A hazai lakásépítés és felújítás helyzete, feladatai és lehetőségei Párdi Zsófia Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület projektvezető 2016. április 28.
Kérdések a lakásépítésről Kell-e / miért kell új lakásokat építeni? Minőségi hiány Nem lakott lakások Strukturális problémák Fenntarthatóság Gazdaságélénkítés Építeni kell vagy felújítani? Szembeállítások! Mennyit kell építeni? Mihez képest sok v. kevés? Mit kell építeni: családi vs. társasház? Bérlakás Hol kell építeni? Milyet kell építeni?
A magyar lakásállomány képekben
Így lakunk Forrás: IGYLAKUNK.HU
Lakásépítések 1921-2015.
Lakásépítés az EU-ban
1991. év 1992. év 1993. év 1994. év 1995. év 1996. év 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év Lakásépítések 1991-2015. db 70 000 Épített lakások száma (használatbavételi engedély - építési engdély) éves 1991-2015 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 Létesítendő lakások száma (építési engedélyek) (db) Létesített lakások száma (használatbavételi engedélyek) (db) 10 000 0 Forrás: KSH
Lakásépítések 1991-2015. Létesítendő lakások száma (építési engedélyek) (db) Létesített lakások száma (használatbavételi engedélyek) (db) 1991. év 29 896 33 164 1992. év 28 659 25 807 1993. év 23 848 20 925 1994. év 27 152 20 947 1995. év 39 053 24 718 1996. év 30 462 28 257 1997. év 30 474 28 130 1998. év 23 442 20 323 1999. év 30 577 19 287 2000. év 44 709 21 583 2001. év 47 867 28 054 2002. év 48 762 31 511 2003. év 59 241 35 543 2004. év 57 459 43 913 2005. év 51 490 41 084 2006. év 44 826 33 864 2007. év 44 276 36 159 2008. év 43 862 36 075 2009. év 28 400 31 994 2010. év 17 353 20 823 2011. év 12 488 12 655 2012. év 10 600 10 560 2013. év 7536 7293 2014. év 9633 8358 2015. év 12515 7612 Forrás: KSH
Hiányzó lakásépítések Miért nem épült? Családok forráshiánya Befektetői profithiány Politikai akarat hiánya Következmények Leromló lakásállomány Építőipari zuhanás Építőanyag-gyártás hullámvölgyben Kivitelezők tönkremenése, kivándorlása Lakáspiac mélyrepülése Évi 25.000 új építésű lakásra lehet kereslet a közeljövőben. (Forrás: OTP)
400 éves lakások Magyarországon 2015-ben 7.612 db lakás épült Magyarországon. A magyar lakásállomány kb. 4,3 millió lakásból áll. Ez az építési szám azt jelenti, hogy a jelenlegi lakásállomány több mint 400 évente újul meg. A hazai épületállomány 70%-a felújításra, korszerűsítésre szorul. A rossz minőségű lakások esetében a helyettesítő új építés gazdaságosabb megoldás lehet, mint a felújítás. Az ideális 100 éves megújuláshoz évi 40.000 lakást kellene építeni.
Lakhatási tényezők A magyar lakóingatlanok nagy része (panel, Kádár-kocka) energetikailag elavult. A magyar családok többsége zsúfolt lakásokban lakik. (Az EU28-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.) A magyarok 2/3-a (1,34 millió fő) ingázik a munkába. (Bp-re, nagyvárosokba 41%) Az Otthon Centrum által kidolgozott "életminőség-indikátor" alapján Budapesten, Pécsen, Szegeden és Debrecenben a legjobb lakni Magyarországon.
Nem lakott lakások A KSH felmérése szerint 2011-ben 480 ezer nem lakott lakás volt Magyarországon: - Irodának használt lakások - Idényszerűen használt lakások (pl. vidéki településen lévő nyaralók) - Feketén kiadott és nem lakottnak jelentett lakások - Átmenetileg üres lakások (indokolt üres lakás arány, állomány ~3%-a, ~120 ezer lakás) - 90 ezer komfort nélküli lakás - 162 ezer 1946 előtt épült lakás - elhagyott lakások (kistelepülés, elvándorlás) A nem lakott lakásokra hivatkozás nem jelent megoldást a lakásállomány megújítására!
Fiatalok lehetőségei Szülőkkel maradni Külföldre menni Családot alapítani Magyarországon: saját lakás vagy albérlet? Forrás: TLE-kutatás, 2014.
Lakáshelyzet gyermekvállalás
Lakáshelyzet gyermekvállalás
Lakásárak 2007-2015.
Lakástulajdon bérlakás
Lakásügy: Közérdek Gazdaságélénkítés (GDP) Nemzeti vagyon Lakásállomány megújítása Életminőség Településfejlesztés Építési minőség Fiatalok hazai perspektívája Adó- és járulékbevétel Lakhatás Demográfia Munkahelyek Mobilitás Környezetvédelem Fenntarthatóság Integráció
Közérdek és magánérdek életminőség, épített környezet megújítása energetika, környezetvédelem vidék város fejlődése demográfia, fiatalok (jövőkép) foglalkoztatás, mobilitás lakásépítések, felújítások ösztönzése is gazdaságélénkítő
Szociális szempontok Egy lépcső felfelé: minden lakásépítéssel egy használt lakás elérhetőbb lesz a szegényebbeknek Luxuslakás (tulajdonos) Középréteg (tulajdonos) Bérlakás (albérlet) Szociális lakás (szociális bérlakás, szobabérlők háza stb.) Hajléktalanszálló Hajléktalanság
Az épületállomány megújítása Lakásépítés Bérlakásépítés Lakásfelújítás
Magántulajdon vagy bérlakás? Mindkettőre szükség van!
Lakásépítés vagy lakásfelújítás? Mindkettőre szükség van!
Szegények támogatása? Középréteg támogatása? Egy lakás 100 évre épül, nem csak az építtetőt szolgálja ki, hanem a későbbi tulajdonosok generációit. A lakásállomány megújulása közérdek!
Bérlakásrendszer: lakásépítéssel vagy használt lakások bevonásával? Mindkettőre szükség van!
Állami megvalósítás vagy állami ösztönzők?
Uniós források, kvótapénzek, vagy hazai költségvetési források?
TLE-javaslatai 2015. Otthonteremtés 2015 javaslatcsomag 11 szakmai szervezet támogatásával
Intézkedések 2015-2016. Családi otthonteremtési kedvezmény (2015. nyár, december, 2016. 02.10.) Adókedvezmények Csökkentett 5% - áfakulcs az új lakások adásvételénél Áfavisszatérítés új lakás építésénél Nemzeti Otthonteremtési Közösség Építésügyi szabályozás változása
Támogatási eszközök EU Adókedvezmény / - mentesség Szocpol / CSOK Hiteltámogatás Áfakulcs 5% / 27% Cafeteria Lakástakaré k-pénztár NOK
Az intézkedések célja Piactámogatás A kereslet támogatása: Otthonteremtési program CSOK Hiteltámogatás Áfa-visszaigénylés NOK Korábbiak (pl. Ltp.) A kínálat ösztönzése: 5% áfa CSOK Használt lakások demográfiai és szociálpolitikai szempontok Új lakások demográfiai és gazdaságélénkítési szempontok
CSOK 2016.
CSOK új lakásra Vásárlásra vagy építésre Jelentősen megemelt összegek a használthoz képest. 3 vagy több gyermekre 10+10 millió Nem kell eladni a meglévő ingatlant. Nincs vételár-korlát. 5 éven belül az új lakásból csak újba lehet költözni.
CSOK-igénylések 2016. január-február
Kormányzati várakozások A Századvég háttérszámítása szerint a CSOK rövidtávon 0,7-0,8 %-kal emelheti meg a GDP-t. 2017-es költségvetésben 211 milliárd forint a családi otthonteremtési támogatásra (Forrás: 2017-re beterjesztve) A kormányzati intézkedések támogatják, hogy a újra a válság előtti 300 ezer fő fölé emelkedjen az építőiparban dolgozók száma. A CSOK hatása az államadósságra rövid távon elhanyagolható. A családpolitikának nincs alternatívája. A sikeres családpolitika hosszú távú hatása a nyugdíjegyenlegre erősen pozitív. (Forrás: Kormány, Századvég)
Lakásépítések várható növekedése
Várakozások... 2015-ben építési engedélyek száma több mint 12,5 ezer (+29,9%) A lakossági és beruházói várakozások javultak. 2016-ban 2-3-szorosra nőhet az átadott lakások száma. 2016-ban 2,5-szeresre nőhet a Bp-i lakásépítések száma. CSOK magánépítés: 2016 végétől jelentkezhet. áfacsökkentés társasházi beruházások: 2017-től jelentkezhet. 2016-ra 20-40 ezer CSOK-igénylést várnak, 60MdFt értékben. Legjobban a fővárosi régióban, a Balaton környékén és Győrben indult be az építés.
Várakozások - ingatlanpiac Kevés a CSOK-nak megfelelő új lakás. A nagyobb kínálat megjelenése 2017. II. felére várható. Az új lakások ára jóval magasabb a használtakénál, mint amennyivel több az újakra kérhető CSOK. A vásárlók 90%-a használt lakást keres. Gyengülő vevői alkupozíciók. Felfelé induló licitek, csökkenő értékesítési idők. Készpénzes vevők előnyben. Értékesítés a tervezőasztalról. A CSOK, ill. az áfacsökkentés csak a lakáspiac 1-1%-át érinti. A drágulás üteme lassulhat, árcsökkenés rövidtávon nem várható. Hosszú távon találkozik a kereslet és a kínálat.
Építési telkek Bizonyos területeken hiány van a beépíthető telkekből Bp. belváros: nincs Bp. külsőbb kerületek: előkészítés hiánya Önkormányzati telektámogatás (Makó, Balassagyarmat, Ásotthalom, Mórahalom stb.) Telekárak növekedése. 50%: Veszprém, Miskolc, Pécs, Győr 20-30%: Debrecen 10-20%: Kecskemét, Eger 10% körül: Békéscsaba, Szolnok, Nyíregyháza Település Békéscsaba belvárosa Miskolc Szeged Debrecen, Pécs, Székesfehérvár, Kecskemét (belvároshoz közel) Győr, Sopron Telekár (Ft/nm) 10-15 ezer 10-20 ezer 10-20 ezer 30 ezer 35-45 ezer
Várakozások - ingatlanberuházók A fejlesztések tömeges beindításához idő kell. Elhalasztott építési projektek megvalósulása (Miskolc, Pécs, Sopron, Zalaegerszeg, Balaton) Új projektek indultak (Corvin-negyed, Király u.) Kiegyensúlyozottabb lett a lakásmix (50-70nm). Néhány éven belül az építések 3-5-szörös növekedése várható. A fővárosban 400 Mrd Ft értékű fejlesztés várható. (70% társasház, 30% családi ház) Idén már 7000 új projekt indult, akár 15 ezer új ingatlant is átadhatnak Bp-en és környékén 10.000 építés előkészítése folyik. Itt az átlagos lakásár 160-750 ezer Ft/nm, lakásméret: 114 nm.
Várakozások - építőipar Van elég építőanyag-gyártói kapacitás (szélesíthető kapacitások, újranyitható gyárak). Kivitelezői kapacitás hiányzik hátráltatja a termelés bővítését. Az építőipari szakmunkásokból hiány van (főleg a kkvknál) képzés átalakítása átlagbér növelése külföldi munkaerő Kivitelezői áremelkedés várható. Fehéredett az adókedvezmények hatására.
Eredmények Kamattámogatott hitel a CSOK mellé 3 vagy több gyerekesek számára új lakásra Jelentősen megemelték a CSOK-ot új és használt lakásra is Áfakedvezményeket vezettek be (5% / visszatérítés) új lakásokra
Mire van szükség Kiszámíthatóság, hosszú távú lakáspolitika. Konszenzus szükséges a legfontosabb kérdésekben. A támogatási eszközök garantált fenntartása. Az építés és a felújítás egyaránt fontos. A lakásépítések számának stabilizálása évi 30-40 ezer körüli szinten. Felújítások esetében is áfavisszatérítés. EU-s és állami források energetikai korszerűsítésre, közösségi bérlakásépítésre. Világos kommunikáció, integrált honlap a támogatásokról. Kormányzati lakásügyi felelős.
Kiszámíthatóság, hosszú távú lakáspolitika. Konszenzus szükséges a legfontosabb kérdésekben. A támogatási eszközök garantált fenntartása.
Az építés és a felújítás egyaránt fontos. A lakásépítések számának stabilizálása évi 30-40 ezer körüli szinten. Felújítások esetében is áfavisszatérítés.
EU-s és állami források energetikai korszerűsítésre, közösségi bérlakásépítésre. Támogatási feltételek A CSOK-ból kikerültek az energetikai feltételek és bónuszok Az épületek energiahatékonyságát szabályozó 7/2006-os TNM rendelet (6. (2) d)) kimondja, hogy ha egy épület központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, akkor azoknál azokat az energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket egyébként csak 2018-tól kellene alkalmazni. Tehát, a szigorítás következményeként többek között a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál mintegy 40%-kal energiatakarékosabbnak kell lenniük. Források korszerűsítésre Az EU-s operatív programokban (2015-2020) magán lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére dedikált forrásokat mintegy 225 Mrd Ft átcsoportosítják középületek felújítására Otthon Melege programból ennek töredékét fordítják lakáskorszerűsítési támogatásra (pl. 5 Mrd családi házakra)
Világos kommunikáció, integrált honlap a támogatásokról. Kormányzati lakásügyi felelős.
Mire van szükség Kiszámíthatóság, hosszú távú lakáspolitika. Konszenzus szükséges a legfontosabb kérdésekben. A támogatási eszközök garantált fenntartása. Az építés és a felújítás egyaránt fontos. A lakásépítések számának stabilizálása évi 30-40 ezer körüli szinten. Felújítások esetében is áfavisszatérítés. EU-s és állami források energetikai korszerűsítésre, közösségi bérlakásépítésre. Világos kommunikáció, integrált honlap a támogatásokról. Kormányzati lakásügyi felelős.
Köszönöm a figyelmet! Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület