1. A termék bemutatása 1.1 Régió a/ Közép-Magyarország (Budapest, Pest m.) b/ Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén m., Heves m., Nógrád m.) c/ Észak-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok m.) d/ Dél-Alföld (Bács-Kiskun m., Békés m., Csongrád m.) e/ Közép-Dunántúl (Fejér m., Komárom-Esztergom m., Veszprém m.) f/ Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron m., Vas m., Zala m.) g/ Dél-Dunántúl (Somogy m., Tolna m., Baranya m.) 1.1.1 Egyéb előfordulás a régión belül: nincs 1.1.2 Egyéb magyarországi előfordulás: nincs 1.2 Ágazat a/ Gabonafélék, malomipari termékek b/ Termesztett, friss vagy feldolgozott gyümölcs c/ Termesztett, friss vagy feldolgozott zöldség d/ Húsok, húskészítmények, tojás e/ Fűszernövények, ízesítők f/ Halászati termékek g/ Olajok és zsírok h/ Tejtermékek i/ Sütőipari termékek j/ Édesipari termékek (lekvárok is) k/ Száraztészták l/ Cukrászati termékek m/ Italok (borokat kivéve) n/ Egyéb (pl. méz) 1.3 Elnevezés Kőrösi sódar (Nyers, hagyományosan sózott, füstölt, és érlelt, csontozott sertéscomb, csülökkel) 1.3.1 Más elnevezések nincs
1.4 Változatok nincs 1.5 Általános besorolás Magyar Élelmiszerkönyv, MÉ 1-3/13-1 1.1 pont Húskészítmények, nyers sonkák 1.6 Különleges, egyedi jellemzők A hátsó sertéscombból a keresztcsont és a combcsont eltávolításra kerül, a felsált formázzuk. Az ország különböző helyein, különböző fűszerezéssel gyártott, parasztsonkának elnevezett termékeitől a kőrösi sódar abban különbözik, hogy csak a hátsó combot használják fel, valamint a keresztcsontot és a combcsontot eltávolítják. A csonteltávolítás eredményeként a pácolás jobb hatásfokú, fogyasztáskor jobban szeletelhető. A pácoláskor felhasznált só és cukor kellemes ízhatást eredményez, de meghagyja a húsok természetes, jellegzetes ízét. A speciális formázás, a bevágásmentes szép felületek a terméket esztétikussá teszik. 1.7 Leírás 1.7.1. Forma, szín, súly stb. A termék szakszerűen formázott, az egybefüggő izomcsoportok bevágástól mentesek, vékony rétegben szalonnás és bőrrel fedett készítmény. A hús színe barnás-vörös, a szalonna sárgás-barna a bőrös rész világos sárgás-vörösesbarna színű. A sonka illata, íze nyers füstölt húsra jellemző, kissé sós, kellemesen füstös, állománya tömötten rugalmas, kemény tapintású, nem beszáradt. A Kőrösi sódar tömege a sertés méretétől függően változó, általában 7-8 kg. 1.7.2. Összetétel Sertéscomb csülökkel, étkezési só, cukor Nátrium-klorid tartalom legfeljebb 7,0 %(m/m) 2
2. Történet A húsipari vállalkozást 1887-ben a jelenlegi tulajdonos dédnagyapja Nagykőrösön alapította, céhes jelleggel üzemelt. A kor technikai színvonalának megfelelő, a hiányos hűtéstechnikán alapuló, frissen vágott állatokból készült húsárukkal látták el a környéket. Termékeik elsősorban friss tőkehúsból, kolbászokból, hurkákból, pácolt, füstölt húsokból szárítva érlelt készítményekből álltak. A céhes húsfeldolgozás kisüzemi körülmények között történt, a házi vágást, feldolgozást, tartósítást képezte le. A húscéh az 19947-es államosításig hat évtizeden keresztül biztosította az alföldi kisváros húsigényének kielégítését. Az államosítás során a gépeket, berendezéseket, elszállították, az alkalmazottak elbocsátásra kerültek, állami cégeknél helyezkedtek el. A felhalmozott szakmai tudás a tulajdonosok birtokában maradt, a húsipartól soha nem távolodtak el. A tradicionális hentesmesterség továbbvitelére a hatvanas évek elején került sor, mikor a nagykőrösi kényszerváság jogát a jelenlegi tulajdonos édesapja megszerezte, majd kiskereskedelmi húsboltot tudott nyitni. 1989-től a húsipari vállalkozás előtt a fejlődés lehetőségei megnyíltak, a cég jelenlegi telephelyén az új üzem felépült, a technológiai fejlesztéssel, a megőrzött feldolgozási módok, receptek birtokában a Dónáth Élelmiszer Kft. a környék legigényesebb húsipari feldolgozójává vált. A kisipari tevékenységet kisüzemi tevékenység váltotta fel. Termékeik elsősorban a város üzleteiben de nagykereskedelmi hálózatok választékában is megjelennek. A Cora nagyáruház felismerve az üzem által gyártott termékcsalád különlegességét, eltérő ízvilágát és formáját, folyamatosan pulton tartja. 3. Felhasználás A termék a csont hiánya miatt jól, és teljes keresztmetszetében szeletelhető. Fogyasztása nyers állapotban, vékony szeletekre vágva ajánlott, de fogyasztható hőkezelve, sütve főzve, önmagában és valamely étel dúsításán keresztül. A füstölt húsokat hagyományosan családi és vallási ünnepeken fogyasztották, a Húsvéthoz kihagyhatatlanul kötődött a sonka fogyasztása. A paraszti ételek közül a bableves (babgulyás), keménylebbencs, káposztaleves, töltött káposzta dúsítására, és ízesítésére előszeretettel alkalmazták, és ma is használják. Létezik-e valamilyen baráti társaság, egyesület vagy klub a termék népszerűsítésére? Nincs, 3
4. Szakmai fogások, az előállítás módja 4.1 Termesztési vagy tenyésztési, esetleg alapanyag kiválasztási módszerek 4.2 Betakarítási, tárolási módok vagy az alapanyag felhasználásának különleges módszerei 4.3 Feldolgozási eljárások 4.4 Csomagolási módok A Kőrösi sódar a jól kifejlett, kb. 120 kg tömegű hússertés hátsó combjából készül. A húsokat állatorvosi ellenőrzés után, hűtött állapotban érkeztetik az üzembe. A nyersanyag tárolása a feldolgozásig hűtött raktárakban történik. A feldolgozás hűtött helyiségben valósul meg, amikor a formázás során a kereszt- és a combcsontot eltávolítják, a felsált formázzák, miközben az izomcsoportok sima, bevágásmentes állapota kiemelt követelmény. A formázott darabok felületét az étkezési só, és cukor keverékével bedörzsölik, pácolókádakban máglyába rakják. A cukor aránya a pácoláshoz használt sókeverékben mindössze 5 %, mely kis mennyisége miatt elsősorban az ízkialakításban játszik szerepet. A 21 napig tartó sózási-pácolási időn belül a darabokat hetente átforgatják, és a keverékkel átdörzsölik. A pácérettség elérése után a húsdarabokat leöblítik, leszárítják és keményfa (bükkfa) hidegfüstön 3-4 napig füstölik. A termék végleges állapotát a három hétig tartó, függesztett állapotban történő szikkasztás, érlelés után nyeri el. Az érlelés során alkalmazott intenzív légcsere hatására a termék nedvességtartalma csökken, az ízek összeérnek, és hosszú időre eltarthatóvá válik. A Kőrösi sódar a kereskedelmi egységekbe csomagolatlanul érkezik, azonosításra és vevőtájékoztatásra függőcímkét alkalmaznak. A forgalmazás egészben történik, de a nagy méretre tekintettel az üzletekben darabolva is árusítják. A termék fogyaszthatósági ideje 15 és +20 C közötti hőmérsékleten függesztve tárolva 60 nap. 4
5. Gazdasági adatok 5.1. Termelés mennyisége évente 5.2. Termelők száma: egy 5.3. Termelés/árusítás időszaka, periódusa 5.4. Forgalmazás (árusítás) helye: 20-25 tonna, (heti 500 kg 40-50 héten keresztül) Egész évben, folyamatosan Nagykőrösi boltok és saját mintabolt, Budapest Fény utcai piac, Cora nagyáruház 5.5. Iparjogvédelmi oltalom helyzete a/ Igen, lajstromszám/ügyszám: b/ Nem c/ Oltalom iránti kérelem folyamatban van. A kérelem tárgya: 6. Bibliográfia Kapcsolódó szakmai leírások 1. Majtényi László Nagy Zoltán: Hagyományos disznótoros ételek B.K.L. Kiadó és Reklám Kft. Szombathely, 2009. 2. Brauch Károly Ferenc: Mészárosok és Hentesek Lapja II. bővített kiadás Budapest, 1926. április 7. A termékleírás szakértője 7.1. A termékleírást készítő/szakmailag ellenőrző szakértő Sebestyén Gábor (REAGENT Élelmiszervizsgálat Nagykőrös) 7.2. A szakértő felkészültsége [foglalkozás/végzettség, munkahely, beosztás, esetleg referenciák)] 9. Aláírások vegyészüzemmérnök, élelmiszerminősítő szakmérnök, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Nagykőrös műszaki tanára -------------------------------------------- --------------------------------------- (a 7.1 pont szerinti) szakértő pályázó 5