Gyöngy István MS osztályvezető www.emi-tuv.hu
Auditorok fejlesztése, Értékteremtő auditok.
auditis (latin) - meghallgatás. auditentias (latin) - meghallgat..audite (latin) - hallgat.. audiens (latin) - auditor (nem magyar)..
Mi a probléma?. Beszél, miközben nem ez a feladat Helyes arányok 15% beszél (?), 85% hallgat (?) Az audit főszereplője az auditált. Az auditor : kérdez, elemez, értékel, minősít és mit még (?), vagy mit nem
Az auditorokkal kapcsolatos standard követelmények (MSZ EN ISO 19011 szerint)
Az auditorokra vonatkozó alapelvek: a) Tisztességes magatartás: ez a szakmai elkötelezettség alapja (bizalom, tisztesség, bizalmas ügykezelés és titoktartás - az audit lényeges követelményei) b) Tárgyilagos beszámolás: a valóságnak megfelelő és pontos jelentés kötelezettsége (az audit megállapításai, következtetései és az auditjelentések a valóságnak megfelelően és pontosan tükrözzék az audit során végzett tevékenységet vélemény eltérés, megoldandó kérdések)
c) Kellő szakmai gondosság: igyekezet és ítélőképesség alkalmazása az auditban (auditori gondosság, feladat fontossága, az ügyfél és az érdekelt fél részéről bizalom megteremtése. - Ebben fontos tényező az auditorok megfelelő felkészültsége általában és az auditra. d) Függetlenség: ez az audit pártatlanságának és az auditkövetkeztetések objektivitásának alapja (auditorok függetlensége, részrehajlástól mentessége, érdekütközések elkerülése, objektív hozzáállás következtetések csak az audit bizonyítékai alapján).
e) Bizalmasság a munka során megszerzett információk megóvása, a szervezet értékeinek megőrzése f) Bizonyítékokon alapuló megközelítés: ésszerű módja annak, hogy módszeres auditfolyamat eredményeként megbízható és reprodukálható auditkövetkeztetésekre jussunk. Az audit bizonyítékai legyenek igazolhatóak (mintavételes információgyűjtés, audit véges időtartama, véges erőforrások.
A helyes mintavétel szorosan korrelál azzal, hogy milyen mértékben lehet megbízni az audit következtetéseiben. Egyéb követelmények a vállalatirányítási gyakorlatok ismerete az audit alapelveinek, gyakorlatának és technikáinak ismerete adott irányítási rendszerszabványok/rendelkező dokumentumok ismerete a tanúsító testület folyamatainak ismerete
az ügyfél üzleti szektorának ismerete az ügyfél termékeinek, folyamatainak és szervezetének ismerete jegyzetelési, jelentésírói előadói és kérdezőkészség audit irányítási készség elkötelezettség, lojalitás ügyfélorientált hozzáállás, empátia, etika tanulási igény/aktivitás szakmai érdeklődés más területek felé
Az auditorokkal kapcsolatos egyéb követelmények és a hozzáadott érték összefüggései (változások menedzselése, folyamatos fejlesztés)
Az auditorral szembeni elvárások forrásai: tanúsító testület(ek) (kapcsolódó szabályozások, változások) az auditor munkahelye (belső / külső) az ügyfél Az auditor reakciói: az elvárások teljesítése (optimum szint kialakítása) hatékonyság kezelése minél alacsonyabb szintű befektetéssel minél magasabb szintű kompetenciák elnyerése (önmaga helyzetbe hozása)
az ügyfél elvárások irányában tevékenység torzulás (pozitív / negatív irányok) Az ügyfél elvárásokban megjelenő elemek: túlesni egy auditon, mert az elérendő cél a tanúsítvány (és az ezzel járó üzleti előnyök) befektettem egy összeget (felkészülés, auditálás) legalább vissza kellene nyernem (információk begyűjtése, kapcsolatok keresése, piaci lehetőségek bővítése, a tanúsítvány célzott reklám-felhasználása
A szervezet hatékonyságának folyamatos javítása a már kialakított peremfeltételek mellett Az ügyfél elvárásokban megjelenő motivációs okok: Tippeljünk együtt: az auditált fél belső elhatározása: % a piac által kikényszerített változások: % egyszerű megfelelési igény: %
Hozzáadott érték fogalom: Kulcsszavak: átfogó elemzés, jövedelmezőség, hatékonyság, gazdasági hozzáadott érték Kulcsszavak: mérőszámok alkalmazása, hatékonysági mutatók kialakítása a folyamatokban, erőforrásokban, a szervezet / rendszerek működésében, a szervezet belső / külső kapcsolataiban, a vevői kapcsolatokban, a megelőző tevékenységekben (belső audit, képzések, kompetenciafejlesztések)
Kulcsszavak (folytatás): minőségcélok-mutatókfolyamatos fejlesztés összhangja, a vállalati célok és a kialakított stratégia összhangja. Auditori kompetencia fejlesztés célja: szakmai továbbképzés, ismeretbővítés rendszerbeli ismeretek fejlesztése a vállalati folyamatok, gazdasági folyamatok magasabb szintű ismeretének fejlesztése a hatékonyságot befolyásoló technikák ismeretének fejlesztése
Auditori kompetencia fejlesztés eredményeinek felhasználhatóságának lehetőségei az auditokon, ügyfélkapcsolatokban: pl.:szakmai továbbképzés, ismeretbővítés területe: új módszerek, technológiák, munkafogások, best practice irányában fejlesztési potenciálok kitűzése (nem nevesített javaslatok), figyelemfelhívás továbbképzésekre, szakmai konferenciákra
pl.: rendszerbeli ismeretek fejlesztés területe: dokumentációval, formátumokkal, adathordozókkal, kezeléssel kapcsolatos aktuális információk átadása, név nélküli best practice alkalmazási lehetőségekről információ adása, figyelem felhívása alkalmazható minőség/menedzsment technikákra, képzési lehetőségekre, szakmai/minőségügyi konferenciákra, ahol kitekintést kaphatnak mások gyakorlatából, esetleges értelmezési kérdések (új szabvány-követelmények - kockázatok és lehetőségek témakörei)
pl.: a vállalati folyamatok, gazdasági folyamatok magasabb szintű ismeretének fejlesztése: a cég rávezetése arra, hogy minőségügyi rendszer és vállalat működése egy egység, és nem két külön rendszer, az IT támogatások súlyának növelése, a VIR rendszerek előnyeinek hangsúlyozása, a jogszabályi követelmények betartása tekintetében esetleges útmutatás / figyelemfelhívás (különös tekintettel az integrált rendszerekre)
pl.: a hatékonyságot befolyásoló technikák ismeretének fejlesztése: a MIR rendszerek alkalmazásában egyre nagyobb teret kaptak hatékonysági igények (a gazdasági / világgazdasági környezet kihívásai), nem mindegy, hogy adott környezetben mit alkalmaznak, mi a megfelelően alkalmazható, testre szabható, (a PARETO-tól a LEAN-ig sokaság) a minőségtechnikák, mint jellemzően statisztikai eszközök, a megelőzés és a döntés előkészítés eszközei
Az auditor, akkor tud többletértéket adni, ha: megfelelő alapképzettséggel, szakmai tapasztalatokkal rendelkezik jól kiképzett (auditori alapképzés) folyamatosan részt vesz továbbképzéseken motivált a további önképzésekre, tapasztalatgyűjtésekre kellően kreatív a tudás átadásában
képes megértetni a követelményszabvány előírásait, és azt lefordítani a szervezet számára képes tudását szintetizálni az auditok során, a követelmények és a szervezet ismeretével, ezen tudás birtokában alkalmazási ajánlásokat tud tenni (nem erőszakos előírás hanem rávezetés - a szervezet mindig azt érzi magáénak amit saját maga talál ki még ha ezzel a segítséggel is)
Visszatekintés a bevezetésre: mi a probléma?. Beszél, miközben nem ez a feladat - feladat helyes arányok 15% beszél (több kell), 85% hallgat (a visszacsatolásokra reagálni kell) az audit főszereplője az auditált de kialakul egy szimbiózis. az auditor: kérdez, elemez, értékel, minősít és mit még (minden pozitívumot megerősít, erősíti a fejlődés igényét), vagy mit nem (nem csak a hibát keresi )
Fontos! - az audit is egy folyamat! egy auditálási ciklus 3 év, és tanúsító audittal kezdődik, felügyeletekkel folytatódik a tanúsító audit egy megfelelőségről szóló minősítéssel végződik a felügyeleti és további auditok már a fejlődés értékelésével foglalkoznak (ha mindenki úgy akarja.)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és várom kérdéseiket.