Termhelyismerettan Termhely fogalma Talajképz pz tényezk Legfontosabb talajképz pz ásványok és s kzetekk A talajok szövete A talajok élvilága A talajok szerves anyaga Talajkolloidika (A talajok kémiai k tulajdonságai) A talajok szerkezete A talajok h-h és s leveggazd gazdálkodása A talajok tápanyagt panyag-gazdálkodása A talajok osztályoz lyozása A termhely és s a vízgazdv zgazdálkodás s t
Talajok kémiai k tulajdonsága Vízben oldható sók k mennyisége és összetételetele Kolloidkémiai reakciók A talaj kémhatk mhatása, savanyúsága A redukció és s oxidáci ció szerepe a talajban
Oldható sók k a talajban Talajokban mindig vannak oldható vegyületek Ezek viselkedése nagymért rtékben különbözik
Talajkolloidok Kis méretm ret,, igen nagy fajlagos felülettel lettel rendelkez részecskék Homogén n (pl. valódi oldatok) és s heterogén (eltér fázisokból állnak) rendszerek közötti k átmenetet képviselikk Méretük: 1-5001 nm (talajokban 0,002 mm = 2 m) (pl. agyagásv svány)
Kationcsere-kapacit kapacitás s (T-ért rték) Kifejezi, hogy egységnyi gnyi tömegt meg talaj - meghatározott ph esetén - mennyi kationt tud kicserélhet lhet formában megkötni Mértékegysége ge mgeé (milligramm- egyenért rték/100 g talaj) (egyenért rtéktömeg = atomtömeg meg / vegyért rték) T = (Ca 2+ +Mg 2+ +Na + +K + +Al 3+ +H 3 O + ) mgeé / 100 g talaj
T-érték k mennyisége Szövet T-érték k (mgeé/100 g talaj) homok < 5 homokos vályogv 5-10 vályog 10-20 agyagos vályogv 20-30 agyag >30
T-érték k meghatároz rozása A talaj 8,1 ph-jú BaCl 2 -al, vagy 8.2 ph-jú Na-acet acetáttal ttal Ba- ill. Na-talajj talajjá alakítjuk CaCl 2, illetve 7-es 7 ph-jú NH 4 -acetáttal ttal lecserélj ljük k a megkötött tt telít kationt Meghatározzuk a megjelent Ba- ill. NH 4 - koncentráci ciót
Kicserélhet lhet bázisok mennyisége (S-ért rték) S = (Ca 2+ +Mg 2+ +Na + +K + ) mgeé / 100 g talaj Meghatároz rozása: talajt BaCl 2 -al vagy NH 4 - acetáttal ttal kezeljük, k, megmérj rjük k a kicserét ionok mennyiségét T-S érték: A savanyító hatású kicserélhet lhet kationok mennyisége
Bázistelítettség g % (V %) V % = S / T * 100 V % > 80 % - telített, tett, 50-80 telítetlen, tetlen, gyengén n telítetlen, tetlen, V % < 50 ersen telítetlen tetlen Telítetlens tetlenségi % (U %) U % = (T-S) / T * 100 = 100 - V
A talaj savanyúsága és s lúgossl gosságaga Talajok kémhatk mhatása Talajok savanyúsága Talajok lúgossl gosságaga
A talaj kémhatk mhatása A kémhatk mhatás s azt jelenti, hogy az oldatban vagy szuszpenzióban milyen a hidrónium niumés s a hidroxilionok aránya ph-ért rték k fogalma: oldat hidrogén-ion ion koncentráci ciójának negatív v 10-es alapú logaritmusa
Kémhatás s meghatároz rozása Módszer száraz talaj és s folyadék k 1 : 2,5 arány nyú szuszpenziójában mérjm rjük Vizes és KCl-es (CaCl 2 ) kémhatk mhatása
A vizes kémhatk mhatás s osztályoz lyozása ersen savanyú ph < 4,5 savanyú ph = 4,5-5,5 gyengén n savanyú ph = 5,5-6,8 közömbös s (semleges) ph = 6,8-7,2 gyengén n lúgosl ph = 7,2-8,5 lúgos ph = 8,5-9,0 ersen lúgos l ph > 9,0
A talaj savanyúság g formái Összes savanyúság Aktív v savanyúság Potenciális savanyúság
Aktív v savanyúság H 3 O + -ionok a talajoldatban vizes szuszpenzióban mért m ph, a talajoldat lehetséges H + -koncentrációját t fejezi ki (nem adja meg a talajkolloidok proton leadó képességét)
Potenciális savanyúság Rejtett (potenciális) savanyúság - savanyú talajokban H + és s az Al 3+ ionok többst bbsége a kolloidok felület letén n találhat lható,, körülmk lmények változásával ezek is megjelenthetnek a talajoldatban
Potenciális savanyúság csoportosítása sa Kicserélhet lhet savanyúság g (y 2 ) Hidrolitos,, hidrolízises savanyúság g (y 1 )
Kicserélhet lhet savanyúság g (y2) Kolloidokon adszorbeált Al 3+ és s H 3 O + -ionok okozzák, k, amelyek KCl-oldattal lecserélhet lhetk, mivel a K + -ionok lecserélik lik a permanens töltt ltési helyeken lévket - csak ersen savanyú talajoknál l van ilyen Egysége ge 50 g talajra es savanyúság
Hidrolitos,, hidrolízises savanyúság g (y1) A kötött k tt (nem kicserélhet lhet) ) protonokat nehéz z felszabadítani, erre 8,2 ph-jú kalciumacetátot tot használunk Ez a protonokat lecseréli li (helyükre Ca- kerül), majd ecetsav képzk pzdik
Ca-aet aetátostos extrakcióval felszabadíthat tható savanyúság g formák y 1 (hidrolitos) nagyobb, mint az y 2 (kicserél- dési) y 2 csak 5,0 ph alatt jelents
Savanyú talajok javítása Talajok telítetlens tetlenségét (savanyúságát) Ca- tartalmú vegyületekkel lehet csökkenteni
A talaj lúgossl gosságaga A talajok ersen lúgos l kémhatk mhatása (ph >8,5) még g kedveztlenebb Na + -ionok szerepe Szerkezet, víz-v és s tápanyagt panyag-gazdálkodás Javítása: Ca-tartalm tartalmú anyagokkal (gipsz)
Redoxi folyamatok a talajban Oxidáci ció - elektronleadás, redukció - elektronfelvétel tel Redox reakció akkor, ha jelen van elektron leadó és s felvev anyag is: 2Fe(OH) 3 + H 2 S + 4 H+=2 Fe 2+ +S (0) + 6H 2 O ox.. szám: (+3) (-2)( (+2) (0)
Redoxpotenciál Redoxi rendszerek oxidált és s redukált anyagokat együttesen tartalmazó rendszerek Redoxpotenciál (E h ) - az oxidált vagy redukált anyag mennyiségétl l függ f (potenciakülönbs nbséget mérünk) m
A redoxpotenciált befolyásol soló tényezk Több oxidált alkotórész, nn redoxpotenciál Meghatároz rozó: : talajok levegzötts ttsége, talajok víztartalma v (gyors változv ltozás), talaj kémhatása (savanyodással ssal n) n Talajban következk vetkez oxidáló szerek (elekt( elekt- ronakceptorok) ) vannak: O 2, NO 3-, Mn (III) - és Mn (IV) -oxidok, MnOOH, Fe (III) -vegyületek, SO 2-4 -ionok
Redoxpotenciál Elektrondonorok: növényi n nyi maradványok, talaj szerves C-tartalma, C szerves anyagok nitrogén- és s kéntartalmk ntartalmú,, S 2-. Fe 2+ - és s Mn 2+ ionok 2+ -
A talaj pufferoló hatása A talajok a bekerül anyagok hatását tompítani tani (pufferolni( pufferolni) ) tudják sav / bázis b pufferképess pesség tápelem és s toxikus elem megköt képesség
A talaj sav/bázis pufferképess pessége Savat és s lúgot l adunk a talaj- hoz és s mérjm rjük k a ph-változ ltozást (eredmény: mgeé/100g/ph)
Pufferanyagok CaCO3 Talajkolloidok (humusz- és s agyag) Agyagásv sványokhoz kötött k tt Al-hidroxidok Szilikátok (máll lláskor proton képzk pzdik)
Tápelem- és toxikuselem- leköt képesség Pufferoló képesség: Tápanyag kihasználása: tápanyagkap- citás faktor (Q- faktor) - kicserél- het és s mobilizál- ható rész tápanyagintenzitás- faktor (I- v. C-fak- tor) - oldatban lévl rész 1-kisebb pufferoló talaj
A reakciók k idbeni lefolyása Az egyes talajkémiai reakciók idsz szükséglete