Skoglund Holding Befektetési Részvénytársaság 1064 Budapest, Vörösmarty u. 65. É V E S J E L E N T É S 2002. évrõl Készült: 2003. április 26.
2 A Skoglund Holding megalakulásától, 1994-tõl kezdve 2000. év végéig fõként tõkepiaci befektetési tevékenységet végzett. A mûködése e szakaszában sikeresnek nem mondható társaság 1999-ben, akkori 166 millió Ft alaptõkéjéhez képest jelentõs, csaknem 20 millió Ft-nyi veszteséget szenvedett el. Ezt látva a 2000. elején megújult igazgatóság jelentõs változásokat határozott el a társaság eszközeinek szerkezetét illetõen. Ennek következtében a társaság 2000-ben 20 millió Ft-ot valamelyest meghaladó mérleg szerinti nyereséget ért el. Ez lehetõvé tette, hogy a 2000. év után, megalakulása óta elsõ ízben osztalékot fizethessen a társaság részvényeseiknek. A Skoglund Holding Befektetési Részvénytársaság portfoliójának összetételében, tevékenységében 2000. decemberében újabb, s az elõzõnél számottevõen jelentõsebb változás következett be. A 2000. december 11-i közgyûlés 400.000.000,- Ft összegû, zárt körben végrehajtandó alaptõke emelést, név-, és tevékenységi kör változást hagyott jóvá. A társaság alaptõkéje 566.000.000,- Ft-ra növekedett. A közgyûlés döntése alapján az eredetileg kárpótlási jegyek befogadására és hasznosítására alapított, alapvetõen rövid lejáratú kockázati befektetésekkel foglalkozó társaság egy 3,5-szer nagyobb tõkeerejû, nemzetközi közúti szállítmányozással és nemzetközi közúti teherfuvarozással foglalkozó vállalatok holdingszerû, tehát pénzügyi befektetõi jellegû tulajdonlásával foglalkozó társasággá vált. A Skoglund Holding 75,1 %-os többségi tulajdonosává lett a 306,5 millió Ft alaptõkéjû Skoglund Nemzetközi Szállítmányozási és Vagyonkezelõ Rt.-nek, és ez utóbbi cégen keresztül közvetetten, valamint közvetlenül összességében 99,9 %-os tulajdonosa lett a 200 millió Ft alaptõkéjû Kapos Kamion Nemzetközi Fuvarozási Rt.-nek. A 2002. évi üzleti tervekrõl szóló, a tavalyi közgyûlés által elfogadott dokumentum tanúsága szerint az ( ) év alapfeladata is a pénzügyi befektetõi szempontok folyamatos érvényesítése a Skoglund Holding tulajdonában lévõ logisztikai vállalatok tekintetében. Ennek megfelelõen idõrõl-idõre elemezni kell e cégek tevékenységét abból, a Holding szempontjából egyedül alapvetõ szempontból, hogy e társaságok belátható, tehát 1-3 éves távlatban pénzügyi értelemben várhatóan eredményesek-e. Amint arról a tavalyi jelentésben is beszámoltunk, 2001-ben bár mindkét társaság nyereséges volt, eredményük elmaradt a várakozástól. Tekintettel arra, hogy a két társaság gazdálkodását jelzõ fõbb mutatók 2002. elsõ hónapjaiban az év egészére kivetítve várhatóan eredményromlást, semmint javulást vetítettek elõre, az igazgatóság ágazati szakértõk véleményét is kikérve úgy határozott, hogy e befektetésekre haladéktalanul vevõt keres. Az igazgatóságnak töretlen meggyõzõdése, hogy a nemzetközi közúti fuvarozás területén való befektetések középtávon feltétlenül
3 sikeresek, és így a Skoglund Holding részvények árfolyamára nézve feltétlenül eredményesek lehetnek. A nemzetközi közúti fuvarozás rugalmatlan keresletû szolgáltatás, azaz konjunktúra érzékenysége viszonylag kicsi. Természetszerûleg adódik ez abból a közismert ténybõl, hogy Magyarország nemzeti össztermékének túlnyomó része a külkereskedelemben realizálódik, s az áruk exportja és importja növekvõ mértékben közúton való szállítással megy végbe. Magyarországnak az Európai Unióba való belépésével az eddig is meghatározó kelet-nyugat relációban részben a hagyományos külkereskedelem, de nagyobbrészt a gyártási folyamatoknak a különbözõ országok közötti fokozódó megosztása révén 40-70 % mértékû bõvülést várnak a nemzetközi közúti fuvarozásban a következõ egymásfél évtizedben. Az elõbb említett viszonylag kis mértékû konjunktúra érzékenység azonban az ágazat átlagára igaz, magától értetõdõen alapvetõen az ágazat nagyobb méretû, így költségeiket a jelentõs tömegû beszerzéseknél elérhetõ árkedvezményekkel csökkenteni tudó, a piac jobb fizetõképességû és készségû, ám az átlagosnál jóval magasabb igényeket támasztó megrendelõit nagy létszámú, korszerû tehát drága jármûparkkal, az átlagosnál hosszabb fizetési határidõket akár jelentõs hitelállománnyal áthidalva megszerezni képes nagy tõkeerejû vállalkozásokra. A két társaság üzemméretét tekintve azonban a jelek szerint alulmúlta azt a mértéket, amely a világgazdasági recesszió, és abból eredõen a szállítandó áruk mennyiségének csökkenése, a megnövekedett üzemanyag árak, és a kedvezõtlen forint árfolyam körülményei között az említett költségtényezõknek az árakban, fuvardíjakban való megjelenítéséhez, továbbhárításához szükséges. Ennek megfelelõen az igazgatóság az elmúlt év júniusában a 75,1 % tulajdonrészt jelentõ Skoglund Szállítmányozó részvényeket, valamint azzal együtt az e társaság tulajdonában lévõ több, mint 92 %-nyi tulajdonrészt jelentõ Kapos Kamion részvényeket az e befektetés könyv szerinti értéket valamelyest meghaladó áron értékesítette. Az eladásból eredõ ellenérték realizálódása 2003. elsõ félévében esedékes. A mérleg eszköz-forrás összege 608.404 eft, amely 2,06 %-kal magasabb a 2001. évinél, vagyis némi növekedést mutat. Eszközök 2001.12.31. 2002.12.31. Befektetett eszközök 443.263 122.841 Forgóeszközök 152.853 485.563 Aktív idõbeli elhatárolás 4 Összesen 596.120 608.404
4 A befektetetett eszközök összetétele - Tárgyi eszközök 803 eft (számítógép, irodai berendezés) - Befektetések 122.018 eft amelybõl 83.796 eft Kapos Kamion részvény 38.222 eft Gallery Christoff üzletrész A befektetett eszközök csökkenését és a forgóeszközök növekedését a Skoglund Szállítmányozási Rt. eladása, s abból eredõen a vevõvel szembeni, esedékessé még nem vált követelés okozza. Idõn túli, lejárt követelése a társaságnak nincsen. A forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok likvidálásával keletkezett pénzeszközök a nagyságrendileg megnövekedett egyéb követelések között számon tartott, kölcsön jellegû kihelyezésekben jelentek meg. A társaság egyéb pénzeszközeit biztos befolyású, rövid lejáratú követelésekben, valamint ugyancsak hasznosításra, tehát eladási opcióval is biztosított, továbbadási célzattal szerzett tulajdoni részesedésben tartja. Források 2001.12.31. 2002.12.31. Saját tõke 569.953 580.091 Kötelezettségek 25.747 26.693 Passzív idõbeli elhatárolás 420 17 Összesen 596.120 608.404 Eredménykimutatás A tétel megnevezése 2001. év 2002. év Értékesítés nettó árbevétel Üzemi, üzleti tev. eredménye -15.329-9.493 Pénzügyi mûveletek eredménye 21.244 19.631 Szokásos vállalkozási eredmény 5.915 10.138 Mérleg szerinti eredmény 3.953 10.138
5 Az eredménykimutatást szemügyre véve megemlítendõ, hogy a társaságnak alaptevékenységébõl eredõen árbevétele ez évben sem volt, így a Skoglund Holding üzemi (üzleti) eredménye a társaság mûködtetésével járó szokásos mértékû ráfordítások miatt, mint minden évben, ezúttal is veszteséget mutat, ám annak mértéke csak az elmúlt évinek egyharmada. Az egyéb költségek fõbb tételei: Hirdetés, reklám Könyvvizsgálati, könyvelõi díj Bérleti díj Telefon, újság, posta Tõzsdei forgalomban tartási díj 189 eft 930 eft 470 eft 253 eft 1.050 eft A befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége soron kimutatott 2.860 eft a forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok árfolyamnyereségét tartalmazza. Az egyéb kapott kamatok és kamatjellegû bevételek soron szereplõ 6.459 eft a tulajdonosi részesedéssel érintett vállalkozásoktól járó kamatbevételeket tartalmazza.