A KÖZÖSSÉGI JOG RENDSZERE

A KÖZÖSSÉGI JOG RENDSZERE 2006.10.11. A jogrendszer képezi az alapját minden állam működésének Az Európai Unió nem tekinthető egy államnak, de az átruházott feladatok hasonlítanak az egyes állami feladatokhoz és ezek végrehajthatósága szükségessé tette egy önálló jogrendszer létrehozását. A közösség feladata, hogy ösztönözze az egész Közösségen belül: a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését a magas szintű foglalkoztatottság és szociális védelem biztosítását a nők és férfiak közötti egyenlőséget a fenntartható és stabil ( nem inflatorikus) növekedést a gazdasági teljesítmény magas fokú versenyképességét és konvergenciáját a környezet minőségének magas szintű védelmét és javítását az életszínvonal és életminőség emelését és a gazdasági és szociális kohéziót és a tagállamok közötti szolidaritást A Szerződés aláírói a Közösség számára kiemelten három feladatot jelöltek meg: 1. Közös piac felállítása 2. Gazdasági és monetáris unió létesítése 3. Közös politikák és tevékenységek folytatása A Közösség létrejöttével egyidejűleg olyan jogrendszerre is szükség volt, amely lefekteti a közösségi intézmények és tagállamok hatásköreit és feladatait, illetve szabályozza a döntéshozatal feltételeit, továbbá, amely rendelkezik a jog egységes értelmezését és alkalmazását biztosító független hatósággal. Ebből a célból született meg a közösségi jog. A közösségi jog tekinthető az EU működési alapjának, míg a közös politikák, közösségi tevékenységek inkább annak eszközéül szolgálnak A tagállamai lemondtak a Közösség javára egyes jogaikról A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz A nemzetközi joggal ellentétben-amely elsősorban az államközi viszonyokat szabályozza, és ennek megfelelően jogalanyai az államok- a közösségi jog a tagállamokra, valamint magán-, illetve jogi személyekre egyaránt vonatkozó jogok és kötelezettségek összessége. A közösségi jog a tagállamokat és azok polgárait egyaránt kötelezi. A közösségi jog másik eltérése a nemzetközi jogtól: A közösségi jog forrása között a nemzetközi szerződések mellett döntő szerepet töltenek be a Közösség jogi aktusai,a közösségi intézmények által alkotott másodlagos jogforrások A közösségi jog olyan egyedi jogrend, amelynek saját intézményei, jogalkotási eljárásai és jogforrásai vannak, A közösségi jog a tagállamok jogrendjének integráns részévé vált, bíróságok kötelesek alkalmazni A közösségi jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez A közösségi jog elsőbbséget élvez a tagállamok belső nemzeti jogrendjének szabályaival szemben A nemzeti jogalkotó a közösségi jogszabályt egyoldalúan nem változtathatja meg és nem hatálytalaníthatja A közösségi jog - legalábbis az Európai Bíróság gyakorlata szerint még a tagállamok alkotmánya felett is áll A közösségi jog egy része, ( szerződések rendelkezései és a rendeletek) a tagállamok nemzeti jogában közvetlenül alkalmazandók, nem igényelnek további jogalkotási feladatokat, mint az irányelvek esetében történik

A KÖZÖSSÉGI JOG HATÁLYA közvetlen közvetett személyi területi A közösségi jog jelentős része, (a szerződések és rendeletek mindegyike, a határozatok és irányelvek nagy része) közvetlenül hatályos a tagállamokban A közösségi jog elsőbbségéhez kacsolódik az előfoglalás(preemption)elve is, miszerint egyes jogterületeken ahol a közösségi jog már kimerítően szabályoz, illetve ahol kizárólagos a Közösség hatásköre már nincs lehetőség a nemzeti jogalkotásra Az előfoglalás jellemző az olyan területeken ahol a Szerződés közös politikák felállításáról rendelkezik, (külkereskedelem, verseny, mezőgazdaság, halászat, közlekedés) Közvetlen hatály: közösségi jog jelentős része közvetlenül hatályos a tagállamokban, ami azt jelenti, hogy természetes, illetve jogi személyek nemzeti bíróságaik előtt hivatkozhatnak a közösségi jogra, és kérhetik, hogy a nemzeti bíróság az ítéletét a közösségi jogra alapozza. A közvetlen hatály az elsőbbséghez hasonlóan az Európai Bíróság jogértelmezése folytán vált elfogadottá A közvetlen hatály érvényesülése Vertikális közvetlen hatály: amikor egy természetes vagy jogi személy valamilyen állami aktussal szemben hivatkozhat a közösségi jogra a nemzeti bíróság előtt Horizontális közvetlen hatály: amikor természetes és jogi személyek egymás közti ereikben kérhetik, hogy a nemzeti bíróság ítéletét a közösségi jogra alapozza Közvetett Hatály: A nemzeti bíróságokat kötelezi, hogy a nemzeti jogot úgy értelmezzék, hogy a közösségi irányelvekben kitűzött célok megvalósuljanak Állam mögöttes felelőssége, állam kárfelelőssége, azokban az esetekben amikor az állam nem hajtotta végre (pl. egy irányelv beiktatásának elmulasztása) a közösségi jogot, és ez egy természetes vagy jogi személynek kárt okozott A jogalkalmazás területi hatálya az RSZ 227. Cikke alapján a tagállamok területével esik egybe. Azonban egyes külső területekre vonatkozóan: a közösségi jog alkalmazást nyer Franciaország ún. tengerentúli megyéiben, illetve az Egyesült Királyság ún. tengerentúli vidékein és területein, nem terjed ki például Hongkongra avagy a Dániához tartozó Grönlandra, illetve a Ferőer-szigetekre.

KÖZÖSSÉGI JOG ELVEI, DOKTÍNÁI elsődlegesség elve záróhatás elve közvetlen hatály elve közvetlen alkalmazhatóság elve értelmezési kötelezettség elve előfoglalás elve szubszidiaritás elve kölcsönös elismerés és egyenértékűség elve (folyt. az előző diához) Személyi hatály: a közösségi jog az EK tagállamainak polgáraira terjed ki. Azonban a közönséges állampolgárok és a közösségi jogalkalmazás szempontjából állampolgároknak tekinthetők köre el is térhet egymástól. Így például a közösségi jog személyi hatálya kiterjed a brit állampolgárokra, illetve az olyan britfüggő területi állampolgárokra, akik állampolgárságukat Gibraltárhoz fűződő kapcsolatuk révén szerezték. Kivételes eset, ha a tagállamok fő területéről elkülönült olyan területeken, amelyekre a közösségi jog területi hatálya nem terjed ki, a közösségi jog szempontjából állampolgárok élnek, akkor az rájuk a személyi hatály alapján terjed ki. Így például a Csatorna-szigetekre és a Man-szigetekre nem terjed ki a közösségi jog területi hatálya. Lakosságuk túlnyomó többsége azonban brit állampolgár, így rájuk kiterjed a közösségi jog személyi hatálya. A közösségi jog alkalmazásának segítik az Európai Bíróság ítélkezésében kialakított elvek, doktrínák. elsődlegesség elve:a közösségi jog megelőzi a nemzetközi jogot, a közösségi jogba ütköző nemzetközi jog érényét veszti záróhatás elve: a tagállamok az EK jogalkotási hatásköre által lehatárolt területeken lemondanak a jogalkotási szuveneritásukról és e tárgykörben nem alkotnak jogot a továbbiakban közvetlen alkalmazhatóság elve: a közösségi jog külön nemzeti jogi aktus nélkül a tagállamok részévé válik értelmezési kötelezettség elve: a tagállamok bíróságai a nemzeti jogot a közösségi joggal kötelesek értelmezni, meghozhatnak minden olyan intézkedést, amely a Szerződésből eredő kötelezettségek teljesítését segítik. előfoglalás elve: párhuzamos jogalkotási hatáskör esetén aki előbb szabályozza a területet, az lefoglalással kizárólagossá teheti azt. szubszidiaritás elve: A közösség a ráruházott és az abban meghatározott céloknak megfelelően jár el. A közösség tevékenysége azonban nem léphet túl azon, ami a Szerződés célkitűzéseinek megvalósításához szükséges kölcsönös elismerés elve: a tagállamok kötelesek elismerni és tiszteletben tartani egymás nemzeti jogát, szabványait, és nem akadályozhatják az áruk szabad forgalmát az eltérő tagállami szabályokra hivatkozással.

ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK alapszerződések ezek módosításai Alkotmányszerződés ESZAK (Montánunió) létrehozó Párizsi Szerződés, mely 1951.04.18-án kelt, 1952.07.25-én lépett hatályba. EURATOM-ot létrehozó Római Szerződés, mely 1957.03.25, 1958.01.01. EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY 1986.02.18., 1987.01.01. EURÓPAI UNIÓ-t létrehozó és a közösségi szerződéseket módosító Maastrichti Szerződés 1992.02.07., 1993.11.01. Amszterdami Szerződés 1997.10.02., 1999.05.01. Nizzai Szerződés 2001.02.26. Az EU költségvetési rendszerét szabályozó, az alapító szerződéseket kiegészítő 1970-ben és 1975-ben elfogadott költségvetési szerződések Az új tagállamok belépésekor kötött csatlakozási szerződések. Általános jogelvek (alapjogok, jogállami garanciák a közigazgatásban és a jogorvoslat rendjében, jogállamiság általános elvei: közigazgatás törvényességének elve, jogbiztonság elve, jogi kötelezettségek egyértelműségének elve, visszaható hatály tilalma, arányosság elve /intézkedéscél/).

MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK a szerződésekben lefektetett alapelvek, célok, feladatok megvalósítását segítő eszközök fajtái: kötelező érvényűek rendelet irányelv határozat nem kötelező érvényűek ajánlás vélemény A Tanács, illetve a Tanács és Parlament együtt évente mintegy 400-500 jogszabályt fogad el, ezen kívül a Bizottság 1500-2000 végrehajtó típusú jogi normát. Fajtái: kötelező erejű közösségi jogforrások és nem kötelező jogforrások. A kötelező jogforrásoknak három típusa van: 1. rendelet olyan ált. hatályú közösségi jogi norma, ami: - teljes egészében, minden tagállamra kötelező és közvetlenül alkalmazandó - nem igényli külön jogszabály kibocsátását, hatályba lépésétől minden további jogi aktus nélkül alkalmazhatóvá válik a tagállami jogrendszerekben - általában egy adott kérdés pontos és részletes szabályozására szól - valamennyi hivatalos nyelven megjelenik - az EK Hivatalos Lapjában (Official Journal) hirdetik ki - hatályba lépésének napja a rendeletben meghatározott idő, vagy ennek hiányában a kihirdetéstől számított 20.nap 2. irányelv - olyan közösségi jogszabály, amely az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat, de a cél megvalósításának formáját, az eljárások és eszközök megválasztását és saját jogrendszerbe illesztését átengedi a nemzeti hatóságoknak - a jogharmonizáció legfontosabb eszköze - kevésbé részletezettek, mint a rendeletek - céljuk, hogy általános elveket határozzanak meg egy adott terület szabályozására - a jogközelítés határidejét meghatározza,ezt a Bizottság ellenőrzi (mulasztás esetén az Európai Bíróságon eljárást kezdeményez) - az EU Hivatalos Lapjában hirdetik ki Az EU történetében az irányelveknek két fajtája alakult ki: totális jogharmonizációs irányelvek (teljes jogharmonizációra törekszik, pontos meghatározásokkal, átvételük nehézkes) minimum jogharmonzációt előirányzó irányelvek ( lazább, opcionális, könnyebben elfogadhatók) 3. határozat - meghatározott címzettekhez szól - konkrét ügyekre vonatkozik - teljes egészében kötelezi címzettjét - adminisztraív jellegű, - jogorvoslattal lehet élni ellene (Európai Bíróság előtt) - közölni kell a címzettekkel, ekkor lépnek hatályba A nem kötelező jogforrásoknak két típusa van:

BELSŐ PIAC LÉTREHOZÁSA A BELSŐ PIAC OLYAN, BELSŐ HATÁROK NÉLKÜLI TÉRSÉGET JELENT, AMELYBEN AZ ÁRUK, SZEMÉLYEK, A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A TŐKE SZABAD MOZGÁSA A SZERZŐDÉS RENELEKEZÉSEINEK ÉRTELMÉBEN VALÓSUL MEG.

AZ EGYÉSÉGES PIAC LÉTREHOZÁSÁNAK SZAKASZAI SZABADKERESKEDELMI TERÜLET VÁMUNIÓ KÖZÖS PIAC EGYSÉGES BELSŐ PIAC GAZDASÁGI UNIÓ POLITIKAI UNIÓ szabadkereskedelmi terület: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált, a kívülállókkal szemben azonban minden tagállam külön nemzeti vámpolitikát folytat vámunió: a terület országain belül a külkereskedelem liberalizált, a kívülállókkal szemben a tagok közös külső vám- és külkereskedelmi politikát folytatnak egységes belső piac: olyan határok nélküli térség, melyen belül az áruk,személyek, szolgáltatások valamint a tőke szabadon áramlik a vámokon, mennyiségi korlátozásokon túlmenően fizikai, technikai, pénzügyi akadályokat is felszámolják a négy alapszabadság megvalósulásán túl szükséges még: versenysemleges piaci környezet, jogszabályok egymáshoz közelítése, koordinálása, nemzeti politikák összehangolása gazdasági unió gazdaságpolitikák harmonizálása, közös valuta bevezetése politikai unió: a kormányzás és a törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre

ÁRUK SZABAD MOZGÁSA VÁMUNIÓ A TELJES ÁRUKERESKEDELEMRE KITERJED BEHOZATALI ÉS KIVITELI VÁMOK (DÍJAK) TILALMA A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT EGYSÉGES VÁMTARIFA KIALAKÍTÁSA KITERJED: TAGORSZÁGBELI ÁRUKRA, ILL. SZABADON FORGALMAZHATÓ ÁRUKRA A MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK ELTÖRLÉSE A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT TILOS MEGSZABNI A BEHOZATALI MENNYISÉGET AZ AZONOS HATÁS INTÉZKEDÉSEK MEGHOZATALA IS TILOS Horváth (2005) 281-287. o. Az áruk szabad áramlását az EU-n belül a vámunió felállítása és a tagállamok közötti mennyiségi korlátozások eltörlése biztosítja Vámunió: a Közösségen belüli vámok megszüntetését, illetve a nem tagállamokkal szemben közös vámtarifán alapuló közös kereskedelem politika folytatását jelenti Tilos a diszkriminatív jellegű adóztatás, azaz más tagállamok termékeire egyik tagállam sem vethet ki közvetve vagy közvetlenül magasabb adókulcsot, mint a hazai termékekre kivételek: A tagállamok egyes különleges esetekben (szigorúan meghatározott feltételekkel) felszámolhatnak díjakat az importáló vagy exportálóra, amennyiben számára a hatóságok nélkülözhetetlen általános érdekű szolgáltatást nyújtottak pl. növény- egészségügyi vizsgálat Ehhez hasonló eset, amikor egy közösségi rendszer (pl. a közös mezőgazdasági politika) fenntartása követeli meg a díjak kivetését az exportálóra vagy importálóra A harmadik eset pedig adójellegű díjak kivetésének engedélyezése (szintén szigorú feltételek mellett) olyan külföldi termékekre, amelyek nincsenek hazai versenytársai és nincsenek hasonló (helyettesítő jellegű) hazai termékek sem, azaz a cél egyértelműen nem a hazai termelők védelme, illetve a verseny korlátozása A közösségen belüli mozgás akadályai, melyek a kérdéses termékek forgalmazására vonatkozó nemzeti jogszabályok közötti egyenlőtlenségből származnak, csak annyiban fogadhatók el, amennyiben azok a szabályok szükségesek az alábbi területekre vonatkozó alapvető követelmények kielégítésének céljából: közegészség megóvása, pénzügyi felügyelet hatékonysága, kereskedelmi ügyletek tisztasága, fogyasztók védelme

SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA KERESŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓK MUNKAVÁLLALÓK ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÓK, VAGY SZABADFOGLALKOZÁSÚAK SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓK ALAPELV: A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA NEM KORLÁTLAN JOGOKAT CSUPÁN EGYENLŐ BÁNÁSMÓDOT JELENT VANNAK KORLÁTOZÓ FELTÉTELEK IS MA CSUPÁN A LAKOSSÁG 2%-A DOLGOZIK MÁSIK ÁLLAMBAN Horváth (2005) 287-295. o. A Római Szerződés még nem biztosította az általános jogát a mozgásszabadságnak, csupán a gazdaságilag aktív személyeknek és családtagjaiknak garantálta. Bár a Maastrichti Szerződés szerint már alapvető uniós állampolgári joga a mozgásszabadság, a különböző csoportokra még más-más szabályok vonatkoznak. A munkavállalókra (foglalkoztatottakra) a munkavállalók szabad mozgása, a szabadfoglalkozásúakra a letelepedés szabadsága, a szolgáltatást nyújtókra a szolgáltatások szabad mozgása vonatkozik. A munkavállalók szabad mozgása: az integráció alappillére a munkavállalóknak szélesebb körű munkalehetőségeket ad, a munkáltatóknak pedig nagyobb választási lehetősége a megfelelően képzett szakemberek közül Bár már a Közösség megalakulásakor fontosnak tartották a munkavállalói mobilitást, konkrét feltételek kiépítése, a különféle akadályok leépítése még lassan halad. Akadályozó tényezők lehetnek: diszkriminatív feltételek megléte más tagállamokból érkezőkkel szembeni különböző adminisztratív intézkedések, jogszabályok társadalombiztosítási rendszerek koordinációjának hiánya Ezen akadályok felszámolásának érdekében a MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA mellett a munkavállalók alapvető joga: tényleges állásajánlat elfogadása egy másik tagállamban munkavállalás (álláskeresés) céljából történő szabad mozgás joga egy adott tagállamban való tartózkodás joga munkavállalás céljából, ugyanolyan szabályozás és adminisztratív intézkedések mellett, mint amelyek a fogadó tagállam állampolgáraira vonatkoznak munkaviszony megszűnése után a fogadó állam területén való maradáshoz való jog A Szerződés elősegíti még az egyes tagállamok koordinációját is: a munkavállalók magukkal vihetik szerzett jogaikat (pl. nyugdíj) A Szerződés egyes esetekben megenged bizonyos korlátozásokat a külföldi munkavállalókkal szemben, pl. a közrend, a közegészség, ill. a közbiztonság érdekében, vagy a közszolgálatban.

LETELEPEDÉS SZABADSÁGA A SZABADFOGLALKOZÁSÚAK, ILL. A VÁLLALKOZÓK JOGA ARRA, HOGY BÁRMELY TAGÁLLAMBAN TEVÉKENYSÉGBE KEZDJENEK, AZT FOLYTASSÁK, TÁRSASÁGOT ALAPÍTSANAK,STB. LEGNAGYOBB AKADÁLYA: A SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK KÖLCSÖNÖS EL NEM ISMERÉSE TERMÉSZETES SZEMÉLYEN KÍVÜL A JOGI SZEMÉLYEKRE IS KITERJED EURÓPAI STÁTUSZÚ VÁLLALAT, EURÓPAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Horváth (2005) 287-295. o. A különféle tartalmú szakképesítések egy részében több éves tárgyalások után sikeresen lehetett bizonyos szakmáknál a kölcsönös elismerést bevezetni. Ez azonban a sok-sok szakmát tekintve kivitelezhetetlen. Ezért a kölcsönös elismerés elvét alkalmazva fogadtak el keretszabályokat az oklevelek, bizonyítványok, stb. elismerésére. Bizonyos esetekben (pl. jogász) még kérni kell a helyi elismerést. Jogi személyek esetében az un. másodlagos letelepedés jogát alkalmazzák (fióktelepek, leányvállalat, ügynökség, stb.), s a társasági jogi irányelvek vonatkoznak rájuk. Európai státuszú vállalatok: több évtizedes tárgyalások eredménye. Lényege: min. 2 tagállamból származó társaság összeolvadásaként, leányvállalataként, holdingjaként, stb. lehet létrehozni. Ekkor egyetlen szabályozási keret, irányítási és beszámolótételi struktúra alapján működnek minden tagállamban.

NEM KERESŐK SZABAD MOZGÁSA A MAASTRIHTI SZERZŐDÉS ÓTA A SZABAD MOZGÁS JOGA UNIÓS ÁLLAMPOLGÁRI JOG HÁROM HÓNAPON TÚL TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYRE VAN SZÜKSÉG, MELY KIADÁS BIZONYOS FELTÉTELEK MELLETT AUTOMATIKUS E FELTÉTELEK A LETELEPEDÉS CÉLJÁTÓL FÜGGŐEN VÁLTOZNAK SCHENGENI EGYEZMÉNY: AZ EU-N BELÜL VÍZUM NÉLKÜL, SZEMÉLYI IGAZOLVÁNNYAL, ELLENŐRZÉS NÉLKÜL UTAZHATNAK MESZŰNTEK A BELSŐ HATÁROK Horváth (2005) 287-295. o. Tartózkodási jog kiterjed a nyugdíjasokra, diákokra, illetve önmaguk eltartására képes-de nem aktív-személyekre A TÖBBLET JOGOKAT BIZTOSÍTÓ UNIÓS ÁLLAMPOLGÁRSÁG AZ ALÁBBI NÉGY JOGOT BIZTOSÍTJA: AZ EU BÁRMELYIK TAGORSZGÁBAN SZABON MOZOGHAT, UTAZAT, TATÓZKODHAT LAKÓHELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN RÉSZT VEHET HELYHATÓSÁGI, EU- I PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKON, JELÖLT LEHET, MEGVÁLASZTHATÓ UNIÓN KÍVÜLI ORSZÁGBAN IGÉNYBEVEHETI MÁSIK EU TAGÁLLAM DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI VÉDELMÉT, HA SAJÁT ORSZÁGÁNAK OTT NINCS KÉPVISELETE PETÍCIÓT NYÚJTHAT BE AZ EU-I PARLAMENTHEZ, JOGORVOSLATÉRT FORDULHAT AZ OMBUDSMANHOZ

SZOLGÁLTATÁSOK SZABADSÁGA A SZOLGÁLTATÁS FOGALMA SEM A SZOLGÁLTÁS NYÚJTÓJÁT, SEM AZ IGÉNYBEVEVŐJÉT NEM LEHE DISZKIRMINÁLNI, ABBAN KORLÁTOZNI ITT IS FONTOS A KÉPESÍTÉSEK ELISMERÉSE MIVEL MA MÁR AZ EU-BAN IS A SZOLGÁLTATÁSOK NÖVEKVŐ ARÁNYBAN JÁRULNAK HOZZÁ A GDP-HEZ (70!%), ÍGY EGYRE FONTOSABB A SZABÁLYOZÁSUK Horváth (2005) 295-300. o. A szolgáltatás: azon díjazás ellenében végzett tevékenység, amelyek nem esik az áruk, a személyek, ill. a tőke szabad mozgására vonatkozó szabályzás alá. Közösségi jog hatály alá azon szolgáltatások taroznak, amelyek valamilyen határon átnyúló elemet tartalmaznak, azaz amelyek esetében a szolgáltatás nyújtója és igénybevevője nem azonos tagállamban honos. A szolgáltatások szabad nyújtásánál a lényeg tehát az időszakos (nem állandó) jellegen van Fontos az is, hogy a szolgáltatást díj ellenében végzik, és nem tartoznak a a három másik szabadság alá A közösségi jog értelmében a díjnak magánforrásból kell származnia, így például az állam által fizetett oktatás nem tartozik a szolgáltatások körébe EK szerződés 50.cikke felsorolja az ipari, kereskedelmi,kézműves és szellemi szolgáltatási tevékenységeket. A közlekedési szolgáltatások szabad nyújtását a közlekedésről szóló rész, a banki és biztosítási szolgáltatások liberalizálását a tőke szabad mozgásáról szóló rész szabályozza.

TŐKE SZABAD MOZGÁSA A SZERZŐDÉS TILTJA A TŐKE SZABAD MOZGÁSÁNAK KORLÁTOZÁSÁT KEZDETBEN MÉG NEM VOLT TELJES KÖRŰ EZ A TILTÁS KIVÉTELEK: A NEMZETI JOGSZABÁLYOK MEGSÉRTÉSE ESETÉN BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN KÖZÉRDEK ÉS KÖZBIZTONSÁG (PÉNZMOSÁS) KÜLORSZÁGGAL SZEMBEN, HA A MŰVELET VESZÉLYT JELENT SZÜKSÉG VAN AZ ADÓZÁSI SZABÁLYOK HARMONIZÁCIÓJÁRA IS KÜLÜNBSÉG VAN AZONBAN A KÖZVETLEN ÉS A KÖZVETETT ADÓK HARMONIZÁCIÓJÁBAN Horváth (2005) 300-305. o. A szerződés tiltja a a tagállamok közötti és a tagállamok és egy harmadik ország között a tőke mozgásának korlátozását. Ez a kezdetekben nem így volt: a tőke és a fizetési műveletek szabad mozgása egyfajta kiegészítő szabadságként volt kezelve (a többi mellett) A szabad mozgást csak addig kellett biztosítani, amíg a közös piac megfelelő működése ezt megkövetelte. A Gazdasági és Monetáris Unió elinduláskor a különbségtétel megszűnt: ma már a tőke szabad áramlásáról beszélhetünk. Természetesen vannak kivételek e tárgykörben is: A tőke szabad mozgása nem sértheti a tagállamok jogát, hogy megelőzzék a nemzeti jogszabályok megsértését az adózás és a pénzügyi szervezetek területén, valamint a tőkemozgásokra vonatkozó bejelentési kötelezettséggel összefüggésben. Valamint a tőke szabad mozgása a közrend és közbiztonság fenntartása érdekében is korlátozható. Itt is érvényes, hogy a korlátozás nem mehet túl az adott célkitűzésen. Külső országokkal szemben maximum hat hónapos korlátozásra van lehetőség, amennyiben az abba irányuló, vagy onnan irányuló tőkemozgás komoly nehézséget okoznak, ill. a gazdasági és monetáris uniót veszélyeztetik. Az adózási jogszabályok harmonizációja nem jelenti az egyes nemzeti adórendszek egységesítését! A közvetett adók (melyek nem közvetlenül az adózóra, hanem a termékek és szolgáltatások gyártására, fogyasztására kivetett adók pl. jövedéki adó) tekintetében jelentős előrehaladás tapasztalható. Míg a közvetlen adók (az adózóra kivetett adó jövedelemadó, társasági adó) esetében a tagállamok továbbra is őrzik szuverenitásukat. Pl. az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának elősegítésére szükség van az ÁFA harmonizálásra, valamint a befizetési kötelezettség egyértelműbb meghatározására is.

AZ EU KÖLTSÉGVETÉSE Horváth (2005) 308-333. o.

A KÖLTSÉGVETÉS JELLEGE SAJÁTOS JELLEGE VAN SZÉLESEBB KÖRŰ, MINT A NEMZETKÖZI SZERVEZETEKÉ SZŰKEBB, MIVEL AZ EU GDP-JÉNEK ALIG TÖBB, MINT 1%-ÁT OSZTJA FEL ELENYÉSZŐ MÉRTÉKBEN FINANSZÍROZ KÖZJAVAKAT ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁSOKAT FORRÁS-ÚJRAELOSZTÓ, SZABÁLYOZÓ FUNKCIÓJA VAN A KÖLTSÉGVETÉSI ÉV = NAPTÁRI ÉV TERVEZETÉT A BIZOTTSÁG KÉSZÍTI ELŐ, A TANÁCS ÉS A PARLAMENT HAGYJA JÓVÁ

A KÖLTSÉGVETÉS ALAPELVEI EXTERNALITÁS ELVE EGYES TEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGEI ÉS BEVÉTELEI EGYIDEJŰLEG JELENNEK MEG A TAGÁLLAMOKBAN OSZTHATATLANSÁG ELVE: BIZONYOS TEVÉKENYSÉGEK FINANSZÍROZÁSÁT KÖZÖSSÉGI SZINTEN KELL MEGVALÓSÍTANI KOHÉZIÓ ELVE: MINDEN EUPOLGÁR SZÁMÁRA BIZTOSÍTANI KELL A SZOLGÁLTATÁSOK, A JÓLÉT ÉS A FEJLŐDÉS MINIMUMÁT, EZ JÖVEDELEMTRANSZFERT IGÉNYEL A GAZDAGABB ORSZÁGOKBÓL A SZEGÉNYEBBEK FELÉ SZUBSZIDIARITÁS ELVE: EGY ADOTT KÉRDÉST (KIADÁSI TÉTELT) HA MAGASABB SZINTEN VALÓ KEZELÉSÉBŐL ELŐNY NEM SZÁRMAZIK, A LEHETŐ LEGALACSONYABB SZINTEN KELL MEGOLDANI (FINANSZÍROZNI)

A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE BEVÉTELEK VÁMOK, MG-I VÁMOK HOZZÁADOTTÉRTÉK-ADÓ (HÉA) FORRÁS GNP-FORRÁS KIADÁSOK KAP STURKTURÁLIS INTÉZKEDÉSEK BELSŐ POLITIKÁK KÜLSŐ FELLÉPÉSEK IGAZGATÁSI KIADÁSOK TARTALÉKOK ELŐCSATLAKOZÁSI ESZKÖZÖK ÚJ TAGÁLLAMOKRA ELKÜLÖNÍTETT KIADÁSOK VÁMOK, MG-I VÁMOK - 10,5%, a mg-i 1.5% : A harmadik országból származó behozatal utáni vámok A mg-i vámok: mezőgazdasági lefölözések voltak: az alacsonyabb világpiaci árak és a magasabb közösségi árak különbségének kiegyenlítésére kellett az importőrnek megfizetnie ez ma már megszűnt Mivel a mg-i vámok gyakran un. mozgó vámok, így külön kezelik. HÉA FORRÁS 14,4% A meghatározott hozzáadott érték-adóalap előre meghatározott aránya (2004-től 0.5%) A tagállamok havonta teljesítik, nem adódik hozzá a nemzeti adókulcshoz. GNI-FORRÁS 73% A tagállamok teherviselésének kiegyenlítése a cél. A bruttó nemzeti jövedelem alapján számolt forrás. 2005-ben 1%-ot jelent.

AZ EU 2005. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE MEZŐGAZDASÁG STRUKTURÁLIS INTÉZKEDÉSEK BELSŐ POLITIKÁK KÜLSŐ TEVÉKENYSÉG IGAZGATÁSI KIADÁSOK TARTALÉKOK ELŐCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSOK KOMPENZÁCIÓ 49,68 42,42 9,05 5,22 6,35 0,45 2,08 1,3 116,5 42,6% 36,4% 7,8% 4,5% 5,4% 0,4% 1,8%