Pedagógiai Program 2013 Lassanként észrevétlenül kedveltessük meg a tudományokat, s neveljünk a kultúrának, az európai civilizációnak egy új, életre való, erőtől és eredetiségtől duzzadó népet hazánk javára és dicsőségére 1-1
2
Tartalomjegyzék 1 A pedagógiai program elkészítésének jogszabályi és társadalmi háttere...6 2 Az iskola bemutatása...7 2.1 Jogi státus, alapadatok...7 2.1.1 Az iskola előtörténete...7 2.1.2 Az iskola névadója...8 2.1.3 Az iskola arculata...9 2.2 Az iskola hagyományai...10 2.2.1 Hagyományok a jutalmazás terén...10 2.2.2 Az iskolai közösséget erősítő hagyományok...10 3 Az iskola képzési kínálata...12 3.1 Az iskolarendszeren belüli képzés...12 3.1.1 Szakközépiskola...12 3.1.2 Szakiskola...12 3.2 Felnőttoktatás iskolarendszerben...12 3.2.1 Érettségi vagy szakmunkás képesítés utáni választási lehetőségek...12 3.2.2 Iskolarendszerű...13 3.2.3 Tanfolyami rendszerű...13 4 A felvételi eljárás...14 4.1 Szakközépiskolába való felvétel szabályai a 8. évfolyam után...14 4.2 A felvételi eljárás szabályai...14 4.3 A szakiskolába való felvétel...14 4.4 Az érettségi utáni szakképzésbe való felvétel...15 4.5 Átvétel iskolatípusok és szakmacsoportok között...15 4.6 Sajátos helyzet...16 5 Nevelési program...17 5.1 A nevelőtestület pedagógiai alapelvei...17 5.2 A nevelő-oktató munka céljai...17 5.2.1 Az iskola tanulói közössége...18 5.3 A tanulók szervezetei...18 5.3.1 A diákönkormányzat döntési joga...18 5.3.2 A diákönkormányzat véleményezési joga...18 5.3.3 A diákközgyűlés...19 5.3.4 A diákönkormányzatnak javaslattevő joga van...19 5.3.5 A tanulók nagyobb közössége...19 5.3.6 A Kollégiumi DÖK szervezete...19 5.3.7 Az iskolai DÖK szervezeteinek leírása...19 5.3.8 A diákönkormányzatokat koordináló szervezet...20 3
5.4 A nevelő-oktató munka feladatai...20 5.4.1 A nevelőtestület feladatai...20 5.5 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...21 5.5.1 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...21 5.5.2 Az iskolai egészségnevelés módszerei...22 5.5.3 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása...23 5.6 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...24 5.7 Az iskolai közösséget erősítő hagyományok...24 5.8 Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal összefüggő feladatok...24 5.9 Esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatok...25 5.9.1 3.12.2. A segítő tevékenység formái és működési rendje...25 5.9.2 3.12.3. Külső kapcsolatrendszer...26 5.9.3 3.12.4. Az anyagi háttér feltárása...26 5.10 Világnézeti-vallási nevelés...26 5.11 A szakiskolai oktatást nevelést segítő projektek....26 5.12 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység...27 5.13 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...28 5.14 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása...29 5.14.1 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység...29 5.14.2 A felzárkóztató oktatás sajátosságai...31 5.14.3 A sajátos nevelési igényű (hallássérült) tanulókkal kapcsolatos fejlesztési feladatok...32 5.15 Környezetnevelési program...32 5.15.1 A környezeti nevelés alapelvei...32 5.15.2 A környezeti nevelés célkitűzései...32 5.15.3 A környezeti nevelés lehetőségei...33 5.15.4 Környezeti nevelési módszerek...35 5.16 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai...36 5.17 Csoportbontás, fakultációk, szakkörök, érettségi felkészítők...36 5.17.2 Fakultáció, Katonai alapismeretek tantárgy...37 5.17.3 Katonai alapismeretek...37 5.17.4 CAD-CAM, CNC alapismeretek fakultáció...38 5.17.5 Projektoktatás...38 5.17.6 Drámapedagógia...38 6 Az iskola kapcsolatrendszere...40 6.1.1 Kapcsolat a fenntartóval, üzemeltetővel...40 6.1.2 Kapcsolat a szülőkkel...40 6.1.3 Kapcsolat más intézményekkel...41 6.2 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek...42 7 Ellenőrzési, mérési értékelési rendszer...43 4
7.1.2 Vizsgák szervezése...44 7.1.3 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei...45 7.1.4 Előrehozott érettségi vizsga...45 7.1.5 A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége)...46 7.2 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése...49 7.2.1 Alapelvek...49 7.2.2 A magatartás értékelése...49 7.2.3 A szorgalom értékelése...50 7.2.4 A felnőtt tagozat ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere...50 8 Iskolaszervezés...51 8.1 A választható tantárgyak, foglalkozások pedagógusválasztásának szabályai...51 8.2 Az érettségi vizsgákon választható nem kötelező tantárgyak...51 8.3 A közösségi szolgálat...52 8.4 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztása..53 9 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök...54 9.1 Könyvtár...55 10 Szakmai gyakorlat képzéshelyeinek és formáinak bemutatása...56 11 1.sz. melléklet - A középszintű érettségi vizsgák témakörei...58 11.1.1 Magyar nyelv...58 11.1.2 Irodalom...62 11.1.4 TÖRTÉNELEM...63 11.1.5 Angol nyelv...66 11.1.6 Francia nyelv...68 11.1.7 Német nyelv...68 11.1.8 Latin nyelv... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11.1.9 Matematika...71 11.1.11 Biológia...72 11.1.12 Kémia...74 11.1.14 Földrajz témakörök...75 11.1.15 Informatika...78 11.1.16 Testnevelés...79 11.1.17 Gépészeti alapismeretek...80 11.1.18 Épületgépészet alapjai...81 11.1.19 Informatikai alapismeretek...82 11.1.20 Elektronikai alapismeretek...83 11.1.21 Nyomdaipari alapismeretek...84 12 2.sz. melléklet Szakközépiskolai helyi tantervek...85 13 3.sz. melléklet - Szakiskolai helyi tantervek...86 14 4.sz. melléklet A Kollégium pedagógiai programja...87 5
1 A pedagógiai program elkészítésének jogszabályi és társadalmi háttere a közalkalmazottak jogállásáról szóló 2008 LXI. törvény és módosításai 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (V. 13.) Korm. rendelet, a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az intézmény alapító okiratába foglaltak Az egészségügyről szóló 1997. évi törvény A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény és módosításai a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és módosításai a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és módosításai a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 1/2006 (II.17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzék 24/2009 (X.30.) SZMM rendelet OKJ Országos Képzési Jegyzék 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A 2013. évi I. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról 6
2 Az iskola bemutatása 2.1 Jogi státus, alapadatok Az intézmény neve Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Az intézmény helyének adatai Az intézmény székhelye: 1097 Budapest, Timót u. 3. Telefon: 280-6859, 5054300 Telefax: 280-6859 E-mail: titkar@szily.hu Az intézmény telephelye: 1084 Budapest, Tolnai L. u.4-10. Telefon: 314-1654 Telefax: 314-3024 Az intézmény fenntartója Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény típusa szakközépiskola szakiskola kollégium felnőtt oktatás: o nappali tagozatos szakközépiskola o esti-levelező tagozatos szakközépiskola felnőtt képzés o tanfolyami képzés o távoktatás Az intézmény tevékenységi köre Az érvényes alapító okiratba foglalt tevékenységek és feladatok 2.1.1 Az iskola előtörténete 1952-1976 2. Sz. Iparitanuló Intézet 1976-1983 Bordás András Szakmunkásképző Intézet 1983-1993 Bordás András Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet 1993-1998 Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakmunkásképző, Gimnázium és Diákotthon 1998-2002 Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola és Informatikai Szakkollégium 2002 2004 Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola és Kollégium 2004 - Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium 2007- összevonva a Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola és Szakiskolával Szily TISZK 2011 A Gazdasági Tevékenységek végzője a Szily TISZK Gazdasági Szervezete 2012 Az iskola neve Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7
2013 A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) a fenntartó és az üzemeltető 2.1.2 Az iskola névadója Szily Kálmán (1838-1924) Szily Ádám földbirtokos és Jeszenszky Sarolta fiaként 1838. június 29-én született a Pest megyei Izsákon. Az elemi iskolát és hat gimnáziumi osztályt otthon végzett el. Valószínűleg már családi körben értesült a reformkor eszmeáramlatairól. Az 1848/49-es események hatására nagy kedvvel végezte a pesti piarista gimnáziumot, s 1856-ban kijelentette apjának, hogy a mérnöki pályát választja. Felvételt nyert a József Ipartanodába, majd 1857-ben a bécsi politechnikumon folytatta tanulmányait 1860-ig. A politechnikummá alakított József Ipartanodában Stoczek József igazgató-tanár segédje lett. 1862. június 22-én igazgatósegéd és ideiglenes tanár, 1869. december 22-én pedig a kísérleti fizika természettan nyilvános rendes tanára lett. 1863-ban kétéves ösztöndíjat nyert, melynek során járt Zürichben, Berlinben és Heidelbergben, ahol nemcsak tanult, hanem figyelemmel kísérte a külföldön tanuló magyar ifjakat, hogy az újonnan létrehozott tanszékeket velük töltse meg. 1870. szeptember 7-én áthelyezték a matematikai-fizikai és az analitikai mechanika tanszék élére. Az 1871-72-es tanévben a politechnikumot Műegyetem névvel ruházták fel. 1873-tól Szily rektorként befolyással bírt az egyetem sorsára. Az Ő érdeme, hogy a magyar ifjak figyelme a mérnöki pálya felé fordult, s a külföldi képzés helyett a magyarországi műegyetemet helyezték előtérbe. Az 1867-ben megalakult Magyar Mérnök-egylet (mely 1871-ben Magyar Mérnök- és Építész egyletté bővült) első titkárának őt választotta, s egyben az Egylet közlönyének szerkesztői feladatát is ellátta. Szily elsősorban a technikai műnyelv és a technikai irodalom fejlesztését érezte szükségesnek, de mikor 1868 elején megválasztották az 1841-ben alakult Természettudományi Társulat első titkárának, figyelme a természettudományi nyelv fejlesztése felé fordult. Ezért járult hozzá 1876-ban a Műegyetemi Lapok kiadásához, ami azonban érdeklődés hiányában 1879-ben megszűnt. Szily szerkesztésében 1869. január 1-jén indult útnak a Természettudományi Közlöny, mely feladatának tekintette a természettudományok népszerűsítését. 31 évet töltött a Természettudományi Társaság ügyinek intézésével 1900-ig. Több mint 250 közleménye jelent meg a természettudományok különböző ágaiból. Szily tudományos téren szerzett érdemeit azzal jutalmazta az Akadémia, hogy 1865. december 10-én levelező tagjává választotta. 1873. május 21-én rendes, 1883. május 17-én igazgatósági és 1920. november 6-án tiszteletbeli taggá vált. 1889. október 4-től a főtitkári tisztséget is betöltötte. Eközben új munkaterületen gondolkodott. S így az MTA 1889. november 29-i ülése elfogadta javaslatát: az Akadémia Értesítő kiadását, amely 1890-től kezdődően folyamatosan megjelent. Szily a főtitkári tisztségétől 1905-ben vált meg, ugyanazon év március 27-én őt jelölték a főkönyvtárnoki állásra, s április 6-án ki is nevezték. Javasolta, hogy a három nagy könyvtár 8
(Magyar Nemzeti Múzeum, Budapesti Tudomány-egyetem, MTA könyvtára) egyesüléséig mindegyik könyvtárnak előre meghatározott tartalmú műveket kellene gyűjtenie. 1905-ben szerkesztőként megalapította a Magyar Nyelv című folyóiratot. Az Akadémia Szily nyelvészeti munkásságát 1914. május 6-án az Akadémia Nagyjutalma odaítélésével jutalmazta: A magyar nyelvújítás szótára II. kötetéért. 1894-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti kara a tiszteletbeli bölcsészdoktori, 1917-ben a Magyar Királyi József Műegyetem a tiszteletbeli műszaki doktori oklevéllel jutalmazta. I. Ferenc József érdemeinek elismeréséül 1870-ben a királyi tanácsosi címmel, 1880-ban a Vaskoronarend III. o. lovagkeresztjével, 1896-ban miniszteri tanácsosi címmel, 1915-ben főrendházi tagsággal tüntette ki. 1924. július 24-én hunyt el. (Ilosvay Lajos emlékbeszéde alapján) 2.1.3 Az iskola arculata Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium többcélú intézmény. Falain belül szakközépiskolások, szakiskolások tanulnak különböző szakterületeken és szereznek érettségi bizonyítványt, illetve szakmai képesítést. Négy szakmacsoportban lehet piacképes tudást szerezni nálunk, ezek az elektrotechnikaelektronika, gépészet-épületgépészet, informatika és nyomdaipar. A sikeres képzés lényeges eleme, hogy az egyes szakmacsoportokhoz tartozó szakmák csúcstechnológiai eszközein gyakoroljanak a tanulók, valamint az a tény, hogy a szakmai szervezetekkel és kamarákkal szoros együttműködésben valósuljon meg a képzés, hiszen így állandó visszajelzést kaphatunk az ipar aktuális igényeiről. Az iskola iránti érdeklődés az elmúlt években sajnos csökkent, de a választható szakképesítések száma nem változott. Az iskolához kötődést bizonyítja, hogy több alkalommal a szülők után a gyermekeik is itt tanulnak, testvérek, rokonok, iskolatársak jelentkeznek felvételre. A tanulók létszáma maximálisan 1500 diák lehet. Az aktuális értékek évről-évre változnak. Az iskola mai arculata több mint 50 év alatt a társadalom változásának, a fejlődés követelményeinek megfelelően alakult ki. A jól képzett nevelőtestület mindig kész volt a megújulásra, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeinek bevezetésére, alkalmazására az oktatásban és nevelésben, a modern ipar szükségleteinek megismerésére. Küldetésünknek tartjuk, hogy az oktatást végző pedagógusokat és szakoktatókat tovább képezzük, így olyan tudás birtokába juthatnak, amely a kor technikai színvonalát követi és így képessé válnak arra, hogy ezeket az ismereteket a tanulóknak átadják. Az iskola azonban az évek során nem akart gyökeresen megváltozni, a kezdeti gépész jellegét ma is őrzi. Fejlettebb technikát, szélesebb szakirányt kínál, de jellegében műszaki: gépész- épületgépész szakirányra specializálódott. Új szakok is kapcsolódnak a műszaki jelleghez, pl. a műszaki informatika, távközlés, elektronika, elektrotechnika, nyomdaipar. Előny a képzések átjárhatósága és egymásra épülése. Így a gyengébb tanulók számára is létezik út a technikusi végzettségig. A szakiskolai tanulók nappali, vagy esti-levelező szakközépiskolában érettségi bizonyítványt szerezhetnek. 9
A Szily Térségi Integrált Szakképző Központ hét fővárosi középiskola együttműködése érdekében jött létre. A Szily TISZK elsődleges célja, hogy olyan korszerű szaktudással rendelkező szakembereket képezzen, akik sikeresen boldogulnak a XXI. századi, dinamikusan változó munkaerő-piacon, valamint a modulrendszerű szakképzésnek köszönhetően olyan készségek, képességek birtokába jutnak, amelyek segítségével könnyebben szerezhetnek újabb és újabb szakmákat életük folyamán. 2.2 Az iskola hagyományai Az elmúlt évtizedek alatt kialakult az iskolai életet színessé tevő, teljessé varázsoló, továbbra is megőrzendő események sora: nemzeti ünnepeink méltó megünneplése; iskolai évfordulók megünneplése; tanévnyitó, tanévzáró, ballagási rendezvények a diákszínpad közreműködésével; gólyabál a tanév elején; szalagtűző bál a búcsúzó osztályok kulturális műsoraival; beiskolázási hagyományok: nyílt napok, hét végi interaktív családi nyílt nap, amelynek során a jövendőbeli diákok megismerhetik, az előkészítő tanfolyamokon matematikából, idegen nyelvből, magyarból és alkalmazott informatikából megszerethetik, megkedvelhetik a "szilys" diákéletet; pályaorientációs napok, amelyeken az iskola diákjait megismertetjük a másik telephelyen, a gyakorlati oktatási helyszíneken végzet tevékenységgel; nemzeti napok rendezése, melyek keretében a kiválasztott ország földrajzát, kultúráját, hagyományait, művészetét ismerik meg a tanulók; Szily-napok szakmai, kulturális, sportrendezvények, bemutatók, versenyek, vetélkedők formájában; Tótfalusi nap keretében szakmai rendezvények, versenyek, vetélkedők és Mikulás ünnepség; Szily kupa hazai és külföldi partneriskolák részvételével; Timót- tortúra természetjárás országismereti versennyel; országjárás, osztálykirándulások; erdei iskola; a diákönkormányzat klubdélutánjai teaházzal, társasjátékokkal, zenével. 2.2.1 Hagyományok a jutalmazás terén Szily jelvény adományozható a tanulmányaik során kiemelkedő eredményt elért tanulók számára, a közösségi életben, diákmozgalomban tevékenykedő gyerekeknek; az iskola követelményeit magas szinten teljesítő tanulók év végén könyv- vagy egyéb jutalomban részesülnek; a Szily-Alapítvány ösztöndíjban részesíti a rossz szociális helyzetű, jó tanulmányi eredményű, példás szorgalmú tanulókat; a szakmai versenyeken kiváló eredményt elérőket külföldi tanulmányúton való részvétellel támogatja. Szily plakett adományozása a kiemelkedő munkát végző pedagógusok számára. 2.2.2 Az iskolai közösséget erősítő hagyományok iskolai formaruha, melynek viselése az ünnepi rendezvényeken kötelező: o leányoknak fehér blúz és sötét szoknya; o fiúknak fehér ing, nyakkendő, sötét nadrág; iskolajelvényes Szily sportmez; munkaruha; Szily-címeres iskolazászló az osztályok emlékszalagjával; 10
iskola-fa, emlékszeggel, melyet a búcsúzó diákok készítenek el; iskolai évkönyv, digitális évkönyv; az iskola elvárásait minden évben a szülői szervezettel és a diákönkormányzattal egyeztetve az új belépők tudomására hozzuk. 11
3 Az iskola képzési kínálata Az iskola képzési kínálata az alapító okiratban foglaltak alapján iskolarendszeren belüli és iskolarendszeren kívüli, úgynevezett tanfolyami képzésre osztódik. 3.1 Az iskolarendszeren belüli képzés 3.1.1 Szakközépiskola A szakközépiskola az alábbi szakmacsoportokban végezhet alapozó képzést. Gépész szakmacsoport o gépész ágazat o épületgépész ágazat Informatikai szakmacsoport Elektronika elektrotechnikai szakmacsoport Nyomdaipari szakmacsoport Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport A mindenkori induló szakközépiskolai osztályok a fenntartó engedélye alapján indulhatnak. A szakközépiskolába való beiratkozás feltétele a nyolc általános iskola elvégzése. A 12. évfolyam elvégzése után a tanuló szakmai érettségit tesz a szakmacsoportnak megfelelő tantárgyból. 3.1.2 Szakiskola A szakiskolai képzés az szakképzés. Az iskola az alábbi szakmacsoportokban végezhet alapozó képzést. Gépész szakmacsoport o gépész ágazat o épületgépész ágazat Informatikai szakmacsoport Elektronika elektrotechnikai szakmacsoport Nyomdaipari szakmacsoport Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport A mindenkori induló szakiskolai osztályok a fenntartó engedélye alapján indulhatnak. A szakképzés során a diákok a harmadik évfolyam elvégzése után szakmai képesítő vizsgán vesznek részt. 3.2 Felnőttoktatás iskolarendszerben A felnőttoktatásra a jelentkezés feltétele legalább befejezett nyolc általános iskola. A tanulók tanulói jogviszonyba kerülnek. A megfelelő képzési forma kiválasztását a tanuló korábbi tanulmányai, a közoktatásban töltött évek száma és eredménye, valamint a tudásszint felmérése alapján határozzuk meg. 3.2.1 Érettségi vagy szakmunkás képesítés utáni választási lehetőségek A szakközépiskola elvégzése és a sikeres szakmai érettségi után a tanulók a szakiránynak megfelelő szakmában tanulhatnak tovább. A szakiránynak megfelelően indított OKJ-s képzésben beszámítással a két éves képzést egy év alatt végezheti el a tanuló nappali iskolarendszerű képzés keretében, illetve esti tagozaton. 12
A szakmunkás képzés befejezése után iskolánkban lehetősége van a diákoknak az érettségi nyújtó képzésbe való belépésre a felnőttoktatásban. Az iskola kidolgozta a két év alatti érettségi megszerzésének helyi tanterveit nappali tagozaton, iskolarendszerben. 3.2.2 Iskolarendszerű Az esti és levelező, iskolarendszerű felnőttképzés két éves. 3.2.3 Tanfolyami rendszerű A tanfolyami rendszerű felnőttképzés során a tanfolyamok óraszámai eltérhetnek az iskolarendszerű képzés óraszámaitól. 13
4 A felvételi eljárás 4.1 A felvételi eljárás szabályai a szakközépiskolában A maximális felvételi pontszám 100 pont. A felvételi pontszám kiszámításának szabályai A felvételi pontszám összesen 100 pont lehet. Az általános iskola 7. évfolyamának év végi és 8. évfolyamának félévi osztályzataiból áll össze. A figyelembe vett tantárgyak o matematika o fizika; o magyar nyelv; o irodalom; o tanult idegen nyelv; o történelem tantárgy. A fenti tárgyak osztályzatai jelentik a megszerezhető 60 pontot, amely átszámítva felvételi pontszámra maximum 25 pont lehet. o Ha a diák valamilyen tantárgyból felmentett és így nincsen ilyen pontja, akkor a tantárgyhoz hasonló tárgyból számítjuk ki a pontszámát. A központi magyar és matematika írásbeli vizsga eredményeiből származó felvételi pontszámok számítási szabályai o A tantárgyak pontszámainak százalékos eredményét osztani kell 2-vel és így kapott eredményt felvételi pontszámra átszámítva maximum 50 pont lehet. A felvételi szóbeli beszélgetésre adott felvételi pontszám maximum 25 pont lehet. Amennyiben a pontszámok azonosak, akkor a felvételnél előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat; a beiskolázás telephelyén lakó vagy tartózkodó tanulókat; a sajátos helyzetű tanulókat; 4.2 Szakközépiskolába való felvétel szabályai a 8. évfolyam után A szakközépiskolába való felvétel szükséges feltételei Az általános iskola 8. évfolyamának sikeres lezárása Egészségügyi alkalmasság. Ha nincsen egészségügyi alkalmassági eredménye, addig csak ideiglenesen lehet felvenni az iskolába. Felvételi eljárásban való részvétel 4.3 A felvételi eljárás szabályai szakiskolába A maximális felvételi pontszám 60 pont. A felvételi pontszám kiszámítása Az általános iskola 7. évfolyamának év végi és 8. évfolyamának félévi osztályzataiból áll össze. A figyelembe vett tantárgyak o matematika o fizika; o magyar nyelv; o irodalom; o tanult idegen nyelv; o történelem tantárgy. 14
A fenti tárgyak osztályzatai jelentik a megszerezhető maximális felvételi pontot. o Ha a diák valamilyen tantárgyból felmentett és így nincsen ilyen pontja, akkor a tantárgyhoz hasonló tárgyból számítjuk ki a pontszámát. Az iskola az adott évben jelentkezők hozott eredményei alapján számítja a felvételi pontszámot. Amennyiben a pontszámok azonosak, akkor a felvételnél előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat; a beiskolázás telephelyén lakó vagy tartózkodó tanulókat; a sajátos helyzetű tanulókat; 4.4 A szakiskolába való felvétel A szakiskolába való feltétel szükséges feltételei: Az általános iskola 8. évfolyamának sikeres lezárása, Egészségügyi alkalmasság. Ha nincsen egészségügyi alkalmassági eredménye, addig csak ideiglenesen lehet felvenni az iskolába. Felvételi eljárásban való részvétel 4.5 Az érettségi utáni szakképzésbe való felvétel A két éves, érettségit igénylő OKJ-s szakképzésekbe való jelentkezés feltételei. A 13. évfolyamra: Sikeres érettségi Egészségügyi alkalmasság Az érettségi sikertelensége esetén az érettségit be lehet mutatni legkésőbb az első érettségi időszak lezárásáig. A 14. évfolyamra beszámítással: Sikeres érettségi. 2016-os tanévig bezárólag azonos szakmacsoportban lezárt sikeres 12. évfolyam, legalább jó rendű szakmai alapozó tárgyú eredmény vagy érettségi szakmai alapozó tárgyból. Egészségügyi alkalmasság. A 2016-os tanévtől kezdve az azonos szakmacsoportban letett kötelező sikeres szakmai érettségi. Az érettségi sikertelensége esetén az érettségit be lehet mutatni legkésőbb az első érettségi időszak lezárásáig. A kötelező nyári gyakorlat elvégzése. 4.6 Átvétel iskolatípusok és szakmacsoportok között A Nkt. 5.. alapján az iskolák közötti átjárhatóságot a NAT és a kerettantervek alapján készült helyi tantervek biztosítják. Az átvételt a következőképpen biztosítja az iskola Csak üres férőhely esetén léphet át a diák a szakokon, iskolatípusokon belül. A nevelőtestület a 9. évfolyamon keretében javasolhatja diákoknak és a diák is kérheti a szakok és iskolatípusok közötti váltást különbözeti vizsga letétele nélkül a tanév október 30-ig. Ez után az időpont után már csak különbözeti vizsgával lehetséges a szak, az iskolatípus vagy az iskola váltása. 15
Általában csak tanév végén lehet szakot, vagy iskolatípust váltani, amit a befejezett tanévben a tanév zárásáig kell bejelenteni írásban. Ekkor a különbözeti vizsgát az augusztusi pótvizsga időszakban kell letenni. Tanév közben csak rendkívüli esetben van lehetőség iskolát, iskolatípust, vagy szakot váltani. Ekkor a különbözeti vizsga időpontját az igazgató határozza meg. Szakközépiskolai tanuló azonos szakmacsoporton belül szakiskolába legkésőbb a 10. évfolyamra léphet át a szakmai gyakorlat magas óraszáma miatt. Szakközépiskolai tanuló más szakmacsoportból csak a 9. évfolyamra léphet át a szakmai tárgyak miatt. A 9. vagy 10. évet sikeresen befejezett szakiskolai tanuló különbözeti vizsga után azonos szakmacsoportban a szakközépiskola 10. évfolyamán folytathatja tanulmányait. 4.7 Sajátos helyzet Intézményünkben a felvételi, átvételi eljárás során sajátos helyzetű az a tanuló, akinek szülője, gondviselője az iskola dolgozója, testvére az iskolával tanulói jogviszonyban áll, szülője vagy testvére az iskolával munka/tanulói jogviszonyban állt. A felvételi eljárás során a sajátos helyzet figyelembe vételét a felvételt kérő gyermek szülőjének vagy gondviselőjének kell írásban kérnie. A kérelmet az iskola igazgatójának kell benyújtani. A kérelemben fel kell tüntetni a sajátos helyzetet megalapozó körülményt. A gyermek felvételéről az iskola igazgatója dönt. 16
5 Nevelési program 5.1 A nevelőtestület pedagógiai alapelvei A hagyományok és korunk modern elvárásai fogalmazódnak meg a nevelőtestület állásfoglalásában: a közösség- és önfejlesztő magatartás és tevékenység ösztönzése, destruktív megnyilvánulások leépítése, a személyiség ösztönző és reguláló képességének individualizált kiépítése, a tanuló racionális gondolkodásának fejlesztése, ambiciózussá, felelősségteljessé nevelése. Iskolánk pedagógusai csatlakoznak a Pedagógus Etikai Kódexhez, amely az iskola írott és íratlan szabályainak betartását, betartatását követeli meg. 5.2 A nevelő-oktató munka céljai A kulcskompetenciák fejlesztése o anyanyelvi kommunikáció o szövegértési kompetencia o idegen nyelvi kommunikáció o matematikai kompetencia o természettudományos kompetencia o digitális kompetencia o hatékony, önálló tanulás o szociális és állampolgári kompetencia o kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia o esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség a tanulók segítése abban, hogy dinamikus ismereteket szerezzenek önmagukról, másokról és a világról; megtanítani őket tanulni, másokkal együtt élni és dolgozni; a tanulók felkészítése a demokrácia, az önkormányzatiság elvére és gyakorlatára; megtanítani őket arra, hogy tanulni jó, s így szembe tudnak szállni iskolai kudarcaikkal, problémáikkal; felkészíteni őket az egész életen át tartó tanulásra; megtanítani őket az új technológiákra és módszerekre, valamint azok használatára, melyekkel az információs társadalomban hasznosan eligazodnak; megtanítani őket arra, hogyan alkalmazkodjanak a változó világhoz; a tanulók felkészítése az információs társadalom követelményeire; a tanulók megtanítása a kultúra itthoni és idegen kultúrák befogadására; a tanulók képességeinek fejlesztése más nyelvű környezetben való életre; a tanulók megtanítása a környezettudatos életre; 17
5.2.1 Az iskola tanulói közössége Iskolánk Budapest IX. kerületében ipari környezetben fekszik, Dél-Pest legnagyobb műszaki iskolája, egyben TISZK központ. Beiskolázási területe elsősorban a VIII, IX., XX., XXI., XXIII. kerület és a környező települések. Az iskola Tolnai utcai telephelye a belvárosban található közel a Blaha Lujza térhez. Beiskolázási területe a teljes főváros és az elővárosok. Tanulóink többsége bejáró, a kollégiumban lakók száma 150-200 között ingadozik, többsége nem az iskola diákja. A diákok jelentős része kulturált viselkedésű, vagy arra jól nevelhető diák. A különböző iskolatípusban tanuló diákjaink a képességeiknek és előképzettségüknek megfelelő iskolatípusban tanulva megfelelő szintet érnek el. Mivel tanulóink jó része csonka családból származik, nincs előttük követendő példa. Nagy százalékban rossz anyagi háttér áll mögöttük, ezért számukra elsődleges a használható szakképzettség megszerzése. Az intézmény hosszú távú feladata a műszaki szakmacsoportok, a nyomdaipari szakma gondozása a feladatunk. A szakképzés fejlesztésében prioritása van a széles alapozású specialitást a képzés utolsó szakaszára helyező képzési formáknak. A szakiskolai képzésben a hátrányos helyzetű fiatalok számára biztosítunk lehetőséget a képzésbe történő bekapcsolódásra, majd szakmai képesítés megszerzésére. A fentiekből következően a Szily-be jelentkezők elsősorban a középfokú végzettség megszerzéséért, a szakmáért jönnek, kisebb részük tart a felsőoktatásba. A továbbtanulók nagy többsége a műszaki területeteket választja. Többen sikeres felsőoktatási felvételivel a zsebükben is megszerzik a technikusi oklevelet, sokan viszont az ezért kapható többletpontokkal együtt kísérlik meg a felvételi vizsgát. 5.3 A tanulók szervezetei Az iskola diákjai diákképviselettel diákönkormányzatokat alakíthatnak. A diákönkormányzatok az iskola nevelési-oktatási céljainak elérését sajátos eszközökkel a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével végzik. Az NKT alapján és az intézmény hagyományai, sajátosságai alapján három független diákönkormányzat van az intézményben. A Timót utcai iskolai (Timót DÖK), a Tolnai utcai iskolai (Tolnai DÖK) és a kollégiumi (Koli DÖK). Az önkormányzatok egymástól függetlenül léteznek, saját szervezeti és működési szabályzattal, programokkal. A DÖK-ök jogszabályok alapján önmaguk hozzák létre a Szervezeti és Működési Szabályzataikat (DÖK SZMSZ) és az éves Munkaterveiket. Önállóan választják meg vezetőiket, és gazdálkodnak saját bevételeikkel. A diákönkormányzatok vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak az őket megválasztó közösség, az iskolavezetőség és a nevelőtestület felé. 5.3.1 A diákönkormányzat döntési joga Kiterjed a tanulók közösségi életének tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére és értékelésére. 5.3.2 A diákönkormányzat véleményezési joga a házirend kialakításában, a tanév rendjének meghatározásában, az egy tanítás nélküli munkanap programjának összeállításában, a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a szabadidős, tanórán kívüli programok szervezésében, lebonyolításában, a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, büntetésében, 18
a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadáshoz; a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez; a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához; külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A diákönkormányzatok képviselőjét a fenti ügyekben az események határideje előtt meg kell hívni legalább 15 nappal. 5.3.3 A diákközgyűlés Évente egyszer diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés küldöttgyűlésként is megszervezhető. A diákközgyűlést a DÖK vezetője kezdeményezi az iskola éves munkatervében megadott időpontban. A közgyűlés időpontját és napirendjét a közgyűlés előtt legalább 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli közgyűlés összehívását a diákönkormányzat elnöke vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. A diákközgyűlésen az iskola és a diákönkormányzatok vezetői beszámolnak az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról és eseményeiről, kifejezetten kitérve a gyermeki jogok érvényesülésére, illetve a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalataira. A diákközgyűlésen résztvevők kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az intézmény vezetőségéhez. 5.3.4 A diákönkormányzatnak javaslattevő joga van A diákok jogait és kötelességeit érintő kérdésben. 5.3.5 A tanulók nagyobb közössége A véleményezési jog szempontjából a tanulók nagyobb közösségén az iskola tanulóinak legalább 25 %-át, illetve egy telephelyen vagy intézményi egységben tanulók csoportját értjük. Ebben az esetben kell kikérni a diákönkormányzat véleményét a tanulókat érintő döntések előtt. 5.3.6 A Kollégiumi DÖK szervezete A kollégiumi DÖK szervezetének leírását a Kollégiumi pedagógiai program tartalmazza. 5.3.7 Az iskolai DÖK szervezeteinek leírása A DÖK-nek minden iskolai osztályból két tagja van, akik saját osztályukat képviselik. A szervezetnek egy elnöke és tetszőleges számú egyéb tisztségviselője lehetséges. A DÖK közgyűlése dönt a DÖK vezetőségi tagjainak megválasztásáról minden tanév október 1-ig; az iskolai tanulók számára meghirdetett programok tervezéséről, szervezéséről; minden olyan témáról, amelyet a DÖK tagjai felvetnek és a DÖK közgyűlése napirendre vesz; az iskola működésével kapcsolatos dokumentumok véleményezéséről; iskolai fórumok, közgyűlések összehívásáról. A DÖK rendszeresen ülésezik. Az értekezletekről jegyzőkönyv készül, amelyet a DÖK két tagja hitelesít. Jogosítványaikat és jogosítványaik gyakorlását a Nemzeti Köznevelési Törvény szabályozza. Az iskola vezetősége a DÖK munkáját segíti, a diákmozgalmat segítő tanáron vagy tanárokon keresztül. A diákönkormányzat munkáját az igazgató által megbízott személy segíti, akivel 19
kapcsolatban a diákönkormányzatnak egyetértési joga van. A DÖK segítő funkció a mindenkori fenntartó döntése alapján finanszírozható. Az iskolavezetés lehetővé teszi, hogy a diákönkormányzat önálló gazdálkodást folytathasson, gyarapíthassa saját bevételeit, pl. rendezvényi bevételekkel, az iskola helyiségeinek felhasználásával. Saját bevételének felhasználásáról a diákönkormányzat önállóan dönt. 5.3.8 A diákönkormányzatokat koordináló szervezet A diákönkormányzatok koordinációs testületet (DÖK KT) hoznak létre, amelynek feladata a diákönkormányzatok munkájának szinkronizálása. A DÖK KT-be minden DÖK egy-egy tagot delegál saját szabályai szerint. A DÖK KT ülései legalább havonta zajlanak. A koordinációs testületben csak konszenzusos határozatok jöhetnek létre. A diákönkormányzatok koordináló szervezete is összehívhat intézményi diákközgyűlést. Erre az esetre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az egyes önkormányzatok eseteire. 5.4 A nevelő-oktató munka feladatai 5.4.1 A nevelőtestület feladatai Kiemelt fejlesztési feladatok o énkép, önismeret o hon- és népismeret o európai azonosságtudat- egyetemes kultúra o aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés o gazdasági nevelés o környezettudatosságra nevelés o a tanulás tanítása o testi és lelki egészség o felkészülés a felnőtt lét szerepeire a szociális szabályrendszerek, erkölcsi értékrendek kohéziós erejének növelése, a versengés képességének kifejlesztése a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával, a szimulatív versengésekben rejlő lehetőségek gazdagításával. 20