Védett területek kezelése

Védett területek kezelése 4. Előadás Vizes élőhelyek védelme Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Hullámtéri gazdálkodás a Közép-Tisza mentén LIFE00NAT/A/7051 2001. január 1. 2005. december 31. http://www.wwf.def.hu/wwfrol_1_1_3_tisza_1.php 1

Tisza-LIFE előzmények A Tisza hullámterében a mai természetvédelmi problémák fő okozója az elmúlt századok során végzett folyószabályozás A mai Magyarország területének 40% a a folyók ártere volt, ma a töltések közé szorított folyók az ország területének kevesebb, mint 2% án Gyors vízlevezetés a folyó alsó szakaszán élők veszélyeztetettsége nő Vízvisszatartás kell a felsőbb szakaszokon is A hullámtér vízlevezető csatornává alakítása gyorsítja a víz sebességét, fokozza a medermélyülést a környező területeken talajvíz szint csökken Nagy áradások, majd nagy aszályok Tájidegen növényzet (nemesnyarasok), invazív fajok (gyalogakác) Nem jövedelmező az árvizektől fenyegetett, nagy vegyszerigényű hullámtéri szántógazdálkodás Egész Európára jellemző mezőgazdasági túltermelés természetvédelmi szempontú, jövedelemszerzésre is alkalmas tájhasználat valósuljon meg A LIFE program a Tisza folyó hullámterében öt modellterületen hajtott végre élőhelyrehabilitációs beavatkozást, majd kezelést Folyószabályozás 2

Konkrét célok biztosítani közel 400 ha gyepterületen az emberi beavatkozások következtében kiszáradt élőhelyek vízellátását. ezeknek a gyepterületeknek a folyamatos kezelése a kubikgödrök hálózatának bekapcsolása a Tisza ökológiai rendszerébe megteremteni az optimális feltételeket olyan európai szinten veszélyeztetett fajoknak, mint pl. a fekete gólya, a haris vagy a rétisas bemutatni, miként lehet egy több lábon álló mezőgazdálkodást folytatni a természettel harmóniában élve egy 44 ha os nemesnyár ültetvény átalakítása legelővé a védett terület bővítése közel 500 ha ra Öt mintaterület Mintaterületek Földrajzilag viszonylag jelentős távolságra találhatóak egymástól a Tisza folyó mentén mintegy 100 folyamkilométeren eltérő nagyságú (5 200 ha) hullámtéri területek 3

Ártéri erdők Napjainkban Magyarországon a hullámtéri erdők teljes kiterjedése beleértve a Duna menti területeket is 50.000 hektárra tehető. A Tisza és mellékfolyói mentén szinte folyamatosak az erdők és faültetvények. Sajnos a legtöbb helyen ezek csak keskeny sávot képeznek a folyó és a töltés között. Jelentősebb kiterjedésű erdő ott található, ahol a hullámtér szélesebb. A hullámtéri erdők többnyire ún. puhafa ligeterdők, azaz a fehér és fekete nyár valamint a különböző fűzfa fajok jellemzik őket. Már csak helyenként vannak keményfás ligeterdők (tölgy kőris szil). A legutóbbi időkben a természetes erdők és gyakran a gyepek rovására jelentősen bővült a faültetvények kiterjedése, melyek többnyire nemesített nyárból és fűzből állnak. Ezek klónozott (genetikailag azonos) egyedekből állnak, ezért nagyon alacsony biológiai értéket képviselnek, szemben a természetes erdőkkel Nemesnyarasok vs. fűz-nyár ligeterdő 4

Ártéri erdők Ártéri ligeterdők: Az alacsonyabb térszíneken fűz nyár csoportok magasabb fekvésű területeken keményfa ligetek (tölgy kőris szil) Árnyék, vakarodzófa Ártéri gyümölcsös: A viszonylag magas fekvésű területeken Felső Tisza vidékén dzsungelgyümölcsösnek nevezik alma, körte, szilva és diófajták a két hónapig eltartó árvizet is jól bírják Kevésbé érzékenyek a fertőzésekre és a kártevőkre, ezért vegyszerigényük is sokkal kisebb szinte biotermék lehet Kiváló élőhelyek rovaroknak, énekesmadaraknak Mangalicalegelők: Vizes területen dagonyázik Tölgyesben makkot talál ősszel téli vágásra felhízik (a nyarasokban nem) 5

Botoló füzesek A kubikgödrök között jellegzetes formára alakított fehér füzek találhatók. Ágaikat a törzs közelében visszavágva sűrű, gömbszerű lombozatú hullámtörőt alakított ki az ember. Ezzel a kubikerdők a töltés védelmét is szolgálják. 3 sorban telepítették ezeket a fasorokat, és minden évben 1 1 sort műveletlenül hagytak, a másik 2 sorban "kopaszra" metszették a fákat. A kezelést végző saját maga hasznosíthatta a lemetszett vesszők felét, míg a másik felét töltésállag javításra használták fel. A kubikgödröket, mivel a töltések közvetlen közelében helyezkednek el, azok védelme érdekében (árvízvédelmi okokból) mezőgazdaságilag nem hasznosították, ennek köszönhetően szinte változatlanul maradtak meg A kubikgödrök háborítatlan sávjai a hullámterek egyik legértékesebb élőhelyeivé váltak. A kubikok rendszere fészkelő és táplálkozóhelyül szolgál Kubikgödör Kubikerdő 6

Botoló füzesek Legelők és kaszálók A Tiszát és mellékfolyóit kísérő hullámtereken a legelők és kaszálók együttes területe napjainkban hozzávetőleg 21.000 ha Egyre kevesebb a legelő állat Emiatt a legelők és részben a kaszálók kihasználtsága folyamatosan csökken, Ez először a gyomosodásukhoz, később bebokrosodáshoz vezet A hullámtereken a tájidegen gyalogakác terjeszkedik Helyenként komoly problémát okoz az is, hogy van ugyan legelő állat, de a legelők már július végén, augusztus elején kiégnek. Ez bekövetkezhet a folyó közvetlen közelében is, ami elsősorban a medermélyülés miatti talajvízszint csökkenés következménye, de gyakran a csapadék hiánya miatt kialakuló aszály a fő kiváltó ok. 7

Legeltetés az ártéren A magasabb fekvésű részek a tavaszi ár után hamarabb válnak szárazzá. Az állatok egész nyáron találnak friss zöld legelőt, az ártéri gyepek az időszakos vízborítást jól bírják, a víz lehúzódása után pár héttel az iszapréteg alól előtörve folyamatosan zöldülnek. A gyepek egy részén kaszálás, a többin, főleg a cserjésedőkön, legeltetés Az idegenhonos gyalogakác pl. csak túllegeltetéssel szorítható vissza. Legjobb a rideg tartású magyar szürke marha Erőteljes testalkatú, a szabadban tartást a téli hidegben is elviseli, a rosszabb minőségű legelőt és téli takarmányt is jól hasznosítja. Vízibivaly a magyar szürkénél érzékenyebb, de jól tűri a mostoha körülményeket. A birka és a kecske is alkalmas a bozótirtásos legeltetésre, de a hullámtérben nem veszik fel a versenyt a marhával. A birka vizes, tocsogós helyeken könnyen megbetegszik, a kecskére pedig oda kell figyelni, mert nemcsak az irtandó bozótost, de minden más növényzetet is tarra rág. Ártéri legeltetés 8

Kubikgödrök Nagykörű térség A folyószabályozás során a töltések építéséhez szükséges föld kitermelésére szolgáló anyagnyerő helyek (1850 es évek) Ezek általában a töltéssel párhuzamosan, több sorban a hullámtéri oldalon vannak Halbölcsőknek és haltemetőknek is nevezik őket árhullámok idején ideális ívóhelyként szolgálnak, a vízszint csökkenésekor azonban csapda az ivadékok millióinak. A kubikok vize gyakran teljesen elpárolog, és így az ivadékok is elpusztulnak. Kubikgödrök Nagykörű térség A kubikgödröket olyan rendszerbe kapcsolták, mely lehetővé teszi a vízszint szabályozását és kapcsolatot teremt az élő folyóval. A kubikgödröket összekötő csatornarendszer egy zsilipen keresztül közvetlenül a Tiszába vezeti vissza a vizet. A kubikok alja, és az őket összekötő csatornahálózat egy irányba, a zsilip és a folyó felé lejt. A rendszer levezető csatornájának alsó pontján épített zsilip segítségével a tavaszi áradáskor annyi víz tartható vissza, amennyi a nyári párolgás után is elegendő a halaknak. A rendszer leengedése nyár végén vagy ősszel, amikorra az ivadékok megerősödtek. A leengedés egyben lehalászás is: A levezető csatornában a méretes halak hálóval történő kifogása mellett az ivadékok a Tiszába juthatnak. A rehabilitált kubikgödrök között is mindig van több olyan, amelyek nincsenek a rendszerbe kötve, ezek a madaraknak szolgálnak táplálkozóhelyként 9

Tóalja Anyita fok és a hasonló nevű tó, amely a Tóaljának nevezett hullámtéri öblözet mélyen fekvő részeit foglalja el. A szabályozások után a területet szántóföldként igyekeztek hasznosítani, de a nedvesebb időszakban rendszeresen megjelenő víz ezt lehetetlenné tette. Az Anyita fok revitalizálásával a főmeder és a tómedence rendszeres és szabályozható kapcsolatát alakították ki. A mederhez közelebb eső magasabb homokos területeken ma is virágzik a zöldség és gyümölcstermesztés, az ősi gyümölcsfák (főleg körtefélék) jól bírják az árvizek elöntéseit is. Ide még 6 ha gyümölcsöst telepítettek A WWF által támogatott Tóalja Rehabilitációs Program keretében a hosszú vízborítás miatt kipusztult nemesnyaras helyébe természetszerű erdő került (nem kellett ültetni, csak segíteni az újulatot). Az elgyomosodott szántóföldekből magyar szürke marhákkal értékes legeltetett gyepterületeket alakítottak ki. (gyalogakác visszaszorult) Tiszajenő Tiszajenő határában elterülő Nagy rét egy 200 hektáros gyepterület A területet korábban hosszú időn keresztül legeltették. A rossz vízellátottság: áradás után a mélyebb részeken marad víz, mégis a terület jelentős részén nyár elejére már száraz a felszín. Ez hasznosítási szempontból is kedvezőtlen, hiszen a jó vízellátottságú rétet egy évben néha ötször is lehet kaszálni. A kezelés (legeltetés, kaszálás) hiánya a beerdősülésnek kedvez, teret engedve a gyalogakác és más tájidegen, adventív fajok terjedésének is. A rehabilitáció egyik célja a jobb vízellátottság biztosítása vízvisszatartással Nyári elárasztások kellenének, de még szennyezett a Kőrös ér vize Másrészt megfelelő kaszálás és legeltetés fenntartása Haris miatt csak késő júliusban kaszálnak Gyalogakác ellen marhák és bivalyok legelés, aztán maradó foltokon szárzúzás 10

Tiszakürt Tiszakürt határában egy 32 hektáros védett, enyhén szikes hullámtéri gyep, Közvetlen mellette egy 12 hektáros telepített nemesnyáras, mely a számára kedvezőtlen adottságok miatt csak sínylődik. A rehabilitáció célja a természetvédelmi szempontból nemkívánatos nemesnyáras megszüntetése, helyén a visszagyepesedés elősegítése és az így kialakuló egybefüggő 44 hektáros terület kezelése. Ezt a nyaras 2005 évi kivágásával, majd magyar szürke szarvasmarha legeltetésével és kisebb részben kaszálással valósítják meg. Egy részét hazai nyárakkal és füzekkel ültették be A terület vízellátottsága megfelelő, beavatkozást nem igényel Kőtelek Kőtelek határában a védett Gói tói Holt Tisza "szentélyholtág : kizárólag természetvédelmi célt szolgál, azon horgászat, vízisportolás nem engedélyezhető A rendszerváltás környékén a szántókat felhagyták, ennek egyik következménye, hogy nagy területet foglalnak el az invázív gyomfajok: a gyalogakác, a szerbtövis, a kanadai aranyvessző A terület ligetesedik, erdősül. Hosszú távon várhatóan erdővé alakul. Cél az erdősülés elősegítése, mivel a nagy, egybefüggő erdők diverzitása lényegesen nagyobb, mint a kisebb foltoké A terület magántulajdonban van, és természetvédelmi oltalom alatt sem áll. Az elmúlt tíz évben a művelés elmaradása arra utal, hogy a tulajdonosok számára a terület hasznosítása nem vonzó. A Hortobágyi Nemzeti Park a terület megvásárlását és védetté nyilvánítását kezdeményezte (kb 500 ha). A WWF Magyarország ebben segíti a nemzeti parkot 11

Szentély-holtágak Hódtelepítés Magyarországon 1854 ben figyelték meg az utolsó egyedeket. Magyarországra az 1990 es évek elején érkeztek az első betelepített egyedek A WWF Magyarország hódtelepítési programját 1996 ban a Duna Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Gemencen indította el. 1996 és 1998 között a holtág rendszerben 32 hódot bocsátottak szabadon. 2000 ben és 2002 ben a Hanságba került 24 Németországból származó hód. Ezután a Tiszán 2001 óta minden évben újabb hódcsaládokat telepítettek A LIFE program keretében 2004 és 2005 őszén Németországból 46 hódot (8 család és 6 pár tagjait) szállítottak a Közép Tiszára. Monitoring: a hódvárak, hódrágások, a holtágak partján található hódcsúszdák felmérése Beültetett mikrochip az elengedett állatokban Természetes rendszer része vs. károkozás 12

Hód Tájrehabilitáció a Hortobágyi Nemzeti Parkban LIFE02NAT/H/008634 2002. május 15. 2005. november 15. http://life2002.hnp.hu/ 13

Miért volt szükséges? A hortobágyi pusztákon az 1950 60as években gát és csatornarendszereket létesítettek felületi öntözésre kialakított intenzív gyepterületek és rizsföldek számára Ezek nagy részét soha nem használták A szikpadkákat, szikereket, szikfenekeket egyenes csatornák és gátak szabdalták fel, útját állva a víznek a talajfelszín természetes mélyedéseit, medreit kitöltő mozgásának A kiterjedt füves puszták feldarabolódtak A mocsarak, időszakos vízállások, zsombékosok kiszáradtak, vízháztartásuk felborult Ez élőviláguk szegényedéséhez, biológiai változatosságuk csökkenéséhez vezetett A gátrendszerek (gátoldalak, műtárgyak) jó búvóhelyek, kotorékhelyek a róka számára A területen a túzok alacsony szaporodási sikerességéért elsősorban a róka tehető felelőssé Rehabilitáció Száraz szikes pusztai és mocsári élőhelyek változatos, összefüggő rendszerének természetes állapotának visszaállítása A Hortobágyi Nemzeti Park déli pusztáin 10 000 hektár NATURA 2000 terület (részben Ramsari területek) érintve A természetes felszíni vízmozgást megakadályozó gát és csatornarendszereket megszüntették (500 km nyit) A megszüntetett kisebb csatornák mélysége 50 100 cm közötti volt, de nagyobb méretűek elérték a 2 métert is, szélességük pedig az 5 métert. Angyalházán, a szikes puszta közepén épített, majdnem 6 km hosszú, úgynevezett "hajózócsatornát" az eredeti tervek szerint a sokkal mélyebb térszínen húzódó Hortobágy folyóból töltötték volna fel vízzel és az ezen közlekedő hajóról lehetett volna a szikes gyepeket öntözni. Ezt is megszüntették. 14

Rehabilitáció Talajegyengetéssel a természetes terepfelszínbe tökéletesen belesimították a volt csatornákat A gátak a csatornák építése során kitermelt földből épültek, így betemetésükhöz nem kellett a területre földet szállítani, sem onnan elszállítani. A nagyobb csatornák helyén foltokban a természetes gyepet alkotó főbb fűfajok (veresnadrág csenkesz) magvetésével segítették a gyep visszatelepedését A mocsarak természetvédelmi kezelését (a felszíni vizek visszatartását) szolgáló műtárgyakat felújították a nemzeti park belső pusztáiról több mint 800 m3 betontörmeléket és műtárgymaradványt szállítottak el hulladéklerakó helyre. Program támogatása 15

Projekt területe Hortobágyi Nemzeti Park területe: 82.000 ha LIFE tevékenységekkel közvetlenül érintett terület: 10.000 ha. Betemetett öntözőcsatornák összes hossza: 500 km Projekt területek: 1. Malomháza puszta 2. Angyalháza puszta 3. Szelencés puszta 4. Pentezug puszta 5. Zám puszta 6. Német sziget 7. Máta puszta Projekt eredményei A puszták természetvédelmi kezelését elsősorban a legeltetéses állattartás biztosítja a program megvalósítása során ennek feltételeit is javították A felszámolt csatornák nyomvonalain gyeptelepítéssel lehetett az itt várható gyomosodást megelőzni és a természetes gyeptakaró regenerálódását a fő társulás alkotó fűfaj, a veresnadrág csenkesz magvetésével felgyorsítani. Ezeken a helyeken 2003 őszén kezdték meg a gyeptelepítést. A földmunkák befejeztével a környező növénytársulásokból a társulás alkotó fajok betelepülése és a természetes növénytakaró regenerálódása már a munkák elvégzését követő évben megkezdődött. 16

Projekt eredményei A tavaszi olvadékvizek után már kirajzolódnak az egykori, korábban csatornákkal feldarabolt szikerek újra összefüggő medrei, melyek között a természetes felszíni vízmozgás megindult. Már 2003 2004 ben a munkák előtt csatornákkal szabdalt pusztarészeken, ahol korábban nem volt jelen a túzok, új dürgőhelyek alakultak ki, 2005 ben pedig új áttelelőhelyet is elfoglaltak. A felújított vízvisszatartó műtárgyak révén a mocsarak optimális vízszintje szükség szerint biztosítható, így például őszi vonulás idején daru éjszakázóhelyeket tudnak fenntartartani. A szikes mocsarakban összegyűlő tavaszi olvadék és csapadékvizeket sikerült a területen tartani, ennek köszönhetően stabil bölömbika költőhelyek alakultak ki. Állományváltozások A program megvalósításával közvetlenül érintett, regenerálódó élőhelyeken: a bölömbika állománya (Botaurus stellaris) 53 % al nőtt, a túzok állománya (Otis tarda) 5 % al emelkedett, a területen éjszakázó darvak (Grus grus) egyedszáma 25% al nőtt, a csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola) állománya 15 % al emelkedett a réti csík (Misgurnus fossilis) stabil állománya alakult ki, a vidra (Lutra lutra) minden állandó vizes élőhelyen megjelent, a mocsári teknős (Emys orbicularis) visszatelepült. 17

Angyalháza - előtte 18

Munkák 19

2013.05.16. Utána Pentezug - előtte 20

Pentezug - utána Szelencés előtte - utána 21

A réti angyalgyökér (Angelica Palustris) élőhelyeinek gyakorlati védelme LIFE02/NAT/H/8630 2002. július 1. 2007. július 1. (2006.08.21 én véget ért) http://www.e misszio.hu/intro_life.html Réti angyalgyökér (Angelica palustris) jégkori maradványfaj elterjedésének nyugati határát egy két kivételtől eltekintve Magyarországon éri el csak a Nyírség néhány pontján él a homokbuckák közti mélyedések hűvös mikroklímájú nyír és fűzlápjaiban, valamint vizenyős láprétjein és zsombékosain A növényfajt Európa szerte kipusztulás fenyegeti fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft 22

Veszélyeztető tényezők A láprétek beszántása, erdősítése, halastavak létesítése A lecsapoló csatornák okozta térségi talajvízszint csökkenés A túlzott kaszálás, legeltetés (egyes lápi fajok kíméletes (hagyományos, mozaikos, extenzív) kaszálást és legeltetést igényelnek) A láprétek felülvetése és trágyázása A libatartás A korábban kaszálással és legeltetéssel fenntartott gyepek felhagyás miatt becserjésednek A települések és intenzíven művelt agrárterületek közelségével együtt járó vegyszerek bejutása A kiszáradás és az intenzív területhasználat következtében gyomfajok jelennek meg a lápi élőhelyeken 23

Eredmények Tervezés: 11 projektterületre (3917 hektár) elkészült a természetvédelmi kezelési terv. A programtól függetlenül, de a programban résztvevők által elkészült a réti angyalgyökér fajvédelmi terve is Földvásárlás: A program keretében megvásárlásra került 255 hektár földterület, melyből 212 hektár tényleges vagy potenciális réti angyalgyökér élőhely, vagy ezek 100 méteres környezetében lévő fontos puffer terület. A program hatására a projektterületeken belüli természetvédelmi tulajdonban lévő réti angyalgyökér élőhelyek aránya 38% ról 66% ra, a potenciális élőhelyek 15% ról 34% ra emelkedtek. Eredmények Nem ismétlődő kezelések: 34 hektáron történt gyeprekonstrukció a program időtartama alatt. 1 vízvisszatartó mű került megépítésre a program keretében (további 9 vízvisszatartás létesült a program hatására a vízgazdálkodási társulatok által). A megvett területeken meghatározásra kerültek a gyepesíthető és erdősíthető területek. Kijelölésre kerültek a vízvisszatartásra alkalmas helyek. Ismétlődő kezelések: 209 hektár területen végeztek gépi és kézi kaszálást, valamint cserjeirtást. A program hatására minden élőhely őrzése megoldódott A helyi lakosság természetkárosítása nagymértékben csökkent. 24

A Közép-Beregi Sík komplex élőhely-rehabilitációja LIFE 04 NAT HU 000118 2005. január 1. 2008 december 31. http://lifebereg.hnp.hu/index.php A projekt elindításának háttere A Közép Beregi sík veszélyeztetett lápjai közel az Ukrán határhoz élőhelyek bonyolult mozaikjaiból állnak. Ezek 7 különböző élőhelytípust jelentenek: aktív dagadóláp (legdélebbi Közép Európában), tőzegmohás lápok és ingólápok, mészkedvelő üde láp és sásrétek, síkvidéki kaszálórétek, keményfás ligeterdők, pannon gyertyános tölgyesek, fűz, nyár, éger és kőrisligetek/ligeterdők Ezek közül három (1, 6, 7) elsődleges jelentőségűnek számít az Élővilágvédelmi Irányelv I. függeléke szerint. A szocializmus idején ezeken a területeken is megindult a mezőgazdasági művelés, a lápok szárazodásnak indultak a vegyszerek használata miatt felgyorsult az eutrofizációjuk 25

Lápok állapotromlása Mind a lápok, mind a többi élőhelyegyüttes állapota kimutathatóan romlik, ennek okai: térségi szintű szárazodás (talajvízszint csökkent, az ingadozás növekedett) mezo és mikroklíma negatív irányú megváltozása (hűvös, párás mikroklíma helyett melegebb, szárazabb); ennek okai: erdők helyett szántók (árnyékoló, szélfogó hatás megszűnése), természetes vízjárás megváltoztatása (folyószabályozás, csatornázás), intenzív mezőgazdasági művelés (műtrágyák, peszticidek, herbicidek használata), mely az eutrofizációt gyorsítja. a hagyományos gazdálkodási formák háttérbe szorulása, a tájhasználat átalakulása. Aktív, intenzív beavatkozás nélkül a lápok állapota leromlik, átalakulhatnak, és akár el is pusztulhatnak! A projekt céljai Szatmár Beregi Tájvédelmi Körzet beregi területén elhelyezkedő mocsaras, lápos területeket (Nyíres tó, Báb tava, Zsid tó, Navatpatak, Bence tó, Kis tó, Nagy tó / Kerek tó illetve a Bockereki erdő) megvédje a további károsító hatásoktól és rehabilitálja Több mint 430 ha vizes élőhely állapotát kívánják helyreállítani öntözőcsatornák megszüntetésével és árkok lezárásával. A lápok környezetében helyreállítják az ökológiailag értékes gyepeket és erdőket is. Ez nem csak puffer zónát jelent a vizes élőhelyeknek (1.500 ha projekt területen) de az itt élő Annex I es madárfajok sokaságának is értékes élőhelyet jelent. A projekt végére a terület vízháztartásának helyreállítása révén kialakul az ideális mikroklíma, ami elősegíti a vizes élőhelyek regenerálódását a gazdálkodók és erdőművelők kezelési ismereteket kapnak a vizesélőhely barát gazdálkodási módokról 26

Báb-tava Nyíres-tó Bockereki erdő, Beregi legelő 27

Költségvetés LIFE és a HNPI 70 30% os elosztása 858.325 Euro EU hozzájárulás LIFE Nature program 367.853 Euro KvVM hozzájárulás Zöld Forrás keretből 1.226.178 Euro Összesen Hortobágyi NP vállalásai a Szipán illetve a lápok vizét elvezető csatornákon vízzáró műtárgyakat helyez el a víz további elszivárgásának megelőzéseképpen, illetve a talajvíz szintjének kiegyenlítése érdekében (tavaszi áradás, nyári aszály), a fent említett lápos területek környékén elhelyezkedő földeket megvásárolja, és azokon védőzónát létesít (erdősítéssel, gyepesítéssel, fás legelők létrehozásával és azok gondozásával), a legveszélyeztetettebb lápok környékén kerítés épül a vadállomány által okozott károk minimalizálása érdekében, biomonitorozás segítségével a vízvisszatartás és a vizes élőhelyrehabilitáció hatékonyságának objektív megítélése. A területre jellemző vizes élőhelyek hosszabb távú megőrzése céljából vízháztartási modell fejlesztése. 28

Nagy-vókonyai vizes és pusztai élőhely rehabilitáció LIFE 2002/NAT/H 8638 2002. július 1. 2006. július 1. http://www.hortobagyte.hu/06 life h.html A pályázat célja Vókonyai tó vizes élőhely megvalósítása (200 ha) A tó létrehozása A környező rizskazetta rendszer teljes megszüntetése A helyi gazdálkodók bevonásával a megfelelő szintű legeltetés visszaállítása A projekt teljes költségvetése 829 534 euró. 29

Élőhely-helyreállítás és gyepkezelés a Felső-Kongó-mezőn LIFE06 NAT/H/000102 2007. január 1. 2009. december 31. http://www.life tapolcaimedence.hu/ Teljes költségvetés: 288.045 Euró EU támogatás: 143.245 Euró (49,73 %) Társfinanszírozó: KvVM 30

Célok A projektterületen található Natura 2000 jelölő társulások (kékperjés láprétek; mocsárrétek; sík és dombvidéki kaszálórétek) állapotának megőrzése, Kiterjedésük növelése az élőhely helyreállítással (pl. talajvíz emelése), és az adekvát kezelés alkalmazásával példa és a helyes gyakorlat bemutatása a környéken gazdálkodóknak Várt eredmények A jelölő élőhelyeknek várhatóan növekszik a területi aránya (kb. 20 % kal) A talajvíz emelését és szabályozását valósítják meg a Kétölespatakon épített duzzasztók, illetve a patakból nyíló csatornák (valószínűleg 2 db) és zsilipek segítségével. Mintegy 15 db talajvíz figyelő kutat is létesítenek, hogy a víz kormányzását szükség szerint végezhessék. Várakozásaik szerint a projekt területének mintegy 30 % án lesz észlelhető a talajvízszint növekedése. A projektterületet borító (kb. 20 % ban) invazív fajokat visszaszorítják, illetve az elcserjésedett részeket megtisztítják. Fenti munkák elvégzésével lehetővé válik, hogy a területen 20 % al növekedjen a kaszálható részek aránya. 31

Gyepterületek rekonstrukciója és mocsarak védelme Egyek-Pusztakócson LIFE04NAT/HU/000119 2004. szeptember 1 2008. december 31. http://life2004.hnp.hu/ Költségvetés: 1 040 000 EURO, EU finanszírozás: 67% A projekt-terület Egyek Pusztakócsi mocsárrendszer Hortobágy nyugati részén helyezkedik el füves területek, asztatikus és állandó mocsarak, szántóföldek és fás élőhelyek mozaikja a területre jelentős (akár 10 12 méteres) magasságkülönbségek jellemzőek A hét különböző mocsár, melyek ősi folyómedrek maradványai, területe 50 és 600 ha között, vízmélysége 50 cm és 2,5 m között változik. Az 1976 tól kiépülő vízellátó rendszer kialakítása a mocsarak rehabilitációját eredményezte, s ezáltal ez a legrégebbi (30 éves) és legnagyobb területi kiterjedésű (5000 ha) jelenleg is folyó élőhely rehabilitációs program Magyarországon 32

Fenyegető hatások a területen Gyepterületek feldarabolódása: A mezőgazdasági művelés térben elválasztja a gyepeketmocsarakat, Vegyszerek használata a szántóföldeken A műtrágyák és növényvédőszerek beszivárognak vagy bemosódnak a mocsarakba a környező szántókról, mely az élőhelyek leromlásához vezet (pl. gyomok és özönfajok terjedése). Gyepek leromlása a libázás miatt A libatartás súlyosan károsítja a gyepeket a taposás, túllegelés és ürülékképződés miatt (a természetes növénytakaró károsodik, talaj elsavanyodik). 33

Fenyegető hatások a területen Legeltetés hiánya A legeltetés hiány a holt növényi anyag felhalmozódásához, a növényzet homogenizációjához, valamint több ritka állat rövidfüvű élőhelyének eltűnéséhez vezet. Mocsarak homogenizációja Az állandó vízpótlás a növényzet homogenizációjához, a növényi sokféleség csökkenéséhez és a fészkelő vízimadár fajok állományának fogyatkozásához vezet. EU szinten védett madárfajok táplálkozó és fészkelőhelyeinek hiánya Több, EU szinten védett (Annex I es) ragadozó és vízimadárfaj állományát korlátozza a prédaállatok ritkasága és/vagy a megfelelő fészkelőhelyek hiánya. A projekt célja a gyepterületek rekonstrukciója és a már rehabilitált mocsarak védelme Ökológiai folyosók és pufferzónák létesítése a kritikus területek megvásárlásával és kb. 700 ha szántóterület löszpusztagyeppé és szikes pusztává alakítása a fragmentáció és vegyszerbejutás csökkentése céljából. Két libatartó telep megvásárlása és juhászattá alakítása. Fás területek létesítése kritikus területeken a vegyszerbemosódás csökkentésére és madaraknak fészkelőhely kialakítása céljából. Nem legelt területek legeltetése magyar szürkemarhával. A homogén nádasok felnyitása legeltetéssel és égetéses természetvédelmi kezeléssel. 34

A projekt célja A Nemzeti Park vagyonkezelésében levő szántók extenzív művelése a kisemlősök és apróvad állományok mint a ragadozómadárfajok prédaállatainak megerősítése céljából. Kezelési tervek kidolgozása és az élőhelykezelési akciók biológiai monitorozása, különös tekintettel a gyepterületek rekonstrukciójára és a fás területek létesítésére. A gyepek és mocsarak védelmével és a Natura 2000 hálózattal kapcsolatos társadalmi tudatosság növelése. Gyepek rekonstrukciója szántóterületeken a projekt legfontosabb célja a kiválasztott kb. 700 hektárnyi kulcsterületen pannon löszpusztagyepek és pannon szikes gyepek rekonstrukciója valósul meg talajelőkészítés lucerna vagy gabonaföldeken július/augusztus folyamán; vetés augusztus/szeptemberben az őshonos fűfajok magjainak keverékével a löszpusztagyepek rekonstrukciója legalább öt éven át tart, míg ennél rövidebb időt igényelhet a szikes gyepek kialakítása 35

Fás területek létesítése az intenzív mezőgazdasági művelés által okozott kémiai és fizikai szennyezések (vegyszerek, erózió, defláció) mocsarakba jutásának megakadályozása fészkelőhelyek létesítése gémféléknek, ragadozó és erdőssztyeppekre jellemző madárfajoknak összesen 70 ha szántón csak őshonos, erdősztyeppre jellemző fa és cserjefajok kerülnek telepítésre talajelőkészítés, elkerítés, makk ültetés, utógondozás (gyomirtás) Mocsárszélek legeltetése és égetéses természetvédelmi kezelése a hortobágyi gyepek legkedvezőbb természetvédelmi kezelése a legeltetés kétféle legeltetés: magyar szürkemarhával a legnagyobb mocsarak szélén a homogén nádasok felnyitására magyar szürkemarhával és birkával korábban nem legelt vagy újonnan visszagyepesített területeken 100 magyar szürkemarha végzi a természetvédelmi célú legelést a mocsárszélek legeltetését vízibivalyokkal is végzik természetvédelmi célú égetést alkalmaznak három helyszínen összesen 90 ha homogén nádas felnyitására 36

Vadföldek extenzív művelése a cél az EU szinten védett (Annex I es) ragadozómadárfajok fontos prédáit képező kisemlős populációk megerősítése a szántók extenzív módon kerülnek művelésre, nem profit orientált módon, hanem a célzott emlősfajok (mezei nyúl, hörcsög, mezei pocok, ürge) számára táplálkozó és búvóhelyek létesítése céljából a 20 m széles parcellák 50% át kukoricával, 20% át őszi búzával, míg 10 10% át lucernával, kölessel és cirokkal vetik be. 37