Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető H-9600 Sárvár, Batthyány u.65. Telefon: (95)521-170 Fax: (95)521-172 E-mail: sarvar.kk@katved.gov.hu Szám: 36840/379-3/2015.ált. Tárgy: Bírság kiszabása veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. Ü. i.: Tel.: E-mail: HATÁROZAT <Ügyfél> (szül.: <ügyfél születési helye, ideje>, anyja neve: <ügyfél anyja neve>, lakcím: <ügyfél lakcíme> továbbiakban: Ügyfél), mint a Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. (székhelye: 9027 Győr, Martin út 1., Adószám: 12721380-2-08, Cégjegyzékszám: 08-09-009889) vezetője terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 100.000,- Ft,- azaz egyszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A bírság befizetése során hivatkozni kell a határozat számára (36840/379-3/2015.ált.), a bírság típusára (ADR bírság) és a bírságfizetésre kötelezett nevére. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, a hatóságomhoz benyújtandó, illetékköteles fellebbezéssel lehet élni. Az illeték mértéke a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- forintja után 400,- forint, de legalább 5.000,- forint. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték
2 kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS <Ügyfél> ügyfelet, mint a Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. vezetőjét 100.000,- Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) 20. -ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására, illetve a szállítás előkészítésére vonatkozó rendelkezések betartásának telephelyi ellenőrzését végezte 2015. március 17-én a Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. (továbbiakban: ellenőrzött vállalkozás) Sárvár, Ipartelep u. 6. szám alatti fióktelepén. Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzött vállalkozás feladóként, illetve berakóként a veszélyes áru szállítást előkészítő tevékenysége során, a 36840/285-2/2015.ált. számú jegyzőkönyvben foglaltak szerint megsértette az ADR-ben meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrök az ellenőrzés helyszínén a következő hiányosságot találták/megállapítást tették: 1. A biztonsági tanácsadó által készített éves jelentések teljes körűen nem álltak rendelkezésre, az éves jelentéseket csak 2 évre visszamenőleg mutatták be. Megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságot a 36840/285-2/2015.ált. számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, rögzítették (továbbiakban: bizonyíték). Az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz mellékelt táblázat alapján az ellenőrzött vállalkozás 2013 és 2014 évben a következő veszélyes anyagok feladását végezte, berakásában működött közre: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. 9 III (halogénmentes hűtő-kenő emulzió és oldat) 9 III (veszélyes anyagokkal szennyezett felitató anyag) 9 III (fémiszap) 9 III (göngyöleg) Mennyisége 2014. / 2013. évben 204.700 kg/ 177.600 kg 8.920 kg/ 6.870 kg 22.280 kg/ 24.060 kg 264 kg/ 400 kg Az ellenőrzési jegyzőkönyv 6. pontja alapján az ellenőrzött vállalkozás résztvevői besorolása: feladó, berakó, kirakó, címzett. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban. Ket.) 29. (3) bekezdés a) pontja alapján az eljárás megindításáról az Ügyfelet 2015. március 24-én kelt, 36840/379-1/2015.ált. számú végzésemben
3 értesítettem, melyet az Ügyfél 2015. március 26-án vett át. Az eljárás megindításának napja 2015. március 24. Az ügyintézési határidőbe nem számított bele a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, mely 14 nap volt. 2015. március 24-én az eljárás megindításával egyidejűleg nyilatkozattételre és iratbemutatásra hívtam fel az Ügyfelet: A nyilatkozattételre történő felhívás az alábbiakra terjedt ki: 1. A Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. rendelkezik-e az ADR 1.8.3.3. bekezdése által előírt éves jelentésekkel 2010, 2011, 2012 évek vonatkozásában? 2. A Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. vállalkozás vezetőjének személyes adataira (név, születési név, anyja neve, születés helye, ideje, lakcíme). Az iratbemutatásra történő felhívás az alábbiakra terjedt ki: 1. A nyilatkozattétel 1. pontjában leírt éves jelentések megléte esetén, a 2010, 2011 és 2012 évekre vonatkozó jelentések vállalkozás vezetője által hitelesített másolatára. 2. A nyilatkozattétel 2. pontjában leírt adatok alátámasztására a cégkivonat, aláírási címpéldány vállalkozás vezetője által hitelesített másolatára. Az ügyfél 2015. március 30-án postára adott (2015. április 07-én beérkezett) iratával tett eleget nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének. Az ügyfél hatóságom kérdéseire a következő nyilatkozatot tette: 1. A Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. nem rendelkezik az ADR 1.8.3.3. bekezdése által előírt éves jelentésekről 2010, 2011, 2012 évre vonatkozólag 2. A Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. vezetőjének személyes adatai: név: <ügyfél neve>; -születési név: <ügyfél születési neve>; -anyja neve: <ügyfél anyja neve> születési helye, ideje: <ügyfél születési helye, ideje>; lakcíme: <ügyfél lakcíme> Az ügyfél nyilatkozatához éves jelentést nem csatolt, melléklete azonban a Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. cégkivonatának a vállalkozás vezetője által hitelesített másolatát. A cégkivonat a nyilatkozatban leírt adatokat alátámasztja. A bizonyítékokat, az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzött dokumentumokról készült másolatokat, az ügyfél által tett nyilatkozatot, benyújtott dokumentumokat megvizsgáltam, és a következő döntést hoztam: Az eljárás során a bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy az ellenőrzött vállalkozás a veszélyes áru szállítás folyamatában feladóként, berakóként, kirakóként és címzettként vesz részt. Az eljárás során megállapított szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél mint az ellenőrzött vállalkozás vezetője - tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy az ellenőrzött vállalkozás rendelkezik biztonsági tanácsadóval <biztonsági tanácsadó neve> (Environton Kft.) személyében. Ezzel az ellenőrzött vállalkozás eleget tesz az ADR 1.8.3.1. bekezdésében és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet (továbbiakban: R1) 1. 5. és 6. pontjában, valamint a 2. (1) és (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének. Megállapítottam, hogy az ellenőrzött vállalkozás éves jelentéssel csak két évre visszamenőleg rendelkezik. 2010. 2011. és 2012. évre vonatkozó éves jelentés nem áll rendelkezésre.
4 Megállapítottam, hogy az Ügyfél által vezetett, ellenőrzött vállalkozás megsértette az ADR 1.8.3.3.. bekezdését mely szerint ( ) Az éves jelentéseket öt évig meg kell őrizni, és a hatóság kérésére be kell mutatni. ( ) Továbbá megsértette az R1 4. (3) bekezdését, mely szerint: Az éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-éig kell elkészíteni. A jelentést öt évig kell megőrizni, és az ellenőrzésre jogosult hatóság kérésére be kell mutatni. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban R2) 5. számú melléklet 5. táblázat 5. sorszámon az éves jelentés hiánya bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetőként a vállalkozás vezetőjét nevesíti. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint az ellenőrzött vállalkozás vezetője tehető felelőssé. A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki. A fenti hiányosságot az R2 5. számú melléklet 5. táblázat 5. pontjában nevesíti, mint az éves jelentés hiánya mulasztást. Az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 5. táblázat 5. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 100.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. Az R2 13. (2) bekezdése alapján: Ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében és az annak alapján indult közigazgatási eljárásban a 2 11. -ban meghatározott több a hatóság hatáskörébe tartozó szabályszegést állapít meg, akkor a bírság kiszabására irányuló eljárást ugyanazon szabályszegővel szemben egy eljárásban kell lefolytatni. A bírság mértéke az egyes szabályszegések miatt megállapított bírságok összege, amely azonban nem haladhatja meg a megállapított legsúlyosabb szabályszegés miatt kiszabható bírság háromszorosát, de legfeljebb a 2 200 000 forintot, járművezető esetén a másfélszeresét, de legfeljebb a 800 000 forintot. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a hiányosság miatt az Ügyfelet a rendelkező részben leírtaknak megfelelően 100.000,- Ft összegű bírsággal sújtottam. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 3. (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132. -án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. -144. -a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Eljárási költség nem merült fel Határozatom a Kkt. 20.. (1), (2) és (4) bekezdésében, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben, valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendeletben és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul.
5 A Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 4/A. a) pontja, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet 3. (5) bekezdése valamint az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 2. bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékessége a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. -án, valamint ugyanezen rendelet 1. mellékletén alapul. Sárvár, 2015. április 16. kirendeltségvezető Készült: 2 pld 1 példány: 5 oldal Kapja: 1. Irattár 2. Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. <ügyfél neve> S.K. (9027 Győr, Martin út 1.)