AZ ELTÉRŐ FELNEVELÉSI MÓDOK HATÁSA A NÖVENDÉK- ÉS TENYÉSZANYÁK TESTSÚLYÁNAK ALAKULÁSÁRA

AZ ELTÉRŐ FELNEVELÉSI MÓDOK HATÁSA A NÖVENDÉK- ÉS TENYÉSZANYÁK TESTSÚLYÁNAK ALAKULÁSÁRA GYOVAI M., SZENDRŐ ZS., BIRÓ-NÉMETH E., RADNAI I., MATICS ZS. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar 7400, Kaposvár, Guba Sándor u. 40. Magyarország Gyarmati@mail.atk.u-kaposvar.hu ABSTRACT - The effect of different rearing methods on the weight of rabbits The aim of the experiment was to study the effect of the nutrient supply at foetal, suckling and growing age and the effect of the age at first mating on the body weight of rabbits. Newborn rabbits were divided into three groups on the basis of their birth weight (low = 34-45 g, medium = 53-58 g, high = 65-70 g). Half of the litters were nursed by one doe and the other half by two does. After weaning at 21 days of age, half of the rabbits were fed ad libitum while the other half were fed restricted (about 85-90% of the ad lib.). All of the 12 groups were divided into two halves randomly: first AI at 15.5 or 18.5 weeks of age. All of the studied factors had significant effects on the body weight of rabbits. At 4 weeks of age the influence of birth weight was the highest (L: 0.51, H: 0.67 kg, P<0.05), but there was a strong difference between groups nursed by one or two does (0.52 and 0.64 kg). At 9 weeks of age the effect of all factors were similar (L: 1.85, H: 2.10 kg, one or two does: 1.89 and 2.05 kg, rest. and ad lib.: 1.86 and 2.04 kg). At 15 weeks of age the following differences were found: L: 3.03, H: 3.37 kg, one or two does: 3.11 and 3.26 kg, rest. and ad lib.: 3.00 and 3.37 kg. The highest difference was found between the group of low birth weight, nursed by one doe and fed restricted (2.75 kg) and the group of high birth weight, nursed by two does and fed ad libitum (3.81 kg). The effect of birth weight and number of nursing does remained significant after the first mating. Both groups were fed ad libitum after first mating. The feed consumption of group fed restricted increased remarkably after the first mating, therefore the order of groups interchanged at the first kindling (rest.: 3.80, ad lib.: 3.66 kg, P<0.05), and this difference remained until the 4 th kindling. The effect of age at first mating was diminished at the first kindling. BEVEZETÉS A házinyúlnál különös jelentősége van az anyai hatásnak, az anya és az ivadékai közötti szoros kapcsolatnak. A magzatok és a szopósnyulak életben maradása és növekedése teljesen az anyától függ, de ez a hatás a hízlalás későbbi időszakában, sőt esetenként még az anyanyulak termelésében is kimutatható. Néhány kutató már foglalkozott az anyai hatás, valamint a felnevelési időszak alatti tartási és takarmányozási mód hatásával (ROMMERS és mtsai, 1999; SZENDRŐ és MAERTENS, 2001; SZENDRŐ és mtsai, 2001a,b). Eddig azonban még nem vizsgálták együtt a születési súly, a tejellátottság, a növendéknyulak takarmányadagjának, illetve a tenyésztésbevételi életkornak a szopós-, a növendék- és az anyanyulak testsúlyára gyakorolt befolyását. Kísérletünk célja annak megállapítása, hogy a magzati élet és a szoptatási időszak, valamint az elválasztás utáni táplálóanyag ellátottság, illetve a tenyésztésbevételi életkor külön-külön és együttesen hogyan befolyásolják a nyulak testsúlyát. 77

ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérleteket a Kaposvári Egyetemen, Pannon fehér nyulakkal végeztük. Az állatokat zárt épületben, egyszintes, ponthegesztett ketrecekben helyeztük el. Az istállót télen fűtöttük, minimum 16 C-os hőmérsékletet biztosítottunk. Nyáron nem volt klimatizáció, ezért a hőmérséklet esetenként elérte a 28 C-ot. A megvilágítás egész évben 16 óra világos és 8 óra sötét volt. Az újszülött nyulakat szexáltuk, csak nőivarú egyedeket vontunk vizsgálatba. A fialás utáni napon, a szoptatás előtt mért súly alapján a nyulakat három csoportba (kis = 35-45 g, közepes = 53-58 g, nagy = 65-70 g) osztottuk. Minden alomba 8 fiókát helyeztünk. Az eltérő tejtáplálás céljából a születési súly alapján kialakított három csoportot véletlenszerűen megfeleztük, és az almok felét hagyományosan egy, a másik felét GYARMATI és mtsai (2000) illetve SZENDRŐ és mtsai (2002) által leírt módon két anya szoptatta. Ebben a csoportban a szopósnyulakat két azonos napon fialt anya nevelte. A saját anyát reggel, a pótanyát este engedtük be az elletőládába szoptatni. Az elletőfészek búvónyílását a fialás utáni 17. napon kinyitottuk, a pótanyát elvettük, ettől az időponttól kezdve a fiókák szabadon kijárhattak és csak a saját anyjuk szoptatott. A hagyományos, egy anyás nevelés esetén a nyulakat a másik csoporttal azonos méretű ketrecben helyeztük el. Ekkor az anya csak reggel szoptathatott. A kísérlet felépítését az 1. ábra mutatja. SZÜLETÉSI SÚLY kicsi közepes nagy (35-45g) (53-58g) (65-70g) A N Y Á K SZÁ M A egy kettő egy kettő egy kettő T A K A R M Á N Y O ZÁ S korl ad lib.. korl. ad lib korl. ad lib. korl. ad lib. korl. ad lib. korl. ad lib. E L SŐ TERMÉKENYÍTÉS (hét) 1 5,5 1 8,5 1 5,5 1 8,5 1 5,5 1 8,5 1 5,5 1 8,5 1 5,5 1 8,5 1 5,5 1 8,5 1 5,5 1 8,5 1 5,5 1 8,5 1 5,5 1 8,5 1 5,5 1 8,5 1 5,5 1 8,5 1 5,5 1 8,5 1. ábra A kísérlet felépítése (Experimental design) A szopósnyulakat 21 napos korban leválasztottuk. A már meglévő hat csoportot ismét véletlenszerűen megfeleztük. A nyulak egyik felét ad libitum, a másik felét korlátozva etettük (emészthető energia = 10,3 MJ/kg, ny.fehérje = 16%, ny.rost = 15,5%). A korlátozott csoportban a nyulak 3-4 hetes kor között ad libitum, 4-6 hetes kor között napi 10, 6-9 hetes korban napi 9, 9-12 hetes korban napi 8, 12-15 hetes korban napi 7, majd tenyésztésbevételig napi 6 órát ehettek. Így értük el, hogy a korlátozott nyulak az ad libitum mennyiség 85-90%-át fogyaszthatták. 78

A tenyésztésbevételt megelőzően mind a 12 csoportot ismét véletlenszerűen megfeleztük, az anyák egyik felét 15.5, a másik felét 18.5 hetes korban vettük tenyésztésbe. A korlátozva etetett nyulak a termékenyítés előtti 4. naptól ad libitum kaptak takarmányt /flushing/. Amikor az anyák átkerültek a tenyészketrecbe (fialás előtti 3. naptól), kereskedelmi forgalomban beszerezhető tenyésztápot kaptak ad libitum (emészthető energia = 11 MJ/kg, ny.fehérje = 17%, ny.rost = 15,5%). A növendéknyulak testsúlyát 3 hetes kortól hetente, az anyanyulakét az első termékenyítéskor, majd minden fialás alkalmával mértük. 182 növendéknyúl súlyának, valamint 242 első termékenyítéskori és összesen 784 fialáskor mért testsúly adatait dolgoztuk fel. A kísérleti adatokat többtényezős varianciaanalízissel, SPSS 9.0 programcsomaggal elemeztük. Növendéknyulak testsúlya EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A kísérlet eredményeit az 1. táblázatban foglaltuk össze. A születési súly és a későbbi (3, 4, 6, 9, 12, 15 és 18 hetes) testsúly között végig szignifikáns különbséget kaptunk (1/a. táblázat). A kis és a nagy súlyú csoport közötti átlagos súlykülönbség 3 és 15 hetes kor között 0,13kg-ról 0,35kg-ra nőtt. SCHULTE és HOY (1997) a születési súly és tejfogyasztás (r =0,43), a szopósnyulak súlygyarapodása (r =0,52), illetve a választási súly között (r =0,40) közepes szorosságú korrelációt találtak, és a választás után sem figyeltek meg kompenzációt. VÁSQUEZ MARTINEZ és mtsai (1999) a születési súly és tejellátottság külön-külön és együttes hatásáról számoltak be. Ezen eredmények, illetve SZENDRŐ és mtsai (2001a) korábbi vizsgálatai megerősítik a kísérletünkben tapasztaltakat. Az egy és a két anyával nevelt csoport között 3, 4, 6, 9, 12, 15 és 18 hetes korban a súlykülönbség (sorrendben 0,12; 0,11;, 0,16; 0,18; 0,18; 0,15 és 0,12kg) kezdetben hasonlóan alakult, később azonban kisebb lett, mint a kis és nagy súllyal született egyedek között (1/a. táblázat). GYARMATI és mtsai (2000) és SZENDRŐ és mtsai (2001a) a fentiekhez nagyon hasonló eredményeket kaptak. A korlátozva és az ad libitum etetett csoport testsúlya között 6, 9, 12, 15 és18 hetes korban nagyobb (0,1;, 0,12; 0,28; 0,38; 0,46kg) különbség alakult ki, mint a másik két tényező esetén (1/a. táblázat). Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy az alkalmazott 85-90%-os takarmánykorlátozás az egész kísérleti időszak alatt jobban befolyásolta a testsúlyt, mint amilyen a kis és nagy újszülöttek, illetve az egy és két anyával nevelt csoportok között kialakult. Számos kutatási eredmény igazolta, hogy a nyúlhízlalás eredményei nem romlanak a napi takarmányadag csekély korlátozásával (FEKETE és GIPPERT, 1981, PERRIER és OUHAYOUN, 1996). Szendrő és mtsai (1988) eredménye szerint a hízónyulaknak napi 12 óra evés elegendő, hogy megfelelően gyarapodjanak. Napi 8 órás evési idő mellett viszont már jelentősen csökkent a testsúly. MCNITT és MOODY (1991) eredményei megerősítették, hogy a 9 órán át evő nyulak az átlagtól kissé gyengébben gyarapodnak. Fontos megfigyelés volt, hogy az evési idő heti fél órával való csökkentése (6 hetestől 12 hetes korig 12 óráról 9-re rövidített etetési idő) esetén a nyulak ugyanolyan teljesítményt értek el, mint a végig 12 órán keresztül etetett társaik 79

(SZENDRŐ és mtsai, 1988). Kísérletünkben a 10-ről 6 órára csökkentett napi evési idő folyamatosan biztosította a napi fogyasztás 10-15%-os visszafogását. A felnevelési időszak alatti túlzott (50-70%-os) takarmánykorlátozás, a gyenge tápláltság, késlelteti az ivarérést (BERSÉNYI és mtsai, 1999). Mindezekből következik, hogy szükséges kidolgozni a tenyésznövendék nyulak ideális takarmánykorlátozásának módját. Arról megoszlanak a vélemények, hogy időbeli (pl. napi 10 óra), heti 1 nap koplalásos, vagy az adagolt (pl.: napi 0,14kg) etetési módszer a kedvezőbb. A részletes eredmények szerint a növendéknyulak növekedése szempontjából előnyös és hátrányos kezelések különböztethetőek meg. Az 1/b. táblázatban szereplő csoportok között vannak, amelyek végig előnyös, mások végig hátrányos helyzetben voltak, vagy az életük különböző periódusában kedvező vagy kedvezőtlen feltételek között nevelkedtek. Az élet minden szakaszában előnyös (nagy születési súly, két anyával nevelés és ad libitum takarmányozás) és végig hátrányos helyzetben levő csoportok (kis születési súly, egy anyával nevelés, korlátozott takarmányozás) között a 3, 4, 6, 9, 12, 15 és 18 hetes testsúlyban jelentős: 0,29; 0,33; 0,56; 0,72; 0,85; 1,07 és 1,15kg különbség alakult ki. A vizsgált tényezők szerepe az életkorral változik, de mindegyik befolyással volt a növekedés befejező szakaszára is. Az eredmények elemzése során egyik vizsgált tényező között sem találtunk interakciót. Az eredmények felhívták a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége van a vemhesség és a szoptatás alatti táplálóanyag ellátottságnak a növendéknyulak növekedése szempontjából. Felvetődik a kérdés, hogy ezeknek a hatásoknak milyen szerepe lehet a tenyésznyulak testsúlyára és termelésére. Ebben az esetben bonyolultabb a helyzet, hiszen nem biztos, hogy minden életszakaszban kedvezni kell egy leendő anyanyúlnak. Korábbi irodalmi adatok (MAERTENS, 1992) is említést tesznek arról, hogy a tenyésznövendékek takarmányozása különös gondot igényel. A bőséges (ad libitum) táplálóanyag-ellátás könnyen a fiatal állatok elhízásához vezethet, ami ronthatja a szaporasági mutatókat, a normális ivari életet, vagyis a kövér tenyésznövendékekből gyenge tenyészállatok lehetnek. TAG EL DEN és mtsai (1988) is az etetési idő korlátozását javasolták az anyanyulak tenyésztésbe vétel előtti elhízásának megelőzésére. Anyanyulak testsúlya A születési súly hatása a tenyésztésbevételt követően is kimutatható. A születéskori testsúly nemcsak az első termékenyítéskor és fialáskor, de a 2. fialás kivételével minden esetben szignifikánsan befolyásolta a testsúlyt (1/a. táblázat). Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a kis és a nagy súllyal született anyanyulak közötti különbség folyamatosan csökkent. Valószínűleg véletlen a közepes súllyal született csoport lemaradása. GYOVAI és mtsai (2002) korábban a születési súly szignifikáns hatásáról számoltak be. Ezzel szemben POIGNER (2000) nem talált lényeges különbséget a kis, a közepes és a nagy súllyal született anyanyulak testsúlya között. Az egy és a két anyával nevelt csoport testsúlya szignifikánsan különbözött: első termékenyítéskor 200g, az első fialáskor 230g, a további fialások során hasonló, 230, 180 és 210g-os súlykülönbséget kaptunk (1/a. táblázat). GYARMATI és mtsai (2000), illetve GYOVAI és mtsai (2002) a fentiekhez hasonló eredményekről számoltak be. 80

1. táblázat A növendéknyulak és tenyészanyák egyes csoportbeli átlagos termelési adatai a felnevelési módtól függően (Weight of growing rabbits and does depending on the rearing method) 1/a Tulajdonságok 1 Születési súly 2 Nevelő anyák sz. 3 Tak.módja 4 Első term.ideje 5 Hatások 6 Kicsi 7 Közepes 8 Nagy 9 Egy 10 Kettő 11 korl. 12 ad.lib. 15,5 18,5 Szül.s. 2 Szopt. 3 Tak. 4 Term.i. 5 SE Növendéknyulak testsúlya, kg 13 Létszám 14 67 63 52 96 86 93 89 - - 182 182 182 - - 4 hetes 15 0,50 a 0,57 b 0,67 c 0,52 a 0,64 b 0,57 0,57 - - XXX XXX NS - 0,13 6 hetes 16 1,02 a 1,08 a 1,22 b 1,02 1,18 b 1,05 a 1,14 b - - XXX XXX XXX - 0,205 9 hetes 17 1,85 a 1,92 ab 2,10 b 1,87 a 2,05 b 1,86 a 2,04 b - - XXX XXX XXX - 0,269 12 hetes 18 2,52 a 2,61 b 2,78 b 2,55 a 2,73 b 2,51 a 2,78 b - - XXX XXX XXX - 0,319 15 hetes 19 3,03 a 3,15 b 3,37 c 3,11 a 3,26 b 3,00 a 3,38 b - - XXX XXX XXX - 0,419 18 hetes 20 3,57 a 3,37 a 3,77 b 3,51 3,63 3,34 a 3,80 b - - X NS XXX - 0,465 Anyanyulak testsúlya, kg 21 Létszám az első term.-kor 22 79 85 78 132 110 114 128 131 111 242 242 242 242-1. term.-kor 23 3,26 a 3,36 a 3,53 b 3,29 a 3,49 b 3,18 a 3,56 b 3,27 a 3,51 b XXX XXX XXX XXX 0,436 1. fialáskor 24 3,60 a 3,74 ab 3,82 b 3,63 a 3,86 b 3,80 a 3,66 b 3,71 3,73 XX XXX X NS 0,39 2. fialáskor 25 3,87 3,86 3,95 3,79 a 4,02 b 3,96 3,83 3,94 3,84 NS XX NS NS 0,37 3. fialáskor 26 4,03 a 3,82 b 4,07 a 3,90 a 4,08 b 4,02 3,94 3,99 3,96 XXX X NS NS 0,32 4. fialáskor 27 4,03 ab 3,86 a 4,14 b 3,90 4,11 4,05 3,95 4,01 3,97 X NS NS NS 0,41 1 Traits, 2 Birth weight, 3 Number of nursing does, 4 Feeding method, 5 Age at first AI (week), 6 Effects, 7 Medium birth weight, 9 High birth weight, 10 One doe, 11 Two does, 12 Restricted feeding, 13 Weight of growing rabbits (kg), 14 Number of growing rabbits, 15 4 weeks of age, 16 6 weeks of age, 17 9 weeks of age, 18 12 weeks of age, 19 15 weeks of age, 20 18 weeks of age, 21 Weight of does (kg), 22 Number of does at the first AI, 23 At the first AI, 24 At the first kindling, 25 At the second kindling, 26 At the 3 rd kindling, 27 At the 4 th kindling 81

1/b Kicsi 7 Közepes 8 Nagy 9 Egy anya 10 Két anya 11 Egy anya 10 Két anya 11 Egy anya 10 Két anya 11 Tulajdonságok 1 Korl. 12 Ad lib. Korl. 12 Ad lib. Korl. 12 Ad lib. Korl. 12 Ad lib. Korl. 12 Ad lib. Korl. 12 Ad lib. Növendékek testsúlya, kg 13 Létszám 14 21 17 14 15 15 15 16 16 15 13 12 12 3 hetes 28 0,36 0,36 0,45 0,41 0,41 0,38 0,50 0,50 0,42 0,43 0,62 0,64 4 hetes 15 0,46 0,48 0,57 0,55 0,55 0,54 0,58 0,60 0,58 0,57 0,78 0,79 6 hetes 16 0,86 1,00 1,10 1,14 1,03 1,10 1,04 1,15 1,03 1,14 1,30 1,41 9 hetes 17 1,68 1,89 1,90 2,02 1,79 1,97 1,94 2,02 1,90 2,05 2,06 2,38 12 hetes 18 2,28 2,60 2,53 2,80 2,51 2,67 2,52 2,80 2,53 2,79 2,73 3,13 15 hetes 19 2,75 3,23 3,60 3,13 3,00 3,28 3,04 3,39 3,05 3,49 3,20 3,81 18 hetes 20 3,17 3,77 3,47 3,82 3,23 3,57 3,26 3,50 3,47 3,97 3,540 4,31 Anyanyulak testsúlya, kg 21 Életkor az első term.-kor/hét 29 15,5 18,5 15,5 18,5 15,5 18,5 15,5 18,5 15,5 18,5 15,5 18,5 15,5 18,5 15,5 18,5 15,5 18,5 15,5 18,5 15,5 18,5 15,5 18,5 Létszám az első term.-kor 22 12 9 8 16 10 8 9 7 13 10 11 13 13 6 12 7 10 8 11 11 20 5 12 11 1. term.-kor 23 2,76 3,02 3,24 3,46 3,17 3,36 3,56 3,65 3,04 3,23 3,43 3,59 3,14 3,40 3,51 3,73 3,20 3,51 3,41 3,52 3,21 3,75 3,68 3,96 1. fialáskor 24 3,49 3,54 3,49 3,57 3,64 3,81 3,75 3,62 3,66 3,76 3,51 3,74 4,05 3,89 3,69 3,72 3,87 3,76 3,54 3,66 4,18 4,26 3,83 3,95 2. fialáskor 25 3,71 3,70 3,93 3,67 3,97 4,09 4,14 3,96 3,54 3,93 3,73 3,76 4,24 3,68 3,85 3,78 4,08 3,95 3,96 3,57 4,01 4,44 3,96 4,03 3. fialáskor 26 3,79 4,02 3,94 3,87 4,30 4,21 4,06 4,22 3,86 3,76 3,70 3,75 3,75 3,80 4,11 3,75 4,33 3,97 3,94 4,05 4,18 4,41 3,97 4,00 4. fialáskor 27 3,94 3,81 4,06 3,85 4,17 4,20 3,98 4,08 4,06 3,96 3,55 3,76 3,79 3,62 4,08 4,09 4,79 3,81 4,11 3,91 4,12 4,63 4,30 4,17 1 Traits, 2 Birth weight, 3 Number of nursing does, 4 Feeding method, 5 Age at first AI (week), 6 Effects, 7 Medium birth weight, 9 High birth weight, 10 One doe, 11 Two does, 12 Restricted feeding, 13 Weight of growing rabbits (kg), 14 Number of growing rabbits, 15 4 weeks of age, 16 6 weeks of age, 17 9 weeks of age, 18 12 weeks of age, 19 15 weeks of age, 20 18 weeks of age, 21 Weight of does (kg), 22 Number of does at the first AI, 23 At the first AI, 24 At the first kindling, 25 At the second kindling, 26 At the 3 rd kindling, 27 At the 4 th kindling, 28 3 weeks of age, 29 Age at the first AI (week) 82

Legjelentősebb hatása a takarmánykorlátozásnak volt. Első termékenyítéskor (1/a. táblázat) az ad libitum és a korlátozva etetett anyanyulak testsúlya 3,56 és 3,18kg volt. A korábban korlátozva, de tenyésztésbevétel után már ad libitum takarmányozott nyulak a másik csoportnál több takarmányt ettek (Gyovai még nem publikált eredményei) és az első fialás után a két csoport testsúlyának sorrendje felcserélődött (1/a. táblázat). Az egyes fialások alkalmával mért testsúly különbség, sorrendben: 140, 130, 80 és 100g volt a korlátozott csoport javára. Az eltérés azonban csak az első termékenyítés alkalmával volt szignifikáns. Számos kutató (SCHLOLAUT és LANGE, 1979; THWAITES, 1989; ROMMERS és mtsai, 1999) bizonyította, hogy visszafogott takarmányozást követően megnő a nyulak étvágya és emiatt átlag feletti súlygyarapodást érnek el. Épp ez a tenyésznövendék nyulak takarmánykorlátozásának lényege. A csökkent fogyasztás miatt nem zsírosodnak el (ROMMERS és mtsai, 2001), tenyésztésbe vételkor ideális kondícióban lesznek, majd a nagyobb takarmányfelvétel miatt valószínűleg kevésbé kerülnek energiadeficites állapotba, és így jobb termelésre lehetnek képesek. A fiatalabb korban tenyésztésbe vett nyulak súlya természetesen kisebb volt, mint a 18,5 hetesen inszemináltaké, de a különbség már az első fialáskor megszűnt (1/a. táblázat). Hasonló eredményekre jutott ROMMERS és mtsai (2001). GYOVAI és mtsai (2002) kísérletében a fiatalon tenyésztésbe vett nyulak testsúlya a termelés későbbi szakaszában még meg is haladta az idősebb korban inszemináltakét. Interakciót csak a második fialáskor mért anyatestsúlyban találtunk a születési súly, a nevelő anyák száma és az első termékenyítés időpontja között (p<0,01). A részletes eredmények szerint az anyanyulak súlya szempontjából is vannak előnyös és hátrányos kezelések. Az 1/b. táblázatban szereplő csoportok közül az életük minden szakaszában előnyös (nagy születési súly, két anyával nevelés, ad libitum takarmányozás és 18,5 hetes korban történő tenyésztésbe vétel) és a végig hátrányos helyzetben levő csoportok (kis születési súly, egy anyával nevelés, korlátozott takarmányozás és 15,5 hetes korban történő tenyésztésbe vétel) között az első termékenyítéskor, illetve az első, a második, a harmadik, és a negyedik fialáskor mért testsúlyban jelentős, de folyamatosan csökkenő: 1200, 460, 330, 210 és 230g-os különbség alakult ki. ROMMERS és mtsai (2001) az eltérő takarmányadag és a tenyésztésbevételi életkornak a hatását vizsgálták új-zélandi anyanyulakon. Eredményeik szerint a korlátozva etetett és 14,5 hetesen tenyésztésbe vett anyanyulak első fialáskori testtömege (3621g) lényegesen elmarad az ad libitum takarmányozott, és 17,5 hetes korban tenyésztésbe vett társaikétól (4489g). A korlátozva takarmányozott és később tenyésztésbe vett anyanyulak első fialáskori testtömege (4139g) alig különbözött az ad libitum etetett és korábban tenyésztésbe vett társaikétól (4121g). Mindezek bizonyítják, hogy a táplálóanyag-ellátottság minden életkorban hatással van a nyulak növekedésére, kondíciójára., Ez a befolyás hosszú távon is kimutatható, és akár a növendék, akár az anyanyulak termelését befolyásolhatja. KÖVETKEZTETÉS A vizsgált tényezők minden esetben szignifikánsan befolyásoltás a növendéknyulak és több esetben az anyanyulak testsúlyát. Az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy már a vemhesség és a szoptatás alatti táplálóanyag ellátottságnak is hosszú távú hatása van. Az anyanyulak termelési adatainak értékelése után kapunk 83

azonban csak információt arról, hogy melyéletkorban célszerű a tápláltságot javítani, és mikor előnyös a takarmány, illetve a súlygyarapodás visszafogása, melyik felnevelési mód kedvező a hosszú élettartam és a magas termelési szint szempontjából. Köszönetnyilvánítás: A kísérlet az OTKA TS 044743 sz. pályázat támogatásával valósult meg. IRODALOMJEGYZÉK BERSÉNYI A., ZÖLDÁG L., FEKETE S., ESZES F., HULLÁR I., GLÁVITS R., KULCSÁR M. 1999. Effect of feeding intensity on endocrine and genital development in femal rabbits during puberty. (in Hung.) 11. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 77-81. FEKETE S., GIPPERT T., 1981. Studies on the effect of different restricted rations in broiler rabbit production. Magyar Állatorvosok Lapja, 36. (7):484-488. GYARMATI T., SZENDRŐ ZS., MAERTENS L., MILISITS G., BIRÓ-NÉMETH E., RADNAI I., MATICS ZS., 2000. Effect of suckling twice a day on the performance of suckling and growing rabbits. World Rabbit Sci., Vol. 8. Suppl. 1, 283-290. GYOVAI M., SZENDRŐ ZS., BIRÓ-NÉMETH E., RADNAI I., MATICS ZS., NAGY I., 2002. Effects of nutrient supply at fetal, suckling and growing age and of age at first breeding on the performance of does. Preliminary results. (in Hung.) 14. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 55-63. MAERTENS L., 1992. Rabbit nutrition and feeding: a review of some recent developments. J.Appl.Rabbit Res., 15. 889-913. MCNITT J.I., MOODY G.L. JR., 1991. Effect of length of feeding time on performance of fryer rabbits. J.Appl.Rabbit Res., 14. 9-10. PERRIER G., OUHAYOUN J., 1996. Growth and carcass traits of the rabbit. A comparative study of three modes of feeding rationing during fattening. In: Proc. 6 th World Rabbit Congress, Toulouse, 3. 225-232. POIGNER J., 2000. A születési súlyon és az alomlétszámon keresztül érvényesülő anyai hatás vizsgálata házinyúlon. Doktori értekezés, Kaposvári Egyetem, Kaposvár ROMMERS J.M., KEMP B., MEIJERHOF R., NOORDHUIZEN J.P.T.M., 1999. Rearing management of rabbit does: a review. World Rabbit Sci.,Vol. 7 (3), 125-138. ROMMERS J.M., MEIJERHOF R., NOORDHUIZEN J.P.T.M., KEMP B., 2001. Effect of different feeding levels during reasing and age at first insemination on body development, body composition and puberty charachteristics of rabbit does. World Rabbit Sci.,Vol. 9 (3), 101-108. SCHLOLAUT W., LANGE K., 1979. Kompensatorisches Wachstum bei Jungmastkaninchen. Züchtundskunde, 51, (3) S. 227-233. SCHULTE I., HOY S., 1997. Untersuchungen zur Saugeverhalten und zur Mutter-Kind Beziehung bei Hauskaninchen. Berliner Münchener Tierärz. Wochenschr. 110. 134-138. SZENDRŐ ZS., SZABÓ S., HULLÁR I., 1988. Effect of reduction of eating time on production of growing rabbits. Proc 4 th World Rabbit Congress, Budapest, Vol. 3., 104-114. SZENDRŐ ZS., GYOVAI M., BIRÓNÉ NÉMETH E., RADNAI I., NAGY I., MATICS ZS., 2001a. Effect of nutritional status of foetus, suckling and growing rabbits on their production between 3 and 13 weeks of age. Állattenyésztés és Takarmányozás 50. 6. 549-554. SZENDRŐ ZS., MIHÁLOVICS GY., MILISITS G., BIRÓNÉ NÉMETH E., RADNAI I., 2001b. Effect os reduction of feeding time on production in growing rabbits. Állattenyésztés és Takarmányozás, 50. 3. 257-263. SZENDRŐ ZS., MAERTENS L., 2001. Maternal effect during pregnancy and lactation in rabbits. (A review) Acta Agraria Kaposváriensis, vol. 5. No. 2., 1-21. SZENDRŐ ZS., GYARMATI T., MAERTENS L., BIRÓNÉ NÉMETH E., RADNAI I., MILISITS G., MATICS ZS., 2002. Effect of nursing by two does on the performance of suckling and growing rabbits. Anim. Sci. vol.74. 117-126. TAG EL DEN T.H., MERVAT A.A., MOLNÁR J., 1988. Effect on restricting feeding period on feed intake and digestibility of matter in rabbit. Proc 4 th World Rabbit Congress, Budapest, Vol. 3., 216-222. THWAITES C. J., 1989. Growth, feed and water intake after feed or water restriction in the New Zealand White rabbit. J. Appl. Rabbit Res., 2. 2.86-89. VÁSQUEZ MARTINEZ R., PETERSEN J., MENNICKEN L., 1999. Maternale Einflüsse auf die Entwicklung und Leistung von Jungkaninchen. Züchtungskunde, 71. (5) 392-403 84