MELATONINKEZELÉS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA ANGÓRANYULAK GYAPJÚTERMELÉSÉRE LANSZKI J. 1, THEBAULT R.G. 2, ALLAIN D. 3, SZENDRŐ ZS. 1, EIBEN CS. 4 1 Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, 7401Kaposvár Pf: 16. 2 INRA, GÉNÉTIQUE Phanéres La Magneraud, 17700 St. Pierre d Amilly, Franciaország 3 INRA, SAGA, B.P. 27, 31326 CastanetTolosan Cedex, Franciaország 4 Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, 20 Gödöllő, Pf: 417 Abstract The effect of melatonin treatment on wool production of angora rabbits Angora rabbits in natural photoperiod were treated with exogenous melatonin subcutaneously (M groups) or untreated (control: C groups) at 2002 days of age. The interval between two s generally was 98 days. The effect of melatonin treatment was influenced by the wool harvesting method. The total wool production in groups was: 229 g, 163 g, 217 g, 193 g (p<0.001), the weight of the 1 st quality wool was: 179g, 137 g, 81 g, 86 g (p<0.0001) respectively in the M1, C1, M3 and C3 groups of rabbits. The effect of melatonin treatment was influenced by season and sex. In females the total weight of the wool was: 217 g, 193 g, 212 g and 183 g (p<0.05) respectively in the M3, C3, M7 and C7 groups of rabbits. In males: 200 g, 148 g, 206 g, 188 g, 194 g and 192 g (p<0.05) respectively in the M4, C4, M6, C6, M8 and C8 groups of rabbits. The effect of the melatonin treatment was higher in males than in females. The effect of melatonin treatment was influenced by earlier utility. In kindled does the total weight of the wool was higher than in wool production females: 230 g, 195 g, 217 g and 193 g (p<0.001) respectively in the M2, C2, M3 and C3 groups of rabbits, but the fleece weight per body weight (g/kg) was lower: 66 g/kg, 60 g/kg, 70 g/kg, and 62 g/kg (p<0.05) in the same order. The effect of melatonin treatment was not influenced (the difference between groups was not significant) by interval between two s. on the fleece weight per body weight, the daily fleece weight and the weight of the woolly fleece. BEVEZETÉS Melatonin adagolással angóranyúlon a gyapjútermelés nyári csökkenése megelőzhető (ALLAIN és THEBAULT 1988). A prémesállatok (nyérc, rókák, nyestkutya, prémgörény), vagy kecske esetében a szőrzetváltás korábbi időpontra hozható (ALLAIN és ROUGEOT 1980; BLOMSTEDT 1995, GEBBIE 1994, XIAO et al. 1996, VALTONEN et al. 1992). Feltételeztük, hogy az angóranyulak gyapjútermelése melatoninkezelés hatására az évszaktól, a gyapjúeltávolítás módjától, az ivartól, a nyírási intervallumtól függően eltérő mértékben növekszik. A kísérletek során célunk volt továbbá melatoninkezeléssel az angóranyúl gyapjútermelésében mutatkozó évszakos ingadozás különösképp a nyári és ősz elejei időszakban tapasztalható alacsonyabb gyapjútermelés (ROUGEOT és THEBAULT 1983; ROCHAMBEAU és THEBAULT 1985, SCHLOLAUT 1987, ALLAIN és THEBAULT 1988) mérséklése. Az évszakok közötti eltérés akár 50% is lehet, legtöbb gyapjút télen és ősszel termelnek az angóranyulak. A gyapjútermelés a fotoperiódussal függ össze, szövettani vizsgálatokkal bizonyították, hogy tavasszal, illetve nyáron a szőrtüszők 12%a, ill. 28%a inaktív (ROCHAMBEAU és THEBAULT 1985).
ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérleteket a PATEÁTK nyúltelepén végeztük. Az angóranyulak ablakkal ellátott zárt épületben, egyszintes, ponthegesztett dróthálóból készült ketrecekben, egyesével helyeztük el. Az istálló nyáron nem volt klímatizálva, a szellőztetés az oldalfalakon kiképzett szúnyoghálóval fedett ablakokon keresztül természetes úton, télen meleg levegő befúvásával (túlnyomásos rendszer) történt. A hőmérséklet nyáron esetenként meghaladta a 25 Cot, télen 1516 C körül alakult. Az istálló ablakain a fény bejutott, így a természetes fényperiódus érvényesült. A nyulak ad libitum kaptak nyúltápot (nyersfehérje: 17.1 %, nyersrost: 13.2 %, DE:.3 MJ/kg), hetente egyszer réti szénát, valamint ivóvizet súlyszelepes itatóból tetszés szerinti mennyiségben vehettek fel. A kísérletek részben tavasszal (májusban), részben a nyári napforduló után júliusban, illetve novemberben kezdődtek. A kísérleti elrendezés az 1. táblázatban található. Az állatok kísérletbe állítása a 3. nyírást (illetve tépést követően), 2002 napos korban történt, kivéve a tavasszal indított 2. kísérleti csoportot, melyet korábban már fialt anyák alkottak. A melatoninkezelést lapocka tájéki bőr alá ültetett, melatonint tartalmazó két Regulin implantátummal (M csoportokban: melatonin/ egyed) (Hoechst UK Ltd., No.: 0086/4176) végeztük. A kontroll állatokat (C csoportok) nem kezeltük. A két nyírás közötti intervallum az 5. kísérletben 80 nap, a többi esetben 98 nap (14 hét) volt. A tavaszi kísérletekben kétféle gyapjúeltávolítási módot alkalmaztunk: tépést és nyírást. A tépést megelőzően a gyapjú könnyebb eltávolítása érdekében Lagodendron tápot etettünk (60 g/nyúl). A kísérletek beállításakor minden csoportban azonos volt az átlagos testtömeg és az előző nyíráskor nyert gyapjú súlya. A csoportba osztás véletlenszerűen történt. A nyulakat a kisérlet kezdetén, majd a végén megnyírtuk, mértük az osztályonkénti (I., II., III., filc I. és filc III. osztály) és az összgyapjú mennyiségét. Az adatok statisztikai értékelését varianciaanalízissel és kétmintás t próbával végeztük (Statgraphics 5.0, SPSS 7.5).
1. táblázat/table 1 A kísérleti elrendezés (Experimental design) Kísérletek (1), csoportok (2) 1. kísérlet. M1 C1 2. kísérlet M2 C2 3. kísérlet M3 C3 4. kísérlet M4 C4 5. kísérlet M5 C5 6. kísérlet M6 C6 7. kísérlet M7 C7 8. kísérlet M8 C8 n (3) 8 8 6 5 15 15 5 5 4 4 Melatonin dózisa (4) Hasznosítás, ivar (5, 6) Kezelés ideje (7) Tavaszi kezelés () nő/ female anyák does nő/ female hím/ male Nyári kezelés (11) hím/ male hím/ male nő/ female Őszi kezelés (12) hím/ male május May május May május May május May július June július June július June november November Kísérlet időtartama (8) Gyapjúeltávolítás (9) 98 nap tépés defleecing 80 nap nyírás Notes: (1)= experiments, (2)= groups, (3)= number of animals, (4)= dose of melatonin (mg), (5)= earlier utility, (6)= sex, (7)= date of treatment, (8)= duration of the experiment (days), (9)= wool harvesting method, ()= treatment in spring, (11)= treatment in summer, (12)= treatment in autumn, M= melatonin treated, C= control, nontreated,
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A melatoninkezelés hatása a gyapjúeltávolítási módtól függően A melatoninkezelt tépett nyulak összgyapjú termelése 41 %kal magasabb volt, mint a tépett kontroll nyulaké (p<0.01) (1. ábra). A kezelt és a kontroll nyírt nyulak (3. kísérleti csoportok) összgyapjú termelése közötti különbség a tépetteknél kisebb, 12 % volt (p<0.01) (1. ábra). Tehát tépés és nyírás esetén is a melatoninkezelésnek köszönhető a csoportok közötti különbség (2. táblázat). 2. táblázat/ Table 2 A melatoninkezelés hatása eltérő gyapjúeltávolítási módoknál (átlag±se) (The effect of melatonin treatment on wool production depending on the harvesting method) Csoport Gyapjú mennyisége (g) (1) Összes (2) I. osztályú (3) 1 kg élősúlyra (4) 1 életnapra (5) Tépés/ defleecing M1 (n=8) 229±14.9 A 179±9.1 A 69.5±3.9 A 2.34±0.2 AB C1 (n=8) 163±8.7 C 137±8.0 B 49.9±1.4 C 1.66±0.1 C Nyírás/ M3 (n=) 217±6.1 AB 81±7.6 C 69.7±2.0 A 2.21±0.2 A C3 (n=) 193±2.5 B 86±9.8 C 61.7±2.2 B 1.99±0.1 BC p< 0.001 0.0001 0.0001 0.01 Jelmagyarázat/Notes (1)= wool production, mean±se (gram), (2)= total, (3)= 1 st class, (4)= wool (g) per kilogram live weight, (5)= daily wool (g); other marks see Tab. 1 p= szignifikancia szint/ level of significance, az oszlopon belüli eltérő betűk (ABC) szignifikáns különbséget jelölnek/ in the columns the differences between groups marked with different letters are significant. A tépett nyulakat a kísérlet kezdetén nem fedte gyapjú, míg a nyírtakat 23 mmes tarló borította be. Ennek ellenére a 14. hét végén a melatoninkezelt csoport (M1) elérte, sőt megelőzte a nyírt és melatoninkezelt (M3) csoportot, bár közöttük a különbség nem volt szignifikáns. Legkevesebb gyapjút (p<0.001) a tépett, kontroll nyulak termeltek (2. táblázat). Az I. osztályú gyapjú mennyiségét elemezve megállapítható, hogy a tépett, kezelt és kontroll csoportok termelése közötti különbség jelentős (31 %, p<0.05), ugyanakkor a nyírt csoportban nem volt statisztikailag alátámasztható különbség. A gyapjútermelés gazdaságosságát az I. osztályú gyapjú mennyisége alapvetően meghatározza, ebből a szempontból a tépett nyulak jelentősen felülmúlták a nyírtakat (p<0.0001). Az egy kilogramm élősúlyra vetített összgyapjú termelést, valamint az egy életnapra jutó gyapjútermelést a gyapjúeltávolítás módja befolyásolta. A tépett, kontroll csoport gyapjútermelése volt a legalacsonyabb (50 g/kg, ill. 1.66 g/nap), a melatoninkezeltek között viszont nem volt lényeges különbség.
A melatoninkezelés hatása az évszaktól és az ivartól függően Nőivarban a tavasszal melatoninkezelt angóranyulak összgyapjútermelése volt a legtöbb (p<0.05) (3. táblázat). A tavasszal és a nyáron indított kísérletekben is felülmúlták a melatoninkezelt angóranyulak a kontroll csoportokat (1. ábra). Az I. osztályú gyapjú mennyisége a tavasszal indított kísérletben nem különbözött lényegesen a kezelt és kontroll csoportok között, míg a nyári kísérletben a melatoninkezelt nyulak több I. osztályú gyapjút adtak. Az egy kilogramm élősúlyra jutó gyapjútermelésben, a tavaszi kísérletben jelentős (13 % os, p<0.05) volt a különbség a melatoninkezelt csoport javára, míg a nyáriban nem volt jelentős eltérés. Az egy életnapra jutó gyapjútermelésben a tavasszal kezelt csoportok közötti különbség szignifikáns volt (p<0.001). A tavasszal melatoninkezelt nyulak életnapra jutó gyapjútermelése felülmúlta a nyári kezelésű nyulakét is. 3. táblázat/ Table 3 A melatoninkezelés hatása évszakoktól és ivartól függően (átlag±se) (The effect of melatonin treatment on wool production depending on the season and sex) Csoport Termelt gyapjú (g) Összes I. osztályú 1 kg élősúlyra 1 életnapra NŐIVAR Tavaszi kezelés M3 (n=) 217±6.1 A 81±7.6 B 69.7±2.0 A 2.21±0.1 A C3 (n=) 193±2.5 B 86±9.8 B 61.7±2.2 B 1.99±0.0 B Nyári kezelés M7 (n=5) 212±8 AB 121±9 A 50.7±4.9 A 2.16±0.1 AB C7 (n=5) 183±19 B 111±16 AB 48.7±7.2 AB 1.87±0.2 B p< 0.05 0.05 0.05 0.05 HÍMIVAR Tavaszi kezelés M4 (n=) 200±11.3 A 68±7.0 B 65.4±4.7 A 2.04±0.1 A C4 (n=) 148±.5 B 58±7.5 B 49.5±3.6 A 1.51±0.1 B Nyári kezelés M6 (n=15) 206±8 A 123± A 59.5±2.5 A 2.±0.1 A C6 (n=15) 188±6 A 8±8 A 56.5±1.6 A 1.92±0.1 A Őszi kezelés M8 (n=4) 194±44 A 60±34 B 64.5±12.5 A 1.98±0.4 A C8 (n=4) 192±26 AB 64±17 B 62.1±7.7 A 1.96±0.3 AB p< 0.05 0.0001 N.S. 0.05 Jelmagyarázat/Notes: N.S. = a csoportok között nincs szignifikáns különbség / nonsignificant difference in the colunmn; other marks see Tab. 1
Hímivarban a legalacsonyabb összgyapjútermelést a tavasszal indított kísérletben, a kontroll csoportban kaptuk (3. táblázat). Ez arra vezethető vissza, hogy ezek a nyulak nyáron, azaz a legmelegebb hosszú nappalos időszakban termeltek gyapjút. A nyáron kísérletbe állított kontroll nyulak részben nyáron, részben ősszel termeltek, ezért a gyapjúhozamuk felülmúlta a tavasszal kísérletbe állított kontroll nyulakét. A kontroll nyulak közül legtöbb gyapjút az ősszel indított csoportban lévő (ősszel és télen gyapjút termelő) nyulak adtak. A melatoninkezelés hatására az évszakos ingadozások jelentősen csökkenthetők, amit a hasonló gyapjútermelési adatok bizonyítanak (3. táblázat). A kontroll csoportok közül a tavasszal kísérletbe állított (azaz nyáron termelő) csoport teljesítménye alacsonyabb volt (p<0.05), mint a nyáron, vagy ősszel indított kontroll csoportoké. Legtöbb I. osztályú gyapjút a nyáron kezelt csoportok termeltek (p<0.0001). A tavasszal kezelt csoportok kisebb I. osztályú gyapjútermelése a hosszúnappalos termelési időszakkal illetve a viszonylag magas nyári istállóhőmérséklettel magyarázható. Az egységnyi élősúlyra jutó gyapjútermelésben nem volt a csoportok között szignifikáns különbség. Az egy életnapra jutó gyapjútermelésben a tavasszal melatoninkezelt nyulak 35 %kal felülmúlták (p<0.01) a kontroll csoportot. Nyáron nem volt jelentős, ősszel pedig egyáltalán nem volt különbség a csoportok között (1. ábra). Összességében megállapítható, hogy nőivarban a tavaszi melatoninkezelés hatására az I. osztályú gyapjú termelését kivéve általában jobb eredmények érhetők el, mint nyáron. ALLAIN és THÉBAULT (1988) vizsgálata szerint a kontrollhoz viszonyítva a tavasszal kezelt nőivarú angóranyulak termeltek több gyapjút (12 %kal). A hímivarban is a tavaszi melatoninkezelés hatására érhető el legjobb eredmény. A nyári melatoninkezelés hatására nem emelkedett lényegesen a gyapjútermelés, az őszi időszakban (rövidnappalok) pedig teljes mértékben hatástalan volt a kezelés. A hímivarban amelynek egyébként 1520%kal kisebb a termelése a melatoninkezelés miatt jelentősebb az eredményjavulás, mint a nőivarban. A melatoninkezelés hatása a hasznosítástól és a nyírási intervallumtól függően A tenyészanyák csoportjaiban olyan egyedek szerepeltek, melyek legalább egy alkalommal fialtak. A kísérletbe állításkor a tenyészállatok átlagos testsúlya %kal nagyobb volt, mint a gyapjútermelőké (3.3, illetve 3.0 kg). A 4. táblázatban közölt paraméterekben (kivéve az egységnyi életsúlyra vetített gyapjútermelést) a melatoninkezelt anyák felülmúlták a kontroll csoportot, illetve általában a gyapjútermelő csoportokat is. A melatoninkezelésnek nagyobb volt a hatása az anyanyulaknál, mint a gyapjútermelőknél, a különbség (36 %) elsősorban az I. osztályú gyapjú mennyiségében mutatkozott meg. A nagyobb nyíráskori élősúllyal összefügg a jobb gyapjútermelés, azonban az egységnyi testsúlyra vetített mutató a gyapjútermelő melatoninkezelt csoportban (M3) volt a legkedvezőbb (p<0.05). A két nyírás közötti időtartam alapján a melatoninkezelésnek nem volt jelentős hatása az 1 kg élősúlyra és egy életnapra jutó gyapjútermelésben. Ugyanakkor, ha két nyírás között hosszú idő (98 nap) telt el, a termelési mutatók lényegesen jobbak voltak, mint normál (80 napos) időköz
esetén, függetlenül a melatoninkezeléstől. Az I. osztályú gyapjú mennyisége a normál nyírási időköz esetén 59 %kal nagyobb volt a melatoninkezelt csoportban, mint a kontroll nyulaknál (p<0.05). A hosszú nyírási intervallumnál nem volt több a filces gyapjú, mint a normál nyírási időközzel történő nyíráskor M5: 42 g, C5: 63 g; M6: 51 g, C6: 51 g (NS.). 4. táblázat/ Table 4 A melatoninkezelés hatása hasznosítástól függően (átlag±se) (The effect of melatonin treatment depending on earlier utility) Csoport Termelt gyapjú (g) Összes I. osztályú 1 kg élősúlyra 1 életnapra Tenyészanyák M2 (n=) 230±17.0 A 132±13.0 A 66.4±2.5 AB 2.35±0.18 A C2 (n=) 195±.5 B 97±.2 B 59.9±2.7 B 1.99±0.11 B Gyapjútermelő nyulak M3 (n=) 217±6.1 AB 81±7.6 B 69.7±2.0 A 2.21±0.06 A B C3 (n=) 193±2.5 B 86±9.8 B 61.7±2.2 B 1.99±0.02 B p< 0.05 0.01 0.05 0.05 Notes: see Tab. 1 KÖVETKEZTETÉSEK A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy természetes megvilágítás mellett termelő angóranyulakba juttatott exogén melatonin hatása függött a gyapjúeltávolítási módtól. A tépett nyulak összgyapjútermelése nagyobb mértékben nőtt, mint a nyírtaké, valamint a tépett nyulak I. osztályú gyapjútermelése nagyobb volt, mint a nyírtaké. A melatoninkezelés hatására a gyapjúeltávolítási módtól függetlenül nőtt az egy kilogramm élősúlyra, valamint az egy életnapra jutó gyapjú mennyisége. A melatoninkezelés hatását az évszak és az ivar is befolyásolta. A tavasszal melatoninkezelt nőivarú angóranyulak általában felülmúlták a kontroll állományt, a nyári kezelések esetében azonban a (tendenciájában azonos) különbségek nem minden esetben voltak szignifikánsak. Hímivarban legalacsonyabb gyapjútermelést a kontroll csoportban a tavaszi kísérletben kaptuk, mely tulajdonképpen a nyári gyapjútermelést jelzi, a melatoninkezelésnek ebben az időszakban volt a legjelentősebb hatása. Az I. osztályú gyapjú mennyisége több volt a nyári kezeléseknél, azonban csak a tavaszi kezelésű csoportokban volt jelentős a hatás, őszi kezelésnél (rövidnappalos időszakban) nem volt különbség a melatoninkezelt és kontroll angóranyulak gyapjútermelése között. A kapott eredmények összhangban állnak azon élettani kutatások eredményeivel, melyek a nappalok hossza és a különböző életfunkciók összefüggéseire vonatkoznak (ARENDT 1995), valamint alátámasztják azt a hipotézist, mely szerint a tavaszi időszakban a még növekvő nappalhossz (hosszúnappalos időszak) mérsékli a gyapjútermelést (tulajdonképpen a szőrtüszők működést) (ROCHAMBEAU és THEBAULT 1985). A tavasszal végzett melatoninkezelés viszont a növekvő nappalhossz hatásával szemben fejti ki hatását (rövid nappal hatás), mely
következtében statisztikailag alátámasztható különbségeket kaptunk a kezelt és kontroll csoportok között. A nyári napforduló után végzett melatoninkezelés hatása a rövidülő nappalokéval egybeesik. A két azonos irányú hatás nem választható el egymástól, ezért nem lehetett szignifikáns különbségeket kapni a nyári kísérleti csoportoknál. Melatoninkezelés eredményeképp az évszakos gyapjútermelésbeli ingadozás mérsékelhető, ez különösen a hímivarban volt bizonyítható. A korábbi hasznosítást figyelembe véve a melatoninkezelésnek nagyobb volt az abszolút hatása a gyapjútermelésre a korábban már fialt anyacsoportban, mint a gyapjútermelő nőivarban. Ez azonban a nagyobb nyírási testsúlyból adódott, relatíve a gyapjútermelő nyulak termelési paraméterei voltak jobbak. A két nyírás közötti időtartam alapján a melatoninkezelésnek nem volt jelentős hatása az 1 kg élősúlyra és az egy életnapra jutó termelésben. KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS A kutatást az OTKA (F 017671) és a PFP (4357/1997) támogatta. Jelen publikáció a magyarfrancia kormányközi tudományos és technológiai együttműködés keretében, az OMFB és külföldi szerződéses partnere, Le Mistére das Affaires Etrangéres által támogatott kutatási együttműködés eredményeképpen jött létre. IRODALOMJEGYZÉK ALLAIN D., ROUGEOT J. (1980) Induction of autumn moult in mink (Mustela vison Peale and Beauvois) with melatonin. Reprod. Nutr. Dev., 20: 197201. ALLAIN D., THEBAULT R.G. (1988) Effects of various melatonin treatments on summer wool production in angora rabbits. 4th World Rabbit Congr., Budapest, 4: 441448. ARENDT, J. (1995) Melatonin and the mammalian pineal gland. Chapman and Hall, London. 331 pp. BLOMSTEDT L. (1995) Pelage cycle and hair bundle structure in the young and adult ferret, Mustela putorius. Can. J. Zool. 73: 19371944. GEBBIE F.E., FORSYTH I.A., ARENDT J. (1994) Effects of melatonin, bromocriptine and altered light/temperature patterns on coat growth in dairy goats. European Fine Fibre Network. 2: 977. SPSS For Windows 1996. Version 7.5, Copyright SPSS Inc ROCHAMBEAU, H., THEBAULT, R.G. (1985) Genetics of the rabbit for wool production. Animal Breeding Abstract. 58: 115. ROUGEOT J., THÉBAULT R.G. (1983) Variations saisouniéres de la composition et de la structure du pelage; example du lapin angora. Ann. Zootech., 32: 287314. SCHLOLAUT W. (1987) Angora rabbit housing and management. J. Appl. Rabbit Res., : 164169. XIAO Y., FORSBERG M., LAITINEN J.T., VALTONEN M. (1996) Effects of melatonin implants on winter fur growth and testicular recrudescence in adult male raccoon dogs (Nyctereutes procyonoides). J. Pineal Res. 20: 148 156. VALTONEN M., VAKKURI O., BLOMSTEDT L. (1992) Circannual melatonin rhytm in mink and its significance in fur growth and reproduction. Norwegian J. Agric. Sci. Suppl. no. 9: 586592.
1. ábra/figure 1 Melatoninkezelt (M) és kontroll (C) angóranyulak gyapjútermelése (Wool production of the melatonin treated (M) and control (C) angora rabbits) gyapjútermelés, g (1) 250 200 150 0 ** * ** Összgyapjú (3) ** 1 2 3 4 5 6 7 8 Kísérlet sorszáma (2) M C I. osztályú gyapjú, g 200 150 0 50 0 I. osztályú gyapjú (4) M * * * 1 2 3 4 5 6 7 8 C g gyapjú/kg élõsúly 80 60 40 20 0 *** * * * g gyapjú / kg élõsúly (5) 1 2 3 4 5 6 7 8 Hiba! Érvénytelen csatolás. Jelmagyarázat/Notes: (1)= wool production (gram), (2)= number of experiments (see Tab. 1), (3)= total wool production, (4)= 1 st class, (5)= wool (g) per kilogram live weight, (6)= daily wool production (g), Szignifikancia szint/ level of significance: *p<0.05, **p<0.01, ***p<0.001 M C