E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás

1 E L Ő T E R J E S Z T É S Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének a augusztus 18-ai rendkívüli ülésére Tárgy: Terület- és településrendezési ügyek Előterjesztő: Huszárné Lukács Rozália Szavazás módja: egyszerű többség Tisztelt Képviselő-testület! Az előterjesztésben szereplő, magántulajdonban lévő földterületek rendezése kapcsán az alábbiakról tájékoztatom a képviselő-testületet: - mindkét földterület esetén kialakult jelenlegi állapot a es évek elejéhez kötődik, - mindkét földterület rendezése az önkormányzat településrendezési céljait szolgálja, - a területek rendezése mindkét esetben közérdekű cél megvalósításának alapja, azonban az önkormányzatnak a területrendezés során figyelembe kell vennie a magántulajdonosok érdekeit is. Közös érdek, hogy a közérdekű cél megvalósítása lehetőleg a legkisebb érdeksérelemmel járjon. 1. Báta belterületen hrsz lévő, Sümegi Mihály (Báta, Fő u. 180.) szám alatti lakos tulajdonát képező földterület egy része a évben épült szennyvízátemelő kapcsán a tulajdonos érdekköréből elvonásra került. A szennyvízátemelő megépítése után az önkormányzat tulajdonában lévő földút átlagosan kb. 1,5 méterrel átkerült a magántulajdonos 1523 számú földterületére. Ugyanezt a földterületet Bátán jelenleg is folyamatban lévő DDOP-s beruházás is érinti, a Hajmás patak mederrendezése során a kivitelezési munkálatok egy része is területet von ki a tulajdonos jogköréből. 2. Báta belterületen hrsz. 2038/15 lévő másik területrendezést igénylő földterület Huszák Ferencné (Czencz Marietta) tulajdonában van évtől kezdődően. A földterület a közút tulajdonában lévő útszakasz (Fő utca) és más magántulajdonosok lakóingatlana között helyezkedik el átlagban 3 méter hosszúságban összesen 808 m2 terület nagyságban. Jelen állapot szerint a lakóingatlanok tulajdonosai Huszák Ferencné magántulajdonán keresztül tudják saját ingatlanukat megközelíteni, átjárási/szolgalmi jog biztosítása bejegyzésére nem került sor. Ezen felül a az érintett terület vízelvezető árokkal, illetve a csapadék víz elvezetésével nem rendelkezik, így nagyobb csapadékmennyiség lehullása esetén az ingatlanokat elárasztja, illetve azokon keresztül folyik át a víz. E helyzet megoldása ároképítés/csapadékvíz elvezetése - viszont az mellett, hogy közérdekű cél, az önkormányzat kötelező feladatai közé tartozik. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdése értelmében: A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás.

2 Mindkét esetben az önkormányzatnak a kötelező feladatainak biztosítása, valamint közérdekű célok megvalósítása érdekében be kell avatkoznia, melynek során különböző eszközök/alternatívák között választhat. - Az érintett területek tekintetében vételi szándékát írásbeli formában megteszi, mely elfogadása, avagy elutasítása tárgyában a tulajdonosnak 30 nap áll rendelkezésre. Elutasítás esetén az erre rendszeresített formanyomtatványon kisajátítási eljárást kezdeményez a Tolna Megyei Kormányhivatalnál. - Csereingatlant ajánlása mellett megegyezik a tulajdonosokkal. Az első esetben a hrsz önkormányzati tulajdon csereingatlanként szolgálhat, amennyiben azt a tulajdonos elfogadja. Báta belterületén hatósági bizonyítvány készítésekor belterületi ingatlan esetében az alkalmazott forgalmi érték legmagasabb összege 200,-Ft/m2. Sümegi Mihály földterületéből az érintett földrendezés 400m2 érint, míg Huszák Ferencné esetében ez 808m2. Tájékoztató kisajátítási eljárás lefolytatásáról Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, a kisajátításról szóló évi CXXIII. törvényben (Kstv.) meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett. I. Az eljárásra vonatkozó általános szabályok: Alkalmazandó jogszabályok: a kisajátítási eljárásra Kstv-ben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. [Kstv. 22. (2) bekezdése] Kisajátítási hatóság: - Hatáskör: fővárosi és megyei kormányhivatal [a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 24. (2) bekezdése] - Illetékesség: a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti kisajátítási hatóság [Kstv. 22. (2) bekezdése] Az eljárás megindulása: az eljárás kérelemre indul, a kérelmet a kisajátítási hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon ingatlanonként kell benyújtani. [Kstv. 24. (1) bekezdése] Ügyintézési határidő: 45 nap, melybe nem számítanak bele a Ket. 33. (3) bekezdésében meghatározott időtartamok.

3 Az ügyintézési határidő kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg. [Kstv. 22. (2) bekezdése] Eljárás illetéke: a kisajátítási eljárás az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (Itv.) 33. (2) bekezdésének 24. pontja alapján illetékmentes eljárás. II. Anyagi jogi szabályok: A kisajátítás (konjunktív) feltételei: - a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy - külön törvény alapján - a közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításában a tulajdonossal nem jött létre megállapodás, illetve e jogokat az illetékes hatóság nem engedélyezte; - az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel - törvényben meghatározott esetben csere - útján nem lehetséges; - a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna; - a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják [Ennek mérlegelése során a kisajátítási hatóságnak a közérdekű tevékenység jelentőségét, így különösen a terület fejlődésére gyakorolt hatását, a tevékenységgel, szolgáltatással ellátásra kerülők számát, a foglalkoztatásra gyakorolt hatását és az ingatlan jellemzőit kell egybevetnie, örökségvédelmi érték, természetvédelmi érték esetén annak jelentőségét és a tulajdonelvonás arányosságát kell vizsgálnia.] A kisajátítás az alábbi közérdekű célokból lehetséges: a) honvédelem; b) nemzetközi szerződés alapján megvalósuló területcsere; c) terület- és településrendezés; d) kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsoló oktatási, egészségügyi, szociális létesítmény elhelyezése; e) közlekedési infrastruktúra fejlesztése; f) energiatermelés; g) energiaellátás;

4 h) bányászat; i) elektronikus hírközlési szolgáltatás; j) örökségvédelem; k) természetvédelem; l) vízgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás; m) fenntartható erdőgazdálkodás, valamint véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés; n) építésügyi korlátozások felszámolása; o) az ingatlant terhelő, az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó, vagy megszüntető közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése; p) környezetvédelem; q) sportinfrastruktúra fejlesztése; r) az Országgyűlés munkáját segítő hivatali szervezet elhelyezése Ezen közérdekű céloknál a Kstv. 4. -a részletesen meghatározza azokat a további feltételeket, melyek fennállása szükséges a kisajátításhoz. Az adásvételi vagy csereszerződés megkötése meghiúsulásának esetei : - a kisajátítást kérőnek - a kisajátítási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül megtett - ajánlatát a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a kézhezvételtől számított harminc napon belül nem fogadja el, illetve arra nem nyilatkozik; vagy - a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg egyértelműen, illetve az ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban és azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték, feljegyzés alatt áll, illetve más módon igazolták; vagy - a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye ismeretlen, vagy a kisajátítást kérő ajánlatának közlése részükre egyéb körülményeik folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna; önmagában a tulajdonosok vagy más kártalanításra jogosultak nagy száma nem minősül ilyen egyéb körülménynek. A kisajátítással érintett ingatlan: - A kisajátítási tervben szereplő ingatlan adásvétellel vagy cserével történő megszerzése esetében az ingatlant terhelő - jogszabályon vagy szerződésen alapuló - elővásárlási, visszavásárlási, vételi (opció) jog nem gyakorolható. - Az ingatlannak egy része is kisajátítható.

5 Beépítésre szánt területen nincs helye részleges kisajátításnak, ha az ingatlan visszamaradó része a megengedett legkisebb teleknagyságot nem éri el, kivéve, ha az ingatlan e teleknagyságot már eredetileg sem érte el. Beépítésre nem szánt területen a részleges kisajátításnak nem akadálya, ha az ingatlan visszamaradó része a megengedett legkisebb teleknagyságot nem éri el, azonban a felek erre irányuló megállapodása esetén a visszamaradó részt is ki kell sajátítani. - A tulajdonos kérelmére az egész ingatlant ki kell sajátítani, ha az ingatlan részleges kisajátítása következtében az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik, a visszamaradó rész gazdaságos értékesítése nem lehetséges. - Az egész ingatlan kisajátítását legkésőbb a kisajátítási tárgyalás befejezéséig lehet kérni. - A kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa az ingatlan tulajdonjogával a kisajátítási eljárás időtartama alatt csak a kisajátítást kérő javára vagy más részére a kisajátítást kérő hozzájárulásával rendelkezhet. - A kisajátítási hatóság a kisajátítási eljárás időtartamára az ingatlanra - a kisajátítást kérő javára - elidegenítési tilalmat jegyeztet fel az ingatlan-nyilvántartásban. A kisajátítási kártalanítás: - A kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért, az ingatlanon fennálló jog jogosultját pedig a joga megszűnéséért - a zálogjog és a végrehajtási jog jogosultja kivételével - teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg. - A megszűnt jogokért járó kártalanítást az ingatlan tulajdonjoga elvonásáért járó kártalanításnál figyelembe kell venni. Báta, augusztus 12. Antal Zsolt jegyző