DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA 2007. SZEPTEMBER ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY KÜLTERÜLET RÉGÉSZETI FEJEZET Készítette: Vágner Zsolt régész Archeo-Art Bt. 2119 Pécel, Csíktarcsa u. 8. E-mail: archeoart@t-email.hu
DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - KÜLTERÜLET ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI FEJEZET Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Dunaújváros Településszerkezeti Tervéhez a külterületre készült a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján. Fontos megjegyezni, hogy a régészeti lelıhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés idıpontjában rendelkezésre álló kutatási adatokat tükrözi. Újabb régészeti jelenség, lelıhely esetleges elıfordulása nem kizárható, mely új helyzeteket eredményezhet. Dunaújváros Külterület régészeti emlékeinek rövid bemutatása: A terület a Mezıföld délkeleti szélén, a Duna jobb oldalán terül el. Részét képezi a mai Dunaújváros belterületéhez is tartozó Pentelei-löszparton is. A terület Budapestrıl mintegy 70km-re fekszik. A 150 m tengerszint feletti magasságban lévı részek, valamint a várost keleten a Duna mintegy 10 km-es szakaszon határolja, nyugatról pedig szelíd dombvidék övezi. A feltárt emlékek nyomán nyilvánvaló, hogy ez a terület a megtelepedésre mindig is kimondottan alkalmas vidék volt. A terület már a neolitikumtól alkalmas volt a megtelepedésre, amire a közeli Rácalmás területén elıkerült leletek is utalnak. Az ıskori emlékeket a mai Dunaújváros külterületén több lelıhelyen is sikerült feltárni. Az újabb indusztriális beruházások nyomán az M6/30 35 lelıhelyeken egyaránt találtak erre az idıszakra keltezhetı emlékeket. İskor Az ıskor legkiemelkedıbb idıszaka a bronzkor volt ezen a területen. A mai belterületen fekvı Koziderpadlás a mezıföldi bronzkori tell-települések legnagyobbika. A Duna-parti, mély sáncokkal körülvett, jól védhetı löszfennsíkon másfél évezrednél is hosszabb idı alatt 4-5 méter vastagságú telephalom alakult ki. A Nagyrév- és a Vatya-kultúra népessége újra meg újra megújított településmaradványaiból rétegzıdött egymásra a régészeti kultúrréteg. A Kozider, Koziderpadlás határnév a régészeti szakirodalomban már 1876-ban megjelent, világszerte ismertté azonban azok a bronzkincsek tették, amelyekbıl három is elıkerült a Pentelére telepített vasmő építését megelızı ásatások során. A telephalmot mély horhos - vízmosás - választja el a Duna-dőlıi temetıtıl, amelynek több mint l600 urnasírját a vasmőépítkezés földmunkáival párhuzamosan tárták fel. Ez a középsı bronzkori Európa eddig ismert legnagyobb temetıje. A külterületen ehhez kapcsolódik a Radar bekötı út mentén elıkerült 19 vatyai sír, amely szintén a középsı bronzkorra keltezhetı. Római-kor Hatalmas tárgyi leletanyag maradt fenn a római korból is, amelyek arról árulkodnak, hogy az itt kiépült Intercisa nevő római katonai tábor a hozzá kapcsolódó polgárvárossal jelentıs szerepet játszott a római birodalom keleti határának, a limesnek a védelmében. Az egykori település központi területe ebben az esetben is a mai település belterületére esik. Az úgynevezett Öreghegy északi végén az elsı katonai tábort Domitianus uralkodása alatt, az 1. század végén építették fel az érvényes katonai elıírásoknak megfelelıen. A castellum falait külsı oldalukon palánkkal megerısített földsánc alkotta, a palánkon kívül árok nehezítette meg a sánc megközelítését. Észak-déli irányú fıútját - amely a folyami határ mentén haladó limesút folytatása volt a via principalis. A kapuk védelmét tornyok biztosították. 1
A via principalisra merılegesen haladó, nyugat-keleti fıútra egy-egy kapu nyílt az erıd sáncain keresztül. A két fıút metszéspontja körül létesítették a parancsnoki épületet, a principiát. A hivatali irodákon kívül itt kapott helyet a szentély az istenek és császárok szobraival. A principia mellett helyezkedett el a parancsnok szállása, a praetorium. Az erıd nyugati részén, a retenturában álltak a legénységi szállások és az istállók. A keleti oldalon, a praetenturában állt a fürdı, valamint raktárak, mőhelyek voltak. Mintegy félévszázados fennállása során 500 fıs lovas egységek alák váltották benne egymást. 178 körül Intercisa castelluma elpusztult. Az újjáépítésre a háború vége, 180 után került sor. Az új erıdöt a régihez képest nyugatabbra építették fel. A kétszárnyas oldalkapukat kezdetben fa tornyok védték. A korábbi ala helyére egy 1000 fıbıl álló, lovassággal megerısített cohorsot vezényeltek, ezért az erıd méretét megnövelték. Átépítették a belsı épületeket is. Septimius Severus uralkodása idején (193-211) a principiát átépítették: a via principalis fölé csarnokot emeltek. Késıbb a fa tornyokat két-két kıtoronnyal cserélték fel a kapuknál, a tábor sarkainál pedig belsı tornyok javították a védelmet. Újabb átépítésre a 4. század elsı harmadának vége felé került sor: az erıd sarkainál legyezı alakú, 14-16 méter magas külsı tornyokat emeltek, a porta decumanát patkó alakú toronnyal zárták el. A nagy átalakítások az erıd belsı struktúráit is érintették. A késı római korban a határ menti erıdök fokozatosan veszítettek korábbi jelentıségükbıl. A 4. század végére, az 5. század elejére már csak kisebb ırség állomásozott Intercisában. A tartomány feladása után, a népvándorláskorban kisebb-nagyobb barbár csoportok költöztek a még álló római falak közé. A mai külterületen is kerültek elı, elsısorban Intercisa mentén húzódó via principalishoz kapcsolódó római emlékek. Ilyennek tekinthetı a Vásártéren elıkerült egykori gazdasági épület, valamint az ahhoz kapcsolódó maradványok. Hasonlóan a római idıszakra keltezhetıek a Vörös Csillag Tsz területén elıkerült emlékek is. Népvándorlás-kor Az avar kori megtelepedésre szintén a mai belterületre esı egykori falumaradványok utalnak, mint ahogy a honfoglaló magyarok megtelepedésére is az itt elıkerült temetıtöredékek engednek következtetni. Az avar korban a külterületen egy a mai Öreghegy északnyugati részétıl és az úgynevezett Rákits-földtıl, Páskumtól, Simonyidőlıtıl egyaránt különálló avar kori temetı került elı a mai külterületen Pálhalma pusztán. A feltárt 10 sír nagyrészét az újkorban kirabolták, ami egyben utal a terület késıbb is kedvezı adottságaira. Középkor A késıbbi korból származó ásatások tárták fel a Dunaújváros elıdjének tekinthetı, már az Árpád-korban is létezı, máig fennálló Pentelét, amely egy középkori görög szentrıl, Szt. Pantaleonról kapta a nevét. A falu 1541-tıl 1688-ig volt török uralom alatt (a budai vilájet budai szandzsákjába sorolták, Hüszein pasa palánkvára 1634-ben épül a mai Rácdombra), a 15 éves háború alatt pedig a lakosság teljesen elnéptelenedett. 2
DUNAÚJVÁROS MJV TELEPÜLÉS-SZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Vizsgált terület kutatása A területen korábban szisztematikus régészeti feltárás nem történt, terepbejárásra is csak az M6-os autópályának a külterületet érintı szakaszán került sor. Három esetben végeztek leletmentést különbözı területeken. A terv készítésének idejében a nyári mezıgazdasági munkák és az aktív vegetáció jellege miatt érdemi helyszíni megfigyeléseket nem lehetett végezni. Dunaújváros Külterület 2007. augusztus helyszíni szemle 3
Régészeti örökség védettsége Azonosított régészeti lelıhely A vizsgált területen a korábbi régészeti kutatások, valamint az adattári adatok vizsgálata alapján 10 azonosított régészeti lelıhelyrıl van adat. A kulturális örökség védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület és településrendezéssel kapcsolatos változások, beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. A régészeti lelıhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsısorban megelızı, szükség esetén mentı jellegőeknek kell lenniük. A Kötv 10. -a szerint a régészeti örökség elemeit lehetıleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megırizni. A Kötv 11. -a szerint a régészeti lelıhelyek általános védelem alatt állnak, de régészeti érdekő területrıl is a régészeti örökség elemi csak feltárás keretében mozdíthatók el Kötv 19. (1). A Kötv 7. 14. pontja szerint régészeti érdekő területnek minısül minden olyan terület, ahonnan régészeti emlék és leletek elıkerülése várható. Különös tekintettel az egykori vízfolyások, erek és folyók magas partvonulatai, valamint egyéb a környezetükbıl kiemelkedı magaslatok, vagy olyan területek, melyek korábbi idıszakokban megtelepedésre alkalmasak voltak. A régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni az építési és mővelési ág változások kapcsán, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedı kivitelezési munkával elpusztulhatnak a régészeti örökség elemei. Az Kötv 22-23. -a, továbbá A régészeti lelıhelyek feltárásának részletes szabályairól szóló 18/2001 (X.18.) NKÖM rendelet 14. -a szerint a nyilvántartott régészeti lelıhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelıhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelıhelyeket elızetesen fel kell tárni. A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdıdhetnek el. A régészeti feltárások költségét annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált Kötv 19. (3). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelızı feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költségelıirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére Kötv 22..(1). Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül elıkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megırzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetıleg lelet kerül elı, a felfedezı (kivitelezı, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24. -a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet elıkerülését az önkormányzat jegyzıjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet ırzésérıl gondoskodni. 4
Dunaújváros külterületen a régészeti lelıhelyek védelmének kategóriái: 1. Regisztrált régészeti lelıhely A 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségrıl szóló törvény alapján minden a tíz KÖH által regisztrált lelıhely általános régészeti védelem alatt áll. Régészeti érdekő terület A Kötv 7. 14. pontja szerint régészeti érdekő területnek minısül minden olyan terület, ahonnan régészeti emlék és leletek elıkerülése várható. Különös tekintettel az egykori vízfolyások, erek és folyók magas partvonulatai, valamint egyéb a környezetükbıl kiemelkedı magaslatok, vagy olyan területek, melyek korábbi idıszakokban megtelepedésre alkalmasak voltak. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Azonosított lelıhely Helyrajzi szám Dunaújváros - Pálhalma-Állami 078/30 gazdaság Dunaújváros - Vásártér 043/2, 2382 Dunaújváros - M6/30/Fejér 0126/169,171-180,182,184,63; 0133/2, 0134/58,59,61 Dunaújváros - M6/31/Fejér 0126/63, 72,73,76-78,80-98,100101,104-105,108-109,112.114-116,166-168 Dunaújváros - M6/32/Fejér 091/5, 0110/40, 0126/63 Dunaújváros - M6/33/Fejér 086/4,7 Dunaújváros - M6/34-35/Fejér 080/6, 081/5 Dunaújváros Vörös Csillag Tsz. 0103/2,3,5-10 Dunaújváros - Limes-út (Lokomotív út) 3650, 0158, 0234/2-5, 0230,0232,0233 Dunaújváros - Intercisa 9. sz. burgus 0230,0232 Meg kell jegyezni azonban, hogy a 9.,10. sz. lelıhelyeket leszámítva bizonytalan a lelıhelyek tényleges kiterjedése, jellege, állapota és azok veszélyezettsége. 5
6.lh. 7.lh. 1.lh. 2.lh. 500 m 5.lh. 8.lh. 4.lh. 3.lh. 10.lh. 9.lh. 6
1. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros Pálhalma-Állami gazdaság Lelıhely helyrajzi száma: 078/30 Lelıhely típusa: temetı Lelıhely kora: Népvándorlás kora KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Az Állami gazdaság területén 1965-ben Makkay János 10 avar sírt tárt fel leletmentés során. A sírok: 1 lovassír, 3 öves férfi sírja, 6 nıi sír. A sírokat kirabolták, az újkorban feldúlták, csak a lábakhoz rakott tárgyak maradtak érintetlenül. A lelıhely pontos helyét és kiterjedését az Állami gazdaság területén belül nem ismerjük. Lelıhely kutatása: 1965. Makkay János ásatása Lelıhely állapota: Majorsági építményekkel beépített, bolygatott terület. Irodalom: SZIM Ltsz. 717. Fülöp Gyula: Összeállítás a Fejér megyei avar lelıhelyekrıl. 115/2001. KÖI. SZK. Tervezett változatás: Kereskedelmi gazdasági szolgáltató terület kialakítása érintheti a lelıhelyet. Kutatási igény: A lelıhely pontos helyének és kiterjedésének megállapításához további próbafeltárás elvégzése, valamint régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. Bemutatási lehetıség: A temetı területe bemutatásra nem alkalmas, annak fedettsége miatt. 7
2. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros Vásártér Lelıhely helyrajzi száma: 043/2, 2382 Lelıhely típusa: Település Lelıhely kora: Római-kor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. A 6-os számú út mellett, a védısáv nyugati oldalán kábelfektetés során római kori leletek kerültek elı. A területen végzett feltárás során Pongrácz Zsuzsa egy gazdasági épületet tárt fel, valamint egy szakaszon rögzítette a valószínőleg az épület kerítıárkaként interpretálható sekély árokszakaszt. Lelıhely kutatása: 1999: Pongrácz Zsuzsa ásatása Lelıhely állapota: Erdısített terület. Irodalom: MNM Rég. Ad. XXXVI/ 253/ 2000 Tervezett változatás: Nem érinti. Kutatási igény: A lelıhely pontos kiterjedésének megállapításához további próbafeltárás elvégzése, valamint régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. Bemutatási lehetıség: A lelıhely bemutatása csak a további kutatások eredménye alapján értékelhetı. 8
3. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros M6/30/Fejér Lelıhely helyrajzi száma: 0126/169,171-180,182,184,63; 0133/2, 0134/58,59,61 Lelıhely típusa: Település Lelıhely kora: İskor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. A területen az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítésének terepbejárásakor szórványos ıskori kerámiatöredékek kerültek elı. A lelıhely pontos kiterjedése nem ismert a felszíni leletek alapján. Lelıhely kutatása: 2001. Szalai Tamás terepbejárása Lelıhely állapota: Részben az M6-os autópálya, részben mezıgazdasági mővelés alatt álló szántóterület. Irodalom: ELTE Régészettudományi Intézete: Az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítését záró dokumentáció. KÖH 600/1933/2004 Szalai Tamás: Jelentés a tervezett M6 autópálya Fejér megyei szakaszának terepbejárásáról. NyTI-3138/2003 Tervezett változatás: Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kialakítása érinti. Kutatási igény: A lelıhely M6-os nyomvonalán kívüli pontos kiterjedésének megállapításához további próbafeltárás elvégzése, valamint régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. Bemutatási lehetıség: A lelıhely bemutatása csak a további kutatások eredménye alapján értékelhetı. 9
4. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros M6/31/Fejér Lelıhely helyrajzi száma: 0126/63, 72,73,76-78,80-98,100-101,104-105,108-109,112.114-116,166-168, Lelıhely típusa: Település Lelıhely kora: İskor, Középkor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. A területen az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítésének terepbejárásakor szórványos ıskori és középkori kerámiatöredékek kerültek elı. A lelıhely pontos kiterjedése nem ismert a felszíni leletek alapján. Lelıhely kutatása: 2001. Szalai Tamás terepbejárása Lelıhely állapota: Részben az M6-os autópálya, részben mezıgazdasági mővelés alatt álló szántóterület. Irodalom: ELTE Régészettudományi Intézete: Az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítését záró dokumentáció. KÖH 600/1933/2004 Szalai Tamás: Jelentés a tervezett M6 autópálya Fejér megyei szakaszának terepbejárásáról. NyTI-3138/2003 Tervezett változatás: Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kialakítása érinti. Kutatási igény: A lelıhely M6-os nyomvonalán kívüli pontos kiterjedésének megállapításához további próbafeltárás elvégzése, valamint régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. Bemutatási lehetıség: A lelıhely bemutatása csak a további kutatások eredménye alapján értékelhetı. 10
5. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros M6/32/Fejér Lelıhely helyrajzi száma: 091/5, 0110/40, 0126/63 Lelıhely típusa: Település Lelıhely kora: İskor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. A területen az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítésének terepbejárásakor szórványos ıskori kerámiatöredékek kerültek elı. A lelıhely pontos kiterjedése nem ismert a felszíni leletek alapján. Lelıhely kutatása: 2001. Szalai Tamás terepbejárása Lelıhely állapota: Részben az M6-os autópálya, részben mezıgazdasági mővelés alatt álló szántóterület. Irodalom: ELTE Régészettudományi Intézete: Az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítését záró dokumentáció. KÖH 600/1933/2004 Szalai Tamás: Jelentés a tervezett M6 autópálya Fejér megyei szakaszának terepbejárásáról. NyTI-3138/2003 Tervezett változatás: Gazdasági terület kialakítása. Kutatási igény: A lelıhely M6-os nyomvonalán kívüli pontos kiterjedésének megállapításához további próbafeltárás elvégzése, valamint régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. Bemutatási lehetıség: A lelıhely bemutatása csak a további kutatások eredménye alapján értékelhetı. 11
6. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros M6/33/Fejér Lelıhely helyrajzi száma: 086/4,7 Lelıhely típusa: Település Lelıhely kora: İskor, Középkor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. A területen az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítésének terepbejárásakor szórványos ıskori és középkori kerámiatöredékek kerültek elı. A lelıhely pontos kiterjedése nem ismert a felszíni leletek alapján. Lelıhely kutatása: 2001. Szalai Tamás terepbejárása Lelıhely állapota: Részben az M6-os autópálya, részben mezıgazdasági mővelés alatt álló szántóterület. Irodalom: ELTE Régészettudományi Intézete: Az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítését záró dokumentáció. KÖH 600/1933/2004 Szalai Tamás: Jelentés a tervezett M6 autópálya Fejér megyei szakaszának terepbejárásáról. NyTI-3138/2003 Tervezett változatás: Gazdasági terület kialakítása. Kutatási igény: A lelıhely M6-os nyomvonalán kívüli pontos kiterjedésének megállapításához további próbafeltárás elvégzése, valamint régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. Bemutatási lehetıség: A lelıhely bemutatása csak a további kutatások eredménye alapján értékelhetı. 12
7. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros M6/34 35/Fejér Lelıhely helyrajzi száma: 080/6, 081/5 Lelıhely típusa: Település Lelıhely kora: İskor, Római-kor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. A területen az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítésének terepbejárásakor szórványos ıskori és római kerámiatöredékek kerültek elı. Lelıhely kutatása: 2001. Szalai Tamás terepbejárása Lelıhely állapota: Részben az M6-os autópálya, részben mezıgazdasági mővelés alatt álló szántóterület. Irodalom: ELTE Régészettudományi Intézete: Az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítését záró dokumentáció. KÖH 600/1933/2004 Szalai Tamás: Jelentés a tervezett M6 autópálya Fejér megyei szakaszának terepbejárásáról. NyTI-3138/2003 Tervezett változatás: Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kialakítása érinti. Kutatási igény: A lelıhely M6-os nyomvonalán kívüli pontos kiterjedésének megállapításához további próbafeltárás elvégzése, valamint régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. Bemutatási lehetıség: A lelıhely bemutatása csak a további kutatások eredménye alapján értékelhetı. 13
8. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros Vörös Csillag Tsz Lelıhely helyrajzi száma: 0103/2,3,5-10 Lelıhely típusa: Település, Épület, fal Lelıhely kora: Római-kor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. A Vörös Csillag Tsz. Területén B. Vágó Eszter római-kori épület falait találta meg. Lelıhely kutatása: 1956., B. Vágó Eszter ásatása Lelıhely állapota: Majorsági építményekkel beépített, bolygatott terület. Irodalom: MNM.Rég.Ad.: 398.Sz.VII., Ltsz.: 4041. Tervezett változatás: Nem érinti Kutatási igény: A lelıhely M6-os nyomvonalán kívüli pontos kiterjedésének megállapításához további próbafeltárás elvégzése, valamint régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. Bemutatási lehetıség: A lelıhely bemutatása csak a további kutatások eredménye alapján értékelhetı. 14
9. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros Limes-út (Lokomotív út) Lelıhely helyrajzi száma: 3650, 0158, 0234/2-5, 0230,0232,0233 Lelıhely típusa: Út, kövesút Lelıhely kora: Római-kor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lokomotív út nyomvonlán fut a római-kori Limes út, amely a középkor, és az újkor alatt a Vasmő megépítéséig Via Regis-ként, illetve országútként funkcionált. A római-kori Limes határvédelmi rendszerhez tartozó kövesút szakaszát jól meg lehetett határozni az 1940-es évek elején készített légifotó elemzése, valamint a mellette elıkerült ırtornyok alapján. Lelıhely kutatása: Visy Zsolt pannóniai Limes kutatása Lelıhely állapota: Közúttal fedett, részben beépített, bolygatott terület. Irodalom: Visy 2000., Visy Zsolt: A Ripa Pannonica Magyarországon., Bp., 2000., 71-75., 106. ábra, 20. térkép Tervezett változatás: Nem érinti Kutatási igény: A Lokomotív út alatt található Limes, ill. Via Regis állapotának, ill. szerkezetének megismeréséhez próbaásatásokra lenne szükség. Bemutatási lehetıség: Legalább egy információs táblával lenne szükséges jelezni az egykori út nyomavonalát. 15
10. Lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros - Intercisa 9. sz. burgus Lelıhely helyrajzi száma: 0230,0232 Lelıhely típusa: İrtorony Lelıhely kora: Római-kor KÖH által regisztrált lelıhely, mely általános védelem alatt áll. Lokomotív út nyomvonlán, annak Ny-i oldalán futó római-kori Limes út mellett álló szabályos négyzetalaprajzú ırtorony jól megfigyelhetı az 1940-es évek elején készített légifotó elemzése során. Lelıhely kutatása: Visy Zsolt limes kutatásai Lelıhely állapota: Részben iparteleppel és kerettel fedett, bolygatott terület Irodalom, forrás: Visy 1989., Visy Zsolt: A római limes Magyarországon., Bp. 1989. Visy 2000., Visy Zsolt: A Ripa Pannonica Magyarországon., Bp., 2000., 71-75., 106. ábra, 20. térkép Tervezett változás: Nem érinti Bemutathatóság és hasznosíthatóság: A római-kori ırtorony maradványait feltétlen érdemes lenne a szükséges kutatások után helyreállítani és egy kis parkban bemutatni. Ez az ırtorony a terület D-i kapujában szimbolikus szerepet is betölthetne. Kutatási igények: A római-kori ırtorony állapotának és pontosabb jellegének megismeréséhez legalább próbaásat kellenne végezni a 0230, 0232 hrsz-ú telkeken. A legidálisabb természetesen az ırtorony teljes feltárása lenne, mely lehetıséget adna annak bemutatásához is. 16
17
1. azonosítatlan lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros Jancsári puszta Lelıhely típusa: szórvány Lelıhely kora: Késı középkor, kora újkor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll, amennyiben a helye azonosításra kerül. A lelıhelyen késı középkori, kora újkori szórványlelet, egy bronz sarkantyú került elı. Irodalom: SZIM Ltsz. 194. 2. azonosítatlan lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros Fekete Imre földje Lelıhely típusa: Fal Lelıhely kora: Római-kor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll, amennyiben a helye azonosításra kerül. Fekete Imre földjén római-kori fal maradványa került elı Irodalom: Jelentés régészeti leletrıl 1930.: MNM.Rég.Ad.: 97.D.II., Ltsz.: 985. 3. azonosítatlan lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros Bruck Simon pusztája Lelıhely típusa: Mérföldkı Lelıhely kora: Római-kor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll, amennyiben a helye azonosításra kerül. Dunaújvárostól DNY-ra, Bruck simon pusztájának ún. Gabovics részén római mérföldkı került elı. Irodalom: SZIM Ltsz. 194. 18
Összefoglalás Azonosított régészeti lelıhelyek Dunaújváros Külterület tervezési területen 10 darab azonosított, a KÖH által is regisztrált régészeti lelıhelyrıl van adatunk mostanáig. A régészeti lelıhelyeket terepbejárás, valamint helyszíni szemle alapján ismerjük, melyek pontos kiterjedése a 9.,10. sz. lelıhelyeket leszámítva nem ismert. A külterületen szisztematikus régészeti kutatás az M6 nyomvonalát leszámítva nem történt, ez indokolja az ismert lelıhelyek kevés számát. Ugyanakkor az ismert lelıhelyek kiterjedése a kutatások hiányossága miatt pontosan nem ismert. Tervezett változtatások hatása Gazdasági területek kialakítása A tervezett tevékenységek érintik és veszélyeztetik a 3-7. sz. lelıhelyeknek az M6 autópálya által nem érintett területeit. Engedélyköteles talajmunkával járó beruházásra során az alábbiak szerint kell eljárni. Az Kötv 22-23. -a, továbbá A régészeti lelıhelyek feltárásának részletes szabályairól szóló 18/2001 (X.18.) NKÖM rendelet 14. -a szerint a nyilvántartott régészeti lelıhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelıhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelıhelyeket elızetesen fel kell tárni. A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdıdhetnek el. A régészeti feltárások költségét annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált Kötv 19. (3). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelızı feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költségelıirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére Kötv 22..(1). A tervezett építési tevékenység elıtt a hatályos 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségrıl szóló törvény szerint értesíteni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális kirendeltségét. A szükséges megelızı kutatások elvégzéséhez a beruházás értékhatárának nyilatkozata alapján a régészeti szakszolgálattal, vagy a helyileg illetékes múzeummal kell megállapodást kötni. Mivel a területen jelentısebb beruházásokra lehet számítani ezért különösképpen figyelembe kell venni a tervezés ideje alatt életbe lépı új jogszabályt. Nagyberuházásokkal kapcsolatos 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet Az oktatási és kulturális miniszter 21/2007. (III. 26.) OKM rendelete a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti kötelezettségekrıl az alábbiakban rendelkezik. Nagyberuházásnak számít 2007. március 26-tól minden nettó 1,5 milliárd forintot meghaladó beruházás, továbbá a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt., valamint a Vásárhelyi Terv koordinátor szerveinek kezelésében a nettó 100 millió forintos értékhatárt meghaladó beruházás. 3. f) szerint 2008. április 1-jétıl életbe lépı rendelkezés szerint az a beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétıl vagy helyszínétıl. 19
A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett be ruházás nagyberuházásnak számít-e. A régészeti lelıhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelıhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. -ában meghatározott nagyberuházás esetén - terepbejárási dokumentációt is tartalmazó - hatástanulmányt kell készíteni. A nyilatkozat, valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelı örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelezı melléklete. A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az elıkészítı munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelıhelyeken, pedig megelızı feltárást kell végezni. A nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsıdleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat - beleértve a régészeti érdekeltségeket érintı elıkészítı munkafázisokban való részvételt is - a Tv. 22. (3) bekezdésében meghatározott szerzıdés keretében a régészeti szakszolgálat látja el. A régészeti lelıhelyeken feltárásra a régészeti szakszolgálat csak azokon a helyeken köteles sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy, növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történı megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés. A beruházás, illetve a régészeti feltárás elıkészítése során ismertté vált és a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet szerint nyilvántartásba vett lelıhelyekre is tekintettel a régészeti szakszolgálat a beruházóval a feltárásra vonatkozó szerzıdést köt, amelynek hatósági jóváhagyás céljából történı bemutatásával egyidejőleg megkéri a feltárási engedélyt. Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt helyszínen megtartható emlékek (épített régészeti örökségi elemek) kerülnek elı, errıl a feltárás vagy a régészeti szakszolgálat vezetıje 3 napon belül írásban bejelentést tesz a Hivatalnak. A bejelentett régészeti emlékek kezelésérıl - ideértve az ideiglenes megóvásukra, esetleges eltávolításukra, helyszíni megırzésükre, illetve helyszíni bemutatásukra vonatkozó elıírásokat - a bejelentı véleményének kikérése után 8 napon belül a Hivatal dönt. A régészeti lelıhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelıhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. -ában meghatározott nagyberuházás esetén - terepbejárási dokumentációt is tartalmazó - hatástanulmányt kell készíteni." 20
Váratlanul elıkerülı régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül elıkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megırzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetıleg lelet kerül elı, a felfedezı (kivitelezı, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24. -a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet elıkerülését az önkormányzat jegyzıjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet ırzésérıl gondoskodni, valamint a régészeti feltárás lehetıségét biztosítani. Melyek elmulasztása büntetıjogi felelıséggel jár. Régészeti lelıhelyekkel kapcsolatos kutatási igények A külterületen szisztematikus régészeti kutatás csak kis területen történt. Ugyanakkor a külterületen számos patakvölgy található, melyek környezete alkalmas hely lehetett a megtelepedésre, azaz számos új lelıhely elıkerülésével lehet számolni. A terület jelentıs részének tervezett beépítése miatt további kutatásokra van szükség. Ezért az esetlegesen veszélyeztetett, de még elı nem került régészeti emlékek felderítése céljából szisztematikus topográfiai kutatás elvégzésre lenne szükség. A korábban megfigyelt régészeti lelıhelyek pontos helyét és állapotát csak további intenzív, négyzethálós terepbejárás, légifotózás, geofizikai felmérés, valamint próbafeltárás segítségével lehet meghatározni, a tényleges veszélyezettség megállapításához. Régészeti lelıhelyek bemutathatósága A lelıhelyek többségének esetében szükséges régészeti kutatások eredményei alapján lehet dönteni az esetlegesen elıkerülı értékesebb emlékek helyszíni bemutatásáról. Bemutatásra jelenlegi ismereteink szerint a Lokomotív út mentén található limes-út (9. lh.) és a római-kori ırtorony (10. lh.) maradványai alkalmasak, azok szükséges régészeti feltárása után 21
Régészeti lelıhely esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Az Kötv 22-23. -a, továbbá A régészeti lelıhelyek feltárásának részletes szabályairól szóló 18/2001 (X.18.) NKÖM rendelet 14. -a szerint a nyilvántartott régészeti lelıhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelıhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelıhelyeket elızetesen fel kell tárni. A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdıdhetnek el. A régészeti feltárások költségét annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált Kötv 19. (3). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelızı feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költségelıirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére Kötv 22..(1). A tervezett tevékenység építési tevékenység elıtt a Kulturális Örökségrıl szóló törvény szerint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális kirendeltségének elızetes szakhatósági állásfoglalását kell kérni. A nagyberuházások esetében a régészeti szakszolgálattal, az értékhatár alatti beruházások esetében a szükséges megelızı kutatások elvégzéséhez a helyileg illetékes múzeummal kell megállapodást kötni. Váratlanul elıkerülı régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül elıkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megırzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetıleg lelet kerül elı, a felfedezı (kivitelezı, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24. -a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet elıkerülését az önkormányzat jegyzıjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet ırzésérıl gondoskodni, valamint a régészeti feltárás lehetıségét biztosítani. Melyek elmulasztása a BTK alá tartozik és büntetıjogi felelıséggel jár. 22
Nagyberuházások esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Az oktatási és kulturális miniszter 21/2007. (III. 26.) OKM rendelete a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti kötelezettségekrıl az alábbiakban rendelkezik. Nagyberuházásnak számít 2007. március 26-tól minden nettó 1,5 milliárd forintot meghaladó beruházás, továbbá a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt., valamint a Vásárhelyi Terv koordinátor szerveinek kezelésében a nettó 100 millió forintos értékhatárt meghaladó beruházás. 3. f) szerint 2008. április 1-jétıl életbe lépı rendelkezés szerint az a beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétıl vagy helyszínétıl. A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett be ruházás nagyberuházásnak számít-e. A régészeti lelıhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelıhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. -ában meghatározott nagyberuházás esetén - terepbejárási dokumentációt is tartalmazó - hatástanulmányt kell készíteni. A nyilatkozat, valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelı örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelezı melléklete. A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az elıkészítı munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelıhelyeken, pedig megelızı feltárást kell végezni. A nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsıdleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat - beleértve a régészeti érdekeltségeket érintı elıkészítı munkafázisokban való részvételt is - a Tv. 22. (3) bekezdésében meghatározott szerzıdés keretében a régészeti szakszolgálat látja el. A régészeti lelıhelyeken feltárásra a régészeti szakszolgálat csak azokon a helyeken köteles sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy, növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történı megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés. A beruházás, illetve a régészeti feltárás elıkészítése során ismertté vált és a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet szerint nyilvántartásba vett lelıhelyekre is tekintettel a régészeti szakszolgálat a beruházóval a feltárásra vonatkozó szerzıdést köt, amelynek hatósági jóváhagyás céljából történı bemutatásával egyidejőleg megkéri a feltárási engedélyt. Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt helyszínen megtartható emlékek (épített régészeti örökségi elemek) kerülnek elı, errıl a feltárás vagy a régészeti szakszolgálat vezetıje 3 napon belül írásban bejelentést tesz a Hivatalnak. A bejelentett régészeti emlékek kezelésérıl - ideértve az ideiglenes megóvásukra, esetleges eltávolításukra, helyszíni megırzésükre, illetve helyszíni bemutatásukra vonatkozó elıírásokat - a bejelentı véleményének kikérése után 8 napon belül a Hivatal dönt. 23
NYÍLATKOZAT A Dunaújváros Településszerkezeti Terv külterület - Örökségvédelmi Hatástanulmányának Régészeti fejezetét készítı régész nyilatkozik, hogy a régészeti tanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek és a hatósági elıírásoknak megfelelıen készítette el, a tervezett megoldások megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Továbbá nyilatkozik, hogy a tanulmány elkészítésére az érvényes szakirányú felsıfokú régész végzettsége alapján jogosult. Vágner Zsolt, sk. okleveles régész Oklevélszám: 459/2002 Pécel, 2007. augusztus 15. 24