A monarchiák világa a nemzetállamok kora

5. epocha Név A monarchiák világa a nemzetállamok kora Epochazáró két részletben: 1. részepochazáró: árpilis 11. péntek 2. részepochazáró: április 29. kedd Szorgalmi feladat: Honlap egy választott ország, amit a 19. század második felében elmondana (http://www.webydo.com/) Ha ez a tárgy/eszme beszélni tudna, ezt a történetet mesélné el önmagáról írott vagy digitális történetmesélés formában

TÉMAKÖRÖK 1. Változatok monarchiákra: Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország. 2. Születő nemzetállamok: az olasz egység létrejötte 3. Németország születése 4. A lengyel álom 5. Születő nemzetállamok a Balkánon 6. Az amerikai egység 7. Önkényuralom és átmenet Magyarországon 8. A kiegyezés 9. A kiegyezés értékelése és alternatívái Értelmező kulcsfogalmak Változás és folyamatosság, okok és következmények, tények és bizonyítékok, interpretáció. Tartalmi kulcsfogalmak Társadalom, társadalmi csoportok, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági kapcsolatok, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom, önkényuralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria. Fogalmak, adatok Fogalmak: kisnémet és nagynémet egység, nemzetállam, emigráció, Dunai Konföderáció, passzív ellenállás, provizórium, húsvéti cikk, kiegyezés, dualizmus/dualista monarchia, közös ügyek, delegáció, gazdasági kiegyezés, Cassandra-levél, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés. Személyek: III. Napóleon, Garibaldi, Cavour, Bismarck, I. Vilmos, Lincoln, Haynau, Alexander Bach, Andrássy Gyula. Topográfia: Piemont, Solferino, Olaszország, Königgrätz, Német Császárság, Amerikai Egyesült Államok, Elzász-Lotaringia, Sedan, Arad, Osztrák Magyar Monarchia. Kronológia: 1853-56 (a krími háború), 1859 (a solferinói ütközet), 1861 (az olasz egység létrejötte), 1861-65 (polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban), 1866 (a königgrätzi csata), 1870 (a sedani csata), 1871 (a Német Császárság létrejötte), 1849. október 6. (az aradi vértanúk kivégzése), 1850 1859 (Bach-korszak), 1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi törvény, a horvát-magyar kiegyezés). 2

Európa csendes, újra csendes, elzúgtak forradalmai Szégyen reá! Lecsendesült és Szabadságát nem vívta ki (Petőfi Sándor, 1849. január) A ráció és a tudományos haladás Magyarázd meg miért pont ők szerepelnek itt a kor gondolkodói közül? Sorold föl azokat a tudósokat is, akik, visszanézve innen korszakalkotó felfedezést tettek! Edison, Alva Thomas (1847-1931) a "feltalálás feltalálója". Ez a rendkívüli mértékben termékeny tudós, akiről azt tartották, hogy minden tíz napban előállt egy kisebb, és minden hat hónapban egy nagyobb jelentőségű felfedezése. A fonográf, az árfolyamjelző gép, az elektromos toll, a kinetoszkóp, a duplexüzemű távíró, és több mint ezer egyéb szabadalom csak úgy özönlött a New Jersey-i Menlo Park laboratóriumaiból. Az innováció, amellyel elkápráztatta a világot, Edison villamos fénye volt, melyet 1879 újévének napján, hajnali 3 órakor kapcsoltak be először. A nagy esemény háromezer szemtanúja gondosan kiválogatott vendégekből állt össze, akiket Edison külön erre a célra bérelt vonatával hozatott a helyszínre. Charles Darwin (1809-1882) angol természettudós. Egy sikeres és vagyonos angol doktor fia volt. Miután nem sikerült bejutnia az edinburghi egyetem orvostudományi karára, Cambridge-be ment, hogy teológiát tanuljon, de idejének java részét azzal töltötte, hogy bogarakat gyűjtött össze. 1831. december 27-én professzora ajánlására a Beagle fedélzetén a Galapagos-szigetekre indult. A madárfajokat tanulmányozva arra jutott, hogy a természetben az alkalmazkodás során az életképes változatok megőrzésre kerülnek, míg a kevésbé kiváltságosok elpusztulnak. Ennek eredményeként jöhetnek létre az új fajok. Darwin 1859-ben publikálta felfedezéseit. A fajok eredetéről bombaként robbant, hiszen amit Darwin elmondott a flóráról és faunáról, túlságosan is könnyen alkalmazható volt az emberiségre. (James Burke: A nap, amely megváltoztatta a világot, 1985) Sigmund Freud (1856-1939) osztrák orvos, a pszichoanalízis megteremtője. Bajorországban született. Apja 1859-ben családjával együtt Bécsbe költözött. Az ifjú Sigmund tizenhét éves korában kezdte meg tanulmányait a bécsi egyetemen. Érdeklődése a biológia és a fiziológia felé fordult, s a halak vázrendszeréről írott terjedelmes munkája 1881-ben elnyerte számára az orvostudományok doktora címet. A Bécsben már egyre erősödő antiszemitizmus gátat vetett egyetemi előmenetelének, s ezért idegorvosi magánpraxist nyitott. Érdeklődése ekkor a hisztéria és a hipnózis, mint ennek lehetséges gyógymódja felé fordult. Felfedezte, hogy az olyan, rendszerint figyelembe sem vett vagy rosszul magyarázott dolgok, mint az álmok, az elszólások, a nyelvbotlások vagy a korai gyermekkor életképei, az érzelmi zavarok, illetve a személyiség megértésének fontos kulcsai lehetnek. 1900-ban megjelentette a későbbi értékelések szerint legfontosabb 3

könyvét, az Álomfejtést, amely nemcsak az álmok sajátosságairól értekezett, hanem új elméletet rajzolt fel az emberi elméről. Freud a "tudattalan" feltárásával járult hozzá leginkább az emberi természet teljesebb megértéséhez. Albert Einstein (1879-1955) 1905-ben nyert doktori fokozatot a Zürichi Egyetemen. Abban az évben három olyan tanulmányt tett közzé, amely a fizika akkori legizgalmasabb kérdéseivel foglalkozott, így a speciális relativitáselmélettel, a kvantumelmélettel és a statisztikai mechanikával. A fizika nagy dilemmája a következő volt: a mérések, amelyek a fény sebességét állandónak bizonyították, melyre sem a fényforrás mozgása, sem a megfigyelő mozgása nem volt hatással, s a fény ilyetén működése teljesen ellentmondott a fizika eddigi törvényszerűségeinek, mint például a sebesség összeadódás vagy a gravitáció hatása. Einstein úgy oldotta föl ezt az ellentmondást, hogy kimondta, nincs abszolút értékű tér és idő, hanem egységes szerkezetű téridő van. Semmelweis Ignác (1818-1865) orvos, a pesti egyetem szülészet tanára. Ő ismerte fel a szennyeződések és a betegségek terjedése közötti összefüggést. Egy bécsi kórházban dolgozott, ahol a nők halandósága az évi 10% ot, sőt némely hónapban a 20% ot is elérte, mialatt a szomszédos szülőotthonban, amelyet apácák vezettek csak 3% os volt. A nők túlnyomórészt gyermekágyi lázban haltak meg (fertőzés útján terjedő vérmérgezés). Feltűnt neki, hogy a szülőotthon sokkal tisztább, az apácákat rendjük személyes tisztaságra kötelezte. A kórház orvosai ezzel ellentétben nem tartották szükségesnek ruháikat tisztán tartani, hiszen azok naponta vérrel és gennyel piszkolódtak be. A boncolótermekből gyakran egyenesen a kórtermekbe, szülőszobákban mentek, és kézmosás nélkül nyúltak a betegekhez. Semmelweis utasította a munkatársait, hogy minden vizsgálat előtt szappannal és klórmészoldattal mossák meg kezeiket, így 1,2% ra sikerült csökkentenie a halandóságot. Louis Pasteur (1822-1895) A lille-i egyetem új természettudományi karának vezetőjeként dolgozta ki a tej tisztítási folyamatát, melyet ma "pasztőrizálás" néven ismerünk. Az 1870-es években megfékezte a lépfenejárványt, az 1880-as években pedig a baromfikolerát, mely az idő tájt tombolt a francia farmokon. Végül figyelme az emberek és állatok egyik legrettegettebb betegsége, a veszettség felé fordult. A baromfikolera megelőzésére sikeres oltási módszert dolgozott ki. Kutyákon végzett kísérletei során védőoltásra alkalmas vírustenyészetet állított elő. 4

Változatok monarchiákra ------ a köztársaságok kimentek a divatból A krími háború A krími háború volt az az összecsapást, amely egymás ellen fordította Európa nagyhatalmait. (TK. 199-200.l. Megkésett reformok első bekezdése) o Mikor volt? o Ki indította? o Kik harcolnak egymás ellen? o Milyen eredménnyel zárul? 1. A háborúban résztvevő országokról, céljaikról, érdekeikről mi derül ki? ANGLIA:... FRANCIAORSZÁG:... OROSZORSZÁG:... 2. Milyen európai hatalmi viszonyokra világít rá a háború? 5

ANGLIA A kérdéssor mentén, a tankönyv szövegei segítségével tekintsd át, mi volt a helyzet Angliában a korban! Válaszaidat füzetedbe jegyezd fel! (TK. 142. oldal, 192-193. oldalak és 196-197. oldalak) Belügyek: 1. Milyen pártok váltogatták egymást az angol politikai életben? Milyen irányultságúak voltak ezek a pártok? 2. Milyen két területen kellett intézkedéseket hozni a társadalmi elégedetlenség csillapítására? Milyen intézkedések születtek? 3. Mi a trade union? Mit jelent a chartizmus? 4. 1867-ben milyen jelentős törvényt fogadtak el? Hogyan alakul a régi probléma választójog kiterjesztése? 5. Hogyan alakította ez át a hivatalnoki apparátust? 6. Mit olvastál Írországról? Miért alakult ki feszült viszony Írország és Anglia között? 7. Ki lett az új uralkodó, akinek a nevével fémjelezhető a 19. sz második fele Angliában? Külpolitika: 1. Milyen gyarmatai voltak ekkor Angliának? Keresd meg a térképen. 2. Hogyan viszonyult Anglia a keleti kérdéshez? 3. Mire törekszik Anglia Európában? 4. Anglia nagyhatalmi helyzetét két tényező támasztotta alá. Melyek ezek? 5. Mit jelent az, hogy Anglia a szabad kereskedelem bajnoka? FRANCIAORSZÁG A kérdéssor mentén, a tankönyv szövegei segítségével tekintsd át, mi volt a helyzet Franciaországban a korban. Válaszaidat füzetedbe jegyezd fel! (TK. 193. oldal: Krónika, 194. oldal és 197-198. oldalak) Belügyek: 1. Ki Louis Bonaparte, mivé választják 1848-ban? 2. Milyen lépésekben szerzi meg a hatalmat? 3. Milyen szerepet szánt ebben a népnek? 4. Mi az hogy államcsíny? 5. Mikor válik III. Napóleonná? Ez milyen rangot jelent? 6. Hogy rendezi be az államapparátust? Mi lesz Franciaország államformája? 6

Külügyek: 1. Milyen célokat tűzött ki III. Napóleon a külpolitikájában? Mit szolgáltak ezek a célok? 2. Milyen gyarmatokkal rendelkezik Franciaország? 3. Hogyan értelmezed a sünis karikatúrát a béke császáráról? 4. Mikor és milyen háborúkba bonyolódik Napóleon Európában? 5. Milyen képek kíván festeni Franciaországról és önmagáról? 6. Mennyire sikeres a politikája? Mi lett a háborúk eredménye? OROSZORSZÁG A kérdéssor mentén, a tankönyv szövegei segítségével tekintsd át, mi volt a helyzet Oroszországban a korban. Válaszaidat füzetedbe jegyezd fel! (195-196. oldalak és 198-200. oldalak) Belügyek: 1. Miben különbözött az orosz társadalmi berendezkedés a nyugatitól? Milyen hatalom volt a cár kezében? 2. Hogyan függött össze a cár és az egyházi vezető személye? 3. Mi az, hogy pravoszláv egyház? Miben tér el ez a nyugati keresztény egyháztól? 4. Milyen két eltérő politikai irányzat jelent meg a birodalomban? 5. Hogy hívták az új uralkodót? 6. Milyen reformok fűződnek a nevéhez? (5) 7. Mi az obscsinarendszer? 8. Mi a zemsztvó? Külügy: 1. Milyen területeket szerzett meg magának Oroszország a 18. sz végétől? (195. oldal) 2. Miben különbözik ez a gyarmatrendszer a nyugat európaitól? Mi a sajátossága? 7

Születő nemzetállamok Európában 1. Az alábbi kulcsszavak segítségével foglald össze, milyen jellemzői vannak a nemzetállamnak! Megfogalmazásodban legyen benne minden kulcsszó! nyelv hagyomány kultúra földrajzi terület gazdaság pénz vám piac A nemzetállam......... Az egységes Olaszország létrejötte 2. A térkép segítségével kövessük nyomon az olasz egység létrejöttét! (segítség: KTA megfelelő térképe, TK. 202. oldal térkép és Krónika) A. Jelöld színezéssel a Szárd-Piemonti Királyság területét! B. Jelöld Itália felé mutató nyíllal az olasz egységet támogató nagyhatalmat, és Itália felé mutató ellentétnyíllal azt a nagyhatalmat, amely ellenezte az olasz egységet! C. Jelöld csatajellel (keresztbe rakott két kard) az olasz egység szempontjából döntőnek bizonyuló csata helyszínét, írd rá a térképre a település nevét és a csata évszámát! D. Jelöld Garibaldi szicíliai partraszállásának helyét és útvonalát a kontinensen! E. Jelöld vízszintes csíkozással az 1861-ben létrejövő Olasz Királyság területét és annak fővárosát! F. Pontozd be az Olaszországhoz 1866 után került területet! G. Jelöld átlós csíkozással az Olaszországhoz 1870 után került területet! H. Jelöld a térképen az egységes Olaszország 1871 utáni fővárosát! I. Jelöld más színezéssel a francia területnyereséget! 8

3. Készíts vázlatot füzetedbe az olasz nemzeti egység létrejöttének folyamatáról az alábbi főbb pontok szerint! (Segítség: TK. 207-208. oldal: Olaszország születése) I. Előzmények, meglévő állapot II. A Szárd-Piemonti Királyság tevékenysége az egység létrehozásáért III. Az osztrák-szárd-francia háború IV. Az egységes Olaszország létrejötte (1861) V. A hiányzó területek csatlakozása 9

A Német Császárság születése 1. A térkép segítségével kövessük nyomon a német egység létrejöttét! (segítség: KTA megfelelő térképe, TK. 205. oldal térképek és Krónika) A. Írd fel a térképre színessel a Német Szövetségbe tartozó fontosabb államok nevét, feketével pedig a szövetséggel határos államok, birodalmak nevét! B. Jelöld színezéssel a Porosz Királyság területét, tüntesd fel a fővárosát is! C. Tégy csatajelet a német egység szempontjából döntő fontosságú csaták helyszínéhez! Írd melléjük a helyszín nevét és az évszámot! D. Jelöld csíkozással az 1871-ben létrejött Német Császárság területét! Jelöld felkiáltójellel annak a városnak a helyét, ahol kikiáltották az új államot és Jelöld színezéssel a francia területveszteséget! 2. Ebben az epochában poroszok már többször is szerepeltek. A krími háború kapcsán az,... III. Napóleon kapcsán az,... Az olasz egyesítés során az,... Itália kapcsán kiderült, hogy nem volt egysége, hogy nem volt független és a nemzetállam létrehozását kívánó forradalmak sorra elbuktak. Mi igaz ebből a német területekre? Indokold állításodat! 10

3. A német egyesítésnek két külön koncepciója létezett. NAGYNÉMET KISNÉMET VEZETŐJE KITERJEDÉSE 4. Először tehát meg kellett küzdeni azzal, hogy ki vezesse. E harc előzményének tekinthető a Schleswig-Holstein körül kialakult konfliktus. Mivel kezdődött?... 5. Ahhoz, hogy a poroszok sikeresek legyenek a Habsburgokkal szemben, annak néhány felétele volt ezekkel hogy állnak a poroszok? hadsereg:... ambiciózus kancellár:... nagyhatalmak hozzáállása:... 6. Már csak háborút kellett provokálni Ausztriával szemben. A általános választójog kérdése itt is működik. Mi is történt?... 7. A porosz-osztrák háborút testvérháborúként is emlegették. Milyen eseményekkel írható le?... 11

8. A porosz győzelem után nem minden terület csatlakozott az Észak-Német Szövetséghez. Sőt, inkább szövetséget kötöttek a poroszok ellen. Lám-lám a porosz hadi gépezet és a vaskancellár nem volt mindenkinek szimpatikus. Tehát, ha a déli államokat is akarják, akkor a támogatójukat, III. Napóleont kell legyőzni. Háborút kell provokálni a franciák ellen. Ezt hogyan sikerül?... 9.A porosz-francia háború kimenetelét már ismerjük Franciaország szemszögéből. Most nézzük német oldalról Győzelmek:... I. Vilmos porosz király német császárrá való kikiáltása:... Frankfurti béke:... 10. A szöveges forrás és az ábra segítségével vizsgáld meg a Német Császárság működését! 12

11. tc. A szövetség elnöke Poroszország királya, aki a német császár címét viseli. A császár a birodalom képviselője nemzetközi kapcsolatokban, hadat és békét köt a birodalom nevében,szövetségeket és más szerződéseket köt külhatalmakkal, követeket akkreditál és fogad. A birodalomnevében való hadüzenethez a Szövetségi Tanács beleegyezésére van szükség, hacsak nem történt támadás a szövetség területe vagy partvidéke ellen (A Német Birodalom alkotmánya, 1871) Milyen egyéb címei vannak még a német császárnak?... A császár milyen testületeket hívhatott össze?... oszlathatott fel?... Mi biztosította a végrehajtó hatalom elsőbbségét a törvényhozással szemben?... Mi jellemezte a tagállamok és a központi hatalom viszonyát?... Gyűjtsd össze a német állam működésének demokratikus vonásait!... a tekintélyuralmi rendszerekre jellemző jegyeit!...... Születő nemzetállamok a Balkánon 1. Találd meg a betűrejtvényben a Balkánon élő népek nevét, és írd be őket a táblázatba! (Segítség: TK. 213. oldal) M A C E D Ó N H K B T B Á O Á O Ö O S B G M R Y L R N R Ö O V N G Ö Y E R R Á S Á K Á Z Ö K T O R O K S G B N Á B L A 13

Ortodox keresztények, cirill betűkkel írnak. A 15. században kerültek török fennhatóság alá. 1867-ben szűnt meg véglegesen a török jelenlét. A 15. században érkeztek a Balkánra, muzulmán vallásúak. Többségük iszlám hitre tért, de azért maradtak köztük ortodox keresztények is. Római katolikus vallásúak, a 12. századtól kezdve Magyarország társországaként léteztek Ortodox keresztények. Saját bevallásuk szerint mindig is önálló népet alkottak, de a bolgárok szerint bolgár eredetűek, a görögök szerint viszont görögök. A 15. században kerültek török fennhatóság alá, sokan közülük áttértek az iszlám hitre, de szláv nyelvüket megtartották. A 15. században Rumélia néven lettek az Oszmán Birodalom része, az ortodox egyház pedig görög fennhatóság alá került. A 13. században hozták létre önálló vajdaságaikat. Vallásuk szerint ortodox keresztények ők is. szlovén 2. Töltsd ki az alábbi táblázatot! Melyik birodalomra igaz? Fennhatóságukat szerették volna a Balkánra kiterjeszteni, és ezért szembe kerültek egymással Fennhatóságát szerette volna a Balkánon megőrizni. 3. Melyik balkáni országra, területre igaz, hogy Havasalföld és Moldva egyesítéséből jött létre? a legkorábban nyerte el függetlenségét? csaknem egész európai területét elvesztette? 14

a san stefanoi béke értelmében jött volna létre, de a berlini kongresszus jelentősen csökkentette területét és függetlenségét? a berlini kongresszus határozatának értelmében az Osztrák-Magyar Monarchia megszállta 1878-ban? 4. Írd be a térképre a századfordulón meglévő balkáni országokat! 15

A lengyel álom 1. A TK. 211. oldalán olvasható képaláírás alapján mutasd be a különböző lengyel területeket! porosz Lengyelország:......... Habsburg Lengyelország (Galícia):......... orosz Lengyelország:......... 16

Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Az amerikai egység létrejötte 1. Miért gondolták sokan az USÁ-t az ígéret földjének? AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK LAKOSSÁGÁNAK NÖVEKEDÉSE 1820 1850 a lakosság száma 9,6 millió 31,3 millió 1830-1860 között 4,6 millióan vándoroltak be, legnagyobb számban: angolok, írek, németek Kivándorlás Gambier városba termékeny település Ohio-ban Észak-Amerika --..-- Kenyon College és az Ohio Alapítvány Kurátorai Tisztelt Kenyon Lord Tisztelt Gambier Lord Tisztelt Bexley Lord George Wharon Mariott Úr Tőkések, mezőgazdászok, tanulók, mérnökök és mások, kivándorolva erre a nagyon kedvelt településre (és akárhová az Amerikai Államokba) megkaphatnak minden tájékoztatást az elsőrendű előnyökről, első osztályú amerikai hajón utazhatnak intézkedhetnek a földvásárlásról és annak elfoglalásáról Skóciai hirdetés 1831-ből Elrendeljük, hogy minden személy, aki családfő, vagy aki 21 éves korában jött ide, s az Egyesült Államok polgára, vagy aki az Egyesült Államok honosítási törvényei által megkívánt módon kinyilvánítja szándékát, hogy az akar lenni, és aki sohasem fogott fegyvert az Egyesült Államok kormánya ellen, nem segítette és nem támogatta ennek ellenségeit, minden ilyen személy jogosult 1863. január elsejétől fogva birtokba venni egy negyed telket (160 acre kb. 113 hold) vagy annál kisebb mennyiséget azokból a még birtokba nem vett közös földekből, amelyekre elővételi igényt jelentett be, vagy amelyek az igénybejelentés időpontjában megvásárolhatók egy dollár huszonöt cent vagy ennél alacsonyabb acre-onkénti vételáron, azzal a kikötéssel, hogyha valakinek már van földje, vagy azon lakik, akkor ezen törvény feltételei mellett, birtokba vehet egy másik földet is, amely határos az eddigi földjével, ez azonban a már birtokolt és elfoglalt földdel együtt nem haladhatja meg összesen a százhatvan acre-ot. (A telepítési törvény Homestead Act, 1862.)............ 17

2. Milyen eszközökkel szabadultak meg az indiánoktól? (Tk.220-221)............ 3. Az alábbi táblázat és a TK. 224. oldalán található Észak és Dél ellentéte című szöveg alapján hasonlítsd össze az amerikai Észak és Dél helyzetét! Észak (%) Dél (%) Népesség 71 29 Termelt érték 75 25 Megművelt földterület 65 35 A mezőgazdasági termelés értéke 70 30 Vasutak hossza 72 28 Gyárak, üzemek 85 15 Vastermelés 96 4 Bankbetétek 81 19 Szempont Észak Dél A lakosság száma Jellemző gazdasági tevékenység(ek) A védővámok megítélése Rabszolgaság Vezető politikai párt 18

4. Elemezd a Republikánus Párt 1860-as programját! 3. Az Államok Szövetségének köszönheti ez a nemzet a lakosság létszámának állandó növekedését, anyagi erőforrásainak meglepő fejlődését, gazdaságának gyors ütemű gyarapodását, boldogságát az országon belül és tekintélyét külföldön. Mi visszautasítunk minden bomlasztási törekvést, bárhonnan induljon is ki. Örvendetesnek tartjuk hazánk érdekében, hogy a Kongresszus egyetlen köztársasági tagja sem hangoztatott vagy támogatott elszakadási fenyegetéseket, amit pedig a demokrata tagok gyakran megtettek. (...) 7. Veszélyes politikai eretnekség az az új dogma, hogy az Alkotmány szükségszerűen rabszolgaságot honosít meg az Egyesült Államok territóriumain, figyelmen kívül hagyva ennek a dokumentumnak határozott rendelkezéseit, az egyidejű tiltakozást, a törvényhozói és bírói gyakorlatot. Ennek a dogmának felforgató tendenciája van, veszélyezteti az ország békéjét és harmóniáját. (...) 12. Gondoskodva a központi kormány támogatására szolgáló bevételekről az importra kivetett illetékek (adó, vám) formájában, a józan politika megköveteli ezen díjak ilyen behajtását, mint az egész ország ipari érdekeltségének serkentését; (...) 13. Tiltakozunk az ellen, hogy eladjanak vagy elidegenítsenek mások részére azokból a közös földekből, amelyeket tényleges telepesek birtokolnak. (...) (A Republikánus Párt programjából, 1860) Pontok Probléma Megoldás 3. pont 7. pont 12. pont 13. pont 19

5. A térkép és a TK. 224-225. oldalán található A polgárháború című szöveg alapján töltsd ki a táblázatot! Évszám Esemény Helyszín Következmény 1860 A déliek kilépnek az Unióból 1861 A déliek kilépését az északiak törvénytelennek nyilvánítják. 1862 Homestead Act 1863 Gettysburgh A rabszolgaság megszüntetése A befejezése polgárháború 20

Az önkényuralom kora a Habsburg Birodalomban 1. Hasonlítsd össze Haynau rémuralmát a Bach-rendszerrel a megadott szempontok szerint! (segítség: TK. 186. oldal A megtorlás, 247. oldal Alexander Bach (képaláírás), 250. oldal A "Bach-korszak" című részek) Haynau-korszak Bach-korszak a Habsburgok célja az elnyomás módszere az elnyomás ideje külpolitikai megítélése a magyar nyelv használata az áprilisi törvények érvényessége a magyar önállóság elismerése a vármegyék működése a magyar honvédség működése 21

3. Az ábra és a szöveg alapján határozd meg, milyen ellenállási formák jelentek meg Magyarországon a neoabszolutizmus időszakában! Melyik lehetett a legsikeresebb, miért? Út a kiegyezéshez 1. Sorold föl a Bach rendszer meginog c. összegzésrészlet alapján, hogy mi vezetett az ún. centralista abszolutizmus bukásához! 2. Az alábbi ismertetések alapján töltsd ki a táblázatot! (Tegyél X-et a megfelelő négyszögbe!) Oktrojált alkotmány: (1849. március 4.) jelentősen csökkenti a tartományok jogait, a birodalom élére egy alkotmányosan választott közös törvényhozó testület állit (mely közösen hozta volna a törvényeket az uralkodóval). Szilveszteri pátens: (1851. december 31.) kimondja, hogy a birodalmat az uralkodó irányítja, aki csak Isten előtt felelős (vagyis a társadalom előtt nem). ). Az államnyelv az egész birodalomban egységesen a német Októberi Diploma (1860. október): II. Ferenc József ünnepélyes rendeletben visszaállítja a tartományok autonómiáját, a régi kormányszékeket (pl. helytartótanács, magyar kancellária stb.) a vármegyei önkormányzatokat. Februári Pátens (1861. február): az uralkodó rendeletben pontosítja az Októberi Diplomát. Eszerint egy összbirodalmi, alkotmányosan megválasztott Birodalmi Tanács lesz az új legfőbb törvényhozó szerv. A közös birodalmi kormány nem a Birodalmi Tanácsnak, hanem az uralkodónak lenne felelős. 22

Rendelkezések A változás iránya (az előző állapothoz képest): több centralizmu föderalizmus abszolutizmus s 1849. március oktrojált (olmützi) alkotmány 1851. szilveszteri pátens 1860. októberi diploma 1861. februári pátens 3. Vajon miért nem fogadta el a liberális magyar közvélemény egyik fenti rendelkezést sem? Milyen berendezkedést szeretett volna, ha nem engedtek a 48- ból? Húzd alá az alábbi fogalmak közül a megfelelőket! abszolutizmus, rendi alkotmányos, polgári alkotmányos, föderalista, centralista 4. Az alábbiakban egy kronológiát olvashatsz. Egészítsd ki a hozzákapcsolt táblázatot! (Tk. Összegzése 256-257) TARTALOM JELENTŐSÉG 1860 októberi diploma 1861 februári pátens 1861 országgyűlés összehívása 1861-1865 provizórium 1865 Húsvéti cikk 1865 amnesztia 1865 országgyűlés 23

A kiegyezés és alternatívái 1. Deák Húsvéti cikke. Értelmezd a fent jelölt szövegrészleteket! Nem hozzuk mi kétségbe a birodalom szilárd fennállhatásának fontosságát. Hiszen az 1861-diki országgyűlés felirata is kijelentette, hogy azt a magyar nemzet veszélyeztetni semmiképpen nem akarja. De véleményünk: szerint a birodalom szilárd fennállhatását nem akképp kell biztosítani, hogy félrelökve minden ünnepélyes szerződéseket, tárvényeket és jogokat, az ezek által biztosított magyar alkotmány egészen azon mintába öntessék, melybe a február 26-diki alkotmány öntetett, hanem mindenek felett szem előtt tartva a birodalom biztosságát, melyet a sanctio pragmatica is szem előtt tartott, arra kell törekedni, hogy mind a birodalom biztossága teljesen eléressék, mind a magyar alkotmány alaptörvényei a lehetőségig fentartassanak, mind a lajtántúli országok alkotmányos szabadsága kifejtessék és teljesen biztosíttassék. [...] Párhuzamosan a magyar alkotmánynyal megfér a közös uralkodó alatt, a közös védelem mellett, a lajtántúli országok teljes alkotmányos szabadsága is. Nem állanak ezek ellentétben egymással; azt hisszük, hogy megállhatunk egymás mellett, a nélkül, hogy egymást absorbeálni akarnók. [...] Valamint az 1861-diki országgyűlés, úgy mi is csak a sanctio pragmaticából indulhatunk ki. Meg van ott határozva az uralkodóház közössége, az elválaszthatatlan és feloszthatatlan birtoklás, s az ebből természetesen következő közös védelem. Megfelelt e feltételeknek Magyarország, teljesítette híven és szívesen közös védelmi kötelezettségét a legnehezebb időkben, [...] Mi nem akarjuk ezen alkotmányos önállást feláldozni csupán azért, mert a lajtántúli népek új alkotmányának egyes pontjai másképp hangzanak; de készek leszünk mindenkor törvényszabta úton saját törvényeinket a birodalom. szilárd fennállhatásának biztosságával összhangzásba hozni, s a lajtántúli országok szabadságának és alkotmányos kifejlődésének útjában állani soha nem fogunk. (Deák húsvéti cikkéből, 1865.) szövegrészlet értelmezés vastag betűs aláhúzott vastag betűs aláhúzott 24

2.Elemezd az ábra, a forrás és ismeretei segítségével, mennyiben jelentett alternatívát a kiegyezéssel szemben Kossuth Lajos alkotmánytervezete! Azon országok mindenképpen sajátlagos viszonyai, melyek a Kárpátok és a Duna, a Fekete-tenger és az Adriai-tenger közt feküsznek, nagyon megnehezítvén egy egységes állam alakulását, kívánatos, hogy az e tájakon elterülő történeti államok egymással szövetségre lépjenek, melyet dunai szövetség -nek lehetne elnevezni. Az új közjogi rend alapja a dunai tartományokban az egyes népek szabad beleegyezése volna, akár egy törvényalkotó gyűlés, akár az általános szavazat alapján. Így például Erdély lakói általános szavazattal fognák eldönteni, vajon hazájuk egy legyen-e Magyarországgal vagy legyen politikailag egyesülve Magyarországgal, közigazgatásilag pedig különválva, vagy végre csak szövetségben legyen Magyarországgal és a többi szövetségi állammal, mint maga is autonóm állam, teljes egyenlőség alapon? [...] Az esetre, ha a keleti kérdés a keresztyén népek függetlenségével találna megoldatni, kívánom, hogy Szerbia s a többi délszláv országok szintén belépjenek a dunai szövetségbe, mely esetben a Kárpátoktól a Balkánig terjeszkednék s állana: Magyarországból, Erdélyből, Romániából, Horvátországból s a netán Szerbiához csatolandó tartományokból. A szövetségi szerződést egy törvényhozó gyülekezet készítené, alapul véve bizonyos elveket, mik közül néhányat megjelölök. 25

1. Közösen érdeklő ügyek lennének: a szövetségi terület oltalma, a külpolitika, a külképviselet, a kereskedelmi rendszer, odaértve a kereskedelmi törvényhozást, a vám, a fő közlekedési vonalak, a pénz, a súlyok és mértékek. 2. Mindent, ami a szárazföldi és tengeri haderőre, a várakra s a hadi kikötőkre vonatkozik, a szövetségi hatóság fogná szabályozni. 3. A szövetség egyes államainak a küludvaroknál nem volnának külön képviselőik, a szövetségi diplomatia egy és közös lesz. 4. Közös lesz a vámügy, melynek jövedelme az egyes államok közt akként fog fölosztatni, miként a törvényalkotó gyülekezet megszabni fogja. Közös lesz a kereskedelmi törvényhozás. Egy pénz, egy súly egy mérték az egész szövetségben. 5. A törvényalkotó gyűlés fogja eldönteni azt is, vajon a szövetségi gyülekezet (parlament), mely a végrehajtó hatalmat gyakorolja, csupán egy kamarából álljon-e, vagy kettőből, mint az Amerikai Államokban. Utóbbi esetben a képviselőház választani fog, az egyes államok népességi aránya szerint. A senatusban a nagy és kis államok egyenlő számú tagok által lesznek képviselve, amibe a kisebb államokra nézve kitűnő garantia rejlik. 6. A végrehajtó hatalmat egy szövetségi tanács gyakorolja, melyet ha egy kamara lesz: ez, ha kettő: ezek választják. Ő fog irányt adni a külpolitikának is, a törvényhozás ellenőrzése mellett. 7. A szövetség hivatalos nyelve fölött a törvényalkotó gyűlés fog határozni. A végrehajtó, úgy a törvényhozó hatalom gyakorlatában minden tag saját anyanyelvét használhatja. 8. A szövetségi hatóság székhelye váltakozva majd Pesten, majd Bukarestben, egyszer Zágrábban, másszor Belgrádban lesz. 10. Minden egyes állam otthon oly alkotmányt ad magának, aminő érdekeivel leginkább megegyezik, természetesen azon föltétellel, hogy ez alkotmány elvei a szövetség által szentesített elvekkel ne ellenkezzenek. (Kossuth Lajos alkotmánytervezetéből) 26

1. Jelöld be a térképen (színezéssel vagy körberajzolással vagy egyéb látható módon) az alábbi két területet: a) a magyar korona országait (Magyarország és Erdély, Horvátország), és b) a birodalom többi területét, az ún. Birodalmi Tanácsban képviselt országokat és tartományokat. (osztrák tartományok, Cseh- és Morvaország, Galícia) 2. A tankönyv 256. oldalán olvashatók a kiegyezés legfontosabb törvényének, az ún. közösügyi törvénynek részletei (1867. XII. tc.) Olvasd el, majd válaszolj a kérdésekre! (Segítség: TK. 257-258. oldal: Kiegyezés - dualizmus című fejezet.) a) A szöveg és a 255. oldali ábra alapján állapítsd meg, hogy milyen jogkörei voltak az uralkodónak? Mennyiben tekinthető ez alkotmányosnak illetve mennyiben abszolutisztikusnak?......... 27

b) Miért hozták létre a delegációkat (vagyis a két törvényhozás által választott küldöttséget)? Mi lehetett az oka, hogy a két delegáció együttes ülésen nem tárgyalhat, csak szavaz?......... c) Milyen "közös ügyek" maradtak? A közös tárcákon kívül milyen közös intézmények kötötték össze a birodalmat?......... 28