Tartalom 1. Építési műszaki ellenőri jogosultság 1.1. Építési műszaki ellenőri jogosultság megszerzésének feltételei 1.1.1. Szakképzettség 1.1.2. Szakmai gyakorlat 1.1.3. Jogosultsági vizsga 1.1.4. Szakmai továbbképzés 1.2. Építési műszaki ellenőr feladata 1.3. Építési műszaki ellenőr felelőssége 1.4. Építési műszaki ellenőri névjegyzék vezetése 1. Építési műszaki ellenőri jogosultság Az építésügy alaptörvénye, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) rendelkezik az építési műszaki ellenőr feladatáról, felelősségéről, és a tevékenység folytatásának feltételeiről. Az Étv. meghatározza az építési műszaki ellenőr tevékenység fogalmát, a tevékenységet folytató természetes, és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek körét. A törvényi meghatározás értelmében az építési műszaki ellenőr tevékenység az építtető helyszíni megbízottjaként az Étv. és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatok, elsősorban az építés szakszerűségének, tervszerinti megvalósításának ellátása. Az építési műszaki ellenőr az építési folyamat fontos szereplője, az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását. Építési műszaki ellenőri tevékenységet csak az folytathatja, aki építési műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkezik, azaz, ha a tevékenység folytatását a névjegyzéket vezető szerv engedélyezi, és ezzel egyidejűleg névjegyzékbe veszi. Építési műszaki ellenőri engedélyt az a természetes személy kaphat aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, és rendelkezik az Étv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek. Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet építési műszaki ellenőri tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik építési műszaki ellenőri engedéllyel. A jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, abban az esetben ha a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi, b) az építési beruházás a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, c) az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi, d) az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint, vagy e) az építési beruházás során építtetői fedezetkezelő működik közre. 1.1. Építési műszaki ellenőri jogosultság megszerzésének feltételei Az Étv. felhatalmazása alapján a Kormány az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006.(XII.5.)Korm. rendeletében (a továbbiakban: Jogosultsági rendelet) határozza meg az építési műszaki ellenőri jogosultság részletes szabályait.
2 A Jogosultsági rendelet 2009. október 1-én hatályos rendelkezései szerint az építési műszaki ellenőri tevékenység folytatása annak engedélyezhető aki az építési műszaki ellenőri szakterületnek megfelelő szakirányú szakképzettséggel, képesítéssel, és meghatározott idejű szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az építési műszaki ellenőri engedélyhez a törvényi feltételek (büntetlen előélet, engedélyezés, névjegyzékbe vétel,) mellett a Jogosultsági rendelet előírja jogosultsági vizsga letételét, és a folyamatos szakmai továbbképzés teljesítését. Az engedélyt kérő személynek 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie az engedélyezési eljárás lefolytatásáért az engedélyező hatóság számára. 1.1.1.Szakképzettség Az építési műszaki ellenőri tevékenység engedélyezéséhez az építményfajtának megfelelő szakirányú felsőoktatásban megszerzett szakképzettség, vagy középfokú szakirányú végzettség szükséges. Az oklevél mellékletével és leckekönyvvel tanúsított olyan felsőfokú végzettség is elfogadható, amelynek képzési célja, illetve a képzés szintje a kreditpontokban (vagy félévórákban) meghatározott követelményt kielégíti. Ezen szakképzettség és végzettség mellett annak az építési műszaki ellenőrnek, aki az épület, illetve antenna, antennatartószerkezet és azokhoz tartozó műtárgyak, valamint az ezekkel összefüggő, illetőleg kiszolgáló építmény építésével, felújításával, átépítésével, bontásával összefüggésben végzi tevékenységét, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő építési műszaki ellenőr I. vagy építési műszaki ellenőr II. szakképesítéssel is rendelkeznie kell A Jogosultsági rendelet 1. melléklete tartalmazza a szakterület szerint szükséges képesítéseket. Magasépítés szakterületen É-I. kategória teljes körű tevékenységi körben okleveles építészmérnöki, építészmérnöki illetve okleveles építőmérnöki illetve építőmérnöki szakképzettség és építési műszaki ellenőr I. OKJ szakképesítés szükséges. Mélyépítés és mélyépítési műtárgyak (M) szakterület teljes körű tevékenységi körben okleveles építőmérnöki, illetve építőmérnöki szakképzettség és építési műszaki ellenőr I. OKJ szakképesítés szükséges. Építmény- és épületgépészet (ÉG) szakterület teljes körű tevékenységi körben okleveles gépészmérnöki, illetve gépészmérnöki szakképzettség és építési műszaki ellenőr I. OKJ szakképesítés szükséges. Építmény- és épületvillamosság (ÉV) szakterület teljes körű tevékenységi körben okleveles villamosmérnöki, illetve villamosmérnöki szakképzettség és építési műszaki ellenőr I. OKJ szakképesítés szükséges. Magasépítés szakterület É-II. kategória korlátozott tevékenységi körében okleveles építészmérnöki, okleveles építőmérnöki, illetve építészmérnöki, építőmérnöki szakképzettség és építési műszaki ellenőr I. OKJ szakképesítés szükséges. Mélyépítés és mélyépítési műtárgyak (ÉM-II) szakterület okleveles építőmérnöki, illetve építőmérnöki szakképzettség, vagy építőipari technikusi, szakközépiskolai (mélyépítő) végzettség és építési műszaki ellenőr I. OKJ szakképesítés szükséges. Építmény- és épületgépészet (ÉG-II.) szakterület okleveles gépészmérnöki, illetve gépészmérnöki szakképzettség vagy épületgépész technikusi, szakközépiskolai végzettség és építési műszaki ellenőr I. OKJ szakképesítés szükséges. Építmény- és épületvillamosság (ÉV-II.) szakterület okleveles villamosmérnöki, illetve villamosmérnöki szakképzettség vagy villanyszerelő mesteri képesítés és építési műszaki ellenőr I. OKJ szakképesítés szükséges. Közlekedési szakterületen (KÉ/I.) kategória tevékenységi körében okleveles építőmérnöki végzettség okleveles erdőmérnöki, építőmérnöki, mélyépítő-, közlekedési építő üzemmérnöki szakképzettség a követelmény.
3 Közlekedési szakterületen (KÉ/I.) korlátozott tevékenységi körében okleveles erdőmérnöki, építőmérnöki, mélyépítő-, közlekedési építő üzemmérnöki szakképzettség, vagy középfokú szakirányú végzettség szükséges. Vasút-villamossági szakterület (VV/I.) tevékenységi körében okl. villamosmérnöki, okl. közlekedésmérnöki szakképzettség, villamosmérnöki, közlekedésmérnöki szakképzettség vagy felsőfokú villamosipari technikusi végzettség a követelmény. Vasút-villamossági szakterület (VV/II.) korlátozott tevékenységi körében) villamosmérnöki, közlekedésmérnöki szakképzettség, felsőfokú villamosipari technikusi szakképzettség vasútgépészeti, vasút-villamossági technikumi végzettség szükséges. Vízgazdálkodási szakterület (VZ) tevékenységi körében okleveles építőmérnöki, okleveles környezetmérnöki szakképzettség vagy környezetmérnöki végzettség a követelmény. Távközlési, elektronikus hírközlési szakterület (TÉ/I.) tevékenységi körében okleveles villamosmérnöki, mérnök informatikusi, építőmérnöki szakképzettség, villamosmérnöki, mérnök informatikusi, építőmérnöki végzettség a követelmény. Elektronikus hírközlési (infokommunikációs) szakterület (TÉ/II.) tevékenységi körében okleveles villamosmérnöki, mérnök informatikusi, építőmérnöki szakképzettség, villamosmérnöki, mérnök informatikusi, építőmérnöki szakképzettség vagy távközlési, építőipari technikusi végzettség, távközlési, építőipari szakközépiskolai végzettség, posta műszaki tiszti végzettség szükséges. Távközlési építmények villamos szerelése szakterület (TV) tevékenységi körében építőipari okleveles villamosmérnöki, villamosmérnöki szakképzettség, vagy villamosmérnöki vagy üzemmérnök, felsőfokú villamosipari technikusi, villamosipari technikusi végzettség szükséges. Szilárdásvány-bányászati, kőolaj- és földgázbányászati szakterület (BÁ/I.) tevékenységi körében okl. bánya- és geotechnikai mérnöki, okl. gáz- és olajipari mérnöki, okl. bányagépészmérnöki, okl. előkészítéstechnika mérnöki, okl. gépészmérnöki végzettség (Msc), bánya- és geotechnikai mérnöki, földtudomány mérnöki, gáz- és olajipari mérnöki szakképzettség (Bsc), üzemmérnöki, gázszolgáltató szaküzem-szakmérnöki vagy felsőfokú gépipari technikusi végzettség a követelmény. Szilárdásvány-bányászati, kőolaj- és földgázbányászati szakterület (BÁ/II.) korlátozott tevékenységi körébenokl. bánya- és geotechnikai mérnöki, okl. bányagépész mérnöki, okl. előkészítéstechnika mérnöki végzettség, bánya- és geotechnikai mérnöki, földtudomány mérnöki végzettség, bánya- és geotechnikai üzemmérnöki szakképzettség vagy bányagépész technikusi, bányaipari technikusi végzettség szükséges. Szénhidrogén-szállító vezetékek, gázelosztó vezetékek, propán-bután töltő telepek és tartozékaik szakterület (GO) tevékenységi körében okleveles gáz- és olajipari mérnöki, okleveles gépészmérnöki végzettség, gáz- és olajipari mérnöki, felsőfokú technikusi végzettség a követelmény. Energetikai, vegyipari, szénhidrogén-ipari berendezések építményei szakterület (EN/I) tevékenységi körében okleveles vegyészmérnöki, okl. energiamérnöki szakképzettség, gépészmérnöki, energiamérnöki, vegyészmérnöki felsőfokú gépész-, szakképzettség a követelmény. Energetikai, vegyipari, szénhidrogén-ipari berendezések építményei szakterület (EN/II.) korlátozott tevékenységi körében okleveles gépészmérnöki, okleveles vegyészmérnöki, okl. energiamérnöki szakképzettség, gépészmérnöki, energiamérnöki, vegyészmérnöki szakképzettség vagy vegyész technikusi, gépésztechnikusi, energetikai technikusi szakközépiskolai végzettség szükséges. Távhő termelésre és szállításra szolgáló sajátos műszaki építmények szakterület (TH/I.) tevékenységi körében okleveles gépészmérnöki, okl. energiamérnöki, szakképzettség, gépészmérnöki, energiamérnöki szakképzettség a követelmény.
4 Távhő termelésre és szállításra szolgáló sajátos műszaki építmények szakterület (TH/II.) korlátozott tevékenységi körében okleveles gépészmérnöki, okl. energiamérnöki szakképzettség, gépészmérnöki, energiamérnöki szakképzettség vagy gépész felsőfokú technikusi végzettség szükséges. Villamos energia termelésre, elosztásra és szállításra szolgáló sajátos műszaki építmények szakterület (VI/I.) tevékenységi körében okleveles villamosmérnöki, okl. energiamérnöki (Msc) végzettség villamosmérnöki, energiamérnöki szakképzettség vagy felsőfokú technikusi végzettség szükséges. Villamos energia termelésre, elosztásra és szállításra szolgáló sajátos műszaki építmények szakterület (VI/II.) korlátozott tevékenységi körében okleveles villamosmérnöki, okl. energiamérnöki szakképzettség, villamosmérnöki, energiamérnöki vagy felsőfokú technikusi végzettség villamosipari technikusi szakképzettség a követelmény. 1.1.2. Szakmai gyakorlat A Jogosultsági rendelet meghatározza a szakmai gyakorlati idő időtartamát, mely szerint felsőfokú szakképesítés esetén 3 éves, középfokú képesítés esetén 5 éves szakmai gyakorlati idő igazolása szükséges.. Az építési műszaki ellenőri tevékenység engedélyezéséhez a kérelmezőnek a szakirányú szakképzettség megszerzését követően a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelő építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői, építőipari kivitelezési, építésfelügyeleti, építésügyi hatósági, beruházói-műszaki, felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy oktatói, építészeti-műszaki tervezési, építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. A szakmai gyakorlat igazolásaként csak közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el, ami lehet például munkáltatói, illetve az építési szakmai érdek-képviseleti szerv által kiadott igazolás, továbbá munka- vagy megbízási szerződés, szakmagyakorlási tevékenységet végző személy által kiállított igazolás. 1.1.3. Jogosultsági vizsga A jogosultsági vizsga az építési műszaki ellenőri tevékenység szakterületeihez kapcsolódó a Jogosultsági rendeletben meghatározott követelményrendszer elsajátításáról szóló számadás. A jogosultsági vizsgát az országos szakmai kamarák szervezik, és bonyolítják le. Nem kell jogosultsági vizsgát tenni annak a kérelmezőnek aki építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével teljeskörűen megegyezik, vagy az Országos Képzési Jegyzék szerinti építési műszaki ellenőri szakképesítéssel rendelkezik, továbbá akkor sem, ha a kérelmező betöltötte 60. életévét és a kérelmezett szakterületen a kérelem benyújtását megelőzően legalább tizenöt éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Részben kap felmentést a jogosultsági vizsga alól - az országos szakmai kamara főtitkára által hozott döntésben - az a kérelmező aki a felelős műszaki vezetői, építészetiműszaki tervezői vagy építésügyi műszaki szakértői szakmagyakorlási jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett, vagy a kérelmező építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével részben megegyezik. A jogosultsági vizsga díja összesen 34 000 forint, amelyből az általános követelményrendszerű részek díja 6000-6000 forint, a különös követelményrendszerű részek
5 díja 11 000-11 000 forint. A jogosultsági vizsga - sikertelenség esetén részben vagy egészben - megismételhető. A javítóvizsga díja a jogosultsági vizsga díjával azonos. A jogosultági vizsga általános és különös részből áll. Az általános követelmények keretében a vizsgázónak ismernie kell: a jogi környezet általános felépítését (jogszabályi hierarchia), a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat (tartalmi és formai követelmények, érvényesség), vállalkozási alapismereteket és az adózásra vonatkozó általános követelményeket, előírásokat, a munkavállaló, és munkáltató alapjogait és kötelezettségeit, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, valamint az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait (az első fokú eljárás megindítása, kérelem és mellékletei, a tényállás tisztázása, az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer, a határozat tartalma és közlése, jogorvoslati lehetőségek, ügyfél fogalma), az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) - szerkezetét, - általános fogalmait, - a településrendezéssel kapcsolatos általános előírásait, - építményekkel szemben támasztott általános követelményeit, - az építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó előírásait, - az építésfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó általános szabályait, - az építésügyi hatóság szervezeti rendszerét (ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is), a tűzvédelem körében: - az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolására vonatkozó előírásokat, - a tűzállósági fokozatokat, és a tűztávolságokra vonatkozó előírásokat, - az építmény használatára vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat, a szakmagyakorlásra vonatkozó lehetőségeit az Európai Unióban (jogharmonizáció), a közbeszerzés általános (tevékenységével összefüggő) szabályait, a műemlékvédelem, továbbá a környezet-, természet- és tájvédelem általános követelményeit, a minőségirányítás rendszerét, a kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírásokat, a megfelelőség igazolására, megfelelőségi tanúsítványra és megfelelőségi nyilatkozatra, továbbá a CE megfelelőségi jelölés alkalmazására vonatkozó előírásokat, a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmakat, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályokat, a szabványtípusokat, a munkavédelmi és egészségügyi koordinátor feladatait. A jogosultsági vizsga különös követelményei keretében a vizsgázónak ismernie kell: az építési műszaki ellenőri jogosultság feltételrendszerét, az építési műszaki ellenőr feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit, az összeférhetetlenségi és fegyelmi szabályokat, az építési műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó előírásokat (jogszabályok, szabványok, segédletek, műszaki specifikációk), a kiviteli tervek tartalmi követelményeit, az építési műszaki ellenőri szerződés tartalmi követelményeit.
6 A vizsgázótól számon kérhető követelményekre vonatkozó - a miniszterrel egyeztetett - jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és segédanyagok jegyzékét a szakmai kamaráknak a honlapjukon közzé kell tenni. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően. A jogosultsági vizsgát a vizsgabizottság előtt kell letenni, amelyet az országos szakmai kamarák hozzák létre és működtetik. A vizsgabizottság elnökből, szakmai elnökből és tagokból áll. A vizsgabizottság elnöke az illetékes miniszter által megbízott személy, a szakmai elnöke az országos szakmai kamara szakterületi képviselője, tagjai a szakterületek szerinti országos szakmai kamarák és az illetékes felsőoktatási intézmények képviselői. Az eredményes vizsgát tett vizsgázó a vizsgabizottság elnökei által aláírt bizonyítványt kap, a számadás igazolásaként. 1.1.4. Szakmai továbbképzés Az építési műszaki ellenőri tevékenység folytatását engedélyező döntés határozatlan időre szól. A szakmagyakorlónak azonban az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet rendelkezései szerint szakmai továbbképzést kell teljesítenie. Minden továbbképzési időszak (öt év) végén a továbbképzési kötelezettséget a szakmagyakorlónak igazolnia kell. A továbbképzési kötelezettség alól mentesül a tevékenységet szabad szolgáltatásnyújtás keretében folytató személy. A továbbképzés igazolásáról, az építési műszaki ellenőri tevékenységet folytató további névjegyzéken tartásáról azaz az engedély hatályának az érvényességéről a névjegyzéket vezető szerv a tevékenységet folytató személy kérelemére a kamarai titkár hatósági bizonyítványt állít ki. A szakmai továbbképzés kötelező és szabadon választható témakörökből áll. A kötelező továbbképzés formája tanfolyam, tartalma az építési műszaki ellenőri jogosultságra vonatkozó jogi, pénzügyi, szabvány és minőségügyi szakmai ismeretek. A továbbképzési időszak alatt az időigénye legalább 10 és legfeljebb 20 óra. Kötelező tanfolyamot szervezhet az építési műszaki ellenőri tevékenység szakterületeihez kapcsolódó műszaki felsőoktatási, valamint az intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező intézmény, továbbá a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara. A szabadon válaszható tartalmú továbbképzés az adott építési műszaki ellenőri tevékenységhez kapcsolódó műszaki fejlődés és a szakmai ismeretanyag bővítését szolgálja, amelynek formája lehet szakmai tanfolyam; szakirányú, a szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó, posztgraduális képzés; szakmai előadáson, konferencián való részvétel hallgatóként; szakmai előadáson, konferencián való részvétel előadóként; szakmai tanulmányúton való részvétel; az adott szakterületen végzett oktatói tudományos és szakirodalmi tevékenység; szakmai díj, szakmai tudományos cím, fokozat elnyerése. A szabadon választható témakörökben a tevékenységet folytató szakmagyakorlónak az öt éves továbbképzési időszak alatt összesen 20 pontot kell igazolnia. A szabadon válaszható témakörben tanfolyamot a területi szakmai kamarák is szervezhetnek. 1.2. Az építési műszaki ellenőr feladata
7 Az építési műszaki ellenőr a feladatát az építtető helyszíni képviselőjeként látja el. Ennek keretében az Étv. rendelkezései szerint jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltakat betartatja. Az építőipari kivitelezési tevékenység végzését figyelemmel kíséri, különös tekintettel arra, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásításai, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg. Gondoskodik arról, hogy az építési napló jogszabályban meghatározott esetekben a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon. Ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenységet, az építési-szerelési munka szakszerűségét a jogerős építési (létesítési) engedély, illetve műemlék esetén örökségvédelmi hatósági engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján. Ellenőrzi továbbá az építmény kitűzése helyességét, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtét. Feladata az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése. Az Építési naplóban rögzíti a hibákat, hiányosságokat, eltéréseket. Javaslatokat tesz az építtető részére a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatosan. A munkák eltakarása előtt ellenőrzi azok mennyiségét és minőségét. Az átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban részt vesz. Ellenőrzi az egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőit, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartását. Ellenőriznie kell a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-igazolása meglétét. Az elvégzett építési műszaki ellenőri feladatokat dokumentálja az építési naplóban. Műszaki kérdésekben az építtető döntéseit előkészíti, javaslatot tesz például szakértő bevonására. Ellenőrzi a pénzügyi elszámolásokat, felméréseket. Kiállítja a teljesítésigazolást, melynek tartalmazni kell: a teljesített kivitelezés munkák meghatározását, mennyiségét és minőségét, a teljesítés időpontját, a teljesítésigazolás alapján számlázható összeget, a szerződésben meghatározott vállalkozói díj és a teljesítésigazolásban megjelölt számlázható összeg eltérése esetén az eltérés indoklását. A kiállított teljesítésigazolást megküldi - a fővállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől vagy ha szerződés vagy jogszabály átadás-átvételi eljárást határoz meg, ennek lezárásától számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül - az építtető, a fővállalkozó kivitelező, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetében az építtetői fedezetkezelő részére. Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi, az építési műszaki ellenőr összehangolja a felelős műszaki vezetők tevékenységét és gondoskodik arról, hogy az elvégzett építési-szerelési munkák (részmunkák) vonatkozásában az egyes fővállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok - az építési napló részeként - a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építtető és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljanak. Az építési műszaki ellenőr köteles az építtetőt haladéktalanul értesíteni hiba, hiányosság megállapításáról, a terv és a szerződés szerinti teljesítést befolyásoló minden körülményről. 1.3. Építési műszaki ellenőr felelőssége Az építési műszaki ellenőr felel az építtető megbízottjaként ellátott feladatok szakszerű ellátásáért.
8 A jogszabályi előírások megsértése esetén az építési műszaki ellenőrrel szemben az építésfelügyeleti hatóság bírságot szab ki, a névjegyzéket vezető szerv az építési műszaki ellenőri névjegyzékből való felfüggesztés, vagy törlés jogkövetkezményeket alkalmazza. Ha az építésfelügyeleti bírság kiszabása az építőipari kivitelezési tevékenység végzése kivitelezési dokumentáció nélkül jogsértő cselekmény miatt kerül sor, az építési műszaki ellenőr, mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértést az építési naplóban rögzítette és arról az építtetőt tájékoztatta. Az építési műszaki ellenőrrel szemben megállapított bírság az építtetőt terheli, ha az építési műszaki ellenőr bizonyítja, hogy az adott jogsértő cselekményt az építési naplóban rögzítette, e tényről az építtetőt tájékoztatta, és az építtető ennek ellenére a szükséges intézkedés megtételét elmulasztotta, az alábbi jogsértő cselekmények esetén: tervezői nyilatkozat ellenére a kivitelezési terv nincs összhangban az építési engedélyezési tervvel, építőipari kivitelezési tevékenység végzése felelős műszaki vezető nélkül, nem megfelelő építési anyagok, szerkezetek és termékek felhasználása, beépítése, kivitelezési dokumentációtól eltérő kivitelezés, az építési napló hiánya (csak a kitöltött címlappal és nyilvántartási résszel rendelkező építési naplót lehet meglévőnek tekinteni), az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése. A névjegyzéket vezető szerv törli a névjegyzékből azt az építési műszaki ellenőrt akit az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épfelbír.) alapján az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt 3 éven belül két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott, továbbá azt a személyt is akit további, az Épfelbír. kormányrendelet szerinti jogsértő cselekmény miatt 3 éven belül öt alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott, továbbá akit egy éven belül három alkalommal - a tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok megsértése miatt - figyelmeztetésben részesített. Ezen indokok alapján a névjegyzékből törölt személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül a névjegyzékbe nem vehető fel. A névjegyzéket vezető szerv felfüggeszti annak a személynek az építési műszaki ellenőri jogosultságát, legfeljebb fél év időtartamra, akit egy éven belül két alkalommal figyelmeztetésben részesített. Legfeljebb egy év időtartamra függeszti fel a tevékenység folytatását a névjegyzéket vezető szerv annak, akit az építésfelügyeleti hatóság az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt jogsértő cselekmény miatt jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott és a jogsértés súlyos testi sértést, egészségkárosodást vagy halált okozott, Legfeljebb egy év időtartamra szól a felfüggesztése annak akit az építésfelügyeleti hatóság -az az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt jogsértő cselekmény kivételével - egy éven belül három alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott. Az építési műszaki ellenőr nem végezhet építésügyi műszaki szakértői, kivitelezési, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet az általa ellenőrzött építésiszerelési munka vonatkozásában. Az építési műszaki ellenőr nem láthat el további építési műszaki ellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol építésügyi műszaki szakértői, kivitelezési vagy anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek az építési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében nem lehet építési műszaki ellenőr az építésügyi műszaki szakértői, a kivitelezési, az anyagbeszállítói és a felelős műszaki vezetői tevékenységet folytatóknak a Ptk. szerinti hozzátartozója, illetve nem állhat velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban.
9 2009. október 1-től hatályos kormányrendeleti rendelkezés alapján nem folytathat építési műszaki ellenőri tevékenységet az építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében részt vevő, valamint a tevékenység és a hatóság felügyeletét ellátó hatóság köztisztviselője. Az építési műszaki ellenőr megbízását írásba kell foglalni. A megbízási szerződés tartalmazza az építtető, mint megbízó nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, adószámát, elérhetőségét, továbbá a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét, a megbízott az építési műszaki ellenőr megnevezését, nyilvántartási számát, névjegyzéki jelét és elérhetőségét. Építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését, cégjegyzékszámát (a Magyar Államkincstár esetében törzskönyvi nyilvántartási számát), adószámát, címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét. A szerződés tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység meghatározását, helyét, a kivitelezés várható kezdési és befejezési időpontját, az építési műszaki ellenőrnek az építési szerződés teljesítéséhez kapcsolódó feladatait. Rendelkezni kell az építési műszaki ellenőr díjáról, a fizetési módról és a fizetés határidejéről. A megbízási szerződés tartalmazza továbbá az építési műszaki ellenőrnek a jogszabályban meghatározott feladatokon és felelősségén kívüli további feladatait és felelősségét. 1.4. Építési műszaki ellenőri névjegyzék vezetése A tervező- és szakértő mérnökök valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamarai törvény) rendelkezik mind a területi mérnöki illetve építész kamarák, mind az országos mérnöki, illetve építész kamara feladatairól. A területi kamarák közfeladat ellátás keretében névjegyzéket vezető szervként első fokon engedélyezik az építési műszaki ellenőri tevékenység folytatását, és vezetik az e tevékenységek folytatására jogosultak névjegyzékét. Az országos kamara másodfokon jár el az építési műszaki ellenőri tevékenység engedélyezésével, az engedély visszavonásával összefüggő ügyekben. A területi, illetve országos kamara ezen feladatai körében, továbbá az engedély visszavonása és az ezzel összefüggő névjegyzékből való törlés, az építési műszaki ellenőri jogosultságról hatósági igazolvány kiállítása, valamint a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el. A Kamarai törvény a területi, illetve országos kamara titkárára, illetve főtitkárára telepíti a közigazgatási ügyek intézését. Az építési műszaki ellenőri, valamint felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006.(XII.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Jogosultsági rendelet) rendelkezik az építési műszaki ellenőri engedélyezési eljárás részletes szabályairól. Az engedély megadása iránti kérelmet a területi szakmai kamaránál kell előterjeszteni. Ha a kérelmező személy valamely területi építész kamarának a tagja, vagy róla a területi építész kamara valamely más tevékenység folytatása tekintetében névjegyzéket vezet, akkor az a területi építész kamara az illetékes, egyéb esetekben a kérelmező maga dönti el, melyik területi szakmai kamaránál nyújtja be a tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmét. A kérelemhez mellékelni kell a szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél hiteles másolatát. A végzettséget tanúsító oklevél közjegyző által hitelesített másolata helyett az eredeti dokumentum egyidejű bemutatása esetén elfogadható a benyújtott egyszerű másolat, amelyre az illetékes szakmai kamara rájegyzi az eredetivel való egyezés tényét. Ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha a kamara azt a szakirány megállapítása érdekében kéri, akkor mellékelni kell a szakirány elbírálásához a leckekönyv másolatát vagy az oklevél mellékletét. Az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását, melynek mértéke 30 000 Ft. Ha a kérelmező több tevékenység
10 engedélyezését is kéri, minden további kérelem díja 15 000 Ft. A kérelmezőnek igazolni kell a szakmai gyakorlatot. A kérelmezőnek igazolnia kell továbbá a jogosultsági vizsga eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességet a szabad szolgáltatásnyújtás keretében építési műszaki ellenőri tevékenységet folytató, továbbá a tevékenység folytatására eseti engedélyt kérő személyek kivételével. Ha a benyújtott kérelem hiányos, a területi kamara tizenöt munkanapos határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására felhívja. A kérelemről - a benyújtását követő 22 munkanapon belül - hozott helyt adó döntés formája egyszerűsített határozat, amely tartalmazza a kérelmező oklevélének megnevezését, számát, szakát, szakirányát és kibocsátóját, a kérelmezett tervezési szakterületek megnevezését, a jogosultság azonosítására alkalmas névjegyzéki jelölést (a szakterületet kifejező betűjel, a területi kamara kódja és a regisztrációs szám). A határozatban rendelkezni kell a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése igazolása elmaradásának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatásról. A titkárnak a kérelmet el kell utasítania, ha a kérelmező a Jogosultsági rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg. A kamara titkára az engedély megadásával egyidejűleg a tevékenységet folytató személy adatait a névjegyzékbe felviszi. A névjegyzék a területi kamarák közös, az országos kamara által működtetett, szakterületenként fejezetekre bontott, nyilvános elektronikus névjegyzék. A folyamatosan aktualizálásról a szakmagyakorlók adatváltozásainak bejelentése, valamint továbbképzési kötelezettségének igazolása alapján a titkár gondoskodik. A névjegyzékben rögzíteni kell a névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének, valamint a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésének tényét. A területi szakmai kamara a gazdálkodó szervezeteket és más jogi személyeket névjegyzékben azok külön kérelmére tünteti fel. A Kamarai törvény rendelkezik a névjegyzék adattartalmáról. Az építési műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkező személy családi és utóneve, állampolgárság, elérhetőségi cím (postacím, telefon-, faxszám, e-mail), szakmagyakorlási jogosultság megnevezése, jele, és nyilvántartási szám, az országos kamara által működtetett elektronikus internetes nyilvántartáson mindenki számára térítésmentesen hozzáférhető. A névjegyzék ezen adatokon túlmenően tartalmazza a jogosultsággal rendelkező személy természetes személyazonosító ( családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve), adatait, lakóhelyét, székhelyét, szakirányú végzettséget igazoló oklevél számát, keltét, kiállító intézmény nevét, szakmai gyakorlat idejét, helyét, hatósági igazolvány számát, az engedély kiadásának napját, a jogosultsági vizsga keltét, minősítését, kiállítóját, az adatváltozás bejelentésének időpontját, a nyilvántartás megszűnése esetén az iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napját. Az építési műszaki ellenőri tevékenységet folytató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező nem természetes személy jogalany adatait a területi kamarának bejelentheti. Az ilyen tevékenységet folytatókról is nyilvántartást vezethet a kamara, mely tartalmazza a vállalkozás nevét, a vállalkozás székhelyét, a vállalkozás tagjainak, vezetőinek természetes személyazonosító adatait, az építési műszaki ellenőri tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező alkalmazottak vagy tagok természetes személyazonosító adatait, névjegyzéki számát, a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás esetén a bejegyzés időpontját, cégjegyzékszámát, a nyilvántartásba történő felvétel időpontját, a nyilvántartásból történő törlés időpontját. A vállalkozás neve, a vállalkozás székhelye, adatai, valamint a vállalkozás az építési műszaki ellenőri tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező tagjának, alkalmazottjának családi és utóneve nyilvánosak, azokat a kamara az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzéteszi.
11 A névjegyzéki bejegyzés szüneteltethető. A szüneteltetés időtartamát a névjegyzéket vezető területi kamaránál be kell jelenteni. A szüneteltetés időtartama alatt építési műszaki ellenőri tevékenység nem végezhető, a továbbképzési kötelezettség teljesítését nem kell igazolni. A továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő elteltét követően a szüneteltetett építési műszaki ellenőri tevékenység abban az esetben folytatható, amennyiben a névjegyzéki bejegyzés szüneteltetésének megszüntetését kérő személy a továbbképzési kötelezettségének teljesítését igazolja.