Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 1 1. A masszázs története. Gyógymasszőr tanfolyam, masszázselmélet tételek Tartalomjegyzék Masszázselmélet... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Tartalomjegyzék... 1 1. A masszázs története... 2 2. A masszázs felosztása és annak jellemzői... 5 3. A masszázs élettani hatása... 7 4. A svéd masszázs elmélete... 9 5. A svéd masszázs ellenjavallatai... 13 6. A svéd masszázs fogásai... 14 7. A kötőszöveti masszázs elmélete... 20 8. A kötőszöveti masszázs ellenjavallatai... 22 9. A kötőszöveti masszázs fogásai... 23 10. A szegment-masszázs elve, alkalmazási területe... 27 11. A szegmentmasszázs javallatai, ellenjavallatai... 32 12. A szegment masszázs során fellépő negatív jelenségek és azok megszűntetése... 33 13. A perioszteális kezelés elve... 34 14. A masszázs helyi és távolhatásai... 36 15. A masszázs során alkalmazott konszenzuális hatás elmélete... 38 16. Az áthangoló, vagy előkészítő masszázs... 39 17. A kontraktúrák kezelése... 40 18. Az Alternatív masszázs módszerek... 42 19. A Gépi masszázs... 44 20. A Közvetítő anyagok és gyógyszerek használata a masszázs során... 45 21. A váll, a nyak és a fej, valamint az arcmasszázs elmélete... 47 22. A mellkas és a hasmasszázs elmélete... 48 23. A derék és a hátmasszázs elmélete... 50 24. A kiegészítő masszázsfogások és a kimozgatások... 51 25 A fej és vállkimozgatás elmélete... 62 26. A gerincnyújtás és a lapocka mobilizálás... 64 27. A törzskimozgatás elmélete... 67 28. A csípőízület és a térdízület-kimozgatás elmélete... 70 29. A Könyökízület és a csuklóízület-kimozgatás elmélete... 72 Tárgymutató...Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1. A masszázs története Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 2 1. A masszázs története. A masszázs története, már az emberiség megjelenése előtti időkre, az állatok ösztönös viselkedésére vezethető vissza, a fájó testrészek nyalogatására, dörzsölésére. Ezen ösztönöket az ember evolúciója során természetesen ugyanúgy magában hordozza, tudatossá válása után megfigyeléssel, a tapasztalatok összegzésével és rendszerezésével különböző masszírozási és gyógyászati rendszereket hozott létre ismereteinek, kultúrájának és a kor filozófiájának megfelelően. A masszázst és kézrátételt a történelem előtti időkben a sámánok és gyógyítók már alkalmazták különböző kultikus és gyógyító rítusok során, mintegy felismerve a kezek gyógyító erejét, a masszázs univerzális gyógyító hatásait. Az első írásos dokumentáció a masszázs alkalmazásáról, az ókori Kínából származik, a Kr.e. 3000 körül uralkodó sárga császár Huang Di nevéhez köthető, aki egy összefoglaló orvosi munkát írt a sárga császárok belső orvoslásának klasszikusai címmel (Huang Di Nei Jing) Ebben a könyvben az akupunktúra, az akupresszúra és masszázs, a testmozgás és a diéta elemeinek leírása is szerepel. A tradicionális Kínai orvoslás legelső leírásának tekinthető. Ezen hagyományokon Lao Tse (Kr.e. 500) a taoizmus-t megalapító kínai filozófus és orvos, valamint Kong Fu Tse (Konfucius) (Kr.e. 551-479) a konfucionalizmust megalapító orvos és filozófus lépett tovább. Több összefoglaló munkát készítve. Gyakorlatilag Ők kezdték el Kínában a hivatásos orvos és masszőrképzést munkáikban teljes diagnosztikai és terápiai rendszerek, masszázsok és diéták leírásai szerepelnek, természetesen a kínai filozófiának megfelelően az életenergia a Csí egyensúlyának helyreállítása volt a középpontban. Ez a rendszer tekinthető az akupunktúra és az akupresszúra alapjának, amin a mai Kínai orvoslás alapszik. (A 14 meridián és az öt elem egyensúlyán alapul). A kínai fejlődéssel párhuzamosan Indiában is hasonló fejlődés ment végbe, de más filozófiai alapon és más megfigyeléseken alapulva más rendszerezésben. A fürdök, a testmozgás és a masszázs terápiás kezelésként itt is alkalmazott volt. Az indiai rendszerből fejlődött ki a joga, (Kr.e. 1800) az ayurveda-ból az aromaolaj masszázs, megfigyelésekből a csakra-energiamasszázs. (A hét csakra egyensúlyi állapotán alapul). Tibetben a kínai és az Indiai hatások is érvényesültek, keveredve a népi gyógyászattal. Itt egy 16 pontos energia-pont masszázs alakult ki. Japánban is a kínai tradíciók alapján alakult ki a masszázs, melyet oktattak, és vakok végeztek már több mint 1300 éve. Az Anma (An=nyomni, Ma=simogatni) tradicionális gyógymasszázs részeként kialakult az Ampuku, a 7 körzónás hasmasszázs. Filozófiai koncepciója: a has az élet és az energia központja, ahol minden szervünk és testrészünk tükröződik. A japán shiatsu masszázs nem csak kézzel, hanem lábbal, térddel és könyökkel is dolgozik. Az ókori Egyiptomban is ismert és alkalmazott volt a masszázs. Saggarában talált falfestményen, melyet Kr.e. 2330-ra datálnak kezeket és lábakat masszírozó embereket, ábrázolnak nem okozok másnak kárt, sőt még hálás is leszel nekem, azért amit teszek felirattal. Későbbi leírásokból tudjuk, hogy Egyiptomban alkalmaztak különféle olajos és növényi alapanyagú bedörzsöléseket is. Mint azt a bibliában is olvashatjuk, az olajos bedörzsölést átvették az ókori zsidók is, hiszen királyaik nagyra becsülték a különböző olajos bedörzsöléseket. Az Asszír-Babilon ékírásos cserepeken is szerepelnek utalások olajos bedörzsölésre, Sam-Herib Asszír király ninivei palotájában egy reliefen, masszázskezelést lehet látni. Az ókori Görögországban a sportversenyek előtt és után az atlétáknak kötelezően elő volt írva a masszázs. A görög őselem filozófiának megfelelően különböző fürdő, ivó, levegőztető - pihenő és lábadozás utáni masszázskúrát alkalmaztak. Hippokratész Kr.e. (460-377) orvos a De officina medici munkájában leírta az általa alkalmazott kezelések tapasztalatait és rendszerezte azokat. A masszázst, diétákat és ivókúrákat, mozgást, fürdőket és vízgyógyászatot. A krónikus betegeken masszázst és mozgáskúrát együttesen alkalmazott. Tanítványai módszereit továbbfejlesztették, amit a rómaiak átvettek.
Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 3 1. A masszázs története. Az ókori Róma a görög hagyományokon alapulva nagyrészt görög orvosokat alkalmazott. Aszklépiosz (Kr.e. 128-56) rendszerezte a görög mechanotherapiat, előírta hol, hogyan, szárazon vagy olajjal kell-e masszírozni. Nagy fürdő és mozgáskultúrát hozott létre. A régi görög és római orvosok is masszírozást ajánlottak a test és a lélek védelmére, mint gyógymódot. A csatából visszatérő légionáriusoknak, földesuraknak és másoknak is, mint gyógyszert adták. A reggeli masszázsaktiváló és az esti szedáló hatását alkalmazták fürdőikben. Galineus (Kr.u. 131-210) császári háziorvos, legalább 16 írásában szerepel a masszázs, mint kezelés. Tripsis című munkájában masszázsformákat ír le, mint kemény, közepes és gyenge masszázs, körkörös simítás és dörzsölés lehetőleg az izomrost minden irányába. A masszázsfogásokat romáztatással együtt alkalmazta. Felfedezte a fizikai munkát, testmozgást követő masszázs anyagcsere fokozó, méregtelenítő hatását. Julius Ceasart idegzsábával masszázs kezelték, míg Plinius római polgárjogot kért masszőrének, oly becsben tartotta. A maya kultúra emlékei között is felfedezhetjük a masszázs használatára vonatkozó elemeket. Kb.0-900 közötti időkből Copan romváros kőoltárán több mint 36 megfejtett szimbólum utal arra, hogy tudatosan alkalmazták gyógyítási és diagnosztikai célokra a reflexzóna masszázst. Avicenna (Kr.u. 980-1037) arab orvos és filozófus foglalkozott a fürdők hatásával, a masszázst, annak ismeretét az orvosi ismeretek közé sorolta. Orvosi törvények c. munkájában összefoglalja az addigi ismereteket a masszázsról, leírja annak fogásait és összekapcsolja azt a hidroterápiával. Mint természettudós a klf. növények lepárlási technológiájával foglalkozott, a rózsaolajjal történő masszázst a leggyógyítóbb masszázsnak tartotta. Galenus nyomdokain haladva a masszázst a gimnasztikával kombinálták, tanaikat iskolákban oktatták. A római kortól a reneszánszig a keresztény ideológiának köszönhetően a masszázs és a testedzés háttérbe szorul, ugyanígy a fürdőkultúra is. Szinte kivételnek számít Francis Fuller brit orvos, aki foglalkozott a masszázs és testgyakorlás kultúrájával, azokat a gyógymódok közé sorolta. Itáliában a salernoi iskola foglalkozott az egészségvédelemmel, mozgáskultúrával és a masszázzsal.xv. század reneszánsz, a kifelé fordulásával, emberközéppontú szemléletével, az antik kultúrához történő visszanyúlásával szemléletváltozást hozott. Hieronimus Paduában a De arte gimnastica c. művében a testedzés fontosságát hangsúlyozza. Magyarországon Mátyás udvarában dögönyözök (masszőrök) dolgoztak. Nicolas Andry francia orvos a megelőzés fontosságáról a tartó mozgató szervrendszer fontosságáról ír. Ambroise Pare (1517-1590) fiziológiai és anatómiai ismeretekre építi a masszázst, és mint gyógyeljárást írja le. Paracelsus (1600) német orvos szintén Pare nézeteit vallja, fontosnak tartja azokat. 1700-as évek. Főleg Franciaországban a masszázs, mint mechanoterápia válik ismeretessé. 1779 Sir Francis Cook kapitány beszámol arról, hogy isiászát Tahitin masszázzsal meggyógyították a bennszülött nők. Mátyus Pál hazánkban a hippokratészi eszmékre alapozva hangsúlyozza az étrend, a mozgáskultúra, a fürdök és a masszázs fontosságát. Per Henrik Ling (1776-1839) stockholmi vívómester és tornatanár alkalmazta a tornáztatást, masszírozásnál nyomást, ütögetést és dörzsölést és rotációt. Rendszerezte a mozgásformákat és a masszázsfogásokat. Tanait a stockholmi gimnasztikai intézetben oktatja. A svéd királyi ház megelégedését is kivívja, ezért masszázsintézetet nyithat. 1838-ban, Londonban megnyílik az első svéd intézet. Ezt követen sorra nyílnak további iskolák, intézetek Olaszországban, Franciaországban és az USA-ban is.
Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 4 1. A masszázs története. Metzger (1839-1901) Holland orvos, Ling tanítványa 1867-ben, Amszterdamban megjelentetett könyvében a svédmasszázs fogásait, hatásmechanizmusát és addigi tapasztalatait írja le, javallataival együtt rendszerbe foglaltan. Németországban több egyetemen is tartott előadás sorozatot a svédmasszázsról. Mozengeil Orvos kongresszuson beszámol eredményeiről és még ez évben, Berlinben kiadott munkájában, 1875-ben, mint Metzger rendszerezi a svédmasszázst, és felveti a reflexes idegi hatások gondolatát is. William Murell Brit orvos 1890-ben, Londonban bevezeti a hivatásos masszőrképzést. Hoffa 1893-ban, Németországban megjelenteti a Masszázs kézikönyve c. munkáját, melyben leírja az öt alapfogást, a masszázs helyi és távolhatásait. 1894-ban nyolc szakképzett masszőrnő megalapítja Londonban a Szakképzett Masszírozónők Társaságát, amiből a későbbi Fizioterápiai Társaság alakult ki. 1895 Sir George Simpson Utazás a világ körül c. munkájában leírja, hogy a Sandwich szigeti bennszülöttek hogyan masszírozzák egymást dörzsöléssel, hogy jobb legyen az emésztésük és vérkeringésük. 1898 Sir Henry Head felfedezi a szegmentális zónákat, a HEAD zónákat. 1904 Gowers megalkotja a fíbrositis gyűjtőfogalmat a fájdalmas izomterületekkel történő foglalkozást követően. 1909 Dr. Cornelius Angliában nyomómasszázzsal izületi gyulladást gyógyít 1917 Mackansie felfedezte a belső szervek és az izomzat közti reflektórikus kapcsolatokat. (Mackenzie zónák). A Head-Meckenzie zónák a szegmentmasszázs alapjait képezik, amit, mint reflexzóna masszázs írtak le. 1926 Kirschberg bevezette a nyújtást, felfedezte, hogy a masszázs a nyirokkeringésre is hat. Ezt a Masszázs és gyógytorna c. munkájában írta le. 1929 Ruhman kifejleszti az ujjbegymasszázst és először alkalmaz bőreltoló fogásokat. 1929 Elisabeth Dick német gyógytornásznő kidolgozza a kötőszöveti masszázs elméletét és leírja gyakorlatát. Freiburgban az egyetemen W. Kolrausch és H. Teilrich Leube irányításával 10 évig kísérletezték ki a pontos technikát. Az én kötőszöveti masszázsom c. művében foglalja össze munkáját. Shade és Lange a masszázs hatásait kutatják, a myalgia fizikai és kémiai terápiás lehetőségeit. 1945 Dr.J.B.Memmel Brit fizioterapeuta, orvos intermittaló nyomással végez sikeres kezeléseket. 1947 James Cyriax Brit orvos ismerteti a lágyrész kezelések manuális technikáját. 1950 megjelenik J. Cyriax Kezelés manipulációval és a mélymasszázs c. munkája, ami az első fizioterapeuták számára írt szakkönyv. 1952 Glaser és Dalicho munkájukban összefoglalták a szegmentmasszázs kutatások és továbbfejlesztések elméletét és gyakorlatát.
Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 5 2. A masszázs felosztása és annak jellemzői. 2. A masszázs felosztása és annak jellemzői A masszázs olyan művelet, amelyet a bőr felületén kézzel végzünk. A kezelések betanult módszeres, rendezett és adagolt kézi fogások sorozatából állnak. A legősibb gyógymód, ami kezdetben ösztönös tevékenység, majd a tapasztalatok és az ismeretek bővülésével tudatos gyógyító tevékenységgé vált. A masszázs több módon kivitelezhető tevékenység, ezért a különböző kultúrákban (időben és térben), különböző masszázsformák alakultak ki, melyeket később a fejlődés folyamán a különböző tudósok, természetbúvárok és orvosok a helyi ismeretek és hagyományok, filozófiai rendszerek alapján különféle magyarázatokkal egészítettek ki, illetve különböző elvi alapokon nyugvó rendszereket alkottak. Az európai tradicionális tapasztalatok és filozófiai rendszerekből fejlődött ki a svéd masszázs, ami a mai gyógymasszázs alapját képezi. Az ezen rendszeren kívül eső masszázsformákat alternatív masszázsformáknak, fajtáknak nevezzük, melyek részben tudományosan nem igazolt hatásmechanizmusuk miatt gyakran nem elfogadottak kultúránkban, orvoslásunkban. A masszázs a fizioterápia része, ott is a mechanoterápia passzív részébe, gyűjtőkörébe tartozik. A masszázs kivitelezése, módja, célja, hatásmechanizmusa és a kivitelező személye szerint tovább tagolható. A laikusok által végzett masszázs, ösztönös tevékenység, főleg nyugtatási és fájdalomcsillapítási célzattal. A szakemberek által végzett masszázs tevékenység (orvos, gyógytornász, sport, fürdős és gyógymasszőr) az előzőtől jól elkülöníthető rendszerezett ismereteken alapuló célzott, tudatos tevékenység. 1. Orvosi vagy gyógymasszázs: Leggyakrabban team munka, hiszen az orvos maga, azt általában a legritkább esetben végzi. Az orvos által felállított diagnózis alapján gyógymasszőr által kivitelezett tevékenység, ami a legtöbb esetben kombinált terápia részét képezi. A gyógymasszőr az orvosi előírásoknak megfelelően felépített kezelést végez, aminek legfőbb célja a gyógyítás. Tekintettel arra, hogy a beteget a kezelések folyamán, nem csak a direkt masszázs behatások érik, ezért a masszőrnek tudatosan segítenie kell a beteg pszichés egyensúlyának újraépítését, annak pozitív befolyásolását is. 2. Sportmasszázs. A masszázs egy olyan specializált ága, amit egészséges, általában az átlagosnál fejlettebb fizikumú embereken végez a sportmasszőr, hogy azok sport eredményeit elősegítse, kondíciójukat megőrizze, különböző célzattal. Bemelegítő masszázs.: - A sporttevékenység előtt a bemelegítést megelőzően a keringés és az oxigénellátás fokozása, az izmok átmelegítése, az izületek átmozgatása a cél, megelőzendő a hirtelen terhelések által okozott izom és szalagsérüléseket. Treaning masszázs.: - Edzés és verseny közben a teljesítőképesség fokozása érdekében végzett masszázs, a terhelési asszimetriák, spazmusok felszámolására. Levezető masszázs.:- A verseny, edzés után alkalmazott masszázs főleg vibráló dörzsölések, simítások és gyúrások sorozata, a görcsök oldása, izomláz enyhítése és frissítési célzattal. 3 Higiénés vagy frissítő masszázs.
Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 6 2. A masszázs felosztása és annak jellemzői. A higiénés vagy frissítő masszázs célja, az izomzat vérellátásának fokozása, mintegy passzív tornáztatással az izomzat kondicionálása, erősítése. Leggyakrabban keveset mozgó, egészséges, de passzív egyéneknél szükséges, bár az aktív mozgást, sportolást nem helyettesíti. Elsősorban fürdőkben alkalmazott masszázseljárás amit melegvizes fürdő után szappanos-vizes módszerrel végeznek leggyakrabban. Hatása élénkítő, fáradságcsökkentő frissítő, de a nem fokozatos mértékletes alkalmazása izomlázat, izomfájdalmakat eredményezhet. Ezért a masszázsterv felállításához itt is szükséges a kezelt személy feltérképezése. Fogásai megegyeznek a svéd és a sportmasszázs fogásaival. 4. Diagnosztikus masszázs. A beteg, vagy vendég állapotfelmérésére szolgál, a masszőr feltérképezheti ezzel a módszerrel a bőr, a bőr alatti kötőszövetek és az izmok pillanatnyi állapotát, hogy összeállíthassa az optimális kezelési tervet, majd ezt követően elkezdje a kezelést. Elsősorban simító (felületes rétegek), enyhe gyúró (mély kötőszöveti rétegek, izmok) fogásokkal. Hatásmechanizmusa szerint: Helyi masszázskezelések (bár távol és reflexhatás itt is van, de nem ez az elsődleges.) Reflexzónamasszázs kezelések: szegment, kötőszöveti és periostealis masszázs. A kivitelező szerint: Önmasszázs - kézzel -közvetítő eszközzel (száraz kefe, vibrációs eszköz, vízsugár kád) Idegen személy által végzett masszázs - kézzel -közvetítő eszközzel (száraz kefe, vibrációs készülékkel, zuhany alatt, víz alatt, víz alatti sugármasszázs / tangentor /)
3. A masszázs élettani hatása Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 7 3. A masszázs élettani hatása. A masszázs élettani hatásai három fő csoportba sorolhatók,: - helyi hatások - távoli hatások - általános hatások. A) Helyi hatások: A masszázs során a direkt ingerelt szövetekre gyakorolt hatás válaszreakciói az érintett terület típusának megfelelően a következők lehetnek. (bőr, bőr alatti kötőszövet, izomzat és csonthártya) A bőrre gyakorolt hatás: - az elhalt hámréteg leválása (főleg dörzsölés hatására) - fokozódik az új hámsejtek termelődése - vérbőség, (értágító és keringésnövelő hatás) - hőmérsékletnövekedés, - vazoaktív anyagok termelődés fokozódása, - anyagcsere fokozódás, - bőrtónus növekedés, - a faggyú és verejték elválasztás növekedése, (kiegyensúlyozottá válik a hőháztartás) - a fájdalomküszöb emelkedik. A kötőszövetre gyakorolt hatás: - elősegíti a tartás és rugalmasság megőrzését, - a pumpahatás miatt fokozódik a vérkeringés, és a nyirokkeringés (összehúzódás, majd kitágulás) - megnyílnak a kapillárisok (arteriolák és veniolák), - normalizálódik a szövetközi nedvállomány szintje (felszívódás), - fokozódik az anyagcsere, csökken az oxigénhiány és a sejt táplálék hiány, - felszívódnak a különféle lerakódások, - csökken a lerakódott zsír mennyisége, - megszűnnek a letapadások, hegesedések, feszültségek, - csökken az interstitialis (szövetközi) folyadékmennyiség (oedema felszívódás)az izomszövetre gyakorolt hatás: - teljesítménynövekedés (gyorsabb, kitartóbb akár 30%-kos növekedés is elérhető), - gyorsabb regeneráció (gyorsabban és könnyebben kipiheni magát), - megszüntethető a fokozott izomtónus, - hypotonusos izmok erősítése, - megnyílnak a nyugalmi állapotú kapillárisok is, javul a vérellátás, - fokozódó anyagcsere, - a salakanyagok gyorsabban eltávoznak (tejsav), - fájdalomcsökkentés (Gate Controll). A csonthártyára gyakorolt hatás: - fokozódik az anyagcsere, - nő a regenerációs készség. Az idegekre gyakorolt hatás: Elsődlegesen kiváltódik az axonreflex, az afferens, felszíni érző receptorok ingerlése, izgalmi állapota az arteriolák diletációját váltja ki, ami lokális hyperaemiát okoz. Az erekre gyakorolt hatás:
Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 8 3. A masszázs élettani hatása. A mechanikai nyomás helyén a nyomás intenzitásával arányosan a kötőszövetben lévő mastocyták (hízósejtek) a bennük tárolt vasoaktív anyagokat környezetükbe ürítik, az így felszabaduló histamin az érfalakban lévő sím izmokat ellazítja, nő az érfal átjárhatósága, az anyagáramlási sebesség, az anyagcsere. A vér és nyirokáramlásba kerülve távolabbi helyekre is hat. A bradykinin a hám külső elválasztású mirigyeiben termelődő kallikrein enzim szövetközi térbe jutásakor hasadással Jön létre. Hatása, lokális vasodiletácio, a kapillárisfal áteresztő képességének növekedése, a fájdalomérző receptorok izgalma. Nő a mikrocirkuláció, az anyagcsere, távolhatása, más szervekben is nő a vazodiletáció. B) Távoli hatások: A fokozott vénás visszaáramlás növeli a jobb szívfél terhelését, ezért a masszázs csak nem dekompenzált szív esetén alkalmazható, ugyanakkor cardialis decompensatio esetén a masszázs több szerv vénás pangásának fokozódásához vezethet. Segmentális reflexek, (a cutan musculáris) bőr-izom a Head zónának megfelelően az érzőidegi impulzus a motoros bőr és izomreakciót vált ki azonos szegmentumon belül a masszázs hatására. Míg a (A cutan-visceralis) bör-zsiger a Mackansie zónáknak megfelelően az érzőidegi impulzus motoros zsigeri, simaizom válaszreakciót vált ki azonos szegmentumon belül. A keresztirányú gerincvelői idegpálya átkapcsolás miatt a másik testfél reakciója is kiváltódik, homolateralitás, a konszenzuális reflexhatás. Ezen távolhatások eredményeként hat a szegmentmasszázs. C) Általános hatások A vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatás, a receptorok akciós potenciálja reflexes úton, a szegmensen belül, ill. szisztémásan távolabbi helyeken is megváltoztatja a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer tónusát, a hátsószarvi érzőideg impulzusok átkapcsolás révén az oldalsó szarvi vegetatív központokra is hatnak, ugyanakkor a spinális dúcokban is létrejön ingerület. A paraszimpatikus efferens rostokból kiáramló acetilcolin szabadul fel, helyi rövid idejű hatást kifejtve, lokális vazodiletációt hozva létre. A szimpatikus rostokból adrenalin ill. noradrenalin szabadul fel, ami a helyi hatáson túl, a véráramba kerülve, az egész szervezetre hatnak, annak függvényében, hogy a szerven, sima izmon az alfa, vagy a béta receptor a domináns. A keringés fokozódás megváltoztatja a vér és a nyiroknedvek szervezeten belüli eloszlását, megváltozik a vérnyomás, pulzusszám és a légzés, fokozódik a vizelet kiválasztás. Az idegrendszer a masszázsfogásoknak megfelelően erős ingerfogások hatására aktivizálja a szervezetet, míg nyugtató fogások esetén a test teljesen ellazul, elernyed. Ugyanakkor pszichés áthangolás is kiváltódik.
4. A svéd masszázs elmélete Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 9 4. A svéd masszázs elmélete. A svédmasszázs passzív mozgásterápia, a fizikoterápia része, a gyógymasszázs részét képezi, annak alapfogásait adja.. Más masszázsok is alkalmazzák fogásait. A svédmasszázs nem az első alkalmazójáról kapta nevét, hanem első alkalmazásának helyéről. Ösztönös fogásokon, megfigyeléseken alapul. Alapfogásainak egy részét Per Henrik Ling svéd vívómester rendszerezett Stockholmban, beépítve azt torna és mozgásrendszer oktatásába. Elméletét a későbbiekben tudományos alapokon elemezték és rendszerezték, így alakult ki a svéd masszázs mai rendszere. A svédmasszázs egy tudatosan és célzottan alkalmazott masszázs fogásrendszer. Alkalmazása nem minden esetben megengedett és javallt. Az indikációk és kontraindikációk tisztázását követően a személyes benyomások és az állapotfelmérés után végezhető. A svédmasszázs összetett hatásmechanizmusa miatt a masszőrnek először felületi simításokkal kell a kontaktusteremtést és az állapotfelmérést megkezdenie. Az öt fő fogásnemet és a kiegészítő masszázsfogásokat ezt követően, az állapotnak és a célnak megfelelően kell tervszerűen a fokozatosság figyelembe vételével alkalmazni. Kezelés közben a masszőr fájdalmat nem okozhat a betegnek, az egyes spazmusok, letapadások és csomók kidolgozásához inkább több időt kell ráfordítani, a kezelést többször megismételni, minthogy fájdalmat, kellemetlen érzetet és a betegnek túlzott fáradságot okozzunk. Ezért kell a különböző ingerfogások között simítást, vibrációt és zegzugos lehúzást alkalmazni, ugyanúgy levezető fogásként simítást. A svéd masszázs fogásrendszere öt csoportra és a kiegészítő fogások csoportjára bontható. Ezek a következők: Simítás: Alkalmazása: Kezdőfogás, két fogásnem közti átvezető fogás, valamint befejező, levezető fogás. Gyakran használjuk más fogások alkalmazása között is. Felületes, enyhe masszázsfogás. A felületes rétegekre és a bőrfelszínre hat elsősorban. Kéztartás: A masszőr keze, vagy annak simító felülete követve a masszírozandó testfelületet, arra teljes felületén rásimul. Hatásmechanizmusa: Megteremti a pszichés kapcsolatot, csökkenti a fájdalomküszöböt, nyugtató hatású. Az elszarusodott hámréteg leválik, a bőrregeneráció meggyorsul. Hyperaemiát idéz elő, nő a hőmérséklet, fokozódik a vér, nyirok és a kötőszöveti áramlás sebessége, fokozódik az anyagcsere. Felszívódnak az oedemak. Nyugtató, relaxáló hatású. Dörzsölés: Alkalmazása: általában a simítást követő ingerfogás, de más fogásokkal kombinálva is alkalmazzuk. A felületes dörzsölés a bőrre és a bőr alatti irhára hat, míg a mély dörzsölés a mélyebb kötőszöveti részekre és az izmokra is, illetve a csonthártyára. Állapotfelmérésnél tájékozódási lehetőséget nyújt a myalgiás pontokról, maximál pontokról és az izom, ín letapadásokról. Kéztartás: A masszőr keze, a kezelendő felülettel 45 -os szöget zár be, a bőr felszínére merőlegesen, vagy laposan. Hatásmechanizmusa:
Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 10 4. A svéd masszázs elmélete. felületes dörzsölés hatásai megegyeznek a simításéval, hyperaemiát idéz elő, megnyílnak a kapillárisok (Shunt hatás) nő a hőmérséklet, fokozódik a vér, nyirok és a kötőszöveti áramlás sebessége, fokozódik az anyagcsere hisztamin felszabadító hatású, fájdalomcsillapító, fájdalom küszöb emelő (Gate kontroll). A mély dörzsölés a kötőszövetet fellazítja és nyújtja, az inak és izmok határán lazít, a letapadásokat megszünteti. Az izmok myalgiás csomóit oldja. Az izomkontraktúrát javítja, csökkenti a fájdalomérzést, növeli a fájdalomküszöböt. A bőrhöz közeli csontszövetek anyagcseréjét fokozza, ugyanúgy a regenerációs képességét is. A helyi hatásokon túl a szegmentális hatás is érvényesül, ugyanúgy a központi és perifériás idegrendszerre is. Gyúrás Alkalmazása: A simítással és a dörzsöléssel előkészített izomzat gyúrható. A kötöszöveti és izom letapadások fellazítására és akár a mélyebb izomrétegek spazmusára is hat, szétválasztja a rostokat. Mindig az izomállapotnak megfelelően a tónust és a szövetek nyújthatóságát, elmozdíthatóságát figyelembe véve kell alkalmazni. Feszes, fájdalmas, köteges és csomós izomzat esetén óvatosan és fokozatosan növelhető a nyomás, a gyúrás intenzitása. Egészséges izomzat esetén közepes erősségű ingerfogással lehet kezdeni a gyúrást. Hypertonusos izomzat esetén kis erejű, hosszabb időn keresztül történő lágy eltolás és görgetés alkalmazandó a rostok megnyújtására. A hypotonusos izomzat esetén nagyobb erővel, a fascia és az izomszél elmozdításával, kiemelésével hatunk az izmokra. Kéztartás: A hüvelykujj szembefordítva a többi ujjakkal enyhén hajlított csuklóval, az ujjhegyek ráfekszenek a testfelületre, a befogott izom felfekszik az ujjbegyekre. Nagyobb felületen történő gyúrásnál a tenyér ráfekszik a testfelületre és a hüvelykujj) -II. UJJ élével dolgozunk, vagy a tenyeret kiemelve kisujj-kisujjpárnával. A rost lefutásra diagonálisan az izomrostot kiemelve és megtartva dolgozunk tapadás eredés irányban. Hatásmechanizmusa: nő az izom vérellátottsága, bekapcsolódnak a zárt kapillárisok. Fokozódik az anyagcsere, a salakanyagok távozása gyorsabb (tejsav, gyulladásos maradványok), a feszültség és fájdalomérzet csökken. Az izom terhelhetősége nő, regenerálódása gyorsabb, tónusa normalizálódik. Az izomrostok elválnak egymástól, a tapadások megszűnnek. Helyes alkalmazása a hypertonusos, spazmikus izmokat lazítja, a hypotonusos, athropias izmokat tonizálja. Általános ellazultság érzet keltő, fáradságcsökkentő hatású. Az izmok rugalmassága, állaga a tónusrendeződésnek köszönhetően, valamint a kötöszöveti elemek és lágyrészek átmozgatásának köszönhetően javul. Helytelen alkalmazása, csípésérzetet, fájdalmat vált ki, növeli az izom görcskészségét Ütögetések: Kopogtatás: ujjbeggyel végzett ütögetés. Kis intenzitású ütemes, egyenletes és gyors kézmozgással végzendő, főleg a mellkason alkalmazzuk. Paskolás: kagyló alakba hajlított kézzel közepes intenzitású ütemes, egyenletes és gyors kézmozgással végzendő, főleg a háton alkalmazzuk. Hatásmechanizmusa: Erős ingerfogás, a bőrre, a bőr alatti kötőszövetekre és az izmokra hat, vasodiletatiot vált ki, izomtónus fokozó. Erősebb, intenzívebb ütögetés hatására kontrakció, reflexes izomspazmus alakul ki. A mellkason történő alkalmazása oldja a bronhusokon lévő lerakódásokat
Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 11 4. A svéd masszázs elmélete. Centrális eredetű, spastikus bénulás, érzékeny vegetatív labil betegeknél különösen a nyak és vállöv területén alkalmazása kontraindikált. Vibráció: Alkalmazása: lokálisan alkalmazzuk. Kéztartás: A III. ujj enyhén hajlítva a testfelületen, merev csukló, könyök és vállizülettel, vagy a tenyér ill. az ököl, kisujjszél van a kezelendő felületen. 10-15 rezgés/sec.hatásmechanizmusa: idegnyugtató, fájdalomcsillapító és izomtónus csökkentö, lazító. Az érző receptorok ingerlésével fájdalomcsillapításra, nyugtató és lazító hatású, növeli az ingerküszöb szintjét mellkason a bronhusok szekrécióját idézik elö. A szövetekre általános lazító hatású, csökkenti a feszes és köteges rostok spazmusát, növeli az oxigén ellátottságot Mozgatás:ostorszerű hullámmozgás, enyhe húzással kombinált mozgatás egyenletesen kivitelezve. Fogás: A végtagot enyhén kiemelve a distalis részen stabilan megfogjuk. A mellkast hátulról laterálisan a legnagyobb bordánál megfogjuk, hüvelykujj a hónaljárok felé, kilégzésnél enyhén nyomva kirázzuk. A medencét két oldalról szimmetrikusan átfogjuk, a 11-V. ujj dorsalis, a hüvelykujj ventralis helyzetű. Enyhén kiemelve előre felfelé kirázzuk.a törzs kirázása, a háton fekvő beteg mellkasánál állva, a kézkirázás közben a beteget ütemesen felemeljük és visszahelyezzük. Hatásmechanizmusa: Az izmokat, szalagokat és az izületi tokot lazítja, fokozza a keringést.vágás: enyhén hajlított kézzel, a singcsonti éllel közepes, nagy intenzitású egyenletes és gyors kézmozgással végzendő. Csak a IV-V ujjperc érintkezhet a kezelendő felülettel, az erőt a többi ujj kis és gyűrűsujjhoz való csapódása adja. Az érintkezést követen rögtön csuklóból ellentétes irányú felfelé mozgást végzünk. A nagy tömegű, felületű izmokon végezzük a kezelést az izomlefutással merőlegesen tapadás-eredés irányban.hatásmechanizmusa: rövid ideig tartó ütögetés élénkítő, serkentő és vérnyomásemelő hatású. A hosszabb ideig tartó ütögetés esetén a hatás megfordul.intermittaló nyomás ( esetenként a mély simítások közé is sorolható) A legenyhébb masszázsfogás. A végtagokon alkalmazott váltott kezes vagy kétkezes ill. haránt erős intenzitású mély simítás. A problémás izület felett kezdjük, proximális - disztális irányban, váltakozó nyomással pumpáló effektust hozunk létre. Zárt tenyérrel, a hüvelykujj abdukált helyzetben. A mellkas intermittaló nyomása: A két kezet szimmetrikusan a mellkasra helyezzük, a tenyérél a X. bordán zárt ujjakkal, a hüvelykujj a szegycsontra mutat. A páciens kilégzési ütemének végén enyhe be és fel irányú nyomást alkalmazunk. A fogást egy bordával feljebb megismételjük.hatásmechanizmusa: a végtagon a pumpáló nyomás következtében a szövetközi folyadék gyülem a szív felé áramlik. A mellkasnál a jobb légzést segíti elő Kiegészítő masszázsfogások:( nem közvetlenül a svéd masszázs fogáskörébe tartozó fogások)
tövisnyúlvány fogás fenyöfogás gyalufogás vasaló karomfogás párhuzamos húzások haránt húzások kötöszöveti elmozdítások csavarás ívhúzás kombinált kötőszöveti fogás terápiás húzás perios nyomás kimozgatások nyújtások Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 12 4. A svéd masszázs elmélete. A masszázsfogást követően vagy zegzugos lehúzással, vagy nagyon gyenge simítással térünk vissza a kezdő pozícióba..
5. A svéd masszázs ellenjavallatai Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 13 5. A svéd masszázs ellenjavallatai. Kontraindukációk :-lázas állapot -legyengült állapot - túl idős korban -postoperatív szakasz elején -a menstruációs ciklus első pár napján (kiv. végtag helyi nem intenzív kezelése). -terhesség (kiv.dto.) -szívinfarktust követő stádium -vérzékenységgel járó betegségeknél (leukémia, skorbut, hemofília) -betegségek heveny szakaszában -fertőző betegségek esetén -tüdő és mellhártya heveny megbetegedéseknél -TBC esetén -érelzáródásos megbetegedések -nagyfokú visszeresség -akut vénás megbetegedések -csont, izület, izomsérülések és rándulások, ficamok heveny szakaszában -izületi instabilitás -izületi izzadmány -csontritkulás előrehaladott stádiuma -bőrelváltozás -bőrbetegségek -bőr sérülések -bőr viszketés -daganatos megbetegedések -egyes pszichés megbetegedések. Abban az esetben, ha a masszázs (frissítő, sport stb.) nem orvosi javallatra és előírásra történik, úgy a masszőr kötelessége meggyőződni arról, hogy a masszázs az adott esetben ellenjavallt-e. Ugyanakkor előfordulhat, hogy az orvosi beutalást követően a beteg állapotában olyan változás áll be, hogy a masszázst elvégezni nem szabad, vagy csak részkezelés alkalmazható. Mindkét esetben a masszőr kötelessége a páciens tájékoztatása, a kezelés megtagadása, a beteg orvoshoz történő irányítása, esetleg konzultáció az orvossal. Amennyiben a masszázst már megkezdte a masszőr, és munka közben észlel kontraindikációra utaló jelet, a beteg kérésének ellenére a kezelést meg kell szakítani és a beteget orvoshoz kell irányítani. Nem teljeskörű, enyhe kezelések végezhetők az alábbi esetekben: Izületi gyulladások félheveny szakaszában, (ha az állapot nem romlik, folytatható a kezelés) Ízületi gyulladások idült szakaszában (átmeneti fájdalom fokozódás lehetséges) Csont, ízületi, izomrándulások, ficamok idült szakaszában óvatosan, enyhe kezelés végezhető. Körülírt fájdalmas részek esetén, csak orvosi konzultációt követően. A menstruációt követő 3. 4. naptól a deréktáj kihagyásával nem nagy intenzitású masszázs végezhető. Idős kori végtagfájdalmak esetén, vérbőséget okozó szerrel történő enyhe bedörzsölés alkalmazható, ami nem veszi igénybe a beteg szervezetét. Minden egyéb kétes esetben is a masszázskezelést meg kell tagadni.
6. A svéd masszázs fogásai Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 14 6. A svéd masszázs fogásai. A svéd masszázs fogásai és hatásmechanizmusa: A fogások iránya és a fogások alkalmazási helye az anatómiai helytől függően meghatározott, kötött, vagy csak részleges szabadságot ad a masszőrnek. 1.) Simítás A testtájon a simítás iránya: distalistól proximális irányba longitudiálisan centripetálisan a szív felé Intenzitása alapján: Felületes mély Iránya szerint: longitudiális (hosszanti) transversalis (keresztirányú) körkörös módja szerint: egykezes kétkezes váltott kezes nehezített egykezes ujjbeggyel terpesztett ujjakkal zárt ujjakkal az ujjak tenyéri felszínével, kisujj párnával, hüvelykujj párnával, egész tenyérrel terhelt tenyérrel kézháttal kisimítás A simítás közben végzett mozgás alapján: Félkörös körkörös V alakban 8 alakban, Ív alakban a testkontúrnak megfelelően végtagon váltott kezes - intermittaló fogás sebessége: lassú, egyenletes, folyamatos, a kezelő légzésritmusának megfelelő Alkalmazása: Kezdőfogás, két fogásnem közti átvezető fogás, valamint befejező, levezető fogás. Gyakran használjuk más fogások alkalmazása között is. Felületes, enyhe masszázsfogás. A felületes rétegekre és a bőrfelszínre hat elsősorban. Kéztartás:
Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 15 6. A svéd masszázs fogásai. A masszőr keze, vagy annak simító felülete követve a masszírozandó testfelületet, arra teljes felületén rásimul. Hatásmechanizmusa: Megteremti a pszichés kapcsolatot, csökkenti a fájdalomküszöböt, nyugtató hatású. Az elszarusodott hámréteg leválik, a bőrregeneráció meggyorsul. Hyperaemiát idéz elő, nő a hőmérséklet, fokozódik a vér, nyirok és a kötőszöveti áramlás sebessége, fokozódik az anyagcsere. Felszívódnak az oedemak. Nyugtató, relaxáló hatású. 2.) Dörzsölés: A testtájon a dörzsölés iránya: distalistól proximális irányba longitudiálisan centripetálisan a szív felé Intenzitása alapján: Felületes mély Iránya szerint: longitudiális (hosszanti) körkörös transversalis (keresztirányú) körkörös Módja szerint: Tenyérgyökkel, ujjbeggyel (11-111. vagy III. ÍV. ujjal) a ÍV. ujjbeggyel ökölbezárt kézzel, kisujjszéllel karomállásban izületi kúppal, nagy újjal Fogások: pont-kör kör-pont Sebessége:lassú, egyenletes, folyamatos körkörös Alkalmazása: általában a simítást követő ingerfogás, de más fogásokkal kombinálva is alkalmazzuk. A felületes dörzsölés a bőrre és a bőr alatti irhára hat, míg a mély dörzsölés a mélyebb kötőszöveti részekre és az izmokra is, illetve a csonthártyára. Állapotfelmérésnél tájékozódási lehetőséget nyújt a myalgiás pontokról, maximál pontokról és az izom, ín letapadásokról. Kéztartás: A masszőr keze, a kezelendő felülettel 45 -os szöget zár be, a bőr felszínére merőlegesen, vagy laposan. Hatásmechanizmusa:
Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 16 6. A svéd masszázs fogásai. felületes dörzsölés hatásai megegyeznek a simításéval, hyperaemiát idéz elő, megnyílnak a kapillárisok (Shunt hatás) nő a hőmérséklet, fokozódik a vér, nyirok és a kötőszöveti áramlás sebessége, fokozódik az anyagcsere hisztamin felszabadító hatású, fájdalomcsillapító, fájdalom küszöb emelő (Gate kontroll). A mély dörzsölés a kötőszövetet fellazítja és nyújtja, az inak és izmok határán lazít, a letapadásokat megszünteti. Az izmok myalgiás csomóit oldja. Az izomkontraktúrát javítja, csökkenti a fájdalomérzést, növeli a fájdalomküszöböt. A bőrhöz közeli csontszövetek anyagcseréjét fokozza, ugyanúgy a regenerációs képességét is. A helyi hatásokon túl a szegmentális hatás is érvényesül, ugyanúgy a központi és perifériás idegrendszerre is. 3.) Gyúrás: A testtájon a gyúrás iránya: distalistól proximális irányba centripetálisan a szív felé az izomrost irányával egyezően tapadástól az eredésig diagonálisan. A rostirány lefutásával párhuzamos, vagy arra merőleges irányú.intenzitása alapján: ( a legerősebb ingerfogás) felületes görgetés és eltolás mély gyúrás módja szerint: egykezes kétkezes teljes tenyérrel, újbeggyel Fogások görgetés kiemelt kiemelt tovafutó ollózó körkörös félkörös redőgyúrás intermittaló gyúrás Ritmusa: -szabályos, egyenletes Alkalmazása: A simítással és a dörzsöléssel előkészített izomzat gyúrható. A kötöszöveti és izom letapadások fellazítására és akár a mélyebb izomrétegek spazmusára is hat, szétválasztja a rostokat. Mindig az izomállapotnak megfelelően a tónust és a szövetek nyújthatóságát, elmozdíthatóságát figyelembe véve kell alkalmazni. Feszes, fájdalmas, köteges és csomós izomzat esetén óvatosan és fokozatosan növelhető a nyomás, a gyúrás intenzitása. Egészséges izomzat esetén közepes erősségű ingerfogással lehet kezdeni a gyúrást. Hypertonusos izomzat esetén kis erejű, hosszabb időn keresztül történő lágy eltolás és görgetés alkalmazandó a rostok megnyújtására. A hypotonusos izomzat esetén nagyobb erővel, a fascia és az izomszél elmozdításával, kiemelésével hatunk az izmokra. Kéztartás: A hüvelykujj szembefordítva a többi ujjakkal enyhén hajlított csuklóval, az ujjhegyek ráfekszenek a testfelületre, a befogott izom felfekszik az ujjbegyekre. Nagyobb felületen történő gyúrásnál a tenyér ráfekszik a testfelületre és a hüvelykujj) -II. UJJ élével dolgozunk, vagy a tenyeret kiemelve kisujj-kisujjpárnával.
Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 17 6. A svéd masszázs fogásai. A rost lefutásra diagonálisan az izomrostot kiemelve és megtartva dolgozunk tapadás eredés irányban. Hatásmechanizmusa: nő az izom vérellátottsága, bekapcsolódnak a zárt kapillárisok. Fokozódik az anyagcsere, a salakanyagok távozása gyorsabb (tejsav, gyulladásos maradványok), a feszültség és fájdalomérzet csökken. Az izom terhelhetősége nő, regenerálódása gyorsabb, tónusa normalizálódik. Az izomrostok elválnak egymástól, a tapadások megszűnnek. Helyes alkalmazása a hypertonusos, spazmikus izmokat lazítja, a hypotonusos, athropias izmokat tonizálja. Általános ellazultság érzet keltő, fáradságcsökkentő hatású. Az izmok rugalmassága, állaga a tónusrendeződésnek köszönhetően, valamint a kötöszöveti elemek és lágyrészek átmozgatásának köszönhetően javul. Helytelen alkalmazása, csípésérzetet, fájdalmat vált ki, növeli az izom görcskészségét 4.) Ütögetések Iránya: Az izomrostok lefutására merőlegesen, hosszanti irányban Intenzitása: Egyenletes, gyors, szabályos kis intenzitással és amplitúdóval, kis pályán kis erővel adagolt ingerfogás. Kivitelezési módja Kisujj széllel teljes tenyérrel teljes tenyérrel enyhén hajlított MCP ízületekkel (paskolás) Kopogtatás: ujjbeggyel végzett ütögetés. Kis intenzitású ütemes, egyenletes és gyors kézmozgással végzendő, főleg a mellkason alkalmazzuk. Paskolás: kagyló alakba hajlított kézzel közepes intenzitású ütemes, egyenletes és gyors kézmozgással végzendő, főleg a háton alkalmazzuk. Hatásmechanizmusa: Erős ingerfogás, a bőrre, a bőr alatti kötőszövetekre és az izmokra hat, vasodiletatiot vált ki, izomtónus fokozó. Erősebb, intenzívebb ütögetés hatására kontrakció, reflexes izomspazmus alakul ki. A mellkason történő alkalmazása oldja a bronhusokon lévő lerakódásokat Centrális eredetű, spastikus bénulás, érzékeny vegetatív labil betegeknél különösen a nyak és vállöv területén alkalmazása kontraindikált. 5.) Vibráció: A testtájon a vibráció iránya: - distalistól proximális irányba - centripetálisan a szív felé - az izomrost irányával egyezően - az idegvégződési ponton körkörösen Fogások (a bőr felszínére merőlegesen)
-a III. ujjbeggyel -tenyérrel -terhelt tenyérrel -tenyérgyökkel -ököllel -kisujjszéllel Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 18 6. A svéd masszázs fogásai. Rögzített váll és könyökízülettel csuklóból -készülékkelritmusa: -10-15 rezgés/sec kilégzéskor Alkalmazása: lokálisan alkalmazzuk. Kéztartás: A III. ujj enyhén hajlítva a testfelületen, merev csukló, könyök és vállizülettel, vagy a tenyér ill. az ököl, kisujjszél van a kezelendő felületen.hatásmechanizmusa: idegnyugtató, fájdalomcsillapító és izomtónus csökkentö, lazító. Az érző receptorok ingerlésével fájdalomcsillapításra, nyugtató és lazító hatású, növeli az ingerküszöb szintjét mellkason a bronhusok szekrécióját idézik elö. A szövetekre általános lazító hatású, csökkenti a feszes és köteges rostok spazmusát, növeli az oxigén ellátottságotkiegészítő fogás: Kirázás: fogások -egykezes kirázás -kétkezes kirázása kezelhető testtájak: - végtag részleges kirázása - végtag kirázása - medence kirázása - mellkas kirázása - törzs kirázásamozgatás:ostorszerű hullámmozgás, enyhe húzással kombinált mozgatás egyenletesen kivitelezve. Fogás: A végtagot enyhén kiemelve a distalis részen stabilan megfogjuk. A mellkast hátulról laterálisan a legnagyobb bordánál megfogjuk, hüvelykujj a hónaljárok felé, kilégzésnél enyhén nyomva kirázzuk. A medencét két oldalról szimmetrikusan átfogjuk, a 11-V. ujj dorsalis, a hüvelykujj ventralis helyzetű. Enyhén kiemelve előre felfelé kirázzuk.a törzs kirázása, a háton fekvő beteg mellkasánál állva, a kézkirázás közben a beteget ütemesen felemeljük és visszahelyezzük. Hatásmechanizmusa: Az izmokat, szalagokat és az izületi tokot lazítja, fokozza a keringést.vágás: enyhén hajlított kézzel, a singcsonti éllel közepes, nagy intenzitású egyenletes és gyors kézmozgással végzendő. Csak a IV-V ujjperc érintkezhet a kezelendő felülettel, az erőt a többi ujj kis és gyűrűsujjhoz való csapódása adja. Az érintkezést követen rögtön csuklóból ellentétes irányú felfelé mozgást végzünk. A nagy tömegű, felületű izmokon végezzük a kezelést az izomlefutással merőlegesen tapadás-eredés irányban.hatásmechanizmusa:
Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 19 6. A svéd masszázs fogásai. rövid ideig tartó ütögetés élénkítő, serkentő és vérnyomásemelő hatású. A hosszabb ideig tartó ütögetés esetén a hatás megfordul.intermittaló nyomás ( esetenként a mély simítások közé is sorolható) A legenyhébb masszázsfogás. A végtagokon alkalmazott váltott kezes vagy kétkezes ill. haránt erős intenzitású mély simítás. A problémás izület felett kezdjük, proximális - disztális irányban, váltakozó nyomással pumpáló effektust hozunk létre. Zárt tenyérrel, a hüvelykujj abdukált helyzetben. A mellkas intermittaló nyomása: A két kezet szimmetrikusan a mellkasra helyezzük, a tenyérél a X. bordán zárt ujjakkal, a hüvelykujj a szegycsontra mutat. A páciens kilégzési ütemének végén enyhe be és fel irányú nyomást alkalmazunk. A fogást egy bordával feljebb megismételjük.hatásmechanizmusa: a végtagon a pumpáló nyomás következtében a szövetközi folyadék gyülem a szív felé áramlik. A mellkasnál a jobb légzést segíti elő Kiegészítő masszázsfogások:( nem közvetlenül a svéd masszázs fogáskörébe tartozó fogások) tövisnyúlvány fogás fenyöfogás gyalufogás vasaló karomfogás hosszanti és haránt plesselés párhuzamos húzások haránt húzások kötöszöveti elmozdítások csavarás ívhúzás kombinált kötőszöveti fogás terápiás húzás perios nyomás kimozgatások nyújtások A masszázsfogást követően vagy zegzugos lehúzással, vagy nagyon gyenge simítással térünk vissza a kezdő pozícióba.
7. A kötőszöveti masszázs elmélete Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 20 7. A kötőszöveti masszázs elmélete. A kötőszöveti masszázs a gyógymasszázs részét képezi, annak egy speciális ága. 1929 Elisabeth Dick német gyógytornásznő kidolgozza a kötőszöveti masszázs elméletét és leírja gyakorlatát. Freiburgban az Orvostudományi egyetemen W. Kolrausch és H. Teilrich Leube irányításával 10 évig kísérletezték ki a pontos technikát. Az én kötőszöveti masszázsom c. művében foglalja össze munkáját. Munkássága nyomán a manualterápia egy új ága jön létre, mellyel különféle belgyógyászati megbetegedések kezelhetők, gyógyíthatók. A kötőszöveti masszázs hatásmechanizmusának alapjai: A belső szervek és szervrendszerek megbetegedéseinél a kötőszövetben fokozott feszülés jön létre. A belső szerek és szervrendszerek betegségeinél a megfelelő szegmentumok interstitialis (szövet közötti) kötőszövetében fokozódik a feszülés. A meg növekedett feszülés mértékét a bőr és bőr alatti réteg (felületes, bőr közeli kötőszöveti), bőr alatti és fascia közötti réteg (mély, fascia közeli kötőszöveti zóna) eltolhatóságának vizsgálatával lehet megállapítani. A feszülés mellett még behúzódások is mutatkozhatnak, ez az interstitialis kötőszövet nagy folyadékleadó képességére utal duzzanat is jelentkezhet: ami viszont a kötőszövet folyadékfelvevő képességével van kapcsolatban (reflex dystrophia). A kötőszöveti masszázs technikája a kötőszövetből vegetatív áthangoló hatást indít el, melynek magyarázata, hogy az interstitialis kötőszövet kapcsolatban van a vegetatív idegrendszerrel, továbbá a somatikus idegrendszer bőr érző afferentációjának is vannak vegetatív reflex kapcsolatai. A kialakuló távolhatások, elsősorban a vegetatív idegrendszeren keresztül befolyásolják az érintett szerv, szervek funkcionális zavarát. A vegetatív idegrendszer tónus állapotát normalizálja, s ezúton tud hatni a szabályzási zavarokra. A vegetatív idegrendszer pontos ismerete lehetővé teszi a szervek szimpatikus és paraszimpatikus tónusának szabályozását. A kötőszövet mechanikai ingerlésével, normalizálni tudjuk a vegetatív idegrendszer tónus állapotát, s ezúton tónus kiegyenlítést érhetünk el. A bőr alatti kötőszövetnek a hát, a fartájék, a csípő területén rendszeres, bizonyos masszázsfogásokkal történő kezelése kapcsán egyes esetekben szívfájdalmak, fejfájások, a gyomorban levő nyomásérzés megszűnése, ízületi fájdalmak csökkenése, mozgászavarok javulása következett be.. A kötőszöveti zónák jelzik a szervi érintettséget, a kötőszövet látható és tapintható elváltozásaival. Diagnosztikai jelentőségük abban van, hogy jelzik a betegség aktivitását, valamint a néma zónák utalnak az örökletes hajlamra. Az egyes belső szervek kóros elváltozásai a szelvényezettség szempontjából hozzátartozó bőr alatti kötőszövetben csomósodásokat, kötegek képződését, a kötőszövet egyneműségének megváltozását idézheti elő. A kötőszövetben létrejövő strukturális és funkcionális elváltozások reflexes úton (un. viscerocutan reflexek segítségével) jönnek létre. A szervi funkciózavar viszceralis afferentacio (a zsigerek idegközpont irányba hatása) útján, a szervnek megfelelő kötőszöveti zónában jelentkezik. A bőr alatti kötőszövet állományának befolyásolásával (csomósodások csökkentése, feszülések megváltoztatása) olyan folyamatokat indíthatunk el, melyek a belső szervek kórosan megváltozott működését javíthatják és a szervezet eltolódott vegetatív tónusát normalizálhatják. A fentiek figyelembe vételével kidolgozott kötöszöveti masszázs a bőr alatti kötőszövetre irányuló simító - vongáló - húzó fogások sorozatából áll. Meg kell jegyezni, hogy a fogások a kötőszöveten kívül szükségszerűen a bőrre is hatnak. Masszázs közben a helyi hatásokon kívül a bőrben és a bőr alatti kötőszövetben levő idegvégződések által közvetített ingerhatások révén reflexes úton távolhatások is létrejönnek. A távolhatások mind a felületesen, mind a mélyebbre ható fogásokkal kiválthatók. A mélyebbre terjedő húzó jellegű fogások a vegetatív idegrendszerre is befolyással vannak. A kötőszöveti zónák fogalmának kettős értelme van. Létrejöhetnek akut betegség alkalmával a megbetegedett szervnek megfelelő kötőszöveti zónában (diagnosztikus zóna), mint klinikailag néma zónák keletkezhetnek öröklött díspositio alapján a hozzájuk tartozó szerv-, szervrendszer megbetegedése nélkül. Ez esetben a vegetatív idegrendszer gyenge pontját jelentik.
Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 21 7. A kötőszöveti masszázs elmélete. A kötőszöveti zónák nemcsak a hozzájuk tartozó szervvel, erekkel és idegekkel kapcsolódnak, hanem egymás között is reflexkapcsolatban állnak, mégpedig caudo - cranalis irányban (D. Gross). A kötőszöveti masszázs kivitelezésénél, mind a klinikailag alappal rendelkező, mind a díspositio alapján fennálló kötőszöveti zónák jelentősek, ezért kezelésnél az egész kötőszöveti vizsgálati leletet alapul kell venni (különös tekintettel a caudálisan elhelyezkedő zónákra). A különböző stádiumban lévő kórképekre különböző eltolási rétegben lévő kötőszöveti zóna a jellemző. Az eltolási réteg minden esetben mint terminus technicus értendő, nem anatómiai fogalom. Felületes bőr közeli kötőszöveti zóna található akut kórképeknél, és csak eltolással vizsgálható. Mély, fascia közeli kötőszöveti zóna szubakut és krónikus kórképeknél található, itt a hát reliefjében már látható elváltozások, behúzódások, duzzanatok jelennek meg. Az akut stádium elmúltával a felületes eltolási rétegben lévő feszülés a panaszokkal együtt elmúlik, de a mély kötőszöveti eltolási rétegben megmarad. A kezelés kivitelezésekor különféle fogásokat alkalmazunk. A legfontosabb kötöszöveti masszázsfogás a dörzsölés, amit a III. - ÍV. ujjunk begyével végzünk. Ujjunkat 30-70 fokos szögben helyezzük rá a bőrre úgy, hogy közben a kezünket a supinatio - pronatio között középállásban tartjuk. Ujjbegyünk-kel a kezelendő bőrfelületre nyomást gyakorolunk és előre - hátra, valamint körkörös irányban mozgásokat végzünk. A kötöszöveti masszázskezelésnél a dörzsölésen kívül egyéb fogások is ki-vitelezésre kerülnek. A különféle kötöszöveti masszázsfogásokat helyi hatások kiváltására a legkülönfélébb testtájakon (pl. hát, derék, csípőtáj) kiterjedten alkalmazhatjuk. H. Teirich-Leube és Dicke részletesen kidolgozták azokat a kötőszöveti masszázs módszereket, amikkel a helyi hatásokon kívül szegmentálisan reflexeket is kiválthatunk. Az eljárást - a szegment masszázstól való, megkülönböztetés céljából kötőszöveti reflexzóna masszázsnak nevezzük. Ennek a kezelési módnak a gyógyító orvosi munkában nagy jelentősége van. Gazdagítja a kezelési lehetőséget különféle betegségek kezelésénél és utókezelésénél. Az eljárás legfontosabb indikációja a perifériás vérkeringési zavarok javítása. Egyes belgyógyászati betegségekben szenvedőkön kívül alkalmazhatjuk sebészeti, ortopédiai, nőgyógyászati és ideggyógyászati betegek kezelésében is.