A SZOJKA III PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉP REPÜ LÉSSZABÁLYOZÓ RENDSZER ZAVARELHÁRÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA II.

Hasonló dokumentumok
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 65 percre lesz szüksége.

Számítógépes grafika

Tartalom. Soros kompenzátor tervezése 1. Tervezési célok 2. Tervezés felnyitott hurokban 3. Elemzés zárt hurokban 4. Demonstrációs példák

PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉP NEMIRÁNYÍTOTT OLDALIRÁNYÚ MOZGÁSÁNAK VIZSGÁLATA A ROBOTPILÓTÁK IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEI

Érzékelők és beavatkozók

Ipari folyamatirányítás

Márkus Zsolt Értelmezések, munkapont beállítások BMF -

PILÓTANÉLKÜLI REPÜLŐGÉP REPÜLÉSSZABÁLYOZÓ RENDSZERÉNEK ELŐZETES MÉRETEZÉSE. Bevezetés. 1. Időtartománybeli szabályozótervezési módszerek

ó ó é é é ó ü é é Í ő ő ó ó é ö é ó é ő ü é é ó í é é é ű ő ő ő é é ő í é í é é é ú é é é ó í é ö é ő ö é é é ö ü í é é ő é é ü é é í Ú ő ó ö é ő ö ö

Frekvenciatartomány Irányítástechnika PE MI BSc 1

ű É ő ő ű ő Ü ő ű É ő ő ő ő ő ű ő ő ű É ű ő ű ő ő ű ő ő ő ő É ű ű

Irányítástechnika 3. előadás

ANALITIKAI KÉMIAI GYAKORLAT Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Felelős oktató:

PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉP OLDALIRÁNYÚ MOZGÁSÁNAK ÁLLAPOTVÁLTOZÓIT STABILIZÁLÓ ZÁRT SZABÁLYOZÁSI RENDSZER SZABÁLYOZÓJÁNAK ELŐZETES TERVEZÉSE

A kardáncsukló tengelyei szögelfordulása közötti összefüggés ábrázolása. Az 1. ábrán mutatjuk be a végeredményt, egy körülfordulásra.

( ) abszolút érték függvényét!

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő

Hőátviteli műveletek példatár. Szerkesztette: Erdélyi Péter és Rajkó Róbert

ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú é é é é Ú ő ú é é é ú é é é ő Ö é ó é Ö ó é ő é é ü ő é ú é é ő é ü é é é é ó é ü ű é ó é ű é é Ö é ű é ó é é ű é é ó ő é

É Á Á Ö Á

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

Hőátviteli műveletek példatár

É É Ö

Í Ó É É É É Ó Ó ú ú Ó Ő Í Ó Ö Ó

3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

ű ő ő ő

A mérés eredményének megadása

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

Á Ü É Ü Ú Ü É

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ü ú ú ü ú ú ú ú

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

Á ű ó ó

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

Ó Ó ó ö ó

TARTÓSZERKEZETEK II.-III.

Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg

ü ű í ú ú ü ü ü ű ü ű ü ű ü ű ü í ü ű í í ü í í í í í ü í ű

é é ö í Ü ö é ő é é Í Í é é é ű é ő é é ő í ő Ű é é é é ö í é ö ö é ö é é é é ő é ű ő é é Úé é ö ö é Ü ö é ő é éü Ú í í ő ö é é é é é í é é ő é é őé é

ö ü ü Á ö ü ö ö ö Í ü ü ö ö ú ö ű ű Í ü

Á í í í í í í í í í ű í í í í í í í í í í í í í ű í í í í í ű ű É É í ú

Mechanika című MSc tantárgy: TENGELYMÉRETEZÉS

PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉP REPÜLÉSSZABÁLYOZÓ RENDSZERÉNEK FREKVENCIA TARTOMÁNYBELI VIZSGÁLATA BEVEZETÉS

É ú ö ö ü ü ö ö ö ü ö ö ö ü ü ü ü

s i (MPa) p K = 0 s jb p B s RB - 50

STATISZTIKA. Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfiloz. szetfilozófia fia matematikai alapelvei, 1687) Laplace ( )

é ó é é é ő é é é é é ö í ó ó é í é é é é é é ö é í é é é í é ú é é é é é é ö é í í ó őí ü ü é é ó é ó é ü é é ó ő é é í é í ó í é ő ő ő ü ő é ó é í é

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

1.40 VARIFORM (VF) Légcsatorna idomok. Légcsatorna rendszerek

Szegedi Péter mérnök őrnagy REPÜLÉSSZABÁLYOZÓ RENDSZEREK SZABÁLYOZÓINAK SZÁMÍTÓGÉPES ANALÍZISE ÉS SZINTÉZISE

MEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK VEZÉRSÍK-RENDSZEREINEK KIALAKÍTÁSA 3 REPÜLŐKÉPESSÉG

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.

ó ó ó ö ü ő ö ó ú ő ó ö ó ó ő ü ő ó ő ü ö ő ő ó ó ő ó ö ö ú ó ő ö ó ő ő ó É ó ő ü ö ú ű ü ő ő ú ó ö ú ó ó ó ó ő ó ö ú Á ő ő ő Á ó ó ü É ö ú

ó ü í ó ü Í é é ó ó ő ó ü ö ő ú ő ö ö é é ó ö ö ó ó ö Í é é ö é ó ó ó ö é Í ó ó é ű é ó ő é é Í é ű é ó ö é ő é ó í ő é é é é ű é é é é é ó ő é ő é ó

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

15. Többváltozós függvények differenciálszámítása

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

í é ó í ö ö ő é é é é é é í é é é é í ő é é é é é ó í é é é é é é é ö ö é é é é é é é é é ö é é ó é ú é í í í é ö í é í ö é ő ú í ö é ö ú é í ö ő ú é

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

Ö Ö ú

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ö é ö ó é é é ó é é é ő ó ü é ű é í ü é é ó é é é ö é é ó é é ü é ó é é é é ú ó é ő ő é é é ü é é é É ó í ú ü é é ő Ő é í é é é é é ő é ő ű é ó ö ö é

Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

S 05 ROBOTOK ÉS VIZSGÁLATUK I. ÉAÜLT ROBOT1 S 05 SEGÉDLET Dr. Pápai Ferenc KOORDINÁTA TRANSZFORMÁCIÓK

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

Irányítástechnika (BMEGERIA35I) SOROS KOMPENZÁCIÓ. 2010/11/1. félév. Dr. Aradi Petra

Irányítástechnika 4. előadás

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ő ö Ü Á Á ó É í ő ö ö ó ö ó ő ó ó ö ö ó ó ó ó ö ö ó ö ó ó ó ü ó ő ő ő ö ű ö ó ő ó ö ő É ó É ó ő ó ő ő ü ü ö í í ó ó ü ü ó ü ü ö í í ó ü ő ő ü ö ó ő ü

Átírás:

HADTUDOMÁNY SZEGEDI PÉTER A SZOJKAIII PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉP REPÜ LÉSSZABÁLYOZÓ RENDSZER ZAVARELHÁRÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA II. A repüléabáloó renderekkel emben támatott alapvető követelmén, hog minimálja a külő é belő ajok repülőre gakorolt hatáát. A repülőgépre ható külő avaráokat általában a légköri turbulenciára korlátoák, amelnek matematikai modelleéével a [1, 2, 4, 5, 6] publikációk foglalkonak. A légköri turbulencia determinitiku matematikai modelljét [6] irodalom, míg a tochatiku modelleét a [1, 2, 4, 5] publikációk adják meg. A repüléabáloó renderek belő ajai általáno lefoláú tochatiku folamatok, íg matematikai modelleéük a gakorlatban meglehetően nehéke. A [7] cikkben található P-típuú abáloóval öeállított repüléi magaág tabiliáló render avarelhárítái vigálatai bebionították, hog a árt abáloái render nem bitoítja a ideáli avarelhárítát. A tatiku hiba minimáláára a abáloó erőítéi téneőjének növeléét, vag jelformálát oká alkalmani. Mivel a pilóta nélküli repülőgépeken a villamo energia cak korlátoott menniégben áll rendelkeére, eért a jelformálá alkalmaáa célerűbb. Sabáloátechnikából imert, hog a avarelhárítái képeég integráló jellegű jelformáláal javítható. A integráló jelformálá alkalmaáának hátrána, hog a alapjel-követé orán növeli a tranien időt, vagi laítja a árt abáloái render működéét. Eért célerű olan ávűrő megterveée é alkalmaáa, amel biono frekvenciatartománon integráló jelformáló hatáal bír, má tartománban nem váltotatja a jelátviteli tulajdonágokat. A jelformáláho a magaág tabiliálá orán kialakuló tatiku hiba minimáláára a követelméneknek megfelelő abáloó legen eg megfelelő törépontokkal rendelkeő PDT1 (aráno-differenciáló-egtároló) típuú ávűrő. KÜLSŐ ZAVARÁSOK MODELLEZÉSE Repülé orán a repülőgépek mogáát kiámíthatatlan, előre nem látható körülmének befoláolhatják, mint például a pilóta váratlan kormánmodulata, külő függetmének váltoáa követketében fellépő áramlátani váltoáok, 117

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK elektromágnee ajok, a kormán meghibáodáa, é/vag a légkör egenlőtlenégei a éllökéek. Eek a repülőgépekre ható külő avaráok dinamiku jellegű, goran váltoó, okor ütéerűen lejátódó folamatok. A légkörben a éllökéek megoláa rendeetlen é véletlenerű, íg időbeli lefoláuk nem imert. A repüléabáloó renderek terveééhe imernünk kell a repülőgépekre gakorolt hatáukat. A különböő turbulen hatáokat determinitiku é tochatiku matematikai modellekkel köelítve vigáljuk. A éllökéek a függőlege ebeég váltoáától függően lehetnek (determinitiku modellek) [6]: éleélű éllöké a éllöké ugráerűen jelentkeik, hatáa jól modellehető egégugrá vigáló jellel; fokoato éllöké a függőlege ebeég kb. 3 m-en fokoatoan (lineárian) növekik, hatáa jól modellehető egégebeég vigáló jellel. A gor lefoláú éllökéek általánoan elfogadott matematikai modellje a 1co dikrét éllöké függvén. A függvén: v ( t ) k ( 1 co( 2 π ) t ) = alakban adott, T T ahol: k éllökéténeő, a éllöké intenitáát jellemi; T a éllöké lefoláának időtartama [3, 5]. A SojkaIII pilóta nélküli repülőgép avarelhárítáának analíiére a determinitiku jelek köül a egégugrá, é a egégebeég vigáló jeleket alkalmaom. A éleélű éllöké hatáának modelleéére a egégugrá vigáló jelet, a fokoato éllöké hatáának vigálatára a egégebeég jellel gerjetem a repüléi magaág tabiliáló árt rendert. A külő avaráok tochatiku modelleéére ávhatárolt Gau eloláú é 1 érték köött váltoó amplitúdójú fehérajból űrt veérlőjeleket állítottam elő. A űrő terveééhe felhanáltam a követkeő egenleteket [1]: v x ' ' ( v ) + b ( v ) = σ ( 3 1) v v + b v x + b + b v x ( v ) = σ ' = σ x + bv 2b ξ = σ 2b ξ x b ξ 3b ξ (1) ahol: b x;; = L x;; /v; 118

HADTUDOMÁNY L x;; integrál léptékténeő; v repüléi ebeég; σ x;; turbulencia tatitikai jellemője (órá) [1, 2,3]. A SZABÁLYOZOTT RENDSZER ZAVARELHÁRÍTÁSI VIZSGÁLATA A Sojka III pilóta nélküli repülőgép repüléi magaág tabiliáló é dőléi ög tabiliáló rendereinek avarelhárító képeégét vigáltam a 1(t) vigálójel, é a előállított tochatiku aj öetevők egítégével. A vigálatokat állandó tömegű (m=135 kg), állandó magaágon (4 m), 11, 13, 15, 17, 19 km/h ebeéggel repülő repülőgépre terjetettem ki. A magaág tabiliáló render a 1.., a dőlé ög tabiliáló render, pedig a 2.. ábrán látható. Eeken láthatók a adott renderek vigálatáho ükége tochatiku vigálójelek előállítáára hanált űrők karakteritikái i. H ref K c 2 1 ( t ) ϑ ref K D aj ( t ) 2 σ b + + b δ m R e p ü l ő g é p ω K c 1 á t v i t e l i f ü g g v é n e 1 ϑ F e h é r a j - g e n e r á t o r 3,556 H K 1.. ábra. A avarelhárítá vigálata iránú éllöké eetén γ ref 1 ( t ) K c D aj ( t ) K δ c σ + 2 b b R e p ü l ő g é p á t v i t e l i f ü g g v é n e ω x F e h é r a j - g e n e r á t o r 1 γ K 2.. ábra. A avarelhárítá vigálata iránú éllöké eetén 119

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK A ábrákon látható K kapcolóval jeletem, hog a vigálatokat determinitiku, majd tochatiku bemenőjelekre i elvégetem. A SojkaIII pilóta nélküli repülőgép magaág tabiliáló rendere egerű, P-típuú abáloóval a külő avarát tatiku hibával űri ki. A külő avará hatáára létrejött,91,5 m amplitúdójú magaág lengéeket figelhetünk meg. A függőlege él a repüléi magaág tabiliáláa orán ~1,92,2 perióduidejű lengéeket oko [7]. A tatiku hiba cökkentéére a 3.. ábrán látható PDT1 e abáloóval ellátott magaág tabiliáló render alkalmaáát javalom. A PDT1 ávűrőt ω aló = 2,62 rad/; ω felő = 3,93 rad/ határfrekvenciákra hangoltam, majd a továbbiakban vigáltam a űrő hatáát. (t) D aj H ref ( + 2,4 ) K c2 +,16 ϑ ref K c1 δm Repülőgép átviteli függvéne ω ϑ 3,55H 1 K 3.. ábra. Zavarűré a magaág abáloó renderben A SÁVSZŰRŐVEL MŰKÖDŐ MAGASSÁGSTABILIZÁLÓ RENDSZER ANALÍZISE FREKVENCIATARTOMÁNYBAN A PDT1-e abáloóval ellátott magaágtabiliáló render Bode-diagramja a 4.. ábrán, a P-abáló tabiliáló render Bode-diagramja a 5.. ábrán látható. 12

HADTUDOMÁNY 4 2 v=11km/h v=13km/h v=15km/h v=17km/h v=19km/h -2 1-1 1 1 1 v=11km/h v=13km/h v=15km/h v=17km/h v=19km/h A ávűrő okota váltoá 4.. ábra. A PDT1-e abáloóval működő magaágtabiliáló render Bode-diagramja 5-5 -1 v=11km/h v=13km/h v=15km/h v=17km/h v=19km/h -15 1-2 1-1 1 1 1 1 2 1 3 v=11km/h v=13km/h v=15km/h v=17km/h v=19km/h 5.. ábra. A P-abáloóval működő magaágtabiliáló render Bode-diagramja [7] Öehaonlítva a P-típuú abáloóval működő magaág tabiliáló render 5.. ábrán látható Bode-diagramját a 4.. ábrán látható Bode-diagrammal megállapíthatjuk, hog a erőíté körfrekvencia görbéken a váltoá ki értékű, míg a fáikarakteritikákon a váltoá megfigelhető. A PDT1-e abáloóval ellátott magaágtabiliáló render frekvenciatartománbeli minőégi jellemőit a 1.. tábláat, a P-abáloó magaágtabiliáló render minőégi jellemőit a 2.. tábláat tartalmaa. 121

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK 1.. tábláat A PDT1-e felnitott render amplitúdó- (G m ), é fáitartalékai (φ m ) Repüléi ebeég [km/h] G m [db] φ m [fok] 11 14,264 49,285 13 16,811 53,692 15 19,94 56,861 17 21,17 59,249 19 23,77 61,116 2.. tábláat A P-abáloó felnitott render amplitúdó- (G m ), é fáitartalékai (φ m ) Repüléi ebeég [km/h] G m [db] φ m [fok] 11 15,59 62,712 13 17,956 66,87 15 2,11 69,897 17 22,89 72,24 19 23,92 74,24 A 1.. tábláatot öevetve a 2.. tábláattal, elmondható, hog a ávűrő alkalmaáa a render amplitúdótartalékait, é a fáitartalékait i cökkentette, de aok a általáno iránítátechnikai minőégi követelméneknek továbbra i megfelelnek. A PDT1-ES SÁVSZŰRŐVEL MŰKÖDŐ SZABÁLYOZÁSI RENDSZER ALAPJEL-KÖVETÉSÉNEK VIZSGÁLATA 122

HADTUDOMÁNY A PDT1 ávűrővel működő abáloái render alapjel-követéi tulajdonágait egégugrá, gerjetére vigálom. A egégugrá bemenő jelre a vála függvének é a, a 6.. ábrán láthatók (válajel, a folamato vonal a aggatott vonal). 1.5 1.5 v=11km/h v=13km/h -.5 1 2 3 4 v=15km/h v=19km/h v=17km/h 6.. ábra. A magaág, h ref(t) = 1(t) bemenő jelre adott vála- é függvénei A 6.. ábrán látható, hog a ávűrővel bővített render a 1(t) jelet maradó hiba nélkül követi. A tranien idő 1 < t tr < 1,9. A 7.. ábrán a P-abáloóval (űrő nélküli) é a PDT1-abáloóval (űrővel ellátott) működő magaágtabiliáló renderek működéét haonlíthatjuk öe. 2 1.5 v=11km/h v=13km/h 1.5 v=11km/h ûrõvel 1 2 3 4 v=15km/h v=19km/h v=15km/h ûrõvel v=19km/h ûrõvel v=13km/h ûrõvel v=17km/h v=17km/h ûrõvel 7.. ábra. A magaág, h ref(t) = 1(t) bemenő jelre adott vála öehaonlítáa űrővel ellátott é a űrő nélküli abáloá eetén 123

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK A 7.. ábra alapján megállapítható, hog a válajelek nagága 1,3-1,67 m- ről 1 m-re cökkent. A repülőgép PDT1-abáloóval működő magaág tabiliáló rendere tatiku hiba nélkül leköveti a egégugrá bemeneti jelet. A ábráról leolvaható, hog h ref (t) = 1(t) bemenő jel eetén a PDT1-abáloó adott ávéleégen ható integráló jellege miatt nő a tranien idő. A PDT1-abáloó truktúra a átmeneti folamat megnövekedett tranien ideje mellett i megfelel a általáno iránítátechnikai minőégi követelméneknek. A REPÜLŐGÉP PDT1-SZABÁLYOZÓVAL MŰKÖDŐ MAGASSÁG STABILIZÁLÓ RENDSZER ZAVARELHÁRÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A PDT1-abáloóval működő magaág tabiliáló render avarelhárítáának vigálata orán legen a árt abáloái render vigálati jel D aj (t) = 1(t) alakú. A magaág tabiliáló render válajelei é ei a 8.. ábrán láthatók..1.5 v=11km/h v=19km/h v=13km/h -.5 -.1 1 2 3 4 v=15km/h v=17km/h 8.. ábra. A ávűrővel működő magaág abáloái render tranien függvénei A 8.. ábráról látható, hog a magaágtartá orán a tatiku hiba,62 méter é a válafüggvén tranien ideje 1,2 t tr 1,4. A 9.. ábrán a P- illetve a PDT1-abáloóval működő magaág tabiliáló renderek válajeleit haonlíthatjuk öe. 124

HADTUDOMÁNY -.5 v=11km/h ûrõvel v=19km/h ûrõvel v=13km/h ûrõvel -1 v=19km/h -1.5 v=11km/h -2 1 2 3 4 v=15km/h ûrõvel v=13km/h v=17km/h ûrõvel 9.. ábra. D aj(t) = 1(t) függvénre adott válaok öehaonlítáa v=15km/h v=17km/h Öehaonlítva a P-abáloóval működő magaág tabiliáló render é a PDT1-abáloóval működő render vála- é eit elmondható, hog: a tranien idő t tr < 1,3 -ról 1,2 t tr 1,4 -ra váltoik; a magaágtartá orán tatiku hiba viont 1,3-1,67 m-ről,62 m-re cökken. A 9.. ábrán látható, hog a PDT1-abáloóval működő render avarvédettége jobb, mint a P-abáloóval működő renderé. A avaró jelek hatáára bekövetkeő 1,2-1,7 m-e magaágváltoát a PDT1-abáloó keveebb, mint,8 m-re cökkentette. A 1.. ábrán a magaág tabiliáló rendere ható függőlege él a repüléi ebeég értékében paramétereett időfüggvénei láthatók. 125

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK -.1 -.2 v=11km/h v=19km/h D aj be v=13km/h -.3 5 1 15 2 -.1 -.2 v=15km/h D aj be Idõ [ec] v=17km/h 1.. ábra. A tochatiku függőlege él vigáló jelei -.3 5 1 15 2 Idõ [ec] A repülőgép magaág tabiliáló renderének tochatiku külő avarára adott válafüggvénei a 11.. ábrán láthatók. -.5 -.1 -.15 v=11km/h H [m] -.2 v=19km/h -.25 5 1 15 2 -.5 v=13km/h Idõ [ec] 11.. ábra. A repüléi magaág válajelei -.1 -.15 H [m] -.2 v=15km/h -.25 5 1 15 2 v=17km/h Idõ [ec] A 11.. ábrán jól látható, hog a PDT1-abáloóval működő magaág tabiliáló render,23-,8 m nagágú lengéeket hajt végre. A külő avará hatáára a P-típuú abáloóval működő renderben ébredő ~1,9-2,2 perióduidejű lengéek amplitudója ámottevően cökken. A P-abáloóval 126

HADTUDOMÁNY é a PDT1-abáloóval ellátott repüléi magaág tabiliáló render tochatiku analíiének eredméne a 12.. ábrán látható. -.2 v=11km/h ûrõ vel v=19km/h ûrõvel v=13km/h ûrõvel -.4 -.6 v=11km/h v=19km/h -.8 5 1 15 2 v=15km/h ûrõvel v=15km/h v=13km/h v=17km/h ûrõvel v=17km/h 12.. ábra. A tochatiku analíi válafüggvénei ávűrővel, é ávűrő nélkül A 12.. ábra alapján können belátható, hog a javaolt PDT1-abáloó alkalmaáa lénegeen cökkenti a tatiku hiba nagágát é a árt abáloái render lengéi hajlamát. KÖVETKEZTETÉSEK Öehaonlítva a P-abáloóval működő, é a PDT1-abáloóval működő magaág tabiliáló renderek Bode-diagramjait é a frekvencia tartománbeli minőégi jellemőit, egértelműen megállapítható, hog a új PDT1- e abáloó megengedhető mértékben lerontja a frekvenciatartománbeli minőégi követelméneket. A SojkaIII pilóta magaág tabiliáló render ámára a PDT1-abáloó alkalmaáa előnö, mert javítja a alapjel-követéi tulajdonágokat é megfelel a előírt minőégi követelméneknek. A SojkaIII pilóta nélküli repülőgép magaágtabiliáló rendere ámára a javaolt PDT1 truktúrájú abáloó determinitiku külő avará eetén ideáli gakorlatilag tatiku hiba nélküli avarelhárítát valóít meg. A repüléi magaágtabiliáló árt render a PDT1-abáloó alkalmaáával a tochatiku külő avarára cak ki mértékben éréken. Öeégében megállapítható, hog a SojkaIII pilóta nélküli repülőgép bitonágo légi üemeltetééhe a magaágtabiliáló render ámára PDT1-127

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK abáloó alkalmaáa előnö, mert nagmértékben javítja a avarelhárítái tulajdonágokat é megfelel a előírt iránítátechnikai minőégi követelméneknek. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] SZOJKAIII/TV kooperáció fejleté tudománo technikai adatai, IV. fejeet. Zelong Intr., Brno, 1993. [2] SZABOLCSI, R.SZEGEDI, P. Modeling Atmopheric Diturbance Affecting Motion of the UAV. Pannonian Applied Matematical Meeting PC141, 2225. Ma, pp. (in print), Balatonalmádi, Hungar, 23. [3] MILF8785C Fling Qualitie of Piloted Airplane, 1996. [4] MILC18244A (AS) Control and tabiliation tem: automatic, piloted aircraft general pecification for, 1992. [5] MCLEAN, D.: Automatic Flight Control Stem. Prentice Hall, International Ltd., 199. [6] RÁCZ, E.: Repülőgépek. Tankönvkiadó, Budapet, 1985. [7] SZEGEDI, P.: A SojkaIII pilóta nélküli repülőgép repüléabáloó render avarelhárítáának vigálata I. Nemetvédelmi Egetemi Kölemének, Budapet, 25. [8] SZEGEDI, P.: A SojkaIII pilóta nélküli repülőgép repüléabáloójának terveée LQRmóderrel. Repülétudománi Kölemének, Solnok, 25. [9] SZEGEDI, P.:, SojkaIII oldaliránú mogá abálóinak előete terveée pólu átheleé móderével. Repülétudománi Kölemének, Solnok, 25. 128