Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. (2010). pp. 523-554 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK MAGYARORSZÁGON Bevezető VARGA ZOLTÁN * A Tbj. 1. alapján a törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Meghatározza a társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat. 1 A társadalombiztosítás a modern társadalom szervezett gondoskodása tagjainak szociális biztonságáról, amelynek keretében a tagok meghatározott mértékű ellátásra jogosultak azokban az élethelyzetekben, amikor saját magukról, illetve eltartott hozzátartozójukról átmenetileg vagy tartósan nem tudnak gondoskodni. A társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális ellátási rendszer egyik meghatározó tényezője. Az Alkotmány kimondja, hogy A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz: öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.2 A fenti juttatások biztosítására azonban a törvény nem kizárólag az állam részére ír elő kötelezettséget, hanem megfogalmazza az egyén felelősségét is, öngondoskodás formájában. A biztosítás, az alapul szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg jön létre. Ennek érdekében a foglalkoztatókat bejelentési, nyilvántartási, járulék megállapításilevonási és fizetési kötelezettség terheli. * DR. VARGA ZOLTÁN egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem ÁJK, Pénzügyi Jogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Molnárné dr. Balogh Márta: Társadalombiztosítási jog (2008), 7. o. 2 1949. évi XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról.
524 Varga Zoltán A társadalombiztosítási ellátási rendszer vegyes rendszer. A társadalombiztosítási jogviszony kötelező, ugyanakkor a nyújtott ellátások a biztosított által fizetett járulék alapjával arányosak. Biztosított személynek nevezzük azokat, akik a TB valamennyi ellátására jogosultak, és aki pénztártag az a magánnyugdíj szolgáltatásaira is jogosult, vagyis teljes körű biztosított. A TB nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. A magyar társadalombiztosítási rendszernek két egymástól elkülönülő biztosítási ágazata van: (1) egészségbiztosítás, (2) nyugdíjbiztosítás. A társadalombiztosítás keretében igénybe vehető ellátások e két ágazat valamelyikébe tartoznak. A magyar társadalombiztosításban nincs elkülönítve a baleseti ágazat, így a balesethez köthető ellátásokat a jogalkotó a társadalombiztosítás két ágában helyezte el: I. Egészségbiztosítási ellátások: a) egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (orvosi ellátás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz) b) pénzbeli ellátásokra is jogosultak c) baleseti ellátásra jogosultak II. Nyugdíjbiztosítási ellátások: a) saját jogú nyugellátások: - öregségi nyugdíj, - rokkantsági nyugdíj, - baleseti rokkantsági nyugdíj, - rehabilitációs járadék; b) hozzátartozói nyugellátások: - özvegyi nyugdíj, - árvaellátás, - szülői nyugdíj; - baleseti hozzátartozói ellátások: - baleseti özvegyi nyugdíj, - baleseti árvaellátás. - baleseti szülői nyugdíj.
Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon 525 Mint minden jogágnak, így a társadalombiztosítási jognak is a legfőbb jogforrása az Alkotmány. 3 A jogforrási hierarchiából következik, hogy az Alkotmány, mint alaptörvény a szociális jogszabályoknak is mögöttes jogszabálya. Az Alkotmányban rögzített szociális jogok részletesebb kifejtése a Tbj. törvény, 4 valamint a Tny., 5 Mnytv. 6 és az Ebtv. 7 szabályaiban nyilvánul meg. A Tbj. törvény 2-3. -okban rögzíti a törvényi alapelveket: a) Személyi és területi hatály elve; b) Kötelező részvétel elve; c) Járulék-, tagdíj-, hozzájárulás-fizetési kötelezettség elve; d) Arányosság elve; e) Adatszolgáltatási kötelezettség elve; f) Állami gondoskodás elve; g) Állami garancia elve. A biztosítottak az egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való kötelező részvételük mellett a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg. Fizetési kötelezettsége azonban nem csak a társadalombiztosítási ellátásokra jogot szerzőnek van, hanem a foglalkoztatónak is. A foglalkoztató fizetési kötelezettségével valósul meg a társadalmi szolidaritás elve. A fizetési kötelezettségnek három formáját különbözteti meg a Tbj. törvény: (1) járulék, (2) tagdíj, (3) hozzájárulás. Járulékot a foglalkoztatók, valamint a biztosítottak és a megállapodást kötők fizetnek. Hozzájárulást kizárólag a foglalkoztatók, tagdíjat pedig kizárólagosan a biztosítottak fizetnek. A Tbj. törvény definiálja a járulék fogalmát, mely alapján a hozzájárulás és a tagdíj is járuléknak minősül. A járulékfizetési kötelezettség elvének érvényesülése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulékmegállapítási és járulék-levonási kötelezettségek terhelik. A járulék fogalma A Tbj. törvény meghatározása alapján járuléknak minősül: 1. a nyugdíjjárulék; 2. a magánnyugdíj-pénztári tagdíj; 3 A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény. 4 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosításra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. 5 1997. évi LXXXI. törvény. 6 1997. évi LXXXII. törvény. 7 1997. évi LXXXIII. törvény.
526 Varga Zoltán 3. az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék; 4. táppénz hozzájárulás; 5. korkedvezmény-biztosítási járulék; 6. egészségügyi szolgáltatási járulék; 7. baleseti járulék. 1.1. A járulék alapja 2008. január 1-jétől fontos változás, hogy a járulékfizetés alapja sok esetben nem az addigi úgynevezett minimum járulékalap (amely összegszerűen meghatározott volt), hanem a minimálbér vagy annak kétszerese, 2010-től a tevékenységre jellemző kereset. Ezen eseteket a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény határozza meg. Ez a változás gyakorlati szempontból elsősorban elnevezésbeli módosulást jelent. Minimálbér alatt azonban a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell érteni. Ezt azért fontos kiemelni, mert az adott naptári év első hónapjára vonatkozóan ha nem a járulékalapot képező jövedelem, hanem a tevékenységre jellemző kereset tekintendő a törvény eseti rendelkezése alapján járulékalapnak az azt megelőző naptári év decemberének 1. napján irányadó minimálbér lesz a számítás alapja. Ennek megfelelően 2009 januárjára még a 2008 decemberére irányadó 69 000 forint, februárra viszont már a január 1-jén érvényes, 71 500, illetve ezek kétszerese vehető figyelembe. 2010 februárjától 73 500, illetve a tevékenységre jellemző keresetet kell figyelembe venni. 1.2. A járulék mértéke A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke: 1. a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 27 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 3 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, munkaerő-piaci járulék 1,0 százalék; 2. a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 32 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni
Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon 527 egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék. A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. Fő szabály szerint a társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után, havonta fizeti, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat. Ha azonban a biztosított munkaviszonyban áll, a foglalkoztató a társadalombiztosítási járulékot 2008. január 1-jétől a korábbi ún. minimum járulékalap helyett, legalább a minimálbér kétszerese részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az adózás rendjétől szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a tényleges a járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével bejelentheti, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg. Az előző bekezdésben írtak szempontjából tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidőben történik munkaviszonyban állónak minősül: 1. az országgyűlési képviselő, 2. a közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, 3. az ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, 4. az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy 5. a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, továbbá : 1. a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, 2. a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, 3. a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona és 4. az is, aki ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban áll.
528 Varga Zoltán 2. A társadalombiztosítási járulékok 2.1. Nyugdíjjárulék A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke: 1. kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 százalék, 2. magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék, 3. a sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magánnyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatban ismertetett szabályok közül a járulékalappal így a minimálbér kétszeresével is kapcsolatban írtak a foglalkoztatott által fizetendő nyugdíjjárulékra is irányadók. Lényeges szabály azonban, hogy ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, és a foglalkoztató nem él az Art.-ban meghatározott bejelentési jogával, a nyugdíjjárulékfizetési-kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli. A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulékot az említett 1,5 százalékos nyugdíjjárulék kivételével tagdíjfizetési kötelezettsége teljesítésével fizeti meg. A tagdíj mértéke a nyugdíjjárulék alapja után 8 százalék. ( Ezt a tag vagy a foglalkoztató kiegészítheti 10%-ra.) A tagdíjfizetésre a nyugdíjjárulék fizetésre így a minimálbér kétszeresére és a foglalkoztató előző bekezdésben ismertetett járuléktöbblet-viselési felelősségére is vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben a tagdíjfizetés tekintetében mutatkozik túlfizetés, úgy a magánnyugdíjpénztár a többletet tagjának a foglalkoztató útján fizeti vissza. A foglalkoztatott, a járulékalapul szolgáló jövedelme alapján, de legfeljebb a járulékfizetési felső határ mértékéig amit az adott évre szóló költségvetési törvény határoz meg fizet nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat. Az egyéni járulékfizetési felső határ: 2004-ben napi 14 500 forint, 2005-ben napi 16 440 forint, 2006-ban napi 17 330 forint, 2007-ben napi 18 490 forint, 2008-ban napi 19 500 forint, 2009-ben 20 400 forint volt, 2010-ben 20 420 forint.
Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon 529 2010. január 1-től: főállású egyéni és társas vállalkozóknak a tevékenységükre jellemző kereset után kell járulékot fizetniük. Ez a tevékenységre jellemző, piaci viszonyoknak megfelelő díjazás 8. 2.2. Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék Egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli a biztosítottak után a foglalkoztatót és a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozót, kivételes estben a központi költségvetést. a) A biztosított után fizetendő egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék mértéke 2007. január 1-jétől 7 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék, 2008. január 1-jétől 6 százalék, melyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék. 2010. január 1-étől 7,5%, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%, a munkaerőpiaci járulék 1,5% A foglalkoztatottakra vonatkozóan a minimálbér kétszeresének alkalmazásával kapcsolatban ismertetett előírások az egészségbiztosítási járulékra is vonatkoznak. Ugyancsak irányadó a foglalkoztató járuléktöbbletviselési felelősségét megállapító rendelkezés. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot, nyugdíja folyósításának szünetelése esetén pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizet. b) A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése A társas vállalkozásnak a biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után kell megfizetni. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az 8 Ezt a díjazást minden esetben egyedileg kell meghatározni az 1995. évi CXVII. törvény alapján.
530 Varga Zoltán előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a társas vállalkozás az Art. szerinti bejelentés esetén a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg. A biztosított társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik az előző bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával ide nem értve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 69. -a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. Ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt a biztosítási kötelezettség időtartamával arányosan kell meghatározni. c) Az egyéni vállalkozó járulékfizetése A biztosított egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg az összesen 29%-os társadalombiztosítási járulékot. Ha a vállalkozói kivét, illetve az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányadó alapját képező jövedelme nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, az Art.-ban meghatározott bejelentés esetén a tényleges vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapját képező tényleges jövedelem, de mindkét esetben legalább a minimálbér után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. A nyugdíjjárulékot, a tagdíjat és egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot az előző bekezdésben írtak szerint meghatározott társadalombiztosítási járulékalap figyelembevételével kell megfizetni, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig. Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt 1. táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, 2. katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon 531 3. fogvatartott, 4. ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti, 5. egyidejűleg munkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat és keresőképtelen. Ha ezen körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell a fizetés alóli mentesülést eredményező időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó kivéve, ha egyidejűleg munkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg középvagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) az általános szabályoktól eltérően a minimálbér összege után fizeti meg. Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, vagy átalányadó alapját képező jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetve az átalányadó alapját képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot 2010. január 1-jétől havonta szintén a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Az eva adózónak is lehetősége van bejelentést tennie az adóhatósághoz, ha a jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot, ilyenkor a járulékokat (tagdíjat) legalább a minimálbér után fizeti meg. A járulékfizetés alóli mentesülésre és a biztosítási jogviszony hó közi kezdetére vagy megszűnésére vonatkozó szabályok az Eva adózóra is alkalmazandók. Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat a rá irányadó járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-ig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat végrehajtható okiratnak minősül.
532 Varga Zoltán d) Biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetése Az előző cím alatt részletezett egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás fizeti meg. Az ilyen társas vállalkozó is fizet nyugdíjjárulékot, aminek mértéke attól függően, hogy kizárólag a tb-nyugdíj hatálya alá tartozik, vagy magánnyugdíj-pénztári tag-e 9,5, illetve 1,5 százalék, alapja pedig a neki személyes közreműködése alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem, beleértve azt a járulékalapot képező jövedelmet is, amit a személyes közreműködésére tekintettel a tevékenységének megszűnése után fizettek ki neki. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell fizetni. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében pedig a nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, míg az egyszerűsített vállalkozói adózást (Eva) választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál az Eva-törvény szerinti adóalap 10 százaléka. A nyugdíjjárulékot ezen kötelezetti körnek is legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell fizetnie. A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelme alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. A megállapított járulékot (tagdíjat) csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő túlfizetést is miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha pedig a tárgyhavi tagdíj-kötelezettség nem nyújt fedezetet a túlfizetés rendezésére, akkor a tárgyhavi kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a pénztár fizeti vissza. A foglalkoztató a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosítottat írásban tájékoztatja az általa fizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékról (tagdíjról), illetőleg túlvonás miatt a részére visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás pedig a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról. A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles megfizetni, ha a járulékkötelezettség a nem pénzbeli jövedelmet terheli, illetőleg ha arra a tárgyhónapban juttatott pénzbeli kifizetés nem nyújt fedezetet.
Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon 533 2.3. Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után 9, valamint az a belföldi személy, aki biztosítottnak nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult 2009-ben havi 4 500 (napi 150) forint, 2010-ben 4 950 (napi 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. 10 Aki nem biztosított, illetve más társadalombiztosítási jogviszonya alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, az megállapodást köthet egészségügyi szolgáltatásra. A járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával, más személy vagy szerv is teljesítheti. Az átvállalás az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. A járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesít, az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett köteles megfizetni. Az állami adóhatóság a járulék fizetésére kötelezett által az adózás rendjéről szóló törvény 20. (6) bekezdése szerint hozzá bejelentett adatokat a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton megküldi az Egészbiztosítás Alap kezeléséért felelős szerv részére. 11 A járulékfizetési kötelezettség időtartama megegyezik a biztosítási kötelezettség időtartamával. 12 A törvény járulékmentességi jogcímet nem említ. A végrehajtási rendelet szerint, viszont nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás arra az időre, amikor a vállalkozó keresőképtelen, gyermekgondozási-segélyben részesül, fogvatartott vagy (ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként) kamarai tagságát szünetelteti. 2.4. Táppénz-hozzájárulás A foglalkoztató a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg. 13 9 R. 9.. 10 Tbj. 18., mértéke Tbj. 19.. 11 A Társadalombiztosítási Alapról ld. bővebben Erdős Éva Fekete Zoltán Molnár Valéria: Pénzügyi jog. Virtuóz Kiadó, Budapest, 2006., 34. o. 12 Tbj. 10. (1) bek. 13 Tbj. 19. (5) bek.
534 Varga Zoltán Ez a hozzájárulás nem vonatkozik a gyermekápolási táppénzre és a baleseti táppénzre. A munkaviszonyban álló személynek táppénz csak a 15 munkanapi betegszabadság 14 kimerítése után jár. Az egyéni vállalkozó nem jogosult betegszabadságra, ezért keresőképtelensége első napjától jogosult a táppénzre, de mivel nem minősül saját maga foglalkoztatójának, ezért nem kell táppénz-hozzájárulást fizetnie. 2.5. Korkedvezmény-biztosítási járulék A 2007. január 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott elszámolt) jövedelmekre vonatkozóan bevezetett új járuléktípus a korkedvezménybiztosítási járulék, amit a foglalkoztató a külön jogszabályban (1997. évi LXXXI. törvény) meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, sajátjogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó fizet. Ennek a járuléknak a mértéke 13%. A Korkedvezmény-biztosítási járulék fizetése alól kérelemre mentesítés adható, ha a kérelemben megjelölt munkakörben és munkahelyen történő foglalkoztatás esetén 1. a különösen nehéz fizikai munka, 2. a különösen terhelő klíma, 3. az ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel, 4. a fokozott pszichés megterhelés, 5. a pszicho szociális kór oki tényezőknek való tartós kitétel nem áll fenn, vagy csak olyan mértékben áll fenn, amely a korkedvezményre való jogosultság megállapítását a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó által biztosított munkafeltételekre és munkakörülményekre tekintettel nem indokolja. A korkedvezmény biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés kezdő időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja. A központi költségvetés 2007. január 1. napjától a korkedvezménybiztosítási járulék 100 százalékának, 2008. január 1. napjától a korkedvezménybiztosítási járulék 75 százalékának, 2009. január 1. napjától a korkedvezménybiztosítási járulék 50 százalékának, 2010. január 1. napjától 2010. december 31. napjáig a korkedvezmény-biztosítási járulék 25 százalékának a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő megfizetését átvállalja. 14 1992. évi XXII. tv. 137..
Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon 535 2.6. Magánnyugdíj-pénztári tagdíj A magánnyugdíj-pénztári tagdíj megállapítása és levonása A járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben szerző magánszemély a tagdíjat a személyi jövedelemadó bevallásában vallja be, és a jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap 12-éig fizeti meg az állami adóhatóságnak, kivéve, ha a megfizetést és bevallást a foglalkoztató átvállalta. A mezőgazdasági őstermelő a tagdíját negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak. A tagdíjat forintban kell bevallani és megfizetni. Az egyéni vállalkozó magánnyugdíj-pénztári tagdíja Az egyéni vállalkozó a tagdíjat hasonlóan a járulékokhoz a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, illetőleg fizeti meg az állami adóhatóságnak, az eva adózó egyéni vállalkozó pedig az Eva törvényben meghatározottak szerint. A tagdíj önellenőrzése A tagdíj Art. szabályai szerinti önellenőrzésére van lehetőség. A tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó tagdíjtúlfizetés elszámolása az önellenőrzés benyújtásával tagonkénti kimutatásban történik. Az állami adóhatóság a foglalkoztató rendelkezése alapján a túlfizetés összegét a következő esedékes fizetési kötelezettségbe beszámítja, vagy az adóhatóság adatszolgáltatása alapján a magánnyugdíjpénztár visszatéríti. Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya az önellenőrzés, illetőleg a tagdíjtúlfizetés megállapításának időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn, és a tag egyéni számlakövetelése már átutalásra került, a tagdíjtúlfizetés önellenőrzéssel megállapított összegét a foglalkoztató a nyugdíjjárulékkötelezettség önellenőrzése során érvényesíti. Az elektronikus úton történő bevallás, adatszolgáltatás A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő az Art. 32. (2) bekezdése szerint elektronikusan teljesíti a tagdíjbevallást és adatszolgáltatást.
536 Varga Zoltán A magánnyugdíj-pénztár eljárása Ha a foglalkoztató a bevallás szerinti fizetési kötelezettségét csak részben teljesíti, a befizetett tagdíjat a magánnyugdíj-pénztár az érintett pénztártagok között tagdíjnagyságuk arányában számolja el. Ha a magánnyugdíjpénztár a bevallás és a befizetés adatai között eltérést állapít meg, illetve a tagdíj bevallására, befizetésére nem került sor, egyeztetést kezdeményez az állami adóhatósággal. Az egyeztetés lefolytatásához szükséges adatokat a pénztár az adatátadás módjáról kötött megállapodásnak megfelelően átadja az állami adóhatóságnak. A mulasztás és hibás teljesítés jogkövetkezményei A jogkövetkezményeket főszabályként az állami adóhatóság alkalmazza. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató a táppénz hozzájárulást az általa folyósított társadalombiztosítási ellátások elszámolásán tünteti fel. Ha a biztosított részére a táppénzt a regionális egészségbiztosítási pénztár állapítja meg és folyósítja, a táppénz folyósítását követően a táppénzhozzájárulás összegét az igazgatási szerv érvényesíti. A társas vállalkozásokra irányadó szabályok A társas vállalkozás köteles a tagjának biztosítási kötelezettség alá eső segítő családtagja után fizetendő járulékot a társas vállalkozó jövedelméből levonni és az egyéb járulékokkal együtt elszámolni és befizetni. Amennyiben a tagnak a járulék elszámolásakor jövedelme nincs, a segítő családtag után fizetendő járulékot a társas vállalkozás köteles megelőlegezni, elszámolni és befizetni. A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, annak jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. Amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán a tárgyhónapig bezárólag elszámolt járulék a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén a minimálbér után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén a minimálbér utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és befizetni.
Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon 537 A biztosított felelőssége A foglalkoztató által levont járulék és tagdíj a biztosítottól akkor sem követelhető, ha azt a foglalkoztató bevallani és/vagy befizetni elmulasztotta, és a vele szemben foganatosított hatósági intézkedések nem vezettek eredményre. 3. Biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése Ha 8 millió Ft-nál több bevétellel rendelkezik a megelőző évben, akkor a járulék alapja a minimálbér, de vállalhat magasabb összeg utáni fizetést is. Fizet 26% társadalombiztosítási járulékot (nyugdíjbiztosítási járulékot, természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot) és fizet, mint biztosított: 6% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, 9,5% nyugdíjjárulékot ( MANYU 15 tagdíjat). Ha a megelőző naptári évben elért jövedelme (bevétele) nem haladja meg a 8 millió Ft-ot a következő járulékalap után fizet: a) a megelőző évi bevétel 20%-a után ( ez lesz a járulékalap ) 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 9,5% nyugdíjjárulékot ( 2,3% MANYU-tagdíjjat és 7,2% nyugdíjjárulékot ) fizet; b) vállalhat magasabb járulékfizetést is, ekkor a járulékalap a vállalt összeg, ami után 26% társadalombiztosítási járulékot és 6% természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot 9,5% nyugdíjbiztosítási járulékot fizet. Mindig a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulék bevallásban nyilatkozhat az APEH felé a vállalt összegről. Mezőgazdasági őstermelők közül: biztosított, akinek az esetében a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább húsz év. Járulékfizetésre csak a főállású, biztosított őstermelő kötelezett. A járulék alapja a bevétel (nem pedig a jövedelem). 2009. január 1-jétől: a tárgyévet megelőző évben legfeljebb 8 millió Ft bevétellel rendelkező, magánnyugdíjpénztári tag őstermelő 9,5% nyugdíjbiztosítási járulékot fizet. (ebből 2,3% a MANYU-tagdíj, és 7,2% a tb-nyugdíjjárulék). 15 MANYU: Magánnyugdíj-pénztár.
538 Varga Zoltán A 8 millió Ft-nál kisebb éves bevételt elérő őstermelő, a bevétel 20%-a után fizet 13,5% járulékot. (ebből 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbelit nem fizet, ezért nem jogosult pénzbeli ellátásra: gyedre, táppénzre; és 9,5% a nyugdíjjárulék). A kezdő őstermelő a minimálbér után fizeti a járulékokat. A mezőgazdasági őstermelő is vállalhat magasabb összegű járulékfizetést is. Mezőgazdasági kistermelő az a mezőgazdasági őstermelő: akinek az e tevékenységből származó az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió Ft-ot nem haladja meg. (ugyanazon feltételek vonatkoznak rá, mint az őstermelőre. 4. Járulékmértékek változása A munkaadói járulék alapja 2008. december 31-ig a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az Szja tv. 69. (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka. 2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj. 4. -ának k) pontjában és 20. - ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj. 21. -ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót. 2010. január 1-jétől a munkaadói járulék megszűnik, a foglalkoztató munkaerőpiaci járulékot fizet helyette, mértéke 3% ebből 2% az Egészségbiztosítási Alapé, 1% a Munkaerőpiaci Alapé. A munkavállalói járulék alapja: 2008. december 31-éig a munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg arra jogosulttá vált. 2009. január 1-jétől a munkavállaló az egészségbiztosítási járulékalap alapulvételével 1,5 százalék munkavállalói járulékot köteles fizetni. Ez a
Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon 539 rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg arra jogosulttá vált. Egészségbiztosítási járulékalap: a Tbj. 24. -ának (1) bekezdésében meghatározott járulékalap. 2010. január 1-jétől a munkavállalói járulék megszűnik, a munkavállalótól helyette a munkaerőpiaci járulékot kell levonni. Ennek mértéke 7,5%, amiből 6% az Egészségbiztosítási Alapé, 1,5% a Munkaerőpiaci Alapé. A vállalkozói járulék alapja: A Tbj. 27., 28., 29. és 29/A. -aiban meghatározott egészségbiztosítási járulékalap, de éves szinten legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér naptári évre számított összege. A minimális járulékalap megállapításánál a kieső időket [Tbj. 28. (1) bekezdés és 29. (4) bekezdés] figyelembe kell venni. A rendelkezés nem vonatkozik arra a személyre, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és munkaideje eléri a heti 36 órát, illetőleg annak, aki közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. 2007. január 1-jétől az a vállalkozó is mentesül a vállalkozói járulék megfizetése alól, aki munkaviszonyban áll, tekintet nélkül a foglalkoztatás időtartamára. 2007. január 1-jétől egészségbiztosítási járulék alapja: a Tbj. 27. -ának (2)-(3) bekezdésében, 28. -ának (1)-(2) bekezdésében, 29. -ának (3)-(5) és (7) bekezdésében, meghatározott jövedelem, valamint a 29/A. -ában meghatározott járulékalap. 2009. január 1-jétől az egészségbiztosítási járulék alapja: a Tbj. 27. - ának (2) bekezdésében, 28. -ának (1)-(2) bekezdésében, 29. -ának (3)-(5) és (7) bekezdésében, valamint a 29/A. -ában meghatározott járulékalap. 2010. január 1-jétől a vállalkozói járulék megszűnik, helyette foglalkoztatói és egyéni munkaerő-piaci járulékot kell fizetni, összesen 10,5%-ot, amiből 8% az Egészségbiztosítási Alapé, 2,5% a Munkaerőpiaci Alapé. E járulék megfizetésével a vállalkozók jogosultságot szereznek az álláskeresési ellátásokra (segély, járadék).
540 Varga Zoltán Vállalkozói járadék 2010. január 1-jétől megszűnik, de a 2010. január 1-je előtt hozott határozatok érvényben maradnak. Az érintett vállalkozók jogszerző idejük hosszától függően álláskeresési járadékra vagy segélyre lesznek jogosultak. Járulékalap: főszabály szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény szerinti összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevétel azon része, amelyet az adóelőleg-számításakor jövedelemnek kell tekinteni. EHO: A munkáltató (kifizető) által fizetendő: Tételes egészségügyi hozzájárulást a munkaviszonyban álló természetes személyek után kell fizetni. Összege. 1950 Ft/hó. 2010. január 1-jétől megszűnik a tételes EHO. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 27%-ot fizet bizonyos különadózó jövedelmek után (Például az egyösszegű járadék megváltások, kamatkedvezmények, kisösszegű kifizetések után) A magánszemély által fizetendő 11%. EHO: vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből, árfolyamnyereségből, 25%-os adóterhet viselő osztalék kivétből származó jövedelem esetén. 14%. EHO ingatlan bérbeadásból származó jövedelem, ha meghaladja az 1 millió Ft-ot. 2010-ben felső határa 450 000 Ft. A nem biztosítottak (az eltartottak) járuléka: 2009. január 1-jétől, a nem biztosítottaknak havi 4500 Ft (napi 150 Ft) 2010. január 1-jétől 4950 Ft (napi 165 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük. A korkedvezmény-biztosítási járulék: 2009. január 1-jétől 13% (2009- ben ebből 6,5%-ot a munkáltató fizet és 6,5%-ot a költségvetés; 2010-ben ebből 9,75% a munkáltatót terheli és 3,25% a költségvetést) A táppénz hozzájárulás: a foglalkoztatók a folyósított bruttó táppénzösszeg egyharmad részének megfelelő összegben kötelesek hozzájárulást fizetni. Költségvetési kötelezettségek 2010. január 1-jétől: A központi költségvetés személyenként havonta 4950 Ft (napi 165 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet a nemzeti kockázatközösségbe tartozók után. Kik tartoznak e körbe? A nyugdíjasok. A GYES-ben és GYED-ben részesülők. A rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevekéi támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők. Középfokú nevelési-oktatási vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló magyar állampolgárok,
Társadalombiztosítási járulékok Magyarországon 541 A MK területén lakóhellyel rendelkező kiskorúak, A bentlakásos szociális intézményben elhelyezettek, A fogvatartottak, A szociálisan rászorulók, A hajléktalanok. Mentesség az egészségügyi szolgáltatási járulék alól: Továbbra is külön járulékfizetés nélkül jogosultak természetbeni egészségügyi szolgáltatásra azok, akiknek a munkaképessége legalább 50%-os mértékben romlott (és erről az illetékes hatóságtól igazolásuk van) de ellátásuk nincs. Akik a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, de jövedelmük nem haladja meg a minimálbér 30%-át (2009-ben ez havi 21450 Ft, napi 715 Ft; 2010-ben 22050 Ft napi 735 Ft) A minimálbér 16 kétszerese után kell megfizetnie a járulékokat, a társas vállalkozásnak főállású tagjai után, és a főállású egyéni vállalkozónak. (2009-ben havi 143 ezer Ft után, 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset után,de legalább a minimálbér azaz 73500 Ft után). Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (megbízási, vállalkozási, bedolgozói, segítő családtagi jogviszony) és választott tisztségviselői jogviszony esetén: akkor keletkezik biztosítási jogviszony és járulékfizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30%-át (2009-ben 21450 Ft-ot, napi 715 Ft-ot; 2010-ben 22050 Ft-ot napi 735 Ft-ot). Összeszámítási szabály: az egyéb jogviszony keretében munkát végzők biztosítási jogviszonyát, illetve járulékfizetési kötelezettségét, havonta, vagy utólag, a díj kifizetésekor visszamenőleg, önállóan kell elbírálni, de ugyanannál a munkáltatónál, a naptári hónapban elért, járulékalapot képező jövedelmeket, egybe kell számítani (megbízási díjakat össze kell adni), abban az esetben is, ha több megbízási szerződést kötöttek. Egyéni vállalkozó: Főállású vállalkozó 2009-ben 29% munkáltatói TB járulékot fizet. Továbbá: 9,5% ENYJ-ot és 6% EEBJ-ot. (megoszlása megegyezik a munkavállalóéval). Alapja: havi 143 ezer Ft. 2010. január 1-jétől főszabály szerint a tevékenységre jellemző keresete után,de legalább a minimálbér után (bejelentési kötelezettség az APEH felé) 7,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot köteles fizetni valamint 27% tb-járulékot és 9,5% nyugdíjbiztosítási járulékot. 16 MINIMÁLBÉR: a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, 2009. január 1-jétől havi 71500 Ft, 2010. február 1-jétől 73500 Ft.
542 Varga Zoltán Kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében a minimálbér után fizetheti a járulékokat. Főállású, akkor mentesül a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség alól, ha jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, és erről bevallást tesz az adóhatóság felé. Ekkor a járulékalapot képező jövedelme, de legalább a minimálbér után kell megfizetnie a járulékokat. Ha a főállású egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább 36 órás munkaviszonyban is áll, illetve közép-vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, akkor a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme (az ún. vállalkozói kivét) után kell fizetnie a járulékot. EVÁ-s főállású egyéni vállalkozó járulék-és tagdíjmértéke: megegyezik a nem evá-s vállalkozóéval. Alapja az EVA adóalap 10%-a. Viszont osztalékalapját nem terheli 14% EHO. Az evázó egyéni vállalkozó vállalhat magasabb összegű járulékfizetést is, főszabály szerint a tevékenységre jellemző kereset után fizet járulékot. 2010-től a tbjárulék mértéke 27% és nem függ a jövedelem nagyságától. Az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék mértéke 7,5%. 17 Egészségügyi hozzájárulás kulcsok, mértékek: 18 Megszűnik 2010. január 1-jét követő vonatkozási időszakra a tételes EHO. A százalékos EHO 11 százalékról 27 százalékra emelkedett, a reprezentációra és az üzleti ajándékra még a 2009-es 11 százalék érvényes. A 25 százalékos SZJA-kulcs alá került természetbeni juttatásokra az EHO-t nem kell megfizetni. Az SZJA-bevallásban nem szereplő jövedelmek (pl. 100.000 forint alatti osztalék) is 14 százalék EHO alá kerültek. A százalékos EHO-t 7,5 millió forint egészségbiztosítási járulékköteles jövedelem után már nem kell megfizetni (ez azonos 450 ezer forint százalékos EHO összegével). Az mezőgazdasági kistermelő is 27% EHO alá került (mert jövedelme önálló tevékenységű lett), de az őstermelő továbbra is a bevételének 0,75%-át, a fizető-vendéglátó a tételes átalányadója 20%-át fizeti meg EHO-ként. A bérleti díj EHO-ja: Az EHO-t a kifizető állapítja meg és vonja le. A bérleti díj EHOmentességi határa továbbra is 1 millió forint. 17 HVG TB Különszám 2010. (25-26. o.). 18 Továbbiakban: EHO.