SZAKDOLGOZAT Balázs Józsefné 2006

SZAKDOLGOZAT Balázs Józsefné 2006

Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kar A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL KALOCSA VÁROS TERÜLETRENDEZÉSÉRE ÉS FEJLESZTÉSÉRE, AZ 1960-AS ÉVEKTŐL NAPJAINKIG SZAKDOLOGZAT Konzulensek: Dr. Kurucz Mihály tanszékvezető Asbóth Miklós Kalocsai Városi Könyvtár vezetője Székesfehérvár 2006 Készítette: Balázs Józsefné Levelező tagozat Ingatlan-nyilvántartási szak 2

Bevezetés...5 1. A területfejlesztés és területrendezés fogalma, célja, intézményrendszere és az Európai Unió regionális politikája...7 1.1. A területfejlesztés és területrendezés fogalma, célja, intézményrendszere a 2004. évi LXXV. törvénnyel módosított 1996. évi XXI. törvény alapján...7 1.2. A területfejlesztés intézményrendszere...9 1.2.1. Az Országgyűlés...10 1.2.2. A Kormány...10 1.2.3. Az Országos Területfejlesztési Tanács...11 1.2.4. A miniszter...13 1.2.5. A Regionális Fejlesztési Tanács...14 1.2.6. A területi államigazgatási szervek...18 a) Térségi Területfejlesztési Tanács...18 b) Megyei Területfejlesztési Tanács...20 c) Megyei Önkormányzat...22 d) Kistérségi Területfejlesztési Tanácsok...23 e) Területfejlesztési Önkormányzati Társulás...27 1.3. Az Európai Unió Regionális Politikája...27 2. A területfejlesztés és területrendezés eszközrendszere...31 2.1. Területfejlesztési tervek...31 2.1.1. Országos Területfejlesztési Koncepciót...31 2.1.2. Területfejlesztési programok...33 2.2. Területrendezési tervek...35 2.2.1. Az Országos Területrendezési Terv...36 2.2.2. A kiemelt térségek területrendezési tervei...37 2.2.3. A megyék területrendezési tervei...38 3. Településrendezés...39 3.1. A településrendezés célja, feladata...40 3.2. A településrendezés eszközrendszere...40 3.2.1. Településfejlesztési koncepció...40 3.2.2. Településrendezési terv...42 a) A településszerkezeti terv...42 b) Szabályozási terv...43 3.2.3. A helyi építési szabályzat...44 3.2.4. A fővárosra vonatkozó sajátos rendelkezések...44 3.3. Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények...45 3.3.1. A sajátos jogintézmények célja...45 3.3.2. A sajátos jogintézmények fajtái...45 a) Építésjogi követelmények...45 b) Tilalmak...46 c) Telekalakítás...47 d) Elővásárlási jog...49 e) Kisajátítás...50 f) Helyi közút céljára történő lejegyzés...51 g) Útépítési és közművesítési hozzájárulás...52 h) Településrendezési kötelezések...52 i) Kártalanítási szabályok...53 3

3.4. A településrendezési feladatok törvényi szabályozásának története...54 3.4.1. A központi szabályozás előtti időszak...54 3.4.2. Az 1937. évi VI. törvény...55 3.4.3. Az 1964. évi III. törvény...55 3.4.4. Az 1997. évi LXXVIII. törvény...56 4. A területfejlesztés régiós lehetőségei...58 4.1. A Dél-alföldi Régió területfejlesztési stratégiája...58 4.2. Bács-Kiskun Megye kistérségi fejlesztési és rendezési koncepciói...58 4.3. A kalocsai kistérség...60 5. A településrendezés jogintézményeinek gyakorlati megvalósulása Kalocsa városban...62 5.1. A város lokális meghatározása, földrajzi helyzete...62 5.2. Történelmi-társadalmi viszonyok...63 a) Településrendezés az 1960-as évektől...70 b) Az 1980-as évtized változásai...79 c) A rendszerváltás következtében megváltozott feltételek...81 5.3. A településrendezés szabályozása Kalocsa városban...83 5.3.1. A településrendezés...83 5.3.2. Településfejlesztési koncepció...87 5.3.3. A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények a városban...89 a) Építésjogi követelmények...89 b) Építési, telekalakítási tilalmak és korlátozások...89 c) Telekalakítás...92 d) Elővásárlási jog...94 e) Kisajátítás...94 f) Helyi közút céljára történő lejegyzés...95 g) Útépítési és közművesítési hozzájárulás...95 h) Településrendezési kötelezések...96 i) Kártalanítási szabályok...96 6. A fejlődés irányai, a jövőkép...97 Összegzés...99 Felhasznált irodalom...100 Jogszabályok országos és helyi...101 Mellékletek...101 4

Bevezetés Szakdolgozatom témájának szülővárosom fejlődését választottam visszatekintve az elmúlt 40-50 év időszakára, ill. a közeljövő lehetőségeire figyelemmel az aktuális törvények különös tekintettel az 1997. évi LXXVIII. törvény 17-30. szakaszában megfogalmazottakra. A város évezredes múltja arra figyelmeztet, hogy meg kell becsülni értékeinket. Úgy kell tovább fejleszteni és közvetíteni azokat a jövő nemzedékeinek, hogy ők is értékelhessék a rájuk maradt örökséget. Ne csak egy élőhelyet lássanak szűkebb környezetükben, hanem az őket követő nemzedékek otthonát is, mely lényeges elem az emberi élet fenntartására és fejlődésére. Az emberiség kialakulásának már korai szakaszában bizonyos koncepciónak még nem, de logikusnak nevezhető - elvek szerint kereste létének helyszíneit. Száraz, de mégis víz közeli helyeket keresett és talált, amikor a barlangokat vette birtokba a folyóvölgyek közelében. Ha az ősember is tudományos igényű magyarázattal tudta volna meghatározni életfeltételeit akár területfejlesztési koncepciónak is nevezhette volna azokat a körülményeket - amelyekben próbálta túlélni mindennapjait. Elődeink azonban nem tettek mást, mint a természeti erőktől és esetleges ellenségeiktől védett helyet például barlangot kerestek maguknak olyan helyen, ahol élelmet, tüzet, vizet és biztonságot tudtak maguknak biztosítani az életben maradáshoz. Így, a XXI. század elején sem igen tudja az emberiség ennél jobban meghatározni szükségleteit, mert a cél ma is a lét fenntartása száraz, természeti - és ellenséges emberi erőktől védett már nem barlangnak nevezett hely megszerzése és megtartása. Az eszközökön és feltételeken viszont sokat finomított az eltelt néhány évezred. Nem volt ez másként városom környékén sem. A síkságon barlangok nem álltak rendelkezésre, de a vizenyős, mocsaras területekből kiálló száraz részeken mégis megvetette a lábát az ember, ahol a terület eltartó képességét a folyók, egyéb vizek adták (halászat, vadászat). A honfoglaló magyarok és a már korábban itt élt népek is e logikai elvek mentén választották élőhelyül a vidéket. A területfejlesztési koncepció tehát nem mai találmány de modernkori létjogosultsága sem kérdőjelezhető meg. A fent említett törvényi szabályozás és a kapcsolódó jogszabályok biztosítják az ehhez szükséges feltételeket. 5

Kissé hosszabban időzöm a korábbi történelmi időkben, de a mai élet alapjai a távoli múltban gyökereznek és - megközelítőleg sem lehet ez az írás átfogó - de néhány adalék talán nem árt a szemlélődéshez. Az olvasó türelmét ezúton is köszönöm és kérem, hogy ennek figyelembevételével folytassa tovább az olvasást és értékelje az alább leírtakat. Egyidejűleg köszönetem fejezem ki mindazoknak, akik az elmúlt négy év során sok-sok türelemmel, segítőszándékkal hozzájárultak tervem megvalósításához. Közülük kiemelek néhányat: - szűkebb családomon kívül munkahelyem, a Kalocsai Körzeti Földhivatal és mint ennek felügyeleti szerve a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal mindenkori vezetése, és munkatársaim, Kalocsa Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési és Fejlesztési Osztályának szakemberei, külső konzulensként Asbóth Miklós a Kalocsai Városi Könyvtár vezetője és nem utolsó sorban a székesfehérvári Geoinformatikai Főiskola oktatói kara, valamint dr. Kurucz Mihály tanszékvezető a téma feldolgozásában segítő konzulens. 6

1. A területfejlesztés és területrendezés fogalma, célja, intézményrendszere és az Európai Unió regionális politikája 1.1. A területfejlesztés és területrendezés fogalma, célja, intézményrendszere a 2004. évi LXXV. törvénnyel módosított 1996. évi XXI. törvény alapján A területfejlesztés - az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, - rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. A területrendezés - az országra, illetve térségeire kiterjedően a terület felhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, - az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetőségének meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése, - a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása, - a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása, - nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határ menti területrendezési tevékenység összehangolása. A területfejlesztés és területrendezés célja - az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, - az innováció térbeli terjedésének elősegítése, - a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása, 7

- a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségeinek mérséklése, a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében, - az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése, - a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése. A területfejlesztés és területrendezés feladata: - a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása egymással és az országos célkitűzésekkel, - fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében; - a nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása és a határ menti (különösen a hátrányos helyzetű határ menti) térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése. Feladata továbbá a különböző adottságú térségekben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a regionális erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése, - az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése, - a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése, - az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése, - a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése, - a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása. A területrendezés feladata továbbá a környezeti adottságok feltárása és értékelése, a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő 8

terület felhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének - az ágazati koncepciókkal összhangban történő megállapítása, az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása. Az állam területfejlesztési feladata: - az elmaradott térségek felzárkóztatása, - a szerkezetátalakítás térségeinek fejlesztése, - a közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése és - az európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása, a térségi terület felhasználási célok megvalósításának elősegítése. 1.2. A területfejlesztés intézményrendszere Az 1999. évi XCII. törvénnyel módosított 1996. évi XXI. törvény (Tft.) magas szinten szabályozta a területfejlesztést, valamint országos szinten meghatározta annak koncepcióját. Az alapelvek szerint a területfejlesztés az állam és az önkormányzatok közös feladata, mely a döntéshozás decentralizációjában és a partnerségben jut érvényre. Helyi, központi, közösségi és magánforrások együttes felhasználásával történik. A törvény a végrehajtás érdekében meghatározta az intézményrendszert, amely kijelöli a feladatokat, azok végrehajtását és ellenőrzését. Az intézményrendszer egy vertikális struktúra, melyben megjelennek a közigazgatási és partnerségi intézmények egyaránt. (1. sz. melléklet) Meghatározó fontosságú e szintek közül az a három, amelyik közképviselettel rendelkezik: az Országgyűlés, a megye és a megyei jogú város önkormányzata, valamint a települési önkormányzatok testületei. E szintek, továbbá a területfejlesztés egyéb szereplőinek együttműködését a regionális fejlesztési és a megyei területfejlesztési tanácsok biztosítják. A területfejlesztés és területrendezés az Országgyűlés által meghatározott nemzetgazdasági terv (program) keretei között valósul meg. A végrehajtásban a Kormány, a megyei és a települési önkormányzatok mellérendeltségi viszonyban, kölcsönös együttműködési kötelezettség mellett vesznek részt. Az országos területfejlesztés tevékeny részesei a megyei és települési önkormányzatok, amelyek a törvényben meghatározott kérdésekben véleményezési, javaslattételi, egyetértési jogot gyakorolnak. 9

1.2.1. Az Országgyűlés - az országos fejlesztési koncepcióhoz illesztve határozattal fogadja el az országos területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat, - beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról, - meghatározza a kiemelt térségek körét és elfogadja a területfejlesztés eszközés intézményrendszerének átfogó szabályait, - törvénnyel elfogadja az ország, valamint a Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét, régiók területi lehatárolására és székhelyére vonatkozó szabályozást, - meghatározza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét, - az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközökről és egyes pénzügyi kedvezményekről, - évente beszámoltatja a Kormányt, a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról, valamint - a nemzetközi és határ menti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről, továbbá - meghatározza a területfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat és ezek forrásait. 1.2.2. A Kormány - döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, melynek érdekében előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti az országos területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat, - az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési terveket és azok önkormányzatokra is kötelező elemeit, a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét, - az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket, összehangolja a területfejlesztési célokat szolgáló állami pénzeszközöket, pénzügyi támogatást nyújt az országos 10

területfejlesztési koncepcióban meghatározott területfejlesztési programok megvalósításához, dönt a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányáról, meghatározza a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök, az igénybe vehető kedvezmények felhasználási szabályait, - kezdeményezheti regionális fejlesztési tanács létrehozását, elfogadja az országos, ill. a regionális fejlesztési tanács javaslata alapján a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat, - elősegíti a területfejlesztési települési önkormányzati társulások szerveződését, ösztönzi a fejlesztési programok készítését, a térségi összefogással megvalósuló fejlesztéseket, elősegíti és támogatja az ország határ menti térségeinek a szomszédos országokkal való együttműködését, az európai regionális együttműködését, - négyévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról, a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól, - gondoskodik az országos területi információs rendszer működtetéséről és ennek keretében a tervek nyilvántartásáról, rendeletben meghatározza a miniszterek területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő feladatait, a miniszterek közötti folyamatos koordináció szabályait, - jelöli az Európai Unió Régiók Bizottságába a Magyar Köztársaság nemzeti képviselőit. 1.2.3. Az Országos Területfejlesztési Tanács - közreműködik a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában, dönt a területfejlesztéstől és területrendezésről szóló törvényben meghatározott esetekben, - munkájában szavazati joggal rendelkező tagként részt vesznek a területfejlesztési szervek részéről a regionális fejlesztési tanácsok elnökei, valamint a főpolgármester, a Kormány részéről a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter, valamint a Kormány által meghatározott más miniszterek, ill. politikai államtitkárok, a köztestületek és érdekszövetségek részéről az országos gazdasági kamarák elnökei; az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói 11

oldalának egy-egy képviselője; az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három képviselője, - tanácskozási joggal rendelkező tagként vesznek részt az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó képviselővel, a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek egy állandó képviselője. - meghívottként, a tevékenységüket, ill. szervezetüket érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal részt vesznek azon szervezetek vezetői, melyeket a Tanács döntése közvetlenül érint. Az ügyrendben dönthetnek az állandó meghívottakról. - konzultációs joggal rendelkeznek azok a bírósági nyilvántartásba vett országos társadalmi szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre, melynek véleményét a Tanács ülésén a napirend tárgyalásakor ismertetni kell, - a Tanács a területfejlesztési politika kialakításában és érvényesítésében, döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező és koordinációs feladatkörben vesz részt. - közreműködik az országos és a térségi fejlesztési programok, a központi, ágazati és a térségi elképzelések összehangolásában, javaslatot tesz a területfejlesztési célú ágazati eszközök összehangolására, - véleményezi a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét, a területfejlesztést szolgáló hazai és közösségi pénzeszközök felosztását, a központi keret felhasználását, Kormány, a minisztériumok és a regionális fejlesztési tanácsok közötti megállapodás tartalmát és a lényeges területi hatásokkal járó ágazati fejlesztési koncepciókat. - vizsgálja és értékeli az érintett minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, ill. a területfejlesztési tanácsok fejlesztési célkitűzéseinek összhangját a területi politika céljaival, összehangolja az Országgyűlés által az önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatok végrehajtását, javaslatot tesz az egyes, megyehatáron túlterjedő területfejlesztési feladatok közös ellátására, - közreműködik az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúratervezés összehangolásában, - a Tanács elnöke a miniszter, aki gondoskodik az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a tagsággal rendelkező és a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel kapcsolatos előzetes 12

egyeztetésekről, kialakítja a tagsággal nem rendelkező miniszterek és a Tanács közötti egyeztetés rendjét, - a törvény a továbbiakban meghatározza, hogy a Tanács ülésén ki helyettesítheti a tagként kijelölt minisztert és szavazati joggal rendelkező többi tagot, valamint a tanácskozási joggal rendelkező tagokat, - a feladatkörébe utalt, véleményezési jogosítványok érvényesítése érdekében az ország társadalmi, gazdasági, infrastrukturális helyzetével, fejlődésével, valamint a térségek helyzetével és fejlődésével kapcsolatos jelentős kormány-előterjesztésekhez mellékelni kell a Tanács állásfoglalását. A törvény meghatározza, hogy mely szervezetet kell országos, megyei, régiós, kisrégiós, illetőleg civil szervezetnek tekinteni. 1.2.4. A miniszter - koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, koordinációs, szervező és információs feladataiban, kidolgozza az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat. - közreműködik a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában, szervezi a végrehajtásukkal összefüggő feladatok teljesítését, és az e célt szolgáló anyagi eszközök felhasználását az érintett miniszterekkel együttműködve szervezi az országos és az országos jelentőségű, az országhatáron átnyúló, közös területrendezési koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről. - koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül és közvetve szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati úton történő felhasználását, elősegíti az érintett miniszterekkel együttműködve - a területfejlesztési célú források decentralizációját, a forráskoordinációt, a programfinanszírozás megvalósulását. - elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok, területrendezési tervek és a településrendezési tervek összhangját, ellátja a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott területfejlesztési, területrendezési jogszabály előkészítési és végrehajtási feladatokat. Összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett, benyújtja a Kormánynak - a 13

belügyminiszterrel együttesen - a kistérségek lehatárolásának megváltoztatásával kapcsolatos előterjesztést. A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik a területfejlesztési törvényben rögzített célokat, részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában, a koncepciók és programok, továbbá a területrendezési tervek feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában és érvényesítésében, évente tájékoztatják a Kormányt a feladatkörükben végzett fejlesztések főbb mutatóiról, közreműködnek a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok munkájában. 1.2.5. A Regionális Fejlesztési Tanács - a régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását, a területfejlesztési törvényben meghatározott feladatokat és más közös fejlesztési feladatokat a regionális fejlesztési tanácsok látják el, - a regionális fejlesztési tanács jogi személy, nyilvántartására vonatkozóan a Tft. 10/A. (2) bekezdésének szabályai, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. (2) bekezdésének szabályai az irányadók. A tanács a régió fejlesztési programja megvalósításával összefüggő fejlesztési döntéseinek az előkészítésére a régión belüli területfejlesztési intézmények információellátásának javítására, a kistérségi fejlesztési tanácsok munkájának segítésére közhasznú társaságot hoz létre, - a közhasznú társaság kidolgozza a régió hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, ill. a régió fejlesztési programját, annak stratégiai és operatív munkarészeit, a régióban összegyűjti az önkormányzatok, gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési projektelképzeléseit, részt vesz azok projektjavaslattá történő előkészítésében, kapcsolatot tart a közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében, - közreműködik a tanács által a központi és regionális forrásokra benyújtandó pályázatok elkészítésében, az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában, pénzügyi tervet készít a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, szervezi azok megvalósítását, részt vesz a pénzügyi finanszírozási feladataiban, a megvalósításról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet, ellátja a tanács által 14

meghatározott más feladatokat, külön megállapodás alapján részt vehet területfejlesztési programok lebonyolításában, - a tanács a munkaszervezetének székhelyéről az alakuló ülésen minősített többséggel dönt. Ennek hiányában székhelyét a Kormány az alakuló üléstől számított 60 napon belül határozatában jelöli ki. A törvény megállapítja a tanács működéséhez szükséges pénzügyi keretet, a szervezeti és működési szabályzat tartalmát. Ebben szabályozzák a tanácskozási jog gyakorlásának módját, az ülés összehívásának és megtartásának, a határozathozatalnak a szabályait, a tanács tisztségviselőinek feladat- és jogkörét. A testülete és titkársága működésének szabályait ügyrendjében állapítja meg, - döntéseinek előkészítése, végrehajtása és ellenőrzése érdekében a szervezeti szabályzatában meghatározott bizottságokat hozhat létre, döntési jogkört nem ruházhat át bizottságára. Működésének törvényességi felügyeletét a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el, aki ellenőrzi, hogy a tanács működési szabályzata és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, ill. egyéb döntései nem sértenek-e jogszabályokat, ha igen, határidő kitűzésével felhívja a tanácsot annak megszüntetésére, melynek az határidőn belül köteles eleget tenni. Ellenkező esetben a hivatal vezetője szankciókat alkalmazhat. A közigazgatási hivatal vezetőjének intézkedése ellen a tanács keresettel fordulhat a bírósághoz, - feladatainak ellátásában együttműködik a kistérségi, megyei és térségi fejlesztési tanáccsal, a régió fejlesztésében közreműködő területi államigazgatási szervekkel, gazdasági kamarákkal és a régió területén működő társadalmi szervezetekkel, - vizsgálja és értékeli a régió és kistérségei társadalmi-gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja. Elfogadja a régió hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióját, ill. a régió fejlesztési programját annak stratégiai és operatív munkarészeit, ellátja a gazdaságfejlesztés területi koordinációs feladatait, egyezteti a kormányzati és a térségi érdekeket, biztosítja a régión belül a térségi szereplők közötti koordinációt; - pénzügyi tervet fogad el a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, javaslatot tesz a hazai, közösségi és egyéb nemzetközi források összetételére és felhasználásának időbeli ütemezésére. Forrásokat gyűjthet a működéséhez a fejlesztési programok megvalósításához, ezek felett rendelkezik, gondoskodik a hatékony és 15

szabályszerű felhasználásáról, a programok céljainak érvényesüléséről, a megvalósításról, a pénzügyi felhasználásról évente tájékoztatja a minisztert, - a régió fejlődésének érdekében megállapodásokat köthet külföldi régiókkal, részt vehet nemzetközi együttműködésekben, javaslatot tehet a Kormánynak a Régiók Bizottságában a régiót képviselő tag személyére, szakértői csoportokat hozhat létre a Régiók Bizottságába delegált képviselők munkájának segítésére. Eseti megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes régió szintű területfejlesztést, ill. az ágazati célkitűzések és feladatok végrehajtását szolgáló fejlesztési programok finanszírozására, - véleményezi az országos, valamint a régiót érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, a területét érintő területrendezési terveket, javaslatot dolgoz ki a régióban kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésére, kezdeményezi a Kormánynál és az érintett minisztereknél intézkedés megtételét és saját forrásaival segíti azok megvalósítását, - figyelemmel kíséri a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai régióban jelentkező feladatainak megvalósítását, koordinálja az ágazati miniszterek által regionális szinten létrehozott testületek fejlesztéspolitikai tevékenységét, együttműködik más állami intézményekkel. Az ágazati miniszterek által regionális szinten létrehozott testületek a tanács felkérésére beszámolóban tájékoztatják a feladataik teljesítéséről, a testületek részére biztosított fejlesztési források felhasználásáról. Véleményezi és koordinálja az illetékes területi államigazgatási szervek régiót érintő fejlesztéseit. Jogszabályban meghatározott feltételek esetén a fejlesztésekkel kapcsolatban egyetértési jogot gyakorol. A tanács a pénzügyi terv elfogadásával összefüggésben: - középtávú fejlesztési programot dolgoz ki a régió társadalmi, gazdasági fejlesztésére, meghatározza a programban foglalt feladatok ütemezését, a program indikátorait, a feladatok ütemezése alapján finanszírozási javaslatot dolgoz ki, koordinálja az érintett ágazatokért felelős miniszterekkel. Megállapodást köt az éves költségvetési törvényben biztosított állami forrásokról és azok felhasználásáról, létrehozza a program Monitoring Bizottságát, évente beszámol a Kormánynak az előző évi feladatok megvalósításáról, a középtávú fejlesztési program végrehajtásáról, a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról. A tanács a régióhatáron túlterjedő egyes fejlesztési feladatok ellátása érdekében megállapodást köthet. E feladatokon túlmenően az érintett megyei 16

területfejlesztési tanácsok, érintettség esetén a Fővárosi Önkormányzat megállapodhatnak, további feladatok ellátásáról. A regionális fejlesztési tanács tagjai: - a tanács illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, a miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a belügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az egészségügyi miniszter, a munkaügyi miniszter, az oktatási miniszter, az informatikai és hírközlési miniszter, a pénzügyminiszter, a szociális és esélyegyenlőségi miniszter egyegy képviselője. Az érintett többcélú kistérségi társulások, ill. kistérségi fejlesztési tanácsok megyénként egy-egy képviselője, a megyei jogú városok polgármesterei, a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács tekintetében, a Kormány kinevezett képviselője, a főpolgármester, vagy képviselője, a fővárosi kerületi önkormányzatok egy képviselője, a régió többcélú kistérségi társulásainak, ill. kistérségi fejlesztési tanácsainak további legfeljebb kettő képviselője. A miniszterek képviseletét állásfoglalásra jogosult állandó megbízottjuk látja el. Az állandó megbízottat csak a miniszter által írásban felhatalmazott személy helyettesítheti. Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel kapcsolatos előzetesen egyeztetnek. Kialakítják a tagsággal nem rendelkező miniszterek és a regionális fejlesztési tanácsok egyeztetési rendszerét. A tanács ülésén a tagsági joggal nem rendelkező napirenddel érintett miniszter képviselője részt vehet és felszólalhat. Konzultációs joggal rendelkeznek a régió területén működő bírósági nyilvántartásba vett civil szervezetek, amelyek egyeztető fórumot hoznak létre a tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat. Véleményüket az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell. A tanácskozási joggal rendelkezők az elfogadott napirend tárgyalása során felszólalhatnak, kérdéseket tehetnek fel és kifejthetik a véleményüket. E szabályok alkalmazandók a kistérségi fejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács esetében is. A kistérségi fejlesztési tanácsok, ill. a többcélú kistérségi társulások elnökei részvételével megyénként kistérségi fórum működik. A kistérségi fejlesztési tanácsok, ill. 17

a többcélú kistérségi társulások a regionális fejlesztési tanács napirendjeivel kapcsolatban a kistérségi fórumon fejtik ki véleményüket. Állásfoglalását a tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor a delegált képviselő ismerteti. Személyére javaslatot tesz a megyei területfejlesztési tanács elnöke, javaslatot tehet a kistérségi fórum bármely tagja. A jelölt képviselővé választásához a fórum tagjai több mint felének támogató szavazata szükséges. A miniszter képviselőjének ellenszavazata esetén - amennyiben azt a képviselő már az ülésen jelzi - a miniszter tizenöt napon belül kezdeményezheti az adott kérdés újratárgyalását. Ugyanabban az ügyben e jogát csak egyszer gyakorolhatja. Ha a két alkalommal kisebbségben marad, a miniszter a döntés célszerűsége tekintetében az Országos Területfejlesztési Tanács döntését kérheti. A regionális fejlesztési tanács szavazati joggal rendelkező tagjai sorából elnököt és társelnököt választ. Az elnök megbízatása az önkormányzati választásokat követően a regionális fejlesztési tanács alakuló ülésének összehívásáig tart. A tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozhatja a kisebbségi önkormányzatok és az illetékes térségi fejlesztési tanács részvételét a tanács munkájában. A törvény meghatározza, delegáltaknak, hogy a tanács munkájáról és az ott képviselt álláspontjukról a delegáló szervezetnek rendszeresen, de évente legalább egyszer kötelesek beszámolni. 1.2.6. A területi államigazgatási szervek A területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő kormányzati feladatok végrehajtásában, érvényesítésének ellenőrzésében, a térségi fejlesztés és tervezés koordinálásában szakmai segítségnyújtással és információszolgáltatással, valamint hatósági ellenőrzéssel vesznek részt. a) Térségi Területfejlesztési Tanács - a régió határokon, ill. a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására a regionális fejlesztési tanácsok, ill. a megyei területfejlesztési tanácsok a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A térségi fejlesztési tanács jogi személy, nyilvántartására, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a Tft. szabályai az irányadók. 18

A törvény meghatározza a térségi területfejlesztési tanácsok feladatkörét: területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el. A létrehozásakor a feladatok tekintetében az érintett regionális fejlesztési tanácsok, ill. megyei területfejlesztési tanácsok működési és szervezeti szabályban rögzítik, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében. A térségi fejlesztési tanács térsége tekintetében javaslatot tesz a regionális fejlesztési koncepcióra és programra, - a működési szabályzatban a működési költségek fedezetéről, a tanács elnevezéséről, székhelyéről, részletes tevékenységéről, a munkaszervezeti feladatok ellátásáról, ill. elkülönült munkaszervezet létrehozásáról is rendelkezi, - a kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatban a területfejlesztési törvény rendelkezik csakúgy, mint szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról. - a térségi fejlesztési tanács megállapodhat a regionális fejlesztési, a megyei területfejlesztési és a kistérségi fejlesztési tanácsokkal és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról. A tanács tagjai az illetékességi területen működő megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, az érintett regionális fejlesztési tanács képviselője, az érintett kistérségi fejlesztési tanácsok által delegált legfeljebb három képviselő, továbbá a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében a Kormány képviselője. A tanács a tanácsban részvételre minisztert, vagy minisztereket is felkérhet. A részvételt a miniszter is kezdeményezheti. A tanács felkérhet a részvételre egyéb szervezeteket, személyeket is, ezek létszáma korlátozott, - ülésein állandó meghívottként részt vesz a területi gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője, a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, az illetékes területi főépítész, valamint mindazon gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a megyei területfejlesztési tanács döntése közvetlenül érint, vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek. A munkában a tanács illetékes képviselői a területüket érintő fejlesztési programok tárgyalása során a térségi fejlesztési tanácsban szavazati joggal vehetnek részt, 19

- tagjai sorából elnököt és alelnökö(ke)t választ. Munkaszervezetét - a törvényben foglaltak figyelembevételével - maga alakítja ki. A tanács működésének törvényességi felügyeletét a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el. A főváros területén - a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozó fejlesztési feladatok kivételével - a megyei területfejlesztési-, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok feladatait a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése látja el. A főváros területét és a főváros vonzáskörzetét érintő fejlesztésekkel és programokkal kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése együttműködik az érintett önkormányzatokkal, kistérségi fejlesztési tanácsokkal, megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal. A fővárosban kistérségi fejlesztési tanács nem alakul. A Fővárosi Önkormányzat és az érintett megyei területfejlesztési tanács közreműködésével az érintett kerületi önkormányzatok a fővároson kívüli helyi önkormányzatokkal főváros környéki társulást hozhatnak létre a területfejlesztési feladatok ellátására. A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése és a Közép-Magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsa Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot hoz létre a főváros és agglomerációja területén a főváros, valamint a körülötte elterülő régió fejlesztési céljai és érdekei összehangolására. A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács jogi személy, nyilvántartására, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a Tft. szabályai az irányadók. A törvény részletesen szabályozza Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásakor meghatározott feladatok végrehajtásának, szervezeti, pénzügyi és személyi feltételeit is. b) Megyei Területfejlesztési Tanács működik a megyékben a területfejlesztési feladatok összehangolására. A megyei területfejlesztési tanács jogi személy, nyilvántartására vonatkozóan a Tft. idevonatkozó szabályai az irányadók, székhelye a megyeszékhely város, - a működésükkel kapcsolatos gazdálkodásra a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a területfejlesztési törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével. A feladatellátásukkal kapcsolatos beszámolási kötelezettségüket a miniszternek kötelesek a miniszter rendeletében meghatározott módon teljesíteni. Gazdálkodásukat az Állami Számvevőszék ellenőrzi, 20

- a törvény szabályozza a megyei területfejlesztési tanács működéséhez szükséges szervezeti és működési feltételek szervezeti, pénzügyi és személyi összetevőit, valamint feladatkörét, - a megyei területfejlesztési program megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére, a megyei területfejlesztési tanács munkájának segítésére a megyei területfejlesztési tanács közhasznú társaságot hozhat létre. A közhasznú társaság az erre vonatkozó külön megállapodás alapján elláthatja a titkársági feladatokat is, - a tanács foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatait a Megyei Munkaügyi Tanáccsal összhangban látja el. A megyei fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a székhely szerint illetékes megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el, - együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, a megyei munkaügyi tanáccsal. A megye területén összehangolja a kormányzat, a kistérségi fejlesztési tanácsok, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja. Kidolgozza és elfogadja - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, ill. - a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével - a megye fejlesztési programját és az egyes alapprogramokat, - koordinálja a kistérségekben folyó fejlesztések megyei szintű előkészítését, előzetesen véleményezi a kistérségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat, szakmai kapacitásával segíti a kistérségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, - pénzügyi tervet készít a megyei fejlesztési programok megvalósítása érdekében, véleményezi az illetékességi területét érintő koncepciókat és a megyei területrendezési terveket, előzetesen véleményezi az illetékes területi közigazgatási szervek fejlesztéspolitikai pályázatait. Közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében. Megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez. Dönt a megyei 21

területfejlesztési koncepció és program figyelembevételével a hatáskörébe utalt pénzeszközök pályázati rendszer keretében történő felhasználásáról és a fejlesztések megvalósításáról. Tagjai: a megyei közgyűlés elnöke, a megye területén lévő megyei jogú város(ok) polgármestere(i), a miniszter képviselője, a megyében működő többcélú kistérségi társulások, ill. a kistérségi fejlesztési tanácsok három képviselője, a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője, a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviselője. A miniszter kezdeményezésére a megyei területfejlesztési tanács a megye társadalmi, gazdasági sajátosságainak figyelembevételével a megyei területfejlesztési tanácsban tagként való részvételre más minisztert is felkérhet. A tanács elnöke a megyei közgyűlés elnöke, alelnökét két évre a megyei területfejlesztési tanács maga választja. A megyei területfejlesztési tanácsot az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök képviseli, - konzultációs joggal rendelkeznek a megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési-, környezetvédelmi-, természetvédelmi társadalmi szervezetek, valamint az esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoznak létre, a tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat. Véleményüket az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell, - a tanács szervezeti és működési szabályzatát maga alkotja meg és fogadja el, melyben szabályozhatja a kisebbségi önkormányzatok részvételét a tanács munkájában. A határozatképességét, valamint a döntések meghozatalával kapcsolatos eljárást a Tft. idevonatkozó szabályai szerint állapítja meg. A törvény szabályozza a miniszter képviseletét, valamint azt, hogy a résztvevők a megyei területfejlesztési tanács munkájáról és a képviselt álláspontjáról az őket delegáló szervezetnek rendszeresen kötelesek beszámolni. c) Megyei Önkormányzat - a megye területére, vagy térségére a területfejlesztési törvényben meghatározott tervvel összhangban, a megfelelő tartalmi követelmények alapján területrendezési tervet készít, - hosszú távú előrejelzések alapján területileg összehangolja a kötelezően ellátandó feladatait, különösen az oktatási, a közművelődési, az egészségügyi, a szociális, 22

az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos, az idegenforgalmi, ill. közszolgáltatási feladatait, biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal, koordinálja a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységét, - együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a területrendezési tervek város környéki összehangolása érdekében, valamint együttműködik a megye gazdasági szereplőivel, - részt vesz a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságaival és más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról. Együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a nem kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében, - a megyei önkormányzat közgyűlése állást foglal a megyei területfejlesztési tanács döntését megelőzően a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójáról, a megyei területfejlesztési tanács döntését követően elfogadja annak az önkormányzatra vonatkozó részét, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével a megyei területrendezési terveket, véleményezi az illetékességi területét érintő, a kiemelt térségekre vonatkozó terveket. A megye területrendezési terve a megyei jogú várossal egyeztetett módon tartalmazza a megyei jogú város településszerkezeti tervének térségi jelentőségű elemeit, de nem terjed ki a kiemelt térségek területére. d) Kistérségi Területfejlesztési Tanácsok A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács működik. A kistérségi fejlesztési tanács jogi személy. Megalakulását követően a működési területe szerint illetékességgel rendelkező Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága vesz nyilvántartásba. Gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a Tft. vonatkozó szabályai az irányadók. A kistérségi fejlesztési tanács székhelye a kistérség 23

külön jogszabályban megállapított székhely települése. A kistérségi fejlesztési tanácsok felett a székhely szerint illetékes megyei közigazgatási hivatal vezetője törvényességi felügyeletet gyakorol. A települési önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezheti a település másik kistérségbe történő átsorolását. A tanács feladatainak ellátásában együttműködik a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival, a kistérségben működő állami szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, a gazdasági szervezetekkel. A kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Megvizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait. Kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, ill. ennek figyelembevételével készített programját, ellenőrzi megvalósítását, pénzügyi tervet készít a programokhoz, - a kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel, - megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására, - véleményt nyilvánít a megyei, ill. regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően, közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében, forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához, képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben, koordinálja a társulások és más - a területfejlesztésben érdekelt szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel. Megválasztja az elnökséget azokban a kistérségekben, ahol a törvény előírása szerint elnökséget kell létrehozni, - pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez, megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, valamint figyelemmel kíséri és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros 24

együttműködését erősítő felhasználását, véleményt nyilvánít a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban, szakmai munkaszervezetet működtethet és dönt a rendelkezésre álló források felhasználásáról. A kistérségi fejlesztési tanács munkájában szavazati joggal rendelkező tagként vesz részt a kistérség valamennyi települési önkormányzatának polgármestere. Tanácskozási joggal rendelkeznek a gazdasági kamarák, a megyei területfejlesztési tanács, a megyei munkaadói és munkavállalói szervezetek, az iparosok és kiskereskedők országos szakmai érdekvédelmi szervezetei, a civil szervezetek, a megyei közigazgatási hivatal és a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának képviselője, - meghívottként az e szervezeteket (személyeket) érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal vesznek részt a gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a kistérségi fejlesztési tanács döntése közvetlenül érint, vagy amelyeket (akit) erre felkérnek. A tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozhatja a kisebbségi önkormányzatok részvételét. Konzultációs joggal rendelkeznek azok a társadalmi szervezetek, amelyek jelzik együttműködési szándékukat. A tanács polgármester tagjainak megbízatása polgármesteri megbízatásuk időtartamára szól. Egy polgármester meghatalmazással több polgármestert is képviselhet. A tanács szavazati joggal rendelkező tagjai az alakuló ülésen a polgármester tagok közül elnököt választanak, a szavazásra jogosult összes tag több mint felének támogató szavazata szükséges. Az elnök képviseli a tanácsot, akadályoztatása esetén az SzMSz-ben megjelölt személy, a választásig az elnök feladatait a tanács székhely településének polgármestere látja el. A szavazati joggal rendelkező tag egy szavazattal rendelkezik, melynek értékét a képviselt település lakosságszáma állapítja meg, súlyozott arányban. A tanács szervezeti és működési szabályzatát, határozatképességét és a döntési eljárását a Tft. szabályai szerint fogadja el. Azokban a kistérségekben, amelyekben a települések száma több mint huszonöt, tanács polgármester tagjaiból elnökséget választ. Az elnökség tagjainak számát, a választás rendjét és módját, a megbízatás idejét és megszűnésének módját a tanács maga szabályozza. Feladatát az elnökségre átruházhatja, bármikor magához vonhatja. Azokban a kistérségekben, amelyeknek székhelye megyei jogú város, a kistérségi fejlesztési tanács külön koncepciót és programot készít a megyei jogú várost és 25