Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Etyek Község Önkormányzata 2010. április Tartalomjegyzék Készült: Etyek Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése, valamint a közoktatási esélyegyenlőségi programok tervezéséhez az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott útmutatók és sablonok, illetve az önkormányzat és a település közoktatási intézményeinek adatszolgáltatása alapján

1. Bevezetés... 2 2. Összefüggés az Esélyegyenlőségi Helyzetelemzéssel... 6 3. Célmeghatározás... 10 4. Akcióterv... 13 5. Megvalósítás... 17 6. Monitoring, nyilvánosság és konzultáció... 17 7. Kötelezettségek és felelősség... 20 8. Érvényesülés, módosítás... 21 9. Elfogadás módja és dátuma... 21 1. Bevezetés Etyek község Fejér megye észak-keleti peremén, az Etyeki-dombság kezdetén, a Zsámbékimedence szélén fekszik. Kedvezőek a természetföldrajzi adottságok. Gazdag az építészeti, történelmi, kulturális és vallási öröksége a településnek. 2

Hamisítatlan vidéki hangulatának, a szőlőművelés és bortermelés hagyományainak köszönhetően a térségben a turisztika, idegenforgalom fellendülése tapasztalható. Közoktatási intézményeink fejlesztésével célunk a település népességmegtartó képességének, a település családjainak, fiataljainak letelepedési lehetőségeiknek növelése. A növekszik a lakosság száma, a fővárosból a településre költöző családok helyi szükségletei igénylik az óvodai, iskolai minőségi nevelést. Az óvoda férőhelyének bővítése szükséges, cél, hogy az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva csökkentsük a meglévő területi különbségeket: a szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása révén, a helyi szükségletekre és a településszerkezetre épülő közszolgáltatások racionális és költséghatékony működésének kialakításával. 1.2. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja Etyek község Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Célunk az, hogy oktatási intézményeinkben érvényesüljön: Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése. Az egyenlő hozzáférés a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet). A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása A 2003. évi CXXV. tv. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, 3

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. Az oktatási-nevelési folyamatokban az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjai: 27. (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. 4

(3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. 70/A. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését törvény szigorúan bünteti. (1949.XX.tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 4/A -a építette be alapelvként az egyenlő bánásmód követelményét. A 4/A (1): a közoktatás szervezésében, irányításában, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményeit kötelesek megtartani. A (2) bekezdés: minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben lévő, más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú oktatásban. 1.2. Értékeink, küldetésünk Településünk lakóinak több mint fele aktív korú, fiatal, nagycsaládos. Annak érdekében, hogy minél több család érezze otthonnak községünket, kiemelt figyelmet kell fordítanunk: - a településen levő szolgáltatások elérhetőségére, minőségére - intézményhálózat hatékony működésére - közoktatási intézményeink színvonalának fejlesztésére (oktatás, műszaki, működési) - esélyegyenlőség és a gyermekek érdekeinek biztosítására - nemzeti és kisebbségi jogok védelmére, önazonosságuk vállalására Olyan közoktatási intézményrendszer működtetését szeretnénk, amelyben - a gyermek fejlesztése, nevelése áll a középpontban - valamennyi gyermeknek lehetősége van képességének, tehetségének kibontakoztatására 5

- fontos az életminőség javítása, az egész életen át tartó tanulás lehetőségének kialakítása - kellő hangsúlyt kap a veszélyeztetettség kialakulását megakadályozó prevenció - folyamatos az egészséges életmódra nevelés - mind a műszaki, mind a technikai működési feltételek az egyre növekvő gyermeklétszámhoz igazodóan megfelelőek. 1.3. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv prioritásai A településen élő családok teljes körűen élhessenek az óvodáztatás lehetőségével. Ennek feltétele az óvodai férőhelyek számának bővítése. Az iskolai elvándorlás megelőzése, az infrastruktúra fejlesztésével. Szakember ellátottság biztosításának fenntartása, további lehetőségek keresése a szolgáltatások kiszélesítésére. HHH-s gyermekek nyilvántartásának aktualizálása, szülői nyilatkozatok alapján. 1.4. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv összefüggése a tervezett pályázati projekttel A település természeti adottságai miatt az utóbbi években megnövekedett a fővárosból kiköltözők száma. Többnyire kisgyermekes családok telepedtek le. A község népességmegtartó ereje a településen elérhető szolgáltatások színvonalától is függ. Elsősorban a közoktatási ellátás feltételei fontosak. A feladatellátáshoz szükséges helyiségek hiányoznak. A növekvő gyermeklétszám miatt évek óta vissza kell utasítani családok gyermekeit, mert nincs elegendő férőhely. A jelenség nem új, hiszen a 2007-ben készült Helyzetelemzésben már megfogalmazásra került, életkorukat tekintve nem minden gyermek jár óvodába, 42 gyermeket hely hiány miatt nem tudnak felvenni. A most készült felmérésben szintén van elutasított gyermek (19 fő). 2. Összefüggés az Esélyegyenlőségi Helyzetelemzéssel 2.1. Szervezeti változások a helyzetelemzés készítése óta 6

Település 2007-ben és 2010-ben készítette el a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv részét képező Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést. Az eltelt időszakban az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából lényeges változás nem történt. 2.2. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Esélyegyenlőségi terület Feltárt probléma Szükséges beavatkozás Halmozottan hátrányos helyzetű adatgyűjtés/nyilatkoztatás problémái Egyéb adathiányok Halmozottan hátrányos helyzetű 3 éves kortól való rendszeres óvodába járása Iskolai szegregáció települési szinten Iskolai szegregáció intézményi szinten Továbbtanulási arányok jelentős eltérése a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű végzősök között. SNI-vé minősítés meghaladja az országos átlagot Hiányos a pedagógusok módszertani képzettsége Az országos kompetenciamérések eredményei A településen nem azonosítottak még teljes körűen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Nem teljes körű az adat a HHHs tanulók lemorzsolódási arányáról Nem teljes körűen biztosított az óvodáztatás és iskoláztatás feltételei Nincs szegregáció - Meg kell teremteni a megbízható adatszolgáltatást és nyilvántartást. Fel kell mérni és el kell érni, hogy a szülők nyilatkozzanak. Be kell vonni a meggyőző munkába az érintett szakembereket, a védőnőt, a szociális munkást, a kisebbségi önkormányzat képviselőit, pedagógusokat. Meg kell magyarázni az érintett szülőknek, milyen előnyeik származhatnak a gyermekeiknek abból, ha nyilatkoznak. Szükséges a HHH-s tanulók nyilvántartása Óvodai férőhelyszám bővítése, az iskola épületének felújítása Nincs szegregáció A napközit igénybevevő gyermekek száma növekszik, ez igen jó. Vizsgálni kell, hogy a HH/HHH-s gyermekek élnek-e ezzel a lehetőséggel, amennyiben nem, úgy feltétlenül lépni kell ebben a vonatkozásban. Nincs jelentős eltérés - Nem magas az SNI vé minősített gyerekek száma Mindkét intézményben kimagasló a pedagógusok módszertani képzettsége Megfelelőek, elérik az országos átlagot - A továbbképzésen részt vevők tájékoztassák a kollegáikat, módszerek átadása növeli munkájuk hatékonyságát. Tanulók intenzívebb bevonása a tanórán kívüli tevékenységekbe is 7

Gimnáziumi képzés Intézmények helyzete Jelentős számú tanuló választja a gimnáziumi képzést A település jelenlegi közoktatási intézményeiben nincs elég férőhely a megnövekedett gyermeklétszámnak A minőségi munka kiaknázása, a tehetséggondozó programok kínálatának bővítése, oktatási eszközök korszerűsítése Férőhelyek bővítése, különösen az óvodában, az iskola épületének korszerűsítése 2.3. Csomópontok kiemelése Tématerület a HHH gyerekek és tanulók megtalálása, bevonása a szolgáltatásokba Aktorok Egészségügyi szektor (védőnő, háziorvos) Szociális szektor (CSSK, GYEJÓ) Civilek, CKÖ, Óvoda, Iskola Beóvodáztatás Egészségügyi szektor (védőnő, háziorvos) Szociális szektor (CSSK, GYEJÓ) Civilek, CKÖ, Óvoda, Önkormányzat Férőhelybővítés A jelenlegi férőhelyek száma nem elegendő, 19 gyermek jelentkezését kellett elutasítani. Deszegregáció Érintett iskola, Befogadó iskolák, Önkormányzat, CKÖ, Civilek (pl. tanodát működtető civil szervezet, szülők) Nem tapasztalható ilyen folyamat a településen. Továbbtanulás Általános iskola, partner középiskolák, pályaorientáció megvalósításában közreműködő egyéb partnerek (pl. munkaügyi központ, pályaválasztási tanácsadó munkatársai), mobilitási támogatást biztosító Önkormányzat Óvodai, iskolai férőhelyek bővítése Önkormányzat, Óvoda, Iskola, CKÖ, A statisztikai adatok mutatják, hogy folyamatosan növekszik a gyermeklétszám. Több olyan család van, akik nem tudnak élni teljes körűen azzal a lehetőséggel, hogy a gyermekeik 3 éves korától óvodába járjanak. Óvoda 2.4. Összefoglaló az intézmények létszámváltozásairól 8

Óvodai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 1 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 180 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 178 ( 182BTM ) Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 0 Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma 12 Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 0 Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) 0 Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 6 Általános Iskola Általános iskolai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 19 Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 16 Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) 318 Általános iskolai magántanulók száma 0 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 7 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) 0 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 2 Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 40 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 32 A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) +tanulószoba 132 + 21 9

HHH-s gyermekek száma Óvoda Óvodába fel nem vett gyermekek száma HHH-s gyermekek száma Iskola Továbbtanulási adatok a HHH-s tanulókról 2007 2010 2 0 42 19 1 2 Évfolyamismétlés nem volt. Szakközépiskolai továbbtanulás Évfolyamismétlés nem volt. Szakközépiskolai továbbtanulás 2.5. Elért eredmények a helyzetelemzés elkészítése óta A településen az intézmények akadálymentesítése az előző 2007-ban készített helyzetelemzés óta kis mértékben javult. Megvalósult a Polgármesteri Hivatal intézményi, infó-kommunikációs akadálymentesítése. A Magyar Kút ÁMK Német Nemzetiségi Általános Iskola épületének földszintje akadálymentesített. Egy intézmény akadálymentesítése folyamatban van: Segítő-kéz Szociális Intézményfenntartó Társulás az épületének felújítása és bővítése során ez megvalósul. A Nefelejcs Német Nemzetiségi Óvoda pályázaton indul, ennek része az akadálymentesítés is. 3. Célmeghatározás 3.1. Jövőképünk 10

Olyan településen kívánunk élni, - ahol szívesen laknak az emberek, gyermekek és felnőttek egyaránt, - ahol az óvodás korú gyermekek mindegyike szeretetteljes, érzelmekben gazdag óvodai élet részese lehet, életkorának megfelelő fejlesztést, játékos nevelést kap - ahol a diákok nemtől, vallási és faji hovatartozástól függetlenül felkészülhetnek az életre, a szakmájukra, további tanulmányaikra - ahol sikereket érnek el települési, regionális és országos szinten egyaránt, azok is, akik a leghátrányosabb helyzetekből indultak. 3.2. Céljaink rövid távon (egy éven belül) Egy éves időtávlatban el kívánjuk érni, hogy pontosan lássuk az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák mértékét és mélységét, és hozzákezdjünk a megfogalmazott feladatok végzéséhez. 3.3. Céljaink középtávon (három éven belül) Reményeink szerint már látható eredményei lesznek az esélykiegyenlítő munkának, amely megmutatkozik abban, hogy: - javul az óvoda által nyújtott ellátás minősége, minden jelentkező felvételre kerül - javul a szociálisan hátrányos helyzetben levő családok gyermekeinek oktatáshoz való hozzáférése - az igényeknek megfelelő képzések indulnak - bővül a szakemberek köre, nem lesz olyan gyermek, akit, ha arra van szüksége, nem látott szakember Fontosnak tartjuk emellett eddig elért eredményeink fenntartását, további javítását is, így: - HHH-s gyermekek körében is népszerű tanórán kívüli foglalkozások, nyári táborok szervezése - A művészeti oktatásban jelentkező igények kielégítése - Az intézményekben dolgozó pedagógusok szakmai továbbképzése, a felmerülő igények szerinti beiskolázásuk lehetőségének biztosítása 11

3.4. Céljaink hosszú távon (hat éven belül) Településünkön megvalósul: - minden óvodás korú gyermek igénybe veszi az óvodai ellátást - a nemzetiségi, etnikai - kultúrák beépülnek az iskoláskorúak mindennapi életébe - mérséklődnek a társadalmi különbségek az iskola tanulói között - növekszik a szakiskolába jelentkező SNI tanulók száma 12

Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 4. Akcióterv HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS A településen meg kell teremteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását. A településen lakó családok- különösen fontos lenne ez a hátrányos és halmozottan hátrányos státusú családok esetébena gyermekeiket 3 éves korától engedjék az óvodába, éljenek a korai óvodáztatás lehetőségével, mivel ez feltétele a sikeres CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS A HHH-s gyermekek naprakész nyilvántartása A nyilvántartás számadatainak ismeretében intézkedések meghozatala, a hátránykompenzáció érdekében A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi bekapcsolása az óvodafejlesztő programjaiba. A korai fejlesztés feltételeinek megteremtése. Bővíteni kell az óvodai férőhelyeket, Tájékoztatás, a szülők megismertetése az aláírt nyilatkozat adta lehetőségekkel. (érintett szakemberek összefogása) A tények ismeretében az esetleges szegregációs gyakorlat megszüntetése. Az érintett gyermekek azonosítása. A szülőkkel való kapcsolattartás a gyermek érdekében. A gyermekek elhelyezése az óvodában, a szűrések és a korai fejlesztés rendszerének kidolgozása, a feltételek megteremtése. Együttműködés AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ- SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON Jegyző Folyamatos A nyilvántartott HHH-s gyermekek számának növekedése. Képviselő -testület, Óvodave zető, Folyamatos Szülői nyílt napok (évente 2) szervezése az érintett szakemberek részvételével. Minden érintett család meglátogatása. AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON A nyilvántartás folyamatos karbantartása, folyamatos naprakész információk alapján a támogatások igényelhetősége Az érintett korosztályhoz tartozó hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek legalább felének óvodába íratása, a korai fejlesztés beindítása. A fejlesztés feltételeinek AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON A nyilvántartás folyamatos karbantartása, folyamatos naprakész információk alapján a támogatások igényelhetősége Az érintett korosztályhoz tartozó hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek legalább kétharmadának óvodába íratása Ne legyen logopédus, pszichológus,

iskolai hátránykompenzációnak is. meg kell teremteni az óvodai nevelés lehetőségét erősítése minden lehetséges partnerrel: kisebbségi önkormányzatok, civil szféra, szakszolgálatok, szakmai szolgáltatók megteremtése. fejlesztő pedagógus által el nem látott gyermek. HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS A 250 óránál többet hiányzó gyermekek aránya A hiányzások számának csökkenése. CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS Intézkedési tervek készítése, rendszeres felülvizsgálata a hiányzásoknak Iskolaigaz gató AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ- SÁNAK HATÁRIDEJE Folyamatos AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON A hiányzások 10%-kal való visszaszorítása AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON A hiányzások országos átlag alá szorítása AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON A hiányzások további csökkentése (5%) Az iskolából való elvándorlás a környező települések, város iskoláiba A napközis tanulók számaránya Megelőzni az iskola létszámának a csökkenését valamint azt, hogy csak a szegényebb (HH/HHH-s) tanulók maradjanak az iskolában. A HH/HHH tanulók minél nagyobb Felülvizsgálat, majd terv készítése Az elkészült nyilvántartás Iskolaigaz gató Iskola igazgató Folyamatos Folyamatos Új pedagógiai programok és szabadidős tevékenységek elkészítése, A napközis rendszer A programokban való tanulói jelenlét növekedése A HH/HHH tanulók 60%-a A helyben maradó tanulói létszám növekedése A HH/HHH tanulók 80%-a 14

növekedik, nincs adat a HHH tanulók arányáról A kompetenciamérések eredményei alapján folyamatos elemző munka, intézkedési terv készítése szükséges, valamint szükség szerint a HH/HHH tanulók esetén külön intézkedési tervek elkészítése. A kompetenciamérések eredményei alapján folyamatos elemző munka, intézkedési terv készítése szükséges, valamint szükség szerint a HH/HHH tanulók esetén külön intézkedési tervek elkészítése. A pedagógusok módszertani továbbképzések iránti érdeklődése jó. százalékban vegyék igénybe a napközit és a tanulószobát alapkompetenciáik fejlesztése érdekében. A tanulók, és köztük a HH/HHH tanulók is minél eredményesebben szerepeljenek a méréseken, az átlag javuljon. A tanulók, és köztük a HH/HHH tanulók is minél eredményesebben szerepeljenek a méréseken, az átlag javuljon. A hatékony pedagógiai módszerek alkalmazásával a tanulók tudásszintjének az emelése. felhasználásával tájékoztatás, fórumok szervezése szülőknek és tanulóknak. A szülők meggyőzése Külön intézkedési tervek készítése HHH tanulók számarányának rögzítése, vezetése Külön intézkedési tervek készítése HHH tanulók számarányának rögzítése, vezetése További módszertani képzések figyelemmel kísérése Esélyegyenlőségi megbízott Esélyegyenlőségi megbízott Iskola igazgató Folyamatos Folyamatos Folyamatos elemzése, esetleges átalakítása, igények felmérése. (klubnapközi, IKT használat, stb.) Az intézkedési tervek megléte Az intézkedési tervek megléte A módszertani továbbképzések tanúsítványainak nominális növekedése részt vesz a napközis foglalkozásokon. Az eredmények 5%-kal javulnak, a szórás csökken, a különbségek csökkennek a mérések eredményeiben. Az eredmények 5%-kal javulnak, a szórás csökken, a különbségek csökkennek a mérések eredményeiben. A megfelelő szint elérése mellett az évfolyamismétlő k számának országos átlag alá csökkenése részt vesz a napközis foglalkozásokon Az eredmények további 5%-kal javulnak, a szórás csökken Az eredmények további 5%-kal javulnak, a szórás csökken A megfelelő szint elérése mellett az évfolyamismétlő k számának további csökkenése valamint a 15

A település iskolájában az SNItanulók száma jelenleg nem magas. A családi napközi, a házi gyermekfelügyelet, nem lefedett szolgáltatások települési szinten. A bölcsődei ellátás ellátatlan terület a településen Az SNI-s gyermekek számának csökkentése a folyamatos fejlesztésekkel, az integrált oktatással valamint a szakszolgálati felülvizsgálatokkal A szolgáltatások legyenek igény szerint biztosítottak, elérhetőek a településen (akár társulásos formában). Ha igény mutatkozik, az optimális lehetőség megtalálása a feladat ellátására. A szakértőanyagok áttekintése, az integráltan oktatható gyermekek integrált oktatása, intézkedési terv készítése a szekértői felülvizsgálatokról A feladatellátásra való igények felmérése. Az igények alapján az optimális feladatellátás kiválasztása. A szolgáltatások bevezetése. A feladatellátásra való igények felmérése. Az igények alapján az optimális feladatellátás kiválasztása. Iskolaigaz gató, munkatár s Esélyegyenlőségi megbízott és a polgármes ter Esélyegyenlőségi megbízott és a polgármes ter Folyamatos Folyamatos Folyamatos Intézkedési terv elkészülése Számszerűsített igények Számszerűsített igények Az SNI-s tanulók felülvizsgálata Az optimális feladatellátás tervének elkészülte, a partnerek, források megtalálása Az optimális feladatellátás tervének elkészülte, a partnerek, források megtalálása továbbtanulók számának növekedése. Az SNI-s tanulók számának csökkenése. Az igényelt feladatellátás működik. Az igényelt feladatellátás működik. 16

Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 5. Megvalósítás Az Önkormányzat az általa fenntartott közoktatási intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, valamint a településen működő nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények vezetőit pedig felkéri, és a közoktatási szerződés megkötése/meghosszabbítása során figyelembe veszi, hogy - vizsgálják meg, és a program elfogadását követően 3 hónapon belül biztosítsák, hogy az intézményük működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. A program értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, ill. a programba történő beépítésének garantálására Esélyegyenlőségi Fórumot kell létre hozni és működtetni. Az akciótervben szereplő vállalásokról az egyes intézmények az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek. Ezáltal biztosítható, hogy az akciótervben vállalt feladatok maradéktalanul megvalósuljanak. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításába a településen működő nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeket is be kell vonni. 6. Monitoring, nyilvánosság és konzultáció A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében Esélyegyenlőségi Fórumot kell létrehozni. Az Esélyegyenlőségi Fórum feladata: - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, szankcionálása - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv aktualizálása,

- a változások beépítése a tervbe, a módosított Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az Esélyegyenlőségi Fórum tagjai: - intézményvezetők - a fenntartó képviselői - Cigány Kisebbségi Önkormányzat - Német Nemzetiségi Önkormányzat - a tematikus munkacsoport vezetői - Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök - szülők képviselői - Segítő kéz Szociális Intézményi Társulás - diákok képviselői - civil szervezetek - gyámügy - nevelési tanácsadó Az Esélyegyenlőségi Fórum működése A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik A Fórum működését megfelelően dokumentálni kell, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint az Intézkedési Terv szükség szerinti módosítására Észrevételek visszacsatolása Az Esélyegyenlőségi Fórum felelőst jelöl ki a végrehajtás menetében érintett felek (tanulók, pedagógusok, szülők, egyéb partnerek) észrevételeinek gyűjtésére, aki ezekről tájékoztatja a Fórumot. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatokat az Esélyegyenlőségi Fórum megvitatja, és egyetértése esetén javaslatot tesz a képviselőtestületnek az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv kiegészítésére vagy módosítására. Az Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatoknak Fórum elé terjesztése: Határidő: 2010. augusztus 15., majd évente minden év augusztus 31. Felelős: Esélyegyenlőségi Fórum vezetője 18

6.1. Monitoring A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulását, végrehajtását az Esélyegyenlőségi Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít az Intézkedési Terv változások alapján szükség szerinti aktualizálására, az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve létrehozott munkacsoportok beszámolói alapján. Határidő: minden év augusztus 31. Felelős: Esélyegyenlőségi Fórum vezetője 6.2. Nyilvánosság Az Esélyegyenlőségi Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra kell hozni, természetesen csak aggregált adatokat és információkat közölve, a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi újság, televízió áll rendelkezésre, valamint ki kell függeszteni a faliújságra, és a könyvtárban is hozzáférést kell biztosítani. Az eredményekre fel kell hívni a figyelmet az önkormányzat és az oktatási intézmények különböző rendezvényein, be kell építeni kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekezni kell megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Határidő: minden év október 30. Felelős: Esélyegyenlőségi Fórum vezetője 6.3. Konzultáció és visszacsatolás A kiemelt problématerületekre szükség esetén a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk a problématerület beavatkozásainak részletes kidolgozása, cselekvési terv készítése és a területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (min. évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. 19

7. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személy az itt meghatározott körben felelős. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáért az önkormányzat részéről.. felel. Az ő feladata és felelőssége: - Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. - Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. - Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni. - Emellett az Esélyegyenlőségi Fórum javaslatai alapján is intézkedéseket tesz. - az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása, - az Esélyegyenlőségi Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt az intézkedési terv kijelölt irányítónak. - Az intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. 20

Minden, az önkormányzattal és annak közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. 8. Érvényesülés, módosítás Amennyiben az éves felülvizsgálat során kiderül, hogy az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az Esélyegyenlőségi Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) beazonosításáról, és szükség esetén felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az Intézkedési Tervet mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához. q9. Elfogadás módja és dátuma I. Etyek község Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét szakmai és társadalmi vitájának érdekében az alábbi fórum (ok) vitatták meg. 1. számú melléklet II. Az itt született észrevételeket megvitatást követően az Intézkedési Tervbe beépítettük. 21

III. Ezt követően Etyek község képviselő-testülete a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet megvitatta és határozatával elfogadta. 2. számú melléklet Dátum Aláírás 22

Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 23