősség felértékelése (Corporate Social Responsibility) flexibilis munkaszervezés (pl. családbarát, atipikus) állami oldal: befogadó munkaerőpiac általános-, szak-, és felnőttképzés fejlesztése 17

Atipikus foglalkozások aránya az Európai Unióban 2001-2002-ben Részmunkaidőben Meghatározott idejű szerződéssel Önállóan Ország foglalkoztatottak aránya a 15-64 évesek között 2001. 2002. 2001. 2002. 2001. 2002. Belgium 18,5 19,1 8,8 8,1 16,4 16,3 Dánia 20,2 20,0 9,2 9,1 7,0 7,0 Németország 20,9 21,4 12,4 11,9 10,5 10,6 Görögország 4,0 4,5 12,6 11,2 42,1 41,8 Spanyolország 7,9 7,9 31,7 31,0 16,4 15,8 Franciaország 16,3 16,1 14,6 13,9 8,9 8,7 Írország 16,4 16,5 5,2 5,4 17,8 17,6 Olaszország 8,4 8,6 9,8 9,9 25,8 25,4 Luxemburg 10,4 10,6 5,6 5,1 6,1 5,9 Hollandia 42,2 43,9 14,3 14,4 13,9 13,8 Ausztria 18,2 20,2 7,8 7,1 n.a. n.a. Portugália 11,0 11,2 20,4 21,7 27,3 26,9 Finnország 12,2 12,8 16,4 16,0 11,9 11,7 Svédország 21,1 21,5 15,3 15,2 5,2 5,0 Egyesült Királyság 24,6 24,9 6,7 6,3 11,2 11,5 EU15 17,8 18,1 13,3 13,0 14,7 14,6 Új tagállamok Csehország 4,9 4,9 8,0 8,1 15,1 16,0 Észtország 8,1 7,7 2,5 2,7 8,2 8,1 Magyarország 3,6 3,6 7,5 7,3 14,3 13,8 Lettország n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Litvánia n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Lengyelország 10,3 10,8 11,7 15,4 28,0 28,1 Szlovénia 6,1 6,1 13,0 14,2 17,4 16,0 Szlovákia 4,9 4,9 2,3 1,9 8,4 8,6 Ciprus n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Új tagállamok átlaga 7,8 8,0 9,3 11,4 21,4 21,3 EU ÖSSZESEN: 16,4 16,7 12,7 12,7 15,6 15,7 Forrás: Employment in Europe 2003, 209-237. old. % 18

A magyar lakosság képzettsége (2001) 8 általánosnál kevesebb 0,7% befejezett 8 általános 16,5% szakmunkás 31,9% szakiskola 1,1% befejezett középiskola. 32,5% ebből szakközép 24,0% főiskola 10,3% egyetem 7,0% 19

2) Vállalkozások ösztönzése EU nyugati országaiban KKV kb. 70% -át foglalkoztatja a munkavállalóknak Magyaro. 60% körül (KKV összes 63.8%, 4-9 fő között 52.8%) 880. ezer vállalkozás 99.9%-a az összes vállalkozásnak KKV bruttó hozzáadott termék majd 40%-a KKV-ból exportértékesítés 20% -a 60%-a alkalmazott nélküli évi 18-26.e szűnik meg, de több alakul 20

Figyelő 2004 január 21

A 4 fősnél nagyobb szervezetekben alkalmazásban állók száma a szervezet mérete szerint* 2002, 2003 Működő gazdasági szervezet (dec. 31.) Alkalmazásban állók éves átlag létszáma Létszámkategória 2002. 2003. 2002. 2003. számban %-ban számban %-ban ezer fő %-ban ezer fő %-ban Mikro 5-9 fő 35 318 45,8 36 742 46,2 187,1 8,5 192,3 8,7 Kis 10-19 fő 20-49 fő Közép 50-99 fő 100-149 fő 150-199 fő 200-249 fő 19 179 13 257 5 361 1 523 742 413 24,8 17,2 6,9 2,0 1,0 0,5 19 715 13 496 5 513 1 555 739 424 24,8 17,0 6,9 2,0 0,9 0,5 200,6 259,0 203,4 123,1 95,3 70,7 9,1 11,8 9,2 5,6 4,3 3,2 200,0 265,0 219,7 126,1 97,3 70,4 Nagy 250-299 fő 300-499 fő 500-999 fő 1000-1999 fő 2000-4999 fő 5000 fő felett 272 505 397 144 57 27 0,4 0,7 0,5 0,2 0,1 0,0 256 508 393 143 54 20 0,3 0,6 0,5 0,2 0,1 0,0 57,9 275,8 222,8 150,2 144,1 212,4 2,6 12,5 10,1 6,8 6,5 9,6 54,8 277,7 226,4 146,7 132,7 213,6 2,5 12,5 10,2 6,6 6,0 9,6 ÖSSZESEN: 77 195 100,0 79 558 100,0 2 202,4 100,0 2 222,7 100,0 * A helyi költségvetési intézményeknél foglalkoztatottak nélkül; statisztikai állományi létszám Forrás: Főbb munkaügyi folyamatok 2003. január-december. KSH, 2004. 9,0 11,9 9,9 5,7 4,4 3,2 22

3) Alkalmazkodóképesség javítása A fennmaradás alapköve (lásd evolúciós, genetikai értelemben) munkavállaló, álláskereső számára: LLL, stresszkezelés (Selye J. 1936), megküzdés a problémás helyzetekkel (coping), kreativitás vállalati oldalról: rugalmas munkaszervezés, munkaidő, termelés, HRM, ITK kormányzati oldalról: adóztatás, munkajogi formák átgondolása, stb. 23

4) esélyegyenlőség Egyenlő munkáért egyenlő bér (eltérés 15%-os a férfiak javára) egyenlő bánásmód, diszkrimináció tilalma jog az egészséges és biztonságos munkahelyi környezetre szülési szabadsághoz való jog (Mo. 14 hét) szülői szabadsághoz való jog éjszakai munka tilalma Hazai vonatkozás új minisztérium: www.eselyegyenloseg.hu 24

Nemek közötti keresetkülönbségek hazánkban 1970-1996 A nemek közti keresetkülönbség alakulása 1970 és 1996 között női kereset/férfi kereset (%) 1970 1972 1974 1976 1978a 1978b 1980 1982a 1982b 65,5 67,3 68,6 68,2 70,2 70,9 71,1 71,5 73,0 1984 1986 1988 1992 1993 1994 1995 1996 74,5 73,9 72,8 80,8 79,6 80,3 88,1 78,9 http://www.konfoderaciok.hu/6/kereset.htm 25

4) esélyegyenlőség (II.) - Kiknek az egyenlősége? Ugyanakkor roma, fogyatékos, vidéki, stb. relációban is felmerül az egyenlő hozzáférés és juttatás kérdése az ILO decent work fogalma, az EES better job for all nézőpontja a munkajogi védettséggel rendelkező és az azzal nem rendelkezők közötti fontos különbségre céloz! 26