A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere



Hasonló dokumentumok
Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

A SZÉLENERGIA BORSOD- ABAÚJ- ZEMPLÉN

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

rendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest,

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Medgyasszay Péter PhD

Tartalom Szkeptikus Konferencia

Budapest, november 25.

A biomassza energetikai hasznosítása és a DANUBIOM projektötlet. Kohlheb Norbert Szent István Egyetem Bioeuparks tréning 2015.December 8.

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Módszertan és számítások

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a évre vonatkozóan

Tervezzük együtt a jövőt!

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

Biomassza az NCST-ben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

Beke J.: Környezet energetikai K+F

TÁMOP A-11/1/KONV WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT június 27.

A megújuló energiahordozók szerepe

ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST,

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Hogyan hozható létre fenntartható energiarendszer bárhol a világon?

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Sertéstartó telepek korszerűsítése VP

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

MW Út egy új energiarendszer felé

Erőművi technológiák összehasonlítása

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

Új kihívások és lehetőségek az Egyesület előtt avagy a rendszerhatárok szerepe karbon-lábnyom és/vagy LCA viszonyban

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

a nemzeti vagyon jelentıs

NCST és a NAPENERGIA

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

A megújuló energiatermelésből származó üzemanyagok piaca és szabályozása hazánkban

Energetikai Szakkollégium Egyesület

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

TISZTA, OKOS ÉS MEGFIZETHETŐ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Települések hőellátása helyi energiával

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető helyettes

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

Martfű általános bemutatása

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Szélenergia hasznosítás jöv je 2020 ig Wind Industry s vision for 2020

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

K+F lehet bármi szerepe?

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA


Napenergia-hasznosítás hazai és nemzetközi helyzetkép. Varga Pál elnök, MÉGNAP

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

Passzívházak, autonóm települések. Ertsey Attila

Munkácsy Béla A területi tervezés szorításában - A szélenergia-hasznosítás hazai lehetőségei

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

Átírás:

EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék

Erre van előre! - Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon Vision 2040 Hungary 1.0 Legkedvezőbb forgatókönyv (best case scenario) Van-e legalább elméleti lehetőség az energetikai fordulatra?; Legújabb nemzetközi tapasztalatokra épít; Hosszú távú és országos érdekeket helyezi előtérbe (a rövid távú és szűk csoportérdekkel szemben); 2050-ig előretekintve 100% megújuló részarány 2040-től Első verzió 2011-ben Második verzió 2013. októberében.

A fenntartható energiagazdálkodás 4 fő eleme Hatékonyság fokozása Műszaki dimenzió Mértékletes fogyasztás Emberi tényező (belső kényszer és külső nyomás) A megújuló energiaforrások fenntartható használatba vétele 1100-1200 PJ 300-320 PJ Szektorokon és tudományterületeken átívelő kapcsolatok Interdiszciplinaritás és lokalitás Energiaforrások csökkenő igénybevétele Optimalizált termelés és fogyasztás

Az energiatervezés tágabb kapcsolatrendszere

Az Erre van előre energiaforgatókönyv készítésének 3 fő lépése 1) A potenciálok meghatározása (térinformatikai alkalmazások és szakirodalom segítségével): o o o A megújuló energiaforrások potenciáljai; Az energiahatékonyságban rejlő potenciálok (Az energiatakarékosságban rejlő potenciálok) 2) A forgatókönyv vázának elkészítése (INFORSE - MS Excel): o A termelési oldalra és fogyasztási igényekre egyaránt; o 2050-ig öt éves lépésekben (termelés és fogyasztás is). 3) Az energiamérleg ellenőrzése és beállítása (EnergyPLAN): o Tárolás o Fogyasztó oldali igények befolyásolása.

Megújuló energiaforrások technikai potenciáljainak kiszámítása (példa: szélenergia) Jogszabályi korlátok a) védett természeti területek (helyi, nemzeti és nemzetközi); b) ökológiai hálózat elemei c) tájképvédelem (nemzeti és megyei szint); d) Érzékeny Természeti Területek (ESA); e) erdők; f) vízrajzi elemek; g) közlekedési infrastruktúra elemei; h) energetikai infrastruktúra elemei Pillanatnyi technológiai szint (8-10 MW/km 2 )

Eredmények 10 megyére (Borsod-Abaúj-Zemplén megye példája) 4.1% 8.6% A területrendezési terv szerint a megye 16,67%-a alkalmas szélerőművek telepítésére valójában szabályozási szempontból a terület csak 5,8%-a alkalmas Forrás: Kneip Zs. 2012 ~560 MW

BAZ megye szélenergia-potenciáljai Borsod-Abaúj-Zemplén megye szélenergia-potenciáljai Teoretikus potenciál 2805 PJ/év Földrajzi potenciál 1. megengedőbb lehatárolás 156,76 km 2 2. szigorúbb lehatárolás 130,70 km 2 Technikai potenciál 1. megengedőbb lehatárolás 1410,8 MW +/- 11% 10,67 PJ +/- 11% 2. szigorúbb lehatárolás 1176,3 MW +/- 11% 8,89 PJ +/- 11% Gazdasági-társadalmi potenciál 2020 2030 2050 Népességre számolva 192,4 MW 439,9 MW 913,9 MW 1,21 PJ 2,77 PJ 5,76 PJ Területre számolva 311,9 MW 701,8 MW 1481,5 MW 1,97 PJ 4,43 PJ 9,34 PJ Program-potenciál 2020 BAU forgatókönyv 186 MW - 1,34 PJ Referencia forgatókönyv 150 MW - 1,05 PJ Kiegészítő energiahatékonysági intézkedéseken alapuló forgatókönyv 210 MW - 1,49 PJ

Társadalmi-gazdasági potenciál számítása (napenergia példája) Mintaterület kiválasztása ( Bajorország) kiemelkedő eredmények; hasonló természeti adottságok. Fajlagos mutatók számítása: 1000 lakosra vetített kapacitás (750,69 kw/1000 fő); 1 km 2 -re vetített kapacitás (134,65 kw/km 2 ). A kapott eremények alkalmazása hazai körülményekre Korrekció a gazdasági eredményekkel GDP alapján

Társadalmi-gazdasági potenciál (nepelemek példája nyomán) Bajorország 2000-2012 9500 9500 MW 750,69 kw/1000 fő 134,65 kw/km2 http://www.foederal-erneuerbar.de 12.65 millió lakos 70551 km 2 35600 Euro/fő MAGYARORSZÁG 2013-2025 (2050 with GDP) 4 MW 9,95 millió lakos 93030 km 2 12800 Euro/fő 0,40 kw/1000 fő 7 506 914 kw 7 506,91 MW 0,04 kw/km2 12 526 490 kw 12 526,49 MW lakossággal összevetésben területtel összevetésben

A megújuló energiaforrások potenciáljai (PJ/év) Napenergia Szélenergia technikai potenciál (PJ/év) 268 (157 áram + 111 hő) (33500 MW hibrid kollektor) 350-450 (50000-60000 MW) Bioüzemanyag (EU Directive) 12 Fenntartható biomassza pr. 100 Energiaültetvény 65 (5000 km2) társadalmi-gazdasági potenciál (PJ/év) 37-56 (28-47 áram + 9 hő) (osztrák és bajor) 90-100 (12000-13000 MW) (kelet-német) 90 (MeckPomm és Svédország) Biogáz 80 Környezeti hő 100?? 85 (Svédország) Vízenergia 2 2 S ~980-1080 ~300-320

Elsődleges energiaellátás forrásszerkezetének változása Magyarországon 2000-2050 1400.00 Nuclear 1200.00 Coal & Waste PJ 1000.00 800.00 600.00 400.00 200.00 0.00 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 2045 2050 Oil Natural Gas Ambient via heat pumps Wind, Solar, Hydro Biomass

A megújuló energiaforrások szerepének változása 2000-2050 között (PJ)

A megújuló energiaforrások szerepének változása 2000-2050 között (%)