A Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinikája 1921-től Bőrgyógyászati Klinika 1922-től Bőr- és Nemikórtani Klinika 1925-től Bőrgyógyászati Klinika, ill. Bőrklinika 1921 1938 Neuber Ede ny.r. tanár, igazgató 1938 1940 Rávnai Tamás c.rk. tanár, adjunktus, h. igazgató 1940 1944 Orsós János Imre ny.r. tanár, igazgató 1945 1949 Skutta Árpád m.-tanár, mb. igazgató 1949 1974 Szodoray Lajos egyetemi tanár, tanszékvezető 1974 1992 Nagy Endre egyetemi tanár, tanszékvezető 1992 2007 Hunyadi János egyetemi tanár, tanszékvezető 2007 Remenyik Éva egyetemi docens, klinikaigazgató egyetemi tanár, klinikaigazgató (2008) Bőrgyógyászati Allergológiai Nem Önálló Tanszék 2008 Szegedi Andrea egyetemi docens, tanszékvezető egyetemi tanár, tanszékvezető (2012) A Bőrgyógyászati, ill. Bőr- és Nemikórtani Klinika 1921-ben kezdte meg működését Neuber Ede professzor irányítása alatt, aki nagy gondot fordított a szakoktatás didaktikai feltételeinek biztosítására. A hallgatók számára a bőrgyógyászati differenciáldiagnosztika elsajátítása érdekében dermatológiai és venerológiai anyagot demonstráló moulage-gyűjteményt készítettek, elsősorban Skutta Árpád m. tanár közreműködésével. Oktatási célt szolgált a gyógyszer-, fénykép- és gombatenyészeti gyűjtemény, valamint a több ezer szövetmetszet is. Neuber professzor ugyancsak didaktikai célt szolgáló Előkészítő Laboratóriumot rendezett be bakteriológiai, szerológiai, parazitológiai és mikológiai vizsgálatok bemutatására.
Neuber professzor másik fontos munkaterülete a betegségek prevenciójára irányuló sokoldalú szervező és irányító tevékenység volt. Így pl. a debreceni egyetemi hallgatók részére különböző irányú szakrendelő intézetet létesített. Megkezdték a debreceni elemi iskolások egészségügyi felülvizsgálatát, és mintegy 10 ezer első osztályos elemi iskolást vizsgáltak meg. Az itt szerzett súlyos tapasztalatok, az ifjúkorban felkutatott betegségek gyors és hatékony kezelésének szükségszerűségéről győzték meg Neuber professzort, aki hirdette, hogy a nemibetegségek ellen sikerrel harcolni csak úgy lehet, ha ezt kiterjesztik a szociálisan rászorulók részére is. Neuber professzor tudományos munkássága során kidolgozta az orr-, gége- és garatscleroma kezelését fajlagos vakcinával, amivel az eddig szinte gyógyíthatatlannak tartott betegség csaknem 100%-ban gyógyíthatóvá vált. A sugárgomba-betegség gyógyításáról kimutatta, hogy nemcsak vakcinával, hanem rekonvalescensek vérsavójával is meglehet gyógyítani. Eljárást dolgozott ki a Filaria nevű féreg által okozott filariasis gyógyítására is. Nagy szerepet töltött be a Bőrklinika életében Oláh Dániel (1881 1954) egyetemi m. tanár, mikológus is, aki c. adjunktus, majd a MTA Mikológiai Kutató Csoport vezetője volt. A csoport a Bőrklinika épületében működött, és fő kutatási területe a dermatomikózisok megelőzése volt. 1938-ban, Neuber Ede távozása után, Preininger (Rávnay) Tamás lett a Bőrklinika helyettes igazgatója, aki Debrecenben magántanári képesítést, ill. c. rk. tanári fokozatot nyert. Sokoldalú oktató és gyógyító munkát végzett. Tudományos érdeklődése a mikológia, bőrtuberkulózis és fertőző betegségek témái felé fordult. Elmélyülten foglalkozott az antituberkulinok hatásmechanizmusával. Tanulmányt írt az allergiás megbetegedések és az idegrendszer szerepe c. témáról. Rávnay Tamás után Orsós János Imre vette át a klinika vezetését 1940-ben. Orsós professzor a pszoriázis novokainnal való kezeléséről, a bőrtuberkulózisról és a nemibetegségek gyógyításáról írt kisebb tanulmányokat. A II. világháború után Skutta Árpád m. tanár vezette a klinikát, a Nyugatra menekült Orsós János Imre professzor helyett. 1949-ben a klinika igazgatójává Szodoray Lajost, a Budapesti Bőrklinika magántanárát nevezték ki. A klinika ekkor 55 ággyal működött. Az ágyszámot fokozatosan 114-re fejlesztették. Szodoray professzor Szövettani Laboratóriumot hozott létre, ahol évenként mintegy 600 vizsgálati anyagot dolgoztak fel. A laboratóriumok között nagy fejlődést ért el a Mikológiai Laboratórium (vezetője: Herpay Zsombor), amely évenként több mint 2000 esetet vizsgált ki. A Magyar Dermotológiai Társulat Tiszántúli Szakcsoportjának székhelyeként havonta tartottak továbbképző bemutatásokat és üléseket. Ezen időszak alatt több mint 300 közlemény jelent meg a
klinikáról. Szodoray professzor dermato-neurológiai tankönyvet írt Rajka Ödönnel, a könyv négy kiadást ért meg. Szodoray szerkesztette a több nyelven megjelent Orvosi Mikológiát, valamint Petrányi Gyula professzorral írta a Kollagén betegségek c. kismonográfiát. A Bőrklinikán működött a Városi Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézet és a kozmetikai szakrendelés is. További speciális szakrendelés volt: az autoimmun bőrbetegségek, a daganatos betegek kezelése, angiológia és fotodermatózisok. A Mikológiai és a Biokémiai Laboratórium rutinvizsgálatok mellett endokrinológiai, biokémiai, immunológiai és allergológiai vizsgálatokat, valamint porfirin anyagcsere-vizsgálatokat is végzett. 1979-ben Szodoray professzor nyugdíjba vonulása után Nagy Endrét tanszékvezető egyetemi tanárrá, és a Bőrklinika igazgatójává nevezték ki. Nagy Endre professzor vezetése mellett a Bőrklinika megtartotta jó kapcsolatait a Tiszántúl bőrgyógyász szakorvosaival, részükre betegbemutató üléseket szerveztek. 1975 1985 között a bőrbetegségek gyakorisága megváltozott: egyes bőrbetegségek (pl. a bőrdaganatok, az allergodermatózisok) emelkedést mutattak. Az égett betegek száma is emelkedett. Ellátásukat nagyban elősegítette az Égéstraumatológiai Osztály megnyitása. A klinika tudományos munkája kiterjedt a szintetikus antimaláriás szereknek kollagén betegségekben való alkalmazására is. A DOTE Bőrklinikájáról nyert egyetemi tanári kinevezést a SZOTE Bőrgyógyászati Klinikájára Simon Miklós. A Bőrklinika neveltje volt Balogh Éva egyetemi tanár is, akit 1978-ban neveztek ki társprofesszorrá. A státuszt haláláig 1986-ig töltötte be. 1992-ben Hunyadi János professzort nevezték ki a klinika tanszékvezető egyetemi tanárává. Vezetése eredményeként megvalósult a klinikán működő Égési Osztály műszeres felszerelése. A meglévő szakambulanciák mellett megindult a nemibetegek ambuláns ellátására szakosodott rendelés, létrejött egy ambulanter végzett bőrgyógyászati szakterápiát biztosító betegellátó egység, valamint megépült Magyarország első Fürdő-Fotokemoterápiás Ambulanciája. A Bőrklinikán folyó munka feltételeinek javulását eredményezte az újonnan létrehozott Szövettenyésztő Laboratórium. A tudományos munka terén lényeges előrehaladást jelentett a humán bőr és bőrtumorok in vivo végzett vizsgálatára alkalmas egérmodell létrehozása. E modell lényege, hogy az immunhiányos (SCID) egerekre átültetett humán bőr a transzplantáció után megtapad és a humán érellátással rendelkező xenotraszplantátum és az abba ültetett humán eredetű daganatos szövetek tulajdonságai reprodukálható módon in vivo körülmények között tanulmányozhatók. 2007-től a klinika vezető posztját Remenyik Éva egyetemi docens látja el, aki 2008-tól egyetemi tanári kinevezést nyert. Az egészségügyi reformnak köszönhetően a Bőrgyógyászati Klinikán 2007-ben
az aktív ágyak száma 105-ről 69-re csökkent, ugyanakkor az ellátott aktív fekvő esetek száma változatlanul évente 3500 4000 között van. A 40 ágyas Bőrgyógyászati részleg mellett 25 általános és 4 intenzív ágyas Égési Dermatochirurgiai Osztály az országban a bőrgyógyászati fekvőbeteg részlegek között egyedülálló jelentős sebészeti beavatkozások lehetőségével. Ehhez a modernizálás előtt álló, megfelelő műtői háttér áll rendelkezésre. A klinikán 15 szakambulancia is működik, heti 248 szakorvosi órával, az évi járóbeteg forgalom 60 65 ezer fő. Nagy forgalom van a speciális szakambulanciákon, a regionális feladatot ellátó allergológia-immunológia, dermatoonkológiai, phototerápia, psoriasis és a sebkezelő-phlebológiai szakrendeléseken. A klinika munkatársai rendszeresen bekapcsolódnak a forgalomban még nem lévő gyógyszerek GCP szerinti fázis II IV klinikai vizsgálatába is. A járó és fekvőbetegek definitív ellátását a szakorvosi, asszisztensi, ápolónői munkán kívül a Bőrgyógyászati Klinika által működtetett laboratóriumok, Klinikai, Szövettani, Mikológiai Laboratórium segíti. A Klinikai Laboratóriumban a fő profil az STD diagnosztika, porphyrin anyagcsere és a gyógyszerallergia in vitro vizsgálata. A Mikológiai Laboratóriumban a patogén gombák tenyésztésére, illetve species tipizálásra van lehetőség. A Dermatopatológiai Laboratóriumban pathologus szakorvos irányításával évente 3500 minta feldolgozására kerül sor. A minták többsége a bőrből eltávolított jó- és rosszindulatú daganatok, de feldolgozásra kerülnek diagnosztikai, illetve differenciál diagnosztika céljából egyéb próbabiopsziák is. A diagnosztikában a rutin szövettani vizsgálatok mellett gyorsfagyasztásos technikára, hisztokémiai, immunhisztokémiai vizsgálatokra (immunfluorescens és immunperoxidáz módszer) is van lehetőség. A Bőrgyógyászati Klinikán 16 szakorvos, 1 szakorvosjelölt, 6 rezidens dolgozik. Az orvosok közül 10 fő tudományos minősítéssel, 9 fő a bőrgyógyászati szakvizsgán kívül ráépített szakvizsgával rendelkezik (klinikai immunológia-allergológia, orvosi laboratóriumi diagnosztika, klinikai onkológia, általános sebészet, plasztikai sebészet, anaesztheziológia és intenzív terápia, pathologia). Szakdolgozói létszám 39 fő, 9 fő felsőfokú végzettséggel (3 fő két diplomás), 16 fő felsőszintű OKJ bizonyítvánnyal, 9 fő középszintű, 5 fő alapszintű végzettséggel rendelkezik. Többségük hosszú évek óta a klinikán dolgozik, így speciális tapasztalattal rendelkezik a bőrgyógyászati betegek ellátására. Munkájukat lelkiismeretes, a betegekre odafigyelő, kisegítő és adminisztratív személyzet egészíti ki. A bőr- és nemigyógyászat oktatása az elmúlt 10 évben is egy szemeszterre terjed ki mind a magyar, mind az angol nyelvű képzésben, az Általános Orvoskaron az V. éven, a Fogorvos Karon a IV. éven. A képzésben hangsúlyt fektetnek a legkorszerűbb elméleti ismeretek és a gyakorlati tudás
átadására. Kiemelt szerepe van a betegvizsgálatnak. Folyamatosan fejlesztik az oktatási segédanyagokat. A korábban dia formájában megőrzött, hatalmas klinikai képanyag 1995-től már digitális formában is hozzáférhető, a hozzá kapcsolódóan kifejlesztett számítógépes keresőprogram segítségével a képek kiválóan alkalmazhatók az oktatásban. A graduális képzéshez kapcsoltan évről évre kreditpontos kurzusokat indítanak. A klinikán évente 5 6 diplomamunka és 2 3 TDK pályamunka készül. Horkay Irén professzor asszony Apáczai Csere János és Batthányi Strattmann díjjal kitüntetett oktató honosította meg az egyetemen 1994-ben a probléma-orientált oktatást, mely kreditpontos kurzusként működik a magyar és az angol nyelvű hallgatók számára. A sebészet oktatásának keretében kapnak a hallgatók elméleti és gyakorlati tudást az égésbetegség tárgykörében. Oktatóik ezen kívül más tanszékek (Népegészségügyi, Onkológiai) és az Egészségügyi Kar oktatói munkájában is részt vesznek előadóként. A posztgraduális oktatásban bőrgyógyász rezidensek és szakorvosjelöltek felkészülését rendszeres referálók szervezésével is segítik. Háziorvosok számára is szerveznek továbbképzéseket. Emellett részt vesznek a PhD képzésben. A klinika vezető oktatói révén négy doktori programhoz csatlakozva folyik a kutatómunka. 2007 2008 időszakban témavezetőként négy OTKA, egy ETT, egy Mecenatúra, egy TEVA és egy Spanyol Magyar Kormányközi pályázattal 88 millió Ft értékben rendelkeznek a klinika kutatói. Több külföldi intézettel állnak kapcsolatban. 2007 évben 27 angol és 35 magyar nyelvű publikáció jelent meg a klinika dolgozói tollából. Ezek összesített impakt faktora: 42,42. A laboratóriumi kutatómunka egy része kollaborációban, elméleti intézetek és más klinikák laboratóriumában történik, de a hisztopathologiai és alap szintű molekuláris biológiai, valamint Sejttenyésztő Laboratórium lehetőséget ad betegekből származó minták helybeni feldolgozására, a klinikai kutatás és laboratóriumi munka szoros összekapcsolására. Fényterápiás eszközeik a humán bőr számára egyik legjelentősebb környezeti károsító faktor, a nap sugárzás UV tartományának pathofiziológiai tanulmányozására is lehetőséget teremtenek. A fő kutatási profilok (onkológia, fotodermatológia, allergológia, flebológia) az egyes klinikai témákhoz kapcsolódnak. A fotodermatológia mintegy 40 éve a klinika egyik meghatározó profilja. A Tiszántúl fényérzékeny dermatosisokban szenvedő, többszáz betegének diagnosztizálása és gondozása speciális szakrendelésen történik, ahol a fotoszenzitivitás tesztelését, a porphyriák laboratóriumi diagnosztikáját az intézet, és egyéb klinikák számára is végzik. A betegellátást grantok révén beszerzett műszerek és új metódusok bevezetése segíti. A legújabb fototerápiás eljárások meghonosítását kibővítették, így számos bőrbetegség kezelése lehetséges.
1997 óta hárman szereztek PhD fokozatot. Négy nemzetközi kongresszuson szerveztek fotodermatológiai szekciót. A kutatómunkában a photodermatosisok patomechanizmusának tanulmányozását kiterjesztették a fotokarcinogenezisre is. A Bőrgyógyászati Klinika allergológiai szakrendelésén atopiás dermatitisben, krónikus urticariás és egyéb ekzemás, étel és gyógyszerallergiás beteget gondoznak az akut eseteken kívül, éves szinten 8 10 ezer beteget látnak el. Immunológiai bőrbetegségek közül DLE-s, SCLE-s, dermatomyositises, morfeás, vasculitises és autoimmun hólyagos bőrbetegségben szenvedő közel 200 beteget gondoznak. Ezen betegek ellátása során számos új diagnosztikus és terápiás eljárást vezettek be. Így a sajátszérum, a bazofil CD63 aktivációs, az atopy patch, valamint a lymphocyta transzformációs tesztet (LTT). Az allergológiai és immunológiai bőrbetegeket a nemzetközi, valamint hazai szakmai kollégiumok által elfogadott terápiás protokollok szerint kezelik. Hazánkban elsők között végezték a krónikus autoimmun urticariás betegek Cyclosporin kezelését, valamint a III. Sz. Belklinikával kollaborációban néhány esetben plazmaferezis is történt. Elsők között végezték hazai viszonylatban az autoimmun hólyagos betegek Cytoxan infúziós kezelését. A psoriasis szakambulancián súlyos, illetve középsúlyos psoriasisban szenvedő beteget gondoznak. Hazánkban először, vezették be a teljes test fóliás fürdő-puva kezelést. A kutatási tevékenység során az atopiás dermatitisben szenvedő betegekben vizsgálják két regulatórikus sejttípus, számát és lokalizációját. Phlebologia szakrendelésen a nedves sebkezelés elveit követik. A betegek komplex sebkezelése érdekében a lokális kezelés mellett nyirokdrainage terápiát is alkalmaznak A vénás eredetű ulcusok mellett nagy gondot jelent a diabetes szövődményeként kialakult sebek kezelése. Ezen betegek hatékonyabb ellátása érdekében 2008 januárjától új szakrendelést indítottak, ahol a bőrsebész mellett belgyógyász- diabetológus, érsebész, rehabilitációs szakorvosok vizsgálják a beteget, így a korszerű sebkezelés mellett a cukorháztartás megfelelő beállítása, érszövődmények vizsgálata, speciális gyógycipő felírása egy helyen történik. A klinikán jelentős hagyományai vannak a bőrsebészet, azaz a bőrgyógyászat intervenciós ága művelésének. A bőrdaganatok diagnosztizálása, a premalignus és malignus léziók identifikálása, a műtéti ellátás, a megoperált tumoros betegek adjuváns kezelése és gondozása több orvosi diszciplínát érintő tevékenység, amelyben bőrgyógyász, sebész, plasztikai sebész, onkológus vesz részt. A preventív
munkát és az onkológiai betegek gondozását speciális szakrendeléseken végzik. Fontos terület a problémás sebek menedzselése, sebészi eszközökkel történő megoldása. A DE OEC kiemelt fejlesztési projektjei között szerepel, hogy a klinikán kialakításra kerüljön a súlyos égett betegek komplex ellátásának fejlesztése. Szerk.: Petrovics Alica Kapusz Nándor Forrás: Kapusz Nándor Petrovics Alica Vásárhelyi Ferencné: Kilencvenéves a debreceni orvosképzés. 3. átdolgozott kiadás (Debrecen, 2008)