Gyorsforgalmi közúthálózat nyomvonalával összefüggésben indítható kártalanítási eljárás... 12

Állattartás és állatvédelem (jogorvoslat)... 1 Bányaszolgalom... 4 Birtokvédelem (jogorvoslat)... 6 Fakivágás (jogorvoslat)... 9 Gyorsforgalmi közúthálózat nyomvonalával összefüggésben indítható kártalanítási eljárás... 12 Helyi adókkal kapcsolatos ügyek... 16 Ipari tevékenység bejelentése, engedélyezése (jogorvoslat)... 19 Kereskedelmi tevékenység bejelentése, engedélyezése (jogorvoslat)... 22 Kisajátítási eljárás... 25 Településrendezéssel összefüggő kártalanítás (Korlátozási kártalanítás)... 35 Környezetvédelmi, természetvédelmi ügyek jogorvoslat (levegővédelem, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás)... 38 Közlekedési igazgatás... 44 Külföldön történő házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítvány kiadása... 46 Lakcímrendezés (lakcím érvénytelenné nyilvánítása)(jogorvoslat)... 47 Másodfokú építésügyi szakhatósági eljárás telekalakítási engedélyezés során... 49 Mozgáskorlátozott személyek parkolási igazolványával kapcsolatos ügyek (jogorvoslat)... 52 Nem magyar állampolgár magyarországi házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítvány bemutatása alóli felmentés megadása... 55 Szálláshely-szolgáltatás (jogorvoslat)... 57 Temetkezési szolgáltatás (jogorvoslat)... 60 Útlejegyzési eljárás... 63 Vásár, piacok engedélyezése, bevásárlóközpontok bejelentése (jogorvoslat)... 66 Ügyintézők elérhetősége... 69

Ügytípus megnevezése: Állattartás és állatvédelem (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: Állattartási és Állatvédelmi hatáskörök szerteágazóak. Esetenként a Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatósága is eljárhat, mely döntéssel szembeni fellebbezést már nem a kormányhivatal bírál el. Jogosultak köre: Az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. (Akit a hatóság döntésében kötelezett) Fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Szükséges iratok: A hatóság döntése ellen előterjesztett fellebbezés. A fellebbezést az ügy összes iratával felterjeszti a döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. Nyomtatványok elérhetősége: A fellebbezéshez külön, e célra rendszeresített nyomtatvány nincs. Eljárási költségek: Az eljárás illetékköteles. Határozat elleni fellebbezésért 5000 forint illetéket kell fizetni, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg. Amennyiben a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható, az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés értéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000.- Ft-ja után 400.- Ft, de legalább 5.000.- Ft, legfeljebb 500.000.- Ft. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. Hol intézzem el? Az ügyfél az elsőfokú határozat, végzés ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezést az első fokú hatóság az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. 1

Jegyző döntésével szemben előterjesztett fellebbezést, amennyiben az első fokú hatóság fellebbezéssel támadott döntését nem javítja ki, nem egészíti ki, nem módosítja, nem vonja vissza, vagy a fellebbezést nem utasítja el érdemi vizsgálat nélkül, akkor az illetékes Kormányhivatal bírálja el. A Kormányhivatal a döntést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Ügyintézési idő: A másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését, az iratok megérkezését követő naptól számított harminc napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá egyes adatoknak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítékok ismertetésére szabályozott eljárás időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. Kapcsolódó jogszabályok: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 334/2006. (XII.23.) Korm. rendelet az állatvédelmi hatóság kijelöléséről 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 2

4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: hatosag@szszbmkh.hu B épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/599-335. - Dankóné Dr. Nagy Enikő - Horváth Tamás Nyíregyháza, 2013. április 25. Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője 3

Ügytípus megnevezése: Bányaszolgalom Ügytípus rövid leírása: Ügyfélnek minősülnek a bányaszolgalommal érintett ingatlanok tulajdonosai és azok, akiknek az ingatlanokon az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van (pl. haszonélvező, használó, bérlő, vagyonkezelő), a széljegyzetként már feltüntetett jogszerző, továbbá mindazon ingatlan-nyilvántartáson kívüli egyéb jogosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a bányaszolgalmi jog alapítása érinti. Az olyan tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult részére, akinek a lakóhelye (székhelye) ismeretlen vagy személye nem állapítható meg egyértelműen a hivatal megkeresésére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. A bányaszolgalmi jog alapítására irányuló eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes kormányhivatal folytatja le a kisajátítási eljárás szabályai szerint. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A fél azonban a határozat bírósági felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól. A bíróság a határozatot nem változtathatja meg. Jogosultak köre: Jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki bányavállalkozó. Szükséges iratok: Kérelem tartalmazza az alábbi adatokat: A kérelemhez a bányavállalkozónak csatolnia kell a bányászati létesítményre vonatkozó dokumentációkat. A kérelemhez mellékelni kell: a kisajátítási tervet, bányaszolgalmi jogi tervet öt példányban; a kérelmező bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevéről, lakáscíméről (telephelyéről), ha ezek az adatok a kisajátítási terv, bányaszolgalmi jogi terv elkészítését követően megváltoztak; a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll; A mellékletnek tartalmaznia kell azokat az iratokat is kártalanítási ajánlat, tértivevény -, amellyel a kérelmező bizonyítja, hogy megegyezés alapján nem tudott bányaszolgalmi jogot alapítani. Nyomtatványok elérhetősége: Nincs jogszabály által rendszeresített nyomtatvány a bányaszolgalmi tárgyú kérelem tárgyában. 4

Eljárási költségek: A kérelmezőnek 3.000,- Ft illetéket kell illetékbélyegben lerónia ingatlanonként a kérelem benyújtásakor. Hol intézzem el? A bányaszolgalmi jog alapítása iránti kérelem szóban és írásban is benyújtható. A kérelmet szóban és írásban a területileg illetékes fővárosi és megyei Kormányhivataloknál lehet előterjeszteni, illetve benyújtani. Ügyintézési idő: A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére indul meg. A hatóság az ismert ügyfelet 8 napon belül értesíti az eljárás megindításáról, kivéve a kérelmező ügyfelet, akit csupán erre vonatkozó kérése esetén szükséges értesíteni. A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, harminc napon belül kell meghozni, és gondoskodni kell a döntés közléséről. Kapcsolódó jogszabályok: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: hatosag@szszbmkh.hu B épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/599-335. - Horváth Tamás - Dankóné dr. Nagy Enikő B épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/599-334. - Inzsöl János Nyíregyháza, 2013. április 30. Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője 5

Ügytípus megnevezése: Birtokvédelem (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani. Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. Jogosultak köre: Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja. A birtokvédelmi eljárás során hozott végzés elleni fellebbezést a Kormányhivatal bírálja el. Fellebbezésre jogosult az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. (Akire a döntés rendelkezést tartalmaz.) Fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Szükséges iratok: A hatóság döntése ellen előterjesztett fellebbezés. A fellebbezést az ügy összes iratával felterjeszti a döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. Nyomtatványok elérhetősége: Az ügytípushoz formanyomtatvány nem tartozik. Eljárási költségek: Az eljárás illetékköteles. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. Hol intézzem el? Az ügyfél az elsőfokú végzés ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezést az első fokú hatóság az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, 6

visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztés megelőzően visszavonták. Jegyző döntésével szemben előterjesztett fellebbezést, amennyiben az első fokú hatóság fellebbezéssel támadott döntését nem javítja ki, nem egészíti ki, nem módosítja, nem vonja vissza, vagy a fellebbezés nem utasítja el érdemi vizsgálat nélkül, akkor az illetékes Kormányhivatal bírálja el. Ügyintézési idő: A másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését, az iratok megérkezését követő naptól számított harminc napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá egyes adatoknak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítékok ismertetésére szabályozott eljárás időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. Kapcsolódó jogszabályok: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól; 228/2009. (X. 16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1960. évi 11. törvényerejű rendelet a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: hatosag@szszbmkh.hu B épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/599-335. - Dankóné Dr. Nagy Enikő - Horváth Tamás B épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/599-334. - Inzsöl János Nyíregyháza, 2013. április 25. 7

Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője 8

Ügytípus megnevezése: Fakivágás (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. Amennyiben a jegyző ügyintézési határidőn belül nem dönt a közterületen lévő fás szárú növény kivágásáról, az engedélyt a kérelemben foglaltak szerint megadottnak kell tekinteni. A közterületen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi. A jegyző a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosultat a fás szárú növény kivágására kötelezi, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el. Magánterületen álló fák, cserjék kivágását a helyi önkormányzat szabályozhatja, engedélyhez kötheti. Jogosultak köre: Az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. (Akit a hatóság döntésében kötelezett) Fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Szükséges iratok: A hatóság döntése ellen előterjesztett fellebbezés. Nyomtatványok elérhetősége: Az ügytípushoz formanyomtatvány nem tartozik. Eljárási költségek: Az eljárás illetékköteles. Határozat elleni fellebbezésért 5000 forint illetéket kell fizetni. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. 9

Hol intézzem el? Az ügyfél az elsőfokú határozat, végzés ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezést az első fokú hatóság az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztés megelőzően visszavonták. Jegyző döntésével szemben előterjesztett fellebbezést, amennyiben az első fokú hatóság fellebbezéssel támadott döntését nem javítja ki, nem egészíti ki, nem módosítja, nem vonja vissza, vagy a fellebbezés nem utasítja el érdemi vizsgálat nélkül, akkor az illetékes Kormányhivatal bírálja el. A Kormányhivatal a döntést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Ügyintézési idő: A másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését, az iratok megérkezését követő naptól számított harminc napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá egyes adatoknak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a bizonyítékok ismertetésére szabályozott eljárás időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. Kapcsolódó jogszabályok: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól; 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól; 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről; 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről. 10

Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: hatosag@szszbmkh.hu B épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/599-335. - Dankóné Dr. Nagy Enikő - Horváth Tamás Nyíregyháza, 2013. április 25. Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője 11

Ügytípus megnevezése: Gyorsforgalmi közúthálózat nyomvonalával összefüggésben indítható kártalanítási eljárás Ügytípus rövid leírása: A kártalanítás célja, hogy a törvényi korlátozások miatti szűkített ingatlanhasználat (azaz a Magyar Állam részére történő rendelkezésre tartása) fejében pénzbeli kárpótlást nyújtson. A kártalanításnak az a feltétele, hogy a tulajdonos ingatlana olyan gyorsforgalmi út mellett helyezkedjen el, amely esetében a Kormány rendelettel megállapítja a nyomvonalat és a gyorsforgalmi út tengelyétől számított 250-250 m széles területsávot. Ezen a területsávon a kormányrendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül tilos a terepviszonyokat megváltozató munkát végezni, és csak közlekedési hatóság előzetes engedélye alapján lehet jogerős engedély szerinti építési munkát végezni. Négy éven belül a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát is csak akkor lehet megváltoztatni, ha azt előzetesen a közlekedési hatóság engedélyezte. A Kormány a 250 m-nél keskenyebb területsávot is megállapíthat. A kártalanítás alapját és mértékét az akadályoztatás időtartama, jellege, az akadályoztatást megelőző használathoz képesti változás képezi. A tilalom, illetve a használati korlátozás nem terjed ki a nyomvonal megállapítását megelőzően jogerősen engedélyezett építési munkákra. A tilalommal, illetve használati korlátozással bekövetkező akadályoztatás (az ingatlannak gyorsforgalmi út céljára történő rendelkezésre tartása) miatt a tulajdonos (haszonélvező) javára az akadályoztatás (rendelkezésre tartás) időtartamára, jellegére, az akadályoztatást megelőző használathoz képest megállapítható mértékére figyelemmel egyszeri kártalanítást kell fizetni. Ha az ingatlan gyorsforgalmi út céljára történő megszerzése adásvétellel történik, a kártalanítás az építtető és a tulajdonos (haszonélvező) közötti megállapodás tárgya, azt a kisajátítás esetén pedig a kisajátítási kártalanítás összegének megállapítása során, a kisajátítással kapcsolatos esetleges értékveszteség körében kell figyelembe venni. Milyen időtartamra vonatkozik a kártalanítás, illetve milyen korlátozások állhatnak fenn? A Kormány által rendelettel megállapított, nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül - tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. Ez a tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy egy része állami tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn. A Kormány által rendelettel megállapított, nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül - a) más hatóság hatáskörébe tartozó építési vagy egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó jogerős engedély alapján végezhető tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható, b) a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet megváltoztatni,ha azt előzetesen a közlekedési hatóság engedélyezte. 12

Utóbbi korlátozás a megjelölt időtartamon belül csak a Kormány által rendelettel megállapított, nyomvonallal érintett területsávban levő ingatlannak állami tulajdonként való birtokbavételéig áll fenn. Milyen munkálatokat lehet végezni? A Kormányrendelettel megállapított, nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül - tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. Ez a tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy egy része állami tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn. A Kormányrendelettel megállapított nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül - a) más hatóság hatáskörébe tartozó építési vagy egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó jogerős engedély alapján végezhető tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható, b) a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet megváltoztatni, ha azt előzetesen a közlekedési hatóság engedélyezte. Az engedélyt a közlekedési hatóság megadja, ha a) a tevékenység bontási munka, vagy az állékonyságot, életet, egészséget, köz-és vagyonbiztonságot veszélyeztető károk megelőzését, illetve a károk elhárítását szolgálja, továbbá b) a tevékenység értéknövekedést nem eredményez vagy eredményez ugyan, de a tulajdonos - kisajátítás vagy az autópálya építtetővel kötendő adásvételi szerződés esetén - lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként történő érvényesítéséről. A tilalom, illetve használati korlátozás nem terjed ki a nyomvonal megállapítását megelőzően jogerősen engedélyezett építési munkákra. Gyorsforgalmi útnak minősül: A 2003. évi CXXVIII. tv 1. számú mellékletében szereplő utak jegyzéke tartalmazza. Az akadályoztatás jellege az akadályoztatás mértékére utal, az előzetes használati módhoz képesti korlátozás jellege az, hogy korlátozottan, vagy egyáltalán nem végezhet az ingatlanon munkákat. Jogosultak köre: Az eljárás kezdeményezésére, illetve kártalanításra jogosult az a tulajdonos, illetve haszonélvező ( vagy az általuk meghatalmazott) akinek az ingatlana a fentebb kifejtett, jogszabályban megjelölt közúthálózat nyomvonala mellett és módon helyezkedik el. Szükséges iratok: Az írásban benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat: ügyfél neve, címe (esetleg értesítési cím, telefonszám, egyéb elérhetőségek), a kérelem tárgya (kártalanítás), az ingatlan adatait: az ügyfél tulajdonosa vagy haszonélvezője-e az ingatlannak, az ingatlan címe, helyrajzi száma, annak a gyorsforgalmi útnak a száma, amely mellett az ingatlan elhelyezkedik. az ügyféli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az akadályoztatás miben nyilvánult 13

Nyomtatványok elérhetősége: A kérelmet szóban és írásban is be lehet nyújtani. A kérelemnek nincs formanyomtatványa, azt a kérelmezőnek kell megfogalmaznia. Eljárási költségek: A kérelem jogalapjának fennállása esetén az eljáró szakértő díját és költségeit a kérelmezőnek kell megelőlegeznie. Ha szakértő kártalanítást állapít meg, a szakértő díját és költségét a gyorsforgalmi út építtetője viseli. Hol intézzem el? Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály A kártalanítás iránti kérelmet a Kormányablaknál és a Kormányhivatalnál lehet benyújtani. A Kormányablaknál csak az ügy indítása történik meg. A kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás hiányában a tulajdonos kérelmére a kormányhivatal állapítja meg. a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére rendelkezésre álló keret terhére. A kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. Ügyintézési idő: A kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül kell a hivatalnak döntést hoznia. Az érdemi döntéshozatal előtt a hivatalnak szakértőt kell kirendelnie és tárgyalást kell tartania. A szakvélemény elkészítésének időtartama az eljárási határidőbe nem számít bele. Kapcsolódó jogszabályok: 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 2003. évi CXXVIII. tv. a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről. 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) Ügyintéző neve elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: hatosag@szszbmkh.hu B épület II. emelet 240. iroda telefon: 06/42/599-333. - Dr. Kálmán Márta B épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/599-335. - Horváth Tamás - Dankóné dr. Nagy Enikő B épület II. emelet 234. iroda telefon: 06-42/599-334. - Inzsöl János 14

Nyíregyháza, 2013. április 25. Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője 15

Ügytípus megnevezése: Helyi adókkal kapcsolatos ügyek Ügytípus rövid leírása: I. Másodfokú ügyintézés keretében: - Helyi adóügyekben (építményadó, telekadó, magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó, iparűzési adó, továbbá elévülésig, a már megszüntetett két helyi adónemben: vállalkozók kommunális adója és építmény utáni idegenforgalmi adó), - Gépjárműadó ügyekben, - Termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó megállapítási ügyekben, - Talajterhelési díjfizetéssel kapcsolatos ügyekben az önkormányzati adóhatóságok (jegyzők) elsőfokú döntései (határozatok, végzések) ellen benyújtott fellebbezések, felügyeleti intézkedés iránti kérelmek (jogorvoslati kérelmek) elbírálása. I. fokú ügyintézés keretében: - Az önkormányzati adóhatóságok által lefolytatott végrehajtási eljárásokkal (ide értve az adók módjára behajtandó köztartozásokat is) kapcsolatos végrehajtási kifogások elsőfokú ügyintézése. A kormányhivatal az elkésett, határidőn túl benyújtott jogorvoslati kérelmet elkésett fellebbezésként, a felügyeleti intézkedés megtétele érdekében benyújtott kérelmet felügyeleti jogkörében eljárva bírálja el. A kormányhivatal a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A jogorvoslati eljárás eredményeként a kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti. Ha a döntés meghozatalához nincs elég adat, illetve a tényállás további tisztázása szükséges, akkor a megsemmisítés mellett az ügyben eljárt elsőfokú adóhatóságot új eljárásra utasítja. - A felügyeleti intézkedés mellőzéséről, illetve a felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a kormányhivatal az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti. Jogosultak köre: - Azon magánszemélyek, - Jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, - magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése akik terhére (javára) az elsőfokú adóhatóság jogot, vagy kötelezettséget állapított meg, illetve végrehajtási eljárást indított. Magánszemélyt, ha nem kíván személyesen eljárni, akkor törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra 16

jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti. Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet a képviseleti joggal rendelkező személy, vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti. Szükséges iratok: - Fellebbezés, - illetve a határidőn túl benyújtott kérelem esetében a felügyeleti intézkedés iránti kérelem, - végrehajtási kifogás. A kérelem illetékköteles. (Az eljárási illetéket az elsőfokú adóhatóság illetékbeszedési számlájára kell megfizetni kivéve a végrehajtási kifogást elbíráló döntés ellen benyújtott fellebbezésnél, ahol azt illetékbélyegben kell leróni). Az elsőfokú eljárás során keletkezett iratokat az elsőfokú adóhatóság vezetője terjeszti fel a hivatalhoz, az ügyfélnek további iratot csak akkor kell - az említetteken kívül -becsatolnia, ha az elsőfokú eljárás során az nem állt rendelkezésre, azt nem mutatta be. Nyomtatványok elérhetősége: Az ügytípushoz nem tartozik formanyomtatvány. Eljárási költségek: - A fellebbezés és a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékének mértéke: a vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- forintja után 400 Ft, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 500.000,- Ft. Ha az eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- Ft. Amennyiben a felügyeleti intézkedés iránti eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke a felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 500 forint, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a felügyeleti intézkedés iránti kérelem tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg és az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés illetéke 50 000 forint. - Végzés elleni fellebbezésért 3000,- forint illetéket kell fizetni. - A végrehajtási kifogás illetéke 5.000,- forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10.000,- forint. - A másodfokú határozat ellen benyújtott kereset illetéke: a pertárgyérték 6 %-a, de legalább 15.000,- Ft, legfeljebb 1.500.000,- Ft. Az eljárási illetéket annyiszor kell megfizetni, ahány határozat felülvizsgálatát kéri az ügyfél. 17

Hol intézzem el? A jogorvoslati kérelmeket az illetékes Megyei Kormányhivatalhoz címezve az elsőfokú adóhatósághoz (jegyzőhöz) kell benyújtani. Az elsőfokú adóhatóság vezetője a jogorvoslati kérelmet az eljárás során keletkezett iratokkal együtt -legkésőbb 15 napon- belül felterjeszti a kormányhivatalhoz. A fizetési halasztásra, részletfizetésre és az adótartozás mérséklésére irányuló kérelmeket a hatáskörrel rendelkező elsőfokú adóhatósághoz kell benyújtani, mely döntés ellen a kormányhivatalhoz fellebbezést lehet előterjeszteni. Ügyintézési idő: - fellebbezés és felügyeleti intézkedés iránti kérelem esetében: a kérelemnek és az iratoknak a kormányhivatalhoz történő megérkezését követő 30 nap, kivéve az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést, ahol az ügyintézési határidő 60 nap. - végrehajtási kifogásról a kormányhivatal a kérelem és az iratok megérkezését követő 15 nap alatt dönt. Kapcsolódó jogszabályok: - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) - A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 1. sz. mell. 9.4.-9.5. pontja - A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 11. Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: hatosag@szszbmkh.hu B épület II. emelet 238. iroda telefon: 06/42/599-331. - Kozák Ferenc - Dr. Béres Diána Nyíregyháza, 2013. április 25. Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője 18

Ügytípus megnevezése: Ipari tevékenység bejelentése, engedélyezése (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II.27.) Korm. rendelet tartalmazza a bejelentés-köteles és telepengedély-köteles ipari tevékenységek körét. Bejelentéshez kötött ipari tevékenység esetében az ipari tevékenység folytatója a folytatni kívánt ipari tevékenységet az ipari tevékenység megkezdését a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél - az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon - köteles írásban bejelenteni. A telepengedély kiadására irányuló kérelmet erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, aki a telepengedélyezési eljárást lefolytatja. A kormányhivatal elbírálja telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése ügyében az illetékes jegyző által hozott döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket. A kormányhivatal hiánypótlásra szólítja fel a fellebbezőt, ha a kérelemben hivatkozott tényeket irattal, bizonyítékokkal nem támasztotta alá, vagy a fellebbezési díjat nem rótta le. A fellebbezési eljárásban megfizetett eljárási díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a határozat vagy az intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésre hivatalból, a fellebbezési eljárás során meghozott döntésben intézkedik a kormányhivatal. A másodfokú döntés a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, azonban jogszabálysértésre hivatkozva a közléstől számított 30 napon belül a döntés felülvizsgálatát lehet kérni az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a kormányhivatal ellen indított keresettel. Jogosultak köre: A jegyző elsőfokú döntésével szemben az ügyfél a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be. Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az elsőfokú döntés érinti, illetve bejelentés- köteles tevékenység esetén akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. A telepengedélyezési eljárásban ügyfélnek minősül a teleppel közvetlenül szomszédos, a teleppel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetén a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetén az elnök. 19

Szükséges iratok: Az elsőfokú eljárás iratai, valamint a fellebbezés. Nyomtatványok elérhetősége: Az ügytípushoz formanyomtatvány nem tartozik. Eljárási költségek: Az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés a telepengedélyezési eljárásban igazgatási szolgáltatási díjfizetési köteles. A fellebbezési eljárás díja 6000 Ft. A díj a telepengedélyezésben eljáró hatóság bevétele. A díjfizetési kötelezettség az eljáró hatóság pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy a költségvetési számlájára történő átutalási megbízatással teljesíthető. Hol intézzem el? A fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóságnál kell benyújtani az illetékes kormányhivatalhoz címezve. A jegyző a fellebbezést az ügy összes iratával, valamint a fellebbezésről kialakított álláspontjával együtt amennyiben a fellebbezés alapján a döntését nem javítja, illetve egészíti ki, nem módosítja, vonja vissza vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül hivatalunkhoz felterjeszti. A kormányhivatal, mint másodfokú hatóság a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a kormányhivatal a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. A kormányhivatal a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a jegyzőhöz, aki intézkedik a döntés kézbesítése iránt. Ügyintézési idő: Az ügyintézési határidő az elsőfokú hatóság által a fellebbezéssel egyidejűleg felterjesztett iratanyagnak a Kormányhivatalhoz történő megérkezését követő napjától számított harminc nap. Az ügyintézési határidő annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Kapcsolódó jogszabályok: 57/2013. (II.27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól 35/1999. (X. 13.) BM rendelet 20

a telepengedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatás díjáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: hatosag@szszbmkh.hu B épület II. emelet 238. iroda telefon: 06/42/599-331. - Dr. Béres Diána Nyíregyháza, 2013. április 25. Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője 21

Ügytípus megnevezése: Kereskedelmi tevékenység bejelentése, engedélyezése (jogorvoslat) Ügytípus rövid leírása: Aki a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, az köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni, illetve a jogszabályban meghatározott egyes kereskedelmi tevékenységekre engedélyt kérni. Mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, valamint az üzleten kívüli kereskedelem esetében a kereskedő székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője, minden más esetben a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzője az illetékes kereskedelmi hatóság. A kormányhivatal elbírálja kereskedelmi igazgatási jogkörben az elsőfokú hatóság által hozott döntések elleni jogorvoslati kérelmeket. A másodfokú eljárásban hiánypótlási felhívásra kerül sor, ha a kérelemben hivatkozott tényeket irattal, bizonyítékokkal nem támasztották alá, vagy a fellebbezési illetéket nem rótták le. A fellebbezési eljárásban megfizetett eljárási illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a határozat vagy az intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésre hivatalból, a fellebbezési eljárás során meghozott döntésben intézkedik a kormányhivatal. A kormányhivatal másodfokú döntése a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, azonban jogszabálysértésre hivatkozva a közléstől számított 30 napon belül az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a döntés felülvizsgálatát lehet kérni a kormányhivatal ellen indított keresettel. Jogosultak köre: A jegyző elsőfokú határozatával szemben az ügyfél a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be. Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység esetén ügyfél a bejelentő. A működési engedélyezési eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az üzlet, valamint - a külön jogszabály szerinti vásáron és piacon, valamint a bevásárlóközpontban lévő üzlet kivételével - az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök. Továbbá ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az elsőfokú döntés érinti, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Szükséges iratok: Az elsőfokú eljárás iratai, valamint a fellebbezés. 22

Nyomtatványok elérhetősége: Az ügytípushoz formanyomtatvány nem tartozik. Eljárási költségek: Az I. fokú hatóság határozata elleni fellebbezés illetéke 5000,- forint, míg a végzése elleni fellebbezés illetéke 3000,- forint, melyet illetékbélyeg formájában kell leróni a fellebbezésen. Hol intézzem el? A fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóságnál kell benyújtani az illetékes kormányhivatalhoz címezve. A jegyző a fellebbezést az ügy összes iratával, valamint a fellebbezésről kialakított álláspontjával együtt amennyiben a fellebbezés alapján a döntését nem javítja, illetve egészíti ki, nem módosítja, vonja vissza vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül hivatalunkhoz felterjeszti. A kormányhivatal, mint másodfokú hatóság a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A kormányhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a kormányhivatal a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. A kormányhivatal a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a jegyzőhöz, aki intézkedik a döntés kézbesítése iránt. Ügyintézési idő: Az ügyintézési határidő az elsőfokú hatóság által a fellebbezéssel egyidejűleg felterjesztett iratanyagnak a Kormányhivatalhoz történő megérkezését követő napjától számított harminc nap. Az ügyintézési határidő annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Kapcsolódó jogszabályok: 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 23

Ügyintéző neve, elérhetősége: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. e-mail: hatosag@szszbmkh.hu B épület II. emelet 238. iroda telefon: 06/42/599-331. - Dr. Béres Diána Nyíregyháza, 2013. április 25. Dr. Gégény Zoltán sk. Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Vezetője 24

Ügytípus megnevezése: Kisajátítási eljárás Ügytípus rövid leírása: Kisajátítással az ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényben (a továbbiakban:kstv.) meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett. Kisajátítás közérdekű céljai: a) honvédelem; b) nemzetközi szerződés alapján megvalósuló területcsere; c) terület- és településrendezés; d) kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsoló oktatási, egészségügyi, szociális létesítmény elhelyezése; e) közlekedési infrastruktúra fejlesztése; f) energiatermelés; g) energiaellátás; h) bányászat; i) elektronikus hírközlési szolgáltatás; j) örökségvédelem; k) természetvédelem; l) vízgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás; m) fenntartható erdőgazdálkodás, valamint véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés; n) építésügyi korlátozások felszámolása; o) az ingatlant terhelő, az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó, vagy megszüntető közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése; p) környezetvédelem; 25

q) sportinfrastruktúra fejlesztése. A kisajátítás esetei: a) a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy külön törvény alapján a közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításában a tulajdonossal nem jött létre megállapodás, illetve e jogokat az illetékes hatóság nem engedélyezte; b) az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel törvényben meghatározott esetben csere útján nem lehetséges; Az adásvételi vagy csereszerződés megkötését meghiúsultnak kell tekinteni, ha - a kisajátítást kérőnek a kisajátítási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül megtett ajánlatát a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a kézhezvételtől számított harminc napon belül nem fogadja el, illetve arra nem nyilatkozik; - a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg egyértelműen, illetve az ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban és azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték, feljegyzés alatt áll, illetve más módon igazolták; vagy - a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye ismeretlen, vagy a kisajátítást kérő ajánlatának közlése részükre egyéb körülményeik folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna; önmagában a tulajdonosok vagy más kártalanításra jogosultak nagy száma nem minősül ilyen egyéb körülménynek. c) a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna; és d) a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják. Ennek mérlegelése során a kisajátítási hatóság a közérdekű tevékenység jelentőségét, így különösen a terület fejlődésére gyakorolt hatását, a tevékenységgel, szolgáltatással ellátásra kerülők számát, a foglalkoztatásra gyakorolt hatását és az ingatlan jellemzőit kell egybevetnie, örökségvédelmi érték, természetvédelmi érték esetén annak jelentőségét és a tulajdonelvonás arányosságát kell vizsgálnia. Jogosultak köre: A kisajátítás iránti kérelmet a kisajátítást kérő nyújtja be. Az állam, önkormányzat mint kisajátítást kérő nevében a tulajdonosi jogot gyakorló szerv, illetve az a szerv járhat el, amelyet az állami, önkormányzati tulajdonosi jogokat gyakorló szerv meghatalmaz, vagy az eljárásra jogszabály jelöl ki, vagy amely olyan állami, önkormányzati költségvetési szerv, amelynek jogszabály vagy az alapító okirata alapján a kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítása a feladatkörébe tartozik. Kisajátítást kérő harmadik személyként a 36. (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a tevékenység végzésére engedéllyel 26