Üzemlátogatás a MAVIR Zrt. Központi Kezelő Központjában

Hasonló dokumentumok
A Hálózat Üzemeltetési Központ működése. Előadó: Somogyi István. irányítási osztályvezető

Az átviteli hálózat távkezelése

A MAVIR egyesített tréningszimulátorának alkalmazása a diszpécserek képzésében

Kooperatív tréningek a MAVIR ZRt. egyesített tréningszimulátorán

Az átviteli hálózat távkezelése - az alállomási irányítástechnika kezelési vonatkozásai. Bencsik Tibor MAVIR ZRt. Üzemviteli igazgató

Üzemlátogatás a MAVIR ZRt. Hálózati. Üzemirányító Központjában és Diszpécseri. Tréning Szimulátorában

A MAVIR ZRt. hálózat távkezelésének kialakítása (1)

Black start szimulátor alkalmazása a Paksi Atomerőműben

Vontatási Hálózati Tréningszimulátor (TPNTS)

A villamos hálózatok tréningszimulátoros modellezése. 62. MEE Vándorgyűlés Siófok, Dr. Kovács Attila

Második generációs szekunder rekonstrukciós tapasztalatok a MAVIR ZRt. alállomásain. Szedlák Róbert szakszolgálati üzemvezető

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok

A debreceni alállomási irányítástechnika létesítésének előzményei, céljai, folyamata, hatásai

Az alállomási kezelést támogató szakértői funkciók

Üzemlátogatás a litéri alállomáson és gyorsindítású gázturbinánál, valamint a Nitrogénművek Zrt. pétfürdői üzemében

Az alaphálózati stratégia megvalósítása

Üzemirányítási projekt. Lázár Ferenc ELMŰ Hálózati Kft. ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft

Hálózati Tréning Szimulátor alkalmazása az E.ON üzemirányítási rendszerében

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

SZÍVMŰTÉT, AVAGY ALÁLLOMÁS ÁTÉPÍTÉS AZ ALÁLLOMÁS MINIMÁLIS ZAVARTATÁSA MELLETT

Szakmai nap a debreceni alállomási irányítástechnika létesítésének 20. évfordulója alkalmából

VEL II.9 Erőművek és transzformátorállomások villamos kapcsolási képei, gyűjtősínrendszerek.

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény alapján közzétett adatok:

Új IDCS rendszer az ÉMÁSZ üzemirányításában

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel

Átviteli hálózati fejlesztések a MAVIR-ban

NKM Áramhálózati Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata

A kecskeméti. autógyár nagyfeszültségű villamosenergia ellátása

Hűtőkalorifer csere as mező szekunder rekonstrukció SF-6 megszakító csere blokki dízelgépek átalakítás tervezése 2008

Okos Hálózat irányításának nehézségei és kihívásai Tihanyi Zoltán vezérigazgató-helyettes MAVIR ZRt.

Szekunder rekonstrukció a CERN-ben

Villanyszerelő Villamos hálózat és alállomás üzemeltető

A MAVIR ZRt. átviteli hálózati alállomásai

A telemechanika fejlődése a 80-as években

Védelmi és Irányítástechnikai Fórum Beszámoló

IV. MŰSZAKI LEÍRÁS. HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. külső, villamos-energia fogyasztási helyeinek ismertetése

Második generációs szekunder rekonstrukciós tapasztalatok a MAVIR ZRt. alállomásain

Szolgáltatások erőművek, kiserőművek részére. GA Magyarország Kft.

A MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje. Lengyel András MAVIR ZRt szeptember 6.

Alállomási szekunder rendszerek adatgyűjtő hálózatának fejlődése

Tájékoztató a KKEK rendszer szinten tartó fejlesztése tárgyú vállalkozási szerződés módosításáról

Tantárgyi kommunikációs dosszié

VILLAMOSENERGIA-RENDSZER

Tájékoztató az EMS/SCADA rendszer natív upgrade tárgyú szerződés módosításáról

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában

A MAVIR tevékenysége a minőségi szolgáltatások tekintetében

Divényi Dániel, BME-VET Konzulens: Dr. Dán András 57. MEE Vándorgyűlés, szeptember

MEE 56. Vándorgyűlés. Múlt és jövő: a rendszerirányítás 60 éve, a MAVIR előtt álló jelenlegi kihívások. Tari Gábor vezérigazgató

A befektetői elvárások gyakorlati megoldásai Kisigmánd Ibedrola szélpark alállomási bővítése

Black-out és rendszer-helyreállítás a villamosenergia-rendszerben

AZ IDŐJÁRÁSFÜGGŐ EGYSÉGEK INTEGRÁCIÓJÁNAK HATÁSA A MAGYAR VILLAMOS ENERGIA RENDSZERRE

Karbantartási és diagnosztikai adatmenedzselő rendszer (KarMen)

SIMEAS SAFIR Webalapú hálózatminőség elemző és felügyeleti rendszer

Prolan Zrt. fejlesztéseiben. Petri Dániel

Az óraátállítás hatásai a villamosenergia -rendszerre. Székely Ádám rendszerirányító mérnök Országos Diszpécser Szolgálat

MOTOR HAJTÁS Nagyfeszültségű megszakító

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter. /2019. (..) ITM rendelete. az egyes atomenergetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

állapot felügyelete állapot rendelkezésre

A blokkot irányító személyzet tartózkodó helye

Védelmi és Irányítástechnikai Fórum Beszámoló

A HAZAI ALÁLLOMÁSI IRÁNYÍTÁSTECHNIKA KEZDETE. A DEBRECENI ALÁLLOMÁSI IRÁNYÍTÁSTECHNIKA LÉTESÍTÉSÉNEK 20. ÉVFORDULÓJA A TERVEZÉS KIHÍVÁSAI

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

Villamos gép és -készülék üzemeltető. Villanyszerelő

Kríziskezelés támogatása ORACLE BI eszközzel. ELMŰ-ÉMÁSZ Nagy László

Kapcsolási és Feszültségmentesítési. az E.ON-nál

Transzformátor rekonstrukciók a Paksi Atomerőműben. Üzemviteli vezetők találkozója

1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL 4. TÉTEL

KOMPLEX SZEKUNDER MÉRNÖKSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG

Az időjárásfüggő egységek integrációjának hatása a magyar villamosenergia-rendszerre

CEGLÉDI ALÁLLOMÁS, SZOLNOKI JÁRMŰJAVÍTÓ

A villamosenergiarendszer

A tételhez segédeszközök nem használható.

Üzemlátogatás a MOL Nyrt. Dunai Finomítójában, és a Dunamenti Erőmű Zrt-nél.

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

Villamosenergetikai Intézet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Tantárgy neve és kódja: Energiagazdálkodás KVEEG11ONC Kreditérték: 6

A Neplan hálózatszámító szoftver magyarországi alkalmazásai

PAKS NPP GENERAL OVERVIEW OF THE WWER-440 TECHNOLOGY

- TERVEZÉS - KIVITELEZÉS - KARBANTARTÁS - SZOFTVER- ÉS HARDVERFEJLESZTÉS - KERESKEDELEM TERVEZÉS

Végrehajtó elem. - Transzformátor mint legfontosabb elem nem üzemképes - Távvezetékeken nem szállítható villamos energia - Hurok nem alakítható ki

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?

A tervek hierarchiája A méretek A tervezés folyamata Dokumentációs problémák

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

Innováció a Transzformátorgyárban. Siemens Zrt. Szeged, Hipszki Gyula. Siemens AG All Rights Reserved. Page 1

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről

1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Hidrogén előállító, tároló és gázelosztó rendszer üzemeltetése

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Nagyok és kicsik a termelésben

Közmű hálózat üzemeltetés IT támogatásának aktuális trendjei, új technológiái

TLF005_KIV_V01 Oldal: 1 / 8

A Fóti Élhető Jövő Park kisfeszültségű hálózati szimulátora. MEE Vándorgyűlés Kertész Dávid ELMŰ Nyrt. Sasvári Gergely ELMŰ Nyrt.

Az okos mérés/smart metering rendszer. következtében. szempontjából

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja.

Az IEC PRP & HSR protokollok használata IEC61850 kommunikációjú védelmi automatika hálózatokban

KÖZPONTI OKOSHÁLÓZATI MINTAPROJEKT

Átírás:

Üzemlátogatás a MAVIR Zrt. Központi Kezelő Központjában Az Energetikai Szakkollégium Egyesület (ESZK), a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Energetikai Informatika Szakosztálya (EISZ) és a MEE MAVIR üzemi szervezetének közös szervezésben szakmai napon vettünk részt a MAVIR székház Jedlik termében. A szakmai nap Az átviteli hálózat Központi Kezelőközpont rendszere címet viselte. Ennek keretében előadásokat halhattunk a magyar villamos energia rendszer központi kezelésének történeti kialakulásáról és a jelenleg üzemelő rendszer technikai átalakításáról. Az előadásokat, a Központi Kezelőközpont (KKEK) létrehozásában aktívan résztvevő cégek szakemberei tartották. Az előadásokból megismerkedhettünk a teljes átviteli hálózati és a 120kV-os hálózat, MAVIR által felügyelt részének a technológia-felügyeleti és villamos energiairányító rendszerével. A szakmai napon az alábbi előadások hangzottak el: A magyar átviteli hálózat egyközpontú távkezelésének megvalósítása (Decsi Gábor, MAVIR ZRt.) Technológiai informatikai kapcsolatok a Központi Kezelőközpont (KKEK) vonatkozásában (Szedlák Róbert, MAVIR ZRt.) A PROLAN KKEK rendszer ismertetése, funkcionális fejlesztések (Donáth Csaba, Prolan ZRt.) A MAVIR Hálózat Üzemeltetési Központ bemutatása (Somogyi István, MAVIR ZRt.) A MAVIR Zrt. Központi Kezelőközpont (KKEK) tréning szimulációs rendszerének általános bemutatása (Gaál Róbert, Pach Péter, ASTRON Kft.) A Magyar Villamos Művek a 90-es évek elején az áramszolgáltató és az erőművi társaságokkal közreműködve megkezdte az ÜRIK (Üzemirányítási Rendszer

Irányítástechnikai Korszerűsítése) projekt előkészítését. A projekt konkrét megvalósítása 1995-ben indult el, melynek célja egy egységes számítógépes folyamatirányító rendszer telepítése volt az alállomásokra és a diszpécser központokba. A rendszerirányítás a szükséges információkat a hálózatról, az egyes alállomásokba és erőművekbe telepített telemechanikai alközpontokból (RTU) nyeri, melyek többek között a vezénylő táblát is helyettesítik (adatgyűjtés, vezérlés kiadás). Az adatátviteli útvonalak szintén korszerűsítésre kerültek, főleg optikai, esetenként mikrohullámú átviteli utak lettek telepítve. A számítógépes adatgyűjtés (RTU) megjelenésével megteremtődött az alállomások központi kezelésének is a lehetősége. A 90-es évek végén induló szekunder rekonstrukció során kialakított alállomási védelmi és irányítástechnikai rendszerek alapvető követelménye volt a rendszer távkezelhetősége. A rendszerirányítás ezzel párhuzamosan üzemelve, a villamosenergia termelés és fogyasztás egyensúlyáért felelt továbbra is. Viszont az általuk kiadott parancsokat (kapcsolási műveleteket) nem az alállomáson a személyzet, hanem a Kezelő Központban dolgozó elektrikus hajtotta végre. A szekunder rekonstrukció során kialakított 5 kezelő központ (KEK) és a hozzátartozó távkezelt alállomások (TKA) az alábbi ábrán láthatóak: 1. ábra Az átviteli hálózat kezelő központjai (KEK) és a távkezelt alállomások (TKA)

A távkezeléshez szükséges technológiai módosítások (jelzések és vezérlések csatlakoztatása, motoros hajtású készülékek beszerzése) a szekunder- és primer rekonstrukció során kerültek kialakításra. Ezen kívül ebben az időszakban az alállomások közötti optikai hálózat teljes egészében kiépült, napjainkban szinte kizárólag ezt használják adatátvitelre az átviteli hálózaton. Hálózati Üzemirányító Központ (HÜK) Kézenfekvő, hogy ha a KEK-ben megjelenő adatokat továbbítjuk hasonló módon a TKA-KEK kapcsolatokhoz, egy központi helyre, akkor létrehozható a teljes átviteli hálózat távkezelése egy központból. Ennek a feladatnak a végrehajtására indult a HÜP projekt. Hálózati Üzemirányítási Projekt (HÜP) célja, létrehozni az átviteli hálózat egyközpontú távkezelését, azaz a központi kezelő központot (KKEK). A KEK-ekben az alállomási távkezelés a Prolan Xgram rendszeren keresztül történik, hasonlóan az alállomási helyi adat megjelenítőhöz (HAM), míg a rendszerirányítás továbbra is az ÜRIK projektben kiépített Siemens Spectrum rendszeren keresztül valósul meg. A KKEK az átviteli hálózati alállomásokat kezeli, míg a MAVIR tulajdonában lévő, de 120kV-os és ennél kisebb feszültségszintű alállomásokat a HÜK-ből (hálózati üzemirányító központ) kezelik. Mivel a rendszerirányítás és a kezelés egy központból történik, ezért a két kezelői szoftvert egymáshoz kellett igazítani külső megjelenés alapján is. Az egy központú kialakításból kifolyólag az illetékességek is átalakításra kerültek. A rendszerirányító jelenleg nem csak a KKEK-en keresztül tud kapcsolási műveletet kezdeményezni, hanem a rendszerirányító munkahelyről is van jogosultsága bizonyos előre kijelölt útvonalak kapcsolására. A KKEK-be a KEK-ből továbbított adatok érkeznek. Egy esetleges üzemzavar esetén a KEK-ből is lehetséges a kezelés. Természetesen a HAM is alkalmas a kezelésre továbbra is. A megfelelő jogosultságokat szintén a Prolan Xgram rendszer kezeli. A KKEK-ben és az ODSZ-ben (Országos Diszpécser Szolgálat) is több monitoros munkahelyek vannak kialakítva, ezáltal a kezelő nem csak a hozzá tartozó információkat látja, hanem pl.: KKEK-ben látható az ODSZ sémája és viszont, ezen kívül egyéb információk megjelenítésére is van lehetőség (pl.: részletes időjárás előrejelzés). Természetesen a villamos energia-rendszerben elvárt biztonság teljesítése érdekében tartalék központi kezelő központ is létesült (TKKEK),

megfelelő biztonságú helyen, a teljes KKEK-et kiszolgálni képes rendszerrel és funkcionalitással. Az egyes szintek feladatkörei: ODSZ-KKEK - rendszer-, hálózatirányítás, távkapcsolás, ÜIO-HÜK - távkapcsolás, HÜSZ és VF koordináció, irányítás, üzemképesség minősítése TKA-VF - helyszíni kapcsolások, kezelés A KEK-ek üzembevétele a KKEK-ben: Győr (2009), Toponár (2009), Zugló (2010), Sajószöged (2010), Albertirsa (2011). Tréning szimulátor Az alállomási technológia fejlődésével lehetővé vált az egyes alállomások távolból, központból történő kezelése, felügyelete. Emiatt az egy kezelő személyre jutó feldolgozandó információ mennyiség egyre bővül. Nagyobb felelősség hárul a kezelő személyre, a hibázásnak a lehetősége megnő. Kiterjedt üzemzavar esetén a lehető leggyorsabban fel kell ismernie a hiba forrását és elhárítani azt, emellett az épen maradt hálózatrészen vissza kell állítania a folyamatos üzemet. A folyamatosan fejlődő alállomási technológiákhoz illeszkedő tudással kell rendelkezniük a kezelőknek. Ezeknek az elősegítésére hozták létre a tréning szimulátort. A hagyományos elméleti probléma megoldás nem jelent hatékony tanulási módszert az üzemzavarok felismerésére és elhárítására. Ellenben a gyakorlati oktatás (az üzemelő hálózaton) sem megfelelő, mert az üzem zavarása nélkül kell a rutin feladatokat is megtanulni, tehát az nem megengedett, hogy egy távvezetéket kivegyünk az üzemből és azon gyakoroljanak a kezelők. Emiatt a végső döntés egy tréning szimulátorra esett. Ezzel a fent említett hátrányok kiküszöbölhetőek, ezen kívül az éles helyzetben ritkán előforduló helyzeteket is lehet megfelelő környezetben szimulálni és gyakorolni. A szimulátor mellett szólt az is, hogy az összetett hálózatban esetlegesen kialakuló kiterjedt üzemzavar által okozott kárnak töredéke egy szimulátor költsége.

Ahogyan azt már láttuk, itt is különválik a rendszerirányítás (DTS Diszpécseri Technológia Szimulátor) és az alállomás kezelési (ATS Alállomási Technológia Szimulátor) feladat szimulációja. A rendszerirányítás lassabb lefolyású eseményekre koncentrál (teljesítményáramlás számítás), a hálózatot gráfként látja, az időfelbontása másodperc- perc nagyságrendű. Az alállomási kezelés ezzel szemben a villamos technológiát alkotóelemeiként látja (megszakító, szakaszoló, transzformátor) részletes kapcsolási modellben. Gyors lefolyású hálózati eseményekre koncentrál (zárlat, kapcsolás, védelmi működés) idő felbontása milliszekundumos nagyságrendben van. A szimulátor ún. stand alone felépítésű, tehát önálló működésre képes függetlenül az üzemelő rendszertől. Két részből áll az oktatói és a tanulói munkahelyből. Az oktatói munkahely maga a technológiának a szimulálására szolgál, ahol az oktató tudja módosítani a technológia működését (zárlatok, hibák beadása). A szimulátorban az alábbi tevékenységek gyakorolhatók: Normál üzemviteli tevékenységek: - Munkaterület előkészítése, visszavétele - Kapcsolások végrehajtása Üzemzavar felismerés és elhárítás: - Egyszeres meghibásodás kezelése - Többszörös (járulékos) hibák kezelése - Rendszerüzemzavar során önálló alállomási üzemvitel (segédüzem, black start) Az előadások után rövid üzemlátogatáson vettünk részt az Országos Diszpécser Szolgálat vezénylőtermében, megnéztük a Hálózati Üzemirányító Központot, és végül egy rövid szimulációs tesztet láthattunk a KKEK tréning szimulátoron. Vörös Csaba Energetikai Szakkollégium tagja