MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.1 Áram okozta balesetek és hátterük Tárgyszavak: árambalesetek; halálos baleset; jelentésköteles baleset; ívfénybaleset; égési sérülés. A német Finommechanikai és Elektrotechnikai Szakmai Szövetség (BGFE) évek óta csökkenő számú munkabalesetet könyvelhet el. Az egyedüli kivételt az áram okozta balesetek képezik, amelyek száma 1999 óta jelentősen nő. A bejelentésköteles balesetek számának a csökkenése a BGFE-nél egyértelműen az aktív megelőző munkával magyarázható, nemcsak ott, hanem a tagüzemeknél is (1. ábra). A néhány éve még álomnak tűnő 2 baleset 1 biztosítottra ma már egyáltalán nem tűnik elérhetetlennek. munkabalesetek a BGFE-nél szolgálati úton bekövetkezett balesetek nélkül 3 25 balesetek 1 biztosítottra 2 15 1 5 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 1. ábra A bejelentésköteles balesetek száma az utóbbi években jelentősen csökkent
szám a BGFE bejelentésköteles árambalesetei 18 16 1495 14 12 1 873 8 6 666 683 671 4 51 2 1969 1972 1975 1975 1978 1981 1984 1987 199 1993 1996 1999 2. ábra A halálos árambalesetek száma az elmúlt években nőtt a bejelentésköteles árambalesetek a a munkabalesekben BGFE-nél (a szolgálati úton bekövetkezett balesetek nélkül) 2,% 1,5% 1,44% 1,% 1,7%,98% 1,32%,5%,% 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 3. ábra 1999-ben a bejelentésre kötelezett árambalesetek a 1,44%-ra nőtt
Az árammal kapcsolatos balesetek száma azonban 1998 99-ben növekvő tendenciát mutat (2. ábra). A bejelentésre kötelezett villamos balesetek időbeli lefutását és összes számát a 3. ábra szemlélteti. 199-ben az áram okozta balesetek aránya 1,44%-ra nőtt, ami az intézetet arra késztette, hogy vizsgálja ki a halálos balesetek okait. Általános megjegyzések az árambalesetekhez Az árambaleset nem tipikus a laikusok és az elektrotechnikailag kioktatott személyek körében. A 4. ábra szerint azon elektromos szakemberek aránya az utolsó tíz évben, akik árambalesetet okoztak, csaknem állandó, és 85% körül van. Ez a személyi kör szakmailag igen exponált, de magasabb képzéssel és tapasztalattal is rendelkezik. Kor szerinti eloszlás A kor szerinti eloszlás görbéje 1993-tól 1997-ig (5. ábra) az első pillantásra fürdőkádgörbe. A balesetek több mint felét 2 és 3 év között követik el, majd 5 és 6 év között. 6 év felett alig fordul elő baleset. Az ábrán a bejelentésre kötelezett balesetek következtében előálló munkaidő-kiesés is szerepel. Különösen jelentős az 5 és 6 év közötti 1%-os arány. az elektromos szakemberek okozta árambalesetek a a BGFE összes árambalesetében 1% 8% 6% 4%,% 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 4. ábra Elektromos szakemberek 85%-a okozott az utolsó 1 évben bejelentésköteles árambalesetet
árambalesetek korcsoport szerinti eloszlása a BGFE-nél 25% 15% 1% 5% % <=2 >2-25 >25-3 >3-35 >35-4 >4-45 >45-5 >5-6 >6 jelentett elektromos szakemberekkel történt jelentésköteles 5. ábra A legtöbb balesetet 2 és 3 év közötti személyek okozzák Közelebbről vizsgálták a kiképzendő csoport baleseti viselkedését (6. ábra). A grafikon eredménye nyugtalanító: az 198 98-as időszakban a kiképzendők árambalesete csaknem a kétszeresére nőtt. árambalesetek a képzendőkkel a BGFE valamennyi, az intézetnek jelentett árambalesete 16,% 14,% 12,% 1,% 8,% 6,% 4,% 2,%,% 198 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 199 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 6. ábra A képzésben résztvevő személyek körében az árambalesetek megduplázódtak
Szezonális ingadozások Az árambalesetek függnek az évszakok változásától is (7. ábra). Az 1993-97 időszakra elkészítették a bejelentésre kötelezett árambalesetek eltérését az éves középértéktől, a naptári hónapok szerinti eloszlás függvényében. Szembetűnő a július és augusztus, az árambalesetek csaknem negyedével, ill. a harmadával. Ebben valószínűleg nem kis szerepet játszanak a nyári szabadságok, amikor a nem megfelelően képzett személyzet beállítása elkerülhetetlen. a bejelentésköteles árambalesetek eloszlása naptári hónapokra eltérés a középértéktől 4% 31,7% 22,6% % - -17,6% -13,% -6,8% -7,% -6,7% 3,2% 4,2% -2,5% -4,3% -2,3% -4% január február március április május június július augusztus szeptember október november december 7. ábra A legtöbb árambaleset júliusban és augusztusban fordul elő Halálos árambalesetek Az utóbbi években 14 halálos baleset történt a BGFE tagüzemeiben (8. ábra). Ami a balesetek feszültség szerinti eloszlását illeti, jelentős emelkedés mutatkozik az 1 V feletti feszültségeknél (9. ábra). A halálos baleseti okok között vezetnek a helyhez kötött vezetékek 33%- kal, ezt követik a szabad vezetékek 28%-kal, majd a kapcsolóberendezések l7%-kal (1. ábra).
halálos balesetek a BGFE-nél 5 41 4 összesen 3 nagyfeszültség 26 2 15 1 kisfeszültség 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 14 7 7 8. ábra 1999-ben 14 halálos árambaleset történt halálos balesetek 1999-ben 9 8 7 6 5 4 3 2 1 3 1995 1996 1997 1998 1999 8 7 7 7 7 6 6 5 2 2 1 1 <= 1 V > 1 V 15 KV 2 9. ábra Különösen gyakoriak a halálos balesetek 1 V feletti feszültségnél Az ívfénybalesetek Az ívfénybalesetek száma l969-l984 között még 5 6% volt, de mára 25% alá esett. Az ilyen típusú balesetek költségei azonban tetemesek, ezért az
intézet nagy gondot fordít a balesetek okainak tisztázására és a megelőző intézkedések kidolgozására. Az értékeléshez 61 eset orvosi iratai szolgáltatják az alapot. Az első eredmények a termikus sérülések eloszlását ismertetik az egyes testrészek között. Az ívfénybalesetekben a kéz és a fej (a nyaki területtel) a legérintettebb, a balesetek kétharmadánál a jobb kéz sérült, felénél pedig az arc és a nyaki rész. Az alkar is gyakran sérül, a jobb 41%-ban, a bal 34%-ban, a többi testrész csak 1%-ban részesedik. halálos balesetek eloszlása az 1995 és 1999 közötti időszakban a munkaterület szerint 4% 3% 32,8% 28,3% 17,28% 21,9% 1% % helyhez kötött szabad vezetékek kapcsolók egyéb halálos balesetek eloszlása az 1995 és 1999 közötti időszakban berendezések szerint 4% 34,4% 3% 28,3% 1% 12,5% 9,4% 15,6% % kapcsolók háztartási gépek egyéb 1. ábra A halálos balesetek leginkább a helyhez kötött vezetékeknél keletkeznek
Végső megjegyzések A villamos balesetek számának abszolút növekedése az utolsó években a BGFE-nél fokozott megelőző munkát igényel. Különösen a felsővezetéken végzett munkálatoknál keletkeznek súlyos, sőt halálos balesetek, ahol a munkatávolság kisebb, mint a VDE 15 szerinti veszélyzóna. Ha ez az előírás nem tartható be, akkor a Feszültség alatti munka előírásait kell figyelembe venni. Mindig arra kell gondolni, hogy az árambalesetek többségének nincs műszaki oka, ezért mindig biztonságtudatosan kell viselkedni, és ezt a munkatársaktól meg is kell követelni, mert a tegnapi elkenés holnap halálos balesethez vezethet. (Szobor Albertné) Jühling, J.: Stromunfälle und ihre Hintergründe. = Sichere Arbeit, 21. 4. sz. p. 35 41. Capelli-Schellpfeffer. M.; Kolina, Ch. stb.: Partnerships for electrical safety. = IEEE Industry Applications Magazine, 7. k. 3. sz. 21. máj. p. 17 22.