Tudásfa Oktatási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (1149 Budapest, Angol u. 34.) fenntartásában lévő Tudásfa Gimnázium (2310 Szigetszentmiklós, Csonka János u. 5.) OM azonosító száma: 201625 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015.
Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 I. Általános rendelkezések... 4 1. Az SZMSZ célja, tartalma... 4 2. Az SZMSZ hatálya... 4 3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 4 4. Jogszabályi háttér... 5 5. Az Iskola alapadatai... 6 6. Az Iskola alapdokumentumai, jogosítványai:... 6 II. Az Iskola szervezeti rendje... 7 1. Szervezeti felépítés... 7 2. Az Iskola alkalmazottai... 7 3. Az Iskola vezetője... 7 3.1. Az Igazgató felelőssége, jogköre... 7 3.2. Az intézményvezető (igazgató), intézményvezető-helyettes (igazgatóhelyettes) esetén a helyettesítés rendje... 8 4. Az Iskola dolgozói... 8 4.1.Az igazgató közvetlen munkatársai... 8 4.2. A vezető közvetlen munkatársainak feladatköre... 9 4.3. Pedagógusok, óra-adó tanárok. Nevelőtestület.... 12 4.4.Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak, munkatársak... 12 5. Tanulói szervezet, osztályközösség, Diák-képviselet, Szülői szervezet, szülői képviselet... 12 6. Jogosultságok... 13 6.1. Kiadmányozási, hitelesítési jogosultság... 13 6.2. Szervezetek, szervezeti egységek jogosultságai... 13 6.2.1. A nevelőtestület jogosultságai... 13 6.2.2. A szakmai munkaközösségek az Nkt. 71. -a szerint:... 15 6.2.3.A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai (Közokt. tv. alapján)... 17 6.3. A tanulók, ill. a diákönkormányzat és a diák-képviselő jogosultságai... 18 6.4. A szülői közösség, ill. a szülői-képviselő jogosultságai... 20 6.5. Iskolaszék, Intézményi tanács... 21 7. Kapcsolattartás... 21 7.1. A vezető munkatársak közötti kapcsolattartás és feladat-megosztás.... 21 7.2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formája... 24 7.3. Az Iskola külső kapcsolatai... 26 III. A működés rendje... 29 1. Az Iskola munkarendje, nyitva tartása... 29 1.1. A tanulók munkarendje... 29 1.2. A tanév helyi rendje... 29 1.3.A tanítási órák, óraközi szünetek rendje... 30 1.4. A tanulói óra-látogatás, a hiányzás igazolása... 31 2. Az Iskola dolgozóinak munkarendje... 32 2.1. Az Igazgató és az Igazgatóhelyettes munkarendje... 32 2.2. A pedagógusok és az óraadók munkarendje... 32 2.2.1. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása... 32 2.2.2. A pedagógusok munkaidejének kitöltése... 33 2.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 34 2.4. A nevelő-oktató munkát segítő más alkalmazottak, munkatársak munkarendje... 35 2.5. Pedagógusok, alkalmazottak által munkahelyre bevihető dolgok tiltása, korlátozása... 36 2.6. Munkaköri leírásminták... 36 3. Az Iskola rendje... 36 3.1. Létesítményhasználati rend... 36 3.2. Az iskolában tartózkodás rendje... 37 3.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel [Nkt. 24. (3); R. 129. (4) bek.]... 37 3.4. A dohányzással kapcsolatos szabályok... 38 4. A felnőttoktatás formái... 38 IV. Az intézmény gazdálkodása... 41 2
1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogosítványai... 41 2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása... 41 V. Belső ellenőrzések rendje... 42 1. A belső ellenőrzés általános rendje... 42 2. Az ellenőrzést végzők... 42 3. A pedagógiai munka ellenőrzése... 42 4. A belső ellenőrzés területei:... 42 5. A vezetői ellenőrzés (kontroll-feladatok)... 43 5.1. Igazgatói ellenőrzés... 43 5.2. Az Igazgató-helyettes ellenőrzési feladatkörei... 43 5.3. A munkaközösség-vezetők kontroll-, ill. ellenőrzési feladatai... 43 5.4. Az osztályfőnökök ellenőrzési feladatköre... 43 5.5. A belső ellenőrzési rend egyéb szabályai... 43 VI. Egyéb feltételek, intézkedések, eljárások rendje... 44 1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje... 44 1.2. Szabadidő-szervezés, szabadidő-szervező... 45 1.3. Testedzés és sportkör... 45 2. Könyvtár, tankönyv... 45 2.1. Könyvtár... 45 2.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 45 3. A tankönyvellátás iskolai megszervezése... 46 3.1. A tankönyvellátás célja és feladata... 46 3.2. A tankönyvfelelős megbízása... 46 3.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése... 46 3.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása... 47 3.5 A tankönyvrendelés elkészítése... 47 3.6. A tankönyv iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei... 47 4. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 48 4.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 48 4.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje... 48 5.Az iratkezelés szervezeti rendjének az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök... 48 6.Intézményi védő óvó előírások... 49 6.1. Egészségügyi felügyelet és ellátás... 49 6.2. A balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok, intézkedés baleseti helyzetben, a tanuló egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje... 49 6.3 Rendkívüli események, bombariadó... 50 6.4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 51 7. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok... 51 7.1. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás... 51 7.2. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 52 7.3.A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 52 VII. Záró rendelkezések... 54 1. Dokumentumok nyilvánossága... 54 2. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, életbeléptetése... 54 1. sz. melléklet... 55 Az intézmény szervezeti vázrajza... 55 2. számú melléklet... 56 A) Az Iskolavezetőség munkaköri leírása... 56 B) Pedagógusok munkaköri leírás mintája... 67 C) A pedagógiai munkát segítők munkaköri leírása... 72 D) Technikai dolgozók munkaköri leírása... 78 3. sz. melléklet... 79 BÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA... 79 3
Bevezetés A Tudásfa Felnőttoktatási Gimnázium a továbbiakban: Iskola - működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket főként - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.), ill. - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (továbbiakban: R) - egyéb jogszabályok felhasználásával (I/4. pont) a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. I. Általános rendelkezések 1. Az SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a vonatkozó törvényekben foglalt előírások és jogi magatartások az Iskolában minél hatékonyabban érvényesüljenek. Az SZMSZ rögzíti az Iskola legfontosabb adatait, szervezeti felépítését, szervezeti és működési rendjét, a hatás- és jogköröket, kapcsolati viszonyokat, az ellenőrzés rendjét, továbbá mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb iskolai alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Az SZMSZ egyben a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 2. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ betartása - összhangban az Iskola Házirendjével és egyéb belső iskolai szabályzatokkal, igazgatói utasításokkal, stb. - az Iskola valamennyi tanulójára, alkalmazottjára és megbízottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az Iskola területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az Iskola területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az Iskola által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az SZMSZ és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttképzésben részt vevőket is nézve kötelező érvényű. 3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az SZMSZ-szel kapcsolatban - a nevelőtestületi elfogadás előtt, - előzetesen kikértük a diákönkormányzat megalakulásának hiányában a diákképviselő és a szülői közösség véleményét. A szülői közösség érdekének képviseletét a szülői közösség felhatalmazásával szülői képviselő látja el. A dokumentum az Iskola igazgatójának jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. 4
Az SZMSZ rendelkezéseinek hatályba lépéséhez a fenntartó egyetértését csak akkor szükséges beszerezni, ha a fenntartóra, mint működtetőre többletkötelezettség hárul. Ezzel egyidejűleg minden, korábban kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat hatályon kívül helyeződik. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, a titkárságon munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2015. szeptember 02-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 4. Jogszabályi háttér A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről (Nkt.) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (kifutó) a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (Szt.) 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) egyes szakaszai 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről (Ktsgv.tv.) 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (R.) 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet egyes fejezeteinek felhasználásával a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről (Tpr.) 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet a katasztrófák elleni védekezés és polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 5
5. Az Iskola alapadatai Az Iskola neve: Tudásfa Gimnázium Rövidített neve: Tudásfa Gimnázium Az iskola székhelye: 2310 Szigetszentmiklós, Csonka János u. 5. OM-azonosító: 201625 KSH-azonosító: 18225215853156113 Adószám: 18225215-2-13 Bankszámlaszám: K&H Bank 10405073-50526769-88481001 Az Iskola típusa: többcélú köznevelési intézmény - gimnázium (9-12. évfolyam) - szakközépiskola (13. és további szakképzési évfolyamokon) (nem folyik oktatás) - szakiskola (11. szakképzési évfolyamon) (nem folyik oktatás) Az Iskola, mint önálló jogi személy - alapítás éve: 2011 - alapítója: Korona Oktatási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 1061 Budapest, Káldy Gyula u. 5. fszt. 2. - fenntartója és működtetője: Tudásfa Oktatási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 1149 Budapest, Angol u. 34. Az Iskola alaptevékenységei: - Általános középfokú oktatás felnőttek gimnáziuma esti munkarendben 9 12. évfolyam Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végezhet. 6. Az Iskola alapdokumentumai, jogosítványai: Alapító Okirat: legutolsó, felülvizsgált 2015.04.24. OM azonosító száma: 201625 Működési engedély (legutolsó):? Az Iskola oktatási tevékenységét meghatározó alap-dokumentumok: - Pedagógiai Program - Helyi Tanterv - SZMSZ - Házirend - Munkaterv 6
II. Az Iskola szervezeti rendje 1. Szervezeti felépítés Az Iskola szervezeti felépítését az SZMSZ mindenkori 1. sz. Melléklete tartalmazza, ill. határozza meg. 2. Az Iskola alkalmazottai Az Intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait az Nkt., az Mt. a R. és egyes vonatkozásokban a Kjt. rögzíti. Az alkalmazottak köre kiterjed a vezetői, ill. az alapító okiratban meghatározott szakmai tevékenységek körében foglalkoztatottakra és az Iskola működésével összefüggő egyéb tevékenységeket, munkaköröket ellátó más alkalmazottakra. E dolgozók általános jogviszonya: munkaviszony. E jogviszony mellett az Iskola megbízásos, ill. polgári jogviszonyban is foglalkoztat pedagógusokat óraadó tanárokat és egyéb munkatársakat is, amennyiben alkalmazásuk törvényes feltételei fennállnak. Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, valamint a tanulók fegyelmi ügyei kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal. Az Iskola Igazgatóját az oktatásért felelős miniszter egyetértése mellett a Fenntartó ügyvezetője bízza meg, hívja vissza és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az Iskola minden további alkalmazottja felett az Igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az egyes beosztások, munkakörök feladatait, hatásköreit és kötelezettségeit az adott munkatársakkal kötött munka-, ill. megbízási szerződések, valamint az adott munkakörökhöz tartozó munkaköri leírások tartalmazzák. 3. Az Iskola vezetője Az Iskola vezetője a TUDÁSFA Gimnázium Igazgatója. Megbízása határozatlan időre szól. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. 3.1. Az Igazgató felelőssége, jogköre A köznevelési intézmény vezetője az Nkt. előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A köznevelési intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A fenntartóval történő egyeztetés alapján az iskolára szólóan anyagi és jogkövetkezményes kötelezettségeket vállalhat. Jogkörét esetenként és/vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az Iskola más alkalmazottjára átruházhatja. Kizárólagos jogköre: bizonyítványok aláírása. 7
3.2. Az intézményvezető (igazgató), intézményvezető-helyettes (igazgatóhelyettes) esetén a helyettesítés rendje Távollétében az igazgatóhelyettes járhat el. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgató-helyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgató-helyettes felhatalmazását. Az igazgatót akadályoztatása esetén a kizárólagos hatáskörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes intézményvezetői hatáskört ugyancsak az igazgatóhelyettes gyakorolja. (Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.) 3.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat az aláírási jog fenntartása, ill. egyetértésének megtartása mellett az igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, a fenntartó alkalmazásában álló gazdasági vezető számára a szóbeli egyeztetést követően, az aláírási jog megtartásával az egyes szállítási szerződések megkötését, a terembérleti és már bérleti szerződések megkötését, a gazdasági vezető javaslatot tehet a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjére, szabadságuk kiadására. 4. Az Iskola dolgozói 4.1.Az igazgató közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - igazgató-helyettes - gazdasági vezető (fenntartó alkalmazásában) - iskolatitkár, - gazdasági ügyintéző Az iskola igazgatója vezetői tevékenységét az iskolavezetőség közreműködésével látja el. Tevékenységüket az igazgató és helyettese, továbbá a gazdasági vezető irányítása alatt, ugyanakkor kölcsönösen együttműködve látják el. Az iskolavezetőség (3 fő) tanácskozásainak időpontját az éves munkaterv tartalmazza. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató és helyettese közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik mintája az SZMSZ 2. sz. mellékletében és a személyi anyagban találhatók. 8
Munkakörüket azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, amelyeket közös megbeszélés alapján az erre jogosult intézményi érdekvédelmi szervezet véleményének meghallgatásával az igazgató írásban meghatároz. Rendszeresen beszámolnak munkájuk elvégzéséről és tapasztalataikról. Az iskolavezetés a nevelési-oktatási célok gyakorlati megvalósításának munkáját szervezi, vezeti és irányítja. Kötelezettsége, hogy a pedagógusok a tanulók, az iskolai közösségek szervezeteit a vezetési feladatok megoldásába bevonja, jogaik gyakorlását elősegítse. A vezetés tevékenységének (a munkával összefüggésben történő) rendszeres értékelése az egyik legfőbb hozzájárulás ahhoz, hogy a közösségek saját ügyüknek tekintsék az iskolavezetés problémáit, támogatásáért és fejlesztéséért felelősséget érezzen a nevelőtestület valamennyi tagja. A vezetés közös szabályai: - a közvetlen irányításuk alá tartozó területen dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására javaslatot tesznek, - ellátják a munka- és tűzvédelmi, illetve egyéb helyi szabályzatokból rájuk háruló feladatokat, - elkészítik az irányításuk alá tartozó dolgozók munkája értékelésének tervezetét, - a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint feladataik ellátásáról az igazgatónak beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Az igazgató-helyettes megbízását - a fenntartó tudtával - a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Vezetői megbízást az intézményben határozatlan időre kinevezett pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozó kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Az igazgató-helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Gazdasági vezető, - aki szintén az iskolavezetés tagja - csak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy lehet. Megbízását határozatlan időre szólóan a fenntartó adja. Vezetők közötti feladatmegosztás Az Igazgató munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - a munkatársai segítik a munkakörük, munkaköri leírásuk szerinti feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Feladat-ellátásukat az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik, az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Munkaköri leírásukat az SzMSz 2. sz. melléklete tartalmazza) 4.2. A vezető közvetlen munkatársainak feladatköre 1. Az igazgató-helyettes az iskola képviseletében kapcsolatot tart: - a Pedagógiai Oktatási Központ illetékes megyei hivatalával - megyei kormányhivatalok illetékes osztályával - az EMMI-vel és háttérintézményeivel (Oktatási Hivatal, MÁK, KIR stb.) - tanügy-igazgatási, közismereti tantárgyi, továbbképzési, pályázati ügyekben, - tanulmányi versenyek tekintetében Felügyeli: - a tantárgyi és órafelosztási tervet, - a tantermek beosztásának tervét, - az érettségi vizsgák ütemtervét, - a nevelőtestületi értekezletek szakmai-elméleti anyagát, 9
- félévkor és tanév végén munkaterületét érintő elemző jelentést, Irányítja: - az egyes tantárgyak szakköreit és a felzárkóztatást, - az érettségi vizsgára történő felkészítést, Gondoskodik: - a tanári ügyelet megszervezéséről, - a tanulói, tanári jutalmak és kitüntetések előkészítéséről, Felelős: - a közegészségüggyel kapcsolatos teendők ellátásáért, - a tanárok havi túlóradíjainak (átalány) elszámoltatásáért, - az átalányon kívüli túlórák, helyettesítések elszámolásáért, - az intézmény beiskolázási teendőinek ellátásáért, - a gimnáziumi tanulmányi versenyek lebonyolításáért, - az elméleti órák helyettesítésének elkészítéséért, - a mindennapos testmozgás megszervezéséért, ha azt a diákok igénylik, - az ODK munkájáért, - az éves munkatervért és fenntartónak késztett beszámolóért. Látogatja (ellenőrzi és értékeli) a gimnáziumi órákat, a tanításon kívüli foglalkozásokat. - Beiskolázási létszámtervet készít és egyeztet. - Részben segíti a gazdasági vezető munkáját. - Közreműködik az intézmény költségvetési tervének elkészítésében, utalványozásra jogosult. Foglalkozik - beiskolázási ügyekkel; - a pályát választó tanulók ügyével; - tanulói, tanári kirándulások, kiállítások szervezésével, lebonyolításával; - a szülői szervezettel (közösséggel), ha megalakul; - az Iskolaszékkel (ha van); - a tankönyv beszerzéssel; - az iskola és a családi nevelés összhangjának megteremtése, valamint az orvosi vizsgálatok megszervezése ügyében az iskolaorvossal; - az egészségvédelemmel; - az egészségügyi és családi életre nevelés orvosi feladatainak összehangolásával. Az igazgatói jogkörből átruházott, a közvetlen irányítása alatt működően: Segíti és ellenőrzi: - gimnáziumi munkaközösség - a pályaválasztási, továbbtanulási és gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, - szakkör; feladatköröket ellátók tevékenységének szabályozása; - Segíti az iskolaorvos munkáját. Aláírási jogkörben: - banki megbízások; - túlóra-elszámolások; - igazgatói megbízásban megjelölt levelek aláírása. - eseti vagy rendszeres vásárlások engedélyezése - költségvetés készítése egyeztetése a gazdasági vezetővel Ellátja a tanügy-igazgatási - az oktató-nevelő munkával összefüggő teendők segítését. 10
Az iskola vezetőségének tagja, felelős beosztású dolgozónak minősül. - részt vesz az iskola operatív irányításában; - a vezető munkatársak kölcsönös tájékoztatásában közreműködik; - az iskola belső életét alakítja, gondoskodik fenntartásáról. Ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a különböző iskolai szabályzatok részére előírnak - a szervezetébe tartozók, és az iskolai feladatkört ellátók munkaköri tevékenységének meghatározásában, végzett munkájuk ellenőrzésében, értékelésében, minősítésében közreműködik; - javaslatot tesz a jó munkát végzők jutalmazására, kitüntetésre való felterjesztésére, szükség esetén fegyelmi felelősségre vonására. 2. Gazdasági vezető feladatkörét a fenntartó határozza meg. Az iskola vezetőségének tagja, felelős beosztású dolgozónak minősül. Távolléte esetén helyettesítése iskolai ügyekben az igazgatóhelyettes feladata, egyébként gazdasági téren a főkönyvi könyvelő helyettesíti. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására nem terjed ki. 3. A főkönyvi könyvelő feladatkörét a fenntartó határozza meg (külső megbízott). 4. Iskolatitkár - feladata a tanulók be- és kiiratkozásának vezetése - a beírási napló vezetése - diákigazolványok naprakész, folyamatos intézése, kapcsolatos okmányok, nyilvántartások kezelése - be- és kimenő levelezés iktatása, postázás - tanulói, pedagógiai igazolások elkészítése, kiadása - nem pedagógusok által kezelt pedagógiai dokumentumok kezelése - szigorú számadású pedagógiai dokumentumok kezelése, nyilvántartása, pl. bizonyítvány, - tanulók naprakész vezetése a KIR rendszerben - tanulókkal kapcsolatos térítési díj, tandíj befizetésének naprakész vezetése 5. Pénztáros-, munkaügyi feladatok: A) Munkaügyi feladatok - a munkaviszony létesítésével kapcsolatos szerződések előkészítése, a létesítéshez kapcsolódó szükséges iratok, igazolványok bekérése - a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos ügyiratok előkészítése - kilépő dolgozók elszámoltatása - átsorolások előkészítése, továbbadás előtti adategyeztetések elvégzése - a munkahelyi jelenlét, illetve távolmaradás igazolásának ügykezelése - szabadság engedélyek kiírása, aláíratása, nyilvántartása - nyugdíjazással kapcsolatos ügyiratok továbbítása a NYUFIG-hoz - túlórák, helyettesítések díjának számfejtése, - megbízási díjak számfejtése - NAV/APEH és TB, OEP, KSH adatszolgáltatások igény szerinti elkészítése - pályakezdők kötelező nyugdíjpénztár tagságával és START kártyákkal kapcsolatos ügyintézés 11
B) Pénztárosi feladatok - a házipénztárba befizetendő, illetve a házipénztárból kifizetendő készpénz mozgások bizonylatainak kiállítása - a házipénztári keret figyelembe vételével a kereten felüli összeg számlavezető bankhoz befizetése, illetve a szükséges ellátmány felvétele a számlavezető banktól - beszerzési előleg előírt elszámoltatása és nyilvántartása - postai pénzfeladások intézése kézbesítő bevonásával - szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása - bélyegzők nyilvántartása, selejtezés utáni megőrzése - kulcsok nyilvántartása - MÁV kedvezményes utazási igazolványok (igazolások) intézése C) Egyéb feladatok - szükség és igény szerinti közreműködés a zárlati és költségvetési időszakokban az egyeztetési és ellenőrzési munkálatokban - részvétel a leltározási munkákban A technikai jellegű feladatok ellátását végző alkalmazottak feladatait a részükre kiadott névre szóló munkaköri leírás tartalmazza. 4.3. Pedagógusok, óraadó tanárok. Nevelőtestület. Az Iskolában folyó oktatási-nevelési tevékenységet az Iskolával határozott vagy határozatlan időtartamra munkaviszonyban álló tanárok, valamint óraadó munkatársak látják el. Az Iskola pedagógusainak, oktatóinak közössége - alkotja az Iskola nevelőtestületét. A nevelőtestület az oktatási kérdésekben az Iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai az Iskola pedagógus-munkakört betöltő, munkaviszonyban álló tanárai. Feladataikat, jogköreiket az SZMSZ külön pontban határozza meg. Munkaköri leírásmintájuk az SZMSZ 2. sz. mellékletében található. 4.4.Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak, munkatársak Az Iskola különböző oktatás-neveléshez közvetlenül, ill. közvetve kapcsolódó feladatait az alkalmazott munkatársai közreműködésével látja el. Az Iskola tevékenységét e munkatársai segítik, munkakörük, munkaköri leírásuk szerinti feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Feladatukat az igazgató vagy közvetlen munkatársai irányítása mellett végzik. Ennek megfelelően az igazgatónak vagy közvetlen munkatársainak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak, ill. munkatársak: - iskolatitkár - gazdasági ügyintéző - rendszergazda Munkaköri leírásmintájuk az SZMSZ 2. sz. mellékletében található. 5. Tanulói szervezet, osztályközösség, Diák-képviselet, Szülői szervezet, szülői képviselet Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoporthoz tartozó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tagjaiból diákbizalmit vagy osztálytitkárt választhat (ODB). 12
Az osztályközösségek vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnököt a nevelőtestülettel konzultálva az igazgató bízza meg az adott tanévre szólóan, legkésőbb minden tanév kezdete előtt. A tanulók érdekeinek képviseletét az iskolai diák-képviselet, ill. a diák-képviselő látja el. Az iskolában jelenleg diákönkormányzat nem működik. Az iskolai diákok érdekképviseletét segítő nevelőt a tanulói szervezetektől érkező javaslatok, és az osztályfőnökökkel való konzultáció alapján, a nevelőtestülettel egyetértésével, az igazgató bízza meg. Az iskolában iskolaszék, intézményi tanács nem működik, helyette az egyetértési jogot a szülői szervezet gyakorolja, véleményét a stratégiai dokumentumoknál beszerezni kötelező. Jelenleg az iskolában szülői szervezet sem működik, az érdekképviseletet a szülők által megválasztott szülői képviselő látja el. 6. Jogosultságok 6.1. Kiadmányozási, hitelesítési jogosultság A kiadmányozás joga az igazgatót illeti meg. Az Iskola képviselője az Nkt. alapján az Igazgató, aki esetenként külön megbízást adhat az Iskola képviseletére valamely munkatársának. Az Iskola érvényes bélyegzőinek feliratát és lenyomatát (érvényes mintáját) a mindenkor érvényes SZMSZ 3. sz. Melléklete tartalmazza. Az intézményi bélyegzők használatára az alábbi dolgozók jogosultak: körbélyegző: igazgató igazgató-helyettes hosszú bélyegző: igazgató igazgató-helyettes gazdasági vezető iskolatitkár (tanügyi bizonylatokon) 6.2. Szervezetek, szervezeti egységek jogosultságai 6.2.1. A nevelőtestület jogosultságai Az intézmény nevelőtestülete az Nkt. 70. -a alapján A nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű dolgozója. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az igazgató munkáját a nevelőtestület a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az Nkt. 70. -a részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. A R. 117. alapján a nevelőtestület egyes feladatokat a szakmai munkaközösségekre ruházhat át az alábbiak szerint, amennyiben annak létrehozását a pedagógusok kezdeményezik: - a tantárgyfelosztás előtti véleményezés, - a pedagógusok megbízásának jogát, - az iskola felvételi követelményei meghatározásának jogát; 13
A tanulók fegyelmi ügyeiben a nevelőtestület döntési jogkörét az egy osztályban tanító tanárok közössége gyakorolja. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására bizottságokat hozhat létre. A bizottságok feladat- és hatásköréről a nevelőtestület megalakításukkal egyidejűleg dönt. A bizottságok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választhatnak. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskolavezetés döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: - tanévnyitó értekezlet - az I. félév munkáját értékelő értekezlet - tanévzáró értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet - egyéb fontos ügyeket érintő nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezhetik: - az igazgató - a nevelőtestület tagjainak legalább 30 %-a - iskolaszék, szülői szervezet, DÖK (megalakulása esetén). A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit - ha erről az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén az iskolavezetés által kijelölt időpontban osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói/alkalmazotti értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. Ha nincsen ilyen szervezet, akkor annak képviselőjét kell meghívni. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az igazgató adhat felmentést. A félévzáró és a tanévzáró nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. 14
A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: - az egy osztályban, vagy egy évfolyamon tanító pedagógusok értekezlete - a felnőttképzésben tanító pedagógusoknak az értekezlete 6.2.2. A szakmai munkaközösségek az Nkt. 71. -a szerint: A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség az igazgató megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el, nem szerepel a szakértői névjegyzékben. - Az iskolavezetés tagjaival együtt részt vesznek a pedagógusok teljesítményértékelésében óralátogatások keretén belül, - részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében /tartalmi és módszertani korszerűsítés/, - javaslatot tesznek a fakultációs irányok megválasztására, - az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, - alacsony teljesítés esetén intézkedési terv összeállítása a hiányosságok megszüntetése és a felzárkózás érdekében, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - központi tételsor hiányában összeállítják az érettségi vizsgák tételsorait, ezeket értékelik, - javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, és véleményezik azokat, - segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek megválasztják a munkaközösség vezetőjét, félévente beszámolót készítenek tevékenységükről. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai választják, és az igazgató bízza meg legfeljebb 5 éves időtartamra. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. Az intézmény szakmai munkaközösségei az alábbiak lehetnek: - az osztályfőnöki munkaközösség, - gimnáziumi munkaközösség 15
A szakmai munkaközösség-vezető feladatai: - összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből, állásfoglalása, javaslata, vélemény nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. - módszertani és szaktantárgyi értekezletet tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, - irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, a továbbképzést, - az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között, - javaslatot tehet az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazására, - képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját és munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé, - felügyeli a tantervek és óratervek (tanmenetek) szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, a helyi tanterv elkészítését koordinálja; - legalább évenkénti gyakorisággal a tanévzáró értekezleten beszámol a nevelőtestületnek a szakmai munkaközösség munkájáról. - képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása, beszámolásra vonatkozó rendelkezések Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább éves gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az osztályok tantervének kialakításakor. A PP helyi tantervi részének kialakításában aktívan közreműködnek, az egyes tantárgyak kerettantervi tananyagtartalmát tanévekre szólóan lebontják saját munkaközösségükben. Meghatározzák az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. 16
Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőségének. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Az iskolai nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a rendszergazda és a szabadidő-szervező. 6.2.3.A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai (Közokt. tv. alapján) A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan a következőkben ismertetett szempontok szerint minden év júniusában rendelkezésre álljon, amelyet az iskola igazgatója oszt szét. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést a pedagógusnap alkalmából azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: a) Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja, órai munkáját magas színvonalon végzi, eredményesen készíti föl diákjait az érettségire, komplex szakmai vizsgára és a felvételire, szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben, aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában, rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában, kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket, tanfolyamokat, előkészítőket szervez és vezet, eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez. b) Bekapcsolódik a szakmai munka, folyamatos megújításába azaz: részt vesz a pedagógiai program, az egyes működési szabályok elkészítésében és bevezetésében, részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, bevezetésében, annak szükségszerű módosítására javaslatot tesz, részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. c) Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi: hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába, befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják, 17
folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat. d) Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli, eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki, jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat, adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi, e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése. e) Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz: rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik, érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében, részt vesz az iskola arculatának formálásában, tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói. Az évi teljes összeg 45-60%-át a pedagógusok között egyenlő mértékben kell felosztani, maradékát a kiemelkedő munkát végző pedagógusok kapják differenciált mértékben a fentebb ismertetett szempontrendszer alapján. Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust: akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben, akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait munkájának nem megfelelő végzése következtében feljegyzésben rögzítették, aki az értékelés során kevéssé megfelelő, vagy nem megfelelő minősítést kapott aki 1 évnél rövidebb ideje dolgozik az intézményben ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal számottevő mértékben írásban kifogásolja az iskola vezetősége, aki óraadóként dolgozik az intézményben, a tartós fizetés nélküli szabadságról (pl.: GYES) való visszatérés évében, akinek a tevékenységével kapcsolatban bármilyen hiányosság merült fel. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.: az illető pedagógus fizetési besorolása, címpótlékban való részesülése, illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.), állami, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése. 6.3. A tanulók, ill. a diákönkormányzat és a diák-képviselő jogosultságai Az iskola támogatja, ha a nagykorú tanulók érdekeinek képviseletére diákköröket, vagy diákönkormányzatot (DÖK) hoznak létre. A DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt (megalakulása esetén): saját működéséről, a DÖK működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, 18
hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a DÖK tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a szerkesztőség tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A DÖK SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A DÖK SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. A DÖK SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület 30 napon belül nem nyilatkozik. A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Azokban az ügyekben, amelyekben a DÖK véleményének kikérése kötelező, a DÖK képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tárgyalás határnapját legalább 15 nappal megelőzően meg kell küldeni a DÖK elnöke, annak hiányában a diákképviselő részére. A tanulók közössége, ill. az iskolai diák-képviselet az alábbiakban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik, mivel az iskolában a diákok közösségét diákképviselő érvényesíti. A diák-képviseletnek véleményezési joga van: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt, - az éves munkaterv elkészítésekor, - a hit- és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásakor, - igazgatói tájékoztató elfogadása előtt a választható tantárgyak, az érettségi vizsgára történő felkészítés szintje tekintetében, - ha az első tanítási órát reggel 8 óra előtt 45 perccel korábban kezdik meg, - adatkezelési szabályzat elkészítésénél, - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésekor, annak elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - a tankönyvrendelés elkészítésekor, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. - fenntartói döntés meghozatala előtt az Nkt. 83. (3) és (4) bekezdésében biztosított ügyekben. Az Iskolában üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomataműködtetés időszakának a megállapodásban történő meghatározásában a diákoknak egyetértési joga van. A tanulók vélemény-nyilvánítási jogukat gyakorolhatják: - osztályfőnöki órán - felmérések alkalmával - fogadó órákon 19
- évente legalább egy alkalommal megtartott diákgyűlésen - a diák-képviselő útján. Tanulói jogok gyakorlásának eljárásrendjét és a kötelességeket az Iskola Házirendje részletesen szabályozza. 6.4. A szülői közösség, ill. a szülői-képviselő jogosultságai Az Iskola működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében részt vehetnek a szülők, valamint képviselőik. Tekintettel arra, hogy iskolánk tanulóinak többsége a szülőjével nem él egy háztartásban, ezért a szülők maguk közül, érdekeik képviseletére szülői képviselőt választottak. A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZMK) működhet. Jelenleg ez nem működik, de megalakulása esetén az alábbiak szerint kell eljárni: Az osztályok szülői munkaközösségei Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az egy osztályba járó tanulók szülei maguk közül megválasztják az osztály szülői munkaközösségének elnökét. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály szülői munkaközösségének elnöke vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. A szülői munkaközösség választmánya és vezetősége Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya. Az iskolai SZMK választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei vehetnek részt. Az iskolai SZMK választmánya 5 tagú vezetőséget választ, a vezetőség pedig megválasztja az iskolai SZMK elnökét. Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával vagy az igazgató-helyettessel tart kapcsolatot. Az iskolai SZMK választmánya, ill. vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai SZMK vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői munkaközösség jogai - megválasztja saját tisztségviselőit - megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe, intézményi tanácsba (amennyiben annak megalakulását a felek kezdeményezik) - kialakítja saját működési rendjét - az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét - képviseli a szülőket az köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében - véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben - fenntartói döntés meghozatala előtt az Nkt. 83. (3) és (4) bekezdésében biztosított ügyekben véleményezési jogával élhet. Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét. A szülői szervezetnek (közösségnek) egyetértési joga van az Iskolában üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata-működtetés időszakának a megállapodásban történő meghatározásában [R. 130. (5)]. A szülői szervezetnek (közösségnek) SZMSZ-ben biztosított véleményezési, ill egyéb joga van: - az éves munkaterv elkészítésénél, - a hit- és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásakor, - a választható tantárgyakról, az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről szóló tájékoztató elfogadása előtt, 20