Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató H-9700 Szombathely, Ady E. tér 1. Tel: (94) 513-430 Fax: (94) 513-431 E-mail: vas.mki@katved.gov.hu Szám: Ügyintéző: Tárgy: ADR bírság HATÁROZAT A Jánosik és Társai Ipari, Szolgáltató és Karbantartó Korlátolt Felelősségű Társaság (1047 Budapest, Attila u. 34., Adószám:11066901-2-41,Cégjegyzékszám: 01 09 914812) (továbbiakban: Ügyfél) terhére, a 387/2014/HAT ügyszámon indított eljárásban, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 1.000.000,- Ft,- azaz egymillió forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494- 20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) 20. -ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: R1) rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. június 10-én a 87-es számú főút 28-as kilométerszelvényében.
2 Megállapítást nyert, hogy az Ügyfél ellenőrzés alá vont,. forgalmi rendszámú gépjárművel végrehajtott veszélyes áru szállítási tevékenysége, a VA11-2014-0135/2 számú jegyzőkönyvben és a VA11-2014-0135 számú ellenőrzési jegyzékben foglaltak szerint, megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben (a továbbiakban együtt: ADR) meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrök az ellenőrzés helyszínén a következő hiányosságot találták/megállapítást tették: A fuvarokmányokban nem szerepel egyik szállított veszélyes anyagra vonatkozóan sem az UN szám, ADR helyes szállítási megnevezés, bárcaszám (osztály), csomagolási csoport. A fuvarokmányok nem tartalmazzák a szállított veszélyes áruk mennyiségét illetve a feladó nevét és címét. A gépjárművezető elmondása szerint a veszélyes áru Budapesten, az Attila utca 32-34 szám alatt, a Jánosik és Társai Kft telephelyén került berakásra, saját árut szállít. Az árut a gépkocsivezető rakta be. A veszélyes árukról egyéb szállítót, vagy olyan fuvarokmányt amiben fel lett volna tüntetve az áru neve, mennyisége, illetve a címzettek, nem kapott. A járművön lévő veszélyes árut a címzettnél, Szombathelyen az INTERSPAR áruházban, az Újvilág úton, illetve Sopronban lévő INTERSPAR áruházban kell kiraknia. Az ellenőrzés helyszínén a fénymásolt és a jegyzőkönyvhöz mellékelten csatolt szállítási dokumentumokon kívül más dokumentumot a gépjármű vezető nem tudott bemutatni. A gépkocsivezető kérdésünkre elmondja, hogy ADR oktatási bizonyítvánnyal nem rendelkezik, a veszélyes áru szállításának szabályait nem ismeri, erre vonatkozóan oktatásban a szállítás megkezdése előtt nem részesült. A szállított veszélyes árura vonatkozó esetleges veszélyekről, speciális szállítási feltételekről nem tájékoztatták. A gépjármű vezető az ADR-ben előírt 1.3-as oktatásban nem részesült, az oktatást bizonyító igazolást az ellenőrzés helyszínén nem mutatta be. A küldeménydarabok a raktérben nincsenek rögzítve. A veszélyes áru a raktérben együtt volt berakva az egyéb nem veszélyes áruval. Sem a veszélyes áru, sem az egyéb áru nem volt rögzítve. A jármű rendelkezett rögzítési pontokkal, illetve rögzítő eszközökkel. A 2 db LQ jelölésű bontatlan (10x1liter) doboz (UN1903) a raktér hátuljában volt egymásra elhelyezve, Hátulról illetve két oldalról egyéb áruval ki volt támasztva, előtte üres, kitöltetlen terület volt. Egy darab LQ jelölésű bontott (8x1liter) doboz (UN1903) a gépjármű hátfalához volt rakva, körülötte egyéb áruval. Az UN 1760 10 literes minősített csomagolású 5 liter mennyiségű maró anyag a raktér közepén az oldalajtóval szemben volt, előtte kitöltetlen szabad terület volt. A másik 5 literes kiszerelésű minősítetlen csomagolású UN 1760 jelöletlen (sem bárca, sem UN szám) veszélyes anyag egy darab műanyag rekeszben volt elhelyezve egyéb áruval együtt. Az UN 1760 veszélyes anyagot a gépkocsivezető elmondása szerint a gépjárműre úgy rakta fel, úgy kapta meg a berakási helyen, hogy szét volt öntve kettő részre (5-5 liter). Arra a kérdésre, hogy ki öntötte szét az anyagot, válaszolni nem tudott, az árut a Jánosik és Társa Kft Budapesti telephelyén a raktárból így kapta meg. Elmondása szerint a két kannában ugyan azaz anyag van. A csomagolóeszköz gyártásra és vizsgálatára vonatkozó követelményeknek nem felel meg. A 10 literes kiszerelésű UN1760 veszélyes anyag eredeti csomagolása megbontásra került. Az egyik 5 literes kiszerelésű csomagoláson sem bárca, sem UN szám nem volt. A benne lévő anyagról a gépkocsivezető nyilatkozta, hogy ugyan az az anyag van benne, mint a jelölt, UN1760 veszélyes anyagot tartalmazó minősített csomagolású 10 literes műanyag kannában. A veszélyes áru az ADR 3.2 A táblázat (1) és (%) oszlopa által előírt jelölésekkel (UN szám, Bárca) nem volt ellátva. A két műanyag kannából melyben az UN1760 veszélyes anyag volt, PH kimutató csíkkal mintát vettünk, és megállapítottuk, hogy mindkét kannában 14 PH értékű anyag található. A szállítóegység tűzoltókészülékkel nem rendelkezett, a gépkocsivezető bemutatni nem tudta.
3 Az ellenőrök a jegyzőkönyv alapján a következő veszélyes árukat találták a gépjárművön az ellenőrzés helyszínén: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. 8 II UN 1903 FOLYÉKONY, MARÓ FERTŐTLENÍTŐSZER M.N.N. 8 II Mennyisége 10 liter 28 liter Az Ügyfelet 2014. június 12-én a 387-3/2014/HAT számú végzéssel kiértesítettem az eljárás megindításáról (melyet 2014. 06. 16-án átvett), iktatási számáról (387/2014/HAT), betekintési lehetőségekről. A határozatom kiadásáig az Ügyfél nem élt a 2004. évi CXL. törvényben (továbbiakban: Ket) biztosított lehetőségeivel. Hatóságom 2014. július 07-én nyilatkozattételre hívta fel az Ügyfelet: 1. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás végezte a veszélyes áru feladását. 2. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, mely vállalkozás végezte a veszélyes áru gépjárműbe történő berakását. 3. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy az eljárásra okot adó szállításnál, ki végezte el az Idro 86 fantázianevű UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. 8 II veszélyes áru áttöltését a RIMG0780-RIMG0786 számú fényképfelvételeken látható 5 literes műanyag kannába és hol történt az. 4. Az ellenőrzés alá vont gépjármű vezetőjének ADR 1.3 fejezet szerinti oktatásáról készült jegyzőkönyv hiteles másolata. 5. Ügyfél nyilatkozata, arra vonatkozóan, hogy (amennyiben megtörtént az ADR 1.3 fejezet szerinti oktatás) átadta-e az ellenőrzés alá vont gépjármű vezetője részére az oktatásról szóló igazolást. Az Ügyfél az alábbiak szerint nyilatkozott (a hatóság ezen nyilatkozatot 2014. július 21 én kapta meg): 1. Az eljárásra okot adó szállításnál a veszélyes áru feladását a Jánosik és Társai Kft. végezte a Budapest Attila u. 34. telephelyen, mivel saját áru terítése történt a takarítási szolgáltatással érintett helyszínekre. 2. A veszélyes áru berakását a Jánosik és Társai Kft. munkavállalója végezte. 3. Az Idro 86 fantázia nevű UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. 8 II veszélyes áru áttöltését a RIMG0780-RIMG0786 számú fényképfelvételen látható 5 literes műanyag kannába a Jánosik és Társai Kft. munkavállalója végezte a társaság 3533 Miskolc, Kerpely A. út 35. sz. alatti telephelyén. 4. Nyilatkozom, hogy gépjárművezető az ellenőrzés időpontjában nem rendelkezett az ADR 1.3 fejezet szerinti oktatásról készült jegyzőkönyvvel, mivel ilyen oktatásban korábban nem részesült, így az erről szóló igazolást sem tudta bemutatni. A Hatóság ellenőrzését követően pótoltuk a feltárt hiányosságot, végrehajtottuk az ADR 1.3 fejezet szerinti oktatást, melyről a jegyzőkönyv hiteles másolatát mellékelten megküldöm. 5. Nyilatkozom, hogy az ellenőrzés alá vont gépjármű vezető részére a pótlólagosan megtartott ADR 1.3 fejezet szerinti oktatásról készült igazolást átadtam. Megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságokat a VA02-2014-0135/2 számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, a VA02-2014-0135 számú ellenőrzési jegyzékben, 1 db videó felvételen (MOV061) és 91 db fényképfelvételen (számuk: RIMG0757-RIMG0847) rögzítették (továbbiakban: bizonyítékok).
4 A bizonyítékokat, az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzött dokumentumokról készült hiteles másolatokat, továbbá a nyilatkozatokat megvizsgáltam és a következő döntést hoztam: Az eljárás során a bizonyítékok és az Ügyfél nyilatkozata alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a veszélyes áru feladója, csomagolója és szállítója az Ügyfél volt, az eljárás során megállapított szabálytalanságokért kizárólag az Ügyfél tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy az Ügyfél a veszélyes árut az ADR 1.1.3.6 pontja, az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek alapján szállította. 1. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a gépjármű rakodóterében veszélyes- és nem veszélyes árukat, valamint egyéb tárgyat (kézi árumozgató eszköz) helyeztek el rögzítetlen állapotban (RIMG0770-RIMG0773 és MOV061 00:40-00:50, 01:17-02:07, 02:13-04:05). Megállapítottam, hogy a gépjármű rakodóterében elhelyezett veszélyes áruk (UN 1903 FOLYÉKONY, MARÓ FERTŐTLENÍTŐSZER M.N.N. 8 II 28x1 liter kiszerelésben LQ és UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. 8 II 2x5 liter kiszerelésben (az egyik 10 literes kannában)), nem veszélyes áruk, valamint egyéb tárgy (kézi árumozgató eszköz) sem térkitöltéssel, sem pedig egyéb módszerrel nem volt lerögzítve, továbbá megállapítottam, hogy a gépjármű rakodóterében rögzítőeszközök és rögzítési pontok voltak megtalálhatóak. Megállapítottam, hogy hirtelen fékezés, vagy irányváltoztatás következtében a rögzítetlenül elhelyezett tárgy (kézi árumozgató eszköz) (MOV061 02:20-02:40) elmozdulása a veszélyes anyag csomagolásának sérülését, ezzel annak szabadba történő kijutását eredményezi, veszélyeztetve ez által a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot is. Megállapítottam, hogy sem az ADR 1.1.3.6 pontja nem ad mentességet az ADR 7.5.7.1 bekezdése alól. Az ADR azért határoz meg specifikus rendelkezéseket a veszélyes áruk rögzítésére, mert ezeknek az áruknak a szállítása különösen nagy biztonsági és környezeti kockázatokkal járhat együtt. A veszélyes áruk rögzítésére vonatkozó rendelkezések az ADR 7. részében, 7.5.7. fejezetében találhatóak, amelynek címe: Árukezelés és elhelyezés. Az ide vonatkozó bekezdések a következőképpen szólnak: A járművet, ill. a konténert ahol szükséges a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldemény darabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldemény darab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldemény darabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon. Az ADR e bekezdése ugyan csupán keret jelleggel tesz előírásokat a rakományrögzítés kialakítására és nem ad pontos számítási metodikát, azonban egyértelműen megfogalmazza, hogy a rakományt alkalmas eszközökkel rögzíteni kell. Az alkalmas eszközök között felsorolja a megtámasztással, lekötözéssel vagy ezek kombinációjával létrehozható rakományrögzítési módok alkalmazásához használható eszközöket. A rakomány alkalmas eszközökkel történő rögzítésének rendkívül fontos jelentőségét, a rakományrögzítésre vonatkozó IMO/ILU CTU irányelv, az EN 12195-1 szabvány, illetve az Európai Bizottság Energiaügyi és közlekedési Főigazgatósága által kiadott Európa legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban
5 kiadvány, mint vonatkozó műszaki irányelvek is megállapítják. Rámutatnak arra, hogy a rakomány súlyának függvényében létrejövő súrlódás önmagában csak ritkán elegendő, hogy meggátolja a nem rögzített rakomány elcsúszását, felbillenését. Továbbá a közúti közlekedés szabályairól 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 47.. (2) bekezdése egyértelműen előírja, hogy a rakományt a járművön annak belsejében, illetőleg rakfelületén úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány d) úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék; A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2) 5. melléklet 1. táblázat 10. sorszámon a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a berakó, szállító (fuvarozó) vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint: szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján: Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. pontjában nevesíti, mint a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 1. táblázat 10. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 800.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni, 2. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy az ellenőrzés alá vont gépjárművön nem helyezték el az ADR 8.1.4.2 bekezdése által előírt tűzoltókészüléket. Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése nem ad mentességet az ADR 8.1.4.2-8.1.4.5 bekezdései alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megszegte az ADR 8. részének 8.1.4.2 pontját, mely szerint azokat a szállítóegységeket, amelyek az 1.1.3.6 bekezdés szerint végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni. Az R2 5. melléklet 2. táblázat 3. sorszámon a járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a szállító, jármű üzemben tartója vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;
6 A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. pontjában nevesíti, mint a járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 2. táblázat 3. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 300.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. 3. A bizonyítékok alapján megállapítottam, hogy az 5 literes kiszerelésű Idro 86 fantázianevű UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. 8 II veszélyes anyagot tartalmazó műanyag kanna nem volt ellátva az ADR 5.2 fejezetben előírt jelölésekkel (UN szám, Bárca) (RIMG0780- RIMG0786, RIMG0824-RIMG0826, RIMG0831-RIMG0833, RIMG0835-RIMG0841). Az Idro 86 fantázianevű veszélyes áru biztonságtechnikai adatlapja alapján megállapítottam, hogy az a II csomagolási csoportba tartozik, továbbá megállapítottam, hogy az ADR 3.2 fejezet A táblázat UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. 8 II veszélyes anyag (7a) oszlopában 1 liter szerepel, ami azt jelenti, hogy amennyiben az ADR 3.4 fejezet alapján korlátozott mennyiségben csomagolva szállítják, úgy a legnagyobb engedélyezett űrtartalom 1 liter lehet. Tekintve, hogy az Ügyfél a veszélyes árut 2x5 literes kiszerelésben szállította ezért jelen esetben nem alkalmazható az ADR 3.4 fejezetben nevesített, a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentesség. A mentesség nélkül történő szállítások esetében a veszélyes árut az ADR 5.2 fejezet szerinti jelölésekkel kell ellátni. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 5.2.1.1 bekezdését, mely szerint hacsak az ADR-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az UN rövidítést kell írni, továbbá az ADR 5.2.2.1.1 pontját, mely szerint a 3.2 fejezet A táblázatában felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál az 5 oszlopban megadott bárcá(ka)t kell elhelyezni, kivéve, ha a 6 oszlopban valamely különleges előírás másként rendelkezik. Az R2 5. melléklet 2. táblázat 10. sorszámon a helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy azok hiánya bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a feladó, csomagoló, berakó, töltő, szállító (fuvarozó) vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért az Ügyfél, mint feladó, csomagoló és szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a feladónak az ADR 1.4.2.1.1 c) pontja szerint csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tar- tányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel; Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; Megállapítottam, hogy a csomagoló az ADR 1.4.3.2 b) pontja szerint amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat.
7 A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet II. kockázati kategória 10. pontjában nevesíti, mint helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 2. táblázat 10. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 400.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. 4. A bizonyítékok alapján megállapítottam, hogy az 5 literes kiszerelésű Idro 86 fantázianevű UN 1760 MARÓ FOLYADÉK, M.N.N. 8 II veszélyes anyagot tartalmazó műanyag kanna nem rendelkezett az ADR 6.1.3 szakasz szerinti minősítő jelöléssel (nem minősített csomagolóeszköz) (RIMG0780-RIMG0786, RIMG0824-RIMG0826, RIMG0831-RIMG0833, RIMG0835-RIMG0841). Az Idro 86 fantázianevű veszélyes áru biztonságtechnikai adatlapja alapján megállapítottam, hogy az a II csomagolási csoportba tartozik. Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése nem ad mentességet az ADR 6. része alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 6.1.3.1 bekezdését, mely szerint minden csomagolóeszközön, amelyet az ADR szerinti használatra szánnak, rajta kell lenni a jelölésnek, amelynek tartósnak, jól láthatónak és a csomagolóeszközhöz képest olyan méretűnek kell lennie, hogy könnyen olvasható legyen. Az R2 5. melléklet 1. táblázat 7. sorszámon a jóváhagyás nélküli csomagolóeszközök használata bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a feladó, töltő, csomagoló, szállító (fuvarozó) vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért az Ügyfél, mint feladó, csomagoló és szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a feladónak az ADR 1.4.2.1.1 c) pontja szerint csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobiltartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel; Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; Megállapítottam, hogy a csomagolónak az ADR 1.4.3.2 a) pontja szerint be kell tartania a csomagolási és az egybecsomagolási feltételekre vonatkozó előírásokat; A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet I. kockázati kategória 7. pontjában nevesíti, mint a jóváhagyás nélküli csomagolóeszközök használata mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 1. táblázat 7. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 800.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni.
8 5. Az Ügyfél 2014. július 21-én megküldött 387-6/2014/HAT számú nyilatkozata alapján megállapítottam, hogy az ellenőrzés alá vont gépjármű vezetője nem rendelkezett az ADR 1.3 fejezet szerinti oktatással. Megállapítottam,hogy az Ügyfél megsértette az ADR 1.3.1 szakaszát mely szerint az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört, ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Az 1.3.2 szakasz szerint képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk, olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. Megállapítottam, hogy a fenti hiányosság az R1 5.. 2. sz. mellékletébe ütköző olyan mulasztás, amely az egyetlen kockázati kategóriákban nem került megnevezésre, ezért a szabálytalanságot a kockázati kategóriák leírása alapján állapítottam meg és III. kockázati kategóriába soroltam: A vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni. A R2 5. melléklet 3. táblázat 6. sorszámon a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító, címzett vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért az Ügyfél, mint feladó, csomagoló és szállító tehető felelőssé. A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklete a III. kockázati kategóriába sorolja, mint a vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 3. táblázat 6. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 100.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. 6. A VA02-2014-0135/2 számú ellenőrzési jegyzőkönyv alapján megállapítottam, hogy az eljárása okot adó veszélyes áru szállítást kísérő fuvarokmányok egyike sem tartalmazta az ADR 5.4.1 szakasza által előírt információkat (UN szám, Helyes szállítási megnevezés, osztályozási kód - Bárca szám, csomagolási csoport, küldeménydarabok száma és fajtája, feladó neve és címe). Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése nem ad mentességet az ADR 5.4.1 szakasza alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megsértette az ADR 5.4.1. szakaszának a), b), c), d), e), f), g) pontjait melyek szerint a fuvarokmány(ok)nak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia (tartalmazniuk): a) az UN számot, amely elé az UN betűket kell írni; b) a helyes szállítási megnevezést, amint azt a 3.1.2 szakasz meghatározza, szükség esetén (lásd a 3.1.2.8.1 pontot) a zárójelbe tett műszaki megnevezéssel kiegészítve (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot); c) a többi osztály anyagai és tárgyai esetén a 3.2 fejezet A táblázat 5 oszlopában feltüntetett, ill. 6 oszlopában feltüntetett különleges előírás alapján szükséges bárca számát.
9 d) ahol van, az anyagra vonatkozó csomagol ási csoportot, ami elé a PG belűk (pl. PG II ) [vagy VG betűk (pl. VG II ), ami a német Verpackungsgruppe rövidítése] vagy az 5.4.1.4.1 pont szerinti nyelven a csomagolási csoport kezdőbetűi írhatók; e) küldeménydarabok szállítása esetén a küldeménydarabok számát és fajtáját. f) a veszélyes árunkénti összes mennyiséget (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz, helyes szállítási megnevezéshez és - ha van - csomagolási csoporthoz tartozó árunként; g) a feladó nevét és címét; Megállapítottam, hogy a fenti hiányosság az R1 5.. 2. sz. mellékletébe ütköző olyan mulasztás, amely az egyetlen kockázati kategóriákban sem került megnevezésre (nem sorolható be az R1 5.. 2. sz. melléklet III. kockázati kategória 2. pont alá, ugyanakkor nem sorolható be az I. kockázati kategória 16. pont alá sem), ezért a szabálytalanságot a kockázati kategóriák leírása alapján állapítottam meg, tekintetbe véve a veszélyes áruk mentességgel történő szállítását, mennyiségét, és a III. kockázati kategóriába soroltam: A vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni. Az R2 5. melléklet 3. táblázat 6. sorszámon a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a feladó, be/kirakó, csomagoló, töltő, ürítő, szállító, címzett vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint feladó és mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a feladónak az ADR 1.4.2.1.1 b) pontja szerint el kell látnia a szállítót információval és adatokkal visszakövethető formában, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira; Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 b) pontja szerint meg kell győződnie arról, hogy a feladó szállítás előtt a szállítandó veszélyes árura vonatkozó, az ADR által előírt minden információt a szállítás előtt megadott; az előírt okmányok a szállítóegységen vannak;, valamint az ADR 1.4.2.2.3 pontja szerint, ha a szállító az 1.4.2.2.1 pont alapján az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek, továbbá az ADR 1.4.2.2.4 pontja szerint ha szállító a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását - a közlekedés és a küldemény biztonsága, ill. a közbiztonság figyelembevételével - a lehető leghamarabb meg kell szakítania. A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az előírásoknak. Az útvonal hátralevő része szerint illetékes hatóság(ok) azonban engedélyt adhat(nak) a szállítás folytatására. A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklete a III. kockázati kategóriába sorolja, mint a vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 3. táblázat 6. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 100.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni.
10 Megállapítom hogy a bírság teljes összege: 2.500.000,- forint, azonban az R2 13 (2) bekezdés értelmében, Ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt, mulasztást állapít meg az a) pontja értelmében a 2., a 4., a 6. vagy a 9. alapján kiszabott bírság összege legfeljebb 1.000.000,- forint. A fentiekre tekintettel az Ügyfelet 1.000.000, Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértése miatt. Az eljárás során megállapítottam, hogy az 387-3/2014/HAT számú végzésben elírás történt - az indoklás részben az ellenőrzés helye és ideje, valamint az ellenőrzési jegyzőkönyv száma tévesen szerepel -, melyeknek az ügy elbírálása szempontjából érdemben hatásuk nem volt. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett VA02-2014-0135/2 számú ellenőrzési jegyzőkönyv, illetve a VA02-2014-0135 számú ellenőrzési jegyzék alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél, mint a veszélyes áru csomagolója, feladója és szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 3. (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132. -án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. -144. -a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.. (1), (2) és (4) bekezdésében, az R1 3. (1) bekezdésében, az R2-ben, valamint a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá az R3 2. bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. (1) b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Szombathely, 2014. augusztus 4. PH. megyei igazgató Készült: 2 példányban Egy példány: 10 oldal Kapják: 1. sz. példány: Irattár 2. sz példány: Jánosik és Társai Ipari, Szolgáltató és Karbantartó Kft. (1047 Budapest, Attila u. 34.)