Közszolgálati jog az önállósodás útján dr. Petrovics Zoltán Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet
A közszolgálati jog az önálló jogági fejlődés irányába mozdult el? - jogágiság hagyományos kritériumai a szabályozás tárgya és annak módszere - Mt.: kétoldalúan diszpozitív közszolgálati jog: kógens - az Mt. nem háttérjogszabálya a Kttv.-nek - jogág: jogrendszer horizontális tartalmi struktúrája - a jogi normák között szorosabb tartalmi hasonlóság van, közös fogalmak, jogalkalmazási, jogértelmezési elvek mentén nagyobb egységek - szabályozás tárgya: életviszonyok vagy emberi magatartások - szabályozás módszere: a normák kógens diszpozitív jellege, jogviszonyok sajátos fajtái, szankciók, felelősségi alakzatok, jogértelmezési elvek, jogdogmatikai megoldások, fogalmi konstrukciók (Szigeti Péter)* * Szigeti Péter: Jogtani és államtani alapvonalak, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2002, 131-132. o.
- a jogi normák mennyiségi felhalmozódása, minőségi elkülönülése - a jogrendszer tradíciói, társadalmi, gazdasági viszonyok - diszciplináris elem a jogtudomány, jogi oktatás kezelhetetlen jogszabálytömeg áttekinthető és tanítható, tanulható legyen legyen gazdája (Szabó Miklós)* - a jogalkotó szubjektív megítélése - a jogrendszer nem jogágakra bomlik, hanem jogágakra bontják - a jogági minőség nem eleve elrendelt és nem szükségképpeni jelenség - a jogág így munkajog és a közszolgálati jog jogrendszerbeli elhelyezése jogalkotói vagy politikai döntés függvénye is * Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2006, 113. o.
- hagyományos érv: közszolgálati jog közjog, munkajog magánjog - a közszolgálati jogban a közjog és a magánjog együtt van jelen - a közszférában az állami impérium gyakorlása a munkajog keretei között történik (Horváth István)* - az elhatárolás alapja az alanyi pozíció: magánfél állam, állami autoritás, helyi közjogi szervezet - fenntartói pozíció: közszolgálati alkalmazottak olyan szerveknél dolgoznak, amelyeket részben vagy egészben a köz tart fenn - viszonylagos elhatárolási alap magánmunkajog hatálya alá tartozó munkaviszonyok a közszférában magánmunkajog alkalmazása köz által fenntartott jogi személyeknél közszolgálatból fakadó magasabb követelmények és privilégiumok nélkül * Horváth István: Rendszerváltozás és változó körülmények, Magyar Közigazgatás 1990/8, 703-709. o.
- a szabályozás tárgya: a szabályozott életviszonyok hasonlóak mindkettő az önállótlan munka kifejeződése - szubordináció - a szabályozás módszere: kógens diszpozitív az elhatárolás elnagyolt - magánmunkajog: diszpozitív szabályozás kógens azonban: Mt. I., IV-V. rész; II-III. rész: Eltérő megállapodás alcímek - a közszolgálatban sem kizárólagos a kógencia a felek megállapodása* - jogági tagozódás két hagyományos kritériumát vizsgálva önmagában nem indokolható a közszolgálati jog önálló jogági minősége *Kjt., Kttv. 50. (3) bek., 51. (4)-(5) bek., 62., 110. (2) bek., 133. (7) bek., 153. (8) bek.
Nemzetközi tendenciák - a 20. század második felétől: a közszolgálati jogviszonyok munkafeltételei közelednek a versenyszférához, a státuszok közötti különbségek elmosódóban vannak* - kollektív alku elismerése - New Public Management: a versenyszféra és a közszféra foglalkoztatási gyakorlatai közötti különbségeket csökkentése - a gazdasági világválság financiális kényszerek: a közszolgálati alkalmazottak prerogatíváinak visszametszése - gazdasági válság ambivalens hatás: visszakanyarodás az unilateralizmushoz a szociális dialógus rovására - versenyszféra-jellegű humánerőforás-gazdálkodási gyakorlatok bevezetése *Christoph Demmke Timo Moilanen: Civil services in the EU of 27 Reform Outcomes and the Future of the Civil service, Peter Lang, 2010.
Nemzetközi tendenciák - egy munkaerőpiac, egy munkajog * - a közszféra és a versenyszféra egyre dinamikusabb interaktív kapcsolatban áll egymással - gazdasági értelemben egyre egységesebb a munkaerőpiac (pl. kiszervezések) egyes szférák mesterséges lehatárolása kevéssé garantálná a foglalkoztathatóság biztonságát - a munkajog tágabb felfogása elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkajogtudomány megőrizhesse vitalitását és fejlődőképességét** *Malo, Miguel A.: One labour market, one labour law? http://www.ilo.org/global/about-theilo/newsroom/comment-analysis/wcms_207415/lang--en/index.htm **Howe, John: The Broad Idea of Labour Law, In: The Idea of Labour Law, Davidov, Guy - Langille, Brian (eds.), Oxford University Press 2011, 299-300. o.
- jogalkalmazás: a két terület bírói gyakorlata nem különül el élesen egymástól inkább egybefonódik - kölcsönösen hivatkozott bírói döntések hézagpótló funkció - sajátos belső struktúra, közös alapfogalmak és alapelvek - a két terület interakcióban áll egymással a közszolgálati jog a munkajoghoz viszonyítva határozza meg magát Konklúzió - a munkajogot és a közszolgálati jogot egymástól távolító, illetve közelítő, egymással ellentétes folyamatok együttesen vannak jelen napjaink jogalkotásában és jogalkalmazásában - dinamika - a jogág elsődlegesen a jogtudomány művelése és a jogi oktatás szempontjából bír jelentőséggel elsődlegesen funkcionális szerepe van - egy jól funkcionáló egységes közszolgálati jognak nem előfeltétele az önálló jogágiság
- a jogági lét nem a terület fontosságának fokmérője - nem lehet a közszolgálati jogot a munkajogtól elszakítottan kezelni - de nem lehet egybemosni a két terület nyilvánvaló különbségeit miatt - egységes munkajogon belül: magánmunkajog és közszolgálati munkajoga - a közszolgálati jog önálló jogterület - az utóbbi időben felgyorsuló folyamatok, a közszolgálati jog jogterületként történő elkülönülése akár az önálló jogággá váláshoz is elvezethetnek - a napjainkban tapasztalható változások: az önálló jogágiság előkészítő lépései lehetnek jogdogmatikai váz fontossága
Köszönöm szépen a figyelmet!