Kaposvár és a megye katonamúltja 1850-1918 Somogy az 1848-49. évi szabadságharcot követı katonatörténete 1860-ban kezdıdik, amikor is, 1860-ban Kaposvárra települ a Császári és Királyi 44.-es Gyalogezred parancsnoksága. A Császári és Királyi 44. Albrecht fıherceg Gyalogezred 1744.-ben alakult Milánóban. Az ezredet három év múltán helyezték Magyarországra. Harcolnak a törökök, poroszok, franciák ellen is. 1848-ban az alakulat Itáliában, míg gránátos zászlóalja a honvédseregben harcol. A megyeszékelyeken, nagyobb városokban azelıtt elsısorban sorozó parancsnokságok (Werbscommando) voltak találhatók. Kaposváron a sorozás a Ferenc Károly ezredhez történt. A korszak tanúja szerint a város lakossága gyakran részesülhetett azon mulatságban, hogy tánczoló, daloló és félig részeg katonákat láthattak zenekísérettel járni-kelni az utczákon, kik azután a könnyelmő ficzkókat az adott félpénzzel csákó alá szoritották. 1 Kaposváron a megyeszékhely funkcióból kifolyólag szükségessé vált a katonaság elhelyezésének szükséglete. Már 1852-ben is foglalkoztak a kaszárnyaépítéssel, mégis a gyalogezred legénysége elıször házakban kerül elhelyezésre, késıbb 1863-ban a használatlan Donner-féle sörház alakítatott át laktanyának. 2, majd 1864-ben a Freystädtel A. által épített ideiglenes laktanyában helyezték el a katonák egy részét. A gyalogezred az 1866-67-es dalmáciai katonai események során elhunyt somogyi katonái emlékére 1872-ben emlékkövet állítatott az akkori Széchenyi-téren, amelyet katonai tiszteletadás mellett szenteltek fel. 3 A Kossuth szobor avatása miatt az emlékoszlop elıbb a Színház parkba a mai 44-es gyalogezred szobor helyére -, majd a jelenlegi Berzsenyi parkba került. Az 1866-69-i csaták emlékére az alábbi figyelmeztetı felirat került az oszlopra: Kötelességük hő teljesítésében elesett hıseinek emelte a cs. kir. Albrecht fıherceg tábornagy 44. számú gyalogezred MDCCLXVII. 4 Baross-laktanya 1872-ben a megye határozatot hozott a kaszárnyaépítésre, a szükséges telket csak 1882-ben biztosították a Baross utcában katonai laktanya és csapatkórház céljára, majd pedig 1885-ben kiírták az árlejtést és a következı évben be is fejezték az építkezést. ( A kaszárnya közel félmillió forintba került.) Közben 1876-ban az állam felépítette a Honvéd-laktanyát. 5 1 Bergel József: Kaposvár 40 év óta. Kaposvár, 1877. 42.o. 2 Bergel József: Kaposvár 40 év óta. Kaposvár, 1877. 42.o 3 Bergel József: Kaposvár 40 év óta. Kaposvár, 1877. 59.o 4 A város, ahol élünk Kaposvár. Szerk: Hartner Rudolf. Kaposvárért Közalapítvány és Kaposvári Városszépítı Egyesület. Kaposvár, 1998. 82.o. 5 Zádor Mihály: Kaposvár. Bp. Mőszaki Könyvkiadó, 1964. 166.o.
Honvéd-laktanya bejárata Honvéd-laktanya udvara A Honvédség fennállása óta Somogyban két településen Szigetváron (1950-ig Somogy vármegyéhez tartozott a szigetvári járás) és Karádon állomásozott zászlóalj, melyek 1876-ban egyesítésre kerültek és az akkori kaposvári Arany-utcai Honvéd laktanyában nyertek elhelyezést. 6 A kiegészítı parancsnokságok, az Osztrák-Magyar Monarchia véderejérıl szóló 1912. évi XXX. törvénycikk alapján, 1913. március 1-jétıl váltak ki a gyalogezredek állományából, és azóta önálló szervezetben mőködnek. 7 Kaposvár a 44. sz hadkiegészítési parancsnoksághoz tartozott ekkor. Az elsı világháború kitörésekor a 44-es közös gyalogezred 3. zászlóalja és a 19-es honvéd gyalogezred 3. zászlóalja állomásozott Kaposváron. A többi Bécsben és Fiumében, a 44-esek két zászlóalja pedig Bécsben állomásozott. 8 A somogy-tolnai kiegészítéső ezred katonái az I. világháborúban elıször a szerb, majd a galíciai orosz fronton harcolnak, késıbb a Kárpátok területét védelmezik. 1917 februárjában Erdélyben fejtenek ki harctevékenységet német parancsnokság alatt. 1918. márciusában már az olasz hadszíntéren találjuk az ezredet. Az alakulat katonái a legnagyobb ellenséges tőzben is hısiesen rohamoztak, csupán a rossebb káromkodás hagyta el ajkukat, így a magyar hadtörténelembe úgy vonultak be, a rossebb ezred. 9 A háború folyamán az ezredet a szerb fronton egy alkalommal, míg az orosz fronton tizenegy alkalommal kellett teljes létszámra feltölteni. Ilyen hatalmas veszteséget a magyar hadtörténelem folyamán egy ezred történetében sem találhatunk. 10 Illyés Gyula így írt róluk a Puszták népében: "A világháború kezdetén a kaposi 44-es gyalogezred négy hónap alatt négyszer semmisült meg, s négyszer támadt fel újra. A puszták fiai nem sajnálták a bırüket. 6 Bergel József: Kaposvár 40 év óta. Kaposvár, 1877. 67.o. 7 Szigeti Lajos: A hadkiegészítés rendszere. Hadtudomány, X. évfolyam 3 szám. 8 Andrássy Antal: Somogyi katonák az I. világháborúban és az oroszországi polgárháborúban (1914-1922) Somogy megye múltjából ( Levéltári Évkönyv), Kaposvár, 1987. (18. szám) 327.o. 9 Földi Pál: A magyar gyalogság története 1715-1918. Bp, Anno Kiadó. 2003. 70.o. 10 10 Andrássy Antal: Somogyi katonák az I. világháborúban és az oroszországi polgárháborúban (1914-1922) Somogy megye múltjából ( Levéltári Évkönyv), Kaposvár, 1987. (18. szám) 329.o.
Hısiesség és halálmegvetés dolgában a monarchia népei közül csak a bosnyákok versenyezhettek velük, amint e szakma német szakértıi tárgyilagosan megállapították." A másik Kaposvárott állomásozó katonai egység a pécsi 19-es honvéd tábori gyalogezred 3. zászlóalja 1914. augusztus 9.-e után a másik két zászlóaljjal a horvát területrıl indult a szerbiai front területére. A honvéd gyalogezred kiegészítési területe a barcsi, csurgói, a kaposvári, a lengyeltóti, a marcali, a nagyatádi és a szigetvári járás volt, valamint Baranya összes járása. 11 1914. augusztus 20-án elesett az ezredparancsnok, az új ezredparancsnok pedig a szeptember 09.-i Drinán történı átkeléskor megszökött. Szeptember derekán a századok létszáma nem érte el az ötven fıt, a szeptember 17.-i csatában pedig megsemmisült a zászlóalj, az ezredbıl összesen 72-en maradtak életben.a hónap végén újból feltöltötték az ezredet, de az december derekáig 763 fıre ismét lefogyatkozott. 12 Az ezred 1915 januárjában a szerb fronról a kiegészítés után Galíciai fronra került. A húsvéti kárpáti csatában az ezred 10 nap alatt több, mint ezer fıt vesztett, a gorlicei áéttöréskor május közepén pedig öt nap alatt az ezred létszáma 1100 fıre olvadt, majd az ezt követı csatákban június elején a 2. és 3. zászlóalj teljesen megsemmisült. Az ezred 1918-ig a keleti fronton szolgált, majd a háború utolsó évében március 14-én Horvátországba vezényelték. A pihenés és feltöltés hetei után az olasz frontra került. 13 11 Andrássy Antal: Somogyi katonák az I. világháborúban és az oroszországi polgárháborúban (1914-1922) Somogy megye múltjából ( Levéltári Évkönyv), Kaposvár, 1987. (18. szám) 330.o. 12 Andrássy Antal: Somogyi katonák az I. világháborúban és az oroszországi polgárháborúban (1914-1922) Somogy megye múltjából ( Levéltári Évkönyv), Kaposvár, 1987. (18. szám) 329.o. 13 13 Andrássy Antal: Somogyi katonák az I. világháborúban és az oroszországi polgárháborúban (1914-1922) Somogy megye múltjából ( Levéltári Évkönyv), Kaposvár, 1987. (18. szám) 331.o.
1918-1919 Az I. világháborúba bevonult 60 000-65 000 somogyi katonából nem tért vissza körülbelül 14 000-15 000 fı. A haza nem tértek közül 10-11 000 estek orosz hadifogságba. Közülük 7-8 000 a száma azoknak akiknek a fogság, majd a polgárháborút követıen sikerült szülıföldjükre hazatérni. 19. honvédezred 1623 fıbıl jórészt somogyiakból - tolnaiakból álló két zászlóalja többségében hazaért. A 44-es közös gyalogezred hazaérése körülményesebb volt, így 1918 november 14.-ig az 52 tisztbıl és közel ezerfınyi legénységbıl mindössze 30 tiszt és 300 katona érkezett Kaposvárra. A gyalogezred az elsı világháború után Isonzóról gyalogmenetben, lovasszekéren, teljes felszereléssel érkezett meg Kaposvárra, amely elsısorban az ezred utolsó parancsnokának Reichard Bélának volt köszönhetı. 44. gyalogezred emlékkönyv 1918 karácsonyáig Kaposváron Somogy és Tolna megyébıl 10 590 fı, volt honvédségi egyén szerelt le. A 44-es közös ezredbeli katonákból 5 8728 fı, valamint 12 670 egyéb közös csapattesthez tartozó személy szerelt le, illetve adta le felszerelését. Az ezred emlékmőve az 1911-ben kialakított Színház park délnyugati sarkában áll. Alkotója Jálics Ernı, míg a fıalak modellje állítólag a híres birkózóbajnok Czája József volt. 14 A csaknem hat méter magasságú, 1932. augusztus 20.-án felavatott emlékmő az oroszlánnal küzdı Herkulest ábrázolja. Talapzatát Szivessy Tibor mőépítész tervezte. 15 A feloszlott hadsereg helyébe alakult meg a hadügyminisztérium 28.053 számú rendeletével a megyei Nemzetırség, melynek parancsnoksága Kaposváron a Baross Laktanyában - székelt. Parancsnoka Reichard Béla ırnagy, februártól pedig Mikovich László alezredes volt. A nemzetırséggel párhuzamosan alakult meg a polgárırség, melynek feladata a rend és közbiztonság fenntartása volt, parancsnoka pedig Gruber János százados lett. İt rövid idın belül Vidor Ferenc járásbíró, majd Somogyi Andor fıhadnagy követte, akit 1919 januárjában dr. Simon Imre fıhadnagy vált, hogy helyébe februárba újra Vida járásbíró álljon. A polgárırök elhelyezése a Kontrássy utcai Szántó-laktanyában történt. Szántó-laktanya 14 A város ahol élünk-kaposvár. Szerk: Hartner Rudolf. Kiadó : Kaposvár Városért Közalapítvány és a Kaposvári Városszépítı Egyesület. Kaposvár 1998. 82.o. 15 http://www.vendegvaro.hu/32-1329
1918 december 11- én történt meg a hadügyminisztérium által egy hónapig visszatartott katonák leszerelése, és a következı napokban, az 1896-1900. évi katonaviselt évfolyamok behívása. A mintegy félezernyi leszerelı és ugyanakkor a saját fegyverével bevonuló több száz katona az éjszaka folyamán gyakorlatilag kifosztotta Kaposvár belvárosát. 1919 januárjától kezdik el szervezni a kaposvári 19. honvéd gyalogezredet, a katonai toborzás azonban nehezen mőködik, az addig szolgálatot vállalók többsége pedig március 15- én leszerel. A Hadügyminisztérium tekintettel Somogy, illetve a Dél-Dunántúl jelentıs részének megszállására, úgy határozott február végén, hogy Kaposvár székhellyel létrehozza a 44-es gyalogezredet. A három zászlóaljból 2023 katonából és 90 tisztbıl álló ezredet toborzás útján vélték szervezni, a 24-42 év közötti frontszolgálatot teljesítettekbıl. A Tanácsköztársaság kikiáltása elıtti napokban válik ismertté, hogy Kaposvár az újabb szervezésben nem ezred, hanem a 44. számú dandárcsoport székhelye lesz, amelynek legénységét Somogy és Baranya megyébıl kívánták toborozni. 16 A késıbbekben ez a dandár az 1. hadosztályparancsnokság irányítása alatt a Vörös Hadsereg katonai szervezeteként tevékenykedett augusztus 06-ig feloszlatásáig. 1919 augusztus 05-én a Somogy-Baranya feletti katonai parancsnokságot a volt 44. dandár átvette Török Béla alezredes vezetése alatt, majd augusztus 13-án Pécsrıl érkezett meg a Nemzeti Hadsereg rangidıse Kovács Antal alezredes, aki átvette a megye katonai parancsnoki tisztét. 17 Augusztus 18.-án József fıherceg kormányzó rendeletére a Horthy vezette Fıvezérség valamennyi nemzeti haderı felett átveszi a fıvezérletet, mely mőködését augusztus 19.-én 08.00-kor kezdte meg Siófokon. Egyúttal az országot katonai kerületekre osztják. Kaposváron alakul meg a IV. magyar katonai kerület parancsnokság Bernátsky Kornél tábornok vezetése alatt, az akkor még Veszprém vármegyéhez tartozó Siófokon pedig a II. magyar katonai kerület parancsnokság Sréter István ezredes parancsnokságával, egyúttal megszőnt az itt mőködı Dunántúli Katonai Parancsnokság. A kaposvári parancsnokság mőködési területe felölelte Somogy, Tolna és Baranya vármegye meg nem szállott részét, a sásdi járást. 18 Augusztus végén érkezik Kaposvárra a 2. gyalogezred Szegedrıl Fülöp alezredes parancsnoksága alatt, mely a honvéd laktanyában nyer elhelyezést. A szegedi tisztekkel - magatartasuk miatt - többször is konfliktusba keveredik Kovács alezredes, vármegyei parancsnok, valamint Heymann Frigyes ırnagy kaposvári városparancsnok is. 19 1920-1938 20 A Tanácsköztársaság hónapjait követıen 1920 elején kezdıdött meg a magyar fegyveres erık tényleges szervezése Somogy vármegyében. A Nemzeti Hadsereg keretében Kaposvárott megalakult katonai körlet egy gyaloghadosztályt foglalt magába. E csökkentett 16 Andrássy Antal: A Somogy-Baranyai 44-es dandár szervezése és harcai 1919-ben. Somogy megye múltjából ( Levéltári Évkönyv), Kaposvár, 1989. (20. szám) 253.o. 17 Andrássy Antal: A Somogy-Baranyai 44-es dandár szervezése és harcai 1919-ben. Somogy megye múltjából ( Levéltári Évkönyv), Kaposvár, 1989. (20. szám) 281.o. 18 Csak szolgálati használatra! Szerk: Hetés Tibor-Morva Tamásné. Zrínyi Katonai Kiadó, Bp. 1968. 91-94 o. 19 Csak szolgálati használatra! Szerk: Hetés Tibor-Morva Tamásné. Zrínyi Katonai Kiadó, Bp. 1968. 122-123 o. 20 Szabó Péter: Somogyi alakulatok a második világháborúban, s az azt megleızı években (1938-1945) [ Somogy megye a II. világháborúban. Szerk: Szabó Péter, Szakály Sándor. Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár. 1993.]5-7.o.
értékő gyaloghadosztály egy-egy gyalog- illetve tüzérezredbıl, valamint lovas, vadász, távíró, s vonatalakulatokból állt. Gyalogezrede, mely a volt 19. honvéd gyalogezred zászlaját örökölte, csak a következı évben 1921-ben kapott számot a 7.-et. Zászlóaljai Kaposvárott, Csurgón és Nagykanizsán rendezkedtek be. A szerb csapatok kivonását követıen a Kaposváron felállított parancsnokságot Pécsre költöztették.21 Az 1921-es hadseregszervezési rendelettel megszőntek a katonai körletek, helyettük gyalogdandárok alakultak. Somogy megyében ezúttal csak Kaposvárott szervezıdtek alakulatok. A pécsi 4. vegyesdandárba sorolt 7. gyalogezred parancsnoksága, közvetlen alosztályai, illetve két zászlóalja települt ide. A korszak katonai építkezésérıl szólt a tüzérlaktanya 3 millió pengıs kölcsönnel folyó építése, melyrıl a Somogyi Újság 1928-ban tudósít.22 A honvédség egészében végrehajtott fejlesztés eredményeként a kaposvári gyalogezred átszámozása folytán ( 6. gyalogezred) 1932-tıl az összes megyei alakulat a szombathelyi 3. vegyesdandár alárendeltségébe került. Kaposváron települt a 6. gyalogezred parancsnoksága, közvetlenjei, valamint a II és III. zászlóalj. Nagyatádon és részben Gyékényesen állomásozik a szombathelyi vegyesdandár rejtett harmadik gyalogezredének II. zászlóalja, 3/II. határırosztály néven. Az 1938/39. évre kiadott hadseregszervezési intézkedések alapján a megyében állomásozó csapatok helyben kaptak parancsnokságot, így a korábbi 3/2. gyalogsági parancsnok fedınevő szervbıl alakult a 10. gyalogdandár-parancsnokság. E Kaposvárott mőködésbe lépı parancsnokság alá tartozott a helyi 6. gyalogezred ( illetve mozgósításkor annak 36. ikergyalogezrede), a korábbi 3. vegyesdandár 3/II. tüzér oph. (osztály) ütegeibıl felállított 10. tüzérosztály ( mozgósításkor 7 üteggel rendelkezı tüzérezred), s a gyalogdandár közvetlen vonatalakulatok ( ellátó, egészségügyi, szállító). Az így megalakult dandár kötelékében mozgósításkor egy-egy híradó, és huszárszázadot, illetve egy légvédelmi gépágyús üteget is felállítottak. A 10. gyalogdandár, a pécsi 11.-kel, a szekszárdi 12.-kel és a hadtestközvetlen alakulatokkal alkotta a IV. hadtestet. Ez a szervezeti felépítés közel változatlanul egészen 1943 nyaráig fennmaradt. 1938-ban szintén átszervezésre kerültek a határ ırizetével megbízott alakulatok. A IV. hadtest parancsnoksága alá tartozó három határvadász zászlóaljból kettı tartózkodott a megyében, Gyékényesen a 13., míg Szigetváron a 12. Kaposvárra egy repülıszázad is 21 22 Horváth Csaba: A Hazért-mindhalálig! ( A Magyar Honvédség 150 éve 4.) Honvéd Kiadó, Bp. 1999. 21.o. Somogyi Újság. 1928.jún.24.
települt, nevezetesen a III. közelfelderítı század.a megye három kiegészítı parancsnoksága Tabon (28.), Lengyeltótiban (29.) és Marcaliban (30.) volt. Mészáros Károly zászlós Képek forrása: Szigetvári György: Mai séta a régi Kaposváron. Kaposvári Városszépítı Egyesület, Kaposvár. 1989. http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/konyv/info/k/kurtz_i.html http://www.axio.hu/index.php?action=show_live&item_id=189499