Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 8. számú melléklet A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szabályzata a szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2007. április 1. Jóváhagyom: Dr. Brebán Valéria fıigazgató
2 I. Bevezetés A 280/2003. (XII. 29.) Korm. rendelettel módosított államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A (5) bekezdés értelmében a költségvetési szerv vezetıje köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. Ezen jogszabályi felhatalmazás alapján a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjére jelen fıigazgatói utasítás alkalmazását rendelem el. I. Értelmezı rendelkezések Szabálytalanságnak minısül szőkebb értelemben a büntetı-szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság. Szabálytalanságnak minısül tágabb értelemben valamely létezı szabálytól (jogszabályi rendelkezés, belsı szabály, szabályzati elıírás) való eltérést jelent. A szabálytalanságoknak két csoportja van, melyek értékelésére az adott eljárások lefolytatása és a megfelelı szankciók kiszabása alkalmával kerül sor: 1. szándékosan okozott szabálytalanság (félrevezetés, csalás) 2. nem szándékosan okozott szabálytalanság (figyelmetlenség, hanyag magatartás, stb.) Bőncselekmény: a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény 10. (1) bekezdése szerint az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Bőncselekmény feljelentése, büntetıeljárás megindítása: a büntetıeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) 171. (2) bekezdése elıírja, hogy a hatóság tagja és a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bőncselekményt - ha az elkövetı ismert, annak megjelölésével - feljelenteni. A Be. 6. (1) bekezdése értelmében a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetıeljárást megindítsa, illetıleg az eljárást lefolytassa. Szabálysértés, szabálysértési eljárás: a szabálysértésekrıl szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetıit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetıleg a szabálysértési hatóság részérıl eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. Kártérítés, kártérítési eljárás: a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény 339. (1) bekezdése szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelısség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
3 rendelkezései (elsısorban a XXIII. fejezet a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegő jogviszonyból származó perek) az irányadóak. Kártérítési felelısség: a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban Ktv.) 57. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a köztisztviselı a közszolgálati jogviszonyából eredı kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelısséggel tartozik. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központnál a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló a Munka törvénykönyvének. 166. (1) bekezdése alapján a munkaviszonyából eredı kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelısséggel tartozik. Fegyelmi felelısség: A Ktv. 50. (1) bekezdésébe foglaltak értelmében fegyelmi vétséget követ el a köztisztviselı, ha közszolgálati jogviszonyból eredı kötelezettségét vétkesen megszegi. Négy szem elve: A 233/2003. (XII.16,) Korm. rendelet - az Európai Unió Strukturális alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenırzési rendszerek kialakításáról - 2.. 12.) pontjába foglalt meghatározás szerint minden végrehajtási és pénzügyi tranzakció engedélyezését megelızıen az adott feladatot ellátó személy munkáját egy másik személy teljes körően felülvizsgálja, beleértve az ellenırzési listák és a kitöltési útmutatók alkalmazását is. II. A szabályozás célja A szabálytalanság kezelésének általános célja, hogy a különbözı jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott elıírások sérülésének, megszegésének megelızéséhez, megakadályozásához hozzájáruljon, illetve azok sérülése, megsértése esetén a megfelelı állapot helyreállítása, hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, felelısség megállapítása, hathatós intézkedések foganatosítása megtörténjen. III. Általános szabályok A szabálytalanságok megakadályozása érdekében a legfontosabb teendı a kontroll rendszer kiépítése és mőködtetése, annak érdekében, hogy a szervezeten belüli eljárások és szabályzatok minél hatékonyabban akadályozzák meg a szabálytalanságok bekövetkezését, illetve minimalizálják azok bekövetkezésének lehetıségét. A megelızés iránti igényt hangsúlyozza a Belsı Ellenırök Nemzetközi Szervezetének 2130 számú gyakorlati standardja. Kiemeli, hogy a belsı ellenırzésnek figyelemmel kell kísérnie, hogy a szerv vagy annak egyes tevékenysége összhangban vannak-e a meghirdetett értékekkel, etikai normákkal. A belsı ellenırzési vezetı felelıs azért, hogy az irányítási és kontroll rendszer megfelelıségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését megelızzék. Ez elsısorban a költségvetési szerv azon tevékenységeire, mőködési területeire vonatkozik, ahol magas a szabálytalanságok elıfordulásának kockázata.
4 Ezek megakadályozása olyan feladatok végrehajtásából áll, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetıségét, illetve korlátozzák az okozott kár mértékét. A szabálytalanságok megakadályozása érdekében a belsı ellenırzési vezetınek értékelnie kell, hogy a hivatali környezet elısegíti-e a tudatos ellenırzést valóságos szervezeti célokat és célkitőzéseket állítottak-e fel léteznek-e írott eljárásrendek, amelyek meghatározzák a jogellenes tevékenységet és a szükséges intézkedéseket, amennyiben ezen elıírások megszegését feltárták a tranzakciók jóváhagyására vonatkozó eljárásrendet kialakították-e és betartják-e léteznek-e irányelvek, eljárások, jelentési rendszerek és egyéb mechanizmusok a tevékenységek nyomon követésére és az eszközök megóvására, fıként a magas kockázatú területeken az információs csatornák ellátják-e a vezetést megfelelı és megbízható információval mőködnek-e költséghatékony kontrollok a jogellenes tevékenységek megakadályozására kialakítottak-e megfelelı irányítási és ellenırzési rendszert és azt hatékonyan mőködtetik-e érvényesül-e a négy szem elve a szervezeten belül megvalósul-e a feladat és hatáskörök megfelelı elkülönítése. A fenti kérdéskörök folyamatos értékelésével a belsı ellenırzési vezetı javaslatokat és ajánlásokat fogalmaz meg a regionális fıigazgató részére a hatékonyabb kontroll rendszer mőködtetése érdekében. IV. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés rendszerében (FEUVE) történhet a munkavállaló és munkáltató részérıl egyaránt. 1. A DDRMK valamely munkatársa által észlelt szabálytalanság a) Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetıjét.
5 Amennyiben a szervezeti egység vezetıje az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezetı felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. b) Ha az a) pontban megfogalmazottaknak megfelelıen értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy errıl értesíti a DDRMK fıigazgatóját. c) A fıigazgató kötelessége gondoskodni a megfelelı intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 2. A DDRMK fıigazgatója által észlelt szabálytalanság A DDRMK fıigazgatója, illetve a szervezeti egységek vezetıinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelısségi rendnek megfelelıen kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 3. A belsı ellenırzési szervezet által észlelt szabálytalanság Amennyiben a belsı ellenır ellenırzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelıen jár el. A regionális munkaügyi központnak intézkedési tervet kell kidolgoznia a belsı ellenırzés megállapításai alapján, és az intézkedési tervet végre kell hajtania. 4. Külsı ellenırzési szerv által észlelt szabálytalanság A külsı ellenırzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenırzési jelentés tartalmazza. A büntetı-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenırzı szervezet mőködését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenırzést gyakorló szervei stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a DDRMK-nak intézkedési tervet kell kidolgozni. A regionális munkaügyi központ fıigazgatójának (illetve érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetıjének) kötelessége gondoskodni a megfelelı intézkedések meghozataláról, illetve eljárások megindításáról (pl.: fegyelmi eljárás megindítása, feljelentés) A belsı ellenırzési vezetı feladata a fıigazgató által tett intézkedések nyomon követése. V. További rendelkezések A belsı ellenır köteles a regionális munkaügyi központ eredeti dokumentumait az ellenırzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az ellenırzés során büntetıszabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében a regionális munkaügyi központ fıigazgatójának átvételi elismervény ellenében átadni.
6 Az éves ellenırzési jelentés tartalmazza az ellenırzések során büntetı- szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések számát. Az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásának fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenırzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rend. tartalmazza az Alapok felhasználása során elkövetett szabálytalanságok kezelésének speciális szabályait.