BME OMIKK LOGISZTIKA 11. k. 6. sz. 2006. november december. p. 47 57. Tanulmánytár * Szállítási logisztika Rakománybiztonság a közúti fuvarozásban A közúti teherszállítási igény és a forgalom növekedésének hatására az áruszállítás biztonsági kérdései kiemelt fontosságúvá váltak. Nemcsak az ellenőrző hatóságok és a vizsgálatokat végző intézmények, hanem a közúti szállítás résztvevői is fokozott figyelmet szentelnek a teher biztonságos rögzítésére. Az alábbiakban elsősorban német példák bemutatásával szemléltetjük a problémát és annak megoldási lehetőségeit. Tárgyszavak: szállítás; közúti szállítás; baleset; közúti baleset; balesetvédelem; balesetmegelőzés; rakománybiztosítás; képzés; Németország. Bevezetés Az EU keleti bővítése után mind az új tagállamok, mind a régiek számára megnőttek a piaci lehetőségek. Ennek megfelelően a közúti teherforgalom is. Európa ezen belül Németország úthálózatának igénybevétele elérte kapacitásának határát. Nagy a forgalomsűrűség. Ilyen körülmények között nehezen lehet összehangolni a profi és a ritkán gépkocsiba ülő vezetők biztonsági követelményeit. A biztonság központi kérdéssé válik. Sajnos a szükséges biztonság elérését célzó rakománybiztosító intézkedések nem érik el a kívánt színvonalat. Az ellenőrzések szerint a tehergépkocsik kétharmadán hiányosan biztosították a rakományt, ezek fele súlyosan sértette az előírásokat (1. ábra). Leggyakoribb a rakomány elcsúszását akadályozó eszközök hiánya, a nem felhalmozható terhek öszszezsúfolása, az elavult és a nem megfelelő biztonsági eszközök használata. A rakományrögzítési előírások megsértésének oka legtöbbször az ismeretek hiánya és az, hogy a veszélyérzet nem tudatosodott a felelősökben. Tehát sürgősen cselekedni kell, nehogy tovább növekedjék a kockázat és a biztonsági intézkedések megvalósítása közötti űr. Rakományrögzítés közúti járműveken A közlekedési biztonság nagymértékben a rakomány kifogástalan, vagyis a terhelésnek megfelelő rögzítésével érhető el. Ennek azonban előfeltétele, hogy egymással összhangban legyenek a felhasznált műszaki biztosító eszközök és a biztonságot igénylő rakomány. 47
nincs hiányosság csekély hiányosság súlyos hiányosság 1994 1665 1996 1997 1998 1999 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 1. ábra A rakományrögzítés hiányosságai tehergépkocsik közúti ellenőrzésekor Németországban Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szállítójárművekbe beépíthető műszaki biztonsági eszközök az utóbbi években rendkívül sokat fejlődtek. Innovatív járműkonstrukciók teszik lehetővé a különleges követelmények kielégítését. Ilyenek például a teljes rakomány homogén elhelyezésére szolgáló járműfelépítmények. Magas színvonalat értek el a különböző biztonsági eszközök, mint például a továbbfejlesztett lekötöző eszközök, a furatos sínek ékekkel vagy a horgonysínek. Gyakorlatilag korlátlan választék áll rendelkezésre a rakományok szabatos rögzítésére. Bár a szállító vállalatok számára a legkülönbözőbb biztonságnövelő eszközök állnak rendelkezésre, törekvéseiket a szállíttatók és a csomagoló vállalatok gyakran gátolják. A súly- és anyagtakarékosságra törekvés miatt mind gyakrabban merül fel az a probléma, hogy az érzékeny rakomány sérülése nélkül hogyan lehet a rendelkezésre álló rögzítőeszközöket alkalmazni. Azonban a szállíttató, a rakodó, a szállító, ill. a jármű üzemeltetője és a gépkocsivezető közötti jogi felelősség kérdése is gyakran tisztázatlan. Felvetődik például a kérdés, hogyan lehet egy határidő szempontjából kényes terhet felrakodni és rögzíteni, ha a szállító vállalat nem megfelelő járművet, ill. hiányos rakománybiztosító eszközöket bocsát rendelkezésre. Tekintettel ezekre a bonyolult összefüggésekre, figyelmet érdemel a csomagolási logisztika egységes felfogása (2. ábra), ahol előtérbe kerülnek az aktív és passzív termékvédelem, valamint a vállalaton és az elosztó rendszeren belüli folyamatos anyagáramlás feladatai. Nem elég a rakományrögzítés és csupán a nemzeti előírások független figyelembevétele. Valamennyi résztvevőtől elvárják, hogy a hiányos rakományrögzítést felismerje, ennek okait elemezze és kidolgozza a célszerű megoldást. A rakománybiztonság érdekében törekedni kell a nemzetközi teherforgalomra vonatkozó megfelelő rakománybiztonsági eszközök, ill. irányelvek összehangolására. Németországban a műszaki megoldások korszerű színvonalát már három évtizede képviselő Német Mérnökegyesület (Verein Deutscher Ingenieure VDI) 2700 ff Teherbiztosítás közúti járműveken irányelvsorozata az alapja ezeknek a rendszabályoknak. Azonban számos szempontból szükség van a VDI-irányelvek folyamatos felülvizsgálatára és az új adottságokkal való összehangolására. 48
rakodólapos egységek készítése VDI 3968 ff Kiemelten foglalkozik az alábbi témákkal: rakománybiztonsági képzés a VDI 2700-nak megfelelően (pl. a kiképzés tartalma és a kiképzők képesítése) (3. ábra), csomagok és rakományegységek összefogása, rakományrögzítés kombinált közúti, vasúti, vízi szállítás esetén, betonacél termékek rakománybiztonsága, az italipari rakományok biztonsága, rakománybiztonság kis szállítójárművek esetében. rakományegységek biztosítása továbbításra alkalmas csomagok készítése rakodás a kölcsönös összefüggések szabályozási köre VDI 2700 ff termékcsomagolás törvényi kötelezettség a rakomány biztosítása gazdasági szükségszerűség 2. ábra Rakodás és rakományrögzítés szerepe a csomagolási logisztika szabályozásában Ám a rakománybiztonság nemcsak műszaki, hanem üzemgazdasági és nemzetgazdasági szempontból is hozzájárul a gazdasági eredmények javulásához. Erről annál kevésbé szabad megfeledkezni, mivel a rakománybiztonság egy százalékkal növeli a szállítási költségeket. A rakománybiztonsági intézkedések teszik viszonylag kis ráfordítással lehetővé a szállításnál fellépő károsodások elkerülését vagy legalábbis csökkentését. A VDI irányelvei A többi ajánlással szemben a VDI-irányelvek elsősorban a vállalat felelős döntéshozói felé fordulnak, akik megfelelő információval és eszközökkel rendelkeznek. Tehát a rakománybiztonság, valamennyi biztonsági feladathoz hasonlóan, fontos vezetői feladat. Nem szabad azonban elhallgatni, hogy a szállíttató, a rakodó, a szállító és a járművezető között nem szabályozott a felelősség kérdése. Ki kell hangsúlyozni, hogy a szállíttató a rakományrögzítési munkák szerződéses szabályozása esetén is köteles a biztonság ellenőrzésére és valamennyi érintett számára elengedhetetlen a terhelésnek megfelelő rakománybiztonság ismerete. A VDI 2700 irányelvek 2004 novemberében megjelent, teljesen átdolgozott változata tárgyalja a felhasználási területeket, az erőhatások, valamint a rakományrögzítési módszerek kérdését, bizonyos termékcsoportok, a hosszú termékektől a palackos italárukon keresztül a darabárukig terjedő választékának szállítási módszereit bemutató példákat. 49
a kiképzés tartalma: VDI 2700 1. a kiképzés igazolása: VDI 2700 a A rakomány egyes részeit a raktérbe vagy a konténerben úgy kell szorosan berakni, vagy megfelelő eszközökkel lebiztosítani, hogy helyzetüket egymáshoz, vagy a jármű, ill. a konténer falaihoz képest csak kis mértékben változtathassák. A rakományt például lekötöző hevederrel, szorító tartókkal, szállítmányvédelmi párnákkal, csúszásgátló alátétekkel lehet lebiztosítani. A rakomány akkor is biztonságos, ha a teljes rakodási felület teljesen ki van töltve, feltételezve a felépítmény kielégítő stabilitását. Műszaki előírások Furgonokban a rakományt a jelenlegi műszaki színvonalnak megfelelően kell rögzíteni, amit szabványok, irányelvek, rakodási utasítások, kézikönyvek stb. határoznak meg. A rakománybiztontörvények, rendelkezések, balesetelhárítási előírások, műszaki szabályok a kiképző minősítése a VDI 2700 1. lap szerint a rakománybiztonság kézikönyve (VDI 2700 ff) 3. ábra A VDI tevékenysége a rakománybiztonság terén A rakományok biztonság szempontjából kifogástalan rakodását és összerakását sokféle segédeszköz (pl. rakományelosztási tervek, az összerakás optimálására szolgáló szoftver) támogatja. A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és az ennél előnyben részesített konténerek, váltótartályok stb. elkerülhetetlenné teszik az intermodális szállítások közlekedési előírásainak betartását. nincs előírás szerint elhelyezve, vagy veszélyezteti a forgalombiztonságot. Tehát az üzemeltető köteles a rakománybiztosító anyagról gondoskodni és lehetővé kell tennie, hogy a járművezető elvégezhesse a rakomány rögzítését. Rakományrögzítés a gyakorlatban A kis szállítójárművekben a hiányos rakományrögzítés, a nagy utazási sebesség, a nem kielégítően kiképzett személyzet szaporítja a balesetek számát. Tehát ezen a területen is olyan rakománybiztonsági előírásokra van szükség, amelyek a sajátos követelményeknek megfelelnek. További előírások A német StVO 22. és 23. paragrafusa szerint a forgalombiztonság szempontjából megfelelő rakodásnál gondoskodni kell a rakomány biztonságos elosztásáról, ennek az állapotnak a megőrzéséről és ha szükséges annak rögzítéséről, ami az elcsúszást vagy akár a leesést is lehetetlenné teszi. A 31. paragrafus szerint nem rendelhetik el a jármű üzembe helyezését, ha tudják, hogy a rakomány 50
ságra vonatkozó szabályokat a VDI 2700 előírás rögzíti. Eszerint a rakománysúly nyolcvan százalékának megfelelő erővel szemben kell gondoskodni a biztonságról menetirányba, míg oldalt és hátrafele ötven százaléknak megfelelő erőhatás elleni védelem szükséges. Felborulás veszélye esetén oldalirányba járulékosan további húsz százalékos védelmi erőt kell érvényesíteni. Furgonokban általában darabárut szállítanak. Ezek gyakran nem stabil formájúak vagy sérülékenyek. A lekötözés ilyen esetekben nem végezhető el, mert a szállítmány sérülhet. Ha arra lehetőség van, a rakományt a jármű oldalfalaihoz, a homlok- és a hátfelülethez képest kell formazáróan rögzíteni. El kell kerülni a rakományon belüli hézagok megmaradását. Ezeket többek közt betétekkel, párnákkal kell kitölteni. Azonban a rögzítés történhet fabetétekkel, faékekkel vagy furatos sínekkel. tonna alatti engedélyezett összsúlyú haszonjárművek felépítményeire jelenleg nincs érvényes stabilitási előírás. A homlokfelület és az oldalfalak megengedhető terhelését a gyártóvállalat adhatja meg. A DIN EN 12642 szerint menetirányba a homlokfelület szilárdsága a hasznos teher negyven, az oldalfalaké harminc, a hátoldalé huszonöt százaléknak kell, hogy megfeleljen. A rakfelület terhelhetősége A rakfelület megengedett igénybevétele nincs szabályozva. Azonban a minimális terhelhetőség 450 kg/m² legyen. A rakfelület sérülésének elkerülése érdekében a kis felfekvő felülettel rendelkező, súlyos rakományt stabil alátétekre (pl. deszkákra) kell helyezni. Ez lényegesen javítja a tehereloszlást. A rakomány lekötözésekor tekintetbe kell venni, hogy a teher önsúlya és a lekötöző előfeszültség összeadódik. Gyakran problémát jelentenek a kis darabok. Ezeket faládákba, rácsos dobozokba, műanyag dobozokba kell átrakni. Ezt követően kerülhet sor lekötöző hevederek, vagy lekötöző hálók használatára. Műhelykocsikon pl. beszorító elemekkel ellátott rögzített polcokat kell alkalmazni. Szerszámgépek szállításakor ügyelni kell arra, hogy azok rendelkezzenek olyan részekkel, amelyek alkalmasak a lekötöző elemek megvezetésére, elhelyezésére. Mivel a szállítandó termékek ritkán töltik ki teljesen a rakfelületet, olyan felépítményekre van szükség, amelyekben a rakománybiztosító segédeszközök alkalmazhatók. Járműfelépítmény Teherelosztás A helytelen rakodás nagymértékben megváltoztathatja a jármű utazási dinamikáját. Ügyelni kell a megengedhető tengelyterhelések betartására. Amennyiben az irányított tengely tényleges terhelése kisebb a pillanatnyi járműsúly húsz százalékánál, többé már nem érvényesül a kormányzási biztonság. Ha a rakomány túlságosan hátul van, az elülső kerekek talajjal való kapcsolata lecsökkenhet, ami rontja az irányíthatóságot. A rakomány súlypontja lehetőleg a jármű középvonalában, minél alacsonyabban legyen. A rakománybiztosítás elemei a járművön A járműfelépítmény tegye lehetővé, hogy biztonságosan befogadja a szállítandó rakományt. 3,5 A leggyakoribb elemek: lekötözési pontok a tetőkereten, az oldalfalakon, a rakterületen; 51
a rakomány helyzetének rugalmas megválasztását biztosító lekötöző sínrendszer; furatos sínek a rakfelületen; megfelelő elválasztó falkonstrukció; megfelelő rakományvédelmi rács; rakodóállványok; különleges megoldások. Térelválasztó A térhatárolónak a rakodóteret teljes szélességében és magasságában el kell határolnia és le kell zárnia. Az elválasztó fal terhelhetősége legalább a megengedett hasznos teher ötven százalékának feleljen meg. Elválasztó rács vagy hálók használatakor a rakomány részeit az 50x10 mm-es rések vissza kell, hogy tartsák. Az utasfülke és a raktér között ne lehessen átférni. Ha szükséges, tolóajtóról kell gondoskodni. A különleges felszerelések (pl. műhelykocsik esetében) beépítésére nincs előírás. Ezekről külön meg kell állapodni a gyártóvállalattal. Rögzítési pontok A DIN 75410 (3. rész) szerint nemcsak a jármű rakfelületén, hanem az oldalfalakon is lehetnek kötözési pontok. Lehetőleg a rakfelület közelében, attól legfeljebb tizenöt centiméter magasságban legyenek. A kötözési pontok párosával, egymással szemben legyenek, lehetőleg egyenletesen elosztva a raktér hosszoldala mentén. Egymástól való távolságuk legfeljebb hetven centiméter lehet. Az egyes kötözési pontokon megengedhető legnagyobb húzóerő (a teherszállító jármű megengedett összsúlyától függően) négyszáz nyolcszáz dan lehet. A rakományrögzítés néhány egyedi esete Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt évtizedben igen bonyolult fejlődésen ment át a logisztikai és a szállításgazdálkodás. Ennek következtében a vállalatoknak állandóan felül kell vizsgálni stratégiájukat, ha eredményesek akarnak maradni a piacon. A fejlődés irányának megfelelően a logisztikai tevékenység mindinkább átlépi az egyes vállalatok szűk kereteit. Olyan termelési láncok alakulnak ki, amelyekben az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatók szorosan együttműködnek egymással. Tehát annak ellenére, hogy a nagyvállalatok a termelési láncon belül a rakodást és a szállítást kiszervezik, a termék szállításának biztonságáért vállalniuk kell a felelősséget. Amennyiben a szállítás során a nem kielégítő rakománybiztosítás miatt komoly károk következnek be, a vállalatnak is vállalnia kell a gazdasági és jogi következményeket. Az ügyfelet pedig nem érdekli, miért nem kapja meg idejében a terméket. Nem tűri, hogy mobilitását bármi is korlátozza. Darabáru A német utakon végzett ellenőrzések szerint a tehergépkocsikon szállított rakomány biztonsága gyakran nem kielégítő. A logisztikai láncon belül mind a rakodó, mind a szállíttató, sőt bizonyos mértékig a gépkocsi üzemeltetője is felelős a rakomány biztonságáért. Különösen a darabáru biztosítása kíván gondos munkát. Ez fontos kérdés, hiszen manapság általában valamennyi tehergépkocsi-szállítmány hetven százaléka darabáru. Különösen a vegyes rakomány biztosítása jelent komoly kihívást. 52
A darabáru-rakomány különféleképpen biztosítható. Egyrészt szabványos rakodólapokkal és tartályokkal (vagyis a csomagolás szabványosításával), másrészt a rakományegységek képzése jelent megoldást. A darabáru biztosítására egyre gyakrabban alkalmazzák a zsugorfóliás burkolatokat. A fóliával való tekercselésnél előnyösebb a fóliaburok alkalmazása, mivel kevesebb a fóliafelhasználás, öt irányba hat a feszítő erő a kéttengelyű zsugorítás vízszintes és függőleges irányú érvényesülése következtében, maximálisan érvényesül szállításnál az állandósult feszítőerő, stabil a rögzítési mód, ugyanakkor a termékcsomagolásra felhasznált anyagot takarékosan használja fel, védelmet nyújt a szennyeződéssel, a nedvességgel és a lopással szemben. A rakománybiztonság érdekében már a szállítási lánc elején létre kell hozni a rakományegységeket. Tudatosítani kell, hogy ez a rendszabály a termékminőséget és az ügyfél elégedettségét is szolgálja. Következő lépés a rakományegységek biztosítása a szállító járművön. Erre két módszert alkalmaznak. Az egymással összezáródó alakzatok és a záró erőhatások lehetőségeit egyaránt érdemes kihasználni. A lehetőleg résmentes áruilleszkedés érdekében változtatható rakodótér-behatárolást vagy lekötöző segédeszközöket használnak. Egyidejűleg a csúszásgátló szőnyegek, ill. betétek igénybevételével érhetik el az elmozdulás elleni biztonság fokozását. Betonacél A rakománybiztonság érdekében kísérletsorozattal vizsgálták az egyes betonacéltípusok súrlódási tulajdonságait. Köracélok esetében bebizonyosodott, hogy csupán µ=0,6 súrlódási tényezőjű alátétanyag felhasználásával érhető el a gazdaságos és ésszerű rakománybiztonság. Ugyanakkor tekintetbe kell venni, hogy menetközben dinamikus erőhatások lépnek fel. Ennek következtében a rúdacélrakomány függőleges irányú lengései csökkentik a súrlódási erőt. A sima felületű hengerelt huzalok tekercseit lehetőleg szorosan a homlokfelülethez szorítva kell elhelyezni. Amennyiben erre nincs lehetőség, kampóval rögzített lekötöző kötéllel kell törekedni azonos helyzetbiztonság elérésére. A függőleges tengelyű huzaltekercseket három, megfelelő méretű csúszásgátló anyagra kell fektetni és az egyes tekercseket célszerű közvetlenül lekötözni. Betonacélkötegek rakodását és biztosítását különleges gondossággal kell elvégezni. Egy tizenkétezer kilogramm tömegű betonacélköteget huszonnégy lekötöző hevederrel kell rögzíteni úgy, hogy mindkét hosszoldalon tizenkét hevedert használjanak fel. A heveder-előfeszítés 750 dan. A kellő biztonság csak megfelelő előfeszítéssel érhető el. A járműrakodás és a rakomány biztosítása után erős fékezéssel érhető el a rakomány ülepedése. Ezt követően kerülhet sor az ellenőrzésre és a lekötöző hevederek utófeszítésére. Italok A vizsgálati eredmények szerint a DIN EN 12642 követelményeinek betartásán túl minden irányban 53
érvényesülő, kiegészítő biztonsági intézkedésekre van szükség az italokat szállító tehergépkocsik esetében is. A rakomány oldalirányú biztonságának eléréséhez a lekötözés önmagában nem elegendő, az italos ládák instabilitása miatt. Elképzelhető viszont kiegészítésként a rakományra helyezett merev keretszerkezet, vagy az ún. rakománybiztosító ponyva felhasználása lekötözésre. A vékony műanyagszalagokkal végzett összefogás legfeljebb az üzemen belül, emelővillás targoncákon végzett szállítás igényeit elégítheti ki. A DIN EN 12642 felülvizsgálata során javasolják, hogy a felépítmény ellenálljon az alábbi erőhatásoknak: homlokfal a megengedhető hasznos teher ötven százaléka, oldalfal a megengedhető hasznos teher negyven százaléka, hátoldal a megengedhető hasznos teher harminc százaléka. Németországban ezeknek a korrigált előírásoknak megfelelő felépítményeket gyártanak az italszállító tehergépkocsik számára Kis teherjárművek rakománybiztonsága A kis teherjárművek 2-2,8 tonnás kategóriáját könynyű szállítójárműveknek is nevezik. Egyes változataikat a felépítménytől függően műhelykocsiként, lakókocsiként, hűtőkocsiként stb. is használják. Jellemzőik: Megengedett összsúly: 3500 kg. Hasznos teher: kb. 1500 kg. Első tengely hasznos terhelése: kb. 250 kg. Hátsó tengely hasznos terhelése: kb. 1250 kg. Raktérfogat: kb. 14-20 m³. Fékrendszer: tárcsafékek. Ezeknek a járműveknek a műszaki megoldása esetenként 160 km/óra fölötti sebességet is lehetővé tesz. Egy 3,5 tonna megengedett összsúlyú, megrakott kis teherkocsi kinetikai energiája 120 km/óra sebességen nagyobb, mint egy 7,5 t megengedett összsúlyú tehergépkocsié 80 km/óra sebességen és közel kétszer akkora, mint egy 120 km/óra sebességű személygépkocsié. 160 km/óra sebességnél a megrakott furgon kinetikai energiája egy 80 km/óra sebességű, 14 tonnás tehergépkocsiénak felel meg. A nagy sebességű kis tehergépkocsik energiaszintje általában rendkívül súlyos baleseteket okozhat. Kis teherjárművekre nagy befogadóképességű utánfutók csatlakoztathatók, amelyek súlya a vontatójármű megengedett összsúlyának akár másfélszerese is lehet. Ilyen körülmények között azonban a megengedett maximális sebesség 80 km/óra. A furgonok különösen alkalmasak városi teherszállítási feladatokra. Számítani lehet arra, hogy a jövőben növekszik a kis teherszállító járművek iránti igény. Az előrejelzések szerint a futár- és expressz szolgáltatások terén Európában a napi csomagforgalom 2015-ig eléri a nyolcmilliót. Jelentőségük emelkedése következtében különösen fontos, hogy ezek a járművek a legteljesebb mértékben kielégítsék a közúti biztonsági követelményeket. Éppen ezért megkezdték az ilyen járművek korszerű aktív biztonsági rendszerekkel (ABS, ASR, ESP) ellátott változatainak forgalmazását. Tehát a korszerű kisteherautók biztonsági rendszerei ma már egyenértékűek a személygépkocsikéival. A gépkocsigyártó vállalatok egyre inkább arra törekszenek, hogy a kis teherszállító járművek számára megfelelő sorozatban gyártott rakománybiztonsági szerelvényeket állítsanak elő. 54
Kis teherszállító járművek körében előforduló balesetek Míg a 3,5 tonnánál nagyobb megengedett összsúlyú tehergépkocsik esetében csökken a balesetek száma, addig a kis teherszállító járműveknél nő. A németországi vizsgálatok szerint 1996-tól 2002-ig háromszorosra növekedett ezeknek a baleseteknek a gyakorisága, míg a kisteherautók állománya csak 2,4-szeresre emelkedett. Tehát a kistehergépkocsiállományra vonatkoztatva a balesetek száma huszonnyolc százalékkal nőtt. Ez különösen feltűnő a 2,8 3,5 tonna megengedett összsúlyú teherjárművek esetében. 2002-ben ebben a kategóriában 5223 személyi sérüléssel járó baleset fordult elő. Ezek százalékos megoszlása: 55 százalék lakott területen belül, 31 százalék országúton, 14 százalék autópályákon. A súlyos személyi sérüléssel járó vagy halálos balesetek 48 százaléka országúton, 35 százaléka lakott területen, 17 százaléka autópályán fordult elő. Tehát az átlagosnál gyakoribb volt a súlyos kimenetelű balesetek gyakorisága a lakott területeken kívül. Csak néhány esetben van lehetőség annak megállapítására, hogy a nem megfelelően rögzített rakomány vagy a gépkocsi túlterhelése milyen mértékben járult hozzá a balesetek bekövetkezéséhez. Egyes balesetek leírásából azonban ismert, hogy elválasztó falak, valamint lekötöző hevederek fülvégződései meghibásodtak és a rakomány rögzítése jórészt nem történt meg. Az autópályákon bekövetkezett balesetek mintegy húsz százalékában teljesen vagy túlságosan megrakott gépkocsik voltak a hibásak. Ehhez még hozzájárul, hogy gyakran a teljesen megrakott kisteherautók abroncsai a végsőkig leterheltek. Kis gumiabroncsnyomás vagy a túl nagy kerékterhelés esetében fokozódik a hirtelen gumidefekt veszélye. A rendőri vizsgálatok szerint a kedvezőtlen rakományeloszlás, valamint a nem kielégítő vagy hiányzó rakományrögzítés oka általában az üzemeltetők ismerethiányára vezethető vissza. Pedig ezek a hiányosságok igen kedvezőtlenül befolyásolják a jármű fékezését vagy az utazási stabilitást, tehát fokozódik a balesetveszély. Szükség van tehát a gépkocsivezetők továbbképzésére, különösen az utazási biztonság szempontjából. Rakománybiztonsági képzés Rendőrségi ellenőrzésekkor a közúti járműveken alkalmazott helytelen rakománybiztosítási megoldások megállapított okai: Hiányos ismeretek a rakomány szállításával kapcsolatos fizikai összefüggésekről. Alkotókészség, találékonyság hiánya a rakománybiztosítási módszerek megválasztásakor. Hiányos ismeretek a jelenlegi rakományrögzítési lehetőségekről, lekötöző eszközökről és egyéb segédeszközökről. Időhiány, stressz. Költségmegtakarítás. Ezek a megállapítások azt bizonyítják, hogy a szállítmányok biztonságáért felelős valamennyi érintett személy (szállíttató, rakodó, szállítmányozó, gépkocsivezető) ismereteit bővíteni kell. A képzés igazolása A VDI illetékes szakbizottsága szükségesnek tartotta a rakománybiztonsági igazolvány" kidolgozását. Ez igazolja azokat az ismereteket, amelyek 55
elengedhetetlenek a rakomány hatékony és gazdaságos biztosításához. Egyidejűleg létrehozzák a kapcsolatot a szükséges képzés és a minőségmenedzsment között, hogy javítsák a szállítás minőségét. Arra is lehetőség van, hogy igazolják bizonyos termékek, pl. farönkök, papírtekercsbálák, italok szállítására vonatkozó biztonsági ismeretek megszerzését. A képzés tartalma Az oktató legyen képes a járműveken történő rakománybiztosításra vonatkozó átfogó ismeretek átadására. Ezek részletei: A rakománybiztosítási technika jogi előírásai és elismert szabályai. Fizikai alapok. Szállítójárművek és szállítóeszközök. A rakománybiztosítás típusai. A biztosításhoz szükséges erőhatások meghatározása. Lekötöző eszközök. Rakománybiztosító berendezések és további segédeszközök. Különleges rakományok szállítása. Gyakorlatok. Az oktatásnak a veszélyes áruk szállítására, valamint a más szállítójárműveken, pl. hajókon és vonaton való szállításra vonatkozó alapismeretekre is ki kell terjednie. Különösen fontos a gyakorlatok megtartása. Az oktató tanítsa meg a tanfolyamon résztvevőket többek közt a rakománybiztosító segédeszközök, a biztosító erőhatások meghatározására szolgáló segédeszközök és teherelosztási tervek használatára és ezt gyakorlati példákkal kell tudatosítania. A VDI 2700a rakománybiztonsági igazolvány és a VDI 2700 (1. lap) irányelvei alapján a vállalatok számára lehetőség van a rakománybiztonsági képzés színvonalának emelésére, és ezáltal felkészültebbekké válhatnak azok, akiknek gondoskodniuk kell a biztonságos szállításról. Oktatók Oktatóként olyan személyek tevékenykedhetnek, akik műszaki képzettségük alapján kielégítő ismeretekkel és tapasztalattal rendelkeznek a rakománybiztosítás elméletében és gyakorlatában. Az oktató az alábbi követelményeknek kell, hogy megfeleljen: Legyen mérnök, államilag elismert technikus, vagy olyan személy, aki legalább négy évet ezekkel egyenértékű funkcióban eltöltött. Tudjon: képzési koncepciót kidolgozni, szakismereteket átadni, csoportos oktatást irányítani. Műszaki képzettsége alapján elegendő ismerettel és tapasztalattal kell rendelkeznie a rakománybiztonság elmélete és gyakorlata területén. Legyen jártas a törvényi előírások, a balesetvédelmi szabályozás, a szabványok és az általánosan elismert műszaki szabályzatok területén, hogy a gyakorlat követelményeinek megfelelően tudja oktatni a rakománybiztosítást. Tehát rendelkeznie kell a rakománybiztonság hagyományos ismereteivel. Alkalmasságát a közúti járművek rakománybiztosítására vonatkozó megfelelő képzettsége alapján igazolhatja. Ennek az igazolványnak tartalmaznia kell az általános és a különleges rakományokra vonatkozó kiképzés eredményes elvégzésének igazolását is (VDI 2700a 1. és 2. táblázata). Életkora legalább huszonnégy év. 56
Amennyiben az oktató kielégíti ezeket a követelményeket, levizsgázhat a VDI szállítástechnikai, anyagáramlási és logisztikai szakbizottsága előtt, majd ennek alapján regisztrálásra jogosult. Az oktatói vizsgát a VDI szakértői csoportja előtt kell letenni. A vizsga során igazolni kell, hogy a jövőben kiképzést végző személy rendelkezik a szükséges szakismeretekkel és képes a kiképzés tartalmát másokkal elsajátíttatni. A vizsga részei: 1. Írásbeli vizsga során legalább százötven tételből álló összefoglalásból kiemelt harminc kérdésre kell válaszolnia. 2. Szóbeli vizsga alkalmával, az írásbeli vizsga eredményeit is felhasználva, legalább három fogalomkörben (számítások, rakományelosztási terv, jog stb.) kell beszámolnia tudásáról. 3. Gyakorlatban kell bemutatnia, hogy képes ismereteit a résztvevők egy csoportjának átadni. A vizsgabizottság három személyből áll. Közülük legalább ketten végezik a szóbeli vizsgáztatást. Az eredményes vizsga után a kiképző regisztráltathatja magát mint szakképzett kiképző közúti járművek rakományainak biztosításában. Az elvégzett vizsgáról regisztrálási számot kap. A VDI honlapján az elismert kiképzők sorába kerül. A vizsga önkéntes és feladata a kiképző minőségének igazolása. A vizsgabizottságot szükség esetén megbízott szakemberekkel lehet kiegészíteni. Irodalom [1] Jansen, R.: Einführung in das Regelwerk VDI 2700 ff. = VDI-Berichte, 1859. sz. 2004. p. 1 9. [2] Wiesemann, M.: Ladungssicherung im Fokus logistischer Trends. = VDI-Berichte, 1859. sz. 2004. p. 21 26. [3] Dänekas, R.: Schwerer als erwartet die Ladungssicherung von Betonstahl. = VDI-Berichte, 1859. sz. 2004. p. 27 40. [4] Andreas, W.: Kleine Transporter große Probleme. = VDI-Berichte, 1859. sz. 2004. p.41 59. [5] Bühren, W.: Getränketransporte und ihre Ladungssicherungsproblematik. = VDI-Berichte, 1859. sz. 2004. p. 61 68. [6] Garz, M.: Stand und Entwicklung von Ausbildungskonzepten für die Ladungssicherung Was zeichnet einen qualifizierten (Ladungssicherungs-) Ausbilder aus? = VDI-Berichte, 1859. sz. 2004. p. 11 15. [7] Kirsten, V.: Stand und Entwicklung von Ausbildungskonzepten für Ladungssicherung Was zeichnet einen qualifizierten Ausbilder aus? = VDI- Berichte, 1859. sz. 2004. p.17 19. Az összeállítást készítette: Barna Györgyné 57