2011. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT.

Átírás

1 2011. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT.

2 ADATLAP SZERVEZET BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. CÍM HIVATALOS HONLAP 8600 SIÓFOK, BATTHYÁNY U Hu ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ DR. MOLNÁR GÁBOR ALKALMAZOTTAK SZÁMA: 18 EMAS MUNKACSOPORT VEZETŐ EMAS KOORDINÁTOR EMAS KOORDINÁTOR EGYÉB ADATOK EGERSZEGI ZITA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMIGAZGATÓ BALINÉ BERLINGER ILDIKÓ TITKÁRNŐ MAGYARFALVI ATTILA KÖRNYEZETVÉDELMI ASSZISZTENS TEVÉKENYSÉG TELEFONSZÁM: 84/ TELEFONSZÁM: 84/ TELEFONSZÁM: 84/ KOORDINÁLT REGIONÁLIS FEJLESZTÉS NACE KÓD REGISZTRÁCIÓS SZÁM HU HITELESÍTÉS IDEJE FEBRUÁR 25. HITELESÍTÉS IDEJE JÚNIUS 3. (REGISZTRÁCIÓ MEGÚJÍTÁSA) FELÜLVIZSGÁLAT IDEJE HITELESÍTŐ FERJANCSIK ZSOMBOR AKKREDITÁLÁSI SZÁMA AKKREDITÁLÁSI TERÜLET HU-V- 0003/

3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 4 Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft Feladata... 5 Tevékenységei... 5 Általános adatok... 7 Környezeti Irányítási Rendszer... 8 A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Környezeti Politikája... 8 Képzés... 9 Kommunikáció... 9 Környezeti tényezők és hatások elemzése Irodai tevékenységek és azok hatásai Nem irodai tevékenységek és azok hatásai Tervezett célok, programok teljesülése évre Környezeti teljesítménymutatók Villamos energia felhasználás Földgáz felhasználás Vízfelhasználás Gépjármű használat (üzemanyag felhasználás) Hulladékgazdálkodás Fajlagos mutatók Alapmutatók EMAS III. alapján Jogi megfelelés Kapcsolat A KÖRNYEZETVÉDELMI HITELESÍTŐ NYILATKOZATA A HITELESÍTÉSRŐL ÉS AZ ÉRVÉNYESÍTÉSRŐL

4 Előszó A környezet védelmét egyre erőteljesebben hangsúlyozó szemléletmód alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. Ahogy Európa más területein, úgy a Balaton Régióban is tetten érhetőek bizonyos kedvezőtlen környezeti folyamatok, amelyek mögött általában a gazdasági-társadalmi-természeti egyensúly rövid távú gondolkodás miatti eltolódása áll. Ezzel párhuzamosan a régióban megjelent a felelősségteljes szemlélet, amely megfelelő szakértelemmel és forrásokkal párosítva képes a fenntarthatóság érvényesítésére. Ezt az utóbbi másfél évtizedben több eredmény is igazolta. A Balaton érzékeny környezeti rendszerében fontos a fejlesztések összehangolására, nyomon követésére képes fenntarthatósági térségi menedzsmenti és tervezési tevékenység kialakítása, amelyet a környezeti irányítási rendszerek megvalósítása tud szolgálni. A környezeti irányítási rendszerek kialakítása helyi közigazgatási egységeknél hozzájárul a települések környezeti minőségének javításához, a fenntartható fejlődés megvalósításához azáltal, hogy a már meglévő rendszerek, mint az EMAS (Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere - Eco- Management and Audit Scheme) szabvány által alkalmazott szerkezetet alakít ki. A környezetvédelmi vezetési rendszerek által megkövetelt nyíltság a külső és belső kommunikáció csatornáin keresztül javítja a térség és a vele kapcsolatban álló csoportok, szervezetek (pl. beszállítók, vevők, zöld szervezetek, lakosság, szakmai szervezetek) viszonyát. Mindezeket felismerve került kiépítésre a Környezeti Irányítási Rendszer a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-nél, mint az első magyarországi regionális fejlesztési ügynökségnél. Az EMAS-rendszer eredményes bevezetésével célunk, hogy példát mutassunk a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben működő önkormányzatok, intézmények, egyéb irodák részére a rendszerszemléletű környezetvédelem megvalósításában. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága a környezetvédelmi teljesítménye alapján a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-t a Közigazgatási intézmény kategóriában elismerő EU EMAS Award magyarországi tagországi díjban részesítette 2008., és években. Dr. Molnár Gábor ügyvezető igazgató 4

5 Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Feladata A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.-t jogelőd szervezetét 2000 januárjában alapította a Balaton Fejlesztési Tanács (a továbbiakban BFT). A megalakításának célja, hogy munkájával tevékenyen hozzájáruljon ahhoz, hogy A Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira épülő európai szinten igényes, vonzó lakó, és munkakörnyezetet kínáló térség legyen! A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. szerepe a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szereplőinek összefogásával a térség komplex fejlesztési folyamatának irányítása, koordinálása, operatív feladatainak ellátása a térség fejlesztési koncepciója, fejlesztési tervei alapján. A Kft. feladata a Balaton térségének fejlődését elősegítő, a BFT tevékenységi köréhez kapcsolódó szakmai, operatív feladatok ellátása. A Kft. székhelye Siófokon található, jelenleg 18 fő az alkalmazottak, munkatársak száma. Tevékenységei Döntés- és projektelőkészítés A Kft. alaptevékenységei közé tartozik a BKÜ Hosszútávú Területfejlesztési Koncepciójából adódó feladatok és azok időarányos végrehajtásának előkészítése a Tanács számára, valamint a Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programjának megvalósításában való közreműködés. A Kft. ellátja a Balaton Régiót érintő programozási folyamathoz tartozó feladatokat, így részt vett az Előzetes Regionális Fejlesztési Program ("Phare Tükörrégiós" Program) tervezésében és lebonyolításában, a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kidolgozásában, és aktívan szerepet vállalt a II. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Balatont érintő tervezési munkájában is. Pályázat- és projektmenedzsment A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. tevékenységei közül kiemelkedően fontos a központi költségvetés által a Balaton-térség fejlesztésére fordított fejlesztési források felhasználásának menedzselése a BFT döntése alapján. A források felhasználásának főbb területei: a tó vízvédelme, a régió turizmusának fejlesztése, a közbiztonság erősítése, infrastrukturális fejlesztések támogatása. A Kft. e menedzselési tevékenység keretében pályázati felhívásokat készít elő, elvégzi a pályázatok lebonyolítását (kiírás, megjelentetés, folyamatos tanácsadás és információ szolgáltatás, pályázatok befogadása, hiánypótlási eljárás lefolytatása, döntésre előkészítés, tájékoztatás a támogatási döntésről). A Kft. végzi továbbá a nyertes pályázókkal a szerződések megkötését, a projekt rész-, illetve végelszámolásainak pénzügyi felülvizsgálatát, valamint éves terv alapján a megvalósított fejlesztések helyszíni ellenőrzését. Projektösztönzés és -támogatás A rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásának feladatai mellett a Balatoni Integrációs Kft. legalább olyan fontos feladatának tartja új projektötletek megszületésének elősegítését, a meglévő projektkezdeményezések felkutatását és pályázati dokumentummá fejlesztését. Az elmúlt években is folytatódott az összegyűjtött projektötletek elemzése, megfelelő források szerinti csoportosítása, a kiválasztott projektek esetében szakértői segítségnyújtás biztosítása, melynek eredményeként kész pályázatok készülnek el. Kutatás A Kft. - a regionális fejlesztési ügynökségek sorában egyedülállóan - saját tevékenysége keretében óta folytat tervszerű, elsősorban területfejlesztési célokat szolgáló, gazdaság- és társadalomtudományi kutatásokat. E munka a Kft. szakmailag önálló Társadalomtudományi Kutatócsoportjában folyik Balatonfüreden. A csoport munkáját a közgazdaságtan, a szociológia, a regionális tudományok képviselőit reprezentáló tudományos tanácsadó testület felügyeli. A természeti környezeti értékek fenntarthatósága mellett a műhely feladatának tekinti a régió népességmegtartó erejének, a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet helyi társadalma különös szociológiai minőségének megőrzését, esetleges javulását elősegítő területpolitika tudományos eszközökkel történő támogatását. 5

6 Vállalkozási tevékenység A Kft. térségi szereplőket segítő tevékenységének másik fő csoportját a települési és térségi fejlesztési, illetve környezetvédelmi programok készítése, tervezése jelenti. E munkát jelenleg a Kft. siófoki székhelyén működő műszaki és közgazdasági szakterületek képviselőiből álló tervezői-programozói csoport végzi. A vállalkozási tevékenységhez tartozik a vállalkozási szerződések keretében végzett pályázatírói és projektmenedzselési tevékenység is, amely során főként balatoni önkormányzatokkal, vállalkozásokkal, non-profit szervezetekkel működünk együtt fejlesztési források igénylésében, felhasználásában. A vállalkozási tevékenységből származó bevételt - non-profit kft. lévén közhasznú tevékenységeink finanszírozására fordítjuk. Kommunikáció és know-how-transzfer A Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. munkájáról folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt, élve a regionális, illetve országos média által kínált lehetőségekkel. A Kft. munkatársai rendszeresen vesznek részt világszerte megrendezett tudományos tanácskozásokon, s itt szerzett, a térség fejlesztésének érdekében hasznosítható ismereteiket és tapasztalataikat, valamint a régiófejlesztés legfrissebb eredményeit az általuk szervezett regionális workshopokon/képzéseken/tréningeken és konferenciákon osztják meg a térség gazdasági és tudományos életének szereplőivel. A rendezvények közül kiemelkedő jelentőségű az évente megrendezésre kerülő Balaton Vándorkonferencia. A szervezet egyik legfontosabb kommunikációs eszköze az a regionális internetes portál, amely lehetőséget nyújt a régió lakóinak, hogy megismerjék a Kft. és a Tanács munkáját, a futó regionális projekteket, a kiírt pályázatokat és azok állását. A portál a címen érhető el. Nemzetközi projektek A Balatoni Integrációs Kft. a Balaton Régió fejlesztése, valamint az együttműködések hatékonyabbá tétele érdekében számos nemzetközi projektben vesz részt. A Kft. célja a Balaton természeti értékeinek megóvása, az idegenforgalom fellendítése, valamint a fenntartható városfejlesztés megvalósítása a térségben. 6

7 A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft évi aktualizált szervezeti felépítése: Ügyvezető igazgató Belső ellenőr Jogtanácsos Gazdasági igazgató Pénzügyi, számviteli csoport - számviteli vezető - számviteli előadók Pályázatkezelő csoport - pályázati csoportvezető - pályázati referens Társadalomtudományi kutató csoport* - Kutatás-vezető - kutatók - asszisztens Tervezői/ Programozási csoport - környezetvéd. programigazgató - projekt menedzserek - környezetvéd. asszisztens - területi referens Titkárság - irodavezető - titkár Kiemelt programok menedzselését végző munkacsoport *A társadalom-tudományi kutatócsoport Balatonfüreden működik. Zöld kiemelés jelzi az EMAS munkacsoport tagjait. Általános adatok Megnevezés Egység Munkatársi létszám fő Bevétel (terv) eft Kiadás eft Alapterület 224,71 437,07 437,07 437,07 437,07 437,07 m 2 7

8 Környezeti Irányítási Rendszer A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. környezeti teljesítményének folyamatos javítása érdekében az Európai Parlament és Tanács 761/2001/EK majd azt módosító 1221/2009/EK rendeletén (továbbiakban: Rendelet) alapuló EMAS (Eco-Management and Audit Scheme = A szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről) környezeti irányítási rendszerét vezette be. A rendszer alkalmazási területe a Kft. siófoki székhelye (Batthyány u. 1.). A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Környezeti Politikája A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. környezeti politikában foglalta össze hosszú távú környezeti céljait, programjait. A környezeti politika a szervezet környezetirányítási rendszere működésének alapdokumentuma. A környezeti politikát az ügyvezető igazgató aláírásával hitelesítette. A politika nyilvánosságra hozatala mind a szervezeten belül és a külső érdekelt szervezetek irányába megtörtént. 8

9 Környezeti irányítási szervezet A környezeti irányítási rendszer (KIR) működésének hatékonysága jelentős mértékben függ a szervezeten belül kialakult elkötelezettségtől. Az operatív működést az EMAS munkacsoport vezető fogja össze. Feladatkörében koordinálja és irányítja a szervezeti egység környezetvédelmi törekvéseit, felel az irányítási rendszer alapelemeinek karbantartásáért, aktualizálásáért, kapcsolatot tart az ügyvezető igazgatóval. Az EMAS munkacsoport vezető feladatköre a munkaköri leírásában rögzítésre került. Az EMAS munkacsoport vezetőt munkájában két munkacsoporttag támogatja: EMAS koordinátorok. Feladatuk a tényleges operatív feladatok elvégzése, továbbá felelősök a stratégiai elvek gyakorlatba történő átültetéséért, feladatkörük munkaköri leírásukban rögzítésre került. Képzés A szervezeten belül a környezeti tudatformálás, környezettudatos magatartás kialakítása egy további tényező a környezeti irányítási rendszer hatékony működéshez. Csak akkor várható el a munkatársak támogatása, ha ismereteik bővülnek a környezeti irányítási rendszer elveivel kapcsolatban. Ezt a célt szolgálja a környezeti célú oktatás. A környezeti irányítási rendszer bevezetésekor a munkatársak közös képzésére került sor. Ezenkívül minden egyes új munkatárs vagy gyakornok belépését követően környezetvédelmi képzésben részesül. Továbbá fontosnak tartjuk, hogy minden munkatársunk részt vegyen az általunk tartott környezetvédelmi rendezvényeken/tréningeken, amennyiben ideje engedi. A környezeti rendezvényeinket/képzéseinket a munkaértekezleteken ismerteti az EMAS munkacsoport vezető miután azok elfogadásra kerültek, és a szükséges ismeretekkel ellátja a munkatársakat. Kommunikáció A munkatársak bevonása a KIR-be a különböző eszközök rendszeres és mindenkire kiterjedő használata során történik, pl. ökotérképezések alkalmával, kérdőívek alkalmazásával, és megbeszélések segítségével. Környezeti céljaink és programjaink nyilvánosak, ezeket megjelentetjük a honlapunkon. A környezeti nyilatkozat megjelentetése évente történik elektronikus formában. A nyilatkozatot közzé tesszük a honlapunkon is. A külső és belső kommunikációért az EMAS munkacsoport tagjai a felelősek (pl. információkérés, külső kapcsolattartás, adatszolgáltatások). 9

10 Környezeti tényezők és hatások elemzése A környezeti irányítási rendszer kiépítésének legfontosabb lépése a környezeti tényezők és hatások elemzése. Segítségével képet lehet kapni a szervezet összes olyan folyamatáról, tevékenységéről, amely valamilyen módon (akár pozitívan, akár negatívan) kihatással lehet az őt körülvevő környezetre. A környezeti tényezők beazonosítását környezeti elemenként végeztük részben az ökotérképezés módszerével, részben tevékenységeink hatásainak értékelésével. Az ökotérképezés során feltárt környezeti problémákat prioritási sorrendbe állítottuk a következő szempontok alapján: megvalósíthatóság, környezeti haszon, gazdasági haszon. Ezenkívül a környezeti tényezőket egy mátrixban értékeltük a következő szempontok alapján: Anyag-energiaáram Jogszabályi megfelelés Környezeti hatások Aktuális gyakorlat a szervezetnél Dolgozói vélemény Az eredmény alapján a tényezőket sorrendbe állítottuk és a jelentőseket jelöltük. Az Ökotérképezés szemléletes, egyszerű és gyakorlatias eszköz a szervezet környezeti teljesítményének felmérésére és javítására. Segíti a környezeti adatok egyszerű, szisztematikus gyűjtését, tudatformáló hatású a dolgozók részére és gyakorlati kommunikációs technikaként is felfogható. Az időközönként elvégzett Ökotérképezéssel a szervezet környezeti teljesítményének alakulása is nyomon követhető. Az Ökotérképezés elvégzése során a telephely alaprajza segítségével, helyszíni bejárás során tártuk fel a levegő-, víz és talajszennyezés, a hulladékok, kockázatok és energiafelhasználás problémáit és megoldási lehetőségeit. Az Ökotérképezés eredménye egy intézkedési lista lett a felmerült problémákkal és a javasolt intézkedésekkel, amelyeket a várható gazdasági és környezeti haszon, illetve a megvalósíthatóság szerint rangsoroltunk. Irodai tevékenységek és azok hatásai Az irodai tevékenységeket és az azokkal összefüggő hatásokat a korábban bemutatott ökotérképezés módszerével elemeztük. Az irodai tevékenységek a következők: Irodai berendezések használata, karbantartása Irodai eszközök beszerzése Rendezvények szervezése Pályázati rendszer működtetése Tervezési tevékenység (tanulmányok, kutatások) Kiadványok szerkesztése Postai küldemények rendszerezése Utazások (belföldi, külföldi utazások) Az irodai munkával összefüggő jelentősebb környezeti tényezők: Villamosenergia-felhasználás Hőenergia felhasználás (gázfogyasztás) Papír, mint anyag felhasználás Papír hulladék keletkezése Irodai veszélyes hulladék keletkezése Üzemanyag erőforrás felhasználás (gépjármű-használat) Utazások légszennyező anyag kibocsátása Kommunális hulladék keletkezése Szociális vízfelhasználás Szennyvíz kibocsátás 10

11 Nem irodai tevékenységek és azok hatásai A Kft. tevékenységei közül kiemelkedően fontos egyrészt a központi költségvetés által a Balaton-térség fejlesztésére fordított fejlesztési források, pályázati alapok felhasználásának menedzselése a BFT, valamint bíráló bizottságok döntése alapján, másrészt a nemzetközi források igénybevételére készülő projektek kidolgozása, megvalósítása. A fejlesztési forrásokhoz kapcsolódó pályázati kiírások tématerületei elsősorban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet környezet állapotának javítását, a tó vízminőségének védelmét és a turizmus fejlesztését szolgálják. A források felhasználásának közvetett hatásai az üdülőkörzet településeinek területén jelentkeznek, amelyek a következők: Szennyvízcsatorna hálózat kialakítása, egyedi szennyvíztisztító berendezések alkalmazása Csapadékvíz-elvezető rendszer kialakítása, jó karba helyezése Településkép javítás (településrendezési tervek kidolgozásának támogatása, zöldfelület növelés, virágosítása, fásítás, műemlékek környezetének rendben tartása) Parti sétányok kialakítása, parkosítás, parlagfű mentesítés Vízminőségvédelmi célú mederkotrás Gyűjtőút-hálózat fejlesztés Kerékpárút kialakítás, kerékpárút környezetének rendben tartása Szúnyogirtás, gyapjas lepke elleni védelem Strandok higiéniás állapotának javítása A jövőbeni pályázati kiírásokat tekintve elsősorban a térség környezeti fenntarthatóságát szolgáló témakörökben tervezünk felhívást közzé tenni. Továbbá a pályázati csomag összeállításánál az elektronikus formát részesítjük előnyben a korábbi évek tapasztalataiból tanulva (kisebb mennyiségű másolati példányok bekérése a cél). Kistelepülési szennyvíz A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény módosításáról szóló évi LVII. Törvény 43. (11) bekezdésében (Balaton-törvény módosítása) meghatározott feladat a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjának (továbbiakban: BKSZP) kidolgozása, mely szerint a BKÜ partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési agglomerációkba nem tartozó települések szennyvízkezelésének december 31-ig történő megvalósítását kell biztosítani. A Program célja az, hogy a vonatkozó előírások betartása mellett az egyedi szennyvízkezelő berendezéssel megoldottá váljon a szennyvízkezelés, ezáltal a fejlesztések, építések ilyen jellegű akadálya elháruljon. A BKSZP keretében egy mintaprojekt került megvalósításra egyedi szennyvízkezelési rendszerének települési szintű kiépítésével ben Gétye településen 39 db, 2011-ben Nyim településen 100 db, Óbudaváron 17 db, Balatoncsicsón 85 db, Dióskálon 53 db egyedi szennyvíztisztító berendezés kiviteli tervezése, telken belüli szikkasztás engedélyeztetése, a berendezések és a szikkasztómezők kiépítése valósult meg. A nemzetközi projektek tématerületei szintén a környezetvédelemhez kapcsolódnak. A évben az alábbi nemzetközi projektek megvalósítására került sor. Energia-hatékony Általános Iskolák 50/50 Hálózata (EURONET 50/50 projekt) A projekt célja az oktatási intézmények energia megtakarításának az elősegítése. A projekt keretében a partnerek tapasztalataira, nemzetközi példákra, valamint a helyi adottságokra alapozva az energiamegtakarítást ösztönző intézkedési javaslatok kerültek megfogalmazásra, amelyek később a projektben érdekelt általános iskolákban demonstrációs céllal megvalósításra is kerültek. A projekt egyik fő célkitűzése, hogy bemutassa, nem feltétlenül csak a nagyobb beruházások által takarítható meg jelentős mennyiségű energia. A projekt megvalósítása az 50/50 módszertanának alkalmazására épül, amely elképzelés az oktatási intézmények és az őket fenntartó önkormányzatok kölcsönös gazdasági érdekén alapul az elmaradt költségek és a megnyert ösztönzők révén. Az elképzelés célja, hogy anyagi motivációt biztosítson a feleknek. A különböző intézkedési javaslatok megvalósítása által javulni fog az iskolák energia hatékonysága, azaz energiát takarítanak meg, ezáltal az 11

12 őket fenntartó önkormányzatoknak kevesebbet kell fizetniük az intézmények rezsiköltségeik után. A módszertan lényege abban rejlik, hogy az önkormányzat megtakarított összeg 50%-át megtartja magának, míg a másik 50%-át visszajuttatja az intézménynek. Az önkormányzatnak érdeke lesz, hogy kiadásai csökkentése érdekében segítse az iskolákat a tervezett intézkedések megvalósításában, míg az iskolák minél nagyobb energia-megtakarítást érnek el, annál nagyobb összeget kapnak vissza. Verseny a Biodiverzitás Európai Fővárosa címért A Biodiverzitás Fővárosa versenyt Franciaország, Németország, Magyarország, Szlovákia és Spanyolország területén egy kormányzati hivataloktól független szervezet koordinálta és szervezte meg, amely az érdeklődő önkormányzatok tevékenységét különböző képzési programokkal is segítette. Az előadássorozat célja a biológiai sokféleség megőrzésének ösztönzése a településeken, valamint a résztvevő önkormányzatok tapasztalatainak megosztása volt évben összesen 4 képzést szerveztünk Budakeszi, Szarvas, Gyöngyössolymos és Siófok településeken abból a célból, hogy a változatos és gazdag természeti értékek fontosságára hívjuk fel a lakosok és települések vezetőinek figyelmét. A versenybe a kis falvaktól a nagyvárosokig minden típusú település bekapcsolódhatott! A Biodiverzitás Fővárosa verseny célja volt megtalálni azokat a városokat és falvakat, akik a legjobb teljesítményt nyújtották a biológiai sokféleség megőrzése érdekében. Az ország minden tájáról, összesen 175 település mutatott érdeklődést a verseny iránt, akik közül 50 település kérdőíve került értékelésre. A települések, lakosság számától függően kategóriákban indultak és különböző témakörök szerint kerültek díjazásra. Különdíjban részesült Budaörs a természetvédelem terén elért kiemelkedő teljesítményéért. Magyarországon a Biodiverzitás Fővárosa 2011 címet Szentes városa nyerte el. Nemzetközi Kezdeményezés a Települések Fenntartható Fejlesztése érdekében (CHAMP projekt) A CHAMP projekt (Helyi válaszintézkedések az éghajlatváltozás kihívásaira elnevezésű projekt) fő célja a fenntartható környezeti irányítási rendszerek elterjesztése a helyi és regionális szervezeteknél az Európai Unió tagállamaiban, összhangban az éghajlatváltozásra történő felkészüléssel, illetve az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésével. A helyi önkormányzatok kiemelt szerepet töltenek be az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, azonban ehhez megfelelő felkészültséggel kell rendelkezniük. A tapasztalatok, ismeretek és a legjobb megoldások megosztása hozzájárul, hogy a helyi önkormányzatok eredményesen megbirkózzanak az éghajlatváltozás kihívásaival. A hatékony alkalmazkodás kulcsa az integrált környezeti irányítási rendszerek, mint pl. az EMAS vezetési és hitelesítési rendszer bevezetése lehet. A projekt keretében 5 foglalkozásból álló képzéssorozat valósult meg - a környezeti irányítási rendszer egyes lépéseihez kapcsolódva. A képzés a helyzetértékeléssel kezdődött, amely során az adott szervezet/önkormányzat fenntarthatósági tényezőinek aktuális állapotát térképeztük fel. A következő lépésben a helyzetértékeléssel összhangban próbáltuk meghatározni a célokat, amiket az adott szervezet ki tud maga elé tűzni a környezet állapot javítása érdekében és az ehhez kapcsolódó feladatterv összeállítása tartozott még ide. A harmadik lépés a politikai / vezető elkötelezettség témakörével foglalkozott. A ciklus három előkészületi lépése után a korábban meghatározott feladatok végrehajtására került sor. A feladatokat végrehajtásuk után nyomon kell követni annak érdekében, hogy a rendszer működéséről információkat gyűjthessünk. A rendszer utolsó lépése a kiértékelés és a jelentéskészítés egyfajta környezetvédelmi nyilatkozat készítése volt. A évben 11 önkormányzat és 1 vállalt képviselői vettek részt eredményesen a képzéseken. Tavak megfelelő kezelésének elősegítése az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében (EULAKES projekt) A projekt fő célkitűzése a közép-európai tavak fenntartható használatának elősegítése olyan új, integrált szemlélettel, amely erősíti a részvételt a tervezésben valamint a tó- és vízgyűjtő-gazdálkodásban az éghajlatváltozásra és más környezeti terhelésekre adandó válaszlépések kidolgozása során. A projekt várható eredménye egy olyan új, integrált szemléletű döntéstámogató rendszer, amely a történeti ismeretanyagra, a monitoring rendszer tökéletesítésére, ökológiai modellezésre, térinformatikai és műholdas adatok feldolgozására épülve támogatja a döntéshozókat az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, illetve más környezeti stresszek leküzdése érdekében hozandó intézkedések kialakításában. 12

13 Nemzetközi összefogással a zöldebb településekért EUROSCAPES projekt Az EUROSCAPES, Települési zöldterületek fejlesztése Európában elnevezésű projekt célja a parkok, terek, parti területek, erdős vidékek innovatív jellegű kezelési terveinek a kidolgozása és megvalósítása, ezáltal biztosítva élhetőbb környezetet mind a helyi lakosság, mind turisták számára. A projekt kiemelt hangsúlyt fektet a települések természetes és kulturális tájképeinek megőrzésére a helyi élővilág, az éghajlati sajátosságok és a gazdasági tényezők figyelembe vétele mellett. A partnerek tapasztalatainak megosztása révén a projekt a helyi önkormányzatoknak nyújt majd segítséget a lakott területeken belül meglévő közterek, parkok, sétányok megfelelő kezeléséhez, és a települések kulturális értékeinek megőrzéséhez. Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Be-Natur projekt A dél-kelet Európai országok különböző helyzetben és szinten vannak a Fauna-Flóra-Élőhely Direktíva előírásainak megvalósításában a Natura 2000 területekre vonatkozóan. A projekt célja javítani az élőhelyek, valamint a természet és a biológiai sokféleség védelmét Natura 2000 területeken, különösképpen a vizes élőhelyekre (folyók, tavak, tengerpart). A projekt segít elérni a Fauna-Flóra-Élőhely Direktívában (92/43 EGK) megfogalmazott célokat a partnerek közötti tapasztalatok, legjobb megoldások megosztásának elősegítésével, a stratégiai tervezés, feladattervek összeállítás során. Ezenkívül a Kft. jelentős nem irodai tevékenységeihez tartozik a különböző rendezvények, képzések, tréningek szervezése az üdülőkörzet különböző területein. Ahhoz, hogy a Balaton Régióban a környezettudatos szemlélet, magatartás kialakuljon és összekapcsolódjanak a társadalmi-gazdasági érdekek, a természeti környezet megőrzése és fenntarthatósága során, elengedhetetlenül szükséges a térség szereplőinek összefogása, együttműködése. A térségi szintű együttműködések ösztönzésére a Kft. képzéseket, tréningeket szervez a régió környezetvédelmében és a területfejlesztésben érdekelt szervezetei számára. Partnereink között állami-, oktatási intézmények, gazdasági társaságok, magánszektor (lakosság), kistérségi-, önkormányzati projekt menedzserek, valamint a civil, társadalmi szervezetek képviselői szerepelnek. A rendezvényszervezés a tudatformálás mellett sajnos más környezeti hatásokkal is együtt jár, amelyek a következők: Nagyobb mértékű papírfelhasználás az irodai tevékenység során (rendezvénymappa, előadások fénymásolása, meghívók postázása) Energia-felhasználás bérelt ingatlanokban (villamos-, hőenergia) Utazás légszennyező anyag kibocsátás, és üzemanyag-felhasználás Kommunális hulladék keletkezése A rendezvényszervezésnél célunk megfelelő helyszín kiválasztása, amelyek tömegközlekedési eszközökkel könnyen megközelíthetőek, illetve utazásszervezéssel igyekszünk csökkenteni a gépjárműhasználat okozta légszennyezést (bérelt autóbuszos személyszállítás terepbejárás során vagy személyautó használat összehangolása a résztvevők szállítását illetően). A papír-felhasználás csökkentése érdekében gyakorlattá vált a meghívók elektronikus úton történő küldése. 13

14 Tervezett célok, programok teljesülése évre Ssz. Tényező Cél Program Megvalósulás december 31. Határidő Költség Felelős V1 Vízszennyező anyagok kibocsátása (liter) Környezetbarát szerek használata, ahol lehetséges Környezetbarát tisztítószer beszerzése koncentrátumként nagy kiszerelésben 2011-ben 60%-ban környezetbarát tisztítószer felhasználására került sor Ft / félévente Egerszegi Zita V2 L1 Vízfelhasználás (m3) Légszennyező anyagok kibocsátása (NO x emisszió) Vízfelhasználás csökkentése Környezetbarát autók használata Vízcsapokra perlátorok szerelése, amelyek a kifolyó vizet levegővel dúsítják így kevesebb víz is elég Szolgálati autók cseréje környezetbarát üzemeltetésűre (2 db) 2011-ben 35%-kal csökkent a vízfelhasználás így nem vált szükségszerűvé a perlátorok felszerelése nem releváns 2011-ben Ft/db Belső erőforrás Magyarfalvi Attila Dr. Molnár Gábor L2 L3 E1 Légszennyező anyagok kibocsátása (CO 2 emisszió) Levegő szennyezettség (db) Villamos energia felhasználás (kwh) 1000 km-en belüli távolságra autó vagy vonat / busz használat több résztvevő utazása esetén Növények számának növelése Energia felhasználás csökkentése (6%-kal) Repülővel megtett távolság csökkentés (CO 2 emisszió 10%-os csökkentése), hosszabb repülő utak kiváltása telekommunikációs eszközök alkalmazásával (pl. telefon/videó/skype konferencia Növények vásárlása (növények számának növelése (10%-kal) LCD monitorok és/vagy laptopok beszerzése, CRT monitorok cseréje A repülővel megtett távolság közel a duplája volt 2011-ben a évihez képest így a CO2 kibocsátás 50%-akl emelkedett Az irodai növények száma 4%-kal csökkent, azonban az alkalmazotti létszámra vetítve a fajlagos érték 25%-kal emelkedett évben 2 db laptop került beszerzésre Belső erőforrás Egerszegi Zita Ft/db Egerszegi Zita Ft Szedmák Tibor E2 Villamos energia felhasználás (kwh) E3 Földgáz felhasználás (m 3 ) Energia felhasználás csökkentése (6%-kal) Földgáz felhasználás csökkentése (6%-kal) Munkatársak képzése, tudatformálás az energiatakarékossággal kapcsolatban Fűtési rendszer korszerűsítési lehetőségeinek felülvizsgálata (kazán felújítása) évben 2%-kal csökkent a villamos energia felhasználás A évben 19%-kal csökkent a földgáz felhasználás Belső erőforrás Belső erőforrás Magyarfalvi Attila Magyarfalvi Attila 14

15 Ssz. Tényező Cél Program Megvalósulás december 31. Határidő Költség Felelős E4 Villamos energia és földgáz felhasználás H1 Nyersanyag felhasználás (%) H2 Erőforrás-felhasználás (%) H3 Nyersanyag előállítás (%) Kir1 Kir2 Környezettudatosság Környezettudatosság Energia és földgáz fogyasztás monitoring Festékhasználat csökkentése (15 %-kal) nyomtatások során Környezetbarát irodaszerek beszerzése Környezetbarát nyomtatványok rendelése Belső kommunikációs és oktatási rendszer fejlesztése Környezetvédelmi célú projektek forrásszerzésének elősegítése Villamos energia fogyasztás és földgázfogyasztás nyomon követése érdekében folyamatos mérőóra állás rögzítése Nyomtatók cseréje multifunkcionális készülékre (faxol, szkennel, másol és nyomtat) beérkezett faxüzenetek központi címre érkeznek minden alkalmazottnak rendelkezésre áll a szkenner, így kevesebb dokumentum kerül nyomtatásra Környezetbarát irodaszerek (borítékok, tollak ) beszerzése negyedévente nagyobb beruházás formájában webshopon keresztül Környezetbarát papírból és festékkel készült kiadványok rendelésének megvalósítása 80%-ban Belső oktatási rendszer és kommunikációs rendszer hatékonyságának növelése (energiatakarékossággal, eco-driving módszerekkel kapcsolatban) Projektek kidolgozása és környezetvédelmi pályázatok írása önkormányzatok és vállalkozások részére évente 5 db Környezetvédelmi célú pályázati felhívások véleményezése, megjelent pályázatok nyomon követése, negyedévente jelentés készítés évben 2%-kal csökkent a villamos energia felhasználás A évben 43%-kal csökkent a festékhasználat évben 3 db nagy mennyiségű irodaszer beszerzésre került sor évben csak környezetbarát papírlapra készültek kiadványok (100%-ban) Belső erőforrás Belső erőforrás Belső erőforrás Belső erőforrás Magyarfalvi Attila Baliné Berlinger Ildikó Baliné Berlinger Ildikó Baliné Berlinger Ildikó A évben a gépkocsihasználat 30%-kal csökkent Belső erőforrás Egerszegi Zita évben 2 db felszín vízelvezetéssel kapcsolatos pályázat került kidolgozásra (Felsőörs, Hévíz), ezenkívül 4 nemzetközi pályázat került kidolgozásra (GBS, ReBoat, INCAS, Waterlab) Teljes körű pályázatfigyelésre került sor 2 havonta, ami az önkormányzatoknak megküldésre került Belső erőforrás Dr. Molnár Gábor, Egerszegi Zita 15

16 Ssz. Tényező Cél Program Határidő Költség Felelős Kir3 Környezettudatosság Rendezvényszervezés Kir4 Kir5 Környezettudatosság Környezettudatosság Környezeti Irányítási Rendszer kialakításának és alkalmazásának elősegítése Balaton térség környezet állapotának értékelése EMAS Kerekasztal szervezése, környezetvédelmi együttműködések kialakítása Környezeti Irányítási Rendszer elemeihez kapcsolódó képzések évente 2 db Döntéshozók számára készített tájékoztatók évente 2 db Képzési tananyag összeállítása (3-5 képzési modul) Bevált gyakorlatok összegyűjtése évente 3 db Környezeti Irányítási Rendszer népszerűsítése on-line és nyomtatott sajtótermékeken keresztül évente 5 db Képzési hálózat kialakítása (5 együttműködő partnerszervezettel) Környezeti indikátorok gyűjtése, értékelése évente (15 db) Javaslatok megfogalmazása az országos és regionális tervekhez kapcsolódóan 2 db országos, 3 db regionális tervhez december 6-án Budapesten megrendezésre került az EMAS V. Kerekasztal a Champ zárókonferenciával egybekötve április án, valamint június 9-én megvalósult a két képzés évben elkészült egy magyarországi települések esettanulmányait bemutató kiadvány, valamint a Kft. Környezetvéldelmi Nyilatkozata, továbbá a BFT ülésekre is készült előterjesztés (május, december) évben elkészült anyagok: Értékelés és jelentés, Megvalósítás és Monitoring, Célok felállít évben 12 esettanulmány került összegyűjtésre évben 5 cikk jelent meg az Irányítási Rendszerrel kapcsolatban és 2 db kiadvány évben 7 önkormányzat írt alá hivatalos nyilatkozatot évben 20%-ban valósult meg a frissítés ben 4 db országos terhez, programhoz készült javaslat (ÚSZT, ÁROP, Önkorm.tv, Közösségi közlekedés) Belső erőforrás Belső erőforrás Belső erőforrás Dr. Molnár Gábor Egerszegi Zita Dr. Molnár Gábor Egerszegi Zita Dr. Molnár Gábor Egerszegi Zita 16

17 Környezeti teljesítménymutatók Az EMAS rendszer egyik legfontosabb célja a szervezet környezeti teljesítményének folyamatos javítása. A környezeti teljesítmény javítása gyakran a gazdasági hatékonyság növekedésével is együtt jár. A környezeti irányítási rendszer hatékonyságát, a szervezet tevékenységei által okozott szennyezőanyag kibocsátást és a nyersanyagok felhasználásának alakulását a legegyszerűbben az anyagáramok segítségével tudjuk lemérni. A bemutatott mérőszámok pontos számszerűsítésen (mérésen) alapulnak és az elmúlt négy évre ( ) vonatkoznak. 1. sz. táblázat: A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó anyag-, és energiaáram értékek az elmúlt évek összesített adatai alapján Megnevezés Mértékegység Munkatársak száma fő Víz m 3 /év Takarítószer liter/év környezetbarát liter/év nem környezetbarát liter/év Levegő Autó km/év Repülő km/év Vonat km/év Hajó km/év Busz km/év Üzemanyag liter/év Benzin liter/év Dízel liter/év Növény db benti db kinti fa db bokor db Energia Villamos energia kwh/év Földgáz m 3 /év Hulladék Papírlap db/év másoló papír db/év körny.barát másoló papír db/év Elemek db/év Tonerek db/év töltött db/év újrahasznosítható Festékpatronok db/év töltött db/év Papír törlő db/év Ásványvíz db/év műanyag db/év üveg db/év Nem környezetbarát irodaszer db/év Környezetbarát irodaszerek db/év Nem környezetbarát nyomtatvány db/év Környezetbarát nyomtatvány db/év

18 Villamos energia felhasználás Az irodai tevékenységekkel összefüggő villamos energia felhasználás az egyik legjelentősebb környezeti tényező. A villamos energia mérése az irodaépület külső falán található fogyasztásmérő alapján történik. 2. sz. táblázat: A Kft. villamos energia felhasználása (kwh) Év 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó 7. hó 8. hó 9. hó 10. hó 11. hó 12.hó Összesen kwh kwh kwh kwh 1. sz. ábra: A Kft. villamos energia felhasználása Az energiatakarékosságra és munkavédelemi szabályokra való tekintettel a Kft. már a évben kapcsolható elosztókat helyezett el minden egyes számítógéphez az áramtalanítás biztosítása érdekében Az 1. sz. ábra alapján megállapítható, hogy a és években a villamos energia felhasználás csökkent az előző évhez viszonyítva (14805 kwh), ami köszönhető az energia-takarékos monitorok használatának, a hétvégi felesleges fűtések csökkentésének, valamint a számítógépek negyedéves karbantartás során rendre beállított csökkentett energiafogyasztási üzemmódnak. Ezzel ellentétben ben nőtt a villamos energia használat ami a hideg télnek volt köszönhető, ami miatt hősugárzók kerültek beüzemelésre az irodák fűtésére az épület kevésbé jó hőszigetelése miatt. Mindezeket figyelembe véve, meg kell említeni, hogy még így is kevesebb volt az energia felhasználás a évi adatokhoz viszonyítva, amikor is a Kft. megszerezte az EMAS minősítést. A évben kis mértékben csökkent a villamos energia felhasználás az előző évihez képest. Ezenkívül meg kell említeni, hogy április és május hónapokra egy kompenzáció került beszámításra ezért átlagérték került feltüntetésre a táblázatban a fogyasztás tekintetében. Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. tájékoztatása alapján elmondható, hogy Siófok városban 103 kw az összes megtermelt megújuló energiaforrás (kizárólag napelemes rendszerek) által előállított teljesítmény. Az így megtermelt energia a város által elfogyasztott értékhez képest elenyésző %-ban, nem jelentős mértékű a villamos energia felhasználás tekintetében. 18

19 Földgáz felhasználás Az irodai tevékenységgel összefüggően jelentős környezeti tényező a hő-energia felhasználás (földgázfogyasztás formájában). A földgáz-fogyasztás mérése az irodaépület külső falán található mérőműszer alapján történik. 3. sz. táblázat: A Kft. földgáz-felhasználása (m 3 ) Év 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó 7. hó 8. hó 9. hó 10. hó 11. hó 12.hó Össz m m m m 3 2. sz. ábra: A Kft. földgáz felhasználása (m 3 ) A 2. sz. ábrán nyomon követhető a Kft. földgáz-felhasználásának alakulása. A évi adatokat vizsgálva megállapítható, hogy kb. 100 m 3 -rel kevesebb földgáz került felhasználására a évihez képest (9886 m 3 ). Ezzel szemben 2009-ben kb. 110 m 3 -rel több földgáz került felhasználásra. A évben jelentősen megnövekedett a földgáz felhasználás, ami a hosszan tartó hideg télnek és az ebből fakadó jelentős fűtésnek volt köszönhető. Ezzel szemben a évben közel 20%-kal csökkent a földgáz felhasználás, ami az enyhe téli időjárással volt összefüggésben. 19

20 Vízfelhasználás A szociális jellegű vízfelhasználás és a hozzákapcsolódó szennyvíz-kibocsátás szintén a Kft. tevékenységeivel összefüggő környezeti tényezők közé tartozik. A Kft. vízfelhasználásának mérése a vízóra állás mérőműszer segítségével történik. A keletkezett kommunális szennyvíz a felhasznált víz mennyiségétől függ. 4. sz. táblázat: A Kft. vízfelhasználása (m 3 ) Év 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó 7. hó 8. hó 9. hó 10. hó 11. hó 12. hó Össz ,5 8,5 8,5 8, ,4 166,4 m , ,5 219 m m m ban a 2., 3., és 4. hónapokban nem történt vízóra leolvasás, csak becslés a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatok alapján (Thermofok Kft.). A leolvasott értékekből látszik, hogy az 1 hóban feltüntetett 21 m 3 t és a 9 hónapban beírt, állással nem alátámasztott 12 m 3 -ert kell szétosztani arányosan, összesen 33 m 3 -t az első négy hónapra. Ezenkívül a decemberi hónapra nem állt rendelkezésre adat, ezért az év több hónapjának átlaga került beépítésre. A évben a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatok alapján megállapítható, hogy májusban és decemberben nem történt vízóra leolvasás, azonban a mérőóra állás különbsége 43 m 3 -nek adódott, ezért ez az érték került beépítésre a májusi és decemberi hónapokra (21,5 21,5 m3). 3. sz. ábra: A Kft. vízfelhasználása (m 3 ) A 3. sz. ábra alapján megállapítható, hogy 2008-ban a Kft. vízfelhasználása lecsökkent az előző évi felhasznált mennyiséghez viszonyítva (281 m 3 ). Mindez annak köszönhető, hogy a képzések során külön hangsúly lett fektetve a takarékos vízfelhasználás megvalósítására. A évben ezzel szemben nőtt a vízfelhasználás, ami annak köszönhető, hogy a Kft. drasztikusan lecsökkentette a palackos ásványvíz beszerzést amiért is a munkatársak a csapvizet fogyasztották. Továbbá csőtörés keletkezett a rendszerben, amit a szolgáltató csak a évben tudott megszüntetni, folyamatos volt a víz szivárgás az őszi és téli hónapokban. A és nagyobb mértékben (35 %-kal) években csökkent az ivóvíz felhasználás az elmúlt évi adatokhoz viszonyítva. 20

21 Gépjármű használat (üzemanyag felhasználás) A Kft. irodai és nem irodai tevékenysége jelentős utazási igénnyel jár. A munkatársak szolgálati útjaikra szolgálati személygépkocsikat használnak a saját gépkocsi használat mellett. Tekintettel arra, hogy a Kft. tevékenysége a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területére terjed ki (179 önkormányzat) és a területfejlesztéssel, környezetvédelemmel, pályázatok menedzselésével, rendezvényszervezéssel kapcsolatos ügyintézés üdülőkörzet határokon átnyúlik a gépjárműhasználat és az abból adódó légszennyező anyag kibocsátás jelentős környezeti tényezők közé tartozik. A belföldi kiküldetések, utazások mellett ezenkívül jelentős számú külföldi rendezvényeken, kiküldetésben vesznek részt a munkatársak (pl. egy-egy nemzetközi projekt keretében). A külföldi utazások nagyrészt különféle légitársaságok járatainak igénybevételével történnek, azonban kisebb távolságok esetében a gépjárműhasználat is előfordul. 4. sz. ábra: A Kft. munkatársainak gépjármű-használata 5. sz. ábra: A Kft. munkatársainak utazása során keletkezett levegőszennyező anyag kibocsátás (CO 2 kibocsátás, kg) 21

22 6. sz. ábra: A Kft. munkatársainak utazásai alatt megtett km-ek közlekedési eszközönként A Kft évi utazásai során megtett utak aránya a különböző közlekedési eszközökkel Autó Repülő Vonat Hajó Busz A években a Kft. munkatársainak gépjárműhasználata (megtett km-ek száma) jelentős csökkenést mutat, ami együtt járt a felhasznált üzemanyag mennyiség lecsökkenésével, ami a takarékos használatnak volt köszönhető, hogy nagyobb távolságok megtételére a szolgálati autók kerültek igénybe vételre (a saját gépkocsikkal szemben) amelyek fogyasztása kedvezőbb. A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó belföldi utazások során megtett km-útvonalak a számviteli rendszerben rögzített MOL Zrt. által rendelkezésre bocsátott számlák, valamint a munkatársak útnyilvántartásai alapján kerültek kiszámításra. A külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó útvonalak hosszának meghatározásához a repülőjegy-foglalások és útvonaltervező programok által számított értékek kerültek felhasználásra. A belföldi és külföldi utazások okozta levegőszennyező anyag kibocsátás (CO 2 kibocsátás) meghatározása fajlagos értékek felhasználásával történt, amelyek a következők: Személyautó: 223 g/km Repülő: 180 g/km Vonat és autóbusz: 62 g/km Villamos energia: 530 g/kwh Földgáz elégetés: 1,775 kg/m 3 Forrás: A Kft. működésével kapcsolatban közvetett légszennyezés is jelentkezik, amely a különféle megrendelt szolgáltatásokból származó gépkocsi használatokhoz kapcsolódik. Ezek mérése nem megoldható, de a légszennyező anyag kibocsátás helyi vállalkozók megbízásával csökkenthető. Az irodai tevékenység során szükség van rendszeres informatikai és irodatechnikai karbantartásra. Ezeket a tevékenységeket a városban működő külső cégek végzik, így az utazásukból származó kibocsátások nem jelentősek a kis távolság miatt. A rendezvények során mindig az adott esemény helyén kerül megszervezésre az étkezési szolgáltatás, csökkentve ezzel a szállítási igényt. Évente több olyan program kerül megrendezésre, amelyek esetében az étkezés helyben megtermelt és előállított termékek, ételek biztosításával történik. Vendégeink számára helyben készült ajándéktárgyakat, helyi termékeket ajándékozunk. 22

23 Hulladékgazdálkodás Az irodai tevékenység hulladékok keletkezésével is együtt jár, ami szintén egy jelentős környezeti tényező. Ez a jelentőség részben a keletkező hulladékok mennyiségének, részben pedig a keletkező hulladékok veszélyességének köszönhető. Az irodai és nem irodai tevékenységek során keletkező hulladékok legnagyobb frakcióját a kommunális és a papír, kisebb mértékben a műanyag és veszélyes hulladékok (pl. tonerek, szárazelemek, telefon-, számítógép akkumulátorok) alkotják. A keletkező kommunális hulladékok mennyiségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Egyedi hulladékkezelési szerződés keretében az AVE - Zöldfok Zrt. heti egyszeri alkalommal üríti a Kft. 110 literes gyűjtő edényzetét és a hulladékot az általa üzemeltetésben levő lerakóhelyen ártalmatlanítja. A Kft. teljes irodaházában szelektív hulladékgyűjtés történik a papír és a műanyag frakciókra vonatkozóan. Minden irodában felirattal ellátott edényzetek szolgálják a szelektív hulladékgyűjtés megvalósulását. Külön megrendelésre az AVE - Zöldfok Zrt. a zsákban összegyűjtött papír és műanyag hulladékot elszállítja, és annak felhasználásáról gondoskodik. 7. sz. ábra: A Kft. irodai tevékenysége során történt papír-felhasználás jellemző adatai A évben már csak környezetbarát papírt használt e Kft. (BIO TOP 3 típusú nem klórral fehérített papír), és ben ökológia-barát papírt használtunk (FSC tanúsítvánnyal rendelkező papír). A és években jelentősen csökkent a felhasznált papírmennyiség az előző évekhez képest ( db/2007 év), ami annak volt köszönhető, hogy kevesebb külső rendezvényt szerveztünk, és a rendezvények papírigényét elektronikus eszközökkel próbáltuk kiváltani (rendezvények anyagai CD adathordozón kerültek megküldésre). A évben kismértékben növekedett a papír felhasználás, ami a Kft. tevékenységéből fakadó nagyobb számú jelentések készítésének volt köszönhető. Ezzel szemben évben jelentősen (40%-kal) csökkent a papírfelhasználás a takarékos használatnak köszönhetően és a lecsökkent létszámmal, feladatokkal összefüggésben. A kevesebb papírfelhasználást segítette elő az elektronikus jelentések készítése is. A évben változás történt a palackos ásványvíz fogyasztása területén az előző évekhez viszonyítva (7267 db/2007 év). A radikális csökkenés oka részben az alacsonyabb számú rendezvények száma, másrészt a műanyag palackok kiváltása cserélhető, visszaváltható üveg palackok alkalmazásával. A Kft. havi rendszerességgel rendelt ásványvizet literes és 0,25 literes üveges/rekeszes kiszerelésben, a visszaváltható palackokat a vállalkozó havonta elszállította, így a műanyag hulladék keletkezése is jelentős mértékben lecsökkent években drasztikusan lecsökkent a palackos ásványvíz fogyasztása (2011-ben 0 volt), amelynek oka részben az alacsonyabb számú rendezvény, és részben a csapvíz felhasználásának előtérbe kerülése volt (emiatt növekedett a Kft. vízfelhasználása). 23