Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztálya A tőke és a munka a XXI. században Budapesti Gazdasági Egyetem, 2017. március 2. Mihályi Péter Szelényi Iván Adalékok a járadékok és az egyenlőtlenségek oksági kapcsolatához (II. rész)
Mielőtt belekezdenénk a 21. századi kapitalizmus elemzésébe 2
A legvérlázítóbb mai egyenlőtlenségek nem hozhatók közvetlen kapcsolatba a kapitalizmussal sem a nagyvilágban, sem Magyarországon 1) Feudális elitek: pl. közel-keleti olajsejkek, afrikai törzsfőnökök, Ny-Európai arisztokrácia; 2) Faji, etnikai, vallási alapú diszkrimináció következménye: pl. feketék az USAban, síiták és szunniták ellentéte, cigányok Magyarországon; 3) Kasztok továbbélése (India, Japán, Kazahsztán); 4) Első- és második generációs bevándorlók helyzete (USA, EU: kb. 10%); 5) Családon belüli egyenlőtlenség: (i) nők hátrányos helyzete; (ii) elsőszülött fiúk privilegizált helyzete. 6) Született rendellenesség, betegség, baleset miatt fogyatékos, megbetegedett emberek (kb. 10%). Ezeknek semmi közük a kapitalista gazdaság alaptörvényei -hez. 3
Ellenirányú mozgások kb. 1989 óta Országon belüli egyenlőtlenségek Országok közötti egyenlőtlenségek 4
Mit mondanak a 21. század kapitalista rendszeréről az USA-ban és Magyarországon? 5
Egyenlőtlenségek percepciója 1) Elfogadhatatlan (= igazságtalan, káros), hogy az amerikai munkások keresete évtizedek óta nem növekszik azonos ütemben a diplomás menedzserek, bankárok stb. keresetével (Krugman, Sanders, Trump). 2) Elfogadhatatlan (= igazságtalan, káros), hogy a magyar keresetek szintje nagyon elmarad az osztrák, EU-s szinttől (MSZP, Jobbik, Pogátsa, Surányi). 6
A hagyományos, baloldali narratíva a marxi munkaérték-elméletre épül(t) 1. A bérek nagyságát objektív gazdasági összefüggések határozzák meg, a bér nem alku kérdése. 2. Az árunak már a piacra lépés előtt meghatározott értéke van. A piaci árakat az értékekből kell levezetni, csak így lehet az árakat és béreket megmagyarázni, értelmezni ( túl magas vagy túl magas ). 3. Az áru értékének része a felhasznált munkaerő értéke, ezt pedig végső soron a munkaerő újratermeléséhez szükséges költségek határozzák meg. A bérek túl alacsonyak, mert nem fedezik a munkaerő újratermelésének költségeit. 7
A főáramú közgazdaságtan elosztás-elmélete, ami nem sokkal később született, mint A tőke, szintén abból indul ki, hogy a bérek nagyságát objektív gazdasági összefüggések határozzák meg; a bér nem alku kérdése. Y = (MPL x L) + (MPK x K) Ez a Cobb-Douglas függvény, 1928-ból. α = 0,25 esetén az amerikai feldolgozóipar termelése 1899-1922 között ezzel az egyenlettel jól leírhatónak látszott. Reálbér = Munka határterméke Eddig jó volt, de most már nem érvényes a határtermelékenységre épülő elosztás-elmélet. 8
Mind a két iskola feltételezi: a két-osztályos modellt, nincsenek nyugdíjasok, önfoglalkoztatók és nincs állam sem; a háztartásoknak nincs felhalmozott vagyonuk; a termelés állandó hozadékot feltételező termelési függvénnyel jól leírható; a gazdaság zárt, a külkereskedelem és a tényezők áramlása elhanyagolható; a feldolgozóipar a gazdaság domináns része [Tény: World = 15%, USA = 12%, UK = 10%]; az áruk és a termelési tényezők piacán tökéletes a verseny, minden szereplő árelfogadó (ide értve a béreket is), egyenlő értékek cserélnek gazdát; a bérek és a profitok aránya α és (1-α) - a gazdaságban hosszú időn át sem változik. Valójában ezek túlnyomó részt korábban sem voltak helytállóak. Nem arról van szó, hogy a modell most romlott el (Piketty, Stiglitz). 9
Egy fontos Solow-idézet Anything that hampers competition, sometimes even regulation itself, is a source of rent. We carelessly think of it as belonging to the capital side of the ledger, but that is arbitrary. The division of rent among the stakeholders of a firm is something to be bargained over, formally or informally. (The Future of Work: Why Wages Aren t Keeping Up Pacific Standard, 2015. aug. 11.) 10
A mi írásaink legfőbb állításai (takehome message) 1. Azt gondoljuk, hogy járadék és a járadékvadászat a múltban is fontos ár- és béralakító tényező volt. 2. Megtartjuk, de ki is bővítjük Ricardo járadék-elméletét. 3. A korrupciót a járadék-vadászat egyik formájaként értelmezzük. 11
A járadékok legfőbb forrásai az egyének szintjén (politikai rendszertől függetlenül*) 1)Egyéni kiválóság 2)Merő véletlen 3)Szolidaritás 4)Jogba ütköző viselkedés * Demokrácia, autokrácia, diktatúra. 12
13
Pikettynek igaza van, de rosszul érvel: 1. Valóban növekszik az egyenlőtlenség sok kapitalista országban, 2. és az is igaz, hogy az öröklés szerepe elég fontos refeudalizálódik a kapitalizmus De 1) Az r>g érvelés egy statisztika műtermékre (artifact) épül 2) Félrevezető, hogy a legfelső 1%-ra és 0,1%-ra koncentrál Erről szól a Cambridge Journal of Economics-ban megjelent cikkünk. 14
Kevesen vették észre Piketty számaiból az tűnik ki, hogy az egyenlőtlenség csökkenése nem az 1945-1975 közötti időszakkal, tehát a jóléti állam kiépülésével párhuzamos, hanem annál sokkal korábban kezdődött (1910 körül). Egy olyan időszakban csökkentek az egyenlőtlenségek, amelyben két világháború volt, egy nagy gazdasági világválság és Európa keleti felét a Vasfüggöny zárta el. Utólag visszanézve ez nem is annyira csábító időszak! 15
Hol az igazi probléma: felső 1%, 0,1% vagy 20-30%? 1) Súlyos mérési problémák a jövedelem- és vagyon skála tetején (pl. TÁRKI). 2) A Fortune/Forbes listákon a leggazdagabbak gyorsan cserélődnek. 3) A társadalmilag jelentős szakadék a felső-középosztály, illetve a felső osztály vs. a többiek között van. Örökölt ingatlanvagyon Képzettség. USA-ban és másutt a felnőtt népesség 30%- ának van egyetemi fokozata, 10%-nak PhD-je. Ez a véleményformáló értelmiség. Ők olvasták a Piketty könyvet is. Ők irigykednek a felső 1%-ra. 4. A vagyon forrása sokkal inkább a járadék (rent), mint a vállalkozói profit. 16
Amit Szelényi Ivánnal írunk, az nem teljesen új gondolat A közelmúltban sokan például J. Stiglitz (2012, 2015) - kiemelték, hogy az ingatlanpiacon is óriási méretű járadék-vadászat folyik (London, New York, Florida, Moszkva, Peking stb.) és ez alapvetően befolyásolja a jövedelmi és vagyon egyenlőtlenségeket. Mi a rent érvényesülését i. sokkal szélesebb körben látjuk igazoltnak; ii. értéksemlegesnek tekintjük. 17
Nyitott és zárt társadalmi kapcsolatok * pl. OPEC országok vállalatai ** Walmart elnöke évi 19 millió $-t keres. Ez nagyon sok. De van 26 amerikai baseball játékos, aki még ennél is többet! Oligopól piacok (innováció, növekvő hozadék, kivételes természeti*, vezetői és genetikai adottságok**, szerencse, versenykorlátozás stb.) Scarcity rent. Versenykorlátozás a munkaerőpiacon (pl. szakszervezetek) Solidarity rent. Az állami versenykorlátozás nem feltétlenül rossz, sőt sokszor elkerülhetetlen (pl. szellemi tulajdon védelme, működési engedélyek megkövetelése). Sokszor csak eseti vizsgálattal dönthető el, hogy indokolt-e a piac korlátozása. 18
Time horizon Temporary Enduring without direct state involvement 1 Innovative technology x x 2 Positional goods and services (e.g. agricultural land*, real estate, honoraria of art and sport celebrities) 3 Natural monopolies based on economy of scale and scope (e.g. network industries, shopping malls) 4 Limits to market entry by professional organizations (e.g. lawyers, doctors)** Favorably mostly for Owners of Ordinary for-profit individuals firms x x x 5 Cartel agreements x x with direct state involvement x x x x 6 Copyrights and other sorts of protection of intellectual properties (e.g. pharmaceutical industry) 7 Solidarity rent (e.g. collective bargaining, welfare payments) 8 Limits to market entry through licensing (e.g. medical profession) 9 State capture (e.g. discriminative lawmaking, tainted public procurements) x x x x x x x x x Notes: * First analyzed by D. Ricardo. ** First analyzed by A. Smith. 19
: Mind a szűkösségi járadék, mind a szolidaritási járadék szerves része a normális piacgazdaságnak, a liberális, demokratikus társadalmi berendezkedésnek. 20
Az egyének közötti egyenlőtlenségek termelődésének és átörökítésének színterei 1. Kereset-különbségek halmozódása az életpálya során. 2. Humán tőke és kulturális tőke, ezeket Piketty szándékosan figyelmen kívül hagyja, mert szerinte ezek csak másodlagos hatások. 3. Az egyenlőtlenségeket felerősíti a szelektív házasodás (assortative mating), ami azt jelenti, hogy a diplomások nagy eséllyel diplomással házasodnak. Ez a gyermeknevelés szempontjából sokkal jobb anyagi helyzetet és több odafigyelést eredményez. Ha a verseny meritokratikus, a jobb diák fog nyerni. A házasságban élő tovább élnek és boldogabbak (hormonális alapon). 4. Még ráerősít erre a folyamatra az ingatlanpiac. A jobb családból származó fiatalok igen nagy értékű ingatlanokat örököl(het)nek a szüleiktől. Az USAban egyértelmű, hogy a feketék itt is nagy hátrányban vannak, a magyar romák úgy szintén. 21
Konklúzió Piketty téved, amikor a felső 1% vagy a felső 0.1% túlzott vagyonosodása miatt aggódik: 1) Ezen a két szinten a vagyonok nem öröklődnek automatikusan. A topon cserélődnek a családok. 2) Az igazi kasztosodás, a re-feudalizálódás vagy patrimoniális viszonyok kialakulása a legfelső 20%-ra jellemző. Mi ezt tekintjük valódi problémának. Nem csak az USA-ban, Magyarországon is! 22
Saját publikációink --- (2016a): Two Different Sources of Inequalities: Profits and Rents in Advanced Market Economies. Institute of Economics, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, Discussion Papers, MT-DP 2016/30. --- (2016b): Wealth and capital: a critique of Pikettys conceptualisation of return on capital, Cambridge Journal of Economics, No. 12. December, doi: 10.1093/cje/bew054 --- (2016c): Az egyenlőtlenségek valódi természetéről, Mozgó Világ, 11. sz. 3-12. --- (2016d): Járadékvadászat Nyugaton és Keleten, 168 óra, No. 31. aug. 4. 40-41. --- (2017): The Role of Rents in the Transition from Socialist Redistributive Economies to Market Capitalism, Comparative Sociology, Vol. 16. 13-38. 23
E-mail: peter@mihalyi.com 24
Table 1: The relative size of income classes based on net household income in percentage (25 selected EU countries, 2011) ILO classification Percentage of median income Lowest (%) Highest (%) Hungary Top Above 200 Sweden: 3 Latvia: 14 8 Upper middle class 120-200 Portugal: 25 Luxembourg: 30 27 Core middle class 80-120 Latvia: 23 Denmark: 40 34 Lower middle class 60-80 Denmark: 12 Luxembourg: 19 17 Bottom Up to 60 Czech Republic: 13 Lithuania: 25 14 Source: ILO s own calculations based on the EU-SILC database, downloaded from http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---dgreports/---dcomm/documents/publication/wcms_535617.pdf 25
26
27
28
29
30
Kevesen vették észre Piketty számaiból az tűnik ki, hogy az egyenlőtlenség csökkenése nem az 1945-1975 közötti időszakkal, tehát a jóléti állam kiépülésével párhuzamos, hanem annál sokkal korábban kezdődött (1910 körül). Egy olyan időszakban csökkentek az egyenlőtlenségek, amelyben két világháború volt, egy nagy gazdasági világválság és Európa keleti felét a Vasfüggöny zárta el. Utólag visszanézve ez nem is annyira csábító időszak! 31
Pikettynek igaza van, de rosszul érvel: 1. Valóban növekszik az egyenlőtlenség sok kapitalista országban, 2. és az is igaz, hogy az öröklés szerepe elég fontos refeudalizálódik a kapitalizmus De 1) Az r>g érvelés egy statisztika műtermékre (artifact) épül 2) Félrevezető, hogy a legfelső 1%-ra és 0,1%-ra koncentrál Erről szól a Cambridge Journal of Economics, 2016. decemberi számában megjelent cikkünk. 32
33
Elméleti keret Piketty expressis verbis elhatárolja magát a munkaértékelmélettől (helyette: J.B. Clark), de valójában mégis Marxot követi, amikor azt feltételezi, hogy a nemzeti jövedelem (GDP) csak bérből és profitból áll. Ebből következik, hogy K = W, nincsenek egyéni vállalkozók, nincsen állam, nincsenek nyugdíjasok. Ez nem lenne baj egy modellben, csakhogy ő ezt a politikai gazdaságtani modellt meg akarja feleltetni egy statisztikai adatokra épülő adatbázisból kinyerhető jövedelem és vagyon empirikus eloszlásnak. 34
Mit fed le az r? 35
Az r értékének levezetés egy logikai modellből származik, miközben az Olvasóban az az érzés keletkezik, hogy itt éppen úgy egy idősorról van szó, mint a g (Maddison) esetében. 36
Két hibát követ el Piketty a levezetésben 1) Olyan egyenletet használ, ami nem egyenlet, hanem azonosság; szerepel benne a nullával való osztás (g = 0) lehetősége is. 2) K értékét úgy becsüli, hogy feltételezi, minden tőkejószág nettó hozama 4-5% körül van 2 ezer éve. Bizonyítékok : (i) a Balzac (1799-1850) és Austen (1775-1817) regényeiben az évjáradékok ilyen mértékűek voltak; (ii) biztos érvényesült a profit-ráták kiegyenlítődési tendenciája. 37