ÖFFK II. projekt keretében megvalósítandó koordinációs kutatás workshop sorozata Makó 2016.11.22.
Tartalom 1. Kutatás keretei 2. Módszertan a mai munkához 3. Megyei workshop eredményeinek összefoglalója 4. Kérdések a tématerületekhez
1. A kutatás keretei
A workshop a koordinációs kutatás szakmai támogatásának érdekében kerül megrendezésre A rendezvénysorozat a koordinációs mechanizmusok működésének vizsgálatát segíti megyénként eltérő szakmai fókusszal, de azonos módszertannal. A kutatás során, 2018. december 31-ig összesen 8 rendezvénysorozat kerül megtartásra 8 kiválasztott megyében Megyei központi (nyitó) rendezvény Járási rendezvény I. Járási rendezvény II. Járási rendezvény III. Megyei központi (visszacsatoló) rendezvény Utánkövető workshop (megyei rendezvény) 2-4 hónappal később
A kutatás tervezése során, a koordinációs mechanizmusok megismerése és meghatározása érdekében kiemeltünk négy tématerületet A megyei workshop a következő tématerületeket vizsgálta: a koordináció módszertana (ismertsége, szerepek, ütemezés, döntési kompetenciák), a rendelkezésre álló erőforrások, a hozzáférhető / átadott információk, valamint a tájékoztatás / bevonás a koordináció során. A koordinációs mechanizmus vizsgálata megyénként eltérő szakmai területen történik. Csongrád megyében a szakmai koordinációhoz kapcsolódó jellemzőket, a területés településfejlesztés területén vizsgáljuk Önökkel közösen: A jól működő területi és települési tervezéshez a megyében milyen koordinációs mechanizmus kialakítása lenne szükséges? A mai workshop feladata lesz a fenti tématerületek vizsgálata a nyitó rendezvény megállapításainak megismerésével és kiegészítésével a javaslatok összegyűjtése előre rögzített kérdések alapján.
2. Módszertan a mai munkához
A munka módszertana Cél, hogy minden jelenlévő hozzá tudjon tenni a megyei rendezvényen ismertetett véleményekhez és javaslatokhoz. Két csoportra osztjuk a résztvevőket, de lehetőség lesz minden témában megnyilvánulni. A témacsoportok: Módszertan, erőforrások Információ, tájékoztatás, bevonás
A world café alapelvei alapján mindenki eljut mindegyik téma asztalához Négy tématerület feldolgozására kerül sor, két csoportban, két asztalnál. Kétszer lesz csere az asztalok között: a cserék alkalmával mindenki másik asztalhoz ül, a második cserével mindenki visszatér a saját, induló asztalához. Minden asztalnál lesz csoportvezető (asztalgazda) és írnok, akik helyben maradnak. A csoportvezetők a cserék után az új csoportnak röviden ismertetik az addig elhangzottakat, amelyet az új csoport kiegészíthet, megvitathat. A második kör után a csoportvezetők foglalják össze, és mutatják be a közös munkát.
World café témáról témára Módszertan, erőforrások 1. Információ, tájékoztatás, bevonás 2.
Inputok és kérdések az egyes témákhoz Input Saját tapasztalatok, tudás Megyei workshop eredményei, megállapításai Kérdések Előre megadott Általános kérdések, fókuszok Egyes tématerületek speciális kérdései
3. A megyei workshop eredményeinek összefoglalása
Módszertan A résztvevők számára nem volt egyértelmű és átlátható a tervezési folyamat. A tervezési folyamatban és az együttműködő intézményrendszerben jelentős változások voltak. A tervezésben résztvevő intézmények bizonytalanok voltak, nem adtak egyértelmű válaszokat. A tervezési folyamatban hagyományos eszközök kerültek alkalmazásra. A résztvevőknél több területen jelentkezett az erőforrás- és kompetenciahiány, amit folyamat nem vett figyelembe, a tervezés ütemezése, valamint az elvárt adminisztráció sem illeszkedett az érintettek lehetőségeihez. A tervezési folyamat nem terjedt ki minden településre és élethelyzetre. A legtöbb javaslat az ütemezés és a kommunikáció területén érkezett. A javaslatok között több a tervezési folyamat egyértelműségére, valamint a támogató intézményrendszer állandóságának szükségességére vonatkozik. A módszerek között többen említették a modern, korszerű IT technológiák használatának lehetőségét, valamint a meglévő alkalmazások alkalmazhatóságának biztosítását.
Erőforrás A kistelepüléseken nincs elegendő mennyiségű és minőségű erőforrás a tervezésre, pályázásra és a megvalósításra. Az ütemezés nincs tekintettel a meglévő erőforrásokra, összecsúsznak a munkák. A kistelepülések külső segítség nélkül nem tudják elvégezni a tervezéssel, pályázással és megvalósítással kapcsolatos feladatokat. Az 58 település fele kér segítséget a tervezéshez, pályázáshoz a megyétől. A kistelepülések esetében nincs a polgármestereknek helyettese, ha nem jut el az egyeztetésre a falu nem jut információhoz. A meglévő erőforrás hatékonyságát javítaná, ha a működéshez szükséges információhoz hozzájutna, ha a szervezetek segítenék a működését és ha működne a koordináció.
Információ A tervezéshez a hagyományos információforrásokat használták (előző tervdokumentumok, kérdőív, fókuszcsoportos megbeszélések, fórumok, külső adatbázisok, KSH). Hiányzik a civil szervezetek adatbázisa. Hiányoznak az innovatív megoldások. A stratégiai dokumentumok sok településen elavultak, nincsenek a frissítéshez adatok. A Helyi Esélyegyenlőségi Programok sokszor csak formális dokumentumok, nem tartalmaznak releváns információkat. Sok helyen a szükséges adatokat a pályázatíró cég alkalmazottai gyűjtötték össze. Nagyon eltérő a digitális technológia alkalmazásának színvonala, az eszközök fejlettsége, valamint az alkalmazottak digitális írásképessége, a Facebook-tól a fax használatáig terjed. A informatikai eszközöket és alkalmazásokat sok helyen csak alapszinten tudják alkalmazni (pl. egy Excel-táblázat összeállítása is gondot okoz).
Tájékoztatás / Bevonás A települések jelentősen eltérő csatornákat használnak a tájékoztatásra, bevonásra. A települési honlapok színvonala, tartalma, közösségi média használata is eltér. Kistelepüléseken az információk sokszor telefonon és szájhagyomány útján terjednek. Az egyes kommunikációs csatornák információtartalma sokszor nincs összehangolva, különböző információk jelennek meg rajtuk. A kötelező lakossági tájékoztatás nem mindig éri el célcsoportokat.
4. Kérdések a tématerületekhez
Módszertan, erőforrás Kik vegyenek részt a megyei terület- és településfejlesztési tervezésben? Milyen gyakorisággal? A települések terveire épüljön a megyei tervezés, vagy a települések igazítsák terveiket a megyei elképzelésekhez? Szükségesnek látja a megyei koordinációt a terület- és településfejlesztési tervezésben? Hogyan? Melyek a megyei terület- és településfejlesztés főbb feladatai, résztvevőnként, hogyan épülnek egymásra a feladatok? Milyen erőforrásokat tart szükségesnek a tervezés egyes szereplőinél a megyei tervezés sikerességéhez?
Információ, tájékoztatás, bevonás Milyen információk rendelkezésre állását tartja szükségesnek a megyei terület- és településfejlesztési tervezéshez, megyei és települési szinten a döntésekhez? Hogyan tartja megvalósíthatónak a tervezés résztvevőinek tájékoztatását, milyen eszközökkel? Mely célcsoportoknál elegendő a tájékoztatás, melyeknél szükséges a bevonás? Melyek a terület- és településfejlesztési tervezés során a bevonás főbb eszközei?