Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása... 6 2.1 Akcióterület kijelölése... 7 2.2 Jogosultság igazolása... 9 2.3 Helyzetelemzés... 13 2.4 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése... 15 2.5 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása... 16 2.6 Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása... 19 2.6.1 Demográfiai helyzet... 19 2.6.2 Gazdaság... 24 2.6.3 Társadalmi helyzet... 39 2.6.4 Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet... 40 2.6.5 Környezet... 46 2.6.6 Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte... 54 2.7 Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása... 56 2.8 Funkcióelemzés... 58 2.9 Tulajdonviszonyok értékelése... 60 2.10 Tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata... 63 2.11 Fejlesztéseket megalapozó igény- és szükséglet felmérése... 64 3 Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai... 66 3.1 Városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű beavatkozások... 66 3.2 Az akcióterület fejlesztésének céljai és beavatkozásai... 66 2.6.2 Kistérségi/járási központhoz méltó belváros... 72 2.6.3 Ügyfélbarát intézményrendszer... 73 2.6.4 A gazdasági fejlődés orientálása... 75 2.6.5 Turizmusra csábító városközpont... 76 2.6.6 A kistérségi / járási központ funkcionális erősítése... 77 3.3 Bevatkozás típusok: A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése... 80 3.4 Fejlesztési programok... 84 3.4.1 Összefoglaló indikátor tábla: ÉAOP-5.1.1/D-12 projektterv... 89 3.5 Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán... 115 3.6 A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen... 117 3.7 A tervezett fejlesztések várható hatása... 125 3.8 Kockázatok elemzése... 135 3.8.1 Az előkészítés kockázatai... 135 3.8.2 A megvalósítás kockázatai... 136 4 Az ÉAOP-5.1.1/D-12 város rehabilitációs projekt ütemterve... 139 5 A megvalósítás intézményi kerete... 143 5.1 Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása... 143 5.2 Üzemeltetés működtetés... 146 6. Pénzügyi terv... 148 6.1 Az egyes projektelemek költségei havi/negyedéves/féléves/éves bontásban... 149 6.2 A projekt megvalósítási időszak szerinti költségei havi/negyedéves/féléves/éves bontásban... 151 6.3 Az ÉAOP-5.1.1/D-12 projekt összesített költségvetése (felhívásnak megfelelő bontásban)... 152 7. Előkészítettség állapota összefoglalóan... 155 2
1. Vezetői összefoglaló Az akcióterületi fejlesztés célja Jelen akcióterületi terv a Központi városrész akcióterületre készült el. A városközponti területek megújításával egy egységes arculatú, kereskedelmi, gazdasági és közszolgáltatási szempontból funkcionálisan megerősödött városmag kialakítása a cél, annak érdekében, hogy a város és a térség lakossága, valamint a városba érkező munkavállalók és turisták újra felfedezzék és használják a városközponti területeket. A fejlesztések célja, hogy hozzájáruljanak az Integrált Városfejlesztési Stratégiában (IVS) a Központi városrész céljának eléréséhez. A cél elérésében központi szerepet játszik a Vásártér funkcióbővítő felújítása, mely révén egy színvonalas kistérségi / járási központ épülhet ki. Ennek szerves része, hogy a városközpontban a közösségi funkciókon kívül, elsősorban a szolgáltató és kereskedelmi funkciókat kell erősíteni a termelő vállalkozói tevékenységekkel szemben. A városközponti szerepet erősíti a gépjármű forgalom csökkentése, a közterületek megújítása, a városrészben található intézményi infrastruktúra fejlesztése. A városközpont tipikus multifunkciós terület, ahol szinte valamennyi funkció fejlesztése szükséges az elkövetkező esztendőkben. Kiterjedésében és komplexitásában ez a legnagyobb akcióterület, mely Püspökladány fejlődését, kistérségi / járási szerepvállalását alapvetően meghatározza. Az akcióterületi terv fejlesztéseinek főbb célcsoportjai, amelyek közvetlenül, vagy közvetetten részesülnek a projekt keretében megvalósuló fejlesztések pozitív eredményeiből: akcióterület lakossága (igényesebb környezet, több üzleti és egyéb funkciók, felértékelődött lakásállomány) gyalogosok, kerékpárosok és gépjármű tulajdonosok (javuló közlekedési feltételek) üzlettulajdonosok (fejlesztéseket ösztönző, növekvő potenciális vásárlói kör) kistérség / járás lakosai, akik a kistérségi hatókörű intézmények, szolgáltatások elérése érdekében felkeresik a települést. A fejlesztések eredményeként az alábbi önállóan támogatható tevékenységek megvalósítása tervezett a projekt keretében: 1. Piac kialakítása a Vásártéren 2. Közösségi tér kialakítása a Vásártéren 3. Polgármesteri Hivatal épületenergetikai felújítása 4. Feltáró sétány kialakítása a Rákóczi u. és a Szabadtéri színház között 5. Szabadtéri színház kialakítása a Művelődési Központ mögötti területen 6. Közlekedési fejlesztések a Művelődési Központ környezetében 3
Indikátorok Az akcióterületi terv keretében megvalósuló fejlesztések elvárt eredményeit az alábbi főbb indikátorok szemléltetik: 2014-re elkészül 79,1 ha rehabilitált városi terület, mely közvetlen környezetében több, mint 2.700 fő lakost érint. A projekt keretében mintegy 2.500 m2 zöldfelület újul meg a városközpontban. A fejlesztések következtében legalább 2 új munkahely létesül, és várhatóan legalább 2 új szolgáltatás jelenik meg az érintett településrészen. A projekt előkészítése és fejlesztése során igen nagy hangsúly került a tájékoztatásra, a tervezés folyamán beépítésre kerültek a lakossági igények, észrevételek, ennek hatásaként legalább 75 %-os lakossági megelégedésre számítunk. A fejlesztések hatásaként az akcióterületen vállalhatóan legalább 1 épület és 1 gazdasági terület felújításra kerül az elkövetkező években. Az érintett épület esetében teljesül a projektarányos komplex akadálymentesítés követelménye. A közterek és az épületek felújításának tervezésekor fontos szempont kezelt a fenntarthatóság és az energiatakarékosság. Ennek következtében számításaink szerint az energiafelhasználás a fejlesztéssel érintett épületben 20 %-kal csökkenhet. A projekt keretében megrendezésre kerülő, a lakosság identitástudatát növelő, közösségfejlesztő és szemléletformáló programokon legalább 5.000 fő résztvevővel számolunk. Az akcióterületi fejlesztés tartalma és költségvonzata A fejlesztések eredményeként az alábbi tevékenységek megvalósítása tervezett: 1. Piactér kialakítása a Vásártéren beavatkozás során a városközponti Vásártéren kerül kialakításra egy piaci terület. A fejlesztés során új épület kerül kialakításra, melyben a piacfelügyelet, raktár és vizesblokk kap helyet. A területen továbbá fedett elárusító helyek épülnek ki. 2. Közösségi tér kialakítása a Vásártéren beavatkozás során a jelenleg leromlott állapotú Vásártéren kerül egy közösségi tér kialakításra és megvalósul a teret kiszolgáló parkolók kialakítása és bekötő utak fejlesztése. 3. Polgármesteri hivatal funkcióbővítő, épületenergetikai felújítása során külső hőszigetelés és nyílászárók cseréje történik az épület új szárnyán. A beavatkozás eredményeként az épület energetikai besorolása C minősítést fog elérni. 4. Feltáró sétány kialakítása a Rákóczi u. és a Szabadtéri színház között projektelem során egy jelenleg magántulajdonú területen vásárlás útján való önkormányzati tulajdonba kerülés és kiszabályozás után sétány kialakítása történik a közlekedési kapcsolatok javítása érdekében. 4
5. Szabadtéri színház kialakítása a Művelődési Központ mögötti területen, valamint ehhez kapcsolódó beszerzések projektelem során egy szabadtéri színház kiépítése fog megvalósulni, valamint a színpadi építmény használhatóságához szükséges fény- és hangtechnikai eszközök beszerzése, továbbá a környezet zöldfelületének megújítása, hogy a közösségi téri funkciókat be tudja tölteni. 6. Közlekedési fejlesztések a Művelődési Ház környezetében fejlesztés szorosan kapcsolódik mind a szabadtéri színház fejlesztéséhez, mind a terület térfalán elhelyezkedő egyéb elérhető városi szolgáltatások eléréséhez. Parkolók kialakítására, zöldfelület rendezésre és útkapcsolatok javítására kerül sor. 7. Soft elemek megvalósítása két módszerrel történik. a.) A város által megvalósított nagyobb rendezvények, rendezvény sorozatok b.) Programalap létrehozása mellett Civil kezdeményezések, un. mini-projektek megvalósítása a városfejlesztési törekvésekhez illeszkedően. Sorszám Megnevezés Nettó (Ft) ÁFA (Ft) Bruttó (Ft) 1. Piac kialakítása a Vásártéren 41 339 000 11 177 730 52 576 730 2. Közösségi tér kialakítása a Vásártéren 83 601 000 22 572 270 106 173 270 3. Polgármesteri Hivatal felújítása 61 500 000 16 605 000 78 105 000 4. 5. 6. Feltáró sétány a Szabadtéri Színház és a Rákóczi út. között Szabadtéri Színház kialakítása (a Művelődési Központ területén) Közlekedési fejlesztések a Művelődési Központ környezetében 15 100 000 4 077 000 19 177 000 37 117 914 10 021 837 41 139 751 42 075 000 11 360 250 53 435 250 7./a. Város által megvalósított Soft elemek 9 000 000 2 430 000 11 430 000 7./b. Programalap létrehozásával megvalósított Soft elemek 15 000 000 4 050 000 19 050 000 Összesen 262 717 914 70 933 837 333 651 751 5
2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása Püspökladány Város Önkormányzata a Városrehabilitáció 2007-2013-ban kézikönyv a városok számára című dokumentumban leírtaknak tartalmilag és formailag megfelelve, 2009 decemberében, elkészítette integrált városfejlesztési stratégiáját. Püspökladány Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) Közép- és hosszútávra szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítási indítékú, és területi szemléletű dokumentum. Támaszkodik a joghatályos településrendezési tervekre és a város hosszú távú városfejlesztési koncepciójára. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fejlesztési beavatkozásoknak átgondolt, megalapozott előkészítését szolgálja. Feladata a középtávú fejlesztési célok és azok települési, városrészi célterületeinek meghatározása. A középtávú célok egyik pillérét a hosszú távú törekvések, másik pillérét a jelenlegi helyzet aktualizált elemzései adták. A városfejlesztés folyamatának megtervezésénél meghatározó szempont volt az egyes projektek egymásra gyakorolt szinergia hatásának figyelembevétele, ill. a különböző kapcsolódási pontok lehetőségeinek figyelembevétele az országos, regionális, egyéb fejlesztési programokhoz, egyéb forráslehetőségekhez. Az IVS-ben Püspökladány a kézikönyv ajánlásainak megfelelően strukturálta célrendszerét. A városi szintű átfogó cél 4 tematikus (ezen belül 9 részcél) és 6 városrészi célon keresztül realizálódik. A célrendszer elemei időben és térben kiegészítik egymást. Az akcióterületi terv szerves részét képezi annak a dokumentációnak, amelynek benyújtásával támogatás igényelhető a jelen dokumentumban bemutatott fejlesztések megvalósításához az Észak- Alföldi Operatív Program városfejlesztésre allokált forrásaiból. Ez az akcióterületi terv a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség módszertani útmutatásai alapján, elvárásaival összhangban, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség szakmai javaslatainak figyelembevételével készült. Az ATT az IVS megvalósításának legfontosabb elemének, a központi városrész fejlesztésének megvalósítását elemzi és tervezi. Ily módon a stratégiai dokumentum operatív lebontása, tervezése indult el, minden szempontból alkalmazva az IVS-ben megfogalmazott stratégiai elveket. Az ATT tartalmazza a megvalósítandó műszaki, valamint az érintett területrész funkcióját teljessé tevő gazdaságfejlesztési, városi funkciót erősítő, közösségi célú, közszféra funkciót erősítő, helyi identitást növelő és képzési célú projektek tartalmát, várható eredményét és a fejlesztések pénzügyi tervét. Az IVS alapján Püspökladány hat, egymástól jól elkülöníthető városrészből és ezeken belül két beazonosított szegregátumból tevődik össze: Központi városrész Keleti városrész Déli városrész Petritelep Darányi telep 6
Újtelep Szegregációs terület I. Szegregációs terület II. 1. ábra: Városrészek, szegregátumok lehatárolása 2.1 Akcióterület kijelölése Az akcióterület az IVS-ben a következő szempontok szerint lett kijelölve: lefedje Püspökladány városközponti részét magába foglalja a legfontosabb fejlesztési elemeket Az alábbi térképszelvény szemlélteti Püspökladány központi városrészének utcákra történő lebontását. 7
2. ábra: Központi városrész Központi városrész: Bajcsy-Zsilinszky u. 1-7.; Bajcsy-Zsilinszky u. 2-30.; Batthyány u.; Bezerédi u. páratlan oldala; Bocskai u. 1-19.; Bocskai u. 2-18.; Csillag u. 2-20/a; Damjanich u. 1-31.; Felsőbányai u.; Gábor Áron u. 1-7; Gagarin u.; Hajdú u.; Honvéd u.; Hősök tere; Iskolaköz; IV. Béla páratlan oldala; Jog u.; Kálvin tér 1-3; Kálvin János u.; Kiss Ferenc u. 1-33; Kodály Z. u. páratlan; Kossuth u.; Nagykárolyi u.; Nagyszalontai u.; Petőfi u. 1-29; Petőfi u. 2-30; Rákóczi u. 2-34.; Rákóczi u.1-19.; Ságvári u.; Széchenyi u. páratlan oldala; Szent István 2-50.; Szigligeti u. páros oldala; Tompa M. páratlan oldala; Zrínyi u. 1-37.; Zrínyi u. 2-8. Kiterjedés (ha) Lakosság száma (fő) Püspökladány közig. ter. 18.695 16 251 Akció terület 79,1 2 784 (KSH 2001) A Központi városrész területileg megegyezik az ÉAOP-5.1.1/D-12 pályázat keretében fejlesztendő akcióterülettel. A Központi városrész megújításával egy egységes arculatú, kereskedelmi, gazdasági és közszolgáltatási szempontból funkcionálisan megerősödött városmag kialakítása a cél, annak érdekében, hogy a város és a térség lakossága, valamint a városba érkező munkavállalók és a turisták 8
újra felfedezzék és használják a városközponti területeket. A szegregációs területek a KSH adatok részletes elemzése alapján körvonalazódtak. 2.2 Jogosultság igazolása Az akcióterületi fejlesztések kapcsolódnak az Észak-alföldi Operatív Program 5. Prioritásához Város és térségfejlesztés, mely a fizikai környezet minőségének javításával és a települési vonzerő növelésével a települési életminőségét célozza. A prioritás beavatkozási területei: Integrált szociális típusú városrehabilitáció Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések A Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések beavatkozás az innovatív városfejlesztést támogatja, a települések vonzerejének növelésével, a gazdasági és közösségi funkciók erősítésével. A beavatkozás a város társadalmi gazdasági szempontból meghatározó központi területeinek integrált fejlesztését támogatja. A beavatkozás olyan integrált programot támogat, amely akcióterületi lehatárolásban valósítja meg a fejlesztéseket a központi területek gazdasági és közösségi funkcióinak erősítése révén. Jelen konstrukcióban kiemelten támogatandók a kistérségi / járási központok integrált akcióterületi rehabilitációs fejlesztései, melyek közvetett kapcsolódással, de szervesen illeszkednek az ÚSZT stratégiai programjaihoz. Püspökladány fejlesztési elképzelései teljes mértékben igazodnak a kistérségi / járási központok számára megfogalmazott ÉAOP célrendszerhez. Az ÉAOP 5. prioritásában megjelenő 5.1.1 Város- és településfejlesztési akciók konstrukció célja a lakóterületek által érintett akcióterületek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése. A leértékelődő városi területek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával. Az Észak-Alföldi Operatív Program Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések (Kódszám: ÉAOP- 5.1.1/D-12) támogatás alapvető célja hogy integrált, szinergikus hatásokat bemutató akcióterületi beavatkozások révén újuljanak meg a városok központi és alközponti területei, mely során komplex városrehabilitációs eszközök alkalmazásával újul meg a fizikai infrastruktúra, valósul meg a funkcióbővítés és az akcóterület jellegétől függően és a fizikai infrastruktúrához kötődő tartalmi fejlesztés is történik. A cél egyúttal azt is jelenti, hogy mind a helyi és vonzáskörzetben élő lakosság, mind pedig a befektetők, turisták számára vonzó, szolgáltató városközpontok alakulnak ki, amelyek megfelelő szintű gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai stb. szolgáltatásokat képesek biztosítani úgy, hogy hozzájárulnak a munkahelyek bővüléséhez, ösztönzik a magántőke bevonását a fejlesztésékbe, elősegítik kiemelten a gazdasági és közösségi funkciók megerősödését. 9
A támogatás kapcsolódó részcéljai: Kereskedelmi, gazdasági szereplők ösztönzése, a várossal való szerves együttműködés és együttélés céljából a fenntarthatóságot szem előtt tartva; A helyi identitást, közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése; Az élhető város vagy városrész központi területek megteremtése, a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztése; A közszféra ügyfélbarát szolgáltató funkciójának erősítését támogató fejlesztések; A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a helyi foglalkoztatást javító programok megvalósítása; Fenti részcélokhoz kapcsolódóan: barnamezős területek kármentesítése, a felhagyott, roncsolt ipari területek hasznosítása vagy hasznosításra történő előkészítése. Püspökladány város az Észak-Alföldi Régióban található kistérségi központi funkciót ellátó város, és közigazgatási szempontból Járási központ, mely funkcióknak több szempontból is csak különböző fejlesztéseket követően tud teljes mértékben eleget tenni. Összességében megállapítható, hogy az akció területi fejlesztések az ÉAOP-ban és a pályázati felhívásban megfogalmazott célok teljesülését szolgálják. A további jogosultság vizsgálat eredményeinek összefoglalása: Püspökladány Város Önkormányzata a 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott helyi önkormányzat (GFO 321) Püspökladány az Észak-alföldi régió 218/2012. Kormányrendelet által nevesített járási székhely települése és lakónépessége a Magyar Köztársaság Helységnévkönyv, 2011. január 1. alapján eléri a 10 000 főt. A projektterv tevékenységei megfelelnek a Pályázati Felhívás C1 és C2 pontjában rögzített támogathatósági feltételeknek. A pályázó nem tartozik a Pályázati Felhívás C7. pontban szereplő speciális kizáró okok alá. A projekt tartalma megfelel a Pályázati Felhívás C6. pontban meghatározott speciális előírásoknak. A pályázat révén igényelt összeg 446 766 719 Ft, ami az elnyerhető minimum 100 millió Ft és 450 millió Ft között van. A támogatást igénylő számára önerő biztosítása nem szükséges. A költségvetés a projekt adatlappal összhangban került kidolgozásra, annak megfelelő részletezettséggel. A költségek az önkormányzati státusznak megfelelően bruttó összegben kerültek tervezésre, mert a pályázó nem igényelheti vissza az ÁFA-t. A projekt kezdési időpontját a projektterv pozitív elbírálását követően terveztük, így a kezdési időpont későbbi, mint a pályázat benyújtási időpontja. A pályázó önkormányzat a saját tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő ingatlanokon végrehajtott fejlesztéshez igényel támogatást. A gazdasági funkciót erősítő tevékenységet az önkormányzat a rendelkezésére álló de minimis kerete terhére hajtja végre. 10
A kijelölt akcióterületen komplex fejlesztés valósul meg és tartalmazza a pályázati útmutató C1.1. és C1.3 pontja szerinti következő tevékenységeket: Városi funkciót erősítő tevékenységek: 1. A Dorogi Márton Művelődési Ház és Könyvtár mögötti terület fejlesztésével párhuzamosan megvalósuló közterület felújítási, közlekedésfejlesztési beavatkozások történnek meg a 3840/2 hrsz-on. Forgalomcsillapított övezet, parkolók, zöldfelületek kialakítása történik, melyek a Szabadtéri Színház, a Művelődési Ház funkcióit, használhatóságát is erősítik, javítják. 2. A Dorogi Márton Művelődési Ház és Könyvtár mögötti terület fejlesztésével párhuzamosan megvalósul a tér több irányból való megközelíthetőségét biztosító útfeltárás. A területet a Rákóczi utcával összekötő út létesítése szintén régi terve az Önkormányzatnak, a terület átjárhatóságát a gyalogosok számára nagyban megkönnyíti. 3. Püspökladány város önkormányzat tulajdonában lévő Vásártér és környezetének komplex felújítása révén jön létre egy közösségi tér. A fejlesztés révén igényes esztétikus közterület jön létre. Ezzel együtt a tér kialakításával párhuzamosan megtörténik a tér elérését biztosító, a utak felújítása, parkolók kialakítása, melyek lehetővé teszik a tér elérését nem csak a gyalogos forgalom irányából, így kielégítve a célt, hogy a tér minél teljeskörűbben tölthesse be funkcióját. A fejlesztések az akadálymentesítés követelményének szem előtt tartásával történnek. Közösségi funkciót erősítő tevékenységek: 1. A Dorogi Márton Művelődési Ház és Könyvtár mögötti terület szabadtéri színházzal való kiegészítése régi terve az Önkormányzatnak. Az épület udvarán szilárd, fix építésű szabadtéri színpad és nézőtér létesül, melyek színházi funkció betöltéséhez fény- és hangtechnikai eszközökkel egészülnek ki. Rendezvénymentes napokon a fiatalok, családok találkozó helye lehet (pl. extrém sportok, piknik.) A fejlesztés az akadálymentesítés követelményének szem előtt tartásával történik. Közszféra funkciót erősítő tevékenységek: 1. Bocskai u. 2 sz. alatti Polgármesteri Hivatal épületenetgetikai felújítása a városi és kistérségi/járási szerepkör módosulásával járó funkciók ellátásához biztosítandó infrastruktúra kialakításához elengedhetetlen. A fejlesztés az akadálymentesítés követelményének szem előtt tartásával történik. Gazdasági funkciót erősítő tevékenységek: 1. A jelenlegi Vásártéren fedett elárusítóhelyekkel - kialakítandó szabadtéri piac, és a piactér kiszolgáláshoz nélkülözhetetlen un. Piacfelügyelet épületének megépítése olyan közegbe helyezi a hagyományos piaci tevékenységet, mely motiválja mind a kereslet, mind a kínálat megjelenését, bővülését a szektorban. A fejlesztés az akadálymentesítés követelményének szem előtt tartásával történik. Kisléptékű un. Soft elemek (ESZA) 1: A város által megvalósítandó Soft elemek, a városfejlesztési infrastrukturális fejlesztéseinek célját, hatását szinergikusan erősítő rendezvények, rendezvénysorozatok. 11
Kisléptékű un. Soft elemek (ESZA) 2: Az akcióterületen közszféra és civil szereplők bevonása az általuk tervezett és megvalósítandó programok, akciók lehetősége tervezésre került egy un. programalap csomag keretei között. A tervezett tevékenységek a helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő fejlesztések. (300 M feletti támogatási igénylés felett kötelezően megvalósítandó elem.) Integrált városfejlesztési stratégia kidolgozása: Az IVS - a város stratégiai dokumentumain és célkitűzésein, társadalmai párbeszéden alapulva - elkészült. Az IVS-t a Testület elfogadta. Akcióterületi terv kidolgozása: Az ATT elkészítése az IVS-en és helyi szükségleteken, igényeken alapulva megtörtént. Az ATT-t a Testület elfogadta. Helyi elfogadást, végrehajtást szolgáló tevékenységek: A projekttervezés időszakában a társadalmasítási elemek megtörténtek. A végrehajtás során mind a projekt, mind az IVS tekintetében a disszeminációs tevékenységek, lakossági fórumok tervezésre kerültek. Az akcióterületek kijelölését meghatározó jogosultsági feltételek: Funkcióbővítő akcióterületi fejlesztés megvalósításához a támogatást folyósító előírásai értelmében az alábbi jogosultsági kritériumok mentén ítélhető meg az akcióterületi fejlesztés támogathatósága. a. Az akcióterület a település közösségi-társadalmi és gazdasági súlyponti területe: Indikátor típusa városközponti területre Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltást funkciót ellátó intézmények száma Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek (pl. pénzügyi) száma Határérték 10.000 fő lakos fölötti városok esetében min. 4 db. min. 10 db. Püspökladány város mutatószámai 84 db. 150 db. Akcióterületünk tehát a funkcióbővítő fejlesztés támogathatóságának megítéléséhez kapcsolódóan felállított kritériumrendszert kielégíti, ugyanis az akcióterületen 84 db közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciójú intézmény (minimum elvárás: 4 db), és 150 db. kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egység, illetve üzleti szolgáltatóegység található (minimum elvárás: 10 db), egyértelműen városközponti elhelyezkedése okán is. b. Az akcióterület belterületen van: 12
A projekt akcióterülete az IVS-ben meghatározott Városközpont, mely Püspökladány város belterületén helyezkedik el. (ld. 2. Akcióterület kijelölése pont.) c. Minden beavatkozás az akcióterületen történik: A tervezett beavatkozások az IVS-ben Városközpontként meghatározott, jelen projektben akcióterületként megjelölt területen valósulnak meg. A funkció ellátottság szemléltetésére szolgáló fenti indikátortábla alapján jól látszik, hogy az akcióterület a minimálisan elvárható mutató számok mindegyikét magasan, a minimális határérték felett teljesítette. Az akcióterület funkció ellátottságának, központi szerepkörének bemutatása: Püspökladány kisvárosias jellegét híven tükrözi funkció ellátottsági szempontból való egyközpontúsága. A város központi részén koncentrálódnak a közösségi funkciót ellátó intézmények (művelődési központ, városi könyvtár, kulturális központ, mozi, múzeumok, rendezvényközpont), a közigazgatási és közszolgáltatást nyújtó intézmények (önkormányzati hivatal, bíróság, ügyészség. okmányiroda, területi hatósági intézmények, járóbeteg szakellátás, körzeti orvosi rendelők, OMSZ mentőállomás, Járási Hivatal), a kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatóegységek (kis boltok, üzletek, magánszálláshelyek) és az üzleti szolgáltató egységek (bankok, szolgáltató központok, posta). Az akcióterületnek a város közlekedésében is meghatározó szerepe van. 2.3 Helyzetelemzés Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzésénél azt kellett figyelembe venni, hogy a KSH publikus, hivatalos statisztikai adatai csak városi szinten állnak rendelkezésre. Ezért elsősorban az utolsó elérhető népszámlálási adatokra (2001) lehetett támaszkodni, melyeket a KSH-tól az önkormányzat megrendelt. Ezek az adatok a következők: 1. táblázat A Városközpont városrészt jellemző statisztikai mutatók Mutató megnevezése Városközpont Lakónépesség száma 2 747 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 20,8 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 65,6 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 13,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 20,4 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség 17,9 13
arányában Lakásállomány (db) 1 117 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 8,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 14,7 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 55,4 Foglalkoztatott nélküli háztartások száma 33,3 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 41,4 Állandó népesség száma 2 784 Forrás: KSH adatszolgáltatása a 2001. évi népszámlálás alapján Az elemzéshez szükséges további adatokat az önkormányzati információforrások szolgáltatták, valamint a városi szintű adatoknál a legfrissebb 2011-es elérhető KSH adatok. Püspökladány a sárréti kistérség természetes központja, Hajdú-Bihar megye egyik legnépesebb városa. Hajdú-Bihar megye nyugati határán, három tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagy- Sárrét találkozási pontján fekvő igazi alföldi város. Budapest, Debrecen felől a 4-es sz. főközlekedési úton, Nagyvárad, Berettyóújfalu felől a 42-es sz. főút közelíthető meg. Vonattal a 100-as, a 101-es sz. és a 128-as sz. vasútvonalon érhető el. A település igazgatási rangja város. Püspökladány fejlesztési szempontú statisztikai területet tekintve kistérségi központ és közigazgatási szempontból Járási központ is egyben, jelentős mértékben lát el közigazgatási, szolgáltatási, közművelődési, egészségügyi, és gazdasági központi feladatokat. A település egységes, funkció szerinti értékelése A város funkcionális szempontból centralizált, ahol a központot jobbára lakófunkciójú területek veszik körül. A város központi és északi része funkciógazdagabb, mint a többi része, melyek, sok esetben funkcióhiányosak (pl., szolgáltatás, gazdaság, humán szolgáltatások tekintetében). Legfeltűnőbb a humán funkciók hiánya a központi városrészen kívüli területeken, de a közösségi funkciók is jórészt hiányoznak ezekből a városrészekből. A közlekedési, távközlési funkciók, infrastrukturális adottságok jók. Rövid funkcióelemzés városrészek szerint Központi városrész (2 747 fő): A központi szerepből eredően a fent említetteknek megfelelően jelentős funkciókoncentráció figyelhető meg. A terület létszámához képest funkcióbőség jellemző, az 1000 lakosra jutó funkciók száma jelentősen magasabb, mint a többi városrészben. Több funkció csak itt található meg. A belvárosi szerepből adódóan a városrész ad otthont az államigazgatási, gazdasági funkcióknak is. 14
Petritelep (2 695 fő): A lakosság létszámához képest alacsonynak mondható a funkcióellátottság. A funkciók sokféleségét tekintve viszont kevésbé funkcióhiányos a terület, de a humán funkciók hiányán még tovább lehetne enyhíteni, valamint a közösségi, gazdasági funkciók bővítése célszerű. Déli városrész (3 757 fő): Területileg (189,8 ha) és lakosságszám szempontjából is az egyik legnagyobb városrész, a humán, az államigazgatási funkciók tekintetében van hiányosság, de a közösségi, közlekedési és a gazdasági funkciók tekintetében a funkcióellátottság kielégítőnek mondható. Keleti városrész (3 171 fő): A humán és a közösségi funkciók hiányosnak mondhatóak, államigazgatási funkciók egyáltalán nem találhatók meg ebben a városrészben, a közlekedési funkciók fejlesztése indokolt, ezzel ellentétben a gazdasági funkciók ellátottsága megfelelő, bár ez a városrész területileg a legnagyobb, összesen 299,6 ha. Darányi telep (1 703 fő): A lakosság számához viszonyítva a legkisebb létszámú városrész funkcióösszetétel szempontjából hiányosnak mondható a térség. Területileg a legkisebb városrész, mindössze 97 ha. Feltűnő a humán funkciók hiánya. Emellett a közösségi, a közlekedési és a gazdasági funkciók bővítése célszerű lehet. Újtelepi városrész (1 803 fő): Elhelyezkedését illetően a városközponttól a legmesszebb eső városrész, területileg 122,7 ha, funkcióellátottság szempontjából a bővítés indokolt. A belvárostól lévő távolság miatt a közlekedési funkciók mindenképpen fejlesztésre szorulnak, még annak ellenére is, hogy ez a funkció nem ebben a városrészben a leghiányosabb. Emellett a gazdasági funkciók bővítése is szükséges, mindössze 4 kiskereskedelmi üzlet és 3 vendéglátó egység található ebben a városrészben, valamint a közösségi funkcióellátottság is alacsony. Természetesen a funkciók helyenkénti relatív bősége, kiegyensúlyozottsága nem jelenti azok visszafejlesztési szükségszerűségét, vagy a további fejlesztések szükségtelenségét, hanem a többi városrész fejlesztési igényeivel párhuzamba kell állítani azokat. 2.4 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Püspökladány Város Önkormányzata többször (19/2005. (IX.30.) sz. ö. rend., 24/2009. X.30.) sz. ö. rend.x.28) sz. ö rend.; 5/2012 (II.10.) sz. ö. rend.) módosított 7/2005.(V.27.) számú rendelete szól Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről. A városrészek funkcióinak beazonosítása ennek részletes elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült. A funkciók meghatározásánál kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, terület-felhasználási módosításokra. A fejlesztési koncepció és a rendezési terv egyaránt beazonosított olyan lakó-, illetve gazdasági területeket, ahol középtávon elengedhetetlen a városrehabilitáció. Ezek segítségével került sor a fejlesztési akcióterületek indikatív kijelölésére. Központi városrész 15
A Központi városrész fejlesztési céljai a városközponti szerep erősítése, az építészeti örökség védelme, megőrzése, kulturális és közművelődési funkciók erősítése, a belváros közlekedési rendszerének átalakítása, kereskedelmi funkciók erősítése, egyes funkciók koncentrálása. A Rendezési terv és a Településfejlesztési Koncepció a következő fejlesztéseket irányozza elő a Központi városrészben: A városközpontban korábban megvalósult telepszerű- többszintes beépítés további folytatását kerülni kell, de fontos a csatlakozó tömbökhöz való harmonikus illeszkedés elérése, melyhez megfelelő eszköz lehet, kisvárosias, kistársasházas beépítésű területek (tömbrészek) kijelölése is. A kialakult lakótelep vonatkozásában, annak korszerűsítése, az épületek és környezetük megújítása, városképbe történő jobb beillesztése a fő cél. Fontos fejlesztési elhatározás a piactér és környezetének rendezése. Számolni kell az ellátó létesítmények, kereskedelmi egységek megjelenésére is, melyek árufeltöltését, parkolási igényét is biztosítani kell. Az oktatási- művelődési létesítményekhez is kapcsolódva kulturális központ kialakítását kell előirányozni, szabadtéri rendezvények megtartására is alkalmas teret, szabadtéri színpadot szükséges kialakítani, és ehhez kapcsolódva javaslatot kell kidolgozni, egy gyalogos központ létrehozására is. A változtatási igényeknek megfelelően kell kidolgozni a Központi városrészre vonatkozó Akcióterületi tervet, amely rendszerezi a városrészre, mint egyben priorizált akcióterületre eső fejlesztési elképzeléseket. A szomszédos városrészekhez való illeszkedés: A Központi városrész fejlesztései szervesen kapcsolódnak a többi városrész fejlesztéseihez. A központban történnek olyan fejlesztések, amelyek nem csupán az egész település, hanem a kistérség / járás egész lakosságának igényét elégítik ki. Összességében megállapítható, hogy az IVS és az ATT tartalma minden szempontból összhangban van a településfejlesztési koncepcióval és a rendezési-szabályozási tervvel. A tervezett fejlesztéseknek nincs szabályozási oldalról akadálya. 2.5 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Az alábbiak szerint rövid összefoglalást adunk Püspökladányban a közelmúltban megvalósított kisebb/nagyobb városrehabilitációs célok megvalósulását előremozdító projektekről és azok fontos, az akcióterületi fejlesztés szempontjából releváns tapasztalatairól. Azonosítószám A projekt címe A projekt célja A projekt tartalma TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0060 Partnerek a tanulásban Elektronikus könyvtár adatbázis kiépítése, képzéseken való részvétel. Különböző képzések részvétel, rendezvények megvalósítása mellett eszközbeszerzés is történt. 16
A projekt hatása Elszámolható költség / Megítélt támogatás (Ft) A projektben részt vevő könyvtár(ak) által az országos lelőhelynyilvántartásba felvitt rekordok száma, valamint a könyvtári távhasználatok számának növekedése. A saját katalóguson kívül, a közös megyei adatbázisban is tudnak keresni olvasóink. Online módon elérhetővé vált az állomány, így szélesebb körben tudjuk tájékoztatni a lakosságot. 2.452.900 Ft / 2.452.900 Ft Azonosítószám A projekt címe A projekt célja A projekt tartalma A projekt hatása Elszámolható költség / Megítélt támogatás (Ft) ÉAOP-2007-4.1.5-0110 Petőfi Sándor Általános Iskola és Szakiskola tagintézményének akadálymentesítése Az intézmény akadálymentesítésének megvalósítása. A projektben engedélyes terv, kiviteli terv készült. Műszaki ellenőri, közbeszerzési feladatok elvégzése valósult meg és külön projektmenedzsment is működött. A fogyatékkal élők (gyengén látók, vakok, mozgássérültek, stb.) számára olyan feltételek lettek biztosítva az intézményben, amellyel a mindennapi életük válik akadálymentessé. 27.858.000 Ft / 25.000.000 Ft Azonosítószám A projekt címe A projekt célja A projekt tartalma A projekt hatása Elszámolható költség / Megítélt támogatás (Ft) ÉAOP-2007-4.1.5 Püspökladány Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése Az intézmény akadálymentesítésének megvalósítása. A projektben engedélyes terv, kiviteli terv készült. Műszaki ellenőri, közbeszerzési feladatok elvégzése valósult meg és külön projektmenedzsment is működött. A fogyatékkal élők (gyengén látók, vakok, mozgássérültek, stb.) számára olyan feltételek lettek biztosítva az intézményben, amellyel a mindennapi életük válik akadálymentessé. 27.858.000 Ft / 25.000.000 Ft Azonosítószám A projekt címe A projekt célja A projekt tartalma A projekt hatása LEKI-2007 Városi Rendelőintézet külső felújítása és akadálymentesítése Az intézmény akadálymentesítésének megvalósítása. A Városi Rendelőintézet külső felújítása mellett az épületen energiahatékonysági beavatkozások is történtek (külső nyílászárók cseréje, energetikai fejlesztések) és az épület akadálymentesítése is megvalósult. A fogyatékkal élők (gyengén látók, vakok, mozgássérültek, stb.) számára olyan feltételek lettek biztosítva az intézményben, amellyel a mindennapi életük válik akadálymentessé. 17
Elszámolható költség / Megítélt támogatás (Ft) 50.375.000 Ft / 45.661.000 Ft Azonosítószám A projekt címe A projekt célja A projekt tartalma A projekt hatása Elszámolható költség / Megítélt támogatás (Ft) ÁROP-1.A.2/A-2008-0261 Polgármesteri Hivatal Szervezet fejlesztése Ügyfélbarát környezet kialakítása. A projektben érintettek számára vezetési tanácsadás és képzések voltak biztosítva. Fejlettebb szervezeti struktúra jött létre a Hivatalban. 20.964.840 Ft / 19.287.653 Ft A fent bemutatott projektek kidolgozása, előkészítése és megvalósítása, valamint utólagos eredményei vonatkozásában főként a projekttervezés és menedzsment, valamint a partnerségépítés szempontjából releváns tapasztalatait emeljük ki: Tervezés, tartalom: Minden középület fejlesztésekor felmerül a parkolási problémák megoldása. A gépkocsik növekvő száma és használata már a projektkidolgozás és tervezés fázisában szükségessé teszi egyrészt a parkolási lehetőségek bővítésére való megoldások keresését, másrészt a gépkocsiforgalom belvárosi eloszlásának egyes túlterhelt utak tehermentesítése miatt előre tervezését, a korábbi fejlesztések kedvező fogadtatása a lakosság körében, a megújult épületek lakosság által történő élvezete és birtokba vétele feltételezi a leromlott út- és járdaszakaszok igényes felújítását is (egyértelmű lakossági elvárás) az építési munkálatok keretében fejlesztendő területekhez kapcsolódó zöldfelületek kialakítása, rendezése kapcsán, a kivitelezési tervek készítésének időszakában átgondolt kommunikáció és az érintett szervezetekkel történő egyeztetések szükségesek. Menedzsment tapasztalatok: a korábbi projektek előkészítése és megvalósítása során kialakult és felhalmozott szervezési és menedzsment módszerek és tapasztalatok alkalmazása lehetséges és kívánatos kulcsfontosságú a kivitelezési munkák közbeszerzéseinek alapos előkészítése az Önkormányzat likviditását nem veszélyeztető, de a projekt folyamatos finanszírozhatóságát biztosító finanszírozási módok kidolgozása, szolgáltatások igénybevétele kulcsfontosságú a projekt minőségi és határidőre történő megvalósításához. A szállítói finanszírozás módozat választása preferálandó 18
2.6 Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 2.6.1 Demográfiai helyzet A város lakónépességének száma 2011 évben 14 698 fő, állandó népességének száma 15 389 fő volt. Mind a lakónépesség mind az állandó népesség száma a vizsgált időszakban jelentősen csökkent. A lakónépesség száma - 9%-al az állandó népesség száma - 8%-al. Ez a csökkenés nagyobb mértékű, mint a magyarországi, vagy a régiós statisztikák mutatószáma. 3. ábra Lakó és állandó népesség száma (KSH) 4. ábra Állandó népesség száma Magyarország (KSH) Magyarország állandó népessége a 2000 évi 10 304 300 főről 2011 évre 10 092 081 főre csökkent. A népességfogyás mértéke a 2000 évi bázisértékhez viszonyítva -2,06%. 19
5. ábra Állandó népesség száma Észak-Alföld (KSH) Észak-Alföld állandó népessége a 2000 évi 1 586 824 főről 2011 évre 1 526 790 főre csökkent. A népességfogyás mértéke a 2000 évi bázisértékhez viszonyítva -3,78%. 6. ábra Állandó népesség száma Hajdú-Bihar (KSH) Hajdú-Bihar megye állandó népessége a 2000 évi 56 1751 főről 2011 évre 55 0939 főre csökkent. A népességfogyás mértéke a 2000 évi bázisértékhez viszonyítva -1,92%. Látható, hogy a település állandó népességének csökkenése az országos a régiós és a megyei értéket is jelentősen meghaladja. Oda és elvándorlás aránya Az ábra alapján megállapítható, hogy a településen a vizsgált időszak valamennyi évében meghaladta az elvándorlási érték a bevándorlási értéket. 20
5. ábra Lakónépesség városrészenkénti megoszlása (KSH) A városrészek területi felosztása 6 részre osztja a várost, a legnépesebb a Déli és a Keleti városrész. A Központi városrész és Petritelep 17-17%-al a középmezőnyben helyezkedik el. Ettől kevesebben Újtelepen és a Darányi telepen laknak, ahol a 2001 évi népszámlálás adatai szerint a lakónépesség 11-11 %-a él. A városrészek népességét nagyban befolyásolja kiterjedésük is. 7. ábra állandó népesség száma (KSH) 21
8. ábra Lakónépesség korösszetétele (KSH) A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya a városi átlaghoz (20,4 %) viszonyítva a központi városrészben minimálisan magasabb (20,8 %). A munkaképes korúak aránya (15-59 év közöttiek) lényegében a városi átlag (61,6 %) körül ingadozik, ettől csak minimálisan tér el a központi városrész (65,6 %). A 60 éven felüliek arányában a városi átlaghoz (17,9%) képest a központi városrészben eltérés tapasztalható (13,7 %). A kimutatás eredményeképpen megállapítható, hogy a központi városrészt az aktív korúak alkotják döntő többségben. Az elöregedés mértéke Darányitelepen (22,9%) és a Déli városrészben (21,3%) a legjelentősebb, közepesen magas az érték Petritelepen (18,3%) és a Keleti városrészben (17,1%), a legalacsonyabb az érték a Központi városrészen (13,7%). Az alábbi ábrák a teljes város lakónépességének kor szerinti megoszlási változásait mutatják be a 2000 és a 2011 évi adatok alapján. 9. ábra korösszetétel 2000. év (KSH) 22
Az ábra alapján megállapítható, hogy 2000 évben a legjelentősebb lakosság összetételi csoportot az aktív korúak tették ki 59%-al. A 17évesek és a fiatalabbak összevont korosztályi aránya 24%-ot a 60 évesnél idősebbek aránya 17%-ot tett ki. 10. ábra Korösszetétel 2011. év (KSH) Az ábra alapján megállapítható, hogy 2011 évre aktív korúak aránya 61%-ra emelkedett. A 17évesek és a fiatalabbak összevont korosztályi aránya 18%-ra csökkent a 60 évesnél idősebbek korosztályi aránya 21%-ra nőtt. Közel 11 év alatt a nem aktív korú idősek aránya megelőzte a 17 évesek és fiatalabbak arányát. Megállapítható, hogy a településen az elöregedési folyamat felgyorsult, ezzel együtt a születések száma csökkent. 11. ábra korösszetétel 0-17 (KSH) A 15-17 évesek, a 14 évesek és a 14 éven aluli korcsoportok közül valamennyi esetében jelentős csökkenés tapasztalható a vizsgált időszakban: Állandó népességből a 0-2 évesek száma (fő) 25,5%-al csökkent Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő) 33,6 %-al csökkent Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő) 39,6%-al csökkent Állandó népességből a 14 évesek száma (fő) 25,9%-al csökkent Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő) 9,4%-al csökkent 23
12. ábra korösszetétel 18-x Az aktív korúak száma kis mértékben 4,9%-al csökkent, a 60 év felettiek száma jelentősen, 13,6%-al nőtt. 2.6.2 Gazdaság 13. ábra működő vállalkozások száma (KSH) A megyében a működő vállalkozások száma 18,2%-al a településen ennél jóval mérsékeltebben, 4,2%-al nőtt. 14. ábra működő jogi személyiségű vállalkozások száma (KSH) A működő jogi személyiségű vállalkozások száma a megyében több mint a duplájára a településen több mint másfél szeresére, 69,3%-al emelkedett a vizsgált időszakban. 24
15. ábra működő betéti társaságok száma (KSH) A működő betéti társaságok száma a megyében elenyésző mértékben (0,8%), a településen kis mértékben (9,5%) csökkent. 16. ábra működő korlátolt felelősségű társaságok száma (KSH) A működő korlátolt felelősségű társaságok száma a megyében kimagaslóan, több mint a kétszeresére, a településen közel a kétszeresére nőtt. 17. ábra működő részvénytársaságok száma(ksh) A működő részvénytársaságok száma a megyében 12%-al, a településen 50%-al nőtt. 25
18. ábra működő szövetkezetek száma (KSH) A működő szövetkezet száma a megyében 49,8%-al, a településen 66%-al csökkent a vizsgált időszakban. 19. ábra működő mezőgazdasági szövetkezetek száma (KSH) A működő mezőgazdasági szövetkezet száma a megyében 61%-al a településen 62,5%-al csökkent a vizsgált időszakban. Vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 2010 Nemzetgazdasági ágak: A. mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B. bányászat, kőfejtés C. feldolgozóipar D. villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E. vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F. építőipar G. kereskedelem, gépjárműjavítás H. szállítás, raktározás I. szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J. információ, kommunikáció K. pénzügy, biztosítás L. ingatlanügyletek M. szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N. adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 26
O. közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P. oktatás Q. humán-egészségügy, szociális ellátás R. művészet, szórakoztatás, szabadidő S. egyéb szolgáltatás 20. ábra működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 2010 Magyarország (KSH) 21. ábra működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Észak-Alföld 2010 (KSH) 27
22. ábra vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Hajdú-Bihar 2010 (KSH) 23. ábra működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása Püspökladány A településen a legjelentősebb ágazat a G kereskedelem, gépjárműjavítás (25%), kisebb mértékben, de jelentős az F építőipar (11%) valamint az M szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (9%). A településen számottevően nem jelentős, vagy nem is képviselteteti magát a D, B, E, O nemzetgazdasági ág. 28
A település legjelentősebb, azaz a kereskedelem, gépjárműjavítás G nemzetgazdasági ág összetétele és trendváltozása 2000-2010 24. ábra Kiskereskedelmi üzletek száma A város legjelentősebb ágazatát, a kereskedelmet vizsgálva láthatjuk, hogy a kiskereskedelmi üzletek száma folyamatos növekedést követően 2007 évben jelentősen visszaesett a megyei értéket meghaladó mértékben. A településen a 2011 évi érték alig 78%-a a 2000 évi éréknek. 29
25. ábra Üzemanyagtöltő állomások száma Az üzemanyagtöltő állomások száma a megyeében kismértékben nőtt, a településen számuk megduplázódott. 26. ábra Használtcikk szaküzletek száma A használtcikk üzletek száma a megyei jelentős növekedésnek megfelelően a településen is emelkedett. 27. ábra Gépjármű szaküzletek száma A gépjármű szaküzletek száma a megyében a felfutási időszakot követően csökkent. Ennek oka az új gépjármű értékesítés drasztikus csökkenése, amely jellemző az egész országra, így nem tekinthető helyi jelenségnek. A településen a fenti tendencia ellenére az ilyen jellegű szaküzletek száma megduplázódott a vizsgált időszakban. 30
28. ábra Gépjárműalkatrész-szaküzletek száma A gépjárműalkatrész-üzletek száma a megyei jelentős csökkenéssel ellentétben a településen emelkedett a vizsgált időszakban. A kifejezetten motorkerékpárt és alkatrészeit forgalmazó kiskereskedelmi egységek száma a településen nem változott, egy ilyen jellegű szaküzlet működött a vizsgált időszakban. 29. ábra Élelmiszer vegyesüzletek száma Az élelmiszer vegyesüzletek száma a megyei tendenciáknak megfelelően jelentős mértékben csökkent. Ennek kettős oka van, egyrészről csökkent a vásárlóerő, másrészről az új multinacionális kereskedelmi láncok által egyre több helyen megnyitott, azaz egyre szélesebb körben elérhető üzletek jelentős vásárlóerőt szívtak fel a kisebb helyi üzletektől. 30. ábra Vegyesiparcikk üzletek száma A vegyesiparcikk üzletek száma a 2000 évi bázisértékhez viszonyítva mind megyei mind települési szinten jelentősen nőtt. 31
31. ábra Zöldség-gyümölcs szaküzletek száma A zöldség-, gyümölcs szaküzletek száma a településen jelentősen a 2000 évi kiindulási érték harmadára csökkent, a megyei értékek az utóbbi három évben jelentősen emelkedő tendenciát mutatnak. 32. ábra Hús-húsárú szaküzletek száma A húsárú szaküzletek száma a vizsgált időszakban a felére csökkent a településen. A megyei értékekben jelentős változás nem tapasztalható. Kizárólag hal és halfeldolgozási termékeket árusító szaküzlet a településen nem működött a vizsgált időszakban. 33. ábra Kenyér, pékáru szaküzletek száma A kenyér-, pékáru- és édesség szaküzletek száma mind a településen,mind a megyében jelentősen nőtt. Számuk a településen a vizsgált időszakban meghatszorozódott. 32
34. ábra Palackozott italokat értékesítő üzletek száma A palackozott italokat érétkesítő üzletek száma a vizsgált időszak közepén drasztikusan lecsökkent a településen, a vizsgált időszak végére emelkedett, de még így is elmarad a 2000 éves szinttől. A megyei értékek kismértékű csökkenést követően jelentős emelkedést mutatnak a vizsgált időszak végén. 35. ábra Dohányáru szaküzletek száma A dohányáru szaküzletek száma mind megyei mind települési szinten szignifikáns csökkenést mutat. 2007 évben a településen már egyetlen kereskedelmi egység sem vallotta magát kizárólag dohánykereskedőnek. 2013 évben a településen 8 darab Nemzeti Dohánybolt kerülhet kialakításra sikeres koncessziós pályázatok esetén. 36. ábra Élelmiszer szaküzletek száma Az egyéb élelmiszer szaküzletek száma megyei szinten emelkedett a vizsgált időszak alatt. A településen egy kisebb felfutási időszakot követően visszaállt a kiinduló értékre. 37. ábra Textil szaküzletek száma A textilszaküzletek száma megyei szinten jelentősen, közel 50%-osmértékben csökkent, a településen a szaküzletek száma a vizsgált időszak végére jelentős eltérést nem mutatott a kiinduló értékhez viszonyítva. 33
38. ábra Ruházati szaküzletek száma A ruházati szaküzletek száma megyei szinten emelkedett, települési szinten jelentősen csökkent.. 39. ábra Lábbeli és bőráru szaküzletek száma A lábbeli és bőrárú szaküzletek száma megyei szinten egy felfutási időszakot követően csökkenő mértéket mutat, de így is meghaladja a vizsgált időszak kiindulási értékeit. A településen az ilyen jellegű szaküzletek száma jelentősen lecsökkent. 40. ábra Bútor és háztartási cikk szaküzletek száma A bútor és háztartásicikk értékesítő üzletek száma a megyében emelkedett, a településen kismértékben csökkent. 34