1 JAVASLAT a felsıoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) módosítására Az Ftv. az egyetemi magasabb vezetıi és vezetıi megbízásokról a következıképpen rendelkezik: 96. (1) A felsıoktatási intézményekben - a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározottak alapján - a következı magasabb vezetıi megbízások adhatók ki: a) rektor, b) rektorhelyettes, c) fıigazgató, d) dékán, e) gazdasági fıigazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató, f) igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetıje (fıtitkár vagy a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározott más megnevezéssel). (2) A felsıoktatási intézményekben - a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározottak alapján az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - a következı vezetıi megbízások adhatók ki: a) az (1) bekezdésben felsoroltak - az a) és b) pont kivételével - helyettesei, b) szervezeti egység vezetıi és vezetıhelyettesei. (3) A felsıoktatási intézményben magasabb vezetıi és vezetıi megbízással rendelkezık száma legalább két fı, de legfeljebb az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak heti munkaidejének a heti teljes munkaidıvel történı elosztásával számított létszám húsz százaléka lehet. (4) A regionális központ vezetıje részére az (1) bekezdés b)-d) pont alatt felsorolt magasabb vezetıi megbízás adható. (5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott vezetıi megbízások határozott idıre - három-öt évre - adhatók, és az (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt megbízások egy, az (1) bekezdés e)-f) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt megbízások több alkalommal meghosszabbíthatók. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott magasabb vezetıi megbízásokra nyilvános pályázatot kell, a (2) bekezdésben meghatározott vezetıi megbízásokra - a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározottak szerint - nyilvános pályázatot lehet kiírni. A pályázatok lebonyolítását, a pályázatok formáját, a vezetıi megbízásokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat a Kormány határozza meg. A pályázatok tartalmi követelményeit, a vezetıi megbízás szakmai feltételeit - a rektor kivételével -, a pályázatok elbírálásának elveit és rendjét a szervezeti és mőködési szabályzatban kell meghatározni.. (7) A rektori megbízásra benyújtott valamennyi pályázatot a szenátus véleményezi, rangsorolja. A szenátus a tagjai többségének szavazatával dönt a rektorjelölt személyérıl. (8) A magasabb vezetıi és vezetıi megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a szenátus dönt. Döntését a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel megküldi a rektornak. A rektor a szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetıi megbízás kiadásáról. (9) A magasabb vezetıi és a vezetıi megbízás - ha e törvény eltérıen nem rendelkezik - a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. Ha a magasabb vezetıi megbízás idıtartamának egy része a hatvanötödik életév betöltését követıen kerülne kitöltésre, a magasabb vezetıi megbízás a szenátus tagjai kétharmadának igenlı szavazatával meghozott döntésével adható meg, így a megbízás teljes, a hatvanötödik életév betöltését meghaladó részében is kitölthetı. (10) Az e -ban foglaltakat a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatónál azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezetıi megbízás alatt vezetı állású munkavállalót kell érteni.
2 (11) A fıiskolai rektor és az egyetemi rektor megbízásával és felmentésével kapcsolatos eljárásra a 89. -ban foglaltakat kell alkalmazni. A javaslat a jogszabályhely pontozással elválasztott (1) (6) bekezdéseinek módosítására irányul, mert jelenlegi formájában egyrészt pontatlan, szövegszerően is belsı ellentmondást tartalmaz, másrészt értelmezése és ez által alkalmazása jogbizonytalanságot okoz és ellentétes a felsıoktatási intézmények autonómiájának elvével. 1. Pontatlan a szövegezés, ezért belsı ellentmondásra vezet, hogy a (1) bekezdése rögzíti a magasabb vezetıi megbízások, majd a (2) bekezdés a vezetıi megbízások körét. A zavart az (5) bekezdés pontatlansága okozza, amely rendelkezés Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott vezetıi megbízások -ról szól. Kétségtelen, hogy a szöveg további részében csak megbízások -ról van szó mind az (1), mind a (2) bekezdés vonatkozásában, és ez pontos is. Ugyanakkor arra tekintettel, hogy korábban megkülönböztetést nyert a magasabb vezetıi megbízás, ami a szöveg szerint egy, míg a vezetıi megbízások több alkalommal meghosszabbíthatók, a szövegezés akkor lenne pontos, ha az (5) bekezdés fentebb idézett szövegrészletében a jelzıs szerkezető vezetıi megbízások helyett pusztán a megbízások szó szerepelne, mert az mind az (1), mind a (2) bekezdésben leírt megbízásokra ( magasabb vezetıi, illetve vezetıi ) egyaránt vonatkozhatna. Kétségtelen, hogy logikai értelmezéssel feloldható ez a pontatlanságból eredı ellentmondás, azonban a jogászi perfekcionizmus megkívánja a pontos szövegezést. 2. Komolyabb problémát jelent a (5) bekezdése alkalmazásában, hogy ezek a megbízások egy, illetve több alkalommal meghosszabbíthatók. A bizonytalanságot az okozza, hogy mit kell érteni valamely megbízás meghosszabbításán? Logikai értelmezéssel arra kellene jutni, hogy a meghosszabbítás a kinevezı szuverén döntésétıl függı kérdés, ezért adott esetben a már korábban megbízott vezetı további hivatalban tartása nem igényli a (6)-(8) bekezdéseiben írt nyilvános pályázati eljárás lefolytatását. Amennyiben ugyanis a kinevezı a korábban kinevezett személy mandátumának lejárta esetére új pályázatot ír ki, nem beszélhetünk a mandátum meghosszabbításáról, sokkal inkább újabb kinevezésrıl van szó. Az újabb pályázat ugyanis mindenki számára így a hivatalban lévı vezetı számára is megnyitja a sikeres pályázat, így a kinevezés lehetıségét is.
3 A nyelvtani értelmezés is amellett szól, hogy a meghosszabbítás nem új eljárást követı, újabb kinevezést jelent. A Magyar Szinoníma Szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest 1978., 262. old.) a meghosszabbít kifejezést a következıképpen értelmezi: - vmit, egy darabot hozzáadva, illetve idıtartamot megtold, - vmit, nyújtva, ill. vminek az idıtartamát (fölöslegesen) megnyújt, - határidıt, idıtartamot biz. kitol. A felsıoktatási intézmények (általunk ismert) gyakorlata is azt igazolja, hogy a magasabb vezetıi megbízások lejártával a miniszter, illetve a rektor (mint kinevezésre jogosítottak) az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban írt magasabb vezetık esetében új pályázatot írnak ki és a megbízást a hivatalban lévı rektornak, dékánnak stb, meg kell pályáznia, ha hivatalban szeretne maradni. Arról nincs tudomásunk, hogy a kinevezésre jogosult pályázat kiírása nélkül adott volna második megbízást. 3. Ez a gyakorlat azonban túl azon, hogy megítélésünk szerint nem követi a jogszabály logikai és nyelvtani értelmezéssel megállapítható szövegét, sérti (vagy sértheti) a felsıoktatási intézmények autonómiáját, jogbizonytalanságot okozhat, így sérülhet a jogállamiság követelménye is. Az intézményi autonómia azt jelenti, hogy az egyetemek a kormány és saját szervezeti és mőködési szabályzatukban megállapított eljárási rend szerint választják ki azokat a személyeket, akiknek magasabb vezetıi megbízást kívánnak adni. Ez az autonómia sérülhet két irányból is. Amennyiben a kinevezı a fentebb írt értelmet tulajdonítja a meghosszabbítás -nak, úgy a második idıtartamú megbízás (a meghosszabbítás) mögött nem áll ott az autonóm intézmény bizalmi tıkéje, azaz, a pályázati eljárás szenátusi támogató szavazata. Abban az esetben pedig, ha a mandátum lejártát (az elsı ciklust) követıen új pályázati kiírással ismételten a hivatalban lévı magasabb vezetınek szavaz bizalmat a szenátus, és újabb (második) mandátumának lejártával, nem pályázhat újra ez a személy, az ı vonatkozásában sérül az esélyegyenlıség elve, illetve az intézmény tekintetében az intézményi autonómia elve. 4. Indokolatlannak tőnik továbbá az (5) bekezdés szerinti újabb megbízás egy alkalomra szorítása azért is, mert ilyen megszorítás csak egy-egy magas közjogi méltóság (köztársasági elnök, számvevıszéki elnök, alkotmánybírák) esetében érvényesül, másutt, így például a közoktatásban sem. 5.
4 Megítélésünk szerint indokolt lenne a jogbizonytalanság megszüntetése, valamint a felsıoktatási autonómia és ezen keresztül a jogállamiság elve sérülésének veszélyeztetése miatt az Ftv. 96. (1)-(5) bekezdésének módosítása a következıképpen: 96. (1) A felsıoktatási intézményekben - a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározottak alapján - a következı magasabb vezetıi megbízások adhatók ki: a) rektor, b) rektorhelyettes, c) fıigazgató, d) dékán, e) gazdasági fıigazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató, f) igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetıje (fıtitkár vagy a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározott más megnevezéssel). (2) A felsıoktatási intézményekben - a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározottak alapján az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - a következı vezetıi megbízások adhatók ki: a) az (1) bekezdésben felsoroltak - az a) és b) pont kivételével - helyettesei, b) szervezeti egység vezetıi és vezetıhelyettesei. (3) A felsıoktatási intézményben magasabb vezetıi és vezetıi megbízással rendelkezık száma legalább két fı, de legfeljebb az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak heti munkaidejének a heti teljes munkaidıvel történı elosztásával számított létszám húsz százaléka lehet. (4) A regionális központ vezetıje részére az (1) bekezdés b)-d) pont alatt felsorolt magasabb vezetıi megbízás adható. (5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott megbízások határozott idıre - három-öt évre adhatók.újabb pályázati eljárásban, újraválasztást követıen a kinevezés megismételhetı, azzal, hogy a másodszori, vagy további újraválasztáshoz a szenátus tagjai kétharmadának igenlı szavazata szükséges. Az általunk javasolt módosítás egyrészt kiküszöbölné azt a lehetıséget, hogy a második ciklust a kinevezı esetlegesen pályázat kiírása nélkül adományozza a hivatalban lévı rektornak, dékánnak stb, ugyanakkor az intézmények sem lennének megfosztva attól a lehetıségtıl, hogy több ciklusra megválasszák azt a személyt, akinek munkájával elégedettek. Másrészt a demokratikus szenátusi választás (és a visszahívási jog jelenlegi szabályozása) biztosan garantálná a magasabb vezetık és vezetık idıbeni cseréjét. A kinevezés 3-5 évi idıtartama is biztosítja, hogy a vezetı-váltások (ha szükségesek) idıben megtörténhessenek. Hasonlatos lenne ez pl. az alkotmánybírósági választásokhoz, ahol az alkotmánybírákat ugyan kilenc évre választja az országgyőlés, ami egyszer megismételhetı, de az elnököt és a helyettes elnököt az alkotmánybírák maguk közöl választják, három évre, akik az Abtv. (1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról) 4. (2) bekezdése szerint újraválaszthatók. Akár többször is. De például hozható fel az Állami Számvevıszék elnöke és elnökhelyettesei, akiket az Országgyőlés választ 12 évre és megbízatásuk lejártával újraválaszthatók (az Állami Számvevıszékrıl
szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 8. -a). Nincs az Ftv. 96. (5) bekezdése szerinti korlátozás a Magyar Nemzeti Bank elnöke tekintetében sem, akit a köztársasági elnök nevez ki, újabb (akár többszöri) kinevezését azonban az Alkotmány (1949. évi XX. törvény 32/D. -a) nem tiltja. 5