KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT.

KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT 2010 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT.

Tartalomjegyzék Elôszó.............................................................................5 Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.....................7 Feladata.........................................................................7 SZERVEZET CÍM 8600 SIÓFOK, BATTHYÁNY U. 1. HIVATALOS HONLAP BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. www.balatonregion.hu ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ DR. MOLNÁR GÁBOR ALKALMAZOTTAK SZÁMA: 22 EMAS MUNKACSOPORT VEZETÔ EGERSZEGI ZITA TELEFONSZÁM: 06 84/313-346 KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMIGAZGATÓ EMAIL: ezita@balatonregion.hu EMAS KOORDINÁTOR SZEDMÁK TIBOR TELEFONSZÁM: 06 84/313-346 INFORMATIKAI MENEDZSER EMAIL: szedmakt@balatonregion.hu EMAS KOORDINÁTOR MAGYARFALVI ATTILA TELEFONSZÁM: 06 84/313-346 KÖRNYEZETVÉDELMI ASSZISZTENS EMAIL: mattila@balatonregion.hu Tevékenységei....................................................................7 Általános adatok...................................................................8 Környezeti Irányítási Rendszer.......................................................10 A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Környezeti Politikája.....................10 Képzés..........................................................................10 Kommunikáció...................................................................11 Környezeti tényezôk és hatások elemzése.............................................13 Irodai tevékenységek és azok hatásai................................................13 Nem irodai tevékenységek és azok hatásai............................................14 Tervezett célok, programok teljesülése 2010. évre a Kft. közvetlen irodai tevékenységére vonatkozóan...................................................22 Tervezett célok, programok teljesülése 2010. évre a Kft. nem irodai tevékenységére vonatkozóan...............................................24 Tervezett célok, programok 2011-2013. évekre.........................................25 EGYÉB ADATOK TEVÉKENYSÉG: KOORDINÁLT REGIONÁLIS FEJLESZTÉS NACE KÓD*: 84.13 REGISZTRÁCIÓS SZÁM: HU-000016 HITELESÍTÉS IDEJE: 2008. FEBRUÁR 25. FELÜLVIZSGÁLAT IDEJE: 2009. FEBRUÁR 16. FELÜLVIZSGÁLAT IDEJE: 2010. ÁPRILIS 16. KÖVETKEZÔ HITELESÍTÉS: 2011. JÚNIUS 3. HITELESÍTÔ FERJANCSIK ZSOMBOR AKKREDITÁLÁSI SZÁMA: HU-V-0003/2010 AKKREDITÁLÁSI TERÜLET*: 84.13 Környezeti teljesítménymutatók......................................................27 Villamos energia felhasználás......................................................33 Földgáz felhasználás..............................................................34 Vízfelhasználás...................................................................35 Gépjármû használat (üzemanyag felhasználás)........................................36 Bringázz a munkába..............................................................38 Hulladékgazdálkodás..............................................................38 Fajlagos mutatók..................................................................40 Alapmutatók EMAS III. alapján.......................................................41 Jogi megfelelés....................................................................42 Kapcsolat.........................................................................42 * A Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR 03) alapján korábban a 73 10 szerinti besorolás volt érvényes a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht-ra vonatkozóan, ezt a Balaton Fejlesztési Tanács 27/2008. (V.16.) számú határozatával megváltoztatta 84.13 számra A Környezetvédelmi Hitelesítô Nyilatkozata a Hitelesítésrôl és az Érvényesítésrôl...........43 3

Elôszó A környezet védelmét egyre erôteljesebben hangsúlyozó szemléletmód alapvetô oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erôforrások egyre gyorsabb ütemû felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyezô anyagok növekvô mennyisége. Ugyanakkor a megfelelô környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövô nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. A Balaton érzékeny környezeti rendszerében fontos a fejleszté - sek összehangolása meglévô rendszerek, mint az EMAS (Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere - Eco-Management and Audit Scheme) szabvány által alkalmazott szerkezetet alakít ki. A környezetvédelmi vezetési rendszerek által megkövetelt nyíltság a külsô és belsô kommunikáció csatornáin keresztül javítja a térség és a vele kapcsolatban álló csoportok, szervezetek (pl. beszállítók, vevôk, zöld szervezetek, lakosság, szakmai szervezetek) viszonyát. Mindezeket felismerve került kiépítésre a Környezeti Irányítási Rendszer a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-nél, mint az elsô magyarországi regionális fejlesztési ügynökségnél. Az EMAS-rendszer eredményes bevezetésével célunk, hogy példát mutassunk a Balaton Kiemelt Üdülôkörzetben mûködô önkormányzatok, intézmények, egyéb irodák részére a rendszerszemléletû környezetvédelem megvalósításában. Ahogy Európa más területein, úgy a Balaton Régióban is tetten érhetôek bizonyos kedvezôtlen környezeti folyamatok, amelyek mögött általában a gazdasági-társadalmi-természeti egyensúly rövid távú gondolkodás miatti eltolódása áll. Ezzel párhuzamosan a régióban megjelent a felelôsségteljes szemlélet, amely megfelelô szakértelemmel és forrásokkal párosítva képes a fenntarthatóság érvényesítésére. Ezt az utóbbi másfél évtizedben több eredmény is igazolta. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Fôigazgatósága a környezetvédelmi teljesítménye alapján a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-t a Közigazgatási intézmény kategóriában elismerô EU EMAS Award magyarországi tagországi díjban részesítette immár harmadik alkalommal a 2010. évben. A Balaton érzékeny környezeti rendszerében fontos a fejlesztések összehangolására, nyomon követésére képes fenntarthatósági térségi menedzsmenti és tervezési tevékenység kialakítása, amelyet a környezeti irányítási rendszerek megvalósítása tud szolgálni. A környezeti irányítási rendszerek kialakítása helyi közigazgatási egységeknél hozzájárul a települések környezeti minôségének javításához, a fenntartható fejlôdés megvalósításához azáltal, hogy a már Dr. Molnár Gábor ügyvezetô igazgató 4 5

a térség komplex fejlesztési folyamatának irányítása, koordinálása, operatív feladatainak ellátása BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. FELADATA A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. jogelôd szervezetét 2000 januárjában alapította a Balaton Fejlesztési Tanács (a továbbiakban BFT). Megalakításának célja, hogy munkájával tevékenyen hozzájáruljon ahhoz, hogy A Balaton és a környezô táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira épülô európai szinten igényes, vonzó lakó, és munkakörnyezetet kínáló térség legyen! A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. szerepe a Balaton Kiemelt Üdülôkörzet szereplôinek összefogásával a térség komplex fejlesztési folyamatának irányítása, koordinálása, operatív feladatainak ellátása a térség fejlesztési koncepciója, fejlesztési tervei alapján. A Kft. feladata a Balaton térségének fejlôdését elôsegítô, a BFT tevékenységi köréhez kapcsolódó szakmai, operatív feladatok elvégzése. A Kft. jelenlegi székhelyén Siófokon összesen 22 munkatárs dolgozik. TEVÉKENYSÉGEI Döntés- és projektelôkészítés A Kft. alaptevékenységei közé tartozik a BKÜ Hosszútávú Területfejlesztési Koncepciójából adódó feladatok és azok idôarányos végrehajtásának elôkészítése a Tanács számára, valamint a Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programjának megvalósításában való közremûködés. A Kft. ellátja a Balaton Régiót érintô programozási folyamathoz tartozó feladatokat, így részt vett az Elôzetes Regionális Fejlesztési Program ("Phare Tükörrégiós" Program) tervezésében és lebonyolításában, a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kidolgozásában, és aktívan szerepet vállalt a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (2007-2013) Balatont érintô tervezési munkájában is. 2005-2006-ban a BFT megbízása alapján fontos szerep hárult rá a Balaton Régió Fejlesztési Tervének elkészítésében. Pályázat- és projektmenedzsment A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. tevékenységei közül kiemelkedôen fontos a központi költségvetés által a Balaton-térség fejlesztésére fordított fejlesztési források felhasználásának menedzselése a BFT döntése alapján. A források felhasználásának fôbb területei: a tó vízvédelme, a régió turizmusának fejlesztése, a közbiztonság erôsítése, infrastrukturális fejlesztések támogatása. A Kft. e menedzselési tevékenység keretében pályázati felhívásokat készít elô, elvégzi a pályázatok lebonyolítását (kiírás, megjelentetés, folyamatos tanácsadás és információ szolgáltatás, pályázatok befogadása, hiánypótlási eljárás lefolytatása, döntésre elôkészítés, tájékoztatás a támogatási döntésrôl). A Kft. végzi továbbá a nyertes pályázókkal a szerzôdések megkötését, a projekt rész-, illetve végelszámolásainak pénzügyi felülvizsgálatát, valamint éves terv alapján a megvalósított fejlesztések helyszíni ellenôrzését. Projektösztönzés és -támogatás A rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásának feladatai mellett a Balatoni Integrációs Kft. legalább olyan fontos feladatának tartja új projektötletek megszületésének elôsegítését, a meglévô projektkezdeményezések felkutatását és pályázati dokumentummá fejlesztését. 2004-ben a Kft. kidolgozta a Navigáló - fejlesszük együtt a régiót" programot, melynek keretében folyamatos tájékoztatást ad a térség szereplôi részére a projektek, beruházások fejlesztéséhez kapcsolódó szabályozási, gazdasági, pénzügyi lehetôségekrôl, illetve effektív munkával segíti a projektötletek kidolgozását, megvalósítását. A program keretében a Kft. fórumokon ismertette meg a régió szereplôivel azt a projektcsatorna-rendszert, amelynek segítségével a régióban megszületô projektötletek kész pályázatokká válhatnak. A 2006. 2007. 2008. és 2009. években is folytatódott az összegyûjtött projektötletek elemzése, megfelelô források szerinti csoportosítása, a kiválasztott projektek esetében szakértôi segítségnyújtás biztosítása, melynek eredményeként kész pályázatok készülnek el. 6 7

A Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. munkájáról folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt A Balatoni Integrációs Kft. 2010. évi aktualizált szervezeti felépítése: ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ BELSÔ ELLENÔR JOGTANÁCSOS KUTATÁS A Kft. - a regionális fejlesztési ügynökségek sorában egyedülállóan - saját tevékenysége keretében 2002. óta folytat tervszerû, elsôsorban területfejlesztési célokat szolgáló, gazdaság- és társadalomtudományi kutatásokat. E munka a Kft. szakmailag önálló Társadalomtudományi Kutatócsoportjában folyik Balatonfüreden. A csoport munkáját a közgazdaságtan, a szociológia, a regionális tudományok képviselôit reprezentáló tudományos tanácsadó testület felügyeli. A természeti környezeti értékek fenntarthatósága mellett a mûhely feladatának tekinti a régió népességmegtartó erejének, a Balatoni Kiemelt Üdülôkörzet helyi társadalma különös szociológiai minôségének megôrzését, esetleges javulását elôsegítô területpolitika tudományos eszközökkel történô támogatását. REGIONÁLIS MINTAPROJEKTEK A gazdaság és társadalomtudományi kutatások mellett a Kft. több mintaprojekt kidolgozásában is részt vesz, amelyek eredménye a késôbbi fejlesztések, programok kidolgozásában kerül felhasználásra: A környezet védelmével, a fenntartható fejlesztés témakörével foglalkozik a klímaváltozás lehetséges hatásait modellezô projekt, A fenntartható fejlôdést szolgáló, a turizmus és a környezetvédelem témakörét felölelô integrált döntés-elôkészítési modell kidolgozására vonatkozó projekt, A térség szereplôi együttmûködésének növelésére irányuló projekt, melynek fôbb területei a környezet védelme, fejlesztése, a turisztikai együttmûködések és az egységes kommunikáció. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG A Kft. térségi szereplôket segítô tevékenységének másik fô csoportját a települési és kistérségi fejlesztési, illetve környezetvédelmi programok készítése, tervezése jelenti. E munkát jelenleg a Kft. siófoki székhelyén mûködô mûszaki és közgazdasági szakterületek képviselôibôl álló tervezôi-programozói csoport végzi. A vállalkozási tevékenységhez tartozik a vállalkozási szerzôdések keretében végzett pályázatírói és projektmenedzselési tevékenység is, amely során fôként balatoni önkormányzatokkal, vállalkozásokkal, non-profit szervezetekkel mûködünk együtt fejlesztési források igénylésében, felhasználásában. A vállalkozási tevékenységbôl származó bevételt - non-profit kft. lévén közhasznú tevékenységeink finanszírozására fordítjuk. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KNOW-HOW-TRANSZFER A Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. munkájáról folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt, élve a regionális, illetve országos média által kínált lehetôségekkel. A Kft. munkatársai rendszeresen vesznek részt világszerte megrendezett tudományos tanácskozásokon, s az itt szerzett, a térség fejlesztésének érdekében hasznosítható ismereteiket és tapasztalataikat, valamint a régiófejlesztés legfrissebb eredményeit az általuk szervezett regionális workshopokon/képzéseken/tréningeken és konferenciákon osztják meg a térs ég gazdasági és tudományos életének szereplôivel. A rendezvények közül kiemelkedô jelentôségû az évente megrendezésre kerülô Balaton Vándorkonferencia. A szervezet egyik legfontosabb kommunikációs eszköze az a regionális internetes portál, amely lehetôséget nyújt a régió lakóinak, hogy megismerjék a Kft. és a Tanács munkáját, a futó regionális projekteket, a kiírt pályázatokat és azok állását. A portál a www.balatonregion.hu címen érhetô el. PÉNZÜGYI, SZÁMVITELI CSOPORT - számviteli vezetô - számviteli elôadók GAZDASÁGI IGAZGATÓ PÁLYÁZATKEZELÔ CSOPORT - pályázati csoportvezetô - pályázati referens - asszisztens TÁRSADALOM- TUDOMÁNYI KUTATÓ CSOPORT* - kutatásvezetô - kutatók - asszisztens TERVEZÔI / PROG RA - MOZÁSI CSOPORT - környezetvédkörnyezetvédelmi programigazgató - környezetvédelmi programigazgató projekt környezetvédelmi menedzserek asszisztens/hvi - környezetvédelmi projekt menedzserek asszisztens/hvi - területi referens területi referens KIEMELT PROGRAMOK MENEDZSELÉSÉT VÉGZÔ MUNKACSOPORT * A társadalom-tudományi kutatócsoport Balatonfüreden mûködik. Zöld kiemelés jelzi az EMAS munkacsoport tagjait. Általános adatok TITKÁRSÁG irodavezetô - irodavezetô titkárnô - titkárnô informatikai - informatikai munkatárs/emas koordinátor - szaktanácsadó - PR menedzser MEGNEVEZÉS 2006 2007 2008 2009 2010 EGYSÉG Munkatársi létszám 21 21 22 22 22 fô Bevétel 400 816 291 688 246 449 270 092 238 580 (terv) eft Kiadás 394 851 274 756 231 665 304 169 238 580 eft Alapterület 224,71 437,07 437,07 437,07 437,07 m 2 8 9

A környezeti irányítási rendszer (KIR) mûködésének hatékonysága jelentôs mértékben függ a szervezeten belül kialakult elkötelezettségtôl. kötelességünknek tartjuk, hogy az irodánk mûködésébôl adódó környezeti terheléseket is csökkentsük. KÖRNYEZETI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. környezeti teljesítményének folyamatos javítása érdekében az Európai Parlament és Tanács 761/2001/EK rendeletén (továbbiakban: Rendelet) alapuló EMAS (Eco-Management and Audit Scheme = A szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetôvé tételérôl) környezeti irányítási rendszerét vezette be. A rendszer alkalmazási területe a Kft. siófoki székhelye (Batthyány u. 1.). A BALATONI INTEGRÁCIÓS KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. KÖRNYEZETI POLITIKÁJA A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. környezeti politikában foglalta össze hosszú távú környezeti céljait, programjait. A környezeti politika a szervezet környezetirányítási rendszere mûködésének alapdokumentuma. A környezeti politikát az ügyvezetô igazgató aláírásával hitelesítette. A politika nyilvánosságra hozatala mind a szervezeten belül és a külsô érdekelt szervezetek irányába megtörtént. KÖRNYEZETI IRÁNYÍTÁSI SZERVEZET A környezeti irányítási rendszer (KIR) mûködésének hatékonysága jelentôs mértékben függ a szervezeten belül kialakult elkötelezettségtôl. Az operatív mûködést az EMAS munkacsoport vezetô fogja össze. Feladatkörében koordinálja és irányítja a szervezeti egység környezetvédelmi törekvéseit, felel az irányítási rendszer alapelemeinek karbantartásáért, aktualizálásáért, kapcsolatot tart az ügyvezetô igazgatóval. Az EMAS munkacsoport vezetô feladatköre a munkaköri leírásában rögzítésre került. engedi. A környezeti rendezvényeinket/képzéseinket a munkaértekezleteken ismerteti az EMAS munkacsoport vezetô miután azok elfogadásra kerültek, és a szükséges ismeretekkel ellátja a munkatársakat. KOMMUNIKÁCIÓ A munkatársak bevonása a KIR-be a különbözô eszközök rendszeres és mindenkire kiterjedô használata során történik, pl. ökotérképezések alkalmával, kérdôívek (idôjárás jelentések) alkalmazásával, és megbeszélések segítségével. Környezeti céljaink és programjaink nyilvánosak, ezeket megjelentetjük a honlapunkon. A környezeti nyilatkozat megjelentetése évente történik elektronikus formában. A nyilatkozatot közzé tesszük a honlapunkon is. A külsô és belsô kommunikációért az EMAS munkacsoport tagjai a felelôsek (pl. információkérés, külsô kapcsolattartás, adatszolgáltatások). Az EMAS munkacsoport vezetôt munkájában két munkacsoporttag támogatja: EMAS koordinátorok. Feladatuk a tényleges operatív feladatok elvégzése, továbbá felelôsök a stratégiai elvek gyakorlatba történô átültetéséért, feladatkörük munkaköri leírásukban rögzítésre került. KÉPZÉS A szervezeten belül a környezeti tudatformálás, környezettudatos magatartás kialakítása egy további tényezô a környezeti irányítási rendszer hatékony mûködéshez. Csak akkor várható el a munkatársak támogatása, ha ismereteik bôvülnek a környezeti irányítási rendszer elveivel kapcsolatban. Ezt a célt szolgálja a környezeti célú oktatás. A környezeti irányítási rendszer bevezetésekor a munkatársak közös képzésére került sor. Ezenkívül minden egyes új munkatárs vagy gyakornok belépését követôen környezetvédelmi képzésben részesül. Továbbá fontosnak tartjuk, hogy minden munkatársunk részt vegyen az általunk tartott környezetvédelmi rendezvényeken/tréningeken, amennyiben ideje 10 11

Az Ökotérképezés szemléletes, egyszerû és gyakorlatias eszköz a szervezet környezeti teljesítményének felmérésére és javítására KÖRNYEZETI TÉNYEZÔK ÉS HATÁSOK ELEMZÉSE A környezeti irányítási rendszer kiépítésének legfontosabb lépése a környezeti tényezôk és hatások elemzése. Segítségével képet lehet kapni a szervezet összes olyan folyamatáról, tevékenységérôl, amely valamilyen módon (akár pozitívan, akár negatívan) kihatással lehet az ôt körülvevô környezetre. A környezeti tényezôk beazonosítását környezeti elemenként végeztük részben az ökotérképezés módszerével, részben tevékenységeink hatásainak értékelésével. Az ökotérképezés során feltárt környezeti problémákat prioritási sorrendbe állítottuk a következô szempontok alapján: megvalósíthatóság, környezeti haszon, gazdasági haszon. Ezenkívül a környezeti tényezôket egy mátrixban értékeltük a következô szempontok alapján: Irodai tevékenységek és azok hatásai Az irodai tevékenységeket és az azokkal összefüggô hatásokat a korábban bemutatott ökotérképezés módszerével elemeztük. Az irodai tevékenységek a következôk: Irodai berendezések használata, karbantartása Irodai eszközök beszerzése Rendezvények szervezése Pályázati rendszer mûködtetése Tervezési tevékenység (tanulmányok, kutatások) Kiadványok szerkesztése Postai küldemények rendszerezése Utazások (belföldi, külföldi utazások) Anyag-energiaáram Jogszabályi megfelelés Környezeti hatások Aktuális gyakorlat a szervezetnél Dolgozói vélemény Az eredmény alapján a tényezôket sorrendbe állítottuk és a jelentôseket jelöltük. Az Ökotérképezés szemléletes, egyszerû és gyakorlatias eszköz a szervezet környezeti teljesítményének felmérésére és javítására. Segíti a környezeti adatok egyszerû, szisztematikus gyûjtését, tudatformáló hatású a dolgozók részére és gyakorlati kommunikációs technikaként is felfogható. Az idôközönként elvégzett Ökotérképezéssel a szervezet környezeti teljesítményének alakulása is nyomon követhetô. Az Ökotérképezés elvégzése során a telephely alaprajza segítségével, helyszíni bejárás során tártuk fel a levegô-, víz és talajszennyezés, a hulladékok, kockázatok és energiafelhasználás problémáit és megoldási lehetôségeit. Az Ökotérképezés eredménye egy intézkedési lista lett a felmerült problémákkal és a javasolt intézkedésekkel, amelyeket a várható gazdasági és környezeti haszon, illetve a megvalósíthatóság szerint rangsoroltunk. 12 13

A jövôbeni pályázati kiírásokat tekintve elsôsorban a térség környezeti fenntarthatóságát szolgáló témakörökben tervezünk felhívást közzé tenni. ezáltal az ôket fenntartó önkormányzatoknak kevesebbet kell fizetniük az intézmények rezsiköltségei után Az irodai munkával összefüggô jelentôsebb környezeti tényezôk: Villamosenergia-felhasználás Hôenergia felhasználás (gázfogyasztás) Papír, mint anyag felhasználás Papírhulladék keletkezése Irodai veszélyes hulladék keletkezése Üzemanyag erôforrás felhasználás (gépjármûhasználat) Utazások légszennyezô anyag kibocsátása Kommunális hulladék keletkezése Szociális vízfelhasználás Szennyvíz kibocsátás NEM IRODAI TEVÉKENYSÉGEK ÉS AZOK HATÁSAI A Kft. tevékenységei közül kiemelkedôen fontos egyrészt a központi költségvetés által a Balatontérség fejlesztésére fordított fejlesztési források, pályázati alapok felhasználásának menedzselése a BFT, valamint bíráló bizottságok döntése alapján, másrészt a nemzetközi források igénybevételére készülô projektek kidolgozása, megvalósítása. A fejlesztési forrásokhoz kapcsolódó pályázati kiírások tématerületei elsôsorban a Balaton Kiemelt Üdülôkörzet környezet állapotának javítását, a tó vízminôségének védelmét és a turizmus fejlesztését szolgálják. A források felhasználásának közvetett hatásai az üdülôkörzet településeinek területén jelentkeznek, amelyek a következôk: Szennyvízcsatorna hálózat kialakítása Csapadékvíz-elvezetô rendszer kialakítása, jó karba helyezése Településkép javítás (településrendezési tervek kidolgozásának támogatása, zöldfelület növelés, virágosítása, fásítás, mûemlékek környezetének rendben tartása) Parti sétányok kialakítása, parkosítás, parlagfû mentesítés Vízminôségvédelmi célú mederkotrás Gyûjtôút-hálózat fejlesztés Kerékpárút kialakítás, kerékpárút környezetének rendben tartása Szúnyogirtás, gyapjas lepke elleni védelem Strandok higiéniás állapotának javítása A jövôbeni pályázati kiírásokat tekintve elsôsorban a térség környezeti fenntarthatóságát szolgáló témakörökben tervezünk felhívást közzé tenni. Továbbá a pályázati csomag összeállításánál az elektronikus formát részesítjük elônyben a korábbi évek tapasztalataiból tanulva (kisebb mennyiségû másolati példányok bekérése a cél). Kistelepülési szennyvíz A Balaton Kiemelt Üdülôkörzet (BKÜ) Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2008. évi LVII. Törvény 43. (11) bekezdésében (Balaton-törvény módosítása) meghatározott feladat a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjának (továbbiakban: BKSZP) kidolgozása, mely szerint a BKÜ partinak és partközelinek nem minôsülô, szennyvízelvezetési agglomerációkba nem tartozó települések szennyvízkezelésének 2012. december 31-ig történô megvalósítását kell biztosítani. A Program célja az, hogy a vonatkozó elôírások betartása mellett az egyedi szennyvízkezelô berendezéssel megoldottá váljon a szennyvízkezelés, ezáltal a fejlesztések, építések ilyen jellegû akadálya elháruljon. A BKSZP keretében egy mintaprojekt került meg- valósításra Nyim és Gétye települések egyedi szennyvízkezelési rendszerének települési szintû kiépítésével. 2010-ben Gétye településen 39 db egyedi szennyvíztisztító berendezés kiviteli tervezése, telken belüli szikkasztás engedélyeztetése, a berendezések és a szikkasztómezôk kiépítése valósult meg. A NEMZETKÖZI PROJEKTEK TÉMATERÜLETEI SZINTÉN A KÖRNYEZETVÉDELEMHEZ KAPCSOLÓD- NAK. A 2010. ÉVBEN AZ ALÁBBI NEMZETKÖZI PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSÁRA KERÜLT SOR. Energia-hatékony Általános Iskolák 50/50 Hálózata (EURONET 50/50 projekt) A projekt célja az oktatási intézmények energia megtakarításának az elôsegítése. A projekt keretében a partnerek tapasztalataira, nemzetközi példákra, valamint a helyi adottságokra alapozva az energiamegtakarítást ösztönzô intézkedési javaslatok kerülnek megfogalmazásra, amelyek késôbb a projektben érdekelt általános iskolákban demonstrációs céllal megvalósításra is kerülnek. A projekt egyik fô célkitûzése, hogy bemutassa, nem feltétlenül csak a nagyobb beruházások által takarítható meg jelentôs mennyiségû energia. Következésképpen, a rendelkezésre álló erôforrások gazdaságos felhasználása érdekében a projekt az alábbiak tekintetében fogalmaz majd meg intézkedési javaslatokat: fûtés és meleg víz használat, elektromos áram, hulladék és vízfelhasználás tekintetében. A projekt megvalósítása az 50/50 módszertanának alkalmazására épül, amely elképzelés az oktatási intézmények és az ôket fenntartó önkormányzatok kölcsönös gazdasági érdekén alapul az elmaradt költségek és a megnyert ösztönzôk révén. Az elképzelés célja, hogy anyagi motivációt biztosítson a feleknek. A különbözô intézkedési javaslatok megvalósítása által javulni fog az iskolák energia hatékonysága, azaz energiát takarítanak meg, ezáltal az ôket fenntartó önkormányzatoknak kevesebbet kell fizetniük az intézmények rezsiköltségei után. A módszertan lényege abban rejlik, hogy az önkormányzat megtakarított összeg 50%-át megtartja magának, míg a másik 50%-át visszajuttatja az intézménynek. Az önkormányzatnak érdeke lesz, hogy kiadásai csökkentése érdekében segítse az iskolákat a tervezett intézkedések megvalósításában, míg az iskolák minél nagyobb energiamegtakarítást érnek el, annál nagyobb összeget kapnak vissza. 14 15

A hatékony alkalmazkodás kulcsa az integrált környezeti irányítási rendszerek, mint pl. az EMAS vezetési és hitelesítési rendszer bevezetése lehet. a szervezetek számára lehetôség nyílt arra, hogy mindennapi gondjaikat és tapasztalataikat megosszák egymással Verseny a Biodiverzitás Európai Fôvárosa címért A Biodiverzitás Fôvárosa versenyt Franciaország, Németország, Magyarország, Szlovákia és Spanyolország területén egy kormányzati hivataloktól független szervezet koordinálja és szervezi meg, amely az érdeklôdô önkormányzatok tevékenységét különbözô képzési programokkal is segíti. Az elôadássorozat célja a biológiai sokféleség megôrzésének ösztönzése a településeken, valamint a résztvevô önkormányzatok tapasztalatainak megosztása. A 2010. évben összesen 5 képzést szerveztünk Csopak, Gyôr, Pécs, Kecskemét és Miskolc városokban abból a célból, hogy a változatos és gazdag természeti értékek fontosságára hívjuk fel a lakosok és települések vezetôinek figyelmét. A versenybe a kis falvaktól a nagyvárosokig minden típusú település bekapcsolódhatott! A Biodiverzitás Fôvárosa verseny célja volt megtalálni azokat a városokat és falvakat, akik a legjobb teljesítményt nyújtottak a biológiai sokféleség megôrzése érdekében. A 2010. évet az ENSZ egyben a Biológiai Sokféleség Világévének hirdetett meg. Magyarország minden tájáról, összesen 43 település vett részt a versenyben. A települések, lakosság számától függôen kategóriákban indultak és különbözô témakörök szerint kerültek díjazásra. Különdíjban részesült Dévaványa a természetvédelem terén elért kiemelkedô teljesítményéért. Magyarországon a Biodiverzitás Fôvárosa 2010 címet Tata városa nyerte el. Nemzetközi Kezdeményezés a Települések Fenn - tartható Fejlesztése érdekében (CHAMP projekt) A CHAMP projekt (Helyi válaszintézkedések az éghajlatváltozás kihívásaira elnevezésû projekt) fô célja a fenntartható környezeti irányítási rendszerek elterjesztése a helyi és regionális szervezeteknél az Európai Unió tagállamaiban, összhangban az éghajlatváltozásra történô felkészüléssel, illetve az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésével. A helyi önkormányzatok kiemelt szerepet töltenek be az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, azonban ehhez megfelelô felkészültséggel kell rendelkezniük. A tapasztalatok, ismeretek és a legjobb megoldások megosztása hozzájárul, hogy a helyi önkormányzatok eredményesen megbirkózzanak az éghajlatváltozás kihívásaival. A hatékony alkalmazkodás kulcsa az integrált környezeti irányítási rendszerek, mint pl. az EMAS vezetési és hitelesítési rendszer bevezetése lehet. A projekt keretében tervezett képzéssorozat 5 foglalkozásból áll - a környezeti irányítási rendszer egyes lépéseihez kapcsolódva. A képzés a helyzetértékeléssel kezdôdik, amely során az adott szervezet/önkormányzat fenntarthatósági tényezôinek aktuális állapotát térképezzük fel. A következô lépésben a helyzetértékeléssel összhangban próbáljuk meghatározni a célokat, amiket az adott szervezet ki tud maga elé tûzni a környezet állapot javítása érdekében (minél kevesebb környezeti hatással járjon a tevékenysége) és az ehhez kapcsolódó feladatterv összeállítása tartozik még ide. A harmadik lépés a politikai / vezetô elkötelezettség témakörével foglalkozik. A ciklus három elôkészületi lépése után a korábban meghatározott feladatok végrehajtása történik. A feladatokat végrehajtásuk után nyomon kell követni annak érdekében, hogy a rendszer mûködésérôl információkat gyûjthessünk. A rendszer utolsó lépése a kiértékelés és a beszámoló egyfajta környezetvédelmi nyilatkozat készítése. Ennek során az összegyûjtött információkat kiértékeljük, és a folyamat sikerérôl, illetve esetleges negatívumairól történô beszámoló elkészítéséhez fel tudjuk használni. EMAS kerekasztal 2010. június 10-én negyedszerre ült össze az EMAS Kerekasztal, hogy megosszák tapasztalataikat, elôsegítsék az egymás közötti kommunikációt a magyarországi EMAS-regisztrált szervezetek, akkreditált hitelesítôk, és az illetékes szervek. Az EMAS-Kerekasztal az AUDI Hungária Motor Kft. kezdeményezésére jött létre még 2007-ben, és ezt követôen minden évben sort kerítettek az illetékesek arra, hogy megvitassák a témában felmerülô legfôbb kérdéseket. Az idei évben a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. látta el a vendéglátó szerepét a Balaton térségében, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fôfelügyelôség (OKTVF), a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) segítségével. Minderre egy nemzetközi projekt adott lehetôséget és keretet (röviden Champ projekt), amelynek a célja a környezetirányítási rendszerek népszerûsítése helyi önkormányzatoknál (mint pl. EMAS vezetési és hitelesítési rendszer) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elôsegítése során. A rendezvényen hazai és nemzetközi elôadók bemutatták az elmúlt idôszak területüket érintô legfôbb történéseit és eredményeit: az új EMAS III. rendelet szerinti szabályozás megvalósítását a gyakorlatban, akkreditálás területén, jogszabályi könnyítéseket. Továbbá megvitattak olyan jelentôs kérdéseket, mint az EMAS hitelesítés hangsúlyosabb figyelembevétele a környezetvédelmi támogatásoknál, valamint az EMAS nagyobb elismertsége jogi szabályozásokban, így a hatósági ellenôrzések, és engedélyezések területén. 16 17

A projekt fô célkitûzése a közép-európai tavak fenntartható használatának elôsegítése Ezek a kérdések a hazai EMAS III. rendeletének jogharmonizációja kapcsán bírtak különös jelentôséggel. Ezen kívül, a szervezetek számára lehetôség nyílt arra, hogy mindennapi gondjaikat és tapasztalataikat megosszák egymással, és hasznos tanácsokat kapjanak a jövôben várható feladatokat illetôen. Kerekasztal résztvevôi az alábbi területekrôl érkeztek: hatósági oldal (Minisztérium, Fôfelügyelôség, NAT), hitelesítôk, tanúsított illetve tanúsítás iránt érdeklôdô szervezetek az autógyártás - autóipar (Audi Hungária Kft., Mercedes-Benz Manufacturing Kft., FAG Magyarország Kft., LUK Savaria Kft.), papíripar (Hamburger Hungária Kft.), kutatás-geofizika (Elgoscar-2000 Kft.), szolgáltatás - tanácsadás (KÖVET Egyesület, Premed Pharma Kft., Balatoni Hajózási Zrt.), hulladékgazdálkodás (Büchl Consult Kft.), bank szektor (MNB), önkormányzatok (Miskolc, Gyôr, Siófok) és nem utolsó sorban mint házigazda egy fejlesztési ügynökség a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Nemzetközi EMAS Konferencia Az EMAS-rendszer eredményes bevezetésének célja a példamutatás, a Balaton Kiemelt Üdülôkörzetben mûködô önkormányzatok, intézmények, egyéb irodák részére a rendszerszemléletû környezetvédelem megvalósításában. Úgy tûnik mára európai szemszögbôl is figyelemre méltó e három év alatt elért környezetvédelmi teljesítmény. A Nonprofit Kft. képviselôje meghívást kapott a 2010. november 25-én Brüsszelben, az Európai Parlamentben szervezett konferenciára, hogy a nemzetközi nagyközönség elôtt mutassa be a szervezet környezetvédelem területén elért eredményeit. A konferencia házigazdái: az Európai Bizottság Környezetvédelmi Fôigazgatósága és a Belga Elnökség volt. A Nemzetközi EMAS konferencia központi üzenete a hatékony erôforrás felhasználású gazdaság irányába mutatott. A nyersanyag felhasználás csökkentése, a keletkezô hulladék mennyiségének minimalizálása és a szennyezés megelôzése/ csökkentése, valamint a hatékony energiagazdálkodás fontos szerepet játszik egy szervezet környezetvédelmi teljesítményének meghatározásánál. A rendezvény nemzetközi elôadói bemutatták tapasztalataikat az elmúlt idôszak területüket érintô legfôbb történéseirôl és az általuk megvalósított intézkedésekrôl kezdve a nagyvállalatoktól, mint pl. a franciaországi AIRBUS-tól, a kisebb szervezetekig bezárólag pl. a Nonprofit Kft-ig. A rendezvényen elhangzott elôadások letölthetôk és megtekinthetôk az alábbi honlapon: http://ec.europa.eu/environment/emas Tavak megfelelô kezelésének elôsegítése az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében (EULAKES projekt) A projekt fô célkitûzése a közép-európai tavak fenntartható használatának elôsegítése olyan új, integrált szemlélettel, amely erôsíti a részvételt a tervezésben valamint a tó- és vízgyûjtô-gazdálkodásban az éghajlatváltozásra és más környezeti terhelésekre adandó válaszlépések kidolgozása során. A projekt várható eredménye egy olyan új, integrált szemléletû döntéstámogató rendszer, amely a történeti ismeretanyagra, a monitoring rendszer tökéletesítésére, ökológiai modellezésre, térinformatikai és mûholdas 18 19

A rendezvényszervezés a tudatformálás mellett sajnos más környezeti hatásokkal is együtt jár adatok feldolgozására épülve támogatja a döntéshozókat az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, illetve más környezeti stresszek leküzdése érdekében hozandó intézkedések kialakításában. Nemzetközi összefogással a zöldebb településekért EUROSCAPES projekt Az EUROSCAPES, Települési zöldterületek fejlesztése Európában elnevezésû projekt célja a parkok, terek, parti területek, erdôs vidékek innovatív jellegû kezelési terveinek a kidolg ozása és megvalósítása, ezáltal biztosítva élhetôbb környezetet mind a helyi lakosság, mind turisták számára. A projekt kiemelt hangsúlyt fektet a települések természetes és kulturális tájképeinek megôrzésére a helyi élôvilág, az éghajlati sajátosságok és a gazdasági tényezôk figyelembe vétele mellett. A partnerek tapasztalatainak megosztása révén a projekt a helyi önkormányzatoknak nyújt majd segítséget a lakott területeken belül meglévô közterek, parkok, sétányok megfelelô kezeléséhez, és a települések kulturális értékeinek megôrzéséhez. A rendezvényszervezés a tudatformálás mellett sajnos más környezeti hatásokkal is együtt jár, amelyek a következôk: Nagyobb mértékû papírfelhasználás az irodai tevékenység során (rendezvénymappa, elôadások fénymásolása, meghívók postázása) Energia-felhasználás bérelt ingatlanokban (villamos-, hôenergia) Utazás légszennyezô anyag kibocsátás, és üzemanyag-felhasználás Kommunális hulladék keletkezése A rendezvényszervezésnél célunk megfelelô helyszín kiválasztása, amelyek tömegközlekedési eszközökkel könnyen megközelíthetôek, illetve utazásszervezéssel igyekszünk csökkenteni a gépjármûhasználat okozta légszennyezést (bérelt autóbuszos személyszállítás terepbejárás során vagy személyautó használat összehangolása a résztvevôk szállítását illetôen). A papír-felhasználás csökkentése érdekében gyakorlattá vált a meghívók elektronikus úton történô küldése. Ezenkívül a Kft. jelentôs nem irodai tevékenységeihez tartozik a különbözô rendezvények, képzések, tréningek szervezése az üdülôkörzet különbözô területein. Ahhoz, hogy a Balaton Régióban a környezettudatos szemlélet, magatartás kialakuljon és összekapcsolódjanak a társadalmi-gazdasági érdekek, a természeti környezet megôrzése és fenntarthatósága során, elengedhetetlenül szükséges a térség szereplôinek összefogása, együttmûködése. A térségi szintû együttmûködések ösztönzésére a Kft. képzéseket, tréningeket szervez a régió környezetvédelmében és a területfejlesztésben érdekelt szervezetei számára. Partnereink között állami-, oktatási intézmények, gazdasági társaságok, magánszektor (lakosság), kistérségi-, önkormányzati projekt menedzserek, valamint a civil, társadalmi szervezetek képviselôi szerepelnek. 20 21

22 Tervezett célok, programok teljesülése 2010. évre a Kft. közvetlen irodai tevékenységére vonatkozóan SZÁMA TÉNYEZÔ CÉL PROGRAM HATÁRIDÔ V1 L1 L2 L3 Vízszennyezô anyagok kibocsátása (liter) Légszennyezô anyagok kibocsátása (NO x emisszió) Légszennyezô anyagok kibocsátása (CO 2 emisszió) Légszennyezô anyagok kibocsátása (NOx, CO 2 emisszió) szerek használata ahol lehetséges autók használata 1000 km-en belüli távolságra autó vagy vonat / busz használat több résztvevô utazása esetén Bringázz munkába Takarítószerek környezetbarát ra cserélése, ahol lehetséges (60% környe zetbarát takarítószer) Szolgálati autók cseréje környezetbarát üzemeltetésûre (2 db) Repülôvel megtett távolság csökkentés (CO 2 emisszió 10%- os csökkentése), hosszabb repülô utak kiváltása telekommunikációs eszközök alkalmazásával (pl. telefon/videó konferencia Kerékpáros munkába járás népszerûsítése (6 fô) 2010. 12. 31. MEGVALÓSULÁS 2010. DECEMBER 31. 2010. évben 45%-os volt a környezetbarát tisztítószer felhasználás A gazdasági okok miatt nem került sor a szolgálati autók környezetbarát típusura cserélésére A 2010. évben 11%-kal csökkent a megtett repülôút a 2007. évihez képest, ezáltal a CO 2 emisszió is csökkent. 2010. évben a Kft. 5 dolgozója kerékpárral járt munkába. KÖLTSÉG FELELÔS 10000 Ft/hónap Egerszegi Zita Belsô erôforrás Dr. Molnár Gábor Belsô erôforrás Egerszegi Zita Belsô erôforrás Magyarfalvi Attila L4 Levegô szennyezettség (db) Növények számának növelése Növények vásárlása (növények számának növelése 15%-kal) 2010. évben 20%-kal nôtt a növények száma. 1000-2000 Ft/db Egerszegi Zita E1 Villamos energia felhasználás (kwh) Energia felhasználás csökkentése (6%-kal) LCD monitorok beszerzése, CRT monitorok cseréje A 2010. évben 53%-kal csökkent CRT monitorok alkalmazása a 2007. évi adathoz viszonyítva. Az energiafelhasználás 8 %-kal csökkent a 2007. évi felhasználás hoz viszonyítva. Belsô erôforrás Szedmák Tibor E2 Villamos energia felhasználás (kwh) Energia felhasználás csökkentése (6%-kal) Munkatársak képzése, tudat - formálás az energiatakarékos - sággal kapcsolatban Az energiafelhasználás 8 %-kal csökkent a 2007. évi felhasználás - hoz viszonyítva. Belsô erôforrás Szedmák Tibor SZÁMA TÉNYEZÔ CÉL PROGRAM HATÁRIDÔ MEGVALÓSULÁS 2010. DECEMBER 31. KÖLTSÉG FELELÔS E3 Földgáz felhasználás (m 3 ) Energia felhasználás csökkentése Földgáz-felhasználás 6 %-os csökkentése (éjszakai és hétvégi épület túlfûtés kiküszöbölése) 2010. 12. 31. A 2010. évben 30 %-kal növekedett a földgáz felhasználás a 2007. évi adathoz viszonyítva, ami a hideg télnek és az épület nem megfelelô szigetelésének köszönhetô. Belsô erôforrás Szedmák Tibor 23 H1 Nyersanyag elôállítás (%) Újratöltött tonerek használata Újratöltött tonerek arányának 20 %-os növelése A 2010. évben 12%-ban töltött tonerek kerültek felhasználásra. Belsô erôforrás Baliné Berlinger Ildikó H2 Erôforrás-felhasználás (%) irodaszerek beszerzése irodaszerek beszerzése (a beszerzés 10%-os növelése) A 2010. évben az ÁBP Zrt. szállította az irodaszereket, ahol lehetséges volt környezetbarát irodaszerek kerültek beszerzésre, ezáltal 5%-kal nôtt az áruk mennyisége. Belsô erôforrás Baliné Berlinger Ildikó H3 Nyersanyag elôállítás (%) ok rendelése papírból és festékkel készült kiadványok rendelésének növelése 20%-kal A 2010. évben 93% volt a környezetbarát papírlapból készült kiadványok aránya. Belsô erôforrás Baliné Berlinger Ildikó Jelmagyarázat: V - víz L - levegô E - energia H - hulladék Kt - környezettudatosság

24 Tervezett célok, programok teljesülése 2010. évre a Kft. nem irodai tevékenységére vonatkozóan SZÁMA TÉNYEZÔ CÉL PROGRAM HATÁRIDÔ V1 Kt1 Kt2 Vízszennyezô anyagok kibocsátása (liter) Környezetvédelmi együttmûködések (db) Környezet-tudatosság (%) Szennyvíz elvezetô rendszerek fejlesztése A helyi és regionális együttmûködések ösztönzése a környezetvédelem érdekében Környezet-tudatosság, felelôs környezeti magatartás növelése Kis települések szennyvízelvezetésének tervezése, egyedi szennyvíztisztító berendezések kivitelezése Együttmûködési megállapodások az önkormányzatok és civil szervezetek között (40 db) Települési környezetvédelmi programok, tervek kidolgozása (10 db) Környezetvédelmi tevékenységgel elért önkormányzatok (60 db) 2010. 12. 31. MEGVALÓSULÁS 2010. DECEMBER 31. 2010. évben Gétye településen 39 db egyedi szennyvíztisztító kis berendezés került kialakításra. 40 Együttmûködési Megállapodás került megkötésre önkormányzat és civil szervezet között. 2010. évben 34 település részére készült környezetvédelmi program, hulladékgazdálk. terv. 2010. évben 87 önkormányzatot sikerült elérni környezetvédelmi tevékenységgel (Euronet: 6, Környvéd tervezés: 34, BFT pályázat: 1, Champ: 11, Biodiverzitás: 43) KÖLTSÉG FELELÔS Pályázati forrás Egerszegi Zita Pályázati forrás Egerszegi Zita Belsô erôforrás Egerszegi Zita Kt2 Környezet-tudatosság (%) Környezet-tudatosság, felelôs környe zeti magatartás növelése Környezetvédelmi tevékenységben résztvevô civilek, önkéntesek (500 fô) 2010-ben 350-en vettek részt környezetvédelmi tevékenységben, tudatformáláson (Champ: 76 fô, Biodiverzitás: 162+112 fô). Belsô erôforrás Egerszegi Zita Együttmûködési megállapodások, támogatási szerzôdések (db) 2010. évben 4 nemzetközi együtt mû kö - dési megállapodás került aláírásra (Relacs, Eulakes, Euroscapes). Kt3 Nemzetközi környezetvédelmi együttmûködések (db) Környezetvédelmi témájú együttmû kö - dések ösztönzése Környezetvédelmi akciók környezet irá - nyí tási rendszerekkel, biológiai sokfé le - ség édelmével, energiahaté kony sággal, éghajlat-változással, vízgazdálkodással, összefüggésben (db), bevont önkormány - zatok száma (db) 2010. évben a nemzetközi projektek keretében 8 db rendezvény került megtartásra (CHAMP, Biodiverzitás). Belsô erôforrás / Pályázati forrás Egerszegi Zita Tervezett célok, programok 2011-2013. évekre SZÁMA TÉNYEZÔ CÉL PROGRAM HATÁRIDÔ KÖLTSÉG FELELÔS V1 Vízszennyezô anyagok kibocsátása (liter) szerek használata, ahol lehetséges tisztítószer beszerzése koncentrátumként nagy kiszerelésben 2010. 12. 31. 30 000 Ft / félévente Egerszegi Zita V2 Vízfelhasználás (m 3 ) Vízfelhasználás csökkentése Vízcsapokra perlátorok szerelése, amelyek a kifolyó vizet levegôvel dúsítják így kevesebb víz is elég 1000-2000 Ft/db Magyarfalvi Attila L1 Légszennyezô anyagok kibocsátása (NO x emisszió) autók használata Szolgálati autók cseréje környezetbarát üzemeltetésûre (2 db) Belsô erôforrás Dr. Molnár Gábor L2 Légszennyezô anyagok kibocsátása (CO 2 emisszió) 1000 km-en belüli távolságra autó vagy vonat / busz használat több résztvevô utazása esetén Repülôvel megtett távolság csökkentés (CO2 emisszió 10%-os csökkentése), hosszabb repülô utak kiváltása telekommunikációs eszközök alkalmazásával (pl. telefon/videó/skype konferencia Belsô erôforrás Egerszegi Zita 25 L3 Levegô szennyezettség (db) Növények számának növelése Növények vásárlása (növények számának növelése 10%-kal) 2000-3000 Ft/db Egerszegi Zita E1 Villamos energia felhasználás (kwh) Energia felhasználás csökkentése (6%-kal) LCD monitorok és/vagy laptopok beszerzése, CRT monitorok cseréje 450.000 Ft Szedmák Tibor E2 Villamos energia felhasználás (kwh) Energia felhasználás csökkentése (6%-kal) Munkatársak képzése, tudatformálás az energiatakarékossággal kapcsolatban Belsô erôforrás Magyarfalvi Attila E3 Földgáz felhasználás (m 3 ) Földgáz felhasználás csökkentése (6%-kal) Fûtési rendszer korszerûsítési lehetôségeinek felülvizsgálata (kazán felújítása) Belsô erôforrás Magyarfalvi Attila E4 Villamos energia és földgáz felhasználás Energia és földgáz fogyasztás monitoring Villamos energia fogyasztás és földgázfogyasztás nyomon követése érdekében folyamatos mérôóra állás rögzítése 2010. 12. 31. Belsô erôforrás Magyarfalvi Attila H1 Nyersanyag felhasználás (%) Festékhasználat csökkentése (15 %-kal) nyomtatások során Nyomtatók cseréje multifunkcionális készülékre (faxol, szkennel, másol és nyomtat) beérkezett faxüzenetek központi emailcímre érkeznek minden alkalmazottnak rendelkezésre áll a szkenner, így kevesebb dokumentum kerül nyomtatásra Belsô erôforrás Baliné Berlinger Ildikó

26 SZÁMA TÉNYEZÔ CÉL PROGRAM HATÁRIDÔ KÖLTSÉG FELELÔS H2 H3 Erôforrás-felhasználás (%) Nyersanyag elôállítás (%) Kir1 Környezettudatosság Kir2 Környezettudatosság irodaszerek beszerzése ok rendelése Belsô kommunikációs és oktatási rendszer fejlesztése Környezetvédelmi célú projektek forrásszerzésének elôsegítése Kir3 Környezettudatosság Rendezvényszervezés irodaszerek (borítékok, tollak ) beszerzése negyedévente nagyobb beruházás formájában webshopon keresztül papírból és festékkel készült kiadványok rendelésének megvalósítása 80%-ban Belsô oktatási rendszer és kommunikációs rendszer hatékonyságának növelése (energiatakarékossággal, eco-driving módszerekkel kapcsolatban) Projektek kidolgozása és környezetvédelmi pályázatok írása önkormányzatok és vállalkozások részére évente 5 db Környezetvédelmi célú pályázati felhívások véleményezése, megjelent pályázatok nyomon követése, negyedévente jelentés készítés EMAS Kerekasztal szervezése, környezetvédelmi együttmûködések kialakítása Környezeti Irányítási Rendszer elemeihez kapcsolódó képzések évente 2 db Döntéshozók számára készített tájékoztatók évente 2 db Belsô erôforrás Belsô erôforrás Baliné Berlinger Ildikó Baliné Berlinger Ildikó Belsô erôforrás Egerszegi Zita Belsô erôforrás Belsô erôforrás Dr. Molnár Gábor Egerszegi Zita Dr. Molnár Gábor Egerszegi Zita Képzési tananyag összeállítása (3-5 képzési modul) Kir4 Környezettudatosság Környezeti Irányítási Rendszer kialakításának és alkalmazásának elôsegítése Bevált gyakorlatok összegyûjtése évente 3 db Környezeti Irányítási Rendszer népszerûsítése on-line és nyomtatott sajtótermékeken keresztül évente 5 db Belsô erôforrás Dr. Molnár Gábor Egerszegi Zita Képzési hálózat kialakítása (5 együttmûködô partnerszervezettel) Kir5 Környezettudatosság Balaton térség környezet állapotának értékelése Környezeti indikátorok gyûjtése, értékelése évente (15 db) Javaslatok megfogalmazása az országos és regionális tervekhez kapcso - lódóan 2 db országos, 3 db regionális tervhez Belsô erôforrás Dr. Molnár Gábor Egerszegi Zita KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYMUTATÓK Az EMAS rendszer egyik legfontosabb célja a szervezet környezeti teljesítményének folyamatos javítása. A környezeti teljesítmény javítása gyakran a gazdasági hatékonyság növekedésével is együtt jár. A környezeti irányítási rendszer hatékonyságát, a szervezet tevékenységei által okozott szennyezô - anyag kibocsátást és a nyersanyagok felhasználásának alakulását a legegyszerûbben az anyagáramok segítségével tudjuk lemérni. A bemutatott mérôszá - mok mind abszolút, mind pedig fajlagos értékeket felölelnek, pontos számszerûsítésen (mérésen) alapulnak és az elmúlt öt évre (2006-2010) vonatkoznak. 1. sz. táblázat: A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó 2006. évi anyag-, és energiaáram értékek MEGNEVEZÉS ÉVES MENNYISÉG MÉRTÉKEGYSÉG FAJLAGOS MENNYISÉG FAJLAGOS MÉRTÉKEGYSÉG CO 2 TERHELÉS (KG) Víz 250 m 3 /év 12 m 3 /év/fô Takarítószer 50 liter/év 2 liter/fô/év Levegô Autó 176 274 km/év 8 394 km/fô/év 39 309 Repülô 59 600 km/év 2 838 km/fô/év 10 728 Vonat 800 km/év 38 km/fô/év 50 Hajó 0 km/év 0 km/fô/év 0 Busz 800 km/év 38 km/fô/év 50 Üzemanyagok 14 721 liter/év 701 liter/fô/év Benzin 10 717 liter/év 510 liter/fô/év Dízel 4 004 liter/év 191 liter/fô/év Növények 56 db 3 db/fô Benti 38 db 2 db/fô Kinti Fa 10 db 0 db/fô Bokor 8 db 0 db/fô Energia Villamos energia 14 052 kwh/év 669 kwh/év/fô 7 448 Földgáz 9 673 m 3 /év 461 m 3 /év/fô 17 170 Hulladék Arányok Papírlap 335 000 db/év 15 952 db/év/fô 100% Másoló papír 225 000 db/év 10 714 db/év/fô 67.16% másoló papír 110 000 db/év 5 238 db/év/fô 32.84% Elemek 50 db/év 2 db/év/fô Tonerek 20 db/év 1 db/év/fô Festékpatronok 19 db/év 1 db/év/fô Papír törlô 15 000 db/év 714 db/év/fô Ásványvíz 6 015 db/év 130 db/év/fô irodaszer 350 db/év 17 db/év/fô irodaszerek 100 db/év 5 db/év/fô 1 500 db/év 71 db/év/fô 0 db/év 0 db/év/fô 27

2. sz. táblázat: A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó 2007. évi anyag-, és energiaáram értékek MEGNEVEZÉS ÉVES MENNYISÉG MÉRTÉKEGYSÉG FAJLAGOS MENNYISÉG FAJLAGOS MÉRTÉKEGYSÉG Víz 151 m 3 /év 13 m 3 /év/fô Takarítószer 70 liter/év 3 liter/fô/év Levegô CO 2 TERHELÉS (KG) Autó 191 124 km/év 9 101 km/fô/év 42 621 Repülô 36 000 km/év 1 714 km/fô/év 6 480 Vonat 2000 km/év 95 km/fô/év 124 Hajó 0 km/év 0 km/fô/év Busz 4 500 km/év 214 km/fô/év 279 Üzemanyagok 15 952 liter/év 760 liter/fô/év Benzin 11 580 liter/év 551 liter/fô/év Dízel 4 372 liter/év 208 liter/fô/év Növények 67 db 3 db/fô Benti 46 db 2 db/fô Kinti Fa 13 db 1 db/fô Bokor 8 db 0 db/fô Energia CRT monitor 20 db LCD monitor 12 db Villamos energia 14 805 kwh/év 705 kwh/év/fô 7 847 Földgáz 9 886 m 3 /év 471 m 3 /év/fô 17 548 Hulladék Arányok Papírlap 322 500 db/év 15 357 db/év/fô 100% Másoló papír 0 db/év 0 db/év/fô 0.00% másoló papír 322 500 db/év 15 357 db/év/fô 100% Elemek 60 db/év 32 db/év/fô Tonerek 27 db/év 1 db/év/fô Festékpatronok 28 db/év 1 db/év/fô Papír törlô 25 000 db/év 1 190 db/év/fô Ásványvíz 7 267 db/év 346 db/év/fô irodaszer irodaszerek 200 db/év 10 db/év/fô 180 db/év 9 db/év/fô 1 800 db/év 86 db/év/fô 0 db/év 0 db/év/fô 3. sz. táblázat: A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó 2008. évi anyag-, és energiaáram értékek MEGNEVEZÉS ÉVES MENNYISÉG MÉRTÉKEGYSÉG FAJLAGOS MENNYISÉG FAJLAGOS MÉRTÉKEGYSÉG Víz 281 m 3 /év 13 m 3 /év/fô Takarítószer 70 liter/év 3 liter/fô/év 7 liter/év 0 liter/fô/év 56 liter/év 3 liter/fô/év Levegô CO 2 TERHELÉS (KG) Autó 191 637 km/év 8 711 km/fô/év 42 735 Repülô 35 172 km/év 1 599 km/fô/év 6 331 Vonat 2 780 km/év 126 km/fô/év 172 Hajó 131 km/év 6 km/fô/év Busz 2 978 km/év 135 km/fô/év 185 Üzemanyagok 14 062 liter/év 639 liter/fô/év Benzin 9 608 liter/év 437 liter/fô/év Dízel 4 454 liter/év 202 liter/fô/év Növények 83 db 4 db/fô Benti 62 db 3 db/fô Kinti Fa 13 db 1 db/fô Bokor 8 db 0 db/fô Energia CRT monitor 3 db LCD monitor 19 db Víz 151 m 3 /év 7 m 3 /év/fô Villamos energia 12 802 kwh/év 582 kwh/év/fô 6 785 Földgáz 9 763 m 3 /év 444 m 3 /év/fô 17 329 Hulladék Arányok Papírlap 220 000 db/év 10 000 db/év/fô 100% Másoló papír 0 db/év 0 db/év/fô 0.00% Újrapapír 220 000 db/év 10 000 db/év/fô 100% Elemek 40 db/év 2 db/év/fô Tonerek 27 db/év 1 db/év/fô Töltött 11 db/év 1 db/év/fô Festékpatronok 28 db/év 1 db/év/fô Töltött 15 db/év 1 db/év/fô Papír törlô 26 540 db/év 1 206 db/év/fô Ásványvíz 1 760 db/év 80 db/év/fô Mûanyag 320 db/év 15 db/év/fô Üveg 1 440 db/év 65 db/év/fô irodaszer irodaszerek 190 db/év 9 db/év/fô 180 db/év 8 db/év/fô 1 300 db/év 59 db/év/fô 1 000 db/év 45 db/év/fô 28 29

4. sz. táblázat: A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó 2009. évi anyag-, és energiaáram értékek MEGNEVEZÉS ÉVES MENNYISÉG MÉRTÉKEGYSÉG FAJLAGOS MENNYISÉG FAJLAGOS MÉRTÉKEGYSÉG Víz 219 m 3 /év 10 m 3 /év/fô Takarítószer 67 liter/év 3 liter/fô/év 27 liter/év 1 liter/fô/év 40 liter/év 2 liter/fô/év Levegô CO 2 TERHELÉS (KG) Autó 167 820 km/év 7 628 km/fô/év 37 424 Repülô 19 906 km/év 905 km/fô/év 3 583 Vonat 2 642 km/év 120 km/fô/év 164 Hajó 20 km/év 1 km/fô/év Busz 1 640 km/év 75 km/fô/év 102 Üzemanyagok 13 827 liter/év 629 liter/fô/év Benzin 8 979 liter/év 408 liter/fô/év Dízel 4 848 liter/év 220 liter/fô/év Növények 80 db 4 db/fô Benti 59 db 3 db/fô Kinti Fa 13 db 1 db/fô Bokor 8 db 0 db/fô Energia CRT monitor 3 db LCD monitor 19 db Víz 219 m 3 /év 10 m 3 /év/fô Villamos energia 11 876 kwh/év 540 kwh/év/fô 6 294 Földgáz 9 879 m 3 /év 449 m 3 /év/fô 17 535 Hulladék Arányok Papírlap 151 500 db/év 6 886 db/év/fô 100% Másoló papír 0 db/év 0 db/év/fô 0.00% Újrapapír 151 500 db/év 6 886 db/év/fô 100% Elemek 33 db/év 2 db/év/fô Tonerek 19 db/év 1 db/év/fô Újrahasznosított 10 db/év 0 db/év/fô Töltött 2 db/év 0 db/év/fô Festékpatronok 12 db/év 1 db/év/fô Papír törlô 16 200 db/év 736 db/év/fô Ásványvíz 94 db/év 4 db/év/fô Mûanyag 94 db/év 4 db/év/fô irodaszer irodaszerek 190 db/év 9 db/év/fô 189 db/év 9 db/év/fô 65 000 db/év 2 955 db/év/fô 600 db/év 27 db/év/fô 5. sz. táblázat: A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó 2010. évi anyag-, és energiaáram értékek MEGNEVEZÉS ÉVES MENNYISÉG MÉRTÉKEGYSÉG FAJLAGOS MENNYISÉG FAJLAGOS MÉRTÉKEGYSÉG Víz 212 m 3 /év 10 m 3 /év/fô Takarítószer 78 liter/év 4 liter/fô/év 35 liter/év 2 liter/fô/év 43 liter/év 2 liter/fô/év Levegô CO 2 TERHELÉS (KG) Autó 166 757 km/év 7 580 km/fô/év 37 187 Repülô 32 108 km/év 1 459 km/fô/év 5 779 Vonat 1 914 km/év 87 km/fô/év 119 Hajó 10 km/év 0 km/fô/év Busz 360 km/év 16 km/fô/év 22 Üzemanyagok 11 876 liter/év 540 liter/fô/év Benzin 7 227 liter/év 329 liter/fô/év Dízel 4 649 liter/év 211 liter/fô/év Növények 96 db 4 db/fô Benti 75 db 3 db/fô Kinti Fa 13 db 1 db/fô Bokor 8 db 0 db/fô Energia CRT monitor 2 db LCD monitor 20 db Víz 212 m 3 /év 10 m 3 /év/fô Villamos energia 13 612 kwh/év 619 kwh/év/fô 7 214 Földgáz 12 861 m 3 /év 585 m 3 /év/fô 22 828 Hulladék Arányok Papírlap 172 050 db/év 7 820 db/év/fô 100% Másoló papír 0 db/év 0 db/év/fô 0.00% Újrapapír 172 050 db/év 7 820 db/év/fô 100% Elemek 31 db/év 1 db/év/fô Tonerek 16 db/év 1 db/év/fô Töltött 2 db/év 0 db/év/fô Festékpatronok 0 db/év 0 db/év/fô Papír törlô 6 912 db/év 314 db/év/fô Ásványvíz 249 db/év 11 db/év/fô Mûanyag 249 db/év 11 db/év/fô Mennyiség 105 l/év 5 l/év 400 db/év 18 db/év/fô 5 620 db/év 255 db/év/fô 30 31

6. sz. táblázat: A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó anyag-, és energiaáramok az elmúlt évek összesített adatai alapján MEGNEVEZÉS MÉRTÉKEGYSÉG ÉVES MENNYISÉG 2006 2007 2008 2009 2010 Munkatársak száma fô 21 21 22 22 22 Víz m 3 /év 250 281 151 219 212 Takarítószer liter/év 50 70 63 67 78 liter/év 7 27 35 liter/év 56 40 43 Levegô Autó km/év 176 274 191 124 191 637 167 820 166 757 Repülô km/év 59 600 36 000 35 172 19 906 32 108 Vonat km/év 800 2 000 2 780 2 642 1 914 Hajó km/év 0 0 131 20 10 Busz km/év 800 4 500 2 978 1 640 360 Üzemanyagok liter/év 14 721 15 952 14 062 13 827 11 876 Benzin liter/év 10 717 11 580 9 608 8 979 7 227 Dízel liter/év 4 004 4 372 4 454 4 848 4 649 Növények db 56 67 83 80 96 Benti db 38 46 62 59 75 Kinti Fa db 10 13 13 13 13 Bokor db 8 8 8 8 8 Energia Villamos energia kwh/év 14 052 14 805 12 802 11 876 13 612 Földgáz m 3 /év 9 673 9 886 9 763 9 879 12 861 Hulladék Papírlap db/év 335 000 322 500 220 000 151 500 172 050 Másoló papír db/év 225 000 0 0 0 0 másoló papír db/év 110 000 322 500 220 000 151 500 172 050 Elemek db/év 50 60 40 33 31 Tonerek db/év 20 27 27 19 16 Töltött db/év 11 2 2 Újrahasznosítható db/év 10 0 Festékpatronok db/év 19 28 28 12 0 Töltött db/év 15 0 Papír törlô db/év 15 000 25 000 26 540 16 200 6 912 Ásványvíz db/év 6 015 7 267 1 760 94 249 Mûanyag db/év 320 94 249 Üveg db/év 1 440 0 irodaszer irodaszerek db/év 350 200 190 190 db/év 100 180 180 189 db/év 1 500 1 800 1 300 65 000 400 db/év 0 0 1 000 600 5 620 Az irodai tevékenységekkel összefüggô villamos energia felhasználás az egyik legjelentôsebb környezeti tényezô. VILLAMOS ENERGIA FELHASZNÁLÁS Az irodai tevékenységekkel összefüggô villamos energia felhasználás az egyik legjelentôsebb környezeti tényezô. A villamos energia mérése az irodaépület külsô falán található fogyasztásmérô alapján történik. Az energiatakarékosságra és munkavédelemi szabályokra való tekintettel a Kft. már a 2006. évben kapcsolható elosztókat helyezett el minden egyes számítógéphez az áramtalanítás biztosítása érdekében. A 2006. évi energia felhasználás adatait összehasonlítva a 2007. évivel, megállapítható, hogy többlet energia felhasználás történt, ami az irodaépület megnövekedett alapterületével magyarázható. Az 1. sz. ábra alapján azonban megállapítható, hogy a 2008. és 2009. években a villamos energia felhasználás csökkent, ami köszönhetô az energiatakarékos monitorok használatának, a hétvégi felesleges fûtések csökkentésének, valamint a számítógépek negyedéves karbantartás során rendre beállított csökkentett energiafogyasztási üzemmódnak. Ezzel ellentétben 2010-ben nôtt a villamos energia használat ami a hideg télnek volt köszönhetô, ami miatt hôsugárzók kerültek beüzemelésre az irodák fûtésére az épület kevésbé jó hôszigetelése miatt. Mindezeket figyelembe véve, meg kell említeni, hogy még így is kevesebb volt az energia felhasználás a 2007. évi adatokhoz viszonyítva, amikor is a Kft. megszerezte az EMAS minôsítést. 7. sz. táblázat: A Kft. villamos energia felhasználása (kwh) ÉV 1 HÓ 2 HÓ 3 HÓ 4 HÓ 5 HÓ 6 HÓ 7 HÓ 8 HÓ 9 HÓ 10 HÓ 11 HÓ 12 HÓ ÖSSZ. 2006. 1 383 1 082 1 042 940 1 325 880 1 001 1 152 1 168 1 549 1 188 1 342 14 052 kwh 2007. 1 584 1 174 1 576 1 307 938 984 1 173 998 1 234 1 234 1 370 1 234 14 805 kwh 2008. 820 1 412 1 160 1 101 1 148 1 043 1 273 749 967 817 1 142 1 170 12 802 kwh 2009. 578 1 489 1 149 1 147 1 459 1 058 1 076 835 835 836 836 578 11 876 kwh 2010. 1 337 1 227 1 486 856 1 239 1 092 961 793 1 235 1 102 1 180 1 104 13 612 kwh 2007. évben 9, 10, 12 hónapban nem álltak rendelkezésre pontos adatok, ezért a 2007. évi átlag került feltüntetésre. (kwh) 2000 1500 1000 500 0 1. sz. ábra: A Kf t. villamos energia felhasználása (kwh) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 2006. 2007. hónapok 2008. 2009. 2010. 32 33

FÖLDGÁZ FELHASZNÁLÁS Az irodai tevékenységgel összefüggôen jelentôs környezeti tényezô a hô-energia felhasználás (földgáz-fogyasztás formájában). A földgázfogyasztás mérése az irodaépület külsô falán található mérômûszer alapján történik. A 2. sz. ábrán nyomonkövethetô a Kft. földgázfelhasználásának alakulása A 2007. év hôenergia felhasználása kis mértékû növekedést mutat a 2006-os évhez képest. A 2007. évi többletfogyasztás az irodaépület megnövekedett alapterületével magyarázható. A 2008. évi adatokat vizsgálva látható, hogy kb. 100 m 3 -rel kevesebb földgáz került felhasználására a 2007. évihez képest. Ezzel szemben 2009-ben kb. 110 m 3 -rel több földgáz került felhasználásra. 8. sz. táblázat: A Kft. földgáz-felhasználása (m 3 ) 3 (m ) A 2010. évben jelentôsen megnövekedett a földgáz felhasználás, ami a hosszan tartó hideg télnek és az ebbôl fakadó jelentôs fûtésnek volt köszönhetô. 2. sz. ábra: A Kht. földgáz-felhasználása (m 3 ) ÉV 1 HÓ 2 HÓ 3 HÓ 4 HÓ 5 HÓ 6 HÓ 7 HÓ 8 HÓ 9 HÓ 10 HÓ 11 HÓ 12 HÓ ÖSSZ. 2006. 1 538 1 578 1 447 566 402 58 6 0 51 681 902 2 444 9 673 m 3 2007. 2 168 1 494 1 189 204 8 0 0 0 380 1 270 1 791 1 382 9 886 m 3 2008. 2043 1 958 1 377 529 170 1 0 2 343 382 958 2 000 9 763 m 3 2009. 3370 1 471 650 109 30 13 14 11 137 511 1 311 2 252 9 879 m 3 2010. 2 384 1 958 1 717 523 642 0 0 108 753 1 146 1 332 2 298 12 861 m 3 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 2006. 2007. hónapok 2008. 2009. 2010. A 2007. 12 hónapban és a 2008. és 12. hónapban nem állt rendelkezésre a pontos adat, ezért a 2007. évi és a 2008. évi téli hónapok átlagfogyasztása került beillesztésre a decemberi felhasználásra vonatkozóan. a képzések során külön hangsúly lett fektetve a takarékos vízfelhasználás megvalósítására VÍZFELHASZNÁLÁS A szociális jellegû vízfelhasználás és a hozzákapcsolódó szennyvíz-kibocsátás szintén a Kft. tevékenységeivel összefüggô környezeti tényezôk közé tartozik. A Kft. vízfelhasználásának mérése a vízóra állás mérômûszer segítségével történik. A keletkezett kommunális szennyvíz a felhasznált víz mennyiségétôl függ. A 2007. 10. havi kiugróan magas érték egy - a felszínen észlelhetetlen - csôtörés miatt keletkezett. A 2007. 9. és 12. hónapban nem álltak rendelkezésre mérési adatok, a havi értékek a kiugróan magas érték nélküli 2007-es átlagolás alapján kerültek kiszámításra. A csôtörés nélküli értéket tekinthetjük a 2007. évi valós fogyasztásnak, ami 281 m 3. A 31 m 3 -es növekedés az új irodaépületben kialakított 3 mellékhelyiség és egy konyha megnövekedett vízfogyasztásának tudható be. 2008-ban az 2., 3., és 4. hónapokban nem történt vízóra leolvasás, csak becslés a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatok alapján (Thermofok Kft.). A leolvasott értékekbôl látszik, hogy az 1 hóban feltüntetett 21 m 3 t és a 9 hónapban beírt, állással nem alátámasztott 12 m 3 -ert kell szétosztani arányosan, összesen 33 m 3 -t az elsô négy hónapra. Ezenkívül a decemberi hónapra nem állt rendelkezésre adat, ezért az év több hónapjának átlaga került beépítésre. A 2009. évben a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatok alapján megállapítható, hogy májusban és decemberben nem történt vízóra leolvasás, azonban a mérôóra állás különbsége 3 (m ) 43 m 3 -nek adódott, ezért ez az érték került beépítésre a májusi és decemberi hónapokra (21,5 21,5 m 3 ). 3. sz. ábra: A Kft. vízfelhasználása (m 3 ) 70 60 50 40 30 20 10 0 2006. 2007. hónapok 1 257m 3 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 2008. 2009. 2010. A 3. sz. ábra alapján megállapítható, hogy 2008-ban a Kft. vízfelhasználása lecsökkent, annak ellenére, hogy a mosogatógép beszerzés elmaradt. Mindez annak köszönhetô, hogy a képzések során külön hangsúly lett fektetve a takarékos vízfelhasználás megvalósítására. A 2009. évben ezzel szemben nôtt a vízfelhasználás, ami annak köszönhetô, hogy a Kft. drasztikusan lecsökkentette a palackos ásványvíz beszerzést amiért is a munkatársak a csapvizet fogyasztották. Továbbá csôtörés keletkezett a rendszerben, amit a szolgáltató csak a 2010. évben tudott megszüntetni, folyamatos volt a víz szivárgás az ôszi és téli hónapokban. A 2010. évben csökkent az ivóvíz felhasználás az elmúlt évi adatokhoz viszonyítva. 9. sz. ábra: A Kft. vízfelhasználása (m 3 ) ÉV 1 HÓ 2 HÓ 3 HÓ 4 HÓ 5 HÓ 6 HÓ 7 HÓ 8 HÓ 9 HÓ 10 HÓ 11 HÓ 12 HÓ ÖSSZ. 2006. 14 19 14 14 17 12 14 32 35 30 31 18 250 m 3 2007. 20 13 19 24 18 20 60 20 23 1 257 23 17 23 1 515 m 3 281 m 3 2008. 8,5 8,5 8,5 8,5 19 12 21 23 23 11 9 14,4 166,4 m 3 2009. 6 20 21 24 21,5 8 14 25 20 18 20 21,5 219 m 3 2010. 8 15 18 14 19 31 28 18 20 17 15 9 212 m 3 34 35

A Kft. irodai és nem irodai tevékenysége jelentôs utazási igénnyel jár Vendégeink számára helyben készült ajándéktárgyakat, helyi termékeket ajándékozunk. GÉPJÁRMŰ HASZNÁLAT (ÜZEMANYAG FELHASZNÁLÁS) A Kft. irodai és nem irodai tevékenysége jelentôs utazási igénnyel jár. A munkatársak szolgálati útjaikra szolgálati személygépkocsikat használnak a saját gépkocsi használat mellett. Tekintettel arra, hogy a Kft. tevékenysége a Balaton Kiemelt Üdülôkörzet teljes területére terjed ki (179 önkormányzat) és a területfejlesztéssel, környezetvédelemmel, pályázatok menedzselésével, (liter) 14 000 12 000 10 000 8000 6000 4. sz. ábra: A Kft. munkatársainak gépjármû-használata rendezvényszervezéssel kapcsolatos ügyintézés üdülôkörzet határokon átnyúlik a gépjármûhasználat és az abból adódó légszennyezô anyag kibocsátás jelentôs környezeti tényezôk közé tartozik. A belföldi kiküldetések, utazások mellett ezenkívül jelentôs számú külföldi rendezvényeken, kiküldetésben vesznek részt a munkatársak (pl. egy-egy nemzetközi projekt keretében). A külföldi utazások nagyrészt különféle légitársaságok járatainak igénybevételével történnek, azonban kisebb távolságok esetében a gépjármûhasználat is elôfordul. A 2009. és 2010. években a Kft. munkatársainak gépjármûhasználata (megtett km-ek száma) jelentôs csökkenést mutat, ami együtt járt a felhasznált üzemanyag mennyiség lecsökkenésével, ami a takarékos használatnak volt köszönhetô, hogy nagyobb távolságok megtételére a szolgálati autók kerültek igénybe vételre (a saját gépkocsikkal szemben) amelyek fogyasztása kedvezôbb. A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó belföldi utazások során megtett km-útvonalak a számviteli rendszerben rögzített MOL Zrt. által rendelkezésre bocsátott számlák, valamint a munkatársak útnyilvántartásai alapján kerültek kiszámításra. A külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó útvonalak hosszának meghatározásához a repülôjegy-foglalások és útvonaltervezô programok által számított értékek kerültek felhasználásra. A belföldi és külföldi utazások okozta levegôszennyezô anyag kibocsátás (CO 2 kibocsátás) meghatározása fajlagos értékek felhasználásával történt, amelyek a következôk: A Kft. mûködésével kapcsolatban közvetett légszennyezés is jelentkezik, amely a különféle megrendelt szolgáltatásokból származó gépkocsi használatokhoz kapcsolódik. Ezek mérése nem megoldható, de a légszennyezô anyag kibocsátás helyi vállalkozók megbízásával csökkenthetô. Az irodai tevékenység során szükség van rendszeres informatikai és irodatechnikai karbantartásra. Ezeket a tevékenységeket a városban mûködô külsô cégek végzik, így az utazásukból származó kibocsátások nem jelentôsek a kis távolság miatt. A számítógépek esetében az informatikus táveléréssel végzi el a szükséges frissítéseket. A rendezvények során mindig az adott esemény helyén kerül megszervezésre az étkezési szolgáltatás, csökkentve ezzel a szállítási igényt. Évente több olyan program kerül megrendezésre, amelyek esetében az étkezés helyben megtermelt és elôrállított termékek, ételek biztosításával történik. Vendégeink számára helyben készült ajándéktárgyakat, helyi termékeket ajándékozunk. 4000 2000 0 2006 2007 2008 2009 2010 Benzin Dízel Személyautó: 223 g/km Repülô: 180 g/km Vonat és autóbusz: 62 g/km Villamos energia: 530 g/kwh Földgáz elégetés: 1,775 kg/m3 45 000 5. sz. ábra: A Kft. munkatársainak utazása során keletkezett levegôszennyezô anyag kibocsátás (CO 2 kibocsátás, kg) 6. sz. ábra: A Kft. munkatársainak utazásai alatt megtett km-ek közlekedési eszközönként 40 000 Autó (kg) 35 000 30 000 25 000 20 000 Repülő Vonat Hajó Busz 15 000 10 000 5000 0 Autó Repülô Vonat Busz Villamosenergia Földgáz 2006 2007 2008 2009 2010 36 37

BRINGÁZZ A MUNKÁBA A Bringázz a munkába kampányban 4-6 munkatársunk vett részt rendszeresen (regisztrálva) az elmúlt HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 10. sz. táblázat: A Kft. munkatársainak kerékpáros teljesítménye ÉV MEGTETT ÚT (KM) Az irodai tevékenység hulladékok keletkezésével is együtt jár, ami szintén egy jelentôs környezeti tényezô. Ez a jelentôség részben a keletkezô hulladékok mennyiségének, részben pedig a keletkezô hulladékok veszélyességének köszönhetô. Az irodai és nem irodai tevékenységek során keletkezô hulladékok legnagyobb frakcióját a kommunális és a papír, kisebb mértékben a mûanyag és veszélyes hulladékok (pl. tonerek, szárazelemek, telefon-, számítógép akkumulátorok) alkotják. A keletkezô kommunális hulladékok mennyiségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Egyedi hulladékkezelési szerzôdés keretében a Zöldfok Zrt. heti egyszeri alkalommal üríti a Kft. 110 literes gyûjtô edényzetét és a hulladékot az általa üzemeltetésben levô lerakóhelyen ártalmatlanítja. A Kft. teljes irodaházában szelektív hulladékgyûjtés történik a papír és a mûanyag frakciókra vonatkozóan. Minden irodában felirattal ellátott edényzetek szolgálják a szelektív hulladékgyûjtés megvalósulását. Külön megrendelésre a Zöldfok Zrt. a zsákban összegyûjtött papír és mûanyag hulladékot elszállítja és annak felhasználásáról gondoskodik. A 2006. év során alacsonyabb arányban került felhasználásra környezetbarát papír, ezzel szemben a 2007. és 2008. években már csak környezetbarát papírt használtunk (BIO TOP 3 típusú nem klórral fehérített papír), és 2009-ben és 2010-ben ökológiabarát papírt használtunk (FSC tanúsítvánnyal rendelkezô papír). Az ábrából továbbá látható, hogy a felhasznált papírmennyiség kis mértékben csökkent a 2007. évben a 2006. évihez képest. Ez a csökkenés annak ellenére történt, hogy a 2007. évben jelentôs MEGTAKARÍTOTT ÜZEMANYAG (L) években. Az általuk megtett út, a megtakarított üzemanyag és az ezzel együtt járó CO 2 kibocsátás az alábbiakban kerül bemutatásra ami kismértékben ugyan de növeli a Kft. környezeti teljesítményét. MEGTAKARÍTOTT ÜZEMANYAG ENERGIA (GJ) CO 2 -TERHELÉS CSÖKKENÉS (KG) 2008 39,4 2,758 0,09 9 2009 1645,2 115,164 3,74 367 2010 2212 154,84 5,03 493 A megtakarítási, terhelés csökkentési adatok 7l/100km-es fogyasztással és 223g/km CO 2 kibocsátással számolva (darab) 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 számú külsô rendezvényt szerveztünk, amelynek papírigényét oly mértékben korlátoztuk, hogy elektronikus eszközöket részesítettünk elônyben (pl. elektronikus úton történô meghívás ). A 2008. és 2009. években azonban jelentôsen csökkent a felhasznált papírmennyiség, ami a annak volt köszönhetô, hogy kevesebb külsô rendezvényt szerveztünk, és a rendezvények papírigényét elektronikus eszközökkel próbáltuk kiváltani (rendezvények anyagai CD adathordozón kerültek megküldésre). A 2010. évben kismértékben növekedett a papír felhasználás, ami a Kft. tevékenységébôl fakadó nagyobb számú jelentések készítésének volt köszönhetô. 0 7. sz. ábra: A Kft. irodai tevékenysége során történt papír-felhasználás jellemzô adatai Másolópapír Újrapapír 2006 2007 2008 2009 2010 A palackos ásványvíz fogyasztásról a 2007. évre sajnos ilyen pozitív eredmény nem áll rendelkezésre. A 2006. évhez képest jelentkezô nagymértékû növekedést a 2007. évben megrendezésre került jelentôs számú rendezvény okozta. A 2008. évben változás történt a palackos ásványvíz fogyasztása területén. A radikális csökkenés oka részben az alacsonyabb számú rendezvények száma, másrészt a mûanyag palackok kiváltása cserélhetô, visszaváltható üveg palackok alkalmazásával. A Kft. havi rendszerességgel rendelt ásványvizet literes és 0,25 literes üveges/rekeszes kiszerelésben, a visszaváltható palackokat a vállalkozó havonta elszállította, így a mûanyag hulladék keletkezése is jelentôs mértékben lecsökkent. 2009. és 2010. években drasztikusan lecsökkent a palackos ásványvíz fogyasztása, amelynek oka részben az alacsonyabb számú rendezvény, és részben a csapvíz felhasználásának elôtérbe kerülése (emiatt növekedett a Kft. vízfelhasználása). Ezenkívül az irodai tevékenységhez köthetô veszélyes hulladékok külön gyûjtésére is sor kerül erre a célra szolgáló edényzetben. A nyomtatókhoz és fénymásolókhoz használt festékpatronok, tonerek visszaküldésre kerülnek egy újratöltô céghez. A külön gyûjtött szárazelemek (amelyek többségében a munkatársak behozatalából származnak), akkumulátorok a MOL Zrt. siófoki töltôállomásán kerülnek leadásra. A 9. sz. ábra alapján megállapítható, hogy a 2009. és 2010. években a használt elemek, tonerek és festékpatronok mennyisége lecsökkent. Meg kell jegyezni, hogy a 2008. év második felében az irodai tevékenységhez használt nyomtatók, fénymásolók újratöltött patronokkal, tonerekkel mûködtek (Print (darab) 70 60 50 40 30 20 10 0 (darab) 8. sz. ábra: A Kft. tevékenységei során felmerülô palackos ásványvíz fogyasztás jellemzôi 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2006 2007 2008 2009 2010 Sister Kft. közremûködésével). A felhasznált 55 db toner és festékpatronból 26 db újratöltött volt, ami azt jelenti, hogy 47%-kal nôtt az újratöltött eszközök használata. A 2009. évben a Kft. változtatott a festékpatronok és tonerek beszerzését illetôen. Az ÁBP ÁPISZ Budapiért Zrt. lett a beszállító, akitôl részben töltött és részben után-gyártott újrahasznosítható festékpatronok, tonerek kerültek beszerzésre, melynek aránya 39%. Továbbá 2009. évben a munkatársak számítógépeire telepítésre került az ökofontok használatának elterjesztésére egy új takarékos festék-felhasználású betûket alkalmazó stílus (Spranq eco sans). Ez a módszer is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évekhez képest jelentôsen csökkent a festék felhasználás a Kft-nél (40%-kal). 9. sz. ábra: A Kft. tevékenységei során szelektíven gyıjtött veszélyes hulladékok mennyiségei Elemek Tonerek Festékpatronok 2006 2007 2008 2009 2010 38 39

FAJLAGOS MUTATÓK 11. sz. táblázat: A Kft. fajlagos mutatóinak változása az elmúlt öt évben Az irodai hulladékok keletkezését és az energiafelhasználást nagyban befolyásolhatja a Kft. alkalmazottainak száma. Ez a szám 2006-ban és 2007-ben is 21 fô volt, 2008-tól azonban 1-fôvel nôtt (22). A fajlagos mutatók segítségével nyomon követhetôek az alkalmazottak számának különbségébôl adódó mennyiségi változások. Ennek következtében a 2008. - 2010. években a legtöbb mutató tekintetében javulás volt tapasztalható. FAJLAGOS ÉV EREDMÉNY MEGNEVEZÉS MÉRTÉKEGYSÉG 2006 2007 2008 2009 2010 2010/2006 Víz m 3 /év/fô 12 13 7 10 10 ALAPMUTATÓK EMAS III. ALAPJÁN Az alapmutatók a következô környezeti területek teljesítményeire összpontosítanak: Energiahatékonyság Anyagfelhasználás Víz Hulladék Biológiai sokféleség Kibocsátások Az egyes alapmutatók három számból tevôdnek össze, amelyek az alábbiak: A szám az adott terület teljes éves felhasználását/hatását jelöli, B szám a szervezet teljes éves kibocsátását jelöli, R szám az A/B arányt jelöli. Tekintettel arra, hogy Ügynökségünk nem termelési ágazatban tevékenykedik, ezért a szervezet teljes éves kibocsátási mutatója ( B ) a munkavállalók számában került kifejezésre, ami jelenleg 22 fô. Takarítószer liter/fô/év 2 3 3 3 4 takarítószer Levegô liter/fô/év 0 0 0 1 2 Autó km/fô/év 8 394 9 101 8 711 7 628 7 580 Repülô km/fô/év 2 838 1 714 1 599 905 1 459 Vonat km/fô/év 38 95 126 120 87 Hajó km/fô/év 0 0 6 1 0 Busz km/fô/év 38 214 135 75 16 Üzemanyagok liter/fô/év 701 760 639 629 540 Benzin liter/fô/év 510 551 437 408 329 Dízel liter/fô/év 191 208 202 220 211 Növények db/fô 3 3 4 4 4 Benti db/fô 2 2 3 3 3 Kinti Fa db/fô 0 1 1 1 1 Bokor db/fô 0 0 0 0 0 Energia Víz m 3 /év/fô 12 13 7 10 10 Villamos energia kwh/év/fô 669 705 584 540 619 Földgáz m 3 /év/fô 461 471 444 449 585 Hulladék Papírlap db/év/fô 15 952 15 357 10 000 6 886 7 820 Másoló papír db/év/fô 10 714 0 0 0 0 másoló papír db/év/fô 5 238 15 357 10 000 6 886 7 820 Elemek db/év/fô 2 32 2 2 1 Tonerek db/év/fô 1 1 1 1 1 Festékpatronok db/év/fô 1 1 1 1 0 Papír törlô db/év/fô 714 1 190 1 260 736 314 Ásványvíz db/év/fô 130 346 80 4 11 db/év/fô 71 86 59 2 955 18 db/év/fô 0 0 45 27 255 12. sz. táblázat: A Kft. Alapmutatói EMAS III. szerint MEGNEVEZÉS A SZÁM B SZÁM R SZÁM Energiahatékonyság (teljes éves energia felhasználás) Villamos energia: 49,0 GJ Gáz: 437,3 GJ Benzin: 234,5 GJ Gázolaj: 177,8 GJ Összesen: 898,5 GJ 22 40,8 GJ Anyagfelhasználás Papír: 0,9 tonna 22 0,04 tonna/fô Vízfelhasználás 212 m 3 22 9,6 m3/fô Hulladék* Biológiai sokféleség (beépített terület) Kibocsátás (üvegházhatást okozó gázok) Települési szilárd hulladék: 2,28 tonna 22 0,104 tonna/fô 437,07 m 2 22 19,86 m 2 /fô Autó: 37187 kg CO 2 Repülô: 5779 kg CO 2 Vonat: 119 kg CO 2 Busz: 22 kg CO 2 Vill. energia: 7214 kg CO 2 Földgáz: 22828 kg CO 2 Összesen: 73150 kg CO 2 22 3325 kg CO 2 /fô *A keletkezô kommunális hulladékok mennyiségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Egyedi hulladék - kezelési szerzôdés keretében a Zöldfok Zrt. heti egyszeri alkalommal üríti a Kft. 110 literes gyûjtô edényzetét és a hulladékot az általa üzemeltetésben levô lerakóhelyen ártalmatlanítja. A mérés térfogategységben (liter) történik. Tömegmérési lehetôség hiányában becslés alapján történt a tonnára való átszámítás amelyhez az alábbi érték került figyelembe vételre: települési szikárd hulladék 0,4 t/m 3. 40 41

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. különös figyelmet fordít a teljeskörû jogszabályi megfelelésre. JOGI MEGFELELÉS A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. különös figyelmet fordít a teljeskörû jogszabályi megfelelésre. Környezeti elemenként, a környezeti tényezôkhöz kapcsolódó alkalmazandó jogszabályok minden ökotérképen feltüntetésre kerültek. A jogszabályoknak való megfelelést a belsô audit alkalmával ellenôrizzük. A jogi szakértônk és az ügyvezetô igazgató követi nyomon és értelmezi a jogszabályi változásokat a CD jogtár (az Országgyûlés által használt jogszabály nyilvántartó rendszer) alapján. A jogszabályi megfelelés további biztosítéka a munkatársak megfelelô informálása, felkészültsége és elkötelezettsége a környezet védelem és a szabályos mûködés mellett. Ennek eredményeképpen megállapítható, hogy a Kft. mûködése során jogszabályi meg nem felelés nem volt. KAPCSOLAT Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 8600 Siófok, Batthyány u. 1. Tel.: +36 84/313-346, Fax: +36 84/317-002 website:www.balatonregion.hu A KÖRNYEZETVÉDELMI HITELESÍTÔ NYILATKOZATA A HITELESÍTÉSRÔL ÉS AZ ÉRVÉNYESÍTÉSRÔL Ferjancsik Zsombor (név). EMAS környezetvédelmi hitelesítôi nyilvántartási szám: HU-V-0003/2010 akkreditált vagy engedélyezett a következô hatáskörben: NACE: 084 (NACE-kód) kijelenti, hogy hitelesítette, hogy a szervezet környezetvédelmi nyilatkozatában szereplô szervezet Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. amelynek a nyilvántartási száma: HU-000016 teljesíti-e a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételérôl szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet valamennyi elôírását. E nyilatkozat aláírásával igazolom, hogy: A hitelesítés és az érvényesítés végrehajtása teljességében megfelel a 1221/2009/EK rendelet elôírásainak, a hitelesítés és az érvényesítés eredménye megerôsíti, hogy semmi nem utal arra, hogy a szervezet ne teljesítené a környezettel kapcsolatos hatályos jogi elôírásokat, a szervezet környezetvédelmi nyilatkozatának adatai és információi megbízható, hiteles és helyes képet adnak a szervezet összes tevékenységérôl, a környezetvédelmi nyilatkozatban meghatározott alkalmazási körön belül. Ezen okmány nem egyenértékû az EMAS keretében való nyilvántartásba vétellel. Az EMAS keretében történô nyilvántartásba vételt kizárólag a 1221/2009/EK rendelet szerint illetékes testületek végezhetnek. Ezen okmány nem használható fel önálló nyilvános közleményként. Kelt: 2011. június 6. Ferjancsik Zsombor 42