E- JOG SZERZŐI JOG
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szerkeze/leg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban? à három módozat: alapjogviszonyok a létrehozás jogviszonyai a felhasználás jogviszonyai
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Alapjogviszonyok: a szerzői alkotás, a találmány, a védjegy, az ipari minta, védjegy stb. jogviszonyai azokat a vagyoni és nem vagyoni jellegű kizárólagos jogokat foglalják magukban, amelyek útján a szellemi alkotás és az alkotó védelme megvalósul kizárólagos jogi pozíció teremtése: az oltalom kiépítése a tulajdonhoz hasonlóan abszolút szerkezetű jogviszonyok keretében valósul meg az abszolút oltalom a törvény (szerzői jog) vagy előzetes hatósági vizsgálat (szabadalom, ipari minta, védjegy) áll be
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA A létrehozás jogviszonyai: az alapjogviszonyokat megelőzően jönnek létre, az alkotó az új gondolatok létrehozására való ösztönzését szolgálják relasv szerkezetű jogviszonyok, a felek mindegyike aksv magatartásra köteles jellemzően szerződéses eszközök (kutatási szerződés, kiadói szerződés)
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA A felhasználás jogviszonyai: ugyancsak relasv, szerződéses szerkezetűek és pozisv tartalmúak az alapjogviszonyokra épülnek és a már fennálló jogi oltalomból fakadó kizárólagos jogosultságok érvényre jutatását hivatotak biztosítani a felhasználási szerződésekkel nyílik meg az alkotás hasznosításának és a szerző díjazásának lehetősége
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA az új gondolatokat tartalmazó szellemi termékek létrehozásával és felhasználásval kapcsolatos szabályok A szellemi alkotások védelmének jogi alapja: személyhez fűződő jogok védelme (névviselés) az alkotó tevékenységet végző ember az alkotáshoz fűződő személyes kapcsolátnak, teljesítményének elismerése, védelemben részesítése, rendelkezési jog biztosítása
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA két fő területe: SZERZŐI JOG: az irodalom, a tudomány és a művészet körébe tartozó alkotások létrehozásának, felhasználásának sajátos szabályait foglalja magában individualitás, az alkotó és műve kapcsolatában a szubjeksv elemek dominanciája homogénebb, egy alapvető törvény által szabályozot IPARJOGVÉDELEM: műszaki- gazdasági természetű szellemi alkotások védelme inkább a vagyoni vonatkozásán van a hangsúly, mint az alkotó- alkotás kapcsolaton kevésbé homogén, több jogterület is érintet (vállala/- és árujelzők joga, versenyjog, stb.)
SZERZŐI JOG 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról A jogvédelem abszolút feltételei: a gondolat legyen emberileg felfogható, érthető (minimálkövetelmény) egyéni és erede/ rögzítetség (egyes műfajoknál lehetnek kivételek)
SZERZŐI JOG A törvény hatálya: a szerzői jogi törvény hatálya: a védelem territorialitásához igazodva - elsősorban a Magyarország területén nyilvánosságra hozot művekre terjed ki. Külföldi szerző művére a törvény védelme akkor terjed ki, ha az először hazánkban jelenik meg, it jut először nyilvánosságra. ha a mű először külföldön került nyilvánosságra, külföldi szerzőjét csak nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján ille/ meg a védelem. a magyar állampolgárságú szerzőt azonban akkor is mindenképpen megille/ a törvény szerin/ védelem, ha műve először külföldön került nyilvánosságra. irányadó jog: Abban a kérdésben, hogy a külföldi szerzőt vagy a szerzői jog egyéb külföldi jogosultját megillető védelemre melyik nemze/ jog az irányadó, külföldi elemet tartalmazó tényállásról lévén szó, annak az országnak a nemzetközi magánjoga az irányadó, amelyben a védelmet igénylik, vagyis amelynek területén a szerzői jog léte, védelme és érvényesíthetősége kérdésessé válik.
SZERZŐI JOG Tárgyi hatály: a szerzői jogi védelem tárgya 1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művésze/ alkotásokat. (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül atól, hogy e törvény megnevezi- e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisz/kai) mű, b) a nyilvánosan tartot beszéd, c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szobver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzítet minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül, f) a rádió- és a televíziójáték, g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együt: filmalkotás), h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozot alkotás és annak terve, i) a fotóművésze/ alkotás, j) a térképmű és más térképésze/ alkotás, k) az építésze/ alkotás és annak terve, valamint az épületegyütes, illetve a városépítésze/ együtes terve, l) a műszaki létesítmény terve, m) az iparművésze/ alkotás és annak terve, n) a jelmez, a díszlet és azok terve, o) az ipari tervezőművésze/ alkotás, p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
SZERZŐI JOG Korlátok: NEM SZERZŐI MŰVEK Szjt. 1. (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matema/kai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek Szjt. 1. (7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben (e rendelkezés nem érin/ a népművésze/ ihletésű, egyéni, erede/ jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet) A VÉDELEMBŐL KIZÁRT ALKOTÁSOK: Szjt. 1. (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tet szabványok és más hasonló rendelkezések
SZERZŐI JOG A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, erede/ jellege alapján ille/ meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, eszté/kai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítéletől.
SZERZŐI JOG A szerzői jog azt ille/ meg, aki a művet megalkota egy személy műve több személy műve az egyes részek nem használhatók fel önállóan (a díj egyenlő arányban oszlik meg) közös mű, szerzőtársak (együtesen létrehozot mű: kezdeményezőt vagy irányítót ille/ meg a jog) önállóan felhasználhatók (összekapcsolt mű, társszerzők) gyűjteményes mű: a szerzői jog a szerkesztőt ille/ meg (az egyes szerzők jogait azonban nem sérthe/) filmalkotás: a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a rendező, és azok, akik a film egészének kialakításához alkotó módon árulnak hozzá építésze/ alkotások, egyéb műszaki teljesítmények: a tervező Név nélkül, vagy felvet néven nyilvánosságra hozot mű: a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra
SZERZŐI JOG Azokban a kérdésekben, amelyeket az Szjt. nem szabályoz, a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni a rendelkezés indoka: a szerzői jogi törvény azért nem szabályoz bizonyos kérdéseket amelyekre tárgyuknál fogva egyébként kiterjedhetne a szerzői jogi szabályozás, mert azokról a Ptk. már rendelkezik. A Ptk- t azokban a kérdésekben kell alkalmazni, amelyeket a szerzői jogi törvény nem szabályoz, bár tárgykörükre figyelemmel elvileg szabályozhatna.
SZERZŐI JOG A szerzőt a mű létrejötétől kezdve megille/ a szerzői jogok a személyhez fűződő és a vagyoni jogok összessége.
SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK Személyhez fűződő jogok Erkölcsi megalapozotságú elismerése az alkotó munkáért (moral rights) forgalomképtelenek: nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át nem lehet lemondani róluk a szerzőt egész életében megille/k a védelmi idő (szerző halála után 70 év) leteltéig gyakorlására más személyt jogosultá tehet a védelmi idő letelte után is van fellépési lehetőség (szerző emlékének megsértése) pl. más neve sosem tüntethető fel az alkotás szerzőjeként
SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK Az egyes személyhez fűződő jogok a nyilvánosságra hozatal (hozzáférhetővé tétel) joga (a szerzői jog keletkezésének nem feltétele, de a szabad felhasználásnak pl. igen) a visszavonás joga (erga omnes, pro futuro) a név feltüntetésének joga az integritáshoz (a mű egységének védelme) való jog
VAGYONI JOGOK Vagyoni jogok a szerzőt kizárólagos jog ille/ meg a mű bármilyen felhasználására ill. ennek engedélyezésére Egyes vagyoni jogok, azaz felhasználási módok (nem taxasv) többszörözés terjesztés nyilvános előadás átdolgozás kiállítás
VAGYONI JOGOK A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is. (sajátos pl. Mátrix Újratöltve, Egy boltkóros naplója, de nem áll fenn az egyéni, erede/ jelleg: Bordal, Ezüst gitár) A szerzőt megille/ a műben szereplő jellegzetes és erede/ alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is (merchandising) A szerzőt a mű felhasználására adot engedély fejében díjazás ille/ meg
VAGYONI JOGOK Általában a szerző a vagyoni jogok alanya, de vannak alkotások, ahol a rendelkezési jog biztosítása érdekében vélelmeket állít a tv. együtesen létrehozot mű akinek kezdeményezésére irányítása alat létrehozták saját nevében nyilvánosságra hozta munkaviszony: az átadással a vagyoni jogokat a szerző jogutódaként a munkáltató szerzi meg (szerződés rendelkezhet másként) A szerző vagyoni jogai örökölhetők, a megörökölt szerzői jogok tovább örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet a törvényes öröklés tárgyát képezik róluk végrendeletben (dologi és kötelmi), hagyomány és meghagyás útján is rendelkezni lehet szerződéses végintézkedés tárgyát képezhe/k
VAGYONI JOGOK A szerzőt díjazás ille/ meg: vagyoni jogai átruházása és a felhasználás engedélyezése esetén a munkáltató a szerző által rendelkezésére bocsátot jogot másra átruházza a felhasználásra adot engedély fejében kapot díjazásnak főszabályként a felhasználáshoz kapcsolódó bevételekkel kell arányban állnia a díj nem jelent kockázatmegosztást (de a szerződésben rendelkezhetnek erről) és főszabályként veszteség esetén is jár a díjazásról a jogosult csak kifejezet nyilatkozatal mondhat le a díjazás különleges esetei: mechanikai jogdíjak, üres kazeta jogdíj, reprográfiai díj a bevétel fogalma: az ellenérték (szerzői díj) törvényes alapját képezi, kiterjed a felhasználáshoz kapot szponzori és egyéb támogatásra is
VAGYONI JOGOK TÖBBSZÖRÖZÉS Minden olyan rögzítés, amely a művet közvetve vagy közvetlenül érzékelhetővé teszi; anyagi hordozón való közvetlen vagy közvetet, időleges vagy végleges rögzítést jelent > már egy másolat előállítása többszörözésnek tekinthető Többszörözés különösen: nyomtatással megvalósuló mechanikai rögzítés, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, sugárzás vagy vezeték útján a nyilvánossághoz való közvestés céljára való rögzítés a mű tárolása digitális formában, elektronikus eszközön, számítógépes hálózaton átvit művek anyagi formában előállítása az építésze/ alkotások tervben rögzítet kivitelezése és utánépítése A többszörözést főszabályként csak a szerző jogosult engedélyezni > kivétel: a hangfelvétel- előállító
VAGYONI JOGOK NYILVÁNOSSÁGHOZ KÖZVETÍTÉS Sugárzás: a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és más technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével a felhasználás: a vétel lehetővé tétele a sugárzot műsort a műsorsugárzó szervezet állítja össze Műholdas sugárzás: ha az így sugárzot műsor a nyilvánosság számára közvetlenül fogható (Földð műholdð Föld, megszakítatlan közvestés) Kódolt sugárzás: a nyilvánosság körében csak azt követően fogható közvetlenül, ha a műsorhordozó jelet az erre megállapodással feljogosítot közvestő szervezet a nyilvánosság számára vételre alkalmassá teszi (dekódolja) Ismételt suárzás: az ezt lehetővé tevő rögzítésben a szerző külön engedélye szükséges, a szerzőnek minden egyes ismétlés után díj jár Vezetékes nyilvánossághoz közvestés: a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell On demand hozzáférhetővé tétel: a szerző kizárólagos joga, hogy művét (másként, mint sugárzással vagy vezeték útján) a nyilvánosság hoz közvestse, s erre másnak engedélyt
SZERZŐI JOG A védelmi idő elteltével a vagyoni jogok többé nem érvényesíthetők.
FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS Fogalma: felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni Alakiság: kötelező írásbeliség (kivétel napilapban, folyóiratban közzétet mű) Tartalma: a felek szabadon állapíthatják meg: az Szjt. vagy más jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási szerződésekre vonatkozó szabályoktól eltérhetnek PTK ð A LÉNYEGES KÉRDÉSEKBEN MEG KELL ÁLLAPODNI mű azonosítása felhasználási mód megjelölése a felhasználás ellenértéke vélelem: a felhasználás nem kizárólagos jellegű Ha nem szerepel a szerződésben a felhasználási mód, akkor a szerződés céljának megvalósulásához feltétlenül szükséges felhasználási módokra terjed ki. Konkrét jövőben elkészülő műre adható felhasználási engedély (speciális szabályok a kijavításra, elállásra, stb.), de meghatározatlan számú jövőben elkészülő műre nem.
SZERZŐI JOG A védelmi idő szerző életében halálától számítot 70 éven át a szerző halálát követő első napjától kezdődik egyes esetekben (pl. ismeretlen szerző) esetében speciális szabályok a védelmi idő felemelése visszaható hatállyal érvényesül
MUNKAVISZONYBAN LÉTREHOZOTT MŰ Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége.
REKLÁMOZÁS CÉLJÁRA MEGRENDELT MŰ A reklámozás céljára megrendelt műre vonatkozó vagyoni jogok a felhasználóra átruházhatók. E vagyoni jogok átruházására irányuló szerződés létrejöte szempontjából lényeges kérdésnek minősül különösen a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás.
SPECIÁLIS SZABÁLYOK: SZOFTVER Eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szobver bármely más módosítására - ideértve a hiba kijavítását is -, valamint ezek eredményének többszörözésére annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szo>vert jogszerűen megszerző személy a szo>ver rendeltetésével összhangban végzi. A felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot készíthessen a szobverről, ha az a felhasználáshoz szükséges. Aki a szobver valamely példányának felhasználására jogosult, a szerző engedélye nélkül is megfigyelhea és tanulmányozhatja a szobver működését, továbbá kipróbálhatja a szobvert annak betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futatása, továbbítása vagy tárolása során abból a célból, hogy a szobver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerje.
SPECIÁLIS SZABÁLYOK: SZOFTVER A szerző engedélye nem szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy fordításához, amely elengedhetetlen az önállóan megalkotot szobvernek más szo>verekkel való együges működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében, feltéve, hogy e felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy a szobver példányának felhasználására jogosult más személy, vagy az ő megbízotjuk végzi; az együtes működtetéshez szükséges információ az a) pontban említet személyek számára nem vált könnyen hozzáférhetővé; e felhasználási cselekmények a szobvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az együtes működtetés biztosításához szükségesek. Az így megszerzet információ nem használható fel az önállóan megalkotot szobverrel való együtes működtetésen kívüli célra; mással nem közölhető, kivéve, ha az önállóan megalkotot szobverrel való együtes működtetés ezt szükségessé teszi; nem használható fel a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szo>ver kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, sem pedig a szerzői jog megsértésével járó bármely más cselekményhez.
A SZERZŐI JOG KORLÁTAI A szerzői jog a szerző részére a személyhez fűződő és vagyoni jogok formájában kizárólagos alanyi jogokat biztosít > e jogokat jogszabály korlátozhatja össztársadalmi érdekek indokolják Alapvető korlátok a vagyoni jogok körében: a szerzői jog terüle/ jellege időbeni korlátozotsága közös jogkezelés: megvonja a szerzőtől művei felhasználására vonatkozó szerződéskötés szabadságát a kizárólagos jog a díjigényre szorítása törvényi engedély munkaviszonyban alkotot mű jogkimerülés: a terjesztési jog korlátozása egyes műpéldányok tekintetében szabad felhasználás
SZABAD FELHASZNÁLÁS Lényege: a már nyilvánosságra hozot művek elismert célra, nem közvetlen haszonszerzésre irányuló felhasználási módozatok, ahol nincs szükség szerzői hozzájárulásra, és a szerzőt díjazás sem ille/ meg > a szabad felhasználás mindig díjtalan
SZABAD FELHASZNÁLÁS Általános szabályok: nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására nem érinthe/ hátrányosan a szerző, ill. a szomszédos jog jogosultjainak törvényes érdekét Meg kell felelnie a jóhiszeműség és /sztesség követelményeinek kizárólag a felhasználás szabaddá tételét szolgáló cél érdekében valósulhat meg, és az ahhoz szükséges mértékben a szabad felhasználás körébe eső jogokat nem lehet kiterjedően értelmezni > s kört nem lehet analógiákkal, egyedi kivételekkel, méltányosság alapján bővíteni
SZABAD FELHASZNÁLÁS Esetei (a törvény taxasve felsorolja, mi csak az alábbiakkal foglalkozunk) idézés átvétel magáncélú másolás intézményi célú másolás (meghatározot, törvényben felsorolt céllal történő, meghatározot intézmények) nyilvános előadások és poli/kai beszédek tájékoztatás céljára való felhasználása ideiglenes többszörözés
SZABAD FELHASZNÁLÁS Magáncélú másolatkészítés körében nem szabad felhasználás, ha a másolatot építésze/ műről, műszaki létesítményről, szobverről, számítógépes eszközökkel működtetet adatárról készí/k, ill. a mű nyilvános előadásának kép- és hanghordozóra való rögzítéséről van szó ha a műről számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra mással készíte/k el teljes könyv, folyóirat egésze magáncéllal csak kézzel, írógéppel másolható kotát magáncélra nem lehet másolni, és intézményesen is csak archiválási vgy kutatási céllal További megkötések: oktatási, tudományos, ismereterjesztő, szórakoztató előadás felhasználásához, beszédek gyűjteményes kiadásához a szerző hozzájárulása szükséges díszlet, jelmez céljaira készült művek televíziós műsorszolgáltatáshoz való felhasználáshoz a szerző engedélye, neve feltüntetése haszonkölcsönbe adni nem lehet: szobver, számítástechnikai eszközökkel működtetet adatár
SZOMSZÉDOS JOGOK Az előadóművészek, a hangfelvétel- előállítók, a rádió- és a televízió- szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis- előállítók teljesítményei a törvényben meghatározot védelemben részesülnek.
SZOMSZÉDOS JOGOK A szomszédos jogok alapján a védelem arra vonatkozik
KÖZÖS JOGKEZELÉS KÖZÖS JOGKEZELÉS nagyszámú felhasználó, nagyszámú jogosult minden egyes felhasználásra egyedi szerződéssel nem lehet engedélyt adni a díjigényeket nem lehet egyedileg érvényesíteni az ilyen Spusú felhasználások száma a műszaki fejlődéssel megsokszorozódik A közös jogkezelő szervezet saját tevékenységi körében rendszeres időközönként az egyes felhasználási módok tekintetében megállapítja az egyes felhasználási módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit A díjszabást a miniszter hagyja jóvá előte véleményt kér a jelentős felhasználóktól és azok érdekképvisele/ szervezeteitől jóváhagyás után a Magyar Közlönyben a közös jogkezelő szervet saját nevében nyilvánosságra hozza a felhasználókkal szemben indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni
KÖZÖS JOGKEZELÉS
SZERZŐI JOG?