Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Hasonló dokumentumok
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

Membránpotenciál, akciós potenciál

Érzékszervi receptorok

Az idegsejt elektrokémiai és

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium

Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Membránszerkezet. Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Folyékony mozaik modell. Membrán-modellek. Biofizika szeminárium

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Sejtek membránpotenciálja

Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011

Egy idegsejt működése

A szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák

MEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL. Biofizika szeminárium

CELLULÁRIS SZÍV- ELEKTROFIZIOLÓGIAI MÉRÉSI TECHNIKÁK. Dr. Virág László

In vitro elektrofiziológiai technikák Mike Árpád

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

A Sejtmembrán Szerkezete Nyugalmi Membránpotenciál

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

A szívizomsejt ioncsatornái és azok működése

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

A Sejtmembrán Szerkezete Nyugalmi Membránpotenciál

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

- Csatornák pumpák - Ellenállás kondenzátor komponens - Fordulási-, membrán potenciál. ellenállás. kondenzátor

KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV

Ex vivo elektrofiziológia. Élettani és Neurobiológiai Tanszék

Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

Ex vivo elektrofiziológia. Élettani és Neurobiológiai Tanszék

Idegsejtek közötti kommunikáció

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

CELLULÁRIS SZÍV- ELEKTROFIZIOLÓGIAI MÉRÉSI TECHNIKÁK. Dr. Virág László

Potenciálok. Elektrokémiai egyensúly

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek 2. Dr. Tóth András 2018

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Biológiai membránok és membrántranszport

Ioncsatorna szerkezetek

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

klorid ioncsatorna az ABC (ATP Binding Casette) fehérjecsaládba tartozik, amelyek általánosságban részt vesznek a gyógyszerek olyan alapvetı

A plazmamembrán felépítése

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Harmadik rész

Elektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával

A nyugalmi potenciál megváltozása

Dr. Csanády László: Az ioncsatorna-enzim határmezsgye: egyedi CFTR és TRPM2 csatornák szerkezete, működése c. MTA doktori értekezésének bírálata

A Kv1.3 ioncsatorna szerepe a T sejt aktivációban

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

A sejtek membránpotenciálja (MP)

Kálium ioncsatornák eltérő funkciói

A kémiai szinapszis (alapok)

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek

Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

Hodkin-Huxley formalizmus.

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Sejtek közötti kommunikáció

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav,

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció

A somatomotoros rendszer

Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

22. Az idegrendszer működésének alapjai. Az idegszövet felépítése

Zárójelentés OTKA K 60740: K + csatornák és a T sejt receptor jelátvitelének kapcsolata Dr. Panyi György

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

Átírás:

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12.

Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok

Iontranszport a membránon keresztül: transzport fehérjékre van szükség! extracelluláris citoszolikus zárt nyitott ATP ADP+P i ATP-függő pumpa ioncsatorna transzporter 10 0-10 3 ion/s 10 7-10 8 ion/s 10 2-10 4 ion/s

Nettó töltés átjutása a membránon ÁRAM Két csatorna szimultán nyitása Membránpotenciál nyitott zárt Az egyedi ioncsatorna áramok néhány pa (10-12 A) nagyságrendűek Az egyedi ioncsatorna vezetőképesség (G=I/U) nagyságrendje néhányszor 10 ps (10-12 S, S:Siemens)

Az ioncsatornák integráns (transzembrán) fehérjék

Nobel Díj, Kémia, 2003 Roderick MacKinnon for structural and mechanistic studies of ion channels Crystal structure of the voltage gated potassium channel, S5-S6 Peter Agre, for the discovery of water channels

Az ioncsatorna egyszerűsített működési modellje: a membránon keresztül érő hidrofil pórus hajtóerő + nyitott kapu ionáram

Az elektrokémiai gradiens és a vezetőképesség határozza meg az ionáram nagyságát és irányát egyensúly esetén nincs nettó áram [K + ] o =5 mm E m =E K I = G (E m E K )= 0 E m [K + ] i =140 mm + RT [K ] i EK = ln = 89 mv + zf [K ] T= 37 o C, z=1 I = G(E m E K )= 0 o E m E K I = G(E m E K ) 0 E m <E K I<0, sejtbe irányuló K + áram E m >E K I>0, sejtből kifelé folyó K + áram

Az ioncsatornák osztályozása Kapuzás szerint megfelelő inger hatására bekövetkező konformáció változás a fehérjében, mely a csatornák különböző állapotaihoz vezet (pl. zárt, nyitott, inaktivált állapotok). Szelektivitás alapján csak bizonyos fajta ion (vagy ionok) számára átjárható a pórus (pl. nagy szelektivitású, kis szelektivitású, és nem szelektív csatornák).

Kapuzás I. A csatornák felosztása a nem vezető (zárt) és vezető (nyitott) állapot közötti átmenetet kiváltó inger alapján: feszültség kapuzott a membránpotenciál megváltozása (pl. idegsejtek depolarizáció aktiválta K + és Na + csatornái). ligand kapuzott a ligand bekötődése az extracelluláris oldalon (p.l ideg-izom kapcsolatban az acetikolin receptor). i.c hírvivő molekula által kapuzott a ligand bekötődése az intracelluláris oldalon (pl a Ca 2+ aktiválta K + csatorna). membrán feszülés által kapuzott ( stretch gated ) a membrán feszülése (pl. limfociták térfogatszabályzásában Cl csatornák nyitása).

Kapuzás II. Az ioncsatornák lehetséges kapuzási állapotai: -funkcionális állapotok (vezető, nem-vezető) -szerkezeti állapotok (pl. zárt, nyitott, inaktivált) E m Ny (O) /vezető Z (C) /nem-vezető I /nem-vezető O C +50 mv -120 mv 0.5 pa 100 ms I

A feszültség kapuzott ioncsatornák főbb szerkezeti elemei extracelluláris pórust alkotó S5-S6 hurok α α K + α citoszolikus feszültség érzékelő α NH 2 Feszültség érzékelő domén: a membránpotenciál változás érzékelése pórust kialakító domén: konduktancia pórust alkotó S5-S6 hurok négy alegység együtt alkot egy funkcionáló csatornát szelektivitási szűrő: a csatorna ion szelektivitásáért felelős extracelluláris S4 S6 S6 S4 citoszolikus S4-S5 kapcsoló kapu

Kapuzás III. A feszültség szenzor azonosítása feszültség szenzor egy pozitív töltéssel kevesebbet tartalmazó feszültség szenzor Nyitási valószínűség open probability 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 WT R368Q -100-50 0 50 100 test potential (mv) Membrán potenciál (mv)

Kapuzás IV. az inaktivációért felelős domain azonosítása a.) vad típusú K + csatorna Current Wild-type Deletion mutant Δ6-46 b.) mutáns K + csatorna Current Zagotta et al. 1990

Az ioncsatornák osztályozása szelektivitás alapján Nagy szelektivitású csatornák, négy alegység: K +, Na +, Ca 2+, Cl - Kis szelektivitású csatornák, öt alegység: Acetilkolin receptor, csak kationokra specifikus Nem szelektív csatornák: Gap junction csatorna (hat alegység)

A szelektivitást biztosító mechanizmusok Szelektivitási szűrő kálium ion pórus hurok 20Å K + K + K + pórus üreg méret alapján: ami nem fér be a pórusba az nem megy át a csatornán töltés alapján: a nem megfelelő töltésű ion nem mehet át specifikus kölcsönhatások alapján: a megfelelő méretű és töltésű ionok közötti válogatás

Töltés alapján szelektál a nikotinerg acetilkolin receptor (ligand kapuzott ion csatorna) pórus filter acetilkolin kötőhely extracell. plazmamembrán citoszolikus kapu

Specifikus kölcsönhatások a pórus és az ionok között I. röntgen krisztallográfiás kép a pórusról Szelektivitási szűrő kálium ion pórus hurok K + K + K + pórus üreg szelektivitási filter (GYGD) a pórusban tartózkodó ionok

Specifikus kölcsönhatások a pórus és az ionok között II. A vízburok helyettesítése a szelektivitási szűrőben K + : 1.33 Å Na + : 0.95 Å szelektivitási szűrő kálium ion pórus hurok H hyd = 322 kj/mol H hyd = 406 kj/mol K + K + ion a szelektivitási szűrőben K + Na + K + pórus üreg ion vizes közegben K + Na +

Hogyan tanulmányozhatók az ioncsatornák? Az ionáramok mérésével a patch-clamp technika alkalmazásával R f I p - + V ki E m I m V tart áram (pa) 600 400 200 0 +30 mv aktiváció -80 mv +30 mv -10 mv -50 mv inaktiváció -40 mv 0 200 400 600 800 1000 idő (ms)

cell attached patch whole cell vákuum húzás outside out patch

Patch pipetta a sejten ill. EM kép hőpolírozást követően Sakmann, Nobel lecture, 1992, Neuron 8:613-629.

Az ioncsatornák főbb funkciói Membránpotenciál kialakítása és szabályozása nyugalmi potenciál E m = RT p K[K] i + p Na[Na] i + p Cl[Cl] o ln Fz p [K] + p [Na] + p [Cl] K o Na o Cl i extracell. citoszolikus K + Na + Cl

Az ioncsatornák főbb funkciói Membránpotenciál kialakítása és szabályozása nyugalmi potenciál akciós potenciál Membránpotenciál (mv) +50 felszálló szár: depolarizáció 0 70 küszöb leszálló szár: repolarizáció Küszöb alatti ingerek utó hiperpolarizáció Vezetőképesség [mmho/(cm 2 )] Na + permeábilitás K + permeábilitás Idő (ms)

Az ioncsatornák főbb funkciói Membránpotenciál kialakítása és szabályozása nyugalmi potenciál akciós potenciál E m RT p K[K] i + p Na[Na] i + p Cl[Cl] o = ln Fz p [K] + p [Na] + p [Cl] extracell. K o Na o Cl i Intracelluáris ionkoncentráció változások kialakítása [Ca 2+ ] i emelkedés Az idegvégződés depolarizációjakor a feszültség-kapuzott Ca 2+ csatorna (1) kinyílik, Ca2+ influx szinaptikus vezikula szekréció (2). citoszolikus A. 1 K + Na + Cl 2 Idegsejt akciós potenciál 3 4 5 Izomsejt Szarkoplazmatikus retikulum

Az ioncsatornák gyógyszerek támadáspontjai 1, pórus blokkolók e.c. gátlás i.c. gátlás

Az ioncsatornák gyógyszerek támadáspontjai 2, kapuzást módosító molekulák e.c. gátlás i.c.