2015. ÉVI FRISSÍTETT KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT.

Átírás

1 2015. ÉVI FRISSÍTETT KÖRNYEZETVÉDELMI NYILATKOZAT BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT.

2 ADATLAP SZERVEZET BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. CÍM HIVATALOS HONLAP 8600 SIÓFOK, BATTHYÁNY U hu ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ DR. MOLNÁR GÁBOR ALKALMAZOTTAK SZÁMA: 22 EMAS MUNKACSOPORT VEZETŐ EMAS KOORDINÁTOR EMAS KOORDINÁTOR EGYÉB ADATOK EGERSZEGI ZITA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMIGAZGATÓ BALINÉ BERLINGER ILDIKÓ TITKÁRNŐ MAGYARFALVI ATTILA KÖRNYEZETVÉDELMI ASSZISZTENS TEVÉKENYSÉG NACE KÓD REGISZTRÁCIÓS SZÁM HU HITELESÍTÉS IDEJE KÖVETKEZŐ FELÜLVIZSGÁLAT IDEJE TELEFONSZÁM: 84/ TELEFONSZÁM: 84/ TELEFONSZÁM: 84/ KOORDINÁLT REGIONÁLIS FEJLESZTÉS HITELESÍTŐ FERJANCSIK ZSOMBOR AKKREDITÁLÁSI SZÁMA AKKREDITÁLÁSI TERÜLET HU-V- 0003/2014 O84 2

3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 4 Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft Feladata... 5 Tevékenységei... 5 Általános adatok... 7 Környezeti Irányítási Rendszer... 8 A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Környezeti Politikája... 8 Képzés... 9 Kommunikáció... 9 Környezeti tényezők és hatások elemzése Irodai tevékenységek és azok hatásai Nem irodai tevékenységek és azok hatásai Tervezett közvetlen célok, programok teljesülése Tervezett közvetett célok, programok teljesülése Környezeti teljesítménymutatók Villamos energia felhasználás Földgáz felhasználás Vízfelhasználás Gépjármű használat (üzemanyag felhasználás) Hulladékgazdálkodás Fajlagos mutatók Alapmutatók EMAS III. alapján Kapcsolat A KÖRNYEZETVÉDELMI HITELESÍTŐ NYILATKOZATA A HITELESÍTÉSRŐL ÉS AZ ÉRVÉNYESÍTÉSRŐL

4 Előszó A környezet védelmét egyre erőteljesebben hangsúlyozó szemléletmód alapvető oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. Ahogy Európa más területein, úgy a Balaton Régióban is tetten érhetőek bizonyos kedvezőtlen környezeti folyamatok, amelyek mögött általában a gazdasági-társadalmi-természeti egyensúly rövid távú gondolkodás miatti eltolódása áll. Ezzel párhuzamosan a régióban megjelent a felelősségteljes szemlélet, amely megfelelő szakértelemmel és forrásokkal párosítva képes a fenntarthatóság érvényesítésére. Ezt az utóbbi másfél évtizedben több eredmény is igazolta. A Balaton érzékeny környezeti rendszerében fontos a fejlesztések összehangolására, nyomon követésére képes fenntarthatósági térségi menedzsmenti és tervezési tevékenység kialakítása, amelyet a környezeti irányítási rendszerek megvalósítása tud szolgálni. A környezeti irányítási rendszerek kialakítása helyi közigazgatási egységeknél hozzájárul a települések környezeti minőségének javításához, a fenntartható fejlődés megvalósításához azáltal, hogy a már meglévő rendszerek, mint az EMAS (Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere - Eco- Management and Audit Scheme) szabvány által alkalmazott szerkezetet alakít ki. A környezetvédelmi vezetési rendszerek által megkövetelt nyíltság a külső és belső kommunikáció csatornáin keresztül javítja a térség és a vele kapcsolatban álló csoportok, szervezetek (pl. beszállítók, vevők, zöld szervezetek, lakosság, szakmai szervezetek) viszonyát. Mindezeket felismerve került kiépítésre a Környezeti Irányítási Rendszer a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-nél, mint az első magyarországi regionális fejlesztési ügynökségnél. Az EMAS-rendszer eredményes bevezetésével célunk, hogy példát mutassunk a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben működő önkormányzatok, intézmények, egyéb irodák részére a rendszerszemléletű környezetvédelem megvalósításában. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága a környezetvédelmi teljesítménye alapján a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft-t a Közigazgatási intézmény kategóriában elismerő EU EMAS Award magyarországi tagországi díjban részesítette 2008., és években. Dr. Molnár Gábor ügyvezető igazgató 4

5 Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Feladata A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. jogelőd szervezetét 2000 januárjában alapította a Balaton Fejlesztési Tanács (a továbbiakban BFT). A megalakításának célja, hogy munkájával tevékenyen hozzájáruljon ahhoz, hogy A Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira épülő európai szinten igényes, vonzó lakó, és munkakörnyezetet kínáló térség legyen! A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. szerepe a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet szereplőinek összefogásával a térség komplex fejlesztési folyamatának irányítása, koordinálása, operatív feladatainak ellátása a térség fejlesztési koncepciója, fejlesztési tervei alapján. A Kft. feladata a Balaton térségének fejlődését elősegítő, a BFT tevékenységi köréhez kapcsolódó szakmai, operatív feladatok ellátása. A Kft. székhelye Siófokon található, jelenleg 22 fő az alkalmazottak, munkatársak száma. Tevékenységei Programozás, koordináció Az Ügynökség alaptevékenységei közé tartozik a BKÜ Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciójából adódó feladatok és azok időarányos végrehajtásának előkészítése a Tanács számára, valamint a Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programjának megvalósításában való közreműködés. A Kft. ellátja a Balaton Régiót érintő programozási folyamathoz tartozó feladatokat, így korábban részt vett az Előzetes Regionális Fejlesztési Program (Phare Tükörrégiós Program) tervezésében és lebonyolításában, majd a , és a , európai uniós tervezési intervallumok esetében a BKÜ-re ható fejlesztési tervek kialakításában, valamint a 2020-ig szóló Balaton Hosszútávú Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában is. Az Ügynökség tevékenységében döntő szerepet játszik a régió szervezetei közötti eredményes együttműködés erősítése, a Balatonnal kapcsolatos kutatási és szakágazati programok koordinálásában való részvétel, a kapcsolattartás, egyeztetés a területileg illetékes regionális szervezetekkel, megyékkel, térségekkel és önkormányzatokkal. A fejlesztési dokumentumok készítése mellett az Ügynökség folyamatosan végzi a Koncepció, stratégia, tervek megvalósulásának vizsgálatát, monitoringját. Pályázat- és projektmenedzsment A Balatoni Integrációs Kft. fontos tevékenysége a központi költségvetés által a Balaton-térség fejlesztésére fordított fejlesztési források felhasználásának menedzselése a Tanács döntése alapján. A források felhasználásának főbb területei: a tó vízvédelme, a régió turizmusának fejlesztése, a közbiztonság erősítése, infrastrukturális fejlesztések támogatása. A Kft. e menedzselési tevékenység keretében pályázati felhívásokat készít elő, elvégzi a pályázatok lebonyolítását (kiírás, megjelentetés, folyamatos tanácsadás és információszolgáltatás, pályázatok befogadása, hiánypótlási eljárás lefolytatása, döntésre előkészítés, tájékoztatás a támogatási döntésről). A Kft. végzi továbbá a nyertes pályázókkal a szerződések megkötését, a projekt rész-, illetve végelszámolásainak pénzügyi felülvizsgálatát, valamint éves terv alapján a megvalósított fejlesztések helyszíni ellenőrzését. Projektfejlesztés, projektmenedzsement A rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásának feladatai mellett a Balatoni Integrációs Kft. legalább olyan fontos feladatának tartja az új projektötletek megszületésének elősegítését, a meglévő projektkezdeményezések felkutatását és pályázati dokumentummá fejlesztését. Ezen tevékenység keretében a Kft. elvégzi a térség szereplői által megvalósításra kerülő turisztikai, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi, településfejlesztési projektek előkészítését, megvalósíthatóságuk vizsgálatát, forrás biztosításhoz szükséges feladatokat (pályázatírás), és segíti végrehajtásukat a projektmenedzsment tevékenység elvégzésével. 5

6 Kutatás Az Ügynökség óta folytat tervszerű, elsősorban területfejlesztési célokat szolgáló, gazdaság- és társadalomtudományi kutatásokat. E munka a Kft. Társadalomtudományi Kutatócsoportjában folyik balatonfüredi központtal. A csoport munkáját a közgazdaságtan, a szociológia, a regionális tudományok képviselőit reprezentáló tudományos tanácsadó testület segíti. A természeti-környezeti értékek fenntarthatósága mellett a műhely feladatának tekinti a régió népességmegtartó erejének, a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet helyi társadalma különös szociológiai minőségének megőrzését, esetleges javulását elősegítő területpolitika tudományos eszközökkel történő támogatását. E program eredményeképpen számos kutatási projekt zárótanulmánya készült el. Vállalkozási tevékenység A Kft. térségi szereplőket segítő tevékenységének másik fő csoportját a települési és térségi fejlesztési, illetve környezetvédelmi programok készítése, tervezése jelenti. E munkát jelenleg a Kft. siófoki székhelyén működő műszaki és közgazdasági szakterületek képviselőiből álló tervezői-programozói csoport végzi. A vállalkozási tevékenységhez tartozik a vállalkozási szerződések keretében végzett pályázatírói és projektmenedzselési tevékenység is, amely során főként balatoni önkormányzatokkal, vállalkozásokkal, non-profit szervezetekkel működünk együtt fejlesztési források igénylésében, felhasználásában. A vállalkozási tevékenységből származó bevételt - non-profit kft. lévén közhasznú tevékenységeink finanszírozására fordítjuk. Kommunikáció és know-how-transzfer A Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. munkájáról folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt, élve a regionális, illetve országos média által kínált lehetőségekkel. A Kft. munkatársai rendszeresen vesznek részt világszerte megrendezett tudományos tanácskozásokon, s itt szerzett, a térség fejlesztésének érdekében hasznosítható ismereteiket és tapasztalataikat, valamint a régiófejlesztés legfrissebb eredményeit az általuk szervezett regionális workshopokon/képzéseken/tréningeken és konferenciákon osztják meg a térség gazdasági és tudományos életének szereplőivel. A szervezet egyik legfontosabb kommunikációs eszköze az a regionális internetes portál, amely lehetőséget nyújt a régió lakóinak, hogy megismerjék a Kft. és a Tanács munkáját, a futó regionális projekteket, a kiírt pályázatokat és azok állását. A portál a címen érhető el. Nemzetközi projektek A Balatoni Integrációs Kft. a Balaton Régió fejlesztése, valamint az együttműködések hatékonyabbá tétele érdekében számos nemzetközi projektben vesz részt. A Kft. célja a Balaton természeti értékeinek megóvása, az idegenforgalom fellendítése, valamint a fenntartható városfejlesztés megvalósítása a térségben. 6

7 A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft évi aktualizált szervezeti felépítése: Ügyvezető igazgató Belső ellenőr Jogtanácsos Gazdasági igazgató Pénzügyi, számviteli csoport - számviteli vezető - számviteli előadók Pályázatkezelő csoport - pályázati csoportvezető - pályázati referens Társadalomtudományi kutató csoport* - Kutatás-vezető - kutatók - asszisztensek Tervezői/ Programozási csoport - környezetvéd. programigazgató - projekt menedzserek - környezetvéd. asszisztens - területi referens Titkárság - irodavezető - titkár Kiemelt programok menedzselését végző munkacsoport *A társadalom-tudományi kutatócsoport Balatonfüreden működik. Zöld kiemelés jelzi az EMAS munkacsoport tagjait. Általános adatok Megnevezés Egység Munkatársi létszám fő Bevétel ) eft Kiadás eft Alapterület 437,07 437,07 437,07 437,07 437,07 437,07 m 2 7

8 Környezeti Irányítási Rendszer A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. környezeti teljesítményének folyamatos javítása érdekében az Európai Parlament és Tanács 761/2001/EK majd azt módosító 1221/2009/EK rendeletén (továbbiakban: Rendelet) alapuló EMAS (Eco-Management and Audit Scheme = A szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről) környezeti irányítási rendszerét vezette be. A rendszer alkalmazási területe a Kft. siófoki székhelye (Batthyány u. 1.). A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Környezeti Politikája A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. környezeti politikában foglalta össze hosszú távú környezeti céljait, programjait. A környezeti politika a szervezet környezetirányítási rendszere működésének alapdokumentuma. A környezeti politikát az ügyvezető igazgató aláírásával hitelesítette. A politika nyilvánosságra hozatala mind a szervezeten belül és a külső érdekelt szervezetek irányába megtörtént. 8

9 Környezeti irányítási szervezet A környezeti irányítási rendszer (KIR) működésének hatékonysága jelentős mértékben függ a szervezeten belül kialakult elkötelezettségtől. Az operatív működést az EMAS munkacsoport vezető fogja össze. Feladatkörében koordinálja és irányítja a szervezeti egység környezetvédelmi törekvéseit, felel az irányítási rendszer alapelemeinek karbantartásáért, aktualizálásáért, kapcsolatot tart az ügyvezető igazgatóval. Az EMAS munkacsoport vezető feladatköre a munkaköri leírásában rögzítésre került. Az EMAS munkacsoport vezetőt munkájában két munkacsoporttag támogatja: EMAS koordinátorok. Feladatuk a tényleges operatív feladatok elvégzése, továbbá felelősök a stratégiai elvek gyakorlatba történő átültetéséért, feladatkörük munkaköri leírásukban rögzítésre került. Képzés A szervezeten belül a környezeti tudatformálás, környezettudatos magatartás kialakítása egy további tényező a környezeti irányítási rendszer hatékony működéshez. Csak akkor várható el a munkatársak támogatása, ha ismereteik bővülnek a környezeti irányítási rendszer elveivel kapcsolatban. Ezt a célt szolgálja a környezeti célú oktatás. A környezeti irányítási rendszer bevezetésekor a munkatársak közös képzésére került sor. Ezenkívül minden egyes új munkatárs vagy gyakornok belépését követően környezetvédelmi képzésben részesül. Továbbá fontosnak tartjuk, hogy minden munkatársunk részt vegyen az általunk tartott környezetvédelmi rendezvényeken/tréningeken, amennyiben ideje engedi. A környezeti rendezvényeinket/képzéseinket a munkaértekezleteken ismerteti az EMAS munkacsoport vezető miután azok elfogadásra kerültek, és a szükséges ismeretekkel ellátja a munkatársakat. Kommunikáció A munkatársak bevonása a KIR-be a különböző eszközök rendszeres és mindenkire kiterjedő használata során történik, pl. ökotérképezések alkalmával, kérdőívek alkalmazásával, és megbeszélések segítségével. Környezeti céljaink és programjaink nyilvánosak, ezeket megjelentetjük a honlapunkon. A környezeti nyilatkozat megjelentetése évente történik elektronikus formában. A nyilatkozatot közzé tesszük a honlapunkon is. A külső és belső kommunikációért az EMAS munkacsoport tagjai a felelősek (pl. információkérés, külső kapcsolattartás, adatszolgáltatások). 9

10 Környezeti tényezők és hatások elemzése A környezeti irányítási rendszer kiépítésének legfontosabb lépése a környezeti tényezők és hatások elemzése. Segítségével képet lehet kapni a szervezet összes olyan folyamatáról, tevékenységéről, amely valamilyen módon (akár pozitívan, akár negatívan) kihatással lehet az őt körülvevő környezetre. A környezeti tényezők beazonosítását környezeti elemenként végeztük részben az ökotérképezés módszerével, részben tevékenységeink hatásainak értékelésével. Az ökotérképezés során feltárt környezeti problémákat prioritási sorrendbe állítottuk a következő szempontok alapján: megvalósíthatóság, környezeti haszon, gazdasági haszon. Ezenkívül a környezeti tényezőket egy mátrixban értékeltük a következő szempontok alapján: Anyag-energiaáram Jogszabályi megfelelés Környezeti hatások Aktuális gyakorlat a szervezetnél Dolgozói vélemény Az eredmény alapján a tényezőket sorrendbe állítottuk és a jelentőseket jelöltük. Az Ökotérképezés szemléletes, egyszerű és gyakorlatias eszköz a szervezet környezeti teljesítményének felmérésére és javítására. Segíti a környezeti adatok egyszerű, szisztematikus gyűjtését, tudatformáló hatású a dolgozók részére és gyakorlati kommunikációs technikaként is felfogható. Az időközönként elvégzett Ökotérképezéssel a szervezet környezeti teljesítményének alakulása is nyomon követhető. Az Ökotérképezés elvégzése során a telephely alaprajza segítségével, helyszíni bejárás során tártuk fel a levegő-, víz és talajszennyezés, a hulladékok, kockázatok és energiafelhasználás problémáit és megoldási lehetőségeit. Az Ökotérképezés eredménye egy intézkedési lista lett a felmerült problémákkal és a javasolt intézkedésekkel, amelyeket a várható gazdasági és környezeti haszon, illetve a megvalósíthatóság szerint rangsoroltunk. Irodai tevékenységek és azok hatásai Az irodai tevékenységeket és az azokkal összefüggő hatásokat a korábban bemutatott ökotérképezés módszerével elemeztük. Az irodai tevékenységek a következők: Irodai berendezések használata, karbantartása Irodai eszközök beszerzése Rendezvények szervezése Pályázati rendszer működtetése Tervezési tevékenység (tanulmányok, kutatások) Kiadványok szerkesztése Postai küldemények rendszerezése Utazások (belföldi, külföldi utazások) Az irodai munkával összefüggő jelentősebb környezeti tényezők: Villamosenergia-felhasználás Hőenergia felhasználás (gázfogyasztás) Papír, mint anyag felhasználás Papír hulladék keletkezése Irodai veszélyes hulladék keletkezése Üzemanyag erőforrás felhasználás (gépjármű-használat) Utazások légszennyező anyag kibocsátása Kommunális hulladék keletkezése Szociális vízfelhasználás Szennyvíz kibocsátás 10

11 Nem irodai tevékenységek és azok hatásai A Kft. tevékenységei közül kiemelkedően fontos egyrészt a központi költségvetés által a Balaton-térség fejlesztésére fordított fejlesztési források, pályázati alapok felhasználásának menedzselése a BFT, valamint bíráló bizottságok döntése alapján, másrészt a nemzetközi források igénybevételére készülő projektek kidolgozása, megvalósítása. A fejlesztési forrásokhoz kapcsolódó pályázati kiírások tématerületei elsősorban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet környezet állapotának javítását, a tó vízminőségének védelmét és a turizmus fejlesztését szolgálják. A források felhasználásának közvetett hatásai az üdülőkörzet településeinek területén jelentkeznek, amelyek a következők: Szennyvízcsatorna hálózat kialakítása, egyedi szennyvíztisztító berendezések alkalmazása Csapadékvíz-elvezető rendszer kialakítása, jó karba helyezése Településkép javítás (településrendezési tervek kidolgozásának támogatása, zöldfelület növelés, virágosítása, fásítás, műemlékek környezetének rendben tartása) Parti sétányok kialakítása, parkosítás, parlagfű mentesítés Vízminőségvédelmi célú mederkotrás Gyűjtőút-hálózat fejlesztés Kerékpárút kialakítás, kerékpárút környezetének rendben tartása Szúnyogirtás, gyapjas lepke elleni védelem Strandok higiéniás állapotának javítása A jövőbeni pályázati kiírásokat tekintve elsősorban a térség környezeti fenntarthatóságát szolgáló témakörökben tervezünk felhívást közzé tenni. Továbbá a pályázati csomag összeállításánál az elektronikus formát részesítjük előnyben a korábbi évek tapasztalataiból tanulva (kisebb mennyiségű másolati példányok bekérése a cél). A évi fejlesztési források felhasználása A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által a évre biztosított fejlesztési forrás az alábbi területeken került felhasználásra pályázati úton vagy egyedi döntés alapján: I. Vízparti területek fejlesztése II. Közbiztonság-vízbiztonság fejlesztése Vízbiztonságért, közbiztonságért felelős szervezetek turisztikai többletfeladatainak támogatása Balatoni Monitoring Rendszer fejlesztése III. Balatoni rendezvények támogatása Megnevezés BFT támogatás (Ft) Pályázatok száma (db) Fejlesztési forrás arány (%) Vízparti területek fejlesztése Közbiztonság-vízbiztonság fejlesztése 44 Kiemelt rendezvények támogatása 50 Összesen A pályázatokat az erre a célra kifejlesztett elektronikus feltöltő rendszeren keresztül kellett a pályázóknak benyújtaniuk, hogy a postázással ne teljen az idő, és hogy kevesebb legyen a papírfelhasználás. 1821/2015. (XI.12.) Korm. határozat A Balaton Területfejlesztési Koncepció ( ) és a Balaton Területfejlesztési Stratégiai Program elfogadásáról, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a as uniós és hazai forrásokból megvalósuló beruházásokról szóló 1821/2015 (XI. 12.) határozatában a Kormány elfogadta a Balaton térségének komplex fejlesztését, amelyben vízminőség és biztonság, valamint közlekedés stratégiai fejlesztési irányok nevesítésre kerültek. 11

12 Az elmúlt évek jelenségei, tapasztalata alapján (alacsonyabb területek elöntése, belvíz, partvédőművek megrongálódása, szeles időben a tó kiöntése, stb) szükségessé teszi a parti területek esetében a balatoni árvíz elleni védekezés megoldását, a szükséges fejlesztések, beruházások megvalósítását. A vizek ökológiai állapota romlásának megelőzése, illetve javítása érdekében a vízvédelmi területek rendszerének bővítésére, kiegészítésére van szükség: belvízérzékeny, valamint ún. partmenti vízvédelmi puffersáv kijelölésével, ami a lebegőanyag kiszűrésével és kiülepítésével, a növényi tápanyagok felvételével, illetve feldolgozásával ezt a folyamatot fékezi. A szélsőséges balatoni vízállások, továbbá a biológiai - ökológiai hatások és szennyezések kezelése úgy történhet eredményesen, ha a magas vízállás által okozott, a vizek minőségére, a környezetre, a kulturális örökségre, a gazdasági tevékenységre és az infrastruktúrára gyakorolt hatások megoldásra találnak. A Balaton térsége az egyedülálló természetes környezetben, az egészséget és a fenntarthatóságot kiemelten kezelő, a környezetkímélő technológiák alkalmazásának (pl. energiafelhasználás, közlekedés, ingatlanfejlesztés) széles körű elterjedését támogató és ennek következtében lakói és vendégei számára magas minőségű környezetet biztosító térséggé kíván válni. A fejlesztési dokumentumok ezért kiemelten kezelendő feladatként határozzák meg a fenntartható, környezetbarát életmód feltételeit erősítő környezetvédelmi, energetikai és közlekedési célú beruházások megvalósítását. Ennek egyik fontos eleme a nulla emissziós régió felé történő elmozdulás, amely nem valósítható meg a térség társadalmi, gazdasági szereplőinek környezettudatossá válása nélkül. 1821/2015. (XI.12.) Korm. határozat 1. melléklete (részlet) Vízminőség és biztonság Balaton vízminőségi állapotát befolyásoló külső terhelések, szennyezések csökkentése, a tó jó állapotának biztosításához szükséges intézkedések megvalósítása Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítása Sió-csatorna felújítása természetvédelmi célú beavatkozások, meder-rehabilitáció, Sió-zsilip rekonstrukció Balatoni Szennyvízkezelési Program megvalósítása Egységes megfigyelő-, tájékoztatási és döntéstámogató rendszer fejlesztése VKI-hoz kapcsolódóan Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése a Balaton régió területén A balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, vízhasználatának javítása, a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával Gazdasági társaságok és önkormányzatok energia előállító erőműveinek támogatása Közfeladatot ellátó egyházi, alapítványi és nonprofit társaságok energiahatékonysági fejlesztései Állami szervezetek energetikai fejlesztései Támogatási igény: 59,2 Mrd Ft Közlekedés Szántód Kőröshegy Balatonszentgyörgy vasút vonalszakasz felújítása 36-os Fonyód Kaposvár vasútvonal állapotjavítása (része az előző projektnek) 710. sz. út (leendő M8 autópálya) Balatonkenese M7 közötti elmaradt kb. 3 km pályaszakasz megépítése, autópálya csomóponttal Balatoni közlekedési rendszer összehangolása Vasútállomások rekonstrukciója Badacsony és Fonyód közötti kompjárat Elektromos közlekedés (elektromos autóbuszok darab (Balatonfüred, Siófok, Keszthely), elektromos hajtású hajók és egyéb közlekedési eszközök, elektromos autó, hajó és kerékpár töltőhálózat kiépítése) Elektromos vasúti kör kiépítése és központi forgalomirányítás megvalósítása a Balaton körül Támogatási igény: 95,5 Mrd Ft 12

13 1821/2015. (XI.12.) Korm. határozat 2. melléklete (részlet) 71. számú főút Keszthely déli elkerülő út új 76. számú bekötés (Fenékpuszta) megépítése és a Balatonszentgyörgy elkerülő szakaszok (M7 csomóponttal) tervezése Hévíz-Balaton Airport és a kapcsolódó sármellék-zalavári iparterületek fejlesztése Bahart Zrt. kikötő fejlesztések Bahart Zrt. hajópark fejlesztések e-kerékpár Támogatási igény: 24,5 Mrd Ft november 13. Frankfurt Magas színvonalú konferencia az EMAS jegyében (közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer) Az Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerének 20 éves évfordulója alkalmából, az új Európai Központi Bank (EKB) adott helyet egy nemzetközi konferenciának Frankfurtban (Main) november 13-án (2015). Pénteken, több mint 200 az EMAS rendszer szerint nyilvántartásban levő szervezet szakembere gyűlt össze az EKB új, fenntartható, környezetbarát technológiákat alkalmazó épületében, hogy megünnepelje a 20 éves prémium környezetvédelmi irányítási rendszer bevezetését (EMAS). Míg a legtöbb résztvevő Uniós tagállamból érkezett, voltak távol-keleti országból érkezett vendégek is, elsősorban Kínából. Az EKB alelnöke Vítor Constâncio jelenlétében 17 szervezet, akik a hazájukban elsők között regisztráltak az EMAS rendszerben, elismerésben részesültek a folyamatos környezeti fejlesztésük terén tanúsított kiemelkedő elkötelezettségük révén. Magyarország részéről a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért részesült ilyen elismerésben. Délután a konferencia résztvevői 3 szekcióülésen vehettek részt, ahol az EMAS rendszer bevezetéséből származó előnyök megvitatására, bemutatására került sor a következő témákban: a környezetvédelmi vezetési rendszer szerepe a körkörös gazdaságban, előnyök és kihívások a magánszféra területén; EMAS egy eszköz a települések, térségek zöldebb, jobb működése (smart city) érdekében; az állami szervek kulcsfontosságú szerepe a rendszerszemléletű környezetvédelem előmozdítása terén. A megbeszélések megerősítették, hogy az EMAS képes arra, hogy jelentős hozzájárulást biztosítson a körkörös gazdaság megvalósításában és támogassa a térségeket és településeket, valamint jelentős példát mutasson a környezetvédelem és az innováció terén. Azt is kimutatták, milyen kulcsszerepe van a politikai támogatásnak abban, hogy segítse az EMAS rendszer a fenntarthatóság előmozdítását a magán- és állami szervezetek működése során. A Balaton érzékeny környezeti rendszerében fontos a fejlesztések összehangolása. Felelősen gondolkodva a negatív környezeti hatások csökkentése. Az elérni kívánt jó környezeti állapot érdekében végzendő tevékenységeket tervezetten és ellenőrzött módon kell végrehajtani. Ennek egy átfogó megoldási módja a környezetvédelmi vezetési rendszer alkalmazása. A környezetvédelmi vezetési rendszer kialakítása helyi közigazgatási egységeknél hozzájárul a települések, egy adott térség környezeti minőségének javításához, a fenntartható fejlődés megvalósításához. A Nonprofit Kft. képviselője meghívást kapott a november 13-án Frankfurtban, az Európai Központi Bankban szervezett konferenciára, hogy a nemzetközi nagyközönség előtt mutassa be a szervezet környezetvédelem területén elért eredményeit. Ezenkívül a Kft. jelentős nem irodai tevékenységeihez tartozik a különböző rendezvények, képzések, tréningek szervezése az üdülőkörzet különböző területein. Ahhoz, hogy a Balaton Régióban a környezettudatos szemlélet, magatartás kialakuljon és összekapcsolódjanak a társadalmi-gazdasági érdekek, a természeti környezet megőrzése és fenntarthatósága során, elengedhetetlenül szükséges a térség szereplőinek összefogása, együttműködése. A térségi szintű együttműködések ösztönzésére a Kft. képzéseket, tréningeket szervez a régió környezetvédelmében és a területfejlesztésben érdekelt szervezetei számára. Partnereink között állami-, oktatási intézmények, gazdasági társaságok, magánszektor (lakosság), kistérségi-, önkormányzati projekt menedzserek, valamint a civil, társadalmi szervezetek képviselői szerepelnek. 13

14 A rendezvényszervezés a tudatformálás mellett sajnos más környezeti hatásokkal is együtt jár, amelyek a következők: Nagyobb mértékű papírfelhasználás az irodai tevékenység során (rendezvénymappa, előadások fénymásolása, meghívók postázása) Energia-felhasználás bérelt ingatlanokban (villamos-, hőenergia) Utazás légszennyező anyag kibocsátás, és üzemanyag-felhasználás Kommunális hulladék keletkezése A rendezvényszervezésnél célunk megfelelő helyszín kiválasztása, amelyek tömegközlekedési eszközökkel könnyen megközelíthetőek, illetve utazásszervezéssel igyekszünk csökkenteni a gépjárműhasználat okozta légszennyezést (bérelt autóbuszos személyszállítás terepbejárás során vagy személyautó használat összehangolása a résztvevők szállítását illetően). A papír-felhasználás csökkentése érdekében gyakorlattá vált a meghívók elektronikus úton történő küldése. A évben kifizetésre került Balaton térséget érintő projektek, pályázatok jellemző adatai Operatív Stratégiai cél Konstrukció megnevezése Program DDOP KDOP KEOP KÖZOP NYDOP Kifizetés 2015-ben 5 Elérhetőség javítása és környezetfejlesztés 1 Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 1 Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése Fenntartható településfejlesztés 1 Település (al)központok kialakítása és értékmegőrző a Közép-Dunántúlon rehabilitációja Környezeti- és közlekedési infrastruktúra fejlesztés 1 Egészséges tiszta települések 2 Vizeink jó kezelése 3 Természeti értékeink jó kezelése 4 Megújuló energiaforrásfelhasználás növelése 5 Hatékony energia-felhasználás 6 Fenntartható Életmód és Fogyasztás 7 Projekt Előkészítés Prioritás 2 Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása 3 Térségi elérhetőség javítása 3 Városfejlesztés 4 Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra 1 Környezeti értékek védelme, környezet-biztonság növelése Az elérhetőség fejlesztése Hulladékgazdálkodás Szennyvízkezelés Ivóvízminőség javítás Komplex vízgyűjtő fejlesztés Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése Védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Élőhelykezeléshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés Megújuló energia alapú hő- és villamosenergia-termelés Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból Távhő-szektor energetikai fejlesztése Épületenergetikai konstrukciók Központi költségvetési szervek energetikai fejlesztései Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Egészséges tiszta települések stratégia és előkészítés Az ország és régióközpntok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása Közúthálózat fejlesztése Előkészítési konstrukció Térségi elérhetőség javítása Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Összesen

15 Tervezett közvetlen célok, programok teljesülése Ssz. Tényező Cél Program Megvalósulás december 31-ig Határidő Költség Felelős V1 Vízszennyező anyagok kibocsátása (liter) Környezetbarát szerek használata, ahol lehetséges Környezetbarát tisztítószer beszerzése koncentrátumként nagy kiszerelésben 2015-ben 92%-ban környezetbarát tisztítószer került felhasználásra Ft / félévente Egerszegi Zita L1 Légszennyező anyagok kibocsátása (NO x emisszió) Környezetbarát autók használata Szolgálati autók cseréje környezetbarát üzemeltetésűre (2 db) évben nem releváns Belső erőforrás Dr. Molnár Gábor L2 E1 Légszennyező anyagok kibocsátása (CO 2 emisszió) Villamos energia felhasználás (kwh) 1000 km-en belüli távolságra autó vagy vonat / busz használat több résztvevő utazása esetén Energia felhasználás csökkentése (6%-kal) Repülővel megtett távolság csökkentés (CO 2 emisszió 10%-os csökkentése), hosszabb repülő utak kiváltása telekommunikációs eszközök alkalmazásával (pl. telefon/videó/web-meeting LCD monitorok és/vagy laptopok beszerzése, CRT monitorok cseréje évben 85%-kal csökkent a repülővel megtett távolság az előző évihez képest évben 1 db számítógép került beszerzésre Belső erőforrás Egerszegi Zita Ft Baliné Berlinger Ildikó E2 Villamos energia felhasználás (kwh) E3 Földgáz felhasználás (m 3 ) Energia felhasználás csökkentése (6%-kal) Földgáz felhasználás csökkentése (6%-kal) Munkatársak képzése, tudatformálás az energiatakarékossággal kapcsolatban, hírlevél szerkesztése Fűtési rendszer korszerűsítési lehetőségeinek felülvizsgálata energetikai tanúsítvány készítése az épületről nyílászárók cseréje, szigetelés megvalósítása irodai fűtés szabályozás optimalizálása épület felázásának megszűntetése évben 1 %-kal nőtt a villamos energia fogyasztás. Belső szakmai egyeztetés során meghatározásra kerültek a hírlevél témakörei évben 7%-kal emelkedett a földgáz felhasználás Belső erőforrás Kuborczik Barbara Belső erőforrás Dr. Molnár Gábor 15

16 Ssz. Tényező Cél Program Megvalósulás december 31-ig Határidő Költség Felelős E4 Villamos energia és földgáz felhasználás H1 Nyersanyag felhasználás (%) H2 Nyersanyag előállítás (%) Kir1 Bio1 Környezettudatosság Biodiverzitás Energia és földgáz fogyasztás monitoring Festékhasználat és a papírhasználat csökkentése (15 %-kal) nyomtatások során Ökocimkével rendelkező termékek beszerzésének előnyben részesítése Belső kommunikációs és oktatási rendszer fejlesztése Biológiai sokszínűség megőrzése Villamos energia fogyasztás és földgázfogyasztás nyomon követése érdekében folyamatos mérőóra állás rögzítése, a gázkészülékek szakemberrel történő átvizsgálása és tisztíttatása évente figyelemfelhívó feliratok alkalmazása a villamos energia és földgáz fogyasztás csökkentése érdekében Elektronikus rendszerek alkalmazása a kevesebb papír és festékhasználat érdekében: elektronikus pályáztatási és elszámolási rendszer működtetése elektronikus, on-line könyvelési rendszer alkalmazása Környezetbarát papírból és festékkel készült kiadványok rendelésének megvalósítása 90%- ban Belső oktatási rendszer és kommunikációs rendszer hatékonyságának növelése üzemanyag takarékos gépjármű-használati módok és technikák ismertetése, vezetéstechnikai tréning (4 fő) irodai lomtalanítás évente 1- szer Madárbarát munkahely program megvalósítása Minden hónapban rögzítésre került a mérőóra állás, továbbá megvalósult a gázkészülékek szakemberrel történő átvizsgálása évben 33%-kal csökkent a papír felhasználás, az elektromos pályáztatási rendszer bevezetése már évben megvalósult évben 68%-ban készültek környezetbarát papírból kiadványok évben 2 db hírlevél került kiküldésre (Téli közlekedésbiztonsági tanácsok, Fűtési szokások átgondolása címmel). Irodai lomtalanítás megvalósult a nyár folyamán évben nem releváns Belső erőforrás Magyarfalvi Attila Belső erőforrás Belső erőforrás Baliné Berlinger Ildikó Baliné Berlinger Ildikó Belső erőforrás Egerszegi Zita Belső erőforrás Kuborczik Barbara 16

17 Tervezett közvetett célok, programok teljesülése Ssz. Tényező Cél Program Megvalósulás december 31-ig Határidő Költség Felelős Fent1 Fent2 L3 Fenntarthatóság Fenntarthatóság Légszennyező anyagok kibocsátása (CO 2 emisszió) A táj fenntartható módon történő használata Együttműködés a régió fenntartható környezetvédelme érdekében Zéró kibocsátású tiszta régió elérése Az Ügynökség által koordinált fejlesztési források környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontú felhasználása legalább 60%-ban pályázati környezeti teljesítményt mérő rendszer kidolgozása Környezetvédelmi civil szervezetek támogatása (2 db) Nemzetközi környezetvédelmi hálózatokkal való aktív közreműködés (5db) Balatoni közösségi közlekedés fejlesztése, Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Dokumentumainak elkészítése Belterületi, összekötő útfelújítás, úthálózat kialakítás (3 db) Zöldterület fejlesztés, parkerdő, sétány kialakítása (3 db) évben 65%- ban, évben 6 %-ban került felhasználásra a fejlesztési forrás környezetvédelmi célra évben a NABE részére a vízminőségi monitoring elvégzését szolgáló eszközök átadásra kerültek és évben a Living Lakes (Élő Tavak) Hálózat tevékenységéhez járult hozzá a szervezet évben elkészültek a térség fejlesztési dokumentumai évben 3 db közösségi közlekedésfejlesztési projekt valósult meg évben 5db főúttal kapcsolatban elkerülő szakasz épült és 5 db kisebb számjegyű út javítása valósult meg évben 10 db zöldterület fejlesztési projekt valósult meg évben 1 db parti sétány készült Fejlesztési forrás Dr. Molnár Gábor Fejlesztési forrás Dr. Molnár Gábor Uniós forrás Dr. Molnár Gábor 17

18 Ssz. Tényező Cél Program Megvalósulás december 31-ig Határidő Költség Felelős L4 Bio2 Légszennyező anyagok kibocsátása (CO 2 emisszió) Biodiverzitás Környezetbarát közlekedési módok népszerűsítése Biológiai sokszínűség megőrzése V2 Vízminőség Vízminőség védelem Elektromos töltőállomás létesítése (2 db) Balatoni kerékpárút fejlesztése (3 településen) Bike-sharing rendszer fejlesztése (30 db kerékpár) Madárodúk, fészkelő ládák kihelyezése fajmegőrzés céljából (300 db) Partvédőművek tisztítása (80 km), illegális feltöltés megszüntetése és stégelbontás (1 db) Vízfolyások rendezése, karbantartása (30 km) Nádgazdálkodás megvalósítása, nádaratás vízminőség javítása céljából (100 ha) Balatonfüreden, Fonyódon és Keszthelyen létesült elektromos töltőállomás ben évben 5 db kerékpárúttal kapcsolatos fejlesztés valósult meg. Hévízen 30 db kölcsönözhető kerékpár került beszerzésre ben. Balatonederics és Szigliget térségében 280 db madárodú és 60 db fészkelő láda került kihelyezésre még évben évben 3 db partvédőmű felújítása valósult meg évben a Sió vízfolyás rendezése valósult meg 2x42 km szakaszon évben 4 településen valósult meg felszíni vízelvezetés fejlesztése. A 2013/2014-es télen 100 ha területen került sor nádaratásra Uniós forrás Dr. Molnár Gábor Uniós forrás Egerszegi Zita Uniós forrás KDT VIZIG, Dr. Molnár Gábor 18

19 Ssz. Tényező Cél Program Megvalósulás december 31-ig Határidő Költség Felelős V3 Kir2 Vízgazdálkodás Környezettudatosság Vízszintszabáloyzás megvalósítása Külső kommunikációs és oktatási rendszer fejlesztése A Balaton 120cm-es új vízszint szabályozásához szükséges monitoring vizsgálatok elvégzése Környezetvédelmi témájú kiadványok készítése, tematikus rendezvények szervezése (6 db) Környezeti indikátorok gyűjtése, értékelése évente években részben megvalósultak a monitoring vizsgálatok évben 3 db környezetvédelmi témájú rendezvényre került sor és 1 db környezetvédelmi témájú kiadvány készült pendriveformában évben 3 db rendezvény valósult meg (éghajlatváltozás, világörökség és szennyvíztisztítással kapcsolatban) EMAS 20 Konferencián való részvétel (Frankfurt) évekre összegyűjtésre kerültek az indikátor adatok Belső erőforrás Belső erőforrás KDT VIZIG, Dr. Molnár Gábor Dr. Molnár Gábor, Egerszegi Zita 19

20 Környezeti teljesítménymutatók Az EMAS rendszer egyik legfontosabb célja a szervezet környezeti teljesítményének folyamatos javítása. A környezeti teljesítmény javítása gyakran a gazdasági hatékonyság növekedésével is együtt jár. A környezeti irányítási rendszer hatékonyságát, a szervezet tevékenységei által okozott szennyezőanyag kibocsátást és a nyersanyagok felhasználásának alakulását a legegyszerűbben az anyagáramok segítségével tudjuk lemérni. A bemutatott mérőszámok pontos számszerűsítésen (mérésen) alapulnak és az elmúlt hat évre ( ) vonatkoznak. 1. sz. táblázat: A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó anyag-, és energiaáram értékek az elmúlt évek összesített adatai alapján Megnevezés Mértékegység Munkatársak száma fő Víz m 3 /év Takarítószer liter/év környezetbarát liter/év nem környezetbarát liter/év Levegő Autó km/év Repülő km/év Vonat km/év Hajó km/év ,5 Busz km/év Üzemanyag liter/év Benzin liter/év Dízel liter/év Növény db benti db kinti fa db bokor db Energia Villamos energia kwh/év Földgáz m 3 /év Hulladék Papírlap db/év másoló papír db/év körny.barát másoló papír db/év Elemek db/év Tonerek db/év töltött db/év újrahasznosítható Festékpatronok db/év töltött db/év Papír törlő db/év Ásványvíz db/év műanyag db/év üveg db/év Nem körny.barát nyomtat db/év Körny.barát nyomtatvány db/év

21 Villamos energia felhasználás Az irodai tevékenységekkel összefüggő villamos energia felhasználás az egyik legjelentősebb környezeti tényező. A villamos energia mérése az irodaépület külső falán található fogyasztásmérő alapján történik. 2. sz. táblázat: A Kft. villamos energia felhasználása (kwh) Év 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó 7. hó 8. hó 9. hó 10. hó 11. hó 12.hó Összesen kwh kwh kwh kwh kwh kwh 1. sz. ábra: A Kft. villamos energia felhasználása Az energiatakarékosságra és munkavédelemi szabályokra való tekintettel a Kft. már a évben kapcsolható elosztókat helyezett el minden egyes számítógéphez az áramtalanítás biztosítása érdekében A 2. sz. táblázat alapján megállapítható, hogy 2010-ben magasabb volt a villamos energia használat ami a hideg télnek volt köszönhető, ami miatt hősugárzók kerültek beüzemelésre az irodák fűtésére az épület kevésbé jó hőszigetelése miatt. Mindezeket figyelembe véve, meg kell említeni, hogy még így is kevesebb volt az energia felhasználás a évi adatokhoz viszonyítva, amikor is a Kft. megszerezte az EMAS minősítést. A évben kis mértékben csökkent a villamos energia felhasználás az előző évihez képest, míg évben 9%-kal csökkent és 2013-ban további 4%-kal csökkent a villamos energia felhasználás annak ellenére, hogy a nyári időszakra tekintettel 3 db légkondicionáló berendezés került elhelyezésre az irodai épületben. A évben azonban 4%-kal, évben további 1 %-kal nőtt a villamos energia felhasználás. Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. tájékoztatása alapján elmondható, hogy Siófok városban 103 kw az összes megtermelt megújuló energiaforrás (kizárólag napelemes rendszerek) által előállított teljesítmény. Az így megtermelt energia a város által elfogyasztott értékhez képest elenyésző %-ban, nem jelentős mértékű a villamos energia felhasználás tekintetében. 21

22 Földgáz felhasználás Az irodai tevékenységgel összefüggően jelentős környezeti tényező a hő-energia felhasználás (földgázfogyasztás formájában). A földgáz-fogyasztás mérése az irodaépület külső falán található mérőműszer alapján történik. 3. sz. táblázat: A Kft. földgáz-felhasználása (m 3 ) Év 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó 7. hó 8. hó 9. hó 10. hó 11. hó 12.hó Össz m m m m m m 3 2. sz. ábra: A Kft. földgáz felhasználása (m 3 ) A 3. sz. táblázat alapján nyomon követhető a Kft. földgáz-felhasználásának alakulása. A évben magas volt a földgáz felhasználás, ami a hosszan tartó hideg télnek és az ebből fakadó jelentős fűtésnek volt köszönhető. Ezzel szemben a évben közel 20%-kal csökkent a földgáz felhasználás, ami az enyhe téli időjárással volt összefüggésben. A év őszén kazáncsere valósult meg a szervezet székházában, így a évben még további 4%-kal csökkent a földgáz felhasználás a hideg tél ellenére. Ezenkívül 2013-ban az enyhe tél eredményeképp további 9%-kal csökkent a földgáz felhasználás. A évben további 17 %-kal csökkent a földgáz felhasználás, azonban évben 7 %-kal növekedett a földgáz felhasználás. 22

23 Vízfelhasználás A szociális jellegű vízfelhasználás és a hozzákapcsolódó szennyvíz-kibocsátás szintén a Kft. tevékenységeivel összefüggő környezeti tényezők közé tartozik. A Kft. vízfelhasználásának mérése a vízóra állás mérőműszer segítségével történik. A keletkezett kommunális szennyvíz a felhasznált víz mennyiségétől függ. 4. sz. táblázat: A Kft. vízfelhasználása (m 3 ) Év 1. hó 2. hó 3. hó 4. hó 5. hó 6. hó 7. hó 8. hó 9. hó 10. hó 11. hó 12. hó Össz m m m m m m 3 3. sz. ábra: A Kft. vízfelhasználása (m 3 ) A évben csőtörés keletkezett a Kft. irodájának vízellátó rendszerében, amit a szolgáltató csak a évben tudott megszüntetni, folyamatos volt a víz szivárgás az őszi és téli hónapokban. Ezért a 3. sz. ábra alapján megállapítható, hogy évben már csökkent a víz felhasználás a évi adatokhoz viszonyítva. Ezzel szemben egy újabb csőtörés következtében a évben magas volt a vízfelhasználás kétszerese az előző évi értékhez viszonyítva. A évben 6%-kal csökkent a vízfelhasználás és a 2014.évben az előző évi fogyasztást sikerült tartani. Itt kell megemlíteni, hogy a évben derült fény a 2012-ben keletkezett csőtörésből fakadó víz elszivárgásra, ami tavasszal került felszámolásra és cserére. Ezt követően a vízfogyasztás évben több mint 40%-kal csökkent. 23

24 Gépjármű használat (üzemanyag felhasználás) A Kft. irodai és nem irodai tevékenysége jelentős utazási igénnyel jár. A munkatársak szolgálati útjaikra szolgálati személygépkocsikat használnak a saját gépkocsi használat mellett. Tekintettel arra, hogy a Kft. tevékenysége a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területére terjed ki (180 önkormányzat) és a területfejlesztéssel, környezetvédelemmel, pályázatok menedzselésével, rendezvényszervezéssel kapcsolatos ügyintézés üdülőkörzet határokon átnyúlik a gépjárműhasználat és az abból adódó légszennyező anyag kibocsátás jelentős környezeti tényezők közé tartozik. A belföldi kiküldetések, utazások mellett ezenkívül jelentős számú külföldi rendezvényeken, kiküldetésben vesznek részt a munkatársak (pl. egy-egy nemzetközi projekt keretében). A külföldi utazások nagyrészt különféle légitársaságok járatainak igénybevételével történnek, azonban kisebb távolságok esetében a gépjárműhasználat is, valamint tömegközlekedési eszközök használata (vonat, busz) előfordul. 4. sz. ábra: A Kft. munkatársainak gépjármű-használata 5. sz. ábra: A Kft. munkatársainak átlagos üzemanyag fogyasztása A Kft. és a munkatársak üzemletetésében levő gépjárművek használatának jellemzését mutatja az 5. sz. ábra, 100 km-re vetítve az átlagos üzemanyag fogyasztást. Megfigyelhető, hogy a dízel üzemű járművek esetében az átlagos üzemanyag fogyasztás alig változott, azonban meg kell említeni, hogy a benzin üzemű járművek esetében egy jelentős csökkenés valósult meg között és jelenleg kis mértékben magasabb értékű a dízel üzeműhöz viszonyítva (benzin üzemű gépjármű 7,79 liter/100 km fogyasztású, dízelüzemű 6,70 liter/100 km fogyasztású volt 2015-ben). 24

25 6. sz. ábra: A Kft. munkatársainak utazása során keletkezett levegőszennyező anyag kibocsátás (CO 2 kibocsátás, kg) 7. sz. ábra: A Kft. munkatársainak utazásai alatt megtett km-ek közlekedési eszközönként A években a Kft. munkatársainak gépjárműhasználata (megtett km-ek száma) jelentős csökkenést mutat, ami együtt járt a felhasznált üzemanyag mennyiség lecsökkenésével, ami a takarékos használatnak volt köszönhető, hogy nagyobb távolságok megtételére a szolgálati autók kerültek igénybe vételre (a saját gépkocsikkal szemben) amelyek fogyasztása kedvezőbb. A Kft. tevékenységeihez kapcsolódó belföldi utazások során megtett km-útvonalak a számviteli rendszerben rögzített MOL Zrt. által rendelkezésre bocsátott számlák, valamint a munkatársak útnyilvántartásai alapján kerültek kiszámításra. A külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó útvonalak hosszának meghatározásához a repülőjegy-foglalások és útvonaltervező programok által számított értékek kerültek felhasználásra. 25