Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem 14. lecke
Az árupiac Az árupiac olyan intézmény, amelynek funkciója a gazdasági szereplők termékek és szolgáltatások iránti kereslet és a vállalati szektor által nyújtott kínálat összehangolása. Az árupiacon a termékek és szolgáltatások adásvétele történik.
Az árupiac A klasszikus-neoklasszikus modell (Adam Smith /1723-1790/) A neoklasszikus paradigma alapelvei: A piaci cselekedeteket rugalmas árak szabályozzák. A gazdaságban stabil egyensúly alakul ki. A foglalkoztatás nemzetgazdasági szinten mindig teljes. A reálgazdaság nem igényel aktív állami szerepvállalást.
Az árupiac A Neoklasszikus modell szerint: A kamatlábat közvetlenül az árupiac működése határozza meg. A jövedelem mindig azonos a kapacitások teljes kihasználása melletti kibocsátással, rövid távon tehát adott a reáljövedelem nagysága.
Az árupiac a neoklasszikus modellben Az árupiaci egyensúly azon múlik, hogy a kiadások összetétele milyen feltételek mellett egyezik meg a tervezettel. Befolyásoló tényezők: Fogyasztási kereslet Beruházási kereslet Kormányzati áruvásárlások
Az árupiac a neoklasszikus modellben A neoklasszikus fogyasztási függvény a kamatláb különböző értékeihez rendeli hozzá a fogyasztás különböző értékeit. Y = C + S i C(i) S(i) Y P Y,C,S
Az árupiac a neoklasszikus modellben A beruházási kereslet a kamatláb monoton csökkenő függvénye. i I(i) I
Az árupiac a neoklasszikus modellben A kormányzati adóztatás i Y DI Y P hatására C(i) csökken a rendelkezésre T álló jövedelem. (kiszorítási hatás) S(i) Y,C,S
Az árupiac a neoklasszikus modellben A kormányzati kiadások azon hatását, amelynek következtében a magánszektor valamely szereplőjének kereslete csökken kiszorítási hatásnak nevezzük.
Az árupiac a keynesi modellben
Az árupiac a keynesi modellben A keynesi modell (Keynes, John Maynard /1883-1946/) A keynesiánus paradigma alapelvei I.: Az árrendszer nem tökéletes, az árak merevek vagy ragadósak. A gazdasági egyensúlytalanságok tartósak lehetnek, az egyensúlyi állapotok alapvetően instabilak.
Az árupiac a keynesi modellben A keynesiánus paradigma alapelvei II.: A munkapiaci egyensúly nem szükségszerű, a munkanélküliség tartós lehet. Az állam beavatkozása szükségszerű a gazdasági egyensúly megteremtéséhez. A gazdasági döntések bizonytalan várakozásokon alapulnak.
Az árupiac a keynesi modellben A Keynesiánus modell szerint: A kamatláb döntően a pénzpiactól függ. Csak véletlenül fordulhat elő az, hogy a gazdaság teljes mértékben kihasználja a rendelkezésére álló erőforrásokat, ezért a kereslet nagysága függ a jövedelemtől is.
Az árupiac a keynesi modellben Az abszolút jövedelem-hipotézis: adott időszak fogyasztási kereslete csak az adott időszakban rendelkezésre álló jövedelemtől függ. C = f(y)
C ĉ(y 1 ) C 0 C C 0 Az árupiac a keynesi modellben Y 1 C(Y) C(Y) C(Y) = C 0 + ĉy Y Y A keynesiánus fogyasztási függvény a rendelkezésre álló jövedelem minden értékéhez a tervezett fogyasztást rendeli. Ct C(Y DI ) Itt: ĉ(y) = ĉ = állandó.
Az árupiac a keynesi modellben A fogyasztási határhajlandóság: (MPC, más jelöléssel: ĉ) azt fejezi ki, hogy a jövedelem egységnyi növekedésével mennyivel nő a fogyasztás. ĉ(y) = dc(y)/dy 0< ĉ<1
Az árupiac a keynesi modellben A fogyasztási hányad: a fogyasztási igény és a jövedelem hányadosa. c = C/Y
C 0 C, S S 0 = - C 0 Az árupiac a keynesi modellben 45 o S(Y) Y =Y C(Y) S(Y) = S 0 + ŝy = - C 0 + (1 ĉ)y Itt: ŝ(y) = ŝ = állandó. Y A szándékolt megtakarítás a jövedelem fogyasztás feletti része ( rezíduum): S(Y) = Y - C(Y). A keynesiánus megtakarítási függvény a rendelkezésre álló jövedelem minden értékéhez a tervezett megtakarítást rendeli. S t S(Y DI )
Az árupiac a keynesi modellben A megtakarítási határhajlandóság: (MPS, más jelöléssel: ŝ) kifejezi, hogy egységnyi jövedelem növekedés következtében mennyivel változik a megtakarítási szándék. ŝ(y) = ds(y)/dy 0< ŝ <1
Az árupiac a keynesi modellben ĉ + ŝ = 1
Az árupiac a keynesi modellben A megtakarítási hányad: (c) a megtakarítási szándék és a jövedelem hányadosa s = S/Y
C 0 S 0 Az árupiac a keynesi modellben C, S, Y S, Y D Y S Y t 45 o S(Y) Y * = C(Y * ) S(Y * ) = 0 C(Y) Y D Y Az egyensúly feltétele: A keynesi modell feltételei mellett a kínálat rugalmasan alkalmazkodik a kereslethez, tervezett kiadások makrojövedelem: Y S Y t. Egyensúly: Y S = Y D Y t = Y * = C(Y * ) = C 0 + ĉy * Y * 1 1 C cˆ 0
Az árupiac a keynesi modellben Azt a hányadost, amely kifejezi, hogy valamely autonóm kiadási tényező egységnyi megváltozása mekkora változást idéz elő az egyensúlyi jövedelemben, kiadási multiplikátor- nak nevezzük. C = 1 C 0 = Y Multiplikátorok: valamennyi 1 ĉ azt fejezi ki, hogy egy exogén tényező egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi értéket.
Az árupiac a keynesi modellben Keynesi szemlélet: i a pénzpiacon alakul ki; a beruházási döntések bizonytalanok; i I(i) = I 0 - ai A keynesi beruházási függvény a kamatláb és a várakozások különböző értékeihez rendeli hozzá a tervezett beruházás egyes értékeit. I I(i,η) A tervezett beruházások nagysága közvetlenül nem függ az adott időszak jövedelmétől. I 0 I
Y D, Y S Ī Az árupiac a keynesi modellben 45 o Y S C + Ī C(Y) Alkalmazkodik-e a kínálat a beruházási kereslethez? Egyensúlyi feltétel: Y * = C(Y * ) + Ī S(Y) Y 1 Y 2 S(Y) = Ī Y Y * = 1 (C 0 + Ī) 1 ĉ
Y D Az árupiac a keynesi modellben Y S Y C(Y)+I 0 -ai 2 i változik I(i) változik Az árupiaci egyensúlyi jövedelem függ a kamatlábtól. C(Y)+I 0 -ai 1 i 1 i i 2 Y 1 Y 2 IS Y IS-görbe (beruházásmegtakarítás, investmentsaving): a reáljövedelem (Y) és a kamatláb (i) összes árupiaci egyensúlyt biztosító pontjainak halmaza. Y 1 Y 2 Y
Az árupiac a keynesi modellben Gazdasági automatizmusok biztosítják, hogy az árupiac közeledjen az IS-görbe egyensúlyi értékeihez: az IS-görbe az árupiaci mozgások vonzáspontjait jeleníti meg. Az IS-görbe stabil egyensúlyi pontok halmaza, az árupiac egyensúlya tehát stabil.
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!