Ikt. szám: 57-40/2016/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tájékoztató a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Heves megyét érintő ár- és belvízvédelmi tevékenységéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (1088 Budapest, Rákóczi út 41.) elkészítette a Heves megyében végzett ár- és belvízvédelmi tevékenységéről szóló tájékoztató anyagát, melyet az előterjesztés melléklete tartalmaz. A tájékoztatót a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága tudomásul vette. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakat tudomásul venni szíveskedjék. Eger, 2016. november 15. Szabó Róbert Törvényességi szempontból ellenőriztem: Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Beszámoló a Heves megyében lévő árvízvédelmi művek és vízfolyások állapotáról, valamint a vizek kártételei elleni védekezésre való felkészülésről (Készült: a Heves Megyei Közgyűlés, valamint a Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottságának 2016. novemberi ülésére) A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban: KDVVIZIG) feladata az árvíz-, belvíz- és vízminőségi kárelhárítás végrehajtása a vonatkozó jogszabályok szerint meghatározott esetekben, illetve a működési területén fekvő állami védműveken. A KDVVIZIG működési területe kiterjed Pest megye mintegy 90 %-ra, Nógrád megye teljes területére és Bács-Kiskun megye, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Fejér, valamint Komárom-Esztergom megye egy részére. Jelen beszámoló az általános megállapításokon túl Heves megye vízkár-elhárítási védelmi helyzetét ismerteti részletesebben. 1. A KDVVIZIG KEZELÉSÉBEN LÉVŐ, HEVES MEGYE TERÜLETÉT ÉRINTŐ VÍZFOLYÁSOK ÉS ÁRVÍZVÉDELMI MŰVEK Zagyva-folyó (Heves megyét mintegy 24 km-es szakasza érinti, a 98,00 és a 121,16 folyamkilométer szelvények között); Zagyva-folyó mentén húzódó jobb és bal parti elsőrendű árvízvédelmi töltések (az összesen 83,460 km hosszú töltések négy megye (Nógrád, Pest, Heves és Jász- Nagykun-Szolnok) területét érintik, ebből Heves megye területén 55,471 km töltés húzódik, 4 db árvízvédelmi öblözetet érintve). Zagyva-folyó KDVVIZIG kezelésű mellékvízfolyásai (összesen 18,6 km hosszan: Szuha-patak, Herédi-Bér-patak és Nógrád-Vanyarc-patak Heves megyei szakasza) 2. ÁRVÍZVÉDELEM Heves megye területét a Zagyva-folyó mintegy 24 km-es szakasza érinti. A folyó mellett 1 db, az Igazgatóság kezelésében lévő és Heves megye területét érintő árvízvédelmi szakasz található az alábbiak szerint. száma neve Árvízvédelmi szakasz hossza (km) árvízvédelmi szempontból az előírásoknak nem felel meg* (km) Jászfelsőszentgyörgy-Jobbágyi 55,471 45,543 Zagyva-folyó jobb és bal part 50,859 40,904 02.11. Herédi-Bér-patak jobb és bal part 1,800 1,800 Szuha-patak jobb és bal part 2,351 2,351 Tolvajló-patak jobb part 0,488 0,488 Összesen: 55,471 45,543 * magassági hiányos, illetve keresztmetszeti hiányossággal rendelkező (meredek rézsű, keskeny korona) töltésszakaszok
2.1. Árvíz elleni védekezés a védműveken A Zagyva folyón 2016. évben több alkalommal került sor fokozat elrendelésre. A 2016. február 11-23. között levonult több kisebb árhullám miatt, I. fokú árvízvédelmi fokozatot kellett elrendelni az árvízvédelmi szakasz gátőrjárásaiban. Jelentős árvízvédekezési beavatkozásra nem volt szükség. 2016. február 26-án a 02.11. Jobbágyi-Jászfelsőszentgyörgyi árvízvédelmi szakasz hatvani őrjárásában III. fokú árvízvédelmi fokozat lett elrendelve, a Zagyva-folyó bal parti töltésének 18+550 tkm szelvényében tapasztalt talajbeszakadásnak köszönhetően. Az észlelt meghibásodást az adott szelvényt keresztező csapadéknyomócső meghibásodása okozta. A védképesség helyreállítása 2016. február 28-án megtörtént. 2.2. A 2016-ra tervezett, illetve elvégzett fenntartási munkák ismertetése Az árvízvédelmi műveken tervezett fenntartási, karbantartási munkálatok 2016-ban az alábbiak voltak: védtöltések és tartozékainak fenntartása, védtöltés kaszálás, gátőrházak fenntartása. A védtöltések és tartozékainak fenntartása munkák keretén belül az Igazgatóság a védelmi vonalak és tartozékainak állapot-fenntartási munkáit végzi el. Elsősorban a műtárgyak záró és mozgató elemeinek, valamint az általános állapotuk javítását, a védvonalakon található jelzőés közlekedési táblák, sorompók és szelvénykövek fenntartási munkáit, valamint a környezetük kaszálását jelenti. A védtöltések kaszálása munkára rendelkezésre álló pénzügyi fedezet terhére a teljes védvonalon kétszeri (a frekventált helyeken háromszori) kaszálás végrehajtására volt lehetőség. A géppel történő kaszálás mellett az Országos Közfoglalkoztatási Program keretein belül, elsősorban a műtárgyak környezetében, kézi kaszálást végzünk. A közfoglalkoztatási programban dolgozók a védtöltések kaszálása mellett főként a folyók, patakok és csatornák medrében cserjeirtási, illetve erdőgazdálkodási feladatokat, valamint egyes magasépítmények felújítását látják el. A gátőrházak fenntartása munkák keretén belül az őrtelepek karbantartási, állagmegóvási munkálatai kerültek elvégzésre, többek között az apci és a hatvani őrtelepeken. Beruházási munkára a 2016. évben a Zagyva védelmi rendszerét illetően a KDVVIZIG részéről nem került sor. 2.3. A 2016. évi őszi felülvizsgálat és tapasztalatai Az árvízvédelmi művek állapotát, valamint a védelmi szervezet felkészültségét (a vonatkozó előírások szerint minden évben) az Igazgatóság felelős vezetőiből álló bizottság az ősz folyamán ellenőrzi. Az előző évek gyakorlatának megfelelően 2016-ban is külön szakbizottsági felülvizsgálatok keretében kerül sor a védekezési anyagok, gépek, eszközök, telephelyek, a műtárgyak, a hírközlési és informatikai kiépítettség, valamint a véderdő állapotának ellenőrzésére.
A Felülvizsgáló Bizottság a felülvizsgálat, illetve a szakfelülvizsgálatok tapasztalatait védelmi szakaszonként, majd az egész igazgatóság vonatkozásában összevontan is értékeli. A Zagyva folyó vonatkozásában a felülvizsgálat megtörtént, a Bizottság védképességet súlyosan befolyásoló problémát nem tárt fel. Dacára a két, illetve háromszori kaszálásnak, a töltések gyepállománya elöregedett, elgazosodott, helyenként invazív növényfajok jelentek meg, a gyeptakaró sok helyen felújításra szorul. A védvonal ilyen szintű karbantartottsága mellett az árvízi jelenségek kellő időben történő észlelése nehézkesebbé vált. Egyre jelentősebb problémát jelent az állati kártevők (róka, valamint az utóbbi években betelepített hód lyukak) által okozott sérülések a védtöltéseken, valamint a hullámtéren egyaránt. Ugyancsak gondot jelent a töltéskoronákon történő illegális közlekedés, amely amellett, hogy a 2.3.1. fejezetben bemutatásra kerülő magassághiányok kialakulásában is meghatározó szerepet játszott, ugyanakkor az így folyamatosan kialakuló nyomvályúk az árvízvédekezés gyakorlati végrehajtását, az anyagbeszállítást jelentősen megnehezítik. Az Igazgatóság mindezek ellen a rámpáknál, keresztezéseknél elhelyezett sorompók zárásával védekezik, de ezeknél a műtárgyaknál is gyakoriak a rongálások. A töltést keresztező műtárgyak állapota folyamatosan romló tendenciát mutat, de állapotuk az árvízvédelmi biztonságot még nem veszélyezteti. Jellemző a vasbeton részek elöregedése, korrodálása, a mozgató- és a zárószerkezetek nem megfelelő vagy nehézkes működése, kisebb mértékű áteresztése, melyek ellen általában beavatkozás (homokzsákkal vagy betétgerendával történő elzárás) szükséges. Sajnálatosan megállapítható, hogy továbbra is gyakori a műtárgyak vas és acél anyagú tartozékainak lopása, illetve értelmetlen rongálása. Őrzésük nem megoldható, helyreállításuk jelentős többletköltséget okoz. Jelenleg két olyan keresztező műtárgy van, amely funkcióját nem, vagy csak korlátozottan tudja ellátni. Az idegen tulajdonban és kezelésben lévő Lóúsztató-árki zsilip, melynek gyakorlatilag minden mozdítható alkatrészét ellopták, a táblás zárószerkezetet pedig (szintén annak eltulajdonítása végett) elhajlították, azonban kiszedni nem tudták. A lopások ellen megtörtént a rendőrségi feljelentés, az elkövetőt elfogták. Ettől függetlenül a megrongált műtárgy jelenleg működésképtelen, árvíz idején az elzárását csak beavatkozás útján lehet elvégezni. A műtárgy helyreállítására felszólító levelet küldtünk az éppen aktuális üzemeltető Kft. részére (A műtárgyat a valamikori Selypi Cukorgyár létesítette és üzemeltette, azonban pontos információink nincsenek azzal kapcsolatban, hogy a tulajdonviszonyok a Cukorgyár megszűnését követően hogyan alakultak. Tudomásunk szerint 2015. november 4-én a Wilrose Winner Kft. szerezte meg a Selypi cukorgyári tavak körüli terület tulajdonjogát, és azt jelenleg is birtokolja.), valamint Vízügyi felügyeleti ellenőrzés megtartására kértük fel az I. fokú Vízügyi Hatóságot, azaz a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot. Szintén a Wilrose Winner Kft. kezelésében van a megszűnt selypi cukorgyár duzzasztója is, melynek a középső szabályzó síktáblája sokáig mozdíthatatlan volt, azonban 2016 nyarán, többszöri felszólításunkra, a helyi horgászegyesület működő állapotba hozta a tábla mozgató szerkezetét, így a középső tábla is mozgatható, de a műtárgy acél- és vasbeton szerkezetei még mindig nagyon rossz állapotban vannak. A Wilrose Winner Kft.-t felszólítottuk felelős tervező által készített állapotfelvételi dokumentáció, valamint a duzzasztó műtárgy felújítási munkáit tartalmazó ütemterv elkészítésére, továbbá a volt Selypi Cukorgyár azon vízilétesítményeire - amelyek vízjogi üzemeltetési engedély kötelesek, és a Kft. tulajdonába
kerültek - érvényes üzemeltetési vízjogi engedély megszerzésére irányuló eljárás megindítására. Fentieket a Wilrose Winner Kft. 2016. október 31-ig köteles bemutatni. A töltések egyéb tartozékai is több helyen hiányosak. Szelvénykövek, sorompók pótlása továbbra is szükséges, melyet a rendelkezésre álló keret terhére a közfoglalkoztatás keretin belül végzünk. A szakbizottsági felülvizsgálatok során szerzett tapasztalatok kiértékelése során feltárt gondokra, a védőképesség reális megítélése érdekében továbbra is fel kell hívni a figyelmet. Ezek az alábbiakban foglalhatók össze: A fenntartási keret mértéke miatt változatlanul nagyon korlátozott lehetőségünk van olyan karbantartási, vagy felújítási munkák elvégzésére, amelyek a műszaki előírások, illetve az árvízi tapasztalatok alapján a biztonság érdekében feltétlenül szükségesek lennének. Az előírt védelmi anyagok, eszközök és gépek többségében rendelkezésre állnak. Állapotuk (annak ellenére, hogy életkoruk a kívánatosnál lényegesen magasabb) még megfelelő, a védekezés feladatainak ellátására alkalmasak. A védelmi raktárainkban tárolt anyagok egy része azonban már elavult, korszerűtlen eszközökből tevődik össze. Selejtezésük, illetve a készlet korszerűsítése (a rendelkezésre álló kereteknek megfelelően) folyamatosan történik. Továbbra is kiemelt jelentőséggel kell kezelni a védekezés ellátásának személyi kérdéseit, tekintettel arra, hogy az, saját létszámmal teljes körűen nem oldható meg. Különösen a szükséges fizikai erő biztosítása jelent problémát. Ezért elkerülhetetlen a lakosság fokozott mértékű bevonása a védekezésbe. Ezen belül is kiemelten kell kezelni a segédőri létszám biztosítását. Általánosnak mondható, hogy a védekezéshez szükséges segédőri létszám biztosításáról az őrök maguk gondoskodnak. Ezeket a listákat az illetékes önkormányzatokkal egyeztetjük. A védekezéshez szükséges közerő igényünket a Védelmi Bizottságnak évente megadjuk. A közfoglalkoztatási program keretein belül több olyan munka elvégzésére van lehetőségünk, amelyekre pénzügyi forrás évek óta nem állt rendelkezésre (elsősorban medertisztítás kaszálással és cserjeirtással, valamint a védtöltések kaszálása). Meg kell jegyezni azonban, hogy a fenntartás és üzemelés forrásigénye a közfoglalkoztatással maradéktalanul nem kiváltható. Az Igazgatóság folyamatos kapcsolattartásra törekszik az érintett önkormányzatokkal. Ezek a kapcsolatok árvízi helyzetben, és azon kívül is sokszor megkönnyítik és felgyorsítják az ügyintézést. A II. fokú készültséget is meghaladó árvízvédekezések során tapasztaltakból megállapítható, hogy az árvízvédelmi művek és a személyi állomány felkészültsége megfelelő, szakmai hozzáértése magas színvonalú. Ugyanakkor a jelenlegi létszám a több védvonalon egy időben történő védekezések esetén II. foknál nagyobb védekezés ellátására nem elegendő. 2.3.1. Az árvízvédelmi töltések magassági hiányai
2014. december 23-án hatályba lépett a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet, mellyel egyidejűleg érvényét vesztette az azonos című 11/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet. A MÁSZ értékek a Zagyva-folyó vonatkozásában jelentősen emelkedtek (a teljes hosszon 109 cm-el), így az I. rendű árvízvédelmi töltések magassági hiányos szakaszainak hossza, és a magassági hiányok mértéke jelentősen növekedett. A jelölt magassági hiányosságok mértéke a fenti BM rendeletben meghatározott MÁSZ+1,0 m- es biztonsági szinthez képest került megállapításra, mely helyenként igen nagy hiányosságot mutat a védvonalon. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a 2010-ben mért legnagyobb vízállásokhoz képest magassági hiány az alábbiakban bemutatottaknál lényegesen kisebb szakaszon, mindösszesen mintegy 1,5 km hosszban mutatkozik. 1. Az Apci gátőrjáráshoz tartozó töltések 4 település (Jobbágyi, Apc, Zagyvaszántó, Petőfibánya) kül- és belterületének védelmét biztosítják. Az árvízvédelmi töltések összhosszúsága 17 931 m (14 181 m Heves megyében), melyből a Zagyva-folyó töltései 15 119 m (11 369 m Heves megyében), míg a Szuha- és Tolvajló-patak visszatöltésezett szakaszai 2 812 m. A töltésszakaszok koronaszintjének eredeti kiépítettsége MÁSZ+1,00 m. A 2010. évi rendkívüli Zagyva árvizeket követően a töltésszakaszok geodéziai felmérése feltárta, hogy az előírt koronaszinthez képest magassághiányok vannak az alábbi hosszúságban: Zagyva-folyó jobb part 7 220 m hosszon, Zagyva-folyó bal part 6 100 m hosszon, Szuha-patak jobb part 614 m hosszon, Szuha-patak bal part 1 710 m hosszon, Tolvajló-patak jobb part 488 m hosszon. A magassági hiány mértéke 10-210 cm között változik, összesen 16 132 m hosszon. 2. A Lőrinci gátőrjáráshoz tartozó töltések 2 település (Petőfibánya, Lőrinci) kül- és belterületének védelmét biztosítják. Az árvízvédelmi töltések összhosszúsága 15 351 m. A töltésszakaszok koronaszintjének eredeti kiépítettsége MÁSZ+1,00 m. A 2010. évi rendkívüli Zagyva árvizeket követően a töltésszakaszok geodéziai felmérése feltárta, hogy az előírt koronaszinthez képest magassághiányok vannak az alábbi hosszúságban: Zagyva-folyó jobb part 7 276 m hosszon, Zagyva-folyó bal part 5 787 m hosszon. A magassági hiány mértéke 10-230 cm között változik, összesen 13 063 m hosszon. 3. A Hatvani gátőrjáráshoz tartozó töltések Hatvan település kül- és belterületének védelmét biztosítják. Az árvízvédelmi töltések összhosszúsága 16 653 m, melyből a Zagyva-folyó töltései 14 853 m, míg a Herédi-Bér-patak visszatöltésezett szakaszai 1 800 m. A töltésszakaszok koronaszintjének eredeti kiépítettsége MÁSZ+1,00 m. A 2010. évi rendkívüli Zagyva árvizeket követően a töltésszakaszok geodéziai felmérése feltárta, hogy az előírt koronaszinthez képest magassághiányok vannak az alábbi hosszúságban: Zagyva-folyó jobb part 7 346 m hosszon, Zagyva-folyó bal part 7 175 m hosszon, A magassági hiány mértéke 10-200 cm között változik, összesen 14 521 m hosszon.
A Jobbágyi-Boldog közötti szakaszon a KDVVIZIG kezelésébe összességében 55 471 m hosszúságú árvízvédelmi töltés tartozik. Heves megye területére vonatkozóan, ebből a fentiek szerint magassághiány 41 765 m hosszban van. A magassághiányos szakaszok tehát, a teljes, Heves megyét érintő szakaszon belül 75,3 %-ot képviselnek. 3. HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS A helyi vízkárelhárítás eszközrendszere alapvetően a vízfolyások vízszállító képességének fenntartását és a depóniák (depónia: a kotrásokból származó anyag tömörítetlenül elhelyezésre kerül a meder partéleinél, így töltésszerű, mesterséges magaslatként jelentkezik, de nem árvízvédelmi műként épül) karbantartását jelenti. Ez a feladat megoszlik az Igazgatóság, és az önkormányzatok között. Az egyes törvények vízgazdálkodási tárgyú módosításáról szóló 2013. évi CCXLIX. törvény értelmében a vízitársulatok által üzemeltetett állami tulajdonú közcélú forgalomképes vízgazdálkodási művek 2014. január 1. napjától a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésébe kerültek. Heves megyében a törvénymódosítás értelmében a Tolvajló-patak torkolati szakasza az Igazgatóság vagyonkezelésébe került. Az Igazgatóság kezelésében lévő kisvízfolyásokon Országos Közfoglalkoztatási Program keretében került sor a fenntartási munkák elvégzésére (kaszálás, cserjeirtás). Az elmúlt időszakban a KDVVIZIG Heves megyei területén helyi vízkár készültség elrendelésére nem került sor. 4. A 2016. ÉVRE VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK A fentiekből megállapítható, hogy az árvízvédelmi művek és a személyi állomány felkészültsége megfelelő, szakmai hozzáértése magas színvonalú. Azonban a jelenlegi létszám nem elegendő a II. foknál nagyobb beavatkozást igénylő védekezések ellátásához. A II. fokúnál magasabb fokú készültség esetén a FETIVIZIG személyi állományából kap Igazgatóságunk kiegészítő erőket. A folyamatban levő közfoglalkoztatási program lehetőségét kihasználva a legfontosabb (kézi erővel végezhető) fenntartási feladatokat a közmunkások segítségével kívánjuk elvégezni. 4.1. Várható védelmi helyzet Jelentősebb árhullám levonulására a jelenlegi előrejelzések tükrében a következő időszakban nem számítunk. Ennek ellenére fokozott figyelemmel kell kísérni az időjárást, mert egy nagyobb mennyiségű, eső formájában hulló csapadék komolyabb árhullámot is elindíthat a folyókon, vagy a kisebb mellékvízfolyásokon.
5. PÁLYÁZATOK 5.1. A Zagyva-Tarna vízrendszer árvízvédelmi fejlesztése (tervezett projekt) A területileg érintett 3 vízügyi igazgatóság (KDVVIZIG, ÉMVIZIG, KÖTIVIZIG) továbbra is fontos célkitűzésének tartja a Zagyva-Tarna rendszer vízgazdálkodási rendszere rehabilitációjának megvalósítását. Amennyiben a projektjavaslat a jövőben támogatást nyer, azzal megvalósulhat a Zagyva és a mellékvízfolyások meder- és hullámtér rendezése, az árvízvédelmi töltések fejlesztése és a műtárgyak átépítése, valamint a monitoring rendszer fejlesztése is. 5.2. KEHOP-1.4.0.-15-2015-00009 azonosítószámú projekt Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén A fent nevezett projekt keretén belül a Hatvan város belterületét közvetlenül védő, a magassághiányos szakaszok közül legkritikusabbak, illetve az árvízvédekezéseinek tapasztalatai alapján legrosszabb állapotban lévő töltésszakaszok előírások szerinti kiépítése, illetve a keresztező műtárgyak újjáépítése, az érintett őrjárások őrházainak felújítása, valamint egy monitoring létesítmény kialakítása történne meg. A fejlesztés így a Zagyva jobb parti töltésének 20+500-21+259 tkm (3. főút hídja - miskolci vasútvonal hídja), valamint a Zagyva bal parti töltésének 18+985-20+540 tkm (miskolci vasútvonal hídja - M3 autópálya hídja), valamint 29+255-30+565 tkm szelvényei közötti szakaszát foglalja magába. A fejlesztés elsődleges célja, hogy a Hatvan városban élők árvízbiztonsága, illetve a térség népesség megtartó képessége növekedjen. A fejlesztés a Környezeti- és Energiahatékonysági Operatív Program árvízvédelmi célú fejlesztései keretében valósul meg. A projekt felelőse az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság konzorciuma. B u d a p e s t, 2016. október 27. Szilágyi Attila igazgató