Konszolidált pénzügyi kimutatások 2006. december 31.
Tartalomjegyzék Független könyvvizsgálói jelentés Konszolidált eredménykimutatás Konszolidált mérleg Konszolidált jelentés a saját tőke változásairól Konszolidált cash-flow kimutatás Konszolidált üzleti jelentés
Független könyvvizsgálói jelentés 3
Konszolidált eredménykimutatás Megj. Kamat- és kamatjellegű jutalékbevételek 146.052 105.737 - bankközi kihelyezések után 56.640 37.185 - ügyfeleknek nyújtott hitelek után 77.836 59.408 - értékpapírok után (1) 7.670 5.985 - lízing után 3.906 3.159 Kamatráfordítások 88.005 61.197 - bankokkal szemben 43.160 19.109 - ügyfelekkel szemben 44.845 42.088 Nettó kamatbevétel 58.047 44.540 Jutalék- és díjbevételek (2) 23.394 18.488 Jutalék- és díjráfordítások (2) 8.090 5.477 Nettó jutalék- és díjbevétel 15.304 13.011 Osztalékbevétel 44 27 Nettó kereskedési eredmény (3) 10.472 9.354 Egyéb üzleti bevétel (5) 14.908 12.427 Üzleti bevételek 25.424 21.808 Hitelezési és befektetési veszteség miatti céltartalék feloldás/ képzés 3.471 2.456 Munkabér és juttatások (4) 26.209 21.362 Bérleti díjak 5.991 4.988 Berendezések költsége 6.497 5.526 Egyéb költség, ráfordítás (5) 24.521 20.435 Üzleti kiadások 63.218 52.311 Adózás előtti eredmény 32.086 24.592 Társasági adó (6) 6.790 5.356 Adózás utáni eredmény 25.296 19.236 Ebből: Anyavállalatra jutó hányad 24.512 17.487 Kisebbségi részesedés 784 1.749 A 9-54. oldalon található megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik....... Dr. Felcsuti Péter Máté Norbert Vezérigazgató Számviteli Főosztályvezető Dátum: 2007. június 29. 4
Konszolidált mérleg Megj. ESZKÖZÖK Készpénz és készpénz-egyenértékesek (7) 49.145 71.385 Bankközi kihelyezések (8) 50.764 39.247 Nettó hitelállomány (9) 1.239.540 969.897 Eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi eszközök (11) 74.710 31.549 Értékesíthető értékpapírok (12) 22.831 24.383 Lejáratig tartandó értékpapírok (12) 50.900 50.731 Részesedések kapcsolt vállalkozásokban (13) 55 6 Részesedések (14) 38 27 Tárgyi eszközök (15) 33.093 24.674 Immateriális javak (16) 8.037 6.270 Társasági adó követelés 714 1.026 Halasztott adó követelés 331 137 Egyéb eszközök (17) 55.012 33.316 Összes eszköz 1.585.170 1.252.648 KÖTELEZETTSÉGEK, KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉS ÉS SAJÁT TŐKE Bankbetétek (18) 273.263 199.370 Ügyfélbetétek (19) 1.065.992 857.673 Kibocsátott kötvények (20) 25.840 20.849 Alárendelt kölcsöntőke (20) 36.040 20.833 Eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi kötelezettségek (21) 24.046 10.045 Adókötelezettségek 574 149 Halasztott adó kötelezettség 224 68 Egyéb források (22) 40.069 44.514 Összes kötelezettség 1.466.048 1.153.501 Anyavállalatra jutó saját tőke 114.630 95.596 Törzsrészvények 29.769 17.134 Elsőbbségi részvények 0 12.635 Jegyzett tőke (23) 29.769 29.769 Felhalmozott nyereség 57.455 43.776 Kötelező tartalékok (24) 27.406 22.051 Kisebbségi részesedés 4.492 3.551 Összes saját tőke 119.122 99.147 Összes kötelezettség, kisebbségi részesedés és saját tőke 1.585.170 1.252.648 A 9-54. oldalon található megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik....... Dr. Felcsuti Péter Máté Norbert Vezérigazgató Számviteli Főosztályvezető Dátum: 2007. június 29. 5
Konszolidált jelentés a saját tőke változásairól Törzs Elsőbbségi Felhalmozott Általános Általános Kisebbségi Összesen kockázati részvények részvények nyereség tartalék céltartalék részesedés Egyenleg 2005. január 1-jén 16.367 12.635 37.055 7.720 10.775 981 86.533 Eredményfelosztás: Kifizetett osztalék 0 0-7.050 0 0 0-7.050 Átvezetés tartalékokba 0 0-4.198 1.555 2.001 0-642 Lekötött tőke (fejlesztési tartalék) 0 0 500 0 0 0 500 AFS értékpapírok értékelése 0 0-18 0 0 0-18 Törzsrészvények kiboc sátása 767 0 0 0 0 0 767 Anyavállalatra jut adózás utáni eredmény 0 0 17.487 0 0 0 17.487 Kissebségi részesedére jutó adózás utáni ered mény 0 0 0 0 0 1.749 1.749 Kisebbségi részesedés növekedése 0 0 0 0 0 821 821 Egyenleg 2005. december 31-én 17.134 12.635 43.776 9.275 12.776 3.551 99.147 Eredményfelosztás: Kifizetett osztalék 0 0-5.898 0 0 0-5.898 Átvezetés tartalékokba 0 0-5.702 2.150 3.205 0-347 Lekötött tőke (fejlesztési tartalék) 0 0 500 0 0 0 500 AFS értékpapírok értékelése 0 0 267 0 0 0 267 Elsőbbségi részvény át váltása 12.635-12.635 0 0 0 0 0 Anyavállalatra jut adózás utáni eredmény 0 0 24.512 0 0 0 24.512 Kissebségi részesedére jutó adózás utáni ered mény 0 0 0 0 0 784 784 Kisebbségi részesedés növekedése 0 0 0 0 0 157 157 Egyenleg 2006. december 31-én 29.769 0 57.455 11.425 15.981 4.492 119.122 A 9-54. oldalon található megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik....... Dr. Felcsuti Péter Máté Norbert Vezérigazgató Számviteli Főosztályvezető Dátum: 2007. június 29. 6
Konszolidált cash-flow kimutatás Működési tevékenység Adózás előtti eredmény 32.086 24.592 Hitelek értékvesztésének változása 3.680 508 Mérlegen kívüli tételekre képzett céltartalék -919 807 Változás a társult vállalkozások értékében 9-681 Nettó változás az elhatárolt tételekben -643-1.994 Értékcsökkenés 4.224 2.405 Leírt hitelek 1.158 636 Eszközök csökkenése 240-307 Átértékelésből származó eredmény 1.896 5.128 Nettó kamatbevétel (-) -58.047-44.540 Társasági adó (+) 6.790 5.356 Egyéb 356 334 Működés során keletkezett nettó készpénz működési eszközök és források változása nélkül -9.170-7.756 Működési eszközök és források változása Bankközi kihelyezések növekedése / csökkenése -11.481-24.531 Vállalati hitelállomány növekedése / csökkenése -114.926-76.692 Lakossági hitelállomány növekedése / csökkenése -145.569-57.395 Költségvetési hitelállomány növekedése / csökkenése -16.023-17.362 Eredménnyel szemben valósan értékelt értékpapírok növekedése / csökkenése -30.404 28.966 Értékesíthető értékpapírok növekedése / csökkenése 1.470 5.239 Bankbetétek növekedése / csökkenése 71.545 5.561 Vállalati ügyfélbetétek növekedése / csökkenése 102.486 75.976 Lakossági ügyfélbetétek növekedése / csökkenése 84.438 38.310 Költségvetési betétek növekedése / csökkenése 15.728 6.439 Felvett hitelek, kölcsönök növekedése / csökkenése 20.163 21.365 Egyéb eszközök növekedése / csökkenése -23.795-10.839 Egyéb források növekedése / csökkenése 1.522 9.463 Működés során keletkezett készpénz -54.016-3.256 Kapott kamat- és osztalékbevétel 146.096 105.764 Fizetett kamatok -88.005-61.197 Társasági adó -6.532-6.153 Működés során keletkezett nettó készpénz -2.457 35.158 Befektetési tevékenység Lejáratig tartandó értékpapírok beszerzése 0-29.677 Lejáratig tartandó értékpapírok értékesítéséből származó jövedelem 32 0 Kapcsolt vállalkozásokban lévő részesedések beszerzése -137 0 Kapcsolt vállalkozásokban lévő részesedések értékesítéséből származó jövedelem 115 704 Egyéb részesedések beszerzése -33-487 Egyéb részesedések értékesítéséből származó jövedelem 0 2 Tárgyi eszközök beszerzése -14.100-7.600 Tárgyi eszközök értékesítéséből származó jövedelem 3.686 2.691 Immateriális javak beszerzése -3.452-2.769 Immateriális javak értékesítéséből származó jövedelem 4 0 Befektetési tevékenység során keletkezett nettó készpénz -13.885-37.136 7
Konszolidált cash-flow kimutatás Finanszírozási tevékenység Fizetett osztalék -5.898-7.050 Kisebbségi részesedés után fizetett osztalék 0 0 Elsőbbségi részvények kibocsátása 0 0 Törzsrészvények kibocsátása 0 1.587 Finanszírozási tevékenység során keletkezett nettó készpénz -5.898-5.463 Készpénz és készpénz-egyenértékesek nettó növekedése / csökkenése -22.240-7.441 Készpénz és készpénz-egyenértékesek állománya az év elején 71.385 78.826 Készpénz és készpénz-egyenértékesek állománya az év végén 49.145 71.385 A 9-54. oldalon található megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatások szerves részét képezik....... Dr. Felcsuti Péter Máté Norbert Vezérigazgató Számviteli Főosztályvezető Dátum: 2007. június 29. 8
I. Általános megjegyzések A Raiffeisen Bank Zrt. (a Bank) 1987-ben kezdte meg működését, mint Magyarországon bejegyzett társaság. A Bank a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől teljes körű kereskedelmi banki engedélyt kapott és pénzügyi tevékenységek széles körét végzi. A Bankot a Raiffeisen Zentralbank Österreich AG. (RZB Ausztriában bejegyezve) ellenőrzi. A Bankcsoport legfelső anyavállalata az RZB. Az üzleti év megegyezik a naptári évvel. Az Alapító 2007. június 29-én hagyta jóvá a konszolidált pénzügyi kimutatások közzétételét. II. Számviteli politikai elvek összefoglalása Itt mutatjuk be a konszolidált pénzügyi kimutatások készítése során alkalmazott legfontosabb számviteli elveket. A számviteli elveket a Csoport következetesen, a korábbi évekkel összehasonlítható módon alkalmazza. (a) Alkalmazott számviteli elvek A Bank konszolidált pénzügyi kimutatásai a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRIC) által kiadott értelmezésekkel összhangban készültek. A Bank 2006. év végén először élt a 2000. évi C. tv 10. -ban meghatározott lehetőséggel, amely szerinti összevont (konszolidált) beszámolóját az EU által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak megfelelően állítja össze. A magyar számviteli törvény szerint készített konszolidált beszámoló és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak szerinti konszolidált pénzügyi kimutatások közötti eltérések levezetése a IV. pontban található. (b) Konszolidált pénzügyi kimutatások alapja A konszolidált pénzügyi kimutatások magyar forintban, millió forintra kerekítve készültek. A Csoport a derivatív eszközeit, az eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi eszközeit és kötelezettségeit, illetve az értékesíthető pénzügyi eszközeit és forrásait piaci értéken mutatja ki a konszolidált pénzügyi kimutatásaiban. Kivételt képeznek ez alól azok a tételek, amelyek esetében a valós érték megbízhatóan nem állapítható meg. A fedezeti ügyletek részét képező eszközök és források szintén valós értéken kerülnek kimutatásra. A Csoport minden egyéb pénzügyi eszközt és forrást, illetve minden nem pénzügyi eszközt és forrást amortizált bekerülési értéken vagy eredeti bekerülési értéken jelenít meg a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. (c) A konszolidáció alapja A leányvállalat olyan gazdálkodó, amely a Bank ellenőrzése alatt áll, ezek együtt a Bankkal alkotják a Csoportot. Ellenőrzés fennállásáról akkor beszélünk, ha a Bank közvetlenül vagy közvetve képes egy gazdálkodó pénzügyi és működési politikájának irányítására annak érdekében, hogy a gazdálkodó tevékenységéből hasznot szerezzen. Annak megítélésében, hogy a Csoport irányít-e egy céget, figyelembe kell venni a pillanatnyilag gyakorolható vagy 9
átváltható potenciális szavazati jogok létezését és hatékonyságát. A leányvállalatok pénzügyi kimutatásai az ellenőrzés létrejöttének kezdetétől annak megszűnéséig a konszolidált pénzügyi kimutatások részét képezik. A társult vállalkozás olyan gazdálkodó, amelyben a Csoport jelentős befolyással bír, de azt nem ellenőrzi. Jelentős befolyás általában akkor jön létre, amikor a Csoport a másik gazdálkodó szavazati jogot biztosító részvényeinek 20-50 %-át birtokolja. A konszolidált pénzügyi kimutatásokban a következő teljes körűen bevont leányvállalatok szerepelnek: Alfa Ász Kft. Arena Corner Kft. Második Ingatlan Vagyonkezelő Kft. New Outlet Center Kft. Raiffeisen Agent Pénzügyi Kft. Raiffeisen Autólízing Kft. Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft. Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft. Raiffeisen Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Raiffeisen Gazdasági Szolgáltató Zrt. Raiffeisen Ingatlan Üzemeltető Kft. Raiffeisen Ingatlan Vagyonkezelő Kft. Raiffeisen Ingatlan Zrt. Raiffeisen Lízing Zrt. Raiffeisen Property Lízing Zrt. RB Kereskedőház Kft. RLP Bizományos Kft. RLP Csörsz u. Kft. RLP Gergely u. Kft. RLP Somlói út Kft. RVH Gyöngyös Kft. RVH Zalaegerszeg Kft. SCT Beruházás Kft. SCT Kárász utca Kft. SCT Krautland Kft. SCT MILFAV Kft. SCT Tündérkert Kft. SCT Zivatar Utca Kft. SCTAI Angol Iskola Kft. SCTB Kft. SCTB Pécs Kft. "v.a." SCTD Kondorosi út Kft. SCTE Kft. SCTH Budaörs Kft. SCTJ Kft. SCTM Nyíregyháza Kft. "v.a." SCTO Bécsi út Kft. SCT-OBI1 Kft. SCTP Biatorbágy Kft. SCTS Avas Kft. v.a. SCTS Szerencs Kft. "v.a." SCTSZH Váci út Kft. SCTW Kft. Sinesco Energiaszolgáltató Kft. 10
SPC Vagyonkezelő Kft. SPDC Diagnosztikai Központ Kft. T+T 2003 Kft. WIPARK Budavár Kft. (d) Külföldi pénznemben bonyolított tranzakciók A Bank alapvető gazdasági környezetének pénzneme, a működési pénznem, a magyar forint. A Csoport összes tagjának pénzügyi kimutatásában szereplő tételek ebben a működési pénznemben kerülnek bemutatásra. A külföldi pénznemben lebonyolított ügyletek ( FCY ) a lebonyolítás napján érvényben lévő árfolyamon kerülnek be a könyvekbe. A külföldi valutában és devizában fennálló eszközöket és forrásokat évvégén az év végi árfolyam alapján átszámítják magyar forintra. Az ebből adódó nettó nyereség vagy veszteség a konszolidált eredménykimutatásban ( Nettó kereskedési eredményben ) kerül elszámolásra, kivéve a cash flow fedezeti ügyletek esetében, ahol ez a nyereség vagy veszteség a tőkébe kerül. Ettől eltér az elszámolás azoknál a nem pénzügyi eszközöknél, amelyek valós értéken kerülnek értékelésre, ezeknél a eszközöknél az átértékelésből származó nyereség vagy veszteség a valós értékelés eredményében kerül kimutatásra. Szintén eltérő az elszámolás az értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt nem pénzügyi eszközöknél, amelyeknél ez az eredmény az eredménytartalékban kerül kimutatásra a konszolidált saját tőke részeként. (e) Pénzügyi eszközök Besorolás Eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek azok az eszközök és kötelezettségek, amelyeket a Csoport alapvetően rövid távú nyereségszerzési céllal tart. Olyan értékpapírok és derivatív szerződések tartoznak ide, amelyek nem képezik hatékony fedezeti ügyletek részét. Kölcsönök és más követelések fix vagy előre meghatározott kamatozású nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeknek nincs aktív piacuk. A kölcsönök és más követelések a Csoport által pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások rendelkezésre bocsátásával létrehozott pénzügyi eszközök, kivéve, ha azokat a Csoport rövid távú értékesítési céllal hozta létre. A kölcsönök és más követelések bankoknak és ügyfeleknek nyújtott hiteleket és kölcsönöket foglalnak magukba. Lejáratig tartandó eszközök fix vagy változó kamatozású és rögzített lejáratú nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket a Csoport lejáratig szándékozik és képes megtartani. Értékesíthető pénzügyi eszközök azok a nem származékos pénzügyi eszközök, amelyek nem minősülnek eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi eszköznek, a Csoport által nyújtott hitelnek, kölcsönnek vagy lejáratig tartott eszköznek. Könyvekbe való felvétel és kivezetés a könyvekből A pénzügyi eszközök eladása és vétele az elszámolás napján kerül be a könyvekbe. Az elszámolás napja az a nap, amikor az eszköz leszállításra kerül. A pénzügyi eszközöket akkor kell kivezetni a könyvekből, ha az eszközből számazó pénzáramlások megszerzésére vonatkozó jogok lejárnak, vagy a Csoport lényegében minden a tulajdonjoggal járó kockázatot és hasznot átruház. 11
Számbavétel Mindazokat a pénzügyi eszközöket, amelyek nem az eredménnyel szemben valósan értékeltek, bekerüléskor beszerzési értéken kell kimutatni, amely magában foglalja a tranzakciós költségeket is. Ha a pénzügyi eszköz bekerülési értéke vagy amortizált bekerülési értéke utólagosan mérhető, az eszköz a lebonyolítás napján bekerülési értéken kerül a könyvekbe. Ezt követően minden az eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi eszköz és kötelezettség, valamint értékesíthető pénzügyi eszköz piaci értéken szerepel a pénzügyi kimutatásokban, kivéve azokat, amelyeknél nincs aktív piacon jegyzett piaci ár és amelyeknél a valós érték megbízhatóan nem mérhető. Ilyen esetben a Csoport a pénzügyi instrumentumokat értékvesztéssel csökkentett, tranzakciós költségeket tartalmazó bekerülési értéken mutatja ki. A kölcsönök és más követelések, valamint a lejáratig tartandó eszközök értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken szerepelnek a pénzügyi kimutatásokban. Az amortizált bekerülési érték az effektív kamatláb módszerrel kerül meghatározásra. Nyereségek és veszteségek számbavétele Az értékesíthető eszközök piaci értékének változásából származó nyereségek és veszteségek közvetlenül a konszolidált saját tőkében jelennek meg. Ezen pénzügyi eszközök értékesítésekor az addig tőkében elszámolt nyereség vagy veszteség a konszolidált eredménykimutatásba kerül át. Az eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek piaci értékének változásából származó nyereségek és veszteségek a konszolidált eredménykimutatásban jelennek meg. (f) Egyéb tételek Mérlegtételek 1. Készpénz és készpénz-egyenértékesek: sor a készpénzállományt, a jegybanknál elhelyezett pénzbetéteket és más külföldi bankoknál lévő nostro számlákat tartalmazza. 2. Hitelek és esetleges hitelezési veszteségekkel kapcsolatos tartalékok: a hitelek a mérlegkészítéskor fennálló nettó tőkeértéken kerültek a könyvekbe, az esetleges hitelezési veszteségek levonásával. A hitelekkel kapcsolatos még meg nem szolgált bevételek az effektív kamatláb módszer alapján kerültek elhatárolásra. A Csoport az általa nyújtott hitelei után értékvesztést számol el, amennyiben a hitelek könyv szerinti értéke meghaladja azok diszkontált cash-flow módszerrel számított várhatóan megtérülő összegét. Az értékvesztés elszámolása az eredménykimutatásban jelenik meg. 3. A pénzügyi lízing olyan lízing, ahol az adott eszköz tulajdonjogával kapcsolatos valamennyi kockázat és haszon átadásra kerül a lízingbe vevőnek. A Csoport mint lízingbeadó, a pénzügyi lízing keretében lízingbe adott eszközöket követelésként (a hitelek között) mutatja ki a konszolidált mérlegében. A lízingkövetelések a lízinggel kapcsolatos fizetések nettó jelenértékével egyező értéken kerülnek kimutatásra. Az elszámolási időszakhoz kapcsolódó lízingfizetések a bruttó lízingkövetelések (tőkekövetelés és kamat) összegét csökkentik. A Csoport rendszeresen átvizsgálja hitelportfólióját, amelynek alapján az esetleges veszteségekre az eredmény terhére tartalékot képez. Az így felhalmozott tartalék elégségesnek tekinthető a hitelportfólióban rejlő hitelezési kockázat fedezésére. 12
4. Értékpapírok: lejáratig tartandó (HTM), értékesíthető (AFS) és kereskedési célú értékpapírokból állnak. Ez utóbbi kategória az eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi eszközök közé tartozik. A lejáratig tartandó értékpapírok amortizált bekerülési költségen kerülnek kimutatásra. Az értékesíthető és a kereskedési célú értékpapírok valós értéken szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban, az értékelésükből származó eredmény pedig a tőkében vagy a konszolidált eredménykimutatásban jelenik meg. Az AFS és HTM értékpapírok után értékvesztést kell elszámolni, ha a mérleg fordulónapján - megbízható tények alapján (mint például a kibocsátó jelentős pénzügyi nehézségei, fennálló szerződésszegések, vagyonvesztés magas valószínűsége vagy a kibocsátó egyéb pénzügyi átszervezései) - a várhatóan megtérülő összeg alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték. Bővebb részletekért ld. a II (e) pontot a számviteli politika pénzügyi eszközökre vonatkozó részét. 5. A részesedések kapcsolt vállalkozásokban soron lévő befektetéseket a konszolidált pénzügyi kimutatásokban a tőkemódszer szerint kell elszámolni, kivéve, ha a befektetést kizárólag a közeljövőben történő értékesítés céljával szerezték meg és birtokolják. Ilyen esetekben a társult vállalkozásban lévő befektetést bekerülési értéken kell kimutatni. A tőkemódszer szerint a Csoport a befektetéseket kezdetben bekerülési értéken tartja nyilván, és a könyv szerinti érték a megszerzés után a Csoportnak a befektetés nyereségéből vagy veszteségéből való részesedése elszámolása következtében nő vagy csökken. A társult vállalkozás eredményéből való részesedés a konszolidált eredménykimutatásban jelenik meg, de a társult vállalkozás tőkéjében a megszerzés után bekövetkező változások közvetlenül a Csoport konszolidált saját tőkéjében kerülnek kimutatásra. Amennyiben a társult vállalkozás veszteségéből a Csoportra jutó rész egyenlő vagy meghaladja a Csoport részesedését a társult vállalkozásban, beleértve egyéb bizonytalan követeléseket is, a Csoport nem számol el további veszteségeket, amíg nem keletkeznek kötelezettségei, illetve nem kell a társult vállalkozás helyett kifizetéseket teljesítenie. 6. Részesedések között kerülnek kimutatásra az olyan vállalatokba történő befektetések, amelyek felett a Csoport nem gyakorol ellenőrzést vagy amelyekben nem rendelkezik jelentős befolyással. Az ilyen részesedések beszerzési értéken kerülnek nyilvántartásra, levonva az értékvesztés miatti képzett céltartalékot. Az értékvesztést, amennyiben az tartósnak bizonyul, a konszolidált eredménykimutatásban a ráfordítások között kell kimutatni. Ez akkor áll fenn, ha a leányvállalatok részesedése az arányos saját tőke alá csökken. 7. A tárgyi eszközök, beleértve a bérleményeket is, felhalmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési költségen vannak nyilvántartva. Az értékcsökkenés és az amortizáció a saját eszközök és a bérleményeken végzett beruházások becsült hasznos élettartama alatt lineáris módszerrel kerül elszámolásra. A becsült hasznos élettartamok a következők az egyes kategóriákban: Ingatlanok (saját tulajdonban) Ingatlanok (bérelt) Ingatlanok (lízingelt) Műszaki berendezések 50 év 17 év 10 év 3-7 év Telek után nincs értékcsökkenés. A karbantartás és javítás felmerüléskor költségként kerül elszámolásra, míg a főbb fejlesztéseket a Csoport aktiválja, amennyiben várhatóan a jövőben gazdasági hasznok származnak a fejlesztésből, és a költség megbízhatóan mérhető. 13
A tárgyi eszközök értékesítéséből és selejtezéséből származó nettó nyereséget és veszteséget a konszolidált eredménykimutatás egyéb üzleti bevételei között kell szerepeltetni. 8. Az immateriális javak: azonosítható, nem monetáris, fizikai megjelenés nélküli eszközök, amelyeket szolgáltatások nyújtására, bérleti vagy egyéb adminisztrációs célokra használnak. Bekerülési értéken kerülnek a könyvekbe, amelyet később a felhalmozott értékcsökkenés vagy az értékvesztés csökkent. Az immateriális javak után azok hasznos élettartama alatt a használatbavételtől kezdődően lineáris módszerrel számított értékcsökkenés kerül elszámolásra. Az értékcsökkenést a használatba vétel időpontjától kezdve kell elszámolni. Az értékcsökkenést meg kell szüntetni a következő dátumok közül a korábbi időpontban: amikor az eszközt az értékesíthető eszközök közé sorolják, vagy amikor az eszközt a könyvekből kivezetik. A becsült hasznos élettartam az immateriális javaknál 6 év. Az immateriális javak könyv szerinti értéke minden üzleti év végén felülvizsgálásra kerül. Ha az eszköz megtérülési értéke alacsonyabb, mint a bekerülési értéke, akkor a bekerülési értéket le kell írni a megtérülési értékre, a veszteséget a konszolidált eredményben kell kimutatni. A megtérülési érték az eszköz használati értéke és az értékesítési költségekkel csökkentett piaci érték közül a magasabb. 9. A repóügyletek: értékpapírok azonnali vételét vagy eladását azok határidős eladásával vagy vételével kombináló, ugyanazon felek közötti tranzakció. A visszavásárlási megállapodással eladott értékpapír (azonnali eladás) szerepel a konszolidált mérlegben az értékpapír portfólióban. A repótranzakció eredményeként beáramló pénz kötelezettségként van nyilvántartva, a kapcsolódó kamatok a kamatráfordítások között jelennek meg. 10. Derivatív pénzügyi eszközök és fedezeti ügyletek: a származékos ügyletek közé tartoznak a határidős devizaszerződések, kamatláb csereügyletek ( IRS ), jövőbeni kamatokra kötött megállapodások, futures, spot és opciós (vásárolt és kiírt) szerződések. Ezeket bekerüléskor a konszolidált mérlegben beszerzési értéken kell kimutatni (amely magában foglalja a tranzakciós költségeket is), később pedig piaci értéken. A származékos ügyletek eszközként jelenítendők meg, ha a piaci érték pozitív, és kötelezettségként, ha a piaci érték negatív. A Csoport egyrészt kereskedelmi céllal, másrészt a kamat- és devizakockázat fedezésére köt ilyen ügyleteket. A kereskedési célú származékos ügyleteket a Csoport kereskedésből adódó nyitott pozíciója részeként könyveli. A kereskedési célú származékos ügyleteket piaci árfolyamra értékelik át, melynek során az ezekből adódó nyereségek és veszteségek azonnal bekerülnek a nettó kereskedési eredménybe. A nem kereskedési célú származékos ügyletekkel a Csoport a betétekkel, hitelekkel vagy értékpapírokkal kapcsolatos kockázatok egy vagy több összetevőjét fedezi annak érdekében, hogy eleget tegyen saját finanszírozási vagy befektetési stratégiájának. Amikor a derivatív pénzügyi instrumentum valamilyen eszköz vagy forrás értékében való változás miatt fennálló kockázatot fedez, a fedezett tétel valós értéken mutatandó ki. Amikor a derivatív pénzügyi instrumentum valamilyen eszköz vagy forrás pénzáramlásaiban való változás miatt fennálló kockázatot fedez, a fedezeti tétel értékelési eredményének hatékony része közvetlenül a konszolidált tőkében, a nem hatékony része pedig a konszolidált eredménykimutatásban jelenik meg. 11. Díj- és jutalékbevételek A díj- és jutalék bevételek kimutatása az elhatárolás elvének alkalmazásával történik a szolgáltatás nyújtásának időpontjában. A saját és harmadik fél részére kötött szerződésekből származó díjak és jutalékok (pl. részvények és egyéb értékpapírok felvásárlásáért vagy üzletrészek vételéért vagy eladásáért felszámított jutalékok és díjak) a mögöttes tranzakció teljesülésének napján kerülnek be a könyvekbe. 14
12. Kamatbevétel és ráfordítások Kamatbevételek és ráfordítások a konszolidált eredményben minden amortizált bekerülési értéken értékelt eszköz és forrás után az effektív kamatláb módszer alkalmazásával kerülnek kimutatásra. Az effektív kamat módszer a pénzügyi eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének kiszámítására, és a kamatbevételek és ráfordítások megfelelő futamidőre való allokálására használt módszer. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely diszkontálja a várható jövőbeni kifizetéseket, illetve pénzbeáramlásokat a pénzügyi eszköz várható élettartamára, vagy egy rövidebb időszakra allokálja az eszköz nettó bekerülési értékét. Az effektív kamatláb számításánál a Csoport figyelembe veszi a pénzügyi insturmentum összes szerződéses feltételét, de figyelmen kívül hagyja a várható jövőbeni hitelezési veszteséget. Az effektív kamatláb számítása tartalmaz minden kapott vagy fizetett jutalékot, díjat, kamatot, tranzakciós költséget, engedményt, ami a szerződő felek között felmerült. Amennyiben a pénzügyi eszköz vagy hasonló pénzügyi eszközök csoportja értékvesztés miatt leírásra kerül, a kamatbevétel azzal a kamatlábbal kerül kiszámításra és elszámolásra, amelyet a jövőbeni pénzáramlások diszkontálásához használtak az értékvesztés kiszámítása során. Társasági adó A nyereség után számolt évi társasági nyereségadó az aktuális és a halasztott adót foglalja magába. A nyereségadó a konszolidált eredménykimutatásban kerül kimutatásra, kivéve azt az összeget, amely a közvetlenül a saját tőkében figyelembe veendő tételekhez kapcsolódik. A nyereségadó ezen összege a saját tőkében kerül kimutatásra. Az aktuális adót a tárgyév adóalapjára számolva kell fizetni, a konszolidált mérlegkészítés napján hatályos adókulccsal számolva, korrigálva a korábbi évekből származó módosító tételekkel. A halasztott adó a mérleg forrás módszerrel határozható meg, az eszközök és források számviteli illetve adózási szempontból nyilvántartott értékének átmeneti különbségéből számolva. A halasztott adó összege az eszközök és források értéke realizálásának vagy teljesítésének elvárt módját alapul véve adódik, a mérlegkészítés napján hatályos vagy valójában érvényes adókulccsal számolva. Az aktív látens adó csak olyan mértékben számolható el, hogy a jövőben valószínűsíthetően rendelkezésre álló nyereség elegendő legyen az el nem számolt adóráfordításokra. Az aktív látens adó összegét olyan mértékben kell csökkenteni, hogy az megegyezzen a kapcsolódó adóbevétel várhatóan realizálódó összegével. (g) Összehasonlíthatóság biztosítása Az előző időszakban -ahol szükséges volt- bizonyos összegek átcsoportosításra kerültek, annak érdekében, hogy a tárgyévi bemutatással összhangban legyenek. (h) Mérlegfordulónap utáni események A mérlegfordulónap utáni események azok az (akár kedvező, akár kedvezőtlen) események, amelyek a mérleg fordulónapja és a pénzügyi kimutatások jóváhagyásának napja közötti időszakban történtek. Ezek az események két csoportba sorolhatók, a mérlegfordulónap utáni módosító események, vagyis azok az események, amelyek a mérleg fordulónapjakor már fennálló körülményekhez kapcsolódnak; a másik csoport a mérlegfordulónap utáni nem módosító események. Ez utóbbiak olyan körülményeket jeleznek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után alakultak ki. 15
A pénzügyi kimutatások módosításra kerültek minden olyan fordulónap utáni eseménnyel, amelyek a pénzügyi kimutatások jóváhagyásának napjáig felmerültek. Minden jelentős nem módosító mérlegfordulónap utáni tétel közzétételre került a pénzügyi kimutatásokhoz kapcsolódó megjegyzésekben. III. Kockázatkezelési elvek A hitel-, kamat-, devizaárfolyam-, és likviditási kockázat kezelésére vonatkozó elveket a felsőbb vezetés és az Igazgatóság rendszeresen felülvizsgálja. A Raiffeisen Bankban az üzleti területektől teljesen elkülönített, független kockázatkezelés működik. Az egyedi hitelkockázat elemzés, minősítés, bírálat és monitoring a Hitelkockázati Főosztály; a portfóliószintű hitelkockázat mérés, továbbá a piaci (kamat, árfolyam, likviditási) és működési kockázatok elemzése az Integrált Kockázatelemzési Főosztály feladata. A kockázatkezelési elvek az alábbiakban foglalhatók össze: Hitelkockázat A nagyvállalatok, projektcégek, áru- és kereskedelemfinanszírozási, valamint önkormányzati ügyfelek kockázati értékelése, hitelbírálata egyedi elemzésen és minősítésen (rating) alapul, jellemzően negyedéves pénzügyi monitoring és éves limitmegújítás mellett. A finanszírozás hitellimit alapú, melyen belül az egyes ügyletek már csak rövid, egyszerűsített jóváhagyási folyamaton esnek át. A lakossági és privátbanki üzletágban, valamint a kis- és középvállalati hitelezésben egyre több termék esetén automatizált, scorecard-alapú bírálat történik. A hitelezés korlátait az üzleti és kockázati szempontoknak a bank vezetése által meghatározott, kívánatosnak tartott egyensúlya jelenti, a hitelintézeti törvény és más jogszabályok, továbbá a bank ún. Credit Policy-ja (Hitelpolitikai Irányelvei) keretein belül. A bank elsődlegesen cashflow alapon hitelez, amikor az ügyfél alaptevékenységének igazolható, előre látható pénzárama biztosítja a törlesztés forrását. Esetenként nagyobb hangsúlyt kap a fedezet értékére, vagy egy projekt - sikeres megvalósulása esetén - jövőben várható bevétele, esetleg a számos elemből álló hitelportfólió megtérülési aránya, illetve ezen tényezők kombinációja. A hitelbírálat ennek megfelelően az igényelt összeg nagysága, futamideje, a termék típusa, az ügyfél pénzügyi helyzete, minőségi jellemzői, kilátásai, továbbá a fedezetek alapján történik. Kamatkockázat Egy adott időszakban esedékessé váló vagy átütemezett eszközök és források értéke közötti eltérés kamatkockázatot eredményez. A lejárati struktúra kezelése során a vezetés többek között a következőket veszi figyelembe: makro- és mikrogazdasági előrejelzések, a likviditási helyzetre vonatkozó előrejelzések, valamint a kamatlábak várható változási irányai. A Csoport a kamatkockázat kezelési módszerek közül kamatláb swapokat és egyéb derivatív kamatlábakat alkalmaz annak érdekében, hogy a kamatkockázati kitettség a megállapított határokon belül maradjon. Likviditási kockázat Az óvatos likviditáskezelés célja annak biztosítása, hogy a Csoportnak elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésére ahhoz, hogy valamennyi cash-flow kötelezettségének esedékességekor eleget tudjon tenni. A likviditás kezelésében a Csoport különböző jogi előírásokat és korlátozásokat, valamint a piac bizalmának megőrzését tartja szem előtt. A korlátokat ennek alapján állítják fel és naponta beszámolnak a likviditási helyzetről a vezetésnek. Devizaárfolyam-kockázat Devizaárfolyam-kockázat akkor merül fel, ha eltér egymástól az egyes külföldi valutákban és devizákban fennálló eszköz-, illetve forrásállomány. A Csoport igyekszik a devizapozíciókat célszerűen minimalizálni. 16
Fedezeti ügyletek Az eszköz-forrás menedzsment keretében a Csoport a jövőben várható cash-flowk és veszteségek fedezetére deviza swapokat, futures és forward ügyleteket, kamatláb csereügyleteket ( IRS ), jövőbeni kamatmegállapodásokat és opciós szerződéseket köt. Fedezeti kapcsolatról akkor és csak akkor beszélünk, ha az alábbi feltételek mindegyike fennáll: (i) az ügylet megkötésekor készül egy olyan írásos dokumentáció, amely tartalmazza a fedezeti és a fedezett ügyletet, a lefedett kockázat típusát, a hatékonyság mérésének módját, (ii) mind az ügylet kötésekor, mind az egész fedezeti időszak alatt hatékony fedezeti kapcsolat valósul meg, (iii) a fedezeti hatékonyság megbízhatóan mérhető. Ezen feltételeknek megfelelő derivatív ügyletek piaci érték vagy cash-flow fedezeti ügyletek részét képezik. Piaci érték (valós érték) fedezet A piaci érték ügylet egy olyan fedezeti ügylet, amely valamely eszközt vagy kötelezettséget, vagy egy ilyen eszköz vagy kötelezettség azonosítható részét fedezi azok kockázatoknak tulajdonítható piaci értékváltozásai ellen és amely változások hatással lesznek a nettó bevételre. A fedezeti ügylet valós értékében bekövetkező nyereség vagy veszteség, illetve a fedezett kockázatnak tulajdoníthatóan a fedezett tételen keletkezett veszteség vagy nyereség közvetlenül az adott időszak nettó eredményében jelenik meg. Cash-flow fedezeti ügylet A cash-flow fedezeti ügylet egy olyan fedezeti ügylet, amely egy eszközhöz vagy kötelezettséghez, vagy egy jövőben várható tranzakcióhoz kapcsolódó, kockázatoknak kitett cash-flowk változásait fedezi és amely változások hatással lesznek a nettó bevételre. A fedezeti ügylet nyereségéből vagy veszteségéből az a rész, amely hatékony, közvetlenül a saját tőkében kerül elszámolásra, míg a nem hatékony rész a nettó eredményben jelenik meg. IV. A magyar számviteli törvény (MSZSZ) szerint készített konszolidált beszámoló és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti konszolidált pénzügyi kimutatások közötti eltérések levezetése A Bank 2006. év végén először élt a 2000. évi C. tv 10. -ban meghatározott lehetőséggel, amely szerinti összevont (konszolidált) beszámolóját Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak megfelelően állítja össze. Az alábbi táblázatok az utolsó közzétett és letétbe helyezett, 2005. évről készült MSZSZ szerinti konszolidált beszámoló és az IFRS szerint készült pénzügyi kimutatások közötti eltérések levezetését tartalmazzák. Egyrészt bemutatjuk az eltérő konszolidációs körből származó hatásokat, másrészt az IFRS és MSZSZ eltérő értékelési és bemutatási szabályaiból adódó különbségeket. 17
millió Ft Mérlegfőösszeg Adózás előtti eredmény MSZSZ konszolidált beszámolóban szereplő érték 1.274.403 22.504 35 csak IFRS-ben szereplő vállalat konszolidált adata IFRS szerint (1) 30.973 1.510 Eredeti konszolidációs kör (11 vállalat) és 35 vállalat egymás közötti kiszűrései (1) -28.340-403 IFRS és MSZSZ szabályok különbségéből adódó értékelési és bemutatási eltérések egyedi beszámoló szintjén: Értékesíthető értékpapírok eltérő árfolyamon történő értékelése miatti értékelési tartalék korrekció (2) -10 IFRS szerint eszközre felosztott forrás oldali elhatárolt árfolyameredmény (3) -34 Függővé tett kamat eltérő kezelése (4) -88 172 Leányvállalatra képzett eltérő összegű értékvesztés (5) -246 Goodwill értékcsökkenésének eltérő kezelése (6) 46 46 Visszavásárolt saját kötvény eltérő kezelése (7) -6.144 Határidős deviza ügyletek eltérő kezelése (8) -24.342-1.856 Repó ügyletek eltérő kezelése (9) 5.964-2 Lízingügyletek eltérő kezelése miatti eltérés (10) -71 412 Kapott osztalék elszámolásának időbeli eltérése (11) 140 Értékvesztés képzésének eltérő szabályai miatti eltérés (12) -24 Hitelekhez kapcsolódó kamatjellegű jutalékok különböző elhatárolása (13) -132 Általános kockázati céltartalék képzése (14) 2.001 Egyéb 561 200 IFRS konszolidált beszámolóban szereplő érték (1) 1.252.648 24.592 18
(1) Az IFRS szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokban 46 cég kerül bevonásra, míg az MSZSZ szerinti konszolidált beszámolóban a Bank 11 céget szerepeltetett. Az ebből adódó különbségeket az alábbi táblázatok tartalmazzák: 2005. évi konszolidált eredménykimutatás IFRS szerint 11 MSZSZben szereplő vállalat konszolidált adata IFRS szerint 35 csak IFRS-ben szereplő vállalat konszolidált adata IFRS szerint 11 vállalat és 35 vállalat egymás közötti kiszűrései millió Ft Kamat- és kamatjellegű 105.737 107.004 370-1.637 jutalékbevételek - bankközi kihelyezések után 37.185 37.193 59-67 - ügyfeleknek nyújtott hitelek után 59.408 60.427 306-1.325 - értékpapírok után 5.985 5.985 0 0 - lízing után 3.159 3.399 5-245 Kamatráfordítások 61.197 61.266 1.293-1.362 - bankokkal szemben 19.109 19.110 1.039-1.040 - ügyfelekkel szemben 42.088 42.156 254-322 Nettó kamatbevétel 44.540 45.738-923 -275 Jutalék- és díjbevételek 18.488 18.645 0-157 Jutalék- és díjráfordítások 5.477 5.477 157-157 Nettó jutalék- és díjbevétel 13.011 13.168-157 0 Osztalékbevétel 27 167 0-140 Nettó kereskedési eredmény 9.354 9.498-144 0 Egyéb üzleti bevétel 12.427 6.363 6.335-271 Üzleti bevételek 21.808 16.028 6.191-411 Hitelezési és befektetési veszteség 2.456 2.701-245 0 miatti céltartalék feloldás/ képzés Munkabér és juttatások 21.362 21.087 275 0 Bérleti díjak 4.988 4.834 208-54 Berendezések költsége 5.526 5.510 16 0 Egyéb költség, ráfordítás 20.435 17.317 3.347-229 Üzleti kiadások 52.311 48.748 3.846-283 Adózás előtti eredmény 24.592 23.485 1.510-403 Társasági adó 5.356 5.152 230-26 Adózás utáni eredmény 19.236 18.333 1.280-377 19
2005. évi konszolidál t mérleg IFRS szerint 11 MSZSZben szereplő vállalat konszolidált adata IFRS szerint 35 csak IFRS-ben szereplő vállalat konszolidált adata IFRS szerint 11 vállalat és 35 vállalat egymás közötti kiszűrései millió Ft Készpénz és készpénz-egyenértékesek 71.385 71.383 2.901-2.899 Bankközi kihelyezések 39.247 39.247 0 0 Nettó hitelállomány 969.897 991.551 3.127-24.781 Eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi eszközök 31.549 31.549 0 0 Értékesíthető értékpapírok 24.383 24.250 133 0 Lejáratig tartandó értékpapírok 50.731 50.731 0 0 Részesedések kapcsolt vállalkozásokban 6 28 6-28 Részesedések 27 27 0 0 Tárgyi eszközök 24.674 15.128 9.872-326 Immateriális javak 6.270 6.247 23 0 Társasági adó követelés 1.026 1.003 23 0 Halasztott adó követelés 137 28 109 0 Egyéb eszközök 33.316 18.843 14.779-306 Összes eszköz 1.252.648 1.250.015 30.973-28.340 KÖTELEZETTSÉGEK, KISEBBSÉGI RÉSZESEDÉS ÉS SAJÁT TŐKE Bankbetétek 199.370 199.318 24.795-24.743 Ügyfélbetétek 857.673 860.413 358-3.098 Kibocsátott kötvények 20.849 20.849 0 0 Alárendelt kölcsöntőke 20.833 20.833 0 0 Eredménnyel szemben valósan értékelt pénzügyi kötelezettségek 10.045 10.045 0 0 Adókötelezettségek 149 78 71 0 Halasztott adó kötelezettség 68 0 68 0 Egyéb források 44.514 40.485 4.528-499 Összes kötelezettség 1.153.501 1.152.021 29.820-28.340 Anyavállalatra jutó saját tőke 95.596 96.731-1.135 0 Törzsrészvények 17.134 17.134 0 0 Elsőbbségi részvények 12.635 12.635 0 0 Jegyzett tőke 29.769 29.769 0 0 Felhalmozott nyereség 43.776 44.911-1.135 0 Kötelező tartalékok 22.051 22.051 0 0 Kisebbségi részesedés 3.551 1.263 2.288 0 Összes saját tőke 99.147 97.994 1.153 0 Összes kötelezettség, kisebbségi részesedés és saját tőke 1.252.648 1.250.015 30.973-28.340 (2) Az értékesíthető értékpapírok IFRS-ben mérlegfordulónapi árfolyamon kerülnek értékelésre az értékelési tartalékkal szemben, míg MSZSZ-ben mérlegkészítéskor ismert valós értékük kerül beállításra. (3) IFRS szerint az ügylethez kapcsolható -MSZSZ-ben aktív és passzív időbeli elhatárolásként szereplő- tételeket ugyanott kell kimutatni, ahol az ügylet kimutatásra kerül. A passzív időbeli 20
elhatárolásokon szereplő diszkont prémiumokat az eszköz oldalon, az értékpapírok között mutatjuk ki. (4) IFRS és MSZSZ szerint eltérő a kamat függővé tétel számítási módszere. (5) A leányvállalatokra képzett értékvesztés mértékének meghatározása a vállalkozás részesedésére jutó saját tőke értékének alapján történik. A vállalkozás IFRS és MSZSZ szerinti saját tőkéje eltérhet egymástól, ezért a részesedésre képzett értékvesztés is eltérő összegű. (6) 2005-től kezdődően IFRS szerint a goodwillra értékcsökkenés nem számolható el, míg MSZSZ szerint van értékcsökkenés elszámolás. (7) A visszavásárolt saját kötvények az MSZSZ szerinti beszámolóban a forgóeszközök között kerülnek kimutatásra, míg az IFRS beszámolóban a kibocsátott értékpapírok állományát csökkentik forrás oldalon. (8) A határidős deviza ügyletek MSZSZ szerinti valós értékének meghatározásakor a diszkontált piaci értékük az elhatárolással szemben kerül kimutatásra, míg az IFRS szabályok szerint a határidős ügyletek diszkontálás nélküli piaci értéke szerepel 2005-ben a beszámolóban az eredménnyel szemben. MSZSZ szerint a Bank alkalmazza a kamatarbitrázs elszámolást, míg IFRS szerint a kamatarbitrázs elszámolás nem megengedett. (9) Az aktív és passzív repóügyletek esetében az IFRS nem ismeri el a repóügyletek adás-vételként történő kezelését, hanem követelés és kötelezettség felvételét írja elő. Aktív repó esetén IFRS szabályok szerint követelést mutatunk ki, MSZSZ szerint értékpapír vásárlást. Passzív repó esetén IFRS szerint kötelezettséget mutatunk ki, míg MSZSZ szerint értékpapír eladást. (10) A lízingügyletekhez közvetlenül kapcsolódó biztosítási díjak és jutalékok elhatárolásának számítási módja különbözik IFRS és MSZSZ szerint. A MSZSZ szerint az elhatárolás futamidő arányosan történik, míg IFRS-ben az elhatárolás effektív kamatláb módszerrel történik. (11) Az egyik leányvállalat MSZSZ szerinti beszámolójában már 2004-ben szerepeltetett egy 2004. év után járó osztalékbevételt, amelyet az IFRS beszámolójában csak 2005-ben mutatott ki. (12) A lízingügyletekből származó követelésekre képzett értékvesztés számítási módszere eltér IFRS és MSZSZ szerint a kamat függővé tétel eltérő szabályai miatt. (13) A 250/2000. Kormányrendeletben meghatározott kamatjellegű jutalékok köre szűkebb, mint az IAS 18-ban meghatározott, hitelhez kapcsolódó jutalékok köre, így a kapcsolódó elhatárolás is eltérő. (14) Az általános kockázati céltartalék képzése MSZSZ szerint egyéb ráfordítás, míg IFRS-ben tőkemozgásként számolandó el. 21
(1) Kamat- és kamatjellegű jutalékbevételek Kereskedési célú értékpapírok 3.102 1.573 Értékesíthető értékpapírok 920 1.742 Lejáratig tartott értékpapírok 3.648 2.670 7.670 5.985 (2) Jutalék- és díjbevételek Számlavezetési, forgalmi és készpénz-kezelési jutalékok 12.936 9.408 Garancia és okmányos ügyletek 1.868 1.785 Lízingdíjak 430 939 Befektetési szolgáltatásokból származó díjak, jutalékok 2.959 1.679 Bankkártya díjak 1.956 1.379 Egyéb 3.245 3.298 23.394 18.488 Jutalék- és díjráfordítások Számlavezetési, forgalmi jutalék 2.764 2.549 Hiteladminisztráció és garancia díjráfordítása 344 229 Értékpapír ügylet 1.059 643 Egyéb banki szolgáltatás 3.923 2.056 8.090 5.477 (3) Nettó kereskedési eredmény Kereskedési értékpapírok realizált nyeresége / vesztesége 173 2.861 AFS értékpapírok realizált nyeresége / vesztesége 73 202 FX ügyletek és derivatív instrumentumok realizált nyeresége / vesztesége 9.594 6.397 Értékpapírok nem realizált nyeresége / vesztesége -96-155 FX ügyletek és derivatív instrumentumok nem realizált nyeresége / vesztesége 728 49 10.472 9.354 22
(4) Munkabér és juttatások Bérköltség 17.423 14.333 Bérjárulékok 6.720 5.162 Személyi jellegű egyéb kifizetések 2.066 1.867 26.209 21.362 Létszám (fő) Bérköltség Létszám (fő) Bérköltség Teljes munkaidős 2.634 17.039 2.381 13.938 Részmunkaidős 114 293 87 180 Nyugdíjas 2 3 1 1 Egyéb 105 88 130 214 2.855 17.423 2.599 14.333 Vezető tisztségviselők járandóságai, kölcsönei Megnevezés Folyósított Üzleti év után Üzleti év után kölcsönök, járó járandóság járó járandóság előlegek Folyósított kölcsönök, előlegek Igazgatóság 825 0 301 0 Felügyelő bizottság 21 11 17 13 Vezető tisztségviselők 397 57 106 57 23
(5) Egyéb bevételek és költségek Egyéb bevételek Ingatlanfejlesztési díjbevétel 88 374 Készletértékesítés bevétele 1.607 737 Részesedésértékesítés árfolyamnyeresége 5.446 1.138 Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésének bevétele 19 686 Energiaszolgátató nettó eredménye 1.757 2.440 Alapkezelői és vagyonkezelői díjak 2.941 1.772 Egyéb 3.050 5.280 14.908 12.427 Egyéb költségek ÁFA és helyi adók 3.044 2.350 Telekommunikáció és informatika 1.620 1.444 Üzleti utazási költségek 629 558 Szakértői díjak 3.781 2.767 Irodai beszerzések 489 446 Értékcsökkenés 2.005 1.766 Céltartalékok és leírások 4.145 1.709 Hatósági díjak 650 487 Egyéb 8.158 8.908 24.521 20.435 24
(6) Társasági adó (%) (%) Adózás előtti eredmény 32.086 24.592 Társasági adó a magyar adókulccsal számolva 1 25,33 2 8.127 24,00 5.902 Adóalap-módosító tételek adóhatása a magyar adótörvénynek megfelelően: - Értékvesztés 4,42 1.419 0,78 191 - Kapott osztalék -0,14-44 -0,11-27 - Fejlesztési tartalék -0,37-120 -0,33-80 - Egyéb -5,39-1.730 2 0,40 100 Filmgyártás adókedvezménye -1,21-387 -0,94-231 Állandó HAS IFRS eltérések adóhatásai: - Általános kockázati céltartalék -2,40-769 -1,30-320 - Egyéb 0,00 0-0,02-6 Ideiglenes HAS IFRS eltérések adóhatásai: - Hitelek (függő kamatok eltérő kezelése miatt) 0,16 50 0,06 14 - Hitelek értékvesztése (függő kamatok eltérő kezelése miatt) 0,70 225-0,02-5 - Tárgyi eszközök és immateriális javak 0,42 135-0,01-1 - Pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értéke 0,01 3 1,21 297 - Egyéb 1,44 462-0,94-232 A konszolidáció adóhatásai -1,81-581 -1,00-246 21,16 6.790 21,78 5.356 1 2005-ben és 2006-ban az adózás előtti eredmény 8%-ának megfelelő banki különadó került megfizetésre. 2 2006. szeptember 1-től új adónemet vezettek be (Szolidaritási adó), mértéke 4%. Azonban a hatása az Egyéb soron kerül bemutatásra. Halasztott adót csak az átmeneti, előrelátható időn belül megforduló különbözetek után kell elszámolni. 25
(7) Készpénz és készpénz-egyenértékesek 2006. december 31-én: Forint Deviza Összesen Pénztár és csekk 9.281 2.300 11.581 Magyar Nemzeti Bank 33.781 83 33.864 Egyéb bank 98 3.602 3.700 43.160 5.985 49.145 2005. december 31-én: 32.573 38.812 71.385 A Magyar Nemzeti Banknál ( MNB ) vezetett folyószámla a mindenkori kötelező tartalékokat is magában foglalja. A Csoportnak bizonyos betétek után az MNB-nél 5 % (2005: 5 %) kötelező tartalékot kell elhelyezni. A tartalékolási alap az év végén 51.692 millió Ft volt (2005: 42.866 millió Ft). A kötelező tartalék követelmények teljesíthetők azáltal is, hogy a Csoport államkötvényeket tart a portfóliójában (lásd a 11 és 12 megjegyzést). (8) Bankközi kihelyezés Éven belül Éven túl Összesen 2006. december 31-én Forint Deviza Forint Deviza Magyar Nemzeti Bank 16 0 750 0 766 Egyéb bankok 7.949 34.829 0 7.220 49.998 Értékvesztés 0 0 0 0 0 7.965 34.829 750 7.220 50.764 2005. december 31-én 12.847 21.659 750 3.991 39.247 (9) Nettó hitelállomány Vállalati ügyfelek Bruttó hitelállomány Ebből: minősített hitelállomány Értékvesztés Nettó hitelállomány Nettó hitelállomány Kereskedési és ipari vállalatok 395.682 46.131 8.325 387.357 271.385 Ingatlanfejlesztő vállalatok 155.454 3.677 785 154.669 81.745 Egyéb 319.410 51.445 5.399 314.011 345.902 870.546 101.253 14.509 856.037 699.032 26
Ebből: Nehézipar 81.179 9,34% 52.089 7,32% Belkereskedelem 143.023 16,43% 113.233 15,89% Élelmiszeripar 52.406 6,02% 46.772 6,56% Építőipar 34.927 4,01% 17.201 2,41% Vegyipar és gyógyszeripar 17.776 2,04% 11.631 1,63% Könnyűipar 14.925 1,71% 13.274 1,86% Közlekedés, hírközlés 35.467 4,07% 28.363 3,98% Mezőgazdaság 61.457 7,06% 64.971 9,12% Energiaipar 11.234 1,29% 6.063 0,85% Infrastruktúra 3.479 0,40% 964 0,14% Pénzügyi tevékenység 117.642 13,51% 104.409 14,65% Ingatlannal kapcsolatos 158.859 18,25% 63.816 8,96% Egyéb, főleg szolgáltatás 138.172 15,87% 189.747 26,63% 870.546 100,00% 712.533 100,00% Bruttó hitelállomány Ebből: minősített hitelállomány Értékvesztés Nettó hitelállomány Nettó hitelállomány Vállalati 870.546 101.253 14.509 856.037 699.032 Lakossági 348.420 13.346 5.395 343.025 202.566 Költségvetés 40.478 8 0 40.478 68.299 1.259.444 114.607 19.904 1.239.540 969.897 2006-ban a becsült hitelezési veszteség 19.904 millió Ft (2005: 16.067 millió Ft), amely a bruttó kintlevőségnek a 1,58 %-át teszi ki (2005: 1,63 %). Hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok 2006. december 31-i és 2005. december 31-i állapot szerinti céltartalék-állomány változását az alábbi táblázat tartalmazza: Nyitó állomány 16.067 15.422 Képzés 16.244 11.831 Felszabadítás, felhasználás -12.564-11.323 Árfolyamváltozás hatása 157 137 Záró állomány 19.904 16.067 27
Raiffeisen Bank Zrt. Hietelek - partnerbontás Megnevezés Bruttó bekerülési érték Nem értékvesztett eszközök Egyedileg értékvesztett eszközök (bruttó bekerülési érték) Egyedileg képzett céltartalék Portfólió-alapú céltartalékképzé s Nettó bekerülési érték Valós érték Bankkal szemben 50.764 50.764 0 0 0 50.764 57.071 Költségvetéssel szemben 40.478 40.441 37 0 0 40.478 40.596 Vállalatokkal szemben 870.546 782.103 88.443 14.157 352 856.037 858.531 Lakossággal szemben 348.420 345.206 3.214 65 5.330 343.025 344.021 Összesen 1.310.208 1.218.514 91.694 14.222 5.682 1.290.304 1.300.219 Vállalati hitelek* és követelések - hitelminősítés Belső minősítési kategória Összes Egyedileg értékvesztett Portfólió alapon értékvesztett Késedelmes, de nem értékvesztett Késedelem nélküli és nem értékvesztett Minimalis kockázatú 1 0 0 0 1 Kiváló minősítésű 4.700 0 0 0 4.700 Nagyon jó minősítésű 30.155 0 0 1 30.154 Jó minősítésű 46.129 51 214 51 45.813 Megbízható minősítésű 62.893 26 162 172 62.533 Elfogadható minősítésű 179.201 2.673 111 138 176.279 Részben elfogadható 206.949 2.102 1.095 1.177 202.575 Átlag alatti 150.133 41.267 4.711 244 103.911 Kétes 62.456 16.360 4.559 262 41.275 Default 19.169 15.726 145 344 2.954 Besorolatlan 54.030 2.429 702 85 50.814 Egyéb 54.730 7.809 1.111 158 45.652 Összesen 870.546 88.443 12.810 2.632 766.661 * Nagy és KKV 28