A politika, állam és hatalom fogalma
A politika fogalma Polisz-ókori görög független városállam Politika-a város ügyeinek intézésével kapcsolatos dolgok Politilógia-politikatudomány
Mai értelemben a politika: Egy különleges tevékenységi kör. Célja egy ország irányítása és az erőforrások elosztása. Ezen kívül az ehhez szükséges hatalom törvényszerű (legitim) módon való megszerzése és megtartása.
A politika néhány alapfogalma: Legitimáció Emberi jogok Kisebbségi jogok Szuverenitás Kormányzat Parlament
Politikai ideológiák Anarchizmus Liberalizmus Kommunizmus Fasizmus Etatizmus Kollektivizmus Autonómia Individualizmus Konzervatizmus Neokonzervatizmus
Szociálpolitika Társadalom működésével foglalkozik Fő célja: a hátrányos helyzet megszűntetése a társadalmon belül
Világpolitika más országok belpolitikája és a különféle országok közötti nemzetközi viszonyok Nemzetközi szervezetek: ENSZ NATO EU
Egyesült Nemzetek Szervezete Feladata: fenntartani a nemzetközi békét Tagja lehet minden békeszerető nemzet Központja: New York, 192 tagállama van Szervei: UNESCO: nevelés, tudomány, kultúra FAO: élelmezés és mezőgazdaság IMF: valutaalap WHO: egészségügy UNICEF: gyermekalap.
North Athlantic Treaty Organisation Észak-atlanti Szerződés Szervezete Politikai és katonai eszközöket bevetve a tagállamai szabadságának a megőrzése a feladata. 27 tagállama van 2004-től Jaap de Hoop Scheffer a főtitkára
Európai Unió Tevékenysége minden politikai területet felölel Fő célja: Egységes piac létrehozása és fenntartása Tagállamainak polgárai automatikusan európai polgárok is.
Az állam fogalma A társadalom közügyeinek intézésére rendelt, közérdekből eljáró, a hatalmat legitim és formalizált módon gyakorló szervezetrendszer Az államhatalom hierarchikus részei: Törvényhozó hatalom Végrehajtó hatalom Bírói szervek
Az állam feladatai Stabilizálás Közintézmények fenntartása Tömegközlekedés Gazdasági,működőképesség fenntartása Pénzügyi szabályozás Társadalmi rend fenntartása Állampolgári jogok biztosítása
Költségvetés és elosztás: Adók, járulékok Szociális segélyezés Nyugdíj Közegészségügyi rendszer fenntartása Közoktatási rendszer fenntartása Külső védelem biztosítása hadsereg
Az állam jellemzői Területiség Intézményrendszer Szuverenitás Közhatalom
Államforma A hatalom gyakorlásának a módja Két összetevője a kormányforma és az államszerkezet
A kormányforma lehet: Monarchia: Abszolút: Egyesült Arab emírség, Vatikán, Brunei Alkotmányos: Marokkó, Nepál, Kuvait, Katar Parlamentáris: Ausztria, UK, Svédország, Norvégia
Köztársaság: Parlamentáris rendszer: Pl. Ausztria, Magyarország, Olaszország, Szerbia Félprezidenciális: Egyiptom, Franciaország, Ukrajna, Montenegró Prezidenciális (elnökségi) rendszer: USA, Nigéria, Mexikó, Fehéroroszország
Autokratikus rendszerek Kommunista: Laosz, Vietnám, Korea Katonai diktatúra: Líbia, Szíria, Mauritánia
Az államszerkezet fajtái: 1. Összetett állam: a.) Konföderáció szövetségi államok b.) Föderatív államok: - területi, vagy nemzeti alapú Pl. USA, Németország, Oroszország Ausztrália, India, 2. Egyszerű állam: Unitárius Pl. Magyarország, Albánia
A hatalom fogalma Valaki vagy valami akaratát, szándékát másra, másokra tudja vetíteni Max Weber: Szociológia alapfogalmai Gazdaság és társadalom A hatalom fogalma nem azonos a fizikai vagy politikai hatalommal
A hatalom forrásai Hatáskörrel való felruházás Személyes adottság Szakértelem Pozíció által Pénz Karizmatikus erő Társadalmi befolyás
Hatalomelméletek Marxizmus: A hatalom olyan erő, amit nyíltan használnak Feminizmus A nemi erőszak hatalomgyakorlásról szól, nem szexről Foucault Mindenhol van hatalom, mert mindenből az ered
A hatalom szociológiája Weber- uralom az uralomnál van rá esély, hogy a parancsoknak engedelmeskedni fognak Társadalomtudomány szerint a hatalom: Képesség Önálló szubsztancia
A politikai pártok fogalma és funkciói
Pártcsoportosulások kialakulása Az első régi pártformát már az ókorban megfigyelhetjük. Pl. Athénban, Dél-Itáliában Ezek a pártok eltértek a mai modern pártoktól, mert inkább csak valamilyen részkérdés körül csoportosuló társaság volt.
Modern pártok kialakulása A modern politikai pártok jóval később alakultak ki, amikor az uralkodó rétegtől a hatalom elválasztható lett: polgáriasodás. Szükség volt demokratikus intézményekre, alapvető polgárjogokra: választójog, társulási és gyülekezési szabadság, gondolat és vélemény nyilvánítás, sajtószabadság. Angliában a 17. században csak a burzsoáziának volt választójoga, a munkások a 19. sz. közepétől szavaznak
Párt meghatározása A politikai pártokban az állampolgárok hasonló gondolkodású emberként aktivizálódnak, érdekeik megvalósulása céljából, hogy bővítsék a párt híveinek számát, választókat szerezzenek és ezáltal mandátumhoz jussanak és így bekerüljenek a parlamentbe. A többségben (pozíció-hatalom) és a kisebbségben lévő pártok (oppozíció-ellenzék)
Párt elemei A politikai párt programja. A pártok rövid és hosszútávon megvalósítható céljai: taktika és stratégia. Statútum a párt működési szabályzata
Párthatások a társadalomban A pártok befolyásolják szavazóikat, azáltal hogy hirdetik, népszerűsítik magukat így bizonyos szinten ráerőszakolják véleményüket a választókra. Manipuláció, kampány, aggitáció
Párt funkciói A pártok legfontosabb funkciója a nyilvános szabályozott versengés a hatalomért, vagyis bekerülni az államapparátusba. A politikai vezetők toborzása, szelektálása, kinevelése. A pártok közvetítői funkciója a ráhatás pl. az oktatásra, gazdaságra (az itt felmerülő kérdésekre is rendelkezniük kell kidolgozott programmal)
Az ellenzék szerepe Kormányzati hatalma nem csak a domináns pártnak van, hanem az ellenzéknek is: kontroll, kritika, ellenjavaslat A kormányzati döntések mellett új törvényjavaslatokat adhatnak be, amelyek befolyásolhatják a politikai légkört, ezáltal az esélyük nőhet a következő választáson.
A civil szféra - államon kívüli szervezetek Mit értünk civilszervezet alatt? fogalomzavar Társadalmi funkció: intézményesültség függetlenség nonprofit jelleg önkéntesség közhasznúság Sokszínűség
Feladattípusok munka, szociális feladatok (szakszervezet) önkéntes munkát igénylő feladatok (karitatív szervezet, környezetvédők) minimális/nulla nyereséget ígérő feladatok (állatvédők) közösségfejlesztés (művelődési-, vallási szervezet, klub) mások jóléte iránti elkötelezettség (szociális szervezetek) bizalmat, személyes figyelmet igénylő feladatok (hátrányosak-, idősgondozás) együttérzést követelő feladatok (öngyilkosok, homoszexuálisok)
Köszönöm a figyelmet!