2013. ÉVI KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT.

Átírás

1 2013. ÉVI KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT.

2 ADATLAP SZERVEZET BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. CÍM HIVATALOS HONLAP 8600 SIÓFOK, BATTHYÁNY U hu ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ DR. MOLNÁR GÁBOR ALKALMAZOTTAK SZÁMA: 21 EMAS MUNKACSOPORT VEZETŐ EMAS KOORDINÁTOR EMAS KOORDINÁTOR EGYÉB ADATOK EGERSZEGI ZITA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMIGAZGATÓ BALINÉ BERLINGER ILDIKÓ TITKÁRNŐ MAGYARFALVI ATTILA KÖRNYEZETVÉDELMI ASSZISZTENS TEVÉKENYSÉG NACE KÓD REGISZTRÁCIÓS SZÁM HU HITELESÍTÉS IDEJE KÖVETKEZŐ FELÜLVIZSGÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM: 84/ TELEFONSZÁM: 84/ TELEFONSZÁM: 84/ KOORDINÁLT REGIONÁLIS FEJLESZTÉS HITELESÍTŐ FERJANCSIK ZSOMBOR AKKREDITÁLÁSI SZÁMA AKKREDITÁLÁSI TERÜLET HU-V- 0003/2014 O84 2

3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 4 Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft Feladata... 5 Tevékenységei... 5 Általános adatok... 7 Környezeti Irányítási Rendszer... 8 A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Környezeti Politikája... 8 Képzés... 9 Kommunikáció... 9 Környezeti tényezők és hatások elemzése Irodai tevékenységek és azok hatásai Nem irodai tevékenységek és azok hatásai Tervezett célok, programok teljesülése évre Tervezett közvetlen célok, programok évekre Tervezett közvetett célok, programok évekre Környezeti teljesítménymutatók Villamos energia felhasználás Földgáz felhasználás Vízfelhasználás Gépjármű használat (üzemanyag felhasználás) Hulladékgazdálkodás Fajlagos mutatók Alapmutatók EMAS III. alapján Kapcsolat A KÖRNYEZETVÉDELMI HITELESÍTŐ NYILATKOZATA A HITELESÍTÉSRŐL ÉS AZ ÉRVÉNYESÍTÉSRŐL

4 Előszó A környezet védelmét egyre erőteljesebben hangsúlyozó szemléletmód alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. Ahogy Európa más területein, úgy a Balaton Régióban is tetten érhetőek bizonyos kedvezőtlen környezeti folyamatok, amelyek mögött általában a gazdasági-társadalmi-természeti egyensúly rövid távú gondolkodás miatti eltolódása áll. Ezzel párhuzamosan a régióban megjelent a felelősségteljes szemlélet, amely megfelelő szakértelemmel és forrásokkal párosítva képes a fenntarthatóság érvényesítésére. Ezt az utóbbi másfél évtizedben több eredmény is igazolta. A Balaton érzékeny környezeti rendszerében fontos a fejlesztések összehangolására, nyomon követésére képes fenntarthatósági térségi menedzsmenti és tervezési tevékenység kialakítása, amelyet a környezeti irányítási rendszerek megvalósítása tud szolgálni. A környezeti irányítási rendszerek kialakítása helyi közigazgatási egységeknél hozzájárul a települések környezeti minőségének javításához, a fenntartható fejlődés megvalósításához azáltal, hogy a már meglévő rendszerek, mint az EMAS (Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere - Eco- Management and Audit Scheme) szabvány által alkalmazott szerkezetet alakít ki. A környezetvédelmi vezetési rendszerek által megkövetelt nyíltság a külső és belső kommunikáció csatornáin keresztül javítja a térség és a vele kapcsolatban álló csoportok, szervezetek (pl. beszállítók, vevők, zöld szervezetek, lakosság, szakmai szervezetek) viszonyát. Mindezeket felismerve került kiépítésre a Környezeti Irányítási Rendszer a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-nél, mint az első magyarországi regionális fejlesztési ügynökségnél. Az EMAS-rendszer eredményes bevezetésével célunk, hogy példát mutassunk a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben működő önkormányzatok, intézmények, egyéb irodák részére a rendszerszemléletű környezetvédelem megvalósításában. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága a környezetvédelmi teljesítménye alapján a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-t a Közigazgatási intézmény kategóriában elismerő EU EMAS Award magyarországi tagországi díjban részesítette 2008., és években. Dr. Molnár Gábor ügyvezető igazgató 4

5 Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Feladata A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. jogelőd szervezetét 2000 januárjában alapította a Balaton Fejlesztési Tanács (a továbbiakban BFT). A megalakításának célja, hogy munkájával tevékenyen hozzájáruljon ahhoz, hogy A Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira épülő európai szinten igényes, vonzó lakó, és munkakörnyezetet kínáló térség legyen! A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. szerepe a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szereplőinek összefogásával a térség komplex fejlesztési folyamatának irányítása, koordinálása, operatív feladatainak ellátása a térség fejlesztési koncepciója, fejlesztési tervei alapján. A Kft. feladata a Balaton térségének fejlődését elősegítő, a BFT tevékenységi köréhez kapcsolódó szakmai, operatív feladatok ellátása. A Kft. székhelye Siófokon található, jelenleg 21 fő az alkalmazottak, munkatársak száma. Tevékenységei Programozás, koordináció Az Ügynökség alaptevékenységei közé tartozik a BKÜ Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciójából adódó feladatok és azok időarányos végrehajtásának előkészítése a Tanács számára, valamint a Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programjának megvalósításában való közreműködés. A Kft. ellátja a Balaton Régiót érintő programozási folyamathoz tartozó feladatokat, így korábban részt vett az Előzetes Regionális Fejlesztési Program (Phare Tükörrégiós Program) tervezésében és lebonyolításában, majd a , és a európai uniós tervezési intervallumok esetében a BKÜ-re ható fejlesztési tervek kialakításában, valamint a 2020-ig szóló Balaton Hosszútávú Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában is. Az Ügynökség tevékenységében döntő szerepet játszik a régió szervezetei közötti eredményes együttműködés erősítése, a Balatonnal kapcsolatos kutatási és szakágazati programok koordinálásában való részvétel, a kapcsolattartás, egyeztetés a területileg illetékes regionális szervezetekkel, megyékkel, térségekkel és önkormányzatokkal. A fejlesztési dokumentumok készítése mellett az Ügynökség folyamatosan végzi a Koncepció, stratégia, tervek megvalósulásának vizsgálatát, monitoringját. Pályázat- és projektmenedzsment A Balatoni Integrációs Kft. fontos tevékenysége a központi költségvetés által a Balaton-térség fejlesztésére fordított fejlesztési források felhasználásának menedzselése a Tanács döntése alapján. A források felhasználásának főbb területei: a tó vízvédelme, a régió turizmusának fejlesztése, a közbiztonság erősítése, infrastrukturális fejlesztések támogatása. A Kft. e menedzselési tevékenység keretében pályázati felhívásokat készít elő, elvégzi a pályázatok lebonyolítását (kiírás, megjelentetés, folyamatos tanácsadás és információszolgáltatás, pályázatok befogadása, hiánypótlási eljárás lefolytatása, döntésre előkészítés, tájékoztatás a támogatási döntésről). A Kft. végzi továbbá a nyertes pályázókkal a szerződések megkötését, a projekt rész-, illetve végelszámolásainak pénzügyi felülvizsgálatát, valamint éves terv alapján a megvalósított fejlesztések helyszíni ellenőrzését. Projektfejlesztés, projektmenedzsement A rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásának feladatai mellett a Balatoni Integrációs Kft. legalább olyan fontos feladatának tartja az új projektötletek megszületésének elősegítését, a meglévő projektkezdeményezések felkutatását és pályázati dokumentummá fejlesztését. Ezen tevékenység keretében a Kft. elvégzi a térség szereplői által megvalósításra kerülő turisztikai, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi, településfejlesztési projektek előkészítését, megvalósíthatóságuk vizsgálatát, forrás biztosításhoz szükséges feladatokat (pályázatírás), és segíti végrehajtásukat a projektmenedzsment tevékenység elvégzésével. 5

6 Kutatás Az Ügynökség óta folytat tervszerű, elsősorban területfejlesztési célokat szolgáló, gazdaság- és társadalomtudományi kutatásokat. E munka a Kft. Társadalomtudományi Kutatócsoportjában folyik balatonfüredi központtal. A csoport munkáját a közgazdaságtan, a szociológia, a regionális tudományok képviselőit reprezentáló tudományos tanácsadó testület segíti. A természeti-környezeti értékek fenntarthatósága mellett a műhely feladatának tekinti a régió népességmegtartó erejének, a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet helyi társadalma különös szociológiai minőségének megőrzését, esetleges javulását elősegítő területpolitika tudományos eszközökkel történő támogatását. E program eredményeképpen számos kutatási projekt zárótanulmánya készült el. Vállalkozási tevékenység A Kft. térségi szereplőket segítő tevékenységének másik fő csoportját a települési és térségi fejlesztési, illetve környezetvédelmi programok készítése, tervezése jelenti. E munkát jelenleg a Kft. siófoki székhelyén működő műszaki és közgazdasági szakterületek képviselőiből álló tervezői-programozói csoport végzi. A vállalkozási tevékenységhez tartozik a vállalkozási szerződések keretében végzett pályázatírói és projektmenedzselési tevékenység is, amely során főként balatoni önkormányzatokkal, vállalkozásokkal, non-profit szervezetekkel működünk együtt fejlesztési források igénylésében, felhasználásában. A vállalkozási tevékenységből származó bevételt - non-profit kft. lévén közhasznú tevékenységeink finanszírozására fordítjuk. Kommunikáció és know-how-transzfer A Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. munkájáról folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt, élve a regionális, illetve országos média által kínált lehetőségekkel. A Kft. munkatársai rendszeresen vesznek részt világszerte megrendezett tudományos tanácskozásokon, s itt szerzett, a térség fejlesztésének érdekében hasznosítható ismereteiket és tapasztalataikat, valamint a régiófejlesztés legfrissebb eredményeit az általuk szervezett regionális workshopokon/képzéseken/tréningeken és konferenciákon osztják meg a térség gazdasági és tudományos életének szereplőivel. A szervezet egyik legfontosabb kommunikációs eszköze az a regionális internetes portál, amely lehetőséget nyújt a régió lakóinak, hogy megismerjék a Kft. és a Tanács munkáját, a futó regionális projekteket, a kiírt pályázatokat és azok állását. A portál a címen érhető el. Nemzetközi projektek A Balatoni Integrációs Kft. a Balaton Régió fejlesztése, valamint az együttműködések hatékonyabbá tétele érdekében számos nemzetközi projektben vesz részt. A Kft. célja a Balaton természeti értékeinek megóvása, az idegenforgalom fellendítése, valamint a fenntartható városfejlesztés megvalósítása a térségben. 6

7 A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft évi aktualizált szervezeti felépítése: Ügyvezető igazgató Belső ellenőr Jogtanácsos Gazdasági igazgató Pénzügyi, számviteli csoport - számviteli vezető - számviteli előadók Pályázatkezelő csoport - pályázati csoportvezető - pályázati referens Társadalomtudományi kutató csoport* - Kutatás-vezető - kutatók - asszisztensek Tervezői/ Programozási csoport - környezetvéd. programigazgató - projekt menedzserek - környezetvéd. asszisztens - területi referens Titkárság - irodavezető - titkár Kiemelt programok menedzselését végző munkacsoport *A társadalom-tudományi kutatócsoport Balatonfüreden működik. Zöld kiemelés jelzi az EMAS munkacsoport tagjait. Általános adatok Megnevezés Egység Munkatársi létszám fő Bevétel ) eft Kiadás eft Alapterület 224,71 437,07 437,07 437,07 437,07 437,07 437,07 437,07 m 2 7

8 Környezeti Irányítási Rendszer A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. környezeti teljesítményének folyamatos javítása érdekében az Európai Parlament és Tanács 761/2001/EK majd azt módosító 1221/2009/EK rendeletén (továbbiakban: Rendelet) alapuló EMAS (Eco-Management and Audit Scheme = A szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről) környezeti irányítási rendszerét vezette be. A rendszer alkalmazási területe a Kft. siófoki székhelye (Batthyány u. 1.). A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Környezeti Politikája A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. környezeti politikában foglalta össze hosszú távú környezeti céljait, programjait. A környezeti politika a szervezet környezetirányítási rendszere működésének alapdokumentuma. A környezeti politikát az ügyvezető igazgató aláírásával hitelesítette. A politika nyilvánosságra hozatala mind a szervezeten belül és a külső érdekelt szervezetek irányába megtörtént. 8

9 Környezeti irányítási szervezet A környezeti irányítási rendszer (KIR) működésének hatékonysága jelentős mértékben függ a szervezeten belül kialakult elkötelezettségtől. Az operatív működést az EMAS munkacsoport vezető fogja össze. Feladatkörében koordinálja és irányítja a szervezeti egység környezetvédelmi törekvéseit, felel az irányítási rendszer alapelemeinek karbantartásáért, aktualizálásáért, kapcsolatot tart az ügyvezető igazgatóval. Az EMAS munkacsoport vezető feladatköre a munkaköri leírásában rögzítésre került. Az EMAS munkacsoport vezetőt munkájában két munkacsoporttag támogatja: EMAS koordinátorok. Feladatuk a tényleges operatív feladatok elvégzése, továbbá felelősök a stratégiai elvek gyakorlatba történő átültetéséért, feladatkörük munkaköri leírásukban rögzítésre került. Képzés A szervezeten belül a környezeti tudatformálás, környezettudatos magatartás kialakítása egy további tényező a környezeti irányítási rendszer hatékony működéshez. Csak akkor várható el a munkatársak támogatása, ha ismereteik bővülnek a környezeti irányítási rendszer elveivel kapcsolatban. Ezt a célt szolgálja a környezeti célú oktatás. A környezeti irányítási rendszer bevezetésekor a munkatársak közös képzésére került sor. Ezenkívül minden egyes új munkatárs vagy gyakornok belépését követően környezetvédelmi képzésben részesül. Továbbá fontosnak tartjuk, hogy minden munkatársunk részt vegyen az általunk tartott környezetvédelmi rendezvényeken/tréningeken, amennyiben ideje engedi. A környezeti rendezvényeinket/képzéseinket a munkaértekezleteken ismerteti az EMAS munkacsoport vezető miután azok elfogadásra kerültek, és a szükséges ismeretekkel ellátja a munkatársakat. Kommunikáció A munkatársak bevonása a KIR-be a különböző eszközök rendszeres és mindenkire kiterjedő használata során történik, pl. ökotérképezések alkalmával, kérdőívek alkalmazásával, és megbeszélések segítségével. Környezeti céljaink és programjaink nyilvánosak, ezeket megjelentetjük a honlapunkon. A környezeti nyilatkozat megjelentetése évente történik elektronikus formában. A nyilatkozatot közzé tesszük a honlapunkon is. A külső és belső kommunikációért az EMAS munkacsoport tagjai a felelősek (pl. információkérés, külső kapcsolattartás, adatszolgáltatások). 9

10 Környezeti tényezők és hatások elemzése A környezeti irányítási rendszer kiépítésének legfontosabb lépése a környezeti tényezők és hatások elemzése. Segítségével képet lehet kapni a szervezet összes olyan folyamatáról, tevékenységéről, amely valamilyen módon (akár pozitívan, akár negatívan) kihatással lehet az őt körülvevő környezetre. A környezeti tényezők beazonosítását környezeti elemenként végeztük részben az ökotérképezés módszerével, részben tevékenységeink hatásainak értékelésével. Az ökotérképezés során feltárt környezeti problémákat prioritási sorrendbe állítottuk a következő szempontok alapján: megvalósíthatóság, környezeti haszon, gazdasági haszon. Ezenkívül a környezeti tényezőket egy mátrixban értékeltük a következő szempontok alapján: Anyag-energiaáram Jogszabályi megfelelés Környezeti hatások Aktuális gyakorlat a szervezetnél Dolgozói vélemény Az eredmény alapján a tényezőket sorrendbe állítottuk és a jelentőseket jelöltük. Az Ökotérképezés szemléletes, egyszerű és gyakorlatias eszköz a szervezet környezeti teljesítményének felmérésére és javítására. Segíti a környezeti adatok egyszerű, szisztematikus gyűjtését, tudatformáló hatású a dolgozók részére és gyakorlati kommunikációs technikaként is felfogható. Az időközönként elvégzett Ökotérképezéssel a szervezet környezeti teljesítményének alakulása is nyomon követhető. Az Ökotérképezés elvégzése során a telephely alaprajza segítségével, helyszíni bejárás során tártuk fel a levegő-, víz és talajszennyezés, a hulladékok, kockázatok és energiafelhasználás problémáit és megoldási lehetőségeit. Az Ökotérképezés eredménye egy intézkedési lista lett a felmerült problémákkal és a javasolt intézkedésekkel, amelyeket a várható gazdasági és környezeti haszon, illetve a megvalósíthatóság szerint rangsoroltunk. Irodai tevékenységek és azok hatásai Az irodai tevékenységeket és az azokkal összefüggő hatásokat a korábban bemutatott ökotérképezés módszerével elemeztük. Az irodai tevékenységek a következők: Irodai berendezések használata, karbantartása Irodai eszközök beszerzése Rendezvények szervezése Pályázati rendszer működtetése Tervezési tevékenység (tanulmányok, kutatások) Kiadványok szerkesztése Postai küldemények rendszerezése Utazások (belföldi, külföldi utazások) Az irodai munkával összefüggő jelentősebb környezeti tényezők: Villamosenergia-felhasználás Hőenergia felhasználás (gázfogyasztás) Papír, mint anyag felhasználás Papír hulladék keletkezése Irodai veszélyes hulladék keletkezése Üzemanyag erőforrás felhasználás (gépjármű-használat) Utazások légszennyező anyag kibocsátása Kommunális hulladék keletkezése Szociális vízfelhasználás Szennyvíz kibocsátás 10

11 Nem irodai tevékenységek és azok hatásai A Kft. tevékenységei közül kiemelkedően fontos egyrészt a központi költségvetés által a Balaton-térség fejlesztésére fordított fejlesztési források, pályázati alapok felhasználásának menedzselése a BFT, valamint bíráló bizottságok döntése alapján, másrészt a nemzetközi források igénybevételére készülő projektek kidolgozása, megvalósítása. A fejlesztési forrásokhoz kapcsolódó pályázati kiírások tématerületei elsősorban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet környezet állapotának javítását, a tó vízminőségének védelmét és a turizmus fejlesztését szolgálják. A források felhasználásának közvetett hatásai az üdülőkörzet településeinek területén jelentkeznek, amelyek a következők: Szennyvízcsatorna hálózat kialakítása, egyedi szennyvíztisztító berendezések alkalmazása Csapadékvíz-elvezető rendszer kialakítása, jó karba helyezése Településkép javítás (településrendezési tervek kidolgozásának támogatása, zöldfelület növelés, virágosítása, fásítás, műemlékek környezetének rendben tartása) Parti sétányok kialakítása, parkosítás, parlagfű mentesítés Vízminőségvédelmi célú mederkotrás Gyűjtőút-hálózat fejlesztés Kerékpárút kialakítás, kerékpárút környezetének rendben tartása Szúnyogirtás, gyapjas lepke elleni védelem Strandok higiéniás állapotának javítása A jövőbeni pályázati kiírásokat tekintve elsősorban a térség környezeti fenntarthatóságát szolgáló témakörökben tervezünk felhívást közzé tenni. Továbbá a pályázati csomag összeállításánál az elektronikus formát részesítjük előnyben a korábbi évek tapasztalataiból tanulva (kisebb mennyiségű másolati példányok bekérése a cél). A évi fejlesztési források felhasználása A Miniszterelnökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által a évre biztosított fejlesztési forrás az alábbi területeken került felhasználásra pályázati úton vagy egyedi döntés alapján: I. Vízparti és egyéb közösségi területek komplex fejlesztése Parti sétányok, települési zöldterületek kialakításának, fejlesztésének támogatása Partvédőművek fejlesztésének támogatása II. Közbiztonság-vízbiztonság fejlesztése Vízbiztonságért, közbiztonságért felelős szervezetek turisztikai többletfeladatainak támogatása Mederfelmérés, veszélyes tárgyak felkutatása, rögzítése, kiemelés támogatása Balatoni Monitoring Rendszer fejlesztése III. Kiemelt rendezvények támogatása Megnevezés Projekt összköltség (Ft) BFT támogatás (Ft) Pályázatok száma (db) Fejlesztési forrás arány (%) Vízparti és egyéb közösségi területek komplex fejlesztése Közbiztonság-vízbiztonság fejlesztése Kiemelt rendezvények támogatása Összesen A pályázatokat az erre a célra kifejlesztett elektronikus feltöltő rendszeren keresztül kellett a pályázóknak benyújtaniuk, hogy a postázással ne teljen az idő, és hogy kevesebb legyen a papírfelhasználás. Kistelepülési szennyvíz A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény módosításáról szóló évi LVII. Törvény 43. (11) bekezdésében (Balaton-törvény módosítása) meghatározott feladat a Balatoni 11

12 Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjának (továbbiakban: BKSZP) kidolgozása, mely szerint a BKÜ partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési agglomerációkba nem tartozó települések szennyvízkezelésének december 31-ig történő megvalósítását kell biztosítani. A Program célja az, hogy a vonatkozó előírások betartása mellett az egyedi szennyvízkezelő berendezéssel megoldottá váljon a szennyvízkezelés, ezáltal a fejlesztések, építések ilyen jellegű akadálya elháruljon. A BKSZP keretében egy mintaprojekt került megvalósításra egyedi szennyvízkezelési rendszerének települési szintű kiépítésével ben Gétye településen 39 db, 2011-ben Nyim településen 100 db, Óbudaváron 17 db, Balatoncsicsón 85 db, Dióskálon 53 db egyedi szennyvíztisztító berendezés kiviteli tervezése, telken belüli szikkasztás engedélyeztetése, a berendezések és a szikkasztómezők kiépítése valósult meg. Natura 2000 fenntartási tervek készítése A Balatoni Integrációs Kft. és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésében 11 db Natura 2000 terület fenntartási tervei készülnek el, a 43/2012 (V.3.) VM rendelet keretében, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal támogatásával. Az érintett területek közül egyik maga a Balaton, emellett öt déli parti háttérterületre, és öt keleti parti, illetve Balaton-felvidéki területre terjed ki a munka. Ezek többségében különböző gyepterületeket, vizes élőhelyeket, kisebb erdőket és szántóföldeket magukba foglaló egységek. A fenntartási tervek gyakorlati szempontból legfontosabb fejezete tartalmazza a gazdálkodók számára kötelező előírásokat és a Natura 2000 javaslatokat. Fontos tudni azt, hogy ezek külön-külön készülnek el a területen belül lehatárolt kezelési egységekre (pl. száraz gyepek, halastavak, nádasok, szántók, stb.) A Natura 2000 ajánlások nem emelkednek jogszabályi szintre, csupán javaslatok maradnak, lehetőségeket adva a gazdálkodóknak, természetvédelmi célú többletvállalásokra, és az ezekért igényelhető források igénybevételére. A nemzetközi projektek tématerületei szintén a környezetvédelemhez kapcsolódnak. A évben az alábbi nemzetközi projektek megvalósítására került sor. Tavak megfelelő kezelésének elősegítése az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében (EULAKES projekt) A projekt fő célkitűzése a közép-európai tavak fenntartható használatának elősegítése olyan új, integrált szemlélettel, amely erősíti a részvételt a tervezésben valamint a tó- és vízgyűjtő-gazdálkodásban az éghajlatváltozásra és más környezeti terhelésekre adandó válaszlépések kidolgozása során. A projekt várható eredménye egy olyan új, integrált szemléletű döntéstámogató rendszer, amely a történeti ismeretanyagra, a monitoring rendszer tökéletesítésére, ökológiai modellezésre, térinformatikai és műholdas adatok feldolgozására épülve támogatja a döntéshozókat az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, illetve más környezeti stresszek leküzdése érdekében hozandó intézkedések kialakításában. Nemzetközi összefogással a zöldebb településekért EUROSCAPES projekt Az EUROSCAPES, Települési zöldterületek fejlesztése Európában elnevezésű projekt célja a parkok, terek, parti területek, erdős vidékek innovatív jellegű kezelési terveinek a kidolgozása és megvalósítása, ezáltal biztosítva élhetőbb környezetet mind a helyi lakosság, mind turisták számára. A projekt kiemelt hangsúlyt fektet a települések természetes és kulturális tájképeinek megőrzésére a helyi élővilág, az éghajlati sajátosságok és a gazdasági tényezők figyelembe vétele mellett. A partnerek tapasztalatainak megosztása révén a projekt a helyi önkormányzatoknak nyújt majd segítséget a lakott területeken belül meglévő közterek, parkok, sétányok megfelelő kezeléséhez, és a települések kulturális értékeinek megőrzéséhez. Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Be-Natur projekt A dél-kelet Európai országok különböző helyzetben és szinten vannak az Élőhelyvédelmi Irányelv előírásainak megvalósításában a Natura 2000 területekre vonatkozóan. A projekt célja javítani az élőhelyek, valamint a természet és a biológiai sokféleség védelmét Natura 2000 területeken, különösképpen a vizes élőhelyekre (folyók, tavak, tengerpart). A projekt segít elérni az Élőhelyvédelmi Irányelvben (92/43 EGK) megfogalmazott célokat a partnerek közötti tapasztalatok, legjobb megoldások megosztásának elősegítésével, a stratégiai tervezés, feladattervek összeállítás során. A évben elkészült a meszes lápok téli sással élőhely kezelési terve, valamint a kis kormorán és a hagymaburok növényfaj fajmegőrzési terve. Továbbá a környezettudatosság témakörében az Ügynökség tartalmas 12

13 kiadvánnyal és a tanulóifjúság számára hasznos, élmény dús programokkal kívánta a fiatalok érdeklődését, felelősségét a téma iránt felkelteni. A szervezet ezért kis-balatoni ismeretterjesztő látogatásra, természet közeli élményre invitálta a Balaton régió tanulóifjúságát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetése mellett a meghívásnak közel ezer diák tett eleget. Lake Admin / Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén A LakeAdmin projekt fő célkitűzései: a tó rehabilitációs programok céljának, végrehajtásának javítása azokban a térségekben, amelyek elismerték a tavak fontosságát, és a tavaknak a gazdasági fejlődésben betöltött szerepét. Továbbá a regionális fejlesztési politikák hatékonyságának növelése a vízgazdálkodással kapcsolatban, különösen a térségi természetes és mesterséges tavak, valamint a víztározók helyreállítása és kezelése tekintetében. A legtöbb EU-tagállamban, a VKI által a tavakra meghatározott környezetvédelmi előírások újszerűek és nagy kihívást jelentenek. Az Európában található tavak, és más víztestek állapotának egy meghatározott ütemterv alapján történő javulása megköveteli a meglévő ismeretek és tapasztalatok megosztását. A LakeAdmin projekt egy helyileg koncentrált megközelítést kínál a VKI előírásainak teljesítéséhez. RELACS turisztikai szállások zöld energiával A projekt fő célja, hogy Európa területéről legalább 50 szállásadóhelyet (beleértve a hoteleket, panziókat, apartmanokat, ifjúsági szállásokat, kempingeket, magán szálláshelyeket, stb.) bevonva ösztönözze őket, hogy megújuló energiaforrások használatával kapcsolatos (RES) intézkedések megvalósítása révén növeljék az épületek energiahatékonyságát. Ennek érdekében, a projekt keretében megfelelő marketing eszközök kerülnek majd kidolgozásra, fenntartható energia-védjegy kerül bevezetésre és a projekt zárásával kiosztásra kerül a legenergiahatékonyabb szálláshely díja. A projekt célja továbbá egy európai szintű hálózat létrehozása a turisztikai szállásadóhelyek között. A hálózat kialakításának ösztönzése érdekében, a projekt partnerei segítik az érdeklődő szálláshely tulajdonosokat az épületek energiaauditjainak elvégzésében, valamint képzéseket és workshopokat szerveznek a vezetőség számára, hogy megismerkedjenek a megújuló energiaforrások használatával és a racionális energiafelhasználással. Ezenkívül a Kft. jelentős nem irodai tevékenységeihez tartozik a különböző rendezvények, képzések, tréningek szervezése az üdülőkörzet különböző területein. Ahhoz, hogy a Balaton Régióban a környezettudatos szemlélet, magatartás kialakuljon és összekapcsolódjanak a társadalmi-gazdasági érdekek, a természeti környezet megőrzése és fenntarthatósága során, elengedhetetlenül szükséges a térség szereplőinek összefogása, együttműködése. A térségi szintű együttműködések ösztönzésére a Kft. képzéseket, tréningeket szervez a régió környezetvédelmében és a területfejlesztésben érdekelt szervezetei számára. Partnereink között állami-, oktatási intézmények, gazdasági társaságok, magánszektor (lakosság), kistérségi-, önkormányzati projekt menedzserek, valamint a civil, társadalmi szervezetek képviselői szerepelnek. A rendezvényszervezés a tudatformálás mellett sajnos más környezeti hatásokkal is együtt jár, amelyek a következők: Nagyobb mértékű papírfelhasználás az irodai tevékenység során (rendezvénymappa, előadások fénymásolása, meghívók postázása) Energia-felhasználás bérelt ingatlanokban (villamos-, hőenergia) Utazás légszennyező anyag kibocsátás, és üzemanyag-felhasználás Kommunális hulladék keletkezése A rendezvényszervezésnél célunk megfelelő helyszín kiválasztása, amelyek tömegközlekedési eszközökkel könnyen megközelíthetőek, illetve utazásszervezéssel igyekszünk csökkenteni a gépjárműhasználat okozta légszennyezést (bérelt autóbuszos személyszállítás terepbejárás során vagy személyautó használat összehangolása a résztvevők szállítását illetően). A papír-felhasználás csökkentése érdekében gyakorlattá vált a meghívók elektronikus úton történő küldése. 13

14 Tervezett célok, programok teljesülése évre Ssz. Tényező Cél Program Megvalósulás december 31. Határidő Költség Felelős V1 Vízszennyező anyagok kibocsátása (liter) Környezetbarát szerek használata, ahol lehetséges Környezetbarát tisztítószer beszerzése koncentrátumként nagy kiszerelésben 2013-ben 75%-ban környezetbarát tisztítószer felhasználására került sor Ft / félévente Egerszegi Zita V2 Vízfelhasználás (m3) Vízfelhasználás csökkentése Vízcsapokra perlátorok szerelése, amelyek a kifolyó vizet levegővel dúsítják így kevesebb víz is elég 2013-ben 6%-kal csökkent a vízfelhasználás az előző évi értékhez viszonyítva Ft/db Magyarfalvi Attila L1 Légszennyező anyagok kibocsátása (NO x emisszió) Környezetbarát autók használata Szolgálati autók cseréje környezetbarát üzemeltetésűre (2 db) Nem valósult meg likviditási problémák miatt Belső erőforrás Dr. Molnár Gábor L2 L3 Légszennyező anyagok kibocsátása (CO 2 emisszió) Levegő szennyezettség (db) 1000 km-en belüli távolságra autó vagy vonat / busz használat több résztvevő utazása esetén Növények számának növelése Repülővel megtett távolság csökkentés (CO 2 emisszió 10%-os csökkentése), hosszabb repülő utak kiváltása telekommunikációs eszközök alkalmazásával (pl. telefon/videó/skype konferencia Növények vásárlása (növények számának növelése (10%-kal) A repülővel megtett távolság negyedére csökkent a évihez képest így a CO 2 kibocsátás is negyedére csökkent Az irodai növények száma 5%-kal emelkedett Belső erőforrás Egerszegi Zita Ft/db Egerszegi Zita E1 Villamos energia felhasználás (kwh) Energia felhasználás csökkentése (6%-kal) LCD monitorok és/vagy laptopok beszerzése, CRT monitorok cseréje évben 6 db laptop, 1 db monitor és 1 db táblagép került beszerzésre Ft Egerszegi Zita E2 Villamos energia felhasználás (kwh) E3 Földgáz felhasználás (m 3 ) Energia felhasználás csökkentése (6%-kal) Földgáz felhasználás csökkentése (6%-kal) Munkatársak képzése, tudatformálás az energiatakarékossággal kapcsolatban Fűtési rendszer korszerűsítési lehetőségeinek felülvizsgálata évben 4%-kal csökkent a villamos energia felhasználás évihez képest A évben 9%-kal csökkent a földgáz felhasználás évihez képest Belső erőforrás Magyarfalvi Attila Belső erőforrás Egerszegi Zita 14

15 Ssz. Tényező Cél Program Megvalósulás december 31. Határidő Költség Felelős E4 Villamos energia és földgáz felhasználás H1 Nyersanyag felhasználás (%) H2 Erőforrás-felhasználás (%) H3 Nyersanyag előállítás (%) Kir1 Környezettudatosság Energia és földgáz fogyasztás monitoring Festékhasználat csökkentése (15 %-kal) nyomtatások során Környezetbarát irodaszerek beszerzése Környezetbarát nyomtatványok rendelése Belső kommunikációs és oktatási rendszer fejlesztése Villamos energia fogyasztás és földgázfogyasztás nyomon követése érdekében folyamatos mérőóra állás rögzítése Nyomtatók cseréje multifunkcionális készülékre (faxol, szkennel, másol és nyomtat) beérkezett faxüzenetek központi címre érkeznek minden alkalmazottnak rendelkezésre áll a szkenner, így kevesebb dokumentum kerül nyomtatásra Környezetbarát irodaszerek (borítékok, tollak ) beszerzése negyedévente nagyobb beruházás formájában webshopon keresztül Környezetbarát papírból és festékkel készült kiadványok rendelésének megvalósítása 80%-ban Belső oktatási rendszer és kommunikációs rendszer hatékonyságának növelése (energiatakarékossággal, eco-driving módszerekkel kapcsolatban) évben 4%-kal csökkent a villamos energia felhasználás A évben 30%-kal nőtt a festékhasználat évihez képest évben 2 db nagy mennyiségű és 5 kisebb irodaszer beszerzésre került sor évben csak környezetbarát papírlapra készültek kiadványok Belső erőforrás Belső erőforrás Belső erőforrás Belső erőforrás Magyarfalvi Attila Baliné Berlinger Ildikó Baliné Berlinger Ildikó Baliné Berlinger Ildikó (100%-ban) Nem valósult meg, a évben a gépkocsihasználat 11%-kal emelkedett Belső erőforrás Egerszegi Zita évben megvalósult. Kir2 Környezettudatosság Környezetvédelmi célú projektek forrásszerzésének elősegítése Projektek kidolgozása és környezetvédelmi pályázatok írása önkormányzatok és vállalkozások részére évente 5 db Környezetvédelmi célú pályázati felhívások véleményezése, megjelent pályázatok nyomon követése, negyedévente jelentés készítés Teljes körű pályázatfigyelés megvalósult a jelentéskészítés elmaradt Belső erőforrás Dr. Molnár Gábor, Egerszegi Zita 15

16 Ssz. Tényező Cél Program Megvalósulás december 31. Határidő Költség Felelős Kir3 Környezettudatosság Rendezvényszervezés Kir4 Kir5 Környezettudatosság Környezettudatosság Környezeti Irányítási Rendszer kialakításának és alkalmazásának elősegítése Balaton térség környezet állapotának értékelése EMAS Kerekasztal szervezése, környezetvédelmi együttműködések kialakítása Környezeti Irányítási Rendszer elemeihez kapcsolódó képzések évente 2 db Döntéshozók számára készített tájékoztatók évente 2 db Képzési tananyag összeállítása (3-5 képzési modul) Bevált gyakorlatok összegyűjtése évente 3 db Környezeti Irányítási Rendszer népszerűsítése on-line és nyomtatott sajtótermékeken keresztül évente 5 db Képzési hálózat kialakítása (5 együttműködő partnerszervezettel) Környezeti indikátorok gyűjtése, értékelése évente (15 db) Javaslatok megfogalmazása az országos és regionális tervekhez kapcsolódóan 2 db országos, 3 db regionális tervhez évben megvalósult évben megvalósult évben megvalósult évben elkészült évben2, 2013-ban 1 jó gyakorlat került összegyűjtésre (kistelepülési szennyvíztisztító, monitoring rendszer, vízpartrehabilitáció témakörben) évben megvalósult évben megvalósult évben valósult meg a frissítés a térségfejlesztési program helyzetértékelése során évben megvalósult Belső erőforrás Belső erőforrás Belső erőforrás Dr. Molnár Gábor Egerszegi Zita Dr. Molnár Gábor Egerszegi Zita Dr. Molnár Gábor Egerszegi Zita 16

17 Tervezett közvetlen célok, programok évekre Ssz. Tényező Cél Program Határidő Költség Felelős V1 Vízszennyező anyagok kibocsátása (liter) Környezetbarát szerek használata, ahol lehetséges Környezetbarát tisztítószer beszerzése koncentrátumként nagy kiszerelésben Ft / félévente Egerszegi Zita L1 Légszennyező anyagok kibocsátása (NO x emisszió) Környezetbarát autók használata Szolgálati autók cseréje környezetbarát üzemeltetésűre (2 db) Belső erőforrás Dr. Molnár Gábor L2 Légszennyező anyagok kibocsátása (CO 2 emisszió) 1000 km-en belüli távolságra autó vagy vonat / busz használat több résztvevő utazása esetén Repülővel megtett távolság csökkentés (CO 2 emisszió 10%- os csökkentése), hosszabb repülő utak kiváltása telekommunikációs eszközök alkalmazásával (pl. telefon/videó/web-meeting Belső erőforrás Egerszegi Zita E1 Villamos energia felhasználás (kwh) Energia felhasználás csökkentése (6%-kal) LCD monitorok és/vagy laptopok beszerzése, CRT monitorok cseréje Ft Baliné Berlinger Ildikó E2 Villamos energia felhasználás (kwh) Energia felhasználás csökkentése (6%-kal) Munkatársak képzése, tudatformálás az energiatakarékossággal kapcsolatban, hírlevél szerkesztése Belső erőforrás Kuborczik Barbara E3 Földgáz felhasználás (m 3 ) E4 Villamos energia és földgáz felhasználás Földgáz felhasználás csökkentése (6%-kal) Energia és földgáz fogyasztás monitoring Fűtési rendszer korszerűsítési lehetőségeinek felülvizsgálata energetikai tanúsítvány készítése az épületről nyílászárók cseréje, szigetelés megvalósítása irodai fűtés szabályozás optimalizálása épület felázásának megszűntetése Villamos energia fogyasztás és földgázfogyasztás nyomon követése érdekében folyamatos mérőóra állás rögzítése, a gázkészülékek szakemberrel történő átvizsgálása és tisztíttatása évente figyelemfelhívó feliratok alkalmazása a villamos energia és földgáz fogyasztás csökkentése érdekében Belső erőforrás Dr. Molnár Gábor Belső erőforrás Magyarfalvi Attila 17

18 Ssz. Tényező Cél Program Határidő Költség Felelős H1 Nyersanyag felhasználás (%) H2 Nyersanyag előállítás (%) Kir1 Környezettudatosság Festékhasználat és a papírhasználat csökkentése (15 %-kal) nyomtatások során Ökocimkével rendelkező termékek beszerzésének előnyben részesítése Belső kommunikációs és oktatási rendszer fejlesztése Elektronikus rendszerek alkalmazása a kevesebb papír és festékhasználat érdekében: elektronikus pályáztatási és elszámolási rendszer működtetése elektronikus, on-line könyvelési rendszer alkalmazása Környezetbarát papírból és festékkel készült kiadványok rendelésének megvalósítása 90%-ban Belső oktatási rendszer és kommunikációs rendszer hatékonyságának növelése üzemanyag takarékos gépjármű-használati módok és technikák ismertetése, vezetéstechnikai tréning (4 fő) irodai lomtalanítás évente 1-szer Belső erőforrás Belső erőforrás Baliné Berlinger Ildikó Baliné Berlinger Ildikó Belső erőforrás Egerszegi Zita Bio1 Biodiverzitás Biológiai sokszínűség megőrzése Madárbarát munkahely program megvalósítása Belső erőforrás Kuborczik Barbara 18

19 Tervezett közvetett célok, programok évekre Ssz. Tényező Cél Program Határidő Költség Felelős Fent1 Fent2 Fenntarthatóság Fenntarthatóság A táj fenntartható módon történő használata Együttműködés a régió fenntartható környezetvédelme érdekében Az Ügynökség által koordinált fejlesztési források környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontú felhasználása legalább 60%-ban pályázati környezeti teljesítményt mérő rendszer kidolgozása Környezetvédelmi civil szervezetek támogatása (2 db) Nemzetközi környezetvédelmi hálózatokkal való aktív közreműködés (5db) Fejlesztési forrás Fejlesztési forrás Dr. Molnár Gábor Dr. Molnár Gábor L3 Légszennyező anyagok kibocsátása (CO 2 emisszió) Zéró kibocsátású tiszta régió elérése Balatoni közösségi közlekedés fejlesztése, Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Dokumentumainak elkészítése Belterületi, összekötő útfelújítás, úthálózat kialakítás (3 db) Zöldterület fejlesztés, parkerdő, sétány kialakítása (3 db) Uniós forrás Dr. Molnár Gábor L4 Légszennyező anyagok kibocsátása (CO 2 emisszió) Környezetbarát közlekedési módok népszerűsítése Elektromos töltőállomás létesítése (2 db) Balatoni kerékpárút fejlesztése (3 településen) Bike-sharing rendszer fejlesztése (30 db kerékpár) Uniós forrás Dr. Molnár Gábor Bio2 Biodiverzitás Biológiai sokszínűség megőrzése Madárodúk, fészkelő ládák kihelyezése fajmegőrzés céljából (300 db) Uniós forrás Egerszegi Zita V2 Vízminőség Vízminőség védelem V3 Kir2 Vízgazdálkodás Környezettudatosság Vízszintszabáloyzás megvalósítása Külső kommunikációs és oktatási rendszer fejlesztése Partvédőművek tisztítása (80 km), illegális feltöltés megszüntetése és stégelbontás (1 db) Vízfolyások rendezése, karbantartása (30 km) Nádgazdálkodás megvalósítása, nádaratás vízminőség javítása céljából (100 ha) A Balaton 120cm-es új vízszint szabályozásához szükséges monitoring vizsgálatok elvégzése Környezetvédelmi témájú kiadványok készítése, tematikus rendezvények szervezése (6 db) Környezeti indikátorok gyűjtése, értékelése évente Uniós forrás Belső erőforrás Belső erőforrás KDT VIZIG, Dr. Molnár Gábor KDT VIZIG, Dr. Molnár Gábor Dr. Molnár Gábor, Egerszegi Zita 19

20 Környezeti teljesítménymutatók Az EMAS rendszer egyik legfontosabb célja a szervezet környezeti teljesítményének folyamatos javítása. A környezeti teljesítmény javítása gyakran a gazdasági hatékonyság növekedésével is együtt jár. A környezeti irányítási rendszer hatékonyságát, a szervezet tevékenységei által okozott szennyezőanyag kibocsátást és a nyersanyagok felhasználásának alakulását a legegyszerűbben az anyagáramok segítségével tudjuk lemérni. A bemutatott mérőszámok pontos számszerűsítésen (mérésen) alapulnak és az elmúlt hat évre ( ) vonatkoznak. 1. sz. táblázat: A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó anyag-, és energiaáram értékek az elmúlt évek összesített adatai alapján Megnevezés Mértékegység Munkatársak száma fő Víz m 3 /év Takarítószer liter/év környezetbarát liter/év nem környezetbarát liter/év Levegő Autó km/év Repülő km/év Vonat km/év Hajó km/év Busz km/év Üzemanyag liter/év Benzin liter/év Dízel liter/év Növény db benti db kinti fa db bokor db Energia Villamos energia kwh/év Földgáz m 3 /év Hulladék Papírlap db/év másoló papír db/év körny.barát másoló papír db/év Elemek db/év Tonerek db/év töltött db/év újrahasznosítható Festékpatronok db/év töltött db/év Papír törlő db/év Ásványvíz db/év műanyag db/év üveg db/év Nem környezetbarát irodaszer db/év Környezetbarát irodaszerek db/év Nem környezetbarát nyomtatvány db/év Környezetbarát nyomtatvány db/év

21 Villamos energia felhasználás Az irodai tevékenységekkel összefüggő villamos energia felhasználás az egyik legjelentősebb környezeti tényező. A villamos energia mérése az irodaépület külső falán található fogyasztásmérő alapján történik. 2. sz. táblázat: A Kft. villamos energia felhasználása (kwh) Év 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó 7. hó 8. hó 9. hó 10. hó 11. hó 12.hó Összesen kwh kwh kwh kwh kwh kwh 1. sz. ábra: A Kft. villamos energia felhasználása Az energiatakarékosságra és munkavédelemi szabályokra való tekintettel a Kft. már a évben kapcsolható elosztókat helyezett el minden egyes számítógéphez az áramtalanítás biztosítása érdekében Az 1. sz. ábra alapján megállapítható, hogy a és években a villamos energia felhasználás csökkent az előző évhez viszonyítva (14805 kwh), ami köszönhető az energia-takarékos monitorok használatának, a hétvégi felesleges fűtések csökkentésének, valamint a számítógépek negyedéves karbantartás során rendre beállított csökkentett energiafogyasztási üzemmódnak. Ezzel ellentétben ben nőtt a villamos energia használat ami a hideg télnek volt köszönhető, ami miatt hősugárzók kerültek beüzemelésre az irodák fűtésére az épület kevésbé jó hőszigetelése miatt. Mindezeket figyelembe véve, meg kell említeni, hogy még így is kevesebb volt az energia felhasználás a évi adatokhoz viszonyítva, amikor is a Kft. megszerezte az EMAS minősítést. A évben kis mértékben csökkent a villamos energia felhasználás az előző évihez képest, míg évben 9%-kal csökkent és 2013-ban további 4%-kal csökkent a villamos energia felhasználás annak ellenére, hogy a nyári időszakra tekintettel 3 db légkondicionáló berendezés került elhelyezésre az irodai épületben. Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. tájékoztatása alapján elmondható, hogy Siófok városban 103 kw az összes megtermelt megújuló energiaforrás (kizárólag napelemes rendszerek) által előállított teljesítmény. Az így megtermelt energia a város által elfogyasztott értékhez képest elenyésző %-ban, nem jelentős mértékű a villamos energia felhasználás tekintetében. 21

22 Földgáz felhasználás Az irodai tevékenységgel összefüggően jelentős környezeti tényező a hő-energia felhasználás (földgázfogyasztás formájában). A földgáz-fogyasztás mérése az irodaépület külső falán található mérőműszer alapján történik. 3. sz. táblázat: A Kft. földgáz-felhasználása (m 3 ) Év 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó 7. hó 8. hó 9. hó 10. hó 11. hó 12.hó Össz m m m m m m3 2. sz. ábra: A Kft. földgáz felhasználása (m 3 ) A 2. sz. ábrán nyomon követhető a Kft. földgáz-felhasználásának alakulása. A évi adatokat vizsgálva megállapítható, hogy kb. 100 m 3 -rel kevesebb földgáz került felhasználására a évihez képest (9886 m 3 ). Ezzel szemben 2009-ben kb. 110 m 3 -rel több földgáz került felhasználásra. A évben jelentősen megnövekedett a földgáz felhasználás, ami a hosszan tartó hideg télnek és az ebből fakadó jelentős fűtésnek volt köszönhető. Ezzel szemben a évben közel 20%-kal csökkent a földgáz felhasználás, ami az enyhe téli időjárással volt összefüggésben. A év őszén kazáncsere valósult meg a szervezet székházában, így a évben még további 4%-kal csökkent a földgáz felhasználás a hideg tél ellenére. Ezenkívül 2013-ban az enyhe tél eredményeképp további 9%-kal csökkent a földgáz felhasználás. 22

23 Vízfelhasználás A szociális jellegű vízfelhasználás és a hozzákapcsolódó szennyvíz-kibocsátás szintén a Kft. tevékenységeivel összefüggő környezeti tényezők közé tartozik. A Kft. vízfelhasználásának mérése a vízóra állás mérőműszer segítségével történik. A keletkezett kommunális szennyvíz a felhasznált víz mennyiségétől függ. 4. sz. táblázat: A Kft. vízfelhasználása (m 3 ) Év 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó 7. hó 8. hó 9. hó 10. hó 11. hó 12. hó Össz ,5 8,5 8,5 8, ,4 166,4 m , ,5 219 m m m m m ban a 2., 3., és 4. hónapokban nem történt vízóra leolvasás, csak becslés a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatok alapján (Thermofok Kft.). A leolvasott értékekből látszik, hogy az 1 hóban feltüntetett 21 m 3 t és a 9 hónapban beírt, állással nem alátámasztott 12 m 3 -ert kell szétosztani arányosan, összesen 33 m 3 -t az első négy hónapra. Ezenkívül a decemberi hónapra nem állt rendelkezésre adat, ezért az év több hónapjának átlaga került beépítésre. A évben a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatok alapján megállapítható, hogy májusban és decemberben nem történt vízóra leolvasás, azonban a mérőóra állás különbsége 43 m 3 -nek adódott, ezért ez az érték került beépítésre a májusi és decemberi hónapokra (21,5 21,5 m 3 ). 3. sz. ábra: A Kft. vízfelhasználása (m 3 ) A 3. sz. ábra alapján megállapítható, hogy 2008-ban a Kft. vízfelhasználása lecsökkent az előző évi felhasznált mennyiséghez viszonyítva (281 m 3 ). Mindez annak köszönhető, hogy a képzések során külön hangsúly lett fektetve a takarékos vízfelhasználás megvalósítására. A évben ezzel szemben nőtt a vízfelhasználás, ami annak köszönhető, hogy a Kft. drasztikusan lecsökkentette a palackos ásványvíz beszerzést amiért is a munkatársak a csapvizet fogyasztották. Továbbá csőtörés keletkezett a rendszerben, amit a szolgáltató csak a évben tudott megszüntetni, folyamatos volt a víz szivárgás az őszi és téli hónapokban. A és nagyobb mértékben (35 %-kal) években csökkent az ivóvíz felhasználás az elmúlt évi adatokhoz viszonyítva. Ezzel szemben egy csőtörés következtében a évben magas volt a vízfelhasználás kétszerese az előző évi értékhez viszonyítva. A évben 6%-kal csökkent a vízfelhasználás. 23