A mikro- kis- és középvállalkozások tanuló régió koncepcióval kapcsolatos legfontosabb jellemzői a szerb-magyar határmenti térségben Záró tanulmány Határon átnyúló tanuló régió: egyetemek gazdaságfejlesztési szerepvállalási lehetőségének vizsgálata a magyar-szerb határmenti térségben című, HUSRB/1002/213/086 számú projekthez Program honlap: http://www.hu-srb-ipa.com/ A tanulmány nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját
Tartalomjegyzék 1 A vizsgálat célja... 3 2 A minta és az alkalmazott módszertan bemutatása... 3 3 Eredmények... 7 3.1 A vállalkozásoktatás helyzete a magyar-szerb határmenti régióban... 7 3.2 Tudásintenzív vállalatok innovációs tevékenysége a Dél-alföldi régióban és Vajdaságban... 26 3.3 Kreativitás és tolerancia a mikro-, kis- és középvállalkozások körében a határmenti régióban... 41 4 Javaslatok... 51 4.1 Javaslatok a vállalkozásoktatás hatékonyságának növeléséhez... 51 4.2 Javaslatok a tudásintenzív vállalkozások innovációs tevékenységének fejlesztésére... 52 4.3 Javaslatok a kreativitás és a tolerancia előmozdítása érdekében... 53 2
1 A vizsgálat célja Jelen tanulmányban a határmenti régióban elvégzett felmérésünk eredményeit ismertetjük. Először bemutatjuk a vizsgált mintát, majd ennek speciális voltából fakadóan alkalmazott elemzési módszertant, végül pedig eredményeinket ismertetjük. Ennek során elsőként a magyar és szerb vállalkozók vállalkozásalapítással, az egyetem vállalkozásfejlesztési szerepével kapcsolatos válaszait elemezzük. Az eredmények vizsgálata során elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen közös pontokat találhatunk a két ország vállalkozóinak véleménye között, illetve milyen eltérő vélemények alakultak ki a vállalkozásoktatás, valamint az egyetem vállalkozásfejlesztésben betöltött szerepével kapcsolatosan. Azt ezt követő blokk alapvető célja, hogy a tudásintenzív iparágak innovációs tevékenységét meghatározó tényezőket tárja fel két olyan kevésbé fejlett határ menti térségben, mint amely magyarországi Dél-alföldi régió és a szerbiai Vajdaság. A cél mindazon tényezők bemutatása, amely az innováció folyamatára a tudásintenzív iparágakat érintően meghatározóak lehetnek. Az elemzés harmadik része a mikro-, kis- és középvállalkozások kreativitás és tolerancia dimenziójú vizsgálatának több szempontú bemutatásával foglalkozik. A vállalkozóknál jelentkező kreativitásra és a toleranciára vonatkozó kérdések célja, hogy felmérjük milyen eddigi lépéseket tettek már annak érdekében, hogy a kreatív munkaerő számára alkalmas munkakörnyezetet kialakítsák, valamint hogy a jövőben milyen hajlandóságot mutatnak ennek kialakítására, továbbfejlesztésére. A vizsgálat továbbá kiterjed a vállalkozások felsőoktatási intézményekkel való együttműködési hajlandóságára is, amelyből szintén fontos következtetéseket lehet levonni a kreativitás meglétéről vagy éppen a hiányáról. A tanulmány végén az eredmények tükrében javaslatokat fogalmazunk meg a sikeres vállalkozásalapítás és működtetés elérése érdekében. 2 A minta és az alkalmazott módszertan bemutatása A felmérésbe az 1 főnél több alkalmazottat (beleértve a vezetésben résztvevő tulajdonost is) foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozásokat vontuk be, amelyeket 2009. január 1-ét 3
megelőzően alapítottak és legalább két lezárt üzleti évvel rendelkeznek. A mintába a határ mindkét oldalán 400-400 vállalkozás került be. A tevékenységi körök tekintetében iparági szűkítést végezve az Eurostat lehatárolását követve a tudásintenzív iparágakban működő vállalkozásokat szerepeltettük a mintában. A nemzetközi innovációs felmérések általában 10 vagy 20 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégeket vonnak be a kutatásukba, azonban esetünkben így nem kaptunk volna megfelelő mintaszámot, mivel az elmaradott térséget a kisebb vállalkozások dominálják. A vállalkozások székhelyének magyar oldalon Békés, Csongrád és Bács-kiskun megyében kellett lennie, szerb oldalon Vajdaság hét körzetére (Észak-, Nyugat és Dél-Bácska, Észak-, Közép- és Dél-Bánát és Szerémség) terjedt ki a vizsgálat. Semmilyen társasági formát nem zártunk ki a felmérésből. A felmérésbe bevonandó vállalatok kiválasztása során a véletlen, rétegzett mintavétel mellett döntöttünk. A rétegzést egyrészt a foglalkoztatottak száma (cégméret), másrészt a vállalkozás kora, harmadrészt a településnagyság szerint végeztük. A minta mindazonáltal a már múlttal és alkalmazottal rendelkező vállalkozásokat preferáló rétegzett mintavételnek köszönhetően nem reprezentálja a teljes sokaságot. Az 1. táblázatból látható, hogy a mintába került vállalkozások korösszetételét tekintve hasonlóságnak tekinthető, hogy a tapasztaltabb, 10 évnél régebbi alapítású vállalkozások aránya relatíve magas (magyar oldalon közel 60, szerb oldalon közel 70 százalékot képviselnek), és a legfiatalabb cégek aránya szignifikánsan nagyobb a magyar mintában, mint a szerbben. A székhely szerinti megoszlás magyar oldalon kiegyensúlyozottabb (a legnagyobb arányban Csongrád megyei vállalkozásokkal), viszont a vajdasági vállalkozások között kiugró létszámban szerepelnek a dél-bácskai (elsősorban újvidéki) székhellyel működő cégek. A vállalkozások foglalkoztatotti létszámmal összefüggő méret szerinti megoszlása a két mintában igen eltérő. Mindkét mintában nagyobb arányt képviselnek a kisebb cégek. A magyar vállalkozások körében kiugró számban (71%) szerepelnek a legkisebb, 5 főnél kisebb méretű cégek, ugyanakkor szerb oldalon az összetétel jóval kiegyensúlyozottabb. Az igazán nagy foglalkoztatotti létszámú cégek aránya mindkét mintában 10 százalék alatt marad, bár szerb oldalon a nagy cégek aránya duplája a magyar oldalon jelenlévőkének. A vállalkozások cégformája tekintetében sajátosnak tekinthető, hogy a szerb mintában kizárólag kft formában működő cégek szerepelnek. Bár magyar oldalon is a cégek több mint fele kft, itt viszonylag jelentős arányban találunk bt-ket is (36,5%). 4
1. táblázat: A minta összetétele, vállalkozások megoszlása Magyarország Összesen Működési forma szerint Egyéni vállalkozó,00,00,00 Betéti társaság,00 36,50 18,25 Közkereseti társaság,00 2,75 1,38 Korlátolt felelősségű társaság 100,00 57,75 78,88 Részvénytársaság,00 3,00 1,50 Szövetkezet,00 1,4,00 egyéb,00,00,00 Összesen 100,00 100,00 100,00 Alkalmazottak száma szerint -4 alkalmazott 33,50 71,00 52,25 5-9 alkalmazott 22,50 12,75 17,63 10-19 alkalmazott 22,50 6,50 14,50 20-49 alkalmazott 12,50 5,25 8,88 50- alkalmazott 9,00 4,50 6,75 Összesen 100,00 100,00 100,00 Székhely szerint Bács-Kiskun,00 32,25 16,13 Békés,00 23,25 11,63 Csongrád,00 44,50 22,25 Dél-Bácska 72,00,00 36,00 Dél-Bánság 1,50,00 0,75 Észak-Bánság 5,50,00 2,75 Nyugat-Bácska 8,50,00 4,25 Szerémség 12,50,00 6,25 Összesen 100,00 100,00 100,00 Kor szerint 5
2-6 év 9,50 19,25 14,38 7-10 év 20,50 21,00 20,75 11-15 év 21,50 28,25 24,88 16 év felett 48,50 31,50 40,00 Összesen 100,00 100,00 100,00 Az elemzés során eszköztárul a kérdőíven szereplő kérdések mérési szintjének megfelelően néhány induktív statisztikai eszközt használunk, úgymint leíró statisztikákat illetve kereszttábla-elemzést, illetve Friedmann tesztet. Két kategoriális változó (például az innovációs intenzitás szintje, a vállalkozás mérete, a területi elhelyezkedése, lokális jellege, stb.) kapcsolatának vizsgálatára kereszttábla-elemzést használhatunk. A vizsgálat során szignifikáns kapcsolat kimutatása csupán azt jelenti, hogy a két változó nem tekinthető egymástól függetlennek, ettől a köztük lévő kapcsolat erőssége gyakorlati szempontból még gyenge is lehet. Maga a teszt szimmetrikus együttmozgást vizsgál a változók között. A kapcsolat erősségét mérő mutatók között találunk olyat, mellyel ha van értelme az ok-okozati viszony erősségére is következtethetünk. Mivel a statisztikai magyarázó modellek matematikai alapon vizsgálódnak, így egy-egy okként feltüntetett változó nem biztos, hogy a valóságban is ok, így például a kereszttábla-elemzést felfoghatjuk egy mintázat keresésnek, azaz egy speciális klaszteranalízisnek is. Ok-okozati vizsgálat esetében egy gyenge kapcsolat arra utalhat, hogy a magyarázó ok hatása ugyan szignifikáns, de párhuzamosan más tényező hatását is figyelembe kell vennünk. Az itt ismertetett vizsgálatok során szinte mindig ezt az eredményt kaptuk. Ezen eljárások mellett Friedman teszt alkalmazására is sor kerül egy-egy esetben, melyek lényegét az alkalmazáskor ismertetjük. 6
3 Eredmények Elemzésünk célja az egyetemek gazdaságfejlesztési szerepvállalási lehetőségének vizsgálata a magyar-szerb határmenti térségben, melyben arra a kérdésre keressük a választ, hogy mit tehetnek az egyetemek annak érdekében, hogy a tudásalapú gazdaság motorjává váljanak a régióban, hogyan építhetnek ki gyümölcsöző kapcsolatokat a régió vállalataival, és az önkormányzati-állami szféra hogyan járulhat hozzá e két szereplő sikeres együttműködéséhez? 3.1 A vállalkozásoktatás helyzete a magyar-szerb határmenti régióban A sikeres vállalkozáshoz, a vállalkozásalapításhoz nagyban hozzájárulhat a magas színvonalú vállalkozásoktatás, amely keretében vállalkozni vágyókat, illetve vállalkozókat egyaránt hozzásegíthet a sikerhez elméleti és gyakorlati oktatás keretében. Az elmúlt években jól láthatóan folyamatosan nő az érdeklődés a vállalkozásoktatás területe iránt. Éppen ezért jelen kutatás keretein belül a vállalkozók visszajelzései alapján meg szeretnénk vizsgálni, hogy az oktatás milyen szerepet játszik a vállalkozásalapítás során, a vállalkozók keresik-e a vállalkozásoktatásban rejlő lehetőségeket. A kérdőív második blokkjában a vállalkozói képzésekkel kapcsolatosan tettünk fel kérdéseket. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen tényezők járultak hozzá a vállalkozás elindításához, illetve az egyetemnek milyen szerepe van a vállalkozás létrehozásában, az egyes kurzusoknak milyen jelentőséget tulajdonítanak a válaszadók. A fenti területek megismerése érdekében az alábbi kérdéseket vizsgáltuk: 1. Mely tényezők járultak hozzá a vállalkozás elindításához? 2. Mennyire voltak fontosak az egyes teendők a jelenlegi vállalkozás elindítása tekintetében? 3. Mely tényezők okoztak-e komolyabb nehézséget a jelenlegi vállalkozása elindításakor? 4. Az egyetem vállalkozásalapításban betöltött szerepének vizsgálata? 5. Az egyes ismeretek szerepe a vállalkozás indításának szempontjából? 6. Az egyes ismereteknek milyen szerepe a vállalat sikeres működése érdekében? 7. Mekkora hangsúlyt fektetnek az Önök vállalkozásánál a vezetők körében az alábbi képességek fejlesztésére? 7
A kutatás második blokkja hét kérdésből tevődik össze. A továbbiakban az egyes kérdésekre adott válaszokat részletesen tárgyaljuk összehasonlítva a magyar és a szerb vállalkozók válaszait. Leíró statisztika A megkérdezés egy öt fontossági értéket megjelenítő skálán történt, a megkérdezettek minden egyes tényezőnél megjelölhettek egy értéket, így érzékeltetve, hogy az alábbi tényezők mennyiben járultak hozzá vállalkozása indításához. Az alábbi válaszokat lehetett megjeleníteni: 1 Ennek egyáltalán nem volt köze a vállalkozásom indításához 2 Ennek részben volt szerepe a vállalkozásom indításakor 3 Ennek közepes mértékű szerepe volt a vállalkozásom indításakor 4 Ennek jelentős szerepe volt a vállalkozásom indításakor 5 Ez az egyik legfontosabb dolog volt vállalkozásom indításakor Az ötfokú skála mellett a válaszadó bejelölhette a Nem tudom, illetve Nincs válasz lehetőségeket is minden kérdésnél. Ezzel is pontosabb képet szerettünk volna kapni a válaszadók véleményéről. 2. táblázat: Vállalkozásalapítást befolyásoló tényezők értékeinek megoszlása (%) Tényező 1 2 3 4 5 NT NV Technológiai (új Magyarország termék, szolgáltatás) 52,25 4,50 11,00 9,75 17,00 5,00 0,50 ötlet jutott eszembe, kitaláltam egy új rendszert 5,50 9,30 25,80 25,50 31,50 0,50 2,00 Észleltem egy piaci Magyarország igényt, amit úgy 17,00 3,25 14,25 20,50 39,50 5,00 0,50 gondoltam, ha időben lépek, kielégíthetek 3,30 13,00 19,50 29,00 31,80 1,00 2,50 8
Függetlenségre, szabadságra vágytam, meg akartam valósítani ötleteimet, álmaimat. Elegem lett a korábbi munkámból, váltani akartam Pénzre volt szükségem, és úgy gondoltam vállalkozóként szert tehetek rá Családom és baráti kapcsolataimat akartam kamatoztatni egy vállalkozásban Mázli / Csak úgy jött! / Jókor voltam jó helyen. Szaktudásomat, korábbi munkatapasztalatomat saját vállalkozásban akartam hasznosítani Mások tapasztalatai alapján úgy gondoltam, nekem is sikerülhet Középiskolai/Főiskolai kurzusok vagy tapasztalatok Otthonról szerettem volna dolgozni Elvesztettem az előző munkahelyemet, munkanélkülivé váltam Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország 19,50 5,00 16,75 18,25 33,50 6,50 0,50 2,80 13,00 17,50 17,80 44,50 1,50 3,00 41,75 10,00 15,00 8,00 18,50 6,25 0,50 2,80 13,00 17,50 17,80 44,50 1,50 3,00 28,00 13,50 24,50 12,50 15,25 6,00 0,25 16,50 19,00 23,30 16,00 16,80 1,50 7,00 46,25 13,50 14,25 9,00 13,75 5,50 0,25 32,00 15,00 19,30 14,80 12,80 1,30 4,80 46,00 12,25 15,50 9,50 9,25 7,25 0,25 37,50 14,30 9,50 7,00 14,30 2,80 14,80 8,75 1,75 8,25 21,50 54,50 5,00 0,25 33,50 8,30 16,30 16,00 19,80 1,30 5,00 28,75 13,00 27,50 12,50 11,75 6,25 0,25 11,30 14,80 21,00 24,50 4,80 2,30 21,50 40,50 13,25 16,00 10,25 12,75 7,00 0,25 16,30 13,30 16,50 18,50 15,80 1,30 18,50 51,25 8,75 16,25 7,00 10,25 6,25 0,25 39,80 12,50 10,00 11,80 16,50 1,50 7,30 70,75 4,25 3,50 3,00 12,50 5,75 0,25 9
Nyugdíjba vonultam és utána kezdtem vállalkozásba A cél pusztán az volt, hogy számlaképes legyek. Magyarország Magyarország 44,00 8,00 13,00 8,00 2,50 1,50 23,00 88,75 1,00 1,00 0,25 3,25 5,50 0,25 65,80 4,30 0,30 0,50 6,00 2,30 21,00 70,25 8,25 6,00 2,75 6,75 5,75 0,25 44,80 11,00 8,30 18,50 0,50 2,80 14,30 A 2. táblázatból jól látszik, hogy a magyar és a szerb vállalkozók sok esetben eltérően értékelik az egyes tényezők fontosságát, ezek közül kettőt emelnénk ki (1-2. ábra). 1. ábra: Technológiai (új termék, szolgáltatás) ötlet jutott eszembe, kitaláltam egy új rendszert (%) Ameddig a magyar vállalkozók 52,25 %-a egyáltalán nem játszott szerepet egy új termék, vagy szolgáltatás kitalálása, addig a szerb válaszadóknál ugyanez az arány csupán 5,5%. Emellett ugyanennél a kérdésnél a szerb vállalkozók 31,5 %-ánál meghatározó szerepet töltött be a vállalkozásalapítás során egy új ötlet, a magyar oldalon ez csupán 17%. Mindez arra enged következtetni, hogy a megkérdezett szerb vállalkozók inkább egy konkrét, jól átgondolt ötleten alapuló tudás intenzív vállalkozást kívántak létrehozni. 10
2. ábra: Elegem lett a korábbi munkámból, váltani akartam Ennél a kérdésnél is jelentősen eltér a két oldal véleménye. A magyar válaszadók 41,75%-a úgy véli egyáltalán nem befolyásolta a vállalkozásalapítását az, hogy elege lett a korábbi munkájából. Ezzel szemben a szerb vállalkozóknál ez a szám 2,8 % és 44,5%-uk szerint meghatározó szerepe volt ennek a tényezőnek a vállalkozásuk elindításában. Ugyanez az arány a magyar oldalon 18,5%. Ez inkább a kényszervállakozókra jellemző. A többi kérdést vizsgálva az alábbi eredményeket emelhetjük ki a két országban megkérdezett vállalkozók vonatkozásában: A magyar válaszadók jelentős hányada (54,5%) szaktudását, korábbi munkatapasztalatait kívánta hasznosítani egy új vállalkozás keretében, ez a tényező motiválta leginkább őket. Ugyanez az arány a szerb válaszadók esetében mindösszesen 19,8%. Emellett a szerb válaszadók 33,5%-a szerint a szaktudás és korábbi tapasztalat egyáltalán nem játszott szerepet a vállalkozásuk elindításában (3. ábra). Mindez azt is jelentheti, hogy a szerb vállalkozók nem rendelkeztek a megfelelő szaktudással a vállalkozásalapítás területén, amely egy fontos bázisa lehet a vállalkozásoktatásnak. 3. ábra: Szaktudásomat, korábbi munkatapasztalatomat saját vállalkozásban akartam hasznosítani 11
A középiskolai, illetve főiskolai kurzusok vagy tapasztalatok a magyar válaszadóknál egyértelműen nem játszottak meghatározó szerepet, a szerb válaszadók esetében közel azonos módon oszlanak el a válaszok a kategóriák között. A számlaképességi igény mindkét nemzet esetében elenyésző, nem emiatt hoztak létre vállalkozást a megkérdeztettek. A második kérdés során azt vizsgáltuk, hogy mennyire voltak fontosak az egyes tevékenységek a vállalkozásalapítás során, mekkora fontosságot tulajdonítottak a válaszadók az egyes teendőknek (3. táblázat). Ahogy az előző kérdésnél, ebben az esetben is egy ötfokú Likert-skálán jelölhették meg a válaszadók, hogy mennyire tartották fontosnak az egyes teendőket a vállalkozásuk indítása során (emellett itt is megjelent a Nem tudom, Nincs válasz kategória ): 1 Nem használtam a vállalkozásom beindításához 2 Kis mértékben használtam a vállalkozásom beindításához 3 Részben használtam a vállalkozásom beindításához 4 Kifejezetten jól jött a vállalkozásom beindításához 5 Rendkívül fontos volt, e nélkül nehezen tudtam volna beindítani vállalkozásomat 3. táblázat: Mennyire voltak fontosak az alábbi teendők a jelenlegi vállalkozás elindítása tekintetében? (%) 12
Tényező 1 2 3 4 5 NT NV Gazdasági, üzleti Magyarország képzéseken történő 39,75 11,50 18,25 10,25 15,75 4,50 - részvétel 2,00 10,30 23,30 32,80 29,00 0,50 2,30 Szakmai Magyarország képzéseken történő 23,75 8,50 16,75 16,25 30,50 4,00 0,25 részvétel 3,30 11,30 38,30 27,00 17,80 1,00 1,50 Szakmai Magyarország tapasztalatok, 12,00 5,25 12,00 21,00 45,50 4,00 0,25 ismeretek begyűjtése 2,00 7,00 20,00 33,50 36,80-0,80 Általánosan Magyarország elérhető ismeretek 11,75 8,25 25,50 21,00 29,00 4,25 0,25 gyűjtése (könyvek, Internet) 3,50 7,00 32,80 34,30 20,80 0,80 1,00 Konzultáció más Magyarország vállalkozókkal 22,50 10,75 21,25 19,75 21,25 4,00 0,50 2,30 11,30 40,00 22,50 23,30-0,50 Az üzletindítással Magyarország kapcsolatos jogi, 20,50 11,50 19,50 18,50 25,00 4,50 0,50 ügyviteli ismeretek beszerzése 1,30 8,30 23,50 32,50 28,00 4,80 1,30 Alaptőke Magyarország megszerzése 29,00 10,75 22,75 11,75 21,00 4,25 0,50 1,50 4,30 27,00 40,50 21,50 4,50 0,50 Üzleti terv Magyarország készítése 33,00 11,25 20,50 13,25 17,00 4,25 0,75 1,30 0,30 20,50 38,00 35,30-3,00 Ebben az esetben is először azokat a válaszkategóriákat vizsgáljuk, amelyeken belül jelentős eltérést tapasztalhatunk a két ország válaszadói között. 4. ábra: Gazdasági, üzleti képzéseken történő részvétel 13
Az eredményekből jól látszik, hogy a szerb válaszadók sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a gazdasági, üzleti képzéseken történő részvételnek, mint a magyar megkérdezettek (4. ábra). A magyar válaszadók közel 40%-a nem tartotta fontosnak ez a kategóriát (a szerbeknél ez 2%), illetve mindösszesen 10,25% és 15,75% jelölte be a 4 és az 5 értéket ennél a kérdésnél (a szerbek esetében ez 32,8% és 29%). A válaszokból az látszik, hogy a szerbek sokkal fontosabbnak tartják a vállalkozásindítás előtti szakmai felkészülés ezen válfaját (5. ábra). 5. ábra: Szakmai képzéseken történő részvétel 14
A felkészülés, információgyűjtés formáinak további vizsgálata során a szakmai képzéseken történő részvétellel kapcsolatosan elmondható, hogy az előző kategóriával ellentétben a magyarok ezt a választ értékelik magasabbra, míg a szerbek éppen az ellenkezőleg. Az egyes kategóriák közül a magyar megkérdezettek majdnem fele (45,5%) a szakmai tapasztalatok, ismeretek összegyűjtését tartják a legfontosabbnak. Ez a kategória a szerbeknél is meghatározó fontosságú, hiszen a megkérdezettek 33,5% és 36,8%-a 4, illetve 5 értéket jelölt be ennél a kérdésnél. A többi válaszkategória esetében közel azonos a két ország válaszadóinak véleménye, kivétel az üzleti terv készítése, ami a szerbeknél közel olyan fontos, mint a szakmai tapasztalatok gyűjtése. A magyar vállalkozók azonban egyáltalán nem tartják fontosnak ezt a kategóriát (6. ábra). 6. ábra: Üzleti terv készítése A harmadik kérdéssel azt vizsgáltuk, hogy mely tényezők jelentettek komolyabb nehézséget a vállalkozás alapításánál. Ebben az esetben a korábbi ötfokú skála helyett direkt módon 15
rákérdeztünk, hogy az egyes tényezők problémát okoztak-e. Természetesen itt is megjelent a Nem tudom, illetve Nincs válasz kategória is. A magyar eredmények jobb áttekinthetősége érdekében három kategóriát képeztünk és a megjelölések gyakorisága alapján. Ennek megfelelően leggyakoribb nehézségeknek neveztük a 40% felett megjelölt válaszokat, gyakori nehézségeknek a 25-40% közötti megjelöléseket, illetve a ritkább nehézségeknek a 25% alatti megjelöléseket. Az egyes válaszokat, valamint a kialakított a kategóriákat a 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat: Vállalkozásindításkor nehézséget okozó tényezők megoszlása (%) Magyarországon Válaszlehetőségek Igen Nem NT NV Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése 44,00 51,50 4,00 0,50 Leggyakoribb A szükséges anyagi források előteremtése 40,50 54,50 4,25 0,75 nehézségek Üzleti kapcsolatok kiépítése 38,25 57,50 3,75 0,50 Túlzottan erős versenybe becsatlakozás 35,50 60,00 4,00 0,50 Jogi kérdések intézése / papírmunka 33,00 62,50 4,00 0,50 A kockázatvállalástól való félelem 28,75 67,00 3,50 0,75 Munkavállalók megtalálása/képzése/oktatása 27,00 69,00 3,50 0,50 Telephely, iroda megszerzése, kiépítése, berendezése 26,50 69,50 3,50 0,50 Üzleti, gazdasági ismeretek hiánya 22,75 72,00 4,50 0,75 Az emberek irányítása és motivációja 20,50 75,50 3,50 0,50 A kezdeti ötlet kidolgozása, a részletek pontosítása 16,25 79,00 4,25 0,50 Hirdetés/Marketing/Cég nevének kitalálása 14,75 80,75 4,00 0,50 A technológiával/vállalkozással kapcsolatos személyes tudás hiánya 12,25 83,00 4,00 0,75 Gyakori nehézségek Ritkább nehézségek A szerb eredmények esetében is három kategóriát hoztunk létre a megjelölések gyakorisága alapján. Ebben az esetben a magyar válaszoktól eltérő megoszlások miatt a kategóriák korlátai másként alakultak. Ennek megfelelően leggyakoribb nehézségeknek neveztük a 70% felett 16
megjelölt válaszokat, gyakori nehézségeknek a 55-70% közötti megjelöléseket, illetve a ritkább nehézségeknek a 50% alatti megjelöléseket. Az egyes válaszokat, valamint a kialakított a kategóriákat a 5. táblázat tartalmazza. 5. táblázat: Vállalkozásindításkor nehézséget okozó tényezők megoszlása (%) Szerbiában Válaszlehetőségek Igen Nem NT NV Kategóriák Túlzottan erős versenybe becsatlakozás 82,8 15,5 1,0 0,8 Leggyakoribb A kockázatvállalástól való félelem 76,5 21,8 1,5 0,3 nehézségek Telephely, iroda megszerzése, kiépítése, berendezése 66,8 30,5 2,3 0,5 Ügyfelek megtalálása, ügyfélkör kiépítése 66,0 26,5 1,0 6,5 Üzleti kapcsolatok kiépítése 65,3 26,8 6,3 1,8 Az emberek irányítása és motivációja 62,8 28,3 8,3 0,8 Jogi kérdések intézése / papírmunka 60,3 36,8 1,8 1,3 A szükséges anyagi források előteremtése 54,3 37,0 8,3 0,5 Hirdetés/Marketing/Cég nevének kitalálása 50,5 47,0 2,3 0,3 Munkavállalók megtalálása/képzése/oktatása A kezdeti ötlet kidolgozása, a részletek pontosítása A technológiával/vállalkozással kapcsolatos személyes tudás hiánya 48,8 49,3 1,0 1,0 48,3 46,5 1,8 3,5 47,5 49,0 2,8 0,5 Üzleti, gazdasági ismeretek hiánya 45,8 49,5 4,3 0,5 Gyakori nehézségek Ritkább nehézségek A visszajelzések vizsgálata során számos következtetés vonható le a megkérdezettek vállalkozásalapításával kapcsolatosan, ezeket az alábbiakban foglaltuk össze: Ahogy a táblázatokból is jól látható a magyar válaszadók legmeghatározóbb nehézségnek az ügyfelek megtalálását, ügyfélkör kiépítését és a szükséges anyagi források előteremtését találják. Ezzel szemben a szerb vállalkozók sokkal inkább az erős versenytől és a kockázatvállalástól félnek. A gyakori nehézségek között mindkét oldalon megjelenik az üzleti kapcsolatok kiépítése, telephely, iroda megszerzése, kiépítése, berendezése. Itt már a 17
magyaroknál is megjelenik az erős versenybe történő bekapcsolódástól való félelem, illetve a kockázatvállalástól való félelem. Ugyanígy a szerb oldalon is megjelennek a magyarok által legmeghatározóbb nehézségek is. Emellett olyan operatív feladatok jelennek meg, mint a jogi kérdések intézése, valamint telephely megszerzése, berendezése. A ritkább nehézségek hasonlóan alakulnak a két ország válaszadói között. A negyedik kérdéssel az volt a célunk, hogy visszajelzést kapjunk arról, hogy a vállalkozók hogyan vélekednek az Egyetemről, illetve az Egyetem vállalkozásindításban betöltött szerepéről. Az egyetemek egyre inkább középpontba kerültek az elmúlt években, hiszen nagyobb mértékben kell, hogy megosszák a tudást a társadalom más produktív szektoraival, mint az megszokott volt az európai hagyományban. Egyre inkább elmondható, hogy az az elsődleges cél, hogy az egyetemek a elefántcsonttorony státuszból a vállalkozói egyetem" státusz felé mozduljanak el. Éppen ezért ennél a kérdésnél az volt a fő célunk, hogy megvizsgáljuk, hogy ez a szerep körvonalazódni látszik-e a régióban. Ebben az esetben visszatértünk az ötfokú értékeléshez, ahol az egyes értékek jelentése a következő: 1 Egyáltalán nem értek egyet az állítással 2 Részben egyetértek az állítással 3 Közepes mértékben értek egyet az állítással 4 Nagyrészt egyetértek az állítással 5 Teljes mértékben egyetértek az állítással Az 6. táblázat tartalmazza az általunk adaptált kérdőív állításait, valamint a válaszadók értékeléseit. 6. táblázat: Az egyetem szerepével kapcsolatos megállapításokra adott válaszok megoszlása (%) Tényező 1 2 3 4 5 NT NV A egyetem Magyarország kreatív légköre 14,75 5,75 17,25 14,75 23,25 22,00 2,25 inspirálja az új 18
vállalkozások ötleteinek kialakítását. A kurzusok fejlesztik a társadalmi és vezetői készségeket, amelyek szükségesek a vállalkozók számára. A kurzusok biztosítják azt a tudást, amely szükséges egy új cég elindításához. Az egyetemen kialakulnak olyan barátságok, személyes kapcsolatok, melyek jelentősen támogatják egy vállalkozás elindítását, üzletmenetének folytatását. Az egyetem segítséget nyújt befektetők megszerzéséhez. Magyarország Magyarország Magyarország Magyarország 2,00 8,50 25,50 18,50 32,30 6,50 6,80 9,25 9,75 19,00 17,25 24,25 18,25 2,25 1,80 7,30 20,00 20,80 35,00 6,30 9,00 12,75 12,75 25,50 13,25 13,50 19,75 2,50 3,80 9,00 18,00 14,30 42,00 5,80 7,30 4,50 2,75 12,25 21,50 42,75 14,00 2,25 1,00 11,30 26,50 20,80 20,00 13,50 7,00 21,75 16,00 18,50 5,75 5,00 30,50 2,50 15,00 10,50 26,80 18,00 12,80 5,50 11,50 Az egyetem aktívan támogatja az új cég megalapításának folyamatát. Magyarország 24,75 15,00 13,00 6,00 5,25 37,00 2,25 22,50 11,50 22,80 15,50 14,30 5,80 7,30 Az Egyetem szerepének megítélésével kapcsolatban is igen eltérő eredményeket kaptunk a vállalkozóktól. Az egyetem kreatív légkörét közel azonosan ítélték meg a válaszadók, 19
azonban a kurzusok által biztosított tudás esetében már jelentős különbségek fedezhetőek fel (7. ábra). 7. ábra: A kurzusok biztosítják azt a tudást, amely szükséges egy új cég elindításához A szerb vállalkozók 42%-a teljes mértékben egyetért azzal az állítással, hogy a kurzusok biztosítják azt a tudást, amely szükséges egy új cég elindításához. Ugyanez a magyar válaszadóknál csupán 13,5%. Ebben az esetben érdemes lenne összehasonlítani a magyar és a szerb egyetemek kurzuskínálatát, illetve vállalkozásindításban betöltött szerepét, hiszen a válaszokból arra lehet következtetni, hogy a szerb egyetemek vállalkozásoktatásban betöltött szerepe sokkal jelentősebb, mint a magyar egyetemé. 8. ábra: Egyetemen kialakuló kapcsolatok 20
A 8. ábrán látható, hogy a magyar vállalkozók 42,75%-a gondolja úgy, hogy az egyetemi barátságok, kapcsolatok meghatározó jelentőségűek. A szerb vállalkozók csupán 20%-a gondolja így és inkább a képzéseket preferálja. Az egyetem új befektetők megszerzésében és a vállalkozásalapításban betöltött szerepét is magasabbra értékelik a szerb vállalkozók. Úgy tűnik, hogy a magyaroknál egyelőre nem figyelhető meg az ún. entrepreneurship egyetem jelensége, hiszen a válaszadók visszajelzései alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az egyetem vállalkozásfejlesztés szerepe még várat magára. Egyelőre az egyetem csupán a kapcsolatok kiépítésében játszik meghatározó szerepet. Ezzel szemben a szerbeknél körvonalazódni látszik egyfajta vállalkozásfejlesztési szerep. Az ötödik kérdés során arra voltunk kíváncsiak, hogy a vállalkozók mely ismeretek tartják fontosnak a vállalkozásindítás szempontjából (7. táblázat). Az előző kérdéshez kapcsolódóan itt is kísérletet tettünk arra, hogy elemezzük az egyetem milyen szerepet tölt be a vállalkozásindításban. A vállalkozásoktatás elősegítheti a vállalkozói és innovatív kultúra kialakítását a gondolkodásmód megváltoztatásával és a szükséges készségek biztosításával. Ebben az esetben az alábbi skálán jelölhették meg válaszaikat: 1 Egyáltalán nem fontos 2 Kis mértékben fontos 3 Fontos is és nem is 4 Fontos 5 Nagyon fontos 21
7. táblázat: Az egyes ismereteknek tulajdonított fontosság megoszlása (%) Ismeret típusok Vállalkozói ismeretek Marketing ismeretek Pénzügyi ismeretek Üzleti terv készítésének ismerete Innováció menedzsment ismeretek Pályázatírás és projektmenedzs ment ismeretek 1 2 3 4 5 NT NV Magyarország 0,75 2,50 11,25 27,25 57,75 0,50-0,50 2,50 2,30 25,00 54,50-15,30 Magyarország 1,75 4,50 21,00 31,00 41,50 0,25-0,50 1,30 8,80 34,00 48,80-6,80 Magyarország 0,75 3,25 14,25 30,75 51,00 - - - 2,80 2,80 23,80 65,50-1,00 Magyarország 6,75 7,75 25,25 28,50 31,50 0,25-0,30 3,50 8,30 30,50 57,00 - - Magyarország 4,50 8,50 28,25 33,00 23,75 2,00-1,80 5,50 13,30 23,50 45,00-11,00 Magyarország 11,25 10,00 29,00 24,25 24,50 1,00-2,30 5,30 12,30 26,30 54,00 - - A 7. táblázatból az alábbi eredményeket emelhetjük ki: A vállalkozói és marketing ismereteket mindkét országban közel azonosan értékelik a vállalkozók. Mindkét típusnak meghatározó jelentőséget tulajdonítanak. Ahogy már a korábbi eredményekből is kitűnt a szerbek az üzleti terv készítését magasabbra értékelik, mint a magyarok. Ugyanez mondható el az innovációmendzsment és pályázatírás ismeretekről is. Mindhárom esetben sokkal fontosabbnak tartották az egyes ismereteket, mint a magyarok. Mindez az egyetemi kurzusok eltérő minőségének is betudható. A hatodik kérdéssel azt kívántunk vizsgálni, hogy a vállalkozók az egyes ismeretekre milyen hangsúlyt fektetnek, illetve fektettek a vállalkozás sikeres működése érdekében (8. táblázat). 22
Minden ismeretnél a következő három kategóriára kérdeztünk rá (a Nem tudom és Nincs válasz kategóriák mellett): Múltban fejlesztettük, de már nem fogjuk, Folyamatosan fejlesztjük, Eddig nem fejlesztettük, de a jövőben fogjuk. 8. táblázat: Az egyes ismeretekre fektetett hangsúly megoszlása (%) Válaszlehetőségek Múltban fejlesztettük, de már nem fogjuk Folyamatosan fejlesztjük Eddig nem fejlesztettük, de a jövőben fogjuk Kereskedelmi jog Magyarország 23,75 27,25 7,25 32,00 9,75 29,00 58,50 3,50 8,30 0,80 Vállalkozásfejlesztési lehetőségek (kisvállalatok támogatása) NT NV Magyarország 18,75 45,25 10,75 21,00 4,25 16,80 57,30 7,50 15,80 2,50 Üzleti tervezés Magyarország 18,25 56,50 6,50 14,00 4,75 40,80 47,50 3,30 14,00 4,75 Saját piac (szerkezet, trendek stb.) ismerete Magyarország 10,50 75,75 3,75 8,25 1,75 26,30 60,30 1,80 9,50 2,30 Marketing Magyarország 22,50 50,75 6,50 15,25 5,00 14,50 67,80 9,30 8,00 0,50 Humánerőforrás és Magyarország 25,75 36,00 6,50 26,50 5,25 foglalkoztatási ügyek Csapatépítés fejlesztés Pénzügyi menedzsment és 22,00 56,80 11,80 8,00 1,50 Magyarország 25,50 33,25 7,00 27,00 7,25 35,80 51,80 4,00 8,00 0,50 Magyarország 16,25 51,50 3,75 24,00 4,50 29,00 47,50 12,00 7,50 3,80 23
Finanszírozási lehetőség megtalálása és megszerzése Magyarország 17,75 51,75 9,25 16,50 4,75 20,80 62,00 8,80 8,00 0,50 A magyar válaszadók nagy része (75,75%), illetve a szerb válaszadók 60,3%-a a várakozásoknak megfelelően a saját piacuk ismeretét folyamatosan fejlesztik, ami nyilván elengedhetetlen egy vállalkozás sikeres működtetéséhez. Az üzleti tervezés esetében ismét a szerb vállalkozók járnak előrébb, hiszen ezt a területet 40,8%-uk a múltban, illetve 47,5% folyamatosan fejleszti (9. ábra). Mindez arra utal, hogy kiemelt fontosságot tulajdonítanak az üzleti tervezésnek. 9. ábra: Üzleti tervezés Emellett a szerb válaszadók többsége szinte minden területet folyamatosan fejleszt, viszont jövőbeli fejlesztési irányt egyik nemzet vállalkozói sem jelöltek meg meghatározó mértékben. Esetleg a vállalkozásfejlesztési és finanszírozási lehetőségek emelhetőek ki ebben a kategóriában. 24
Az utolsó kérdésben azt kérdeztük meg a válaszadóktól, hogy mekkora hangsúlyt fektetnek a vállalkozásnál a vezetők körében az egyes képességek fejlesztésére (9. táblázat). Az előzőhöz hasonlóan ebben az esetben is a következő kategóriákat kínáltuk fel: Múltban fejlesztettük, de már nem fogjuk, Folyamatosan fejlesztjük, Eddig nem fejlesztettük, de a jövőben fogjuk. 9. táblázat: Az egyes képességekre fektetett hangsúly megoszlása (%) Képességek Múltban fejlesztettük, de már nem fogjuk Folyamatosan fejlesztjük Eddig nem fejlesztettük, de a jövőben fogjuk NT NV Kreatív gondolkodás képessége Probléma megoldási képesség Döntéshozási képesség Kommunikációs és prezentációs képesség Tárgyalási meggyőzési képesség és Magyarország 12,00 75,50 3,00 6,25 3,25 7,80 82,00 2,00 7,00 1,30 Magyarország 10,50 78,00 2,25 6,25 3,00 6,50 70,80 12,80 6,80 3,30 Magyarország 11,25 76,75 2,50 6,50 3,00 17,50 72,80 1,50 7,00 1,30 Magyarország 16,25 66,75 5,25 8,25 3,50 8,80 69,50 5,80 14,80 1,30 Magyarország 17,25 66,25 5,00 7,75 3,75 10,30 75,80 5,50 7,30 1,30 Vezetési képesség Magyarország 17,75 64,00 4,50 10,25 3,50 6,80 80,80 2,30 8,50 1,80 Csapatmunkára való képesség Közösségi hálózatépítési Magyarország 18,25 56,50 4,25 16,75 4,25 0,80 87,80 2,80 7,50 1,30 Magyarország 18,25 46,50 7,75 21,75 5,75 25
képesség 3,80 81,50 6,50 7,00 1,30 Az utolsó kérdés esetében közel azonos véleményen voltak a magyar és a szerb megkérdezettek. Egyaránt folyamatosan fejlesztendő területnek jelölték meg a kreatív gondolkodás képességét, a problémamegoldási képességet, a döntéshozási képességet, a kommunikációs és prezentációs képességet, valamint a tárgyalási és meggyőzési képességet. Eltérés az utolsó három kategóriában fedezhető fel, nevezetesen: A vezetési képességet a magyar megkérdezettek 17,75%-a már a múltban is fejlesztette, illetve 64%-a jelenleg is figyelmet fordít rá. Ezzel szemben a szerb vállalkozók csupán 6,8%-a fejlesztette a múltban, viszont 80,8%-a folyamatosan fejlesztendő területnek jelölte meg. Körülbelül hasonló arányok figyelhetőek meg a csapatmunkára való képesség esetében, ahol a magyar vállalkozók 18,25%-a már a múltban is odafigyelt erre és 56,5%-a jelenben is fejleszti. Ezzel szemben a szerb válaszadók korábban nem fejlesztették e területet, viszont vélhetően felfedezték a csoportmunka hatékonyságnövelő képességét és folyamatosan fejlesztendő területté vált. Ebben az esetben sem jelöltek meg a jövőben fejlesztendő tényezők közül egyet sem jelentős mértékben. Ezzel szemben a folyamatosan fejlesztjük kategóriában szinte mindegyik képesség érdemi szerepet játszik. 3.2 Tudásintenzív vállalatok innovációs tevékenysége a Dél-alföldi régióban és Vajdaságban A felmérés harmadik blokkjának alapvető célja, hogy a tudásintenzív iparágak innovációs tevékenységét meghatározó tényezőket tárja fel két olyan kevésbé fejlett határ menti térségben, mint amely magyarországi (HU) Dél-alföldi régió és a szerbiai (SRB) Vajdaság. A cél mindazon tényezők bemutatása, amely az innováció folyamatára a tudásintenzív iparágakat érintően meghatározóak lehetnek, így a kutatás 26
az innováció céljának, az innováció bevezetésére és terjedésére ható (akadályozó) tényezőknek, innovációs tevékenységek számára releváns szervezetek heterogenitásának, kapcsolataik sokféleségének, földrajzi elhelyezkedésének feltárásával. Mind a Dél-Alföldön, mind a Vajdaságban található tudásintenzív vállalati kör innovációs tevékenységét érintő kérdések feltétele az Oslo Kézikönyv harmadik kiadásában meghatározott innováció fogalom követésével történt, amely egy új, vagy egy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) piaci bevezetése vagy új folyamat, egy új marketing eljárás, szervezeti megoldás vagy külső kapcsolat üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben történő alkalmazása. Az innováció alábbi négy típusát különíthetjük el: egy új, vagy egy jelentősen továbbfejlesztett termék vagy szolgáltatás új, a termékek és szolgáltatások előállítását vagy nyújtását szolgáló eljárás, egy új marketing eljárás, vagy szervezeti megoldás. A felmérés során a vállalatok egy olyan szűkebb köre alapján tehetjük meg az innovációs tevékenységek vizsgálatát, amely körre jellemző, hogy innovációs szempontból aktív, tehát innovációs tevékenységei voltak a felmérés időszaka alatt, illetve az azt megelőző 3 évben. A felmérés során vizsgált időtáv, a 2009-től 2011-ig tartó periódus. A kérdőíves felmérés minta elemszáma 400, mind a dél-alföldi régióban, mind a Vajdaságban. Azonban az innováció szempontjából aktívnak tekinthető vállalatok köre ennél szűkebb. Ebből adódóan a felmérés e blokkjában egy kisebb elemszámú mintából kapott válaszok alapján jutunk eredményekhez. A vállalkozások, hogy valósítottak-e meg innovációt az elmúlt 3 évben a Dél-Alföldön és a Vajdaságban, közel azonos eredményekhez jutunk (10. ábra). A Vajdaságban a tudásintenzív vállalatok 35,7%-a valósított meg valamilyen innovációt a 2009-2011-es időperiódusban, amely összesen 143 vállalkozást jelent. Figyelembe kell azonban venni, hogy a megkérdezett vállalatok közel egyötöde nem válaszolta meg ezt kérdést A Dél-Alföldön 394 vállalkozás által biztosított válasz alapján tudunk következtésre jutni. A válaszadók 63%-a nem rendelkezik semmilyen innovációval a 2009 és 2011-es évek 27
időszakában. A tudásintenzív vállalatok 37%-a az innováció területén aktív. Így a mintában szereplő 148 vállalkozás által adott válaszok alapján kaphatunk képet az innovációs tevékenységek jellegéről a dél-alföldi régióban. 10. ábra: Innovatív tudásintenzív vállalatok aránya a Dél-Alföldön és Vajdaságban Ezeket a vállalkozásokat fogjuk a tanulmány során az innovatív tudásintenzív vállalkozásokként tekinteni. Azon vállalkozások esetében, amelyek nem innovatívak, a kérdőív további felében, az innovációs tevékenységre irányuló kérdések nem lettek feltéve. Innováció típusainak vizsgálatakor az innovatív vállalkozások tekintetében már részben eltérő eredményekhez juthatunk a Dél-Alföldet és a Vajdaságot vizsgálva. Az Oslo Kézikönyv meghatározását követve az innováció négy típusát különítjük el, a termék innovációt, az eljárás innovációt, a szervezeti és végül a marketing innovációt. Termék (áru- vagy szolgáltatás-) innováció jellemzőit, vagy szándékolt felhasználását tekintve új, vagy jelentősen fejlesztett termék és/vagy szolgáltatás bevezetése. A termék innovációnak a vállalkozás számára újnak kell lennie, ugyanakkor nem kell szükségszerűen az iparágban vagy a piacon is újdonságnak számítania. Az eljárás-innováció egy új, vagy jelentősen fejlesztett termelési mód bevezetését jelenti, amelynél ugyanúgy érvényes, hogy az innovációnak a vállalkozás számára újnak kell lennie, de nem kell az iparágban vagy a piacon is újdonságnak lennie. 28
Hogy valósított-e meg innovációt a vállalkozás a termék és eljárás innováció területén az elmúlt 3 évben (10. táblázat), és az a vállalkozás vagy a piac számára jelentett újat eltérő sajátosságok rajzolódnak ki a Dél-alföldön és a Vajdaságban. 10. táblázat: Innovatív tudásintenzív vállalatok megoszlása termék és eljárás innováció területén (%) Innovációs tevékenység típusa Igen, amely új a piac számára (%) Igen, amely új a vállalkozás számára Nem HU SRB HU SRB HU SRB Új vagy jelentősen továbbfejlesztett termék (áru) bevezetése Új vagy jelentősen továbbfejlesztett szolgáltatás bevezetése Új vagy jelentősen továbbfejlesztett eljárás bevezetése termékek és szolgáltatások előállításának és nyújtásának érdekében 35,7 45,3 22,2 34,5 41,1 20,2 29,0 22,6 27,6 60,5 15,4 16,8 26,4 50,0 22,3 37,0 50,3 41,5 Megfigyelhető, hogy a tudásintenzív vállalkozások, a válaszadók 35,7%-a a Dél-Alföldön, 45,3% a Vajdaságban leginkább egy új vagy jelentősen továbbfejlesztett árut, 29%-a illetve 22,6%-a új szolgáltatást vezetett be, amely az egész piac számára volt új. Jellemzően a vállalkozások inkább igyekeztek olyan innovációt megvalósítani nem csak a termék, hanem az eljárás innováció területén egyaránt, amely nem csak a vállalkozás (Dél-Alföldön 22,3%, Vajdaságban 37%) hanem a piac számára (Dél-Alföldön 26,4%, Vajdaságban 50%), is új. A Vajdaságban kiemelkedő mértékben vannak jelen azok a vállalkozások, amelyek a piac számára új eljárást fejlesztettek ki. Hogy minek tudható be ez a magas arány, további vizsgálatok megtételét, hipotézisvizsgálatok megtételét igényli. A szervezeti és marketing innovációs jellegű tevékenység is a vizsgálat fókuszába kerültek. A szervezeti innováció új szervezeti metódus bevezetése, míg a marketing innováció új marketing módszer bevezetése, jelentős változtatás a termék design, a csomagolás, az 29
elosztás, a promóció, vagy az árazás tekintetében. Olyan új marketingmódszer bevezetése, amelyet a vállalat korábban még nem használt. A szervezeti és marketing innováció területét vizsgálva látható, hogy nagyobb arányban születtek nemleges válaszok, mint a termék vagy eljárás innováció megvalósítása esetében (11. táblázat). 11. táblázat: Innovatív tudásintenzív vállalatok megoszlása szervezeti és marketing innováció területén (%) Innovációs tevékenység típusa Új vagy jelentős mértékben módosított vállalati stratégia alkalmazása Új üzletvezetési technikák alkalmazása (pl. új beszállítói technika - Just in Time rendszer) A szervezet felépítését érintő változtatások megvalósítása (pl. bedolgozás, csoportmunka) Marketing koncepciót és stratégiát érintő változtatások megvalósítása Igen Nem HU SRB HU SRB 29,7 25,2 70,3 74,8 23,6 43,6 76,4 56,4 35,1 54,1 64,9 45,9 43,2 63,9 56,8 36,1 A marketing és szervezeti innováció tekintetében elmondható, hogy új vagy jelentős mértékben módosított vállalati stratégia alkalmazása az innovatív tudásintenzív vállalkozások csaknem 30%-nál (29,7%) volt jellemző a dél-alföldi régióban, és ehhez hasonlóan a Vajdaságban (25,2%). Új üzletvezetési technikák alkalmazása az innovatívak esetében kicsivel több, mint 23%-nál fordult elő a Dél-Alföldön, illetve már eltérő eredményekhez jutva, a Vajdaságban 43,6%-nál.. A szervezet felépítését érintő változtatások megvalósítása az innovatívak több mint egyharmadánál (35,1%) illetve felénél (54,1%) történt a magyar és a szerv régióban, de marketing koncepciót és stratégiát érintő változtatások megvalósítása is 43,2%-nál illetve 63,9%-nál volt jellemző. A szervezeti és marketing innováció területen a Vajdaságban található vállalkozások jóval aktívabbak, amely okainak feltárása ugyancsak 30
további vizsgálat tárgya. Ez azonban részben betudhatjuk a szerb gazdaságban megfigyelhető felzárkózási folyamatnak. A vállalatok innovációs tevékenységének elemzését képezi, annak vizsgálata is, hogy milyen intenzíven folytatnak az innovációval kapcsolatos olyan tevékenységeket az elmúlt 3 évben, mint a kutatás-fejlesztés, eszközbeszerzés, külső tudásszerzés vagy képzés. A tudásintenzív vállalkozások ötfokú skálán értékelik a tevékenység folytatásának intenzitását, kezdve az egyáltalán nem vett részt-től, a nagyon intenzíven vett részt és folytatta opcióig (12. táblázat). Lévén, hogy például a kutatás-fejlesztés fogalma tágan értelmezhető, illetve más kontextusban jelenik meg az egyes jogszabályokban, adóügyi esetekben Magyarországon és Szerbiában, szükség volt a kutatás során a fogalmak válaszadók számára való bemutatására. Belső kutatás-fejlesztés (K+F) alatt olyan a vállalkozáson belül folytatott alkotómunkát értettünk, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál, és az új vagy továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások, eljárások kifejlesztésének érdekében történik. A külső kutatásfejlesztés hasznosítása az előbb megnevezett tevékenység, amelyet azonban egy másik vállalkozás, állami vagy magán kutatóintézet visz véghez, melynek eredményeit a vállalkozás vásárolja meg. 12. táblázat: Innovatív tudásintenzív vállalatok innovációhoz szükséges tevékenységei Innovációval kapcsolatos tevékenységek Dél-Alföld Vajdaság Átlag Szórás Átlag Szórás Belső K+F 2,57 1,74 3,96 1,20 Külső K+F 2,33 1,06 3,43 1,40 Gépek, berendezések, szoftverek beszerzésére 3,69 1,46 4,20 0,93 Külső tudás szerzése 2,73 1,67 2,38 1,67 Képzés 2,53 1,71 3,54 1,11 Dél-alföld adatait vizsgálva a belső K+F tevékenységeket 45%-a, külső K+F az innovatív vállalatok 55,1%-át egyáltalán nem jellemzi (11.ábra). Az elmúlt három évben ezzel ellentétben kiemelten intenzíven valósított meg belső K+F-et a vállalatok 26,5%-a illetve külső K+F-et a vállalatok 15,6%-a. A belső K+F esetében a kapott pontszámok átlagos értéke 2,57, míg a külső K+F esetében 2,33. Az innovatív vállalatok leginkább heterogén köre a 31
belső K+F-hez kötődően adódik (a kapott pontszámok szórása itt a legnagyobb, 1,74). Tehát a vállalatok, még ha innovatívak is, de új megoldásaikat az esetek közel felénél, K+F tevékenység nélkül valósítják meg. Az innovációs tevékenységhez folytatásának érdekében szükség lehet gépek, berendezések, szoftverek beszerzésére, a fejlett technológia, gépek, számítógépes hardver és szoftver vásárlására. A 148 innovatív tudásintenzív vállalatok többségénél fontos szerepe az ilyen jellegű tevékenységnek a Dél-Alföldön. A kérdésre kapott pontszámok átlagos értéke 3,69. 43,9% mondta, hogy ezek nagyon intenzíven párosulnak az innovációs tevékenységeikhez, és összességében 62,8% értékelte úgy intenzíven vagy nagyon intenzíven folytatják ezen tevékenységeiket. Ugyanez már nem mondható el a külső tudás szerzésére irányuló tevékenységük esetében (pontszámok átlagos értéke 2,73), vagy a képzések (pontszámok átlagos értéke 2,53) szükségessége tekintetében. A külső tudás szerzése alatt lényegében szabadalmaztatott és nem szabadalmaztatott találmányok, know-how és egyéb tudás más vállalkozástól vagy szervezettől való vásárlása vagy licencbe vétele érthető. 61 vállalat, tehát az innovatív vállalatok 41,5%-a esetében egyáltalán nem volt szükség külső tudásra, és több, mint 40%-ukat jellemezte úgy, hogy az átlagosnál intenzívebb mértékben valósítanak meg külső tudásszerzést, hogy innovációs tevékenységeiket megvalósítsák. 11. ábra: Innovációhoz szükséges tevékenységek mértéke a Dél-alföldön Hasonló tendencia alakul ki az innovációs tevékenységet szolgáló képzés, szakemberek külső vagy belső képzése esetében, amely kifejezetten innovációk fejlesztésének vagy 32
bevezetésének érdekében történik. A vállalatok felénél (51,7%) a foglalkoztatottak semmilyen képzésen nem vettek részt. Ennek ellenére egy jelentősebb hányad számára, az innováló tudásintenzív vállalatok több mint egyharmadának szükség volt a képzésre. Ezzel szemben a Vajdaságban azt láthatjuk, hogy a vállalatok 1,5%-a illetve 9,6% csak, amely nem folytatott semmilyen kutatás-fejlesztést, és 49,3% továbbá 34,2% számára valósult meg intenzíven a belső (pontszámok átlagos értéke 3,96) és külső (pontszámok átlagos értéke 3,43) K+F tevékenysége (12.ábra). 12. ábra: Innovációhoz szükséges tevékenységek mértéke a Vajdaságban Az eszközbeszerzés hasonlóan a magyar adatokhoz intenzív tevékenységként jelenik meg az innovációhoz kötődően a Vajdaságban (pontszámok átlagos értéke 4,20), itt e legkevésbé heterogén köre adódik a vállalkozásoknak (szórás értéke 0,93), de a képzés területén megint csak eltérő tendencia kirajzolódásához juthatunk (pontszámok átlagos értéke 3,54). A szerb régióban csaknem 60%-a az innovatív vállalatoknak intenzíven vagy nagyon intenzíven képezte munkaerejét. Ezen eltérő tendencia kialakulásához vezető okok további vizsgálatára is szükség van. Az innováció révén a tudásintenzív vállalatok olyan tudás piacon való hasznosítását valósítják meg, amelyet szellemi tulajdonjog is védhet (13. táblázat). Jellemzően a szellemi tulajdonjog megszerzésének komplexitása és költségvonzata miatt a kis- és közepes vállalkozások nem rendelkeznek szabadalmi bejelentéssel. A Dél-Alföldön a válaszadók 91,9%-át, Vajdaságban 33
a 89,9%-át ez jellemzi. A vállalkozásoknak nincs tulajdonukban ipari minta a magyar térségben a vállalkozások 95,9%-nál, a Vajdaságban 98,9%-nál, és jellemzően nem is regisztráltak védjegyet az esetek 91,9% és 95,4%-ban. 13. táblázat: Innovatív tudásintenzív vállalatok szellemi tulajdonjogai Szellemi tulajdonjog formája Igen (vállalkozások megoszlása - %) Nem (vállalkozások megoszlása - %) HU SRB HU SRB tett-e szabadalmi bejelentést? 8,1 10,1 91,9 89,9 regisztrált-e ipari mintát? 4,1 7,1 95,9 98,9 regisztrált-e védjegyet? 8,1 9,6 91,9 95,4 előállított-e olyan szellemi terméket, amely szerzői jog védelme alatt áll? 30,6 12,2 69,4 87,8 De annál inkább állítottak elő a dél-alföldi régió innovatív tudásintenzív vállalatainak 30,6%- a olyan szellemi terméket, amely szerzői jog védelme alatt áll (13. táblázat). A Vajdaságban itt is alacsony mértékben rendelkeznek a vállalatok, csupán 12,2%-nak van valamilyen szerzői joga. A vállalatok kisebb aránya (8,1%-a illetve 10,1%-a) tett szabadalmi bejelentést vagy regisztrált védjegyet (4,1%-a illetve 7,1%) az elmúlt három évben a Dél-Alföldön és a Vajdaságban. A felmérés kiterjed a vállalatok innovációs tevékenységének céljaira és azok jelentőségére is ötfokú skálán értékelve. Az egyes tényezők fontosságát Friedman-teszt segítségével hasonlíthatjuk össze. Ez az eljárás alapján az egyes célokhoz egy fontossági rangszámot rendelünk, amely megmutatja, hogy az adott tényezőt az válaszadók a megadott tíz cél közül átlagban hányadik helyre tennék. A nagyobb rangszám fontosabbnak nyilvánított célt jelent. Ez alapján egy fontossági rangsor építhető fel. A teszt alapján kiderül, hogy az egyes tényezők, innovációs célok fontossága nem tekinthető azonosnak. A fontossági rangsor élén a minőség a termék és szolgáltatás minőségének javítása és azok skálájának bővítése áll legyen szó a Dél-Alföld vagy a Vajdaság válaszadó vállalkozásairól. A ranglista végén olyan tényezők jelennek meg, mint az egészségvédelem és a biztonsági feltételeknek való megfelelés jelentősége áll, illetve a környezettudatos termékek előállítása is sokaid szempontként jelenik meg. A rangsor harmadik legfontosabb célként megjelenő tényezője a Dél-Alföldön a kapacitás és hatékonyság növelés, de a Vajdaságban ezzel szemben az elavult 34
termékek felcserélésének szempontja kerül előtérbe. A Friedman-teszt alapján kijelenthető, hogy az egyes célok elérésének jelentősége nem azonos mértékben jelenik meg a minta alapján. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyes tényezők esetében ez a különbözőség nem szignifikáns. A tényezők jelentősége ez egyes opciókra kapott válaszok átlagértékei alapján is tükröződik, ahol a leginkább fontosnak ítélt cél a termék, vagy szolgáltatás minőségének javítása, ahol 4,33 a dél-alföldi régióban és 4,45 a Vajdaságban az átlagos pontszám értéke (14. táblázat). A minőség összes vállalkozás esetében való fontosságát mutatja, hogy átlagértéktől való átlagos eltérés ezen tényező mentén a legalacsonyabb (1,07 illetve 0,73). A leginkább homogénnek a vajdasági vállalatok a termék és szolgáltatás skála bővítésére adott válaszok alapján tekinthetőek. 14. táblázat: Innovációs tevékenységek célkitűzései és jelentősége Tényezők Fontossági rangszám HU Átlag Szórás Fontossági rangszám SRB Átlag Szórás Termék, szolgáltatás minőségének javítása 7,06 4,33 1,07 6,20 4,45 0,73 Termék és szolgáltatás skála bővítése 6,04 3,89 1,28 6,52 4,55 0,71 Termékek, szolgáltatások termelő kapacitásának, 6,00 3,90 1,25 5,21 4,20 0,93 hatékonyságának növelése Szabályozásnak, szabványkövetelményeknek 5,81 3,74 1,53 5,94 4,40 0,81 való megfelelés Új piacok megnyitása 5,77 3,79 1,38 4,81 3,85 1,13 Piaci részesedés növelése 5,68 3,75 1,39 5,49 4,17 0,90 Elavult termékek és eljárások felváltása 5,41 3,56 1,48 6,19 4,48 0,88 Előállítás vagy szállítási egység költségek csökkentése 4,92 3,31 1,57 4,43 3,39 0,81 Környezettudatos termék, eljárás előállítása 4,33 3,04 1,58 5,11 4,18 1,12 Egészségvédelem és biztonsági feltételek javítása 3,98 3,02 1,47 5,10 3,26 1,57 35
Ezt követően azonos jelentőséggel bír a termék és szolgáltatás skála bővítése (3,89 és 4,55 az átlagos pontszám értéke). Az átlagértékek alapján is kevésbé fontos szempontként a környezettudatosság figyelembe vétele (az átlagos pontszám értéke a Dél-Alföldön 3,04;a Vajdaságban 4,18) történik. Továbbá legkevésbé fontos szempontként az egészségvédelem jött elő mindkét térségben (az átlagos pontszám értéke a Dél-Alföldön 3,02; a Vajdaságban 3,26), illetve kisebb mértékben kellett a vállalatoknak azért innoválni, hogy valamilyen biztonsági feltételnek tegyenek eleget, vagy egységköltségeiket csökkentsék. A tudásintenzív vállalati kör vizsgálatakor, a statisztikák fontos részét képezi annak elemzése, hogy innovációs tevékenységeik során a vállalkozásoknak melyek a legfontosabb együttműködésre irányuló partnerkapcsolataik, hogy a kapcsolatok földrajzilag mennyire terjednek ki. Felmerül a kérdés, hogy ezen kapcsolatok, amelyek heterogén körével találkozhatunk, a régióra, az országra vagy akár nemzetközi piacokra irányulnak. Az együttműködések megvalósíthatnak közvetlenül beszállítókkal, fogyasztókkal, ügyfelekkel, versenytársakkal, tanácsadó cégekkel, kutatóintézetekkel, egyetemmel vagy egyéb felsőoktatási intézménnyel, kormányzati szervezettel vagy akár regionális fejlesztési ügynökségekkel. A kutatás arra terjed ki egészen pontosan, hogy amikor a vállalkozások innováltak a 2009-2011 időperiódusban, együttműködtek-e közvetlenül a fent megnevezett szereplők valamelyikével, és ha igen, akkor azok a régióban, a régión kívül, az országban vagy külföldön találhatóak-e meg. Egyértelműen kiderül, hogy a partneri kapcsolatok jellemzően nem Dél-Alföld régiójára, hanem inkább a régión kívülre, az ország egészére terjednek ki (13. ábra). A legnagyobb mértékben innovációt megvalósító tudásintenzív vállalkozások számára országos szinten a fogyasztókkal és ügyfelekkel (47,3%), ezt követően a beszállítókkal (43,2%), majd a versenytársakkal való együttműködések voltak jellemzőek, amelyeknél a KKV-k domináltak (32,4%). Ezen szereplők jelennek meg a nemzetközi együttműködések esetében is. 13. ábra: A dél-alföldi innovatív vállalkozások együttműködései és földrajzi kiterjedtsége (%) 36
Ezzel szemben a Vajdaságban a kapcsolatok leginkább regionális meghatározottságúak, illetve a külföldi kapcsolatok is nagyobb mértékben jelennek meg (14. ábra). A Vajdaságban a kapcsolatok jellemzően a régióra magára terjednek ki. Itt is, hasonlóan a Dél-Alföldhöz legnagyobb mértékű kapcsolat a beszállítókkal (24%), fogyasztókkal és ügyfelekkel (39,6%), és még jelentősebb mértékben a versenytársakkal való együttműködések voltak jellemzőek, amelyeknél ugyancsak a KKV-k domináltak (70,3%), szemben a nagyvállalatokkal (57,7%). A külföldi kapcsolatok tekintetében a versenytársak nem jelennek meg, mint a dél-alföldi vállalkozások számára, de a fogyasztókkal és beszállítókkal, valamint a kutatóintézetekkel (több, mint a válaszadók 35%-nál) kialakított kapcsolatok relevánsak. 14. ábra: A vajdasági innovatív vállalkozások együttműködései és földrajzi kiterjedtsége (%) 37
A tudásintenzív vállalatok még ha innoválnak is, 70%-ukra jellemző, hogy nem működnek együtt semmilyen felsőoktatási intézménnyel a Dél-Alföldön. Ez már a Vajdaságban nem mondható el, ahol csak 58,3%-a a vállalkozásoknak nem tart kapcsolatot innovációs céllal valamilyen felsőoktatási intézménnyel. A legkevésbé releváns kapcsolatok a kormányzati, állami kutatóintézetekkel kiépítettek, azok is kiemelten országos szinten. Az innovációs és technológiai központokkal vagy regionális fejlesztési ügynökségekkel való partneri kapcsolatok is elenyésző mértékűek, ezek esetében is nem a regionális, hanem a nemzeti szintűek dominálnak. Felmerül annak a kérdése is, hogy jelentette-e valami, és ha igen illetve milyen mértékben akadályát a vállalkozásoknak innovációs tevékenységül folytatása során az elmúlt 3 évben (16. táblázat). Egyes tényezők egyáltalán nem jelentették, míg mások jelentős akadályát jelentették az innovációs tevékenységeknek. A vállalatok mindezt egy ötfokú skálán értékelték. Számos tényező mentén, történt az átlag értékek és szórásra vonatkozó eredmények kiértékelése. 16. táblázat: Innovációs tevékenységek akadályai és jelentősége Tényezők Fontossági rangszám 38 HU Átlag Szórás Fontossági rangszám SRB Átlag Szórás Jelenlegi gazdasági fejlődési korlátok 8,50 3,37 1,54 6,63 3,95 1,24 Pénzügyi források elérhetősége vagy hiánya 8,09 3,15 1,49 7,63 3,79 1,30 Innovációs tevékenység magas költségei 8,06 3,14 1,47, 8,05 4,05 1,00 A piac már működő vállalkozások által való uralma 7,07 2,70 1,43 6,07 3,39 1,32 Innovatív termékek és szolgáltatások iránti bizonytalan kereslet 6,81 2,54 1,40 5,51 3,17 0,96 EU-s, állami vagy egyéb kormányzati előírások betartása 6,23 2,40 1,46 6,47 3,41 1,42 Szakképzett munkaerő hiánya 6,16 2,33 1,45 6,51 3,50 1,34 Szervezeti merevség (belső ellenállás, hosszú adminisztratív és jóváhagyási 5,71 2,09 1,42 5,91 3,61 1,60 folyamatok) Helyi önkormányzat finanszírozási, műszaki támogatásának hiánya 5,66 2,15 1,60 5,49 3,48 1,15 Piaci információk hiánya 5,42 2,01 1,09 6,62 4,03 1,24 (Műszaki) infrastruktúra hiánya 5,39 2,02 1,31 6,51 3,41 1,33 Technológiával kapcsolatos 4,91 1,77 1,05 6,58 3,85 1,26
információhiánya Az innovációs tevékenységek megvalósításának legjelentősebb akadályát a gazdasági fejlődési korlátok (Dél-Alföldön pontszámok átlagos értéke 3,37; Vajdaságban pontszámok átlagos értéke 3,95), a pénzügyi források hiánya (Dél-Alföldön pontszámok átlagos értéke 3,15; Vajdaságban pontszámok átlagos értéke 3,79), az innovációs tevékenységek folytatásának magas költsége (Dél-Alföldön pontszámok átlagos értéke 3,14; Vajdaságban pontszámok átlagos értéke 4,05) jelentette. Kisebb mértékben jelenik meg a piac más vállalatok által való uralmának (Dél-Alföldön pontszámok átlagos értéke 2,70; Vajdaságban pontszámok átlagos értéke 3,39) és a bizonytalan keresletnek (pontszámok átlagos értéke 3,17) akadályozó mivolta. Legkevésbé, még ha eltérő megítéléssel is a két térség tekintetében, a technológiával (Dél-Alföldön pontszámok átlagos értéke 1,77) és a műszaki infrastruktúrával (Dél-Alföldön pontszámok átlagos értéke 2,02; Vajdaságban pontszámok átlagos értéke 3,41) kapcsolatos akadályok merültek fel. Egyáltalán semmilyen akadályát nem jelentette az innováció megvalósításának például a Dél-Alföldön a szakképzett munkaerő hiánya (46,6%), a szervezeti merevség (55,2%), az infrastruktúra hiánya (54,5%) a technológiával kapcsolatos információhiány (57,6%) vagy a helyi önkormányzat magatartása (59,3%) a vállalatok nagy százalékának nem jelentett problémát. A Friedman-teszt alapján azt mondhatjuk, hogy az egyes akadályozó tényező megítélése nem tekinthető azonosnak, mindez azonban nem minden esetben jelenik meg szignifikánsan. Végül az innovációs tevékenységek folytatása során fontos annak a szempontnak a vizsgálata is, hogy a vállalkozások milyen formában, milyen forrásból jutnak hozzá a szükséges információhoz, amely elengedhetetlen innovációs tevékenységeik megvalósítása érdekében. Ennek a kérdésnek az elemzése érdekes abból a szempontból is, hogy a vizsgált tudásintenzív vállalkozások kevésbé fejlett régiókban találhatóak. Az információnak különböző forrásai a kerültek be a vizsgálatba, amelyekkel kapcsolatban értékelésre került, hogy azok mennyire fontosak. Ennek értékelésére és ötfokú skálán került sor, kezdve az egyáltalán nem fontos információs forrástól a nagyon fontosig (17. táblázat). 39
17. táblázat: Innovációs tevékenységhez szükséges információ forrásai és jelentőségük Tényezők Fontossági rangszám HU Átlag Szórás Fontossági rangszám SRB Átlag Szórás Fogyasztók, ügyfelek 10,17 4,18 1,07 10,0 4,54 0,65 Berendezések, alapanyagok, szolgáltatások, szoftverek beszállítói, szállítók 9,21 3,87 1,30 7,92 3,94 1,00 Informális kapcsolatok (családi, baráti, korábbi kollegiális stb.) 8,88 3,82 1,23 6,49 3,83 1,36 Vállalaton, vállalati csoporton belüli munkatársak vagy dokumentumok 8,68 3,76 1,31 6,71 3,48 1,15 Versenytársak vagy más iparágbeli vállalatok 7,72 3,38 1,29 6,72 3,89 1,08 Konferenciák, vásárok, kiállítások 7,15 3,22 1,36 8,29 4,39 0,82 Tudományos folyóiratok, kereskedelmi/műszaki kiadványok 6,95 3,11 1,32 6,23 3,62 1,30 Technikai, műszaki, szolgáltatásnyújtási standardok 6,50 2,95 1,33 7,41 4,26 1,02 Szakmai és iparági szövetségek 6,02 2,74 1,41 6,55 3,53 0,97 Egyetem vagy egyéb felsőoktatási intézmény 5,49 2,60 1,45 4,92 2,97 1,45 Tanácsadó cégek, kereskedelmi bankok 5,44 2,53 1,33 7,09 3,66 1,22 Regionális fejlesztési ügynökségek 4,57 2,19 1,31 5,88 3,78 1,07 Kormányzati, állami vagy magán kutatóintézetek 4,22 2,09 1,30 7,09 3,85 1,08 Az innovációs tevékenységhez szükséges információk legfontosabb forrását a fogyasztók és ügyfelek (Dél-Alföldön pontszámok átlagos értéke 4,18; Vajdaságban pontszámok átlagos értéke 4,54) jelentik mindkét térségben. Egyrészt a vállalatok több mint 50%-a kiemelten jelentős forrásként értékelte ezeket a szereplőket, másrészt a vállalatok az adott pontszámok alapján e tényező mentén tekinthetőek a leginkább homogénnek, igaz ez a dél-alföldi régióban mondható el csak (lévén, hogy az átlagértéktől való átlagos eltérés mértéke 1,07). A Vajdaságban a válaszadó vállalkozások legkevésbé heterogénnek a fogyasztók, ügyfelek tényezőjére kapott válaszok alapján tekinthetőek, ahol az az átlagértéktől való átlagos eltérés mértéke 0,65. Ez a tényező, mint az első legfontosabb információforrás jelenik meg. Közel azonos fontosságúnak tudhatóak be a beszállítók (Dél-Alföldön pontszámok átlagos értéke 3,87; Vajdaságban pontszámok átlagos értéke 3,94) a Dél-Alföldön és a Vajdaságban található vállalkozások számára, az informális kapcsolatok (Dél-Alföldön pontszámok átlagos 40
értéke 3,82; Vajdaságban pontszámok átlagos értéke 3,83). A Friedman-teszt alapján azt mondhatjuk, hogy az egyes források értékelése nem tekinthető azonosnak. Az innovatív tudásintenzív vállalatok legkevésbé fontos forrásként a kutatóintézeteket tekintik a Dél-Alföldön (pontszámok átlagos értéke 2,09), szemben a Vajdaságban, ahol a pontszámok átlagos értéke 2,3,85, de részben ugyanúgy a regionális fejlesztési ügynökség sem tekinthetőek jelentősnek. Elsődleges eredményeink alapján mindenképpen azt láthatjuk, hogy a vállalatok jellemzően technológiai (melyek jellemzően a piac számára voltak újak) és marketing innovációt valósítottak meg mind a Dél-Alföldön, mind a Vajdaságban. A vállalkozások egészen heterogén körével találkozhatunk az innovációval kapcsolatos tevékenységek tekintetében a Dél-Alföldön és a Vajdaságban tekintetében. A válaszadók legfőbb célja a termékek és szolgáltatások minőségének javítása és skálájának bővítése volt, oly módon, hogy tevékenységeik folytatása során legfőbb akadályként a jelenlegi gazdasági helyzet, a tőke hiánya és a magas költségek került elő. Az információ legfontosabb forrásai a fogyasztók, beszállítók, informális kapcsolatok, konferenciák, ez utóbbi kiemelten a Vajdaságban. Végezetül elmondható, hogy a Dél-Alföld vállalatainak kapcsolatrendszere leginkább nemzeti, a Vajdaságban regionális és nemzetközi kiterjedtségűek. A mögöttes okok feltárására és megértésére további vizsgálatok megtételére van szükség. 3.3 Kreativitás és tolerancia a mikro-, kis- és középvállalkozások körében a határmenti régióban A kérdőívünk utolsó részében a vállalkozók kreativitásával foglalkoztunk, hiszen az újítások megvalósításához elengedhetetlen a kellően kreatív szakembergárda. Ugyanakkor éppen a megfelelő munkatársak kiválasztásának folyamatában játszhat szerepet, hogy milyen előítéletek jellemzik a munkaadókat, illetve hogy mennyire toleránsak a különböző csoportokkal szemben. A felmérés ezen részének elsődleges célja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásokat kreativitás szempontjából vizsgálja, valamint a vállalkozásoknál alkalmazásban álló humán erőforrással szembeni toleranciát mérje. Az elemzés kitér továbbá a vállalkozások felsőoktatási intézményekkel való együttműködési hajlandóságára, amely szintén a kreativitás több szempontú vizsgálatának részét képezi. 41
Az oktatás és a tudás, valamint a vállalkozások innovációs vizsgálatán túl a kreativitás és a tolerancia dimenziók elemzése elengedhetetlen ahhoz, hogy egy-egy térség kreatív térséggé válásának lehetőségét mérlegelhessük. Ennek empirikus vizsgálatához a következő három hipotézist fogalmaztuk meg. 1. Az innovatív cégek jelenléte a kreatív térséggé válás egyik feltétele. 2. A magas toleranciával rendelkező cégek jelenléte által könnyebben válik egy térség kreatív térséggé. 3. Azon térségek válhatnak kreatív térséggé, ahol a vállalatok és a felsőoktatási intézmények között gyakori az együttműködés. A három hipotézis vizsgálatára a kérdőíves felmérés során 400 Dél-alföldi régióban található és 400 a Vajdaság Autonóm Tartomány területén működő vállalkozás került górcső alá. Mielőtt azonban ismertetnénk az elemzés eredményeit, szükséges a kreativitás és a tolerancia elméleti megközelítésének bemutatása, valamint ezen fogalmak pontos definiálása. Az elmúlt két évtizedben az emberi erőforrásnak egyre inkább központi szerep jut a térségek fejlődésében. Ennek elsődleges oka, hogy a fejlett társadalmak növekvő mértékben úgynevezett kreatív gazdaságokká válnak, amelyekben a felsőfokú végzettséggel rendelkező emberi erőforrást a gazdasági növekedés döntő tényezőjének tekintik. A XXI. században a gazdaság fő hajtóerejének tehát nem a természeti erőforrásokat és a fizikai tőkét tartják, hanem sokkal inkább a humán erőforrás kreativitását. Guilford (1950) szerint a kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését. A kreativitás a divergens gondolkodásban nyilvánul meg, amely lehetővé teszi egy probléma többoldalú megközelítését az általában egymástól független, nem összeillő elemek összekapcsolásával. A divergens gondolkodás legfőbb jellemzői a problémák iránti érzékenység, a flexibilitás, a szokatlan megoldások keresése (Guilford 1950). A kreativitás jellemzője továbbá az új elképzelések iránti nyitottság, a változatosságra törekvés, a rugalmasság, valamint az új helyzetekre történő gyors reagálási képesség és a különböző személyiségjegyek, mint például az érzékenység és a céltudatosság egyidejű megléte. 42
Összefoglalóan megállapítható, hogy a kreativitás jelenti azon képességet, amely segítségével a problémák innovatív megoldásával, új termékek és folyamatok megalkotásával, illetve a meglévő elemek kombinálásával hozzájárul a gazdasági értékek megteremtéséhez. A kreativitás egyértelműen kapcsolatban áll az innovációval és a vállalkozással, annak érdekében, hogy biztosan piaci lehetőséggé alakuljon. Az innováció és a gazdasági növekedés azokon a területeken történik, ahol a legjobban tudják mozgósítani az emberek öröklött kreatív képességeit a népesség legszélesebb és legkülönbözőbb szegmenseiből. A kreatív folyamatokban a kreativitás teszi az embereket, a vállalkozásokat és a régiókat egyedülállóvá. Azon vállalkozás, amely megteremti a kreatív személyiségű egyének foglalkoztatásához szükséges munka körülményeket, egyúttal megteremti a globális versenyben való helytállás egyik fontos feltételét. A tolerancia szorosan kapcsolódik a kreativitás fogalmához, hiszen az előbb bemutatott kreatív személyiségjegyekkel bíró emberekkel való munka sok toleranciát igényel úgy a munkatársaktól, mint a környezettől. Ahhoz, hogy a kreativitás megnyilvánulásához szükséges divergens gondolkodású emberek munkája valódi hozzáadott értéket állítson elő egy vállalkozásnál, fontos a szűkebb és a tágabb környezetének toleráns hozzáállása és működése. A regionális növekedést, fejlődést meghatározó tényezők változását figyelembe véve azt tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt évtizedekben azok a térségek emelkedtek ki, ahol a kreatív humán tényezők koncentráltan jelen vannak. A jelen kor kreatív gazdaságának felemelkedésével az egyetem szerepe egyre lényegesebbé válik mind az innováció, mind a gazdasági növekedés szempontjából. Az egyetemekre úgy tekinthetünk, mint a kutató és technológiai nemzedék és a tehetségek kinevelésének központjára, valamint a nyitott és toleráns regionális környezet megteremtésének serkentőjére. Tehát a felsőoktatási intézmények egyfajta közvetítő csatornát képeznek a kreatív munkaerő és a vállalkozások között. A kreativitás és a tolerancia, mint dimenziók mérésével, elemzésével számos kutató foglalkozik, azonban ezidáig nem született egységesen elfogadott mutatószámrendszer ezek vizsgálatára. Az elemzésnél felhasznált kérdések csupán egy lehetséges vizsgálati opciót mutattak be a kreativitás és a tolerancia mérésére vonatkozóan, azonban nem teljes körű és nem feltétlenül mutatja más kutatók vizsgálati lehatárolását ezen mutatók mérése kapcsán. 43
Általános elképzelés, hogy leginkább az egyetemek és más oktatási intézmények a kreativitás kútfői, tehát a cégeknek együtt kellene működniük ezekkel az intézményekkel. Ezért kérdeztük meg a kutatásba bevont vállalkozásokat, hogy az elmúlt három évben volt-e együttműködésük felsőoktatási intézménnyel, akár a régióban, akár az ország más részében vagy külföldön (18. táblázat). 18. táblázat: Vállalkozások felsőoktatási intézménnyel való együttműködésének megoszlása (%) Megoszlás (%) Igen, régión belül Igen, régión kívül az országban Igen, külföldön Dél-alföldi régió 10,9 Vajdaság 8,27 Dél-alföldi régió 9,60 Vajdaság 2,27 Dél-alföldi régió 0,30 Vajdaság 7,02 Nem Nem tudja Nem válaszolt Dél-alföldi régió 78,20 Vajdaság 76,42 Dél-alföldi régió 0,50 Vajdaság 3,10 Dél-alföldi régió 0,50 Vajdaság 3,14 Az 18. táblázatból látható, hogy hasonló a két megkérdezett régióban a felsőoktatási intézményekkel való együttműködés. A megkérdezett dél-alföldi vállalkozások 78,2%-a, míg a vajdasági régió vállalkozásainak 76,42%-a semmilyen formában nem alakított ki együttműködést az elmúlt három évben. A mintában szereplő magyar vállalkozások csupán 20,7%-ának volt valamilyen együttműködése 2009-2011 között a kreatív humán tőkét biztosító felsőoktatási intézményekkel, ugyanez a szerb vállalkozásoknál 17,56%. A kérdés arra is vonatkozott, hogy területileg hogyan helyezkedtek el egymáshoz képest a vállalkozások és az együttműködő intézmények. A magyar oldalon az együttműködések 10,9% -ban egy régióban 44
helyezkedtek el a felek, míg 9,06%-a az együttműködéseknek alakult ki úgy, hogy az adott vállalkozás és a felsőoktatási intézmény nem azonos régióban volt. Csupán egy együttműködés alakult ki az országon kívül levő felsőoktatási intézménnyel a dél-alföldi régióban. A vajdasági vállalkozásoknál az együttműködések 8,27%-a régión belül, 2,27%-a régión kívül az országban, míg 7,02%-a külföldön alakult ki. Elmondhatjuk, hogy kifejezetten magas azoknak a vállalkozásoknak a részaránya, akiknek nincs egyáltalán semmi kapcsolata az egyetemekkel. A legnagyobb eltérés a külföldi felsőoktatási intézményekkel való együttműködésben tapasztalható a két vizsgált térségben. Az elemzésből kitűnik, hogy a szerb vállalkozások szívesebben választanak külföldi felsőoktatási intézményt együttműködő partnernek, mint a magyar vállalkozások. A következő kérdés csak az együttműködésben részt vevő vállalkozásokra vonatkozott, és a kapcsolat jellegét firtatta. A megkérdezettek megjelölték, hogy a lehetséges együttműködések közül milyet alakítottak ki az elmúlt 3 évben, továbbá egy öt fontossági értéket megjelenítő skálán kezdve az "egyáltalán nem vagyok elégedett" értékeléstől a "nagyon elégedett" értékelésig értékelhették a vállalkozások, hogy mennyire elégedettek ezen kialakított együttműködésekkel. 1) Oktatási programok 2) Együttműködés a felsőoktatási intézményekben dolgozó magánszemélyekkel különböző projektek megvalósításán 3) Technológia bérbe vétele 4) A diákok bevonása tanulmányaik befejezése előtt 5) Diplomások foglalkoztatása 6) Tanácsadás 7) Részvétel szemináriumokon, workshopokon, konferenciákon 8) Segítség pályázatírásban 9) Műszaki szakértői jelentések 10) Gazdasági és jogi szakértői jelentések 45
15. ábra Együttműködésekkel való elégedettség a két régióban A 15. ábra az együttműködésekkel való megelégedettséget mutatja a különböző együttműködési típusoknál a két vizsgált régióban. Mindazok a cégek, amelyek az előző kérdésre pozitív választ adtak, tehát volt valamilyen együttműködésük az egyetemekkel, azok ezt az együttműködést sokrétűen valósították meg. A felkínált lehetőségek mindegyike legalább 3,5-ös átlagos értékelést kapott a vajdasági vállalkozásoktól, míg a dél-alföldi régió vállalkozásainál 3-as átlagos értékelést. A leggyakoribb az oktatási programokba történő bekapcsolódás (4,26) volt, továbbá a hallgatók bevonása a cég tevékenységébe (4,07), és a harmadik helyen (3,89) az végzett hallgatók foglalkoztatása áll a vajdasági oldalon. A dél-alföldi régióban levő vállalkozások leginkább az egyetemen végzettek foglalkoztatása útján történő együttműködéssel a legelégedettebbek (3,51). Hasonlóan kiemelkedő megelégedettséget mutat a szemináriumokon, workshopokon, konferenciákon való részvétel, valamint az oktatási programokban való együttműködés és a különböző projektek megvalósításában felsőoktatási intézmények kutatóival való együttműködés. Az együttműködési formák közül a magyar vállalkozások legkevésbé a technológiabérléssel elégedettek, ugyanis a vállalkozások többnyire az egyáltalán nem elégedett és a részben elégedett értékelést adták ezen tényező megemlítése esetén. Jól látszik, hogy az egyetemekről kikerülő, magasan kvalifikált humán erőforrás foglalkoztatását kiemelten fontosnak tartják a vállalkozások. Kiemelhető még a kutatókkal 46
való együttműködési forma, amely bevált gyakorlat napjainkban, és egyre inkább felismerik a vállalkozások ezen együttműködések fontosságát és hasznosságát. A cégek kreativitása érdekében nem csak a felsőoktatási intézményekkel történő együttműködésre van szükség, hanem biztosítani kell vállalaton belül a megfelelő munkaerőt is. A kérdőív annak vizsgálatára is kiterjedt, hogy a vállalkozások mennyire céltudatosan választanak munkaerőt. A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogyan értékelik a vállalkozások a következő tényezők jelentőségét munkaerő felvételekor. A 12 felsorolt tényezőt a vállalkozások egy ötfokú skálán értékelhették kezdve az "egyáltalán nem fontos" értékeléstől a "nagyon fontos" értékelésig. 1. Probléma érzékenység 2. Újszerű kérdések felvetésének képessége 3. Lényeglátás 4. Elemző és szintetizáló képesség 5. Ötletgazdagság 6. Rugalmas gondolkodás 7. Gondolkodásbeli önállóság 8. Kommunikációs készség 9. Kreativitás 10. Határozott fellépés 11. Nem sémákban történő gondolkodás 12. Kooperációs készség, csapatmunkára való alkalmasság 16. ábra: A foglalkoztatottak kiválasztásának szempontjai 47
A 16. ábrán azt láthatjuk, hogy a megkérdezett szerb vállalkozók szerint az a legfontosabb, hogy az alkalmazottak tudjanak együttműködni, csapatban dolgozni (4,92-es értékelés). Ugyanígy kiemelkedően fontosnak tartják a kreativitást (4,72) és a határozott fellépést (4,71). A felsorolt tulajdonságok közül a válaszadók számára legkevésbé jelentős az, hogy a munkavállaló képes legyen a lényeget látni, illetve kognitívan önellátó legyen, de ennek két tényezőnek az átlagos értékelése is közel 4-es. A megkérdezett dél-alföldi régió vállalkozások három tulajdonságot tartanak kiemelkedően fontosnak új munkaerő felvétel esetén. Szükséges, hogy a munkavállaló kreatív (4,53), rugalmas gondolkodású legyen (4,51), valamint fontosnak tartják, hogy egy alkalmazott képes legyen a lényeglátásra (4,52). A gondolkodásbeli önállóság is a magasan preferált tulajdonságok egyike, ehhez 4,5-ös átlagos értékelés párosult. A két régió vállalkozásainak válasza nagyjából egybe cseng, kisebb eltérések tapasztalhatóak, azonban a bemutatott 12 tulajdonsághoz tartozó értékelés alapján megállapítható, hogy a vállalkozók elvárnák az alkalmazottaiktól, hogy a felsorolt feltételek és készségek mindegyikének meg tudjanak felelni. A munkaerő felvétellel kapcsolatos kérdések után két kényesebb kérdést tettünk fel a megkérdezett vállalkozásoktól. A munkaadóknak ugyanis nem csupán elvárásaik, de előítéleteik is lehetnek. A kérdések leginkább a vállalkozások tolerancia szintjének mérésére 48