Nemzeti Fejlesztési Ügynökség LHH programiroda Módszertani útmutató a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség projekt-csomagjának összeállításához 2008. szeptember 5.
Tartalom A program indokoltsága Célok Eszközök A kistérségek által tervezhető forrás A kistérségek által tervezhető forrásból megvalósítható fejlesztések Feladatmegosztás 1. melléklet: Az egyes kistérségek számára meghatározott forrás 2. melléklet: A kistérségi tervdokumentum sablonja Jelen útmutató célja, hogy általános tájékoztatást adjon a kistérségek tervdokumentumának, projekt-csomagjának összeállításához. Címzettje a kistérségi tervezés minden résztvevője, különös tekintettel a fejlesztési bizottságok tagjaira, a munkaszervezetekre, a koordinátorokra és a szakértőkre. Az útmutató csak az egyik input a kistérségi tervezéshez. A támogatható tevékenységek, támogatási feltételek, projekt kiválasztási kritériumok külön kerülnek meghatározásra. 2
1., A program indokoltsága LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Számos gazdasági-társadalmi folyamatot tapasztalunk, amelyek kedvezőtlenül érintik a leghátrányosabb helyzetű térségeket illetve társadalmi csoportokat. Nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony a foglalkoztatás, nem versenyképes az oktatás, veszélyesen nő a lakosság eladósodása. Ezek a folyamatok halmozottan érintik a roma lakosságot, ami szegregációs, diszkriminációs jelenségekhez is vezet. Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervből (NFT) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek átlagosan az országos átlagot meghaladó egy főre jutó támogatásban részesedtek. Ez a többlettámogatás nem volt elegendő a markáns gazdasági-társadalmi folyamatok ellensúlyozására. Ráadásul egyes kistérségek, illetve település-csoportok, társadalmi csoportok az átlagnál lényegesen kevesebb forráshoz jutottak. A fenti problémák miatt a kormány 2007. őszén gazdasági, társadalmi, infrastruktúraellátottsági mutatók alapján meghatározta a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget, és döntött ezek komplex programmal történő fejlesztésének szükségességéről (311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet). A komplex program elsődleges forrása az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP). A 33 kistérségben él az ország lakosságának tizede. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők aránya régiónként: Észak-Magyarországon 28%, Észak-Alföldön 21%, Dél-Dunántúlon 18%, Dél-Alföldön 9%. Jellemzően vidéki térségekről van szó, a kistérségek kétharmadában nincs 10 ezer főnél népesebb település, az egyetlen nagyobb város Ózd. A 33 kistérség között találhatók a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott térségek, a Cserehát és az Ormánság. A 33 kistérségben él a roma lakosság közel harmada (ld. térkép). A 33 kistérség között, és az egyes kistérségeken belül is jelentős egyenlőtlenségek vannak. 1. sz. térkép A hátrányos helyzetű és a romák által magas arányban lakott kistérségek 3
2., Célok Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósításának eddigi tapasztalatai alapján az alábbi alapelvek rögzítése szükséges. Mind a 33 kistérség számára biztosítani kell a fejlődéshez szükséges forrásokat. Nem működtethetünk olyan rendszert, ahol a leghátrányosabb helyzetű kistérségek egy része sikerrel szerepel a pályázatokon, más része viszont kimarad a támogatásokból. Az egyes kistérségeken belüli területi különbségek mérséklése érdekében szükséges, hogy a támogatások a kistérségen belül a leghátrányosabb helyzetű településcsoportokhoz is eljussanak, azok felzárkózását is szolgálják. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex programjának explicit célja kell legyen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, köztük kiemelten a romák helyzetének javítása. A fejlesztéseket csökkentsék, illetve szüntessék meg a romák iskolai és területi (lakhatási) szegregációját. A forrásokat úgy kell felhasználni, hogy közvetlenül vagy közvetetten élénkítsék a gazdaságot, hozzájáruljanak piacképes munkahelyek teremtéséhez. A kistérségek fejlesztése csak komplex megközelítésben lehet eredményes. Az oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi viszonyok közül azokat kell javítani, amelyek szűk keresztmetszetet képeznek. Emellett meg kell nyitni a máshol munkát találók számára mobilitási lehetőségeket. Tekintettel a leghátrányosabb helyzetű kistérségek helyzetének súlyosságára, csak olyan projektek támogathatók, amelyek indokoltsága közvetlenül levezethető a kistérség helyzetéből, és amelyek fenntartása nem ró terhet a kistérségre. A források felhasználása során fokozott figyelmet kell fordítani a helyi tudás és együttműködések fejlesztésére. A megszerzett fejlesztési ismeretek, készségek hosszú távon ugyanolyan fontosak a kistérségek fejlődése szempontjából, mint a biztosított források. 3., Eszközök A különböző jellegű fejlesztések más és más eljárás szerint valósulhatnak meg a leghatékonyabban. Ennek megfelelően három támogatási csatornát különböztetünk meg. 1.) A támogatási rendszer eredményesebb és hatékonyabb működését, a fenti alapelveket elsősorban önkormányzati, intézményi fejlesztések terén az biztosíthatja, hogy mind a 33 kistérség számára a népességszám és a településszám figyelembevételével elkülönítünk egy összeget, amelyre a kistérség a központilag megadott keretek között, a partnerség biztosítása mellett összeállíthatja projekt-csomag tervezetét (ehhez még nem szükséges a projektek részletes kidolgozása). A kistérségek az elmúlt években több különböző fejlesztési tervet, projekt listát is készítettek (ld. helyi vidékfejlesztési stratégia, kistérségi cselekvési terv, esélyegyenlőségi helyzetelemzés, stb.), de Magyarországon most először lesz közvetlen kapcsolat a tervezés és a források között. 1 A kistérség projekt-csomagját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) alapos, a fenti alapelvek érvényesülését is vizsgáló értékelést követően véglegesíti és hagyja jóvá, az értékelésbe bevonja a regionális fejlesztési tanácsot, a minisztériumokat, szakmai szervezeteket. A projekt-csomagban jóváhagyott projektek megfelelő előkészítést követően megvalósíthatók. Tehát, a 33 kistérség nem más kistérségekkel versenyezve, hanem minőségi feltételeket teljesítve juthat támogatáshoz. 1 Az Európai Unió Leader programja, vagy foglalkoztatási paktum kezdeményezése több szempontból meghatározó előzménynek tekinthető, jelezve az EU elkötelezettségét a térségi tervezés iránt. Ugyanakkor fontos újdonságot jelent, hogy míg a Leader keretében egyfajta maradék-elv alapján az támogatható, ami más forrásból nem támogatható, a foglalkoztatási paktumok keretében pedig egy szelet került kiemelésre most a legfontosabb fejlesztések komplex csomagjának megvalósítására nyílik mód. 4
Ez a támogatási csatorna elsősorban a regionális operatív programok (ROP-ok), a társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) és a társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP) egyes forrásainál alkalmazható hatékonyan. Ezekből az operatív programokból közel 100 milliárd forintot különítettünk el a 33 kistérség projekt-csomagjaira a 2013-ig tartó időszakra (ld. 1. táblázat). 2.) A vállalkozások fejlesztései továbbra is a klasszikus pályázati rendszerben, nyílt versenyzéssel kerülhetnek kiválasztásra. Ugyanakkor itt is alkalmazunk olyan eszközöket, amelyek előnyt biztosítanak a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára (pl. a 33 kistérség egésze számára elkülönített de a 33 kistérség között nem megosztott forrás, kedvezőbb feltételek). Ez a támogatási csatorna elsősorban a gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) illetve az ÚMVP forrásainál, valamint a ROP-ok egyes fejlesztéseinél (ld. turizmus) alkalmazható hatékonyan. Egyedül a GOP keretében legalább 25 milliárd forintot tervezünk felhasználni a kizárólag a 33 kistérség számára meghirdetett pályázatokon a következő években. 3.) A központi programokat állami projekt gazdák valósítják meg, ezért ezeket sem tesszük a kistérségi tervezés részévé. A központi programok jellemzően az egész országra kiterjednek, de jellegükből adódóan több is a leghátrányosabb helyzetű kistérségeket részesítheti többletforrásban (pl. a TÁMOP foglalkoztatási programjai a munkanélkülieket célozzák, így értelemszerűen a magasabb munkanélküliséggel sújtott kistérségekre, köztük a leghátrányosabb helyzetű kistérségekre koncentrálnak ld. Start, Lépj egyet előre, stb.). Ez a támogatási csatorna elsősorban a TÁMOP egyes forrásainál alkalmazható hatékonyan. Az alábbi táblázatban szereplő összegek a kistérségek igénye valamint a rendelkezésre álló források ismeretében felülvizsgálhatók. 1. táblázat A program forrástáblája 1., a kistérségek által tervezhető forrás 96,9 össz ÉM ÉA DA DD ROP 66,4 27,4 17,8 9,0 12,2 gazdaságfejlesztés 14,1 5,0 2,1 2,7 4,3 Közlekedésfejlesztés 19,6 5,6 8,1 2,6 3,3 humán infrastruktúra fejlesztése 16,0 5,9 5,0 2,9 2,2 településfejlesztés 10,9 6,0 2,7 0,8 1,4 környezetfejlesztés 5,9 4,9 - - 1,0 TÁMOP 21,9 foglalkoztathatóság, alkalmazkodóképesség, társadalmi befogadás 10,5 minőségi oktatás 6,9 egészségfejlesztés, egészségügyi humánerőforrás fejlesztése 4,5 TIOP 8,6 oktatási infrastruktúra 1,5 munkaerőpiaci és szociális infrastruktúra 7,1 2., a 33 kistérség számára elkülönített további források* 60 GOP 25 ÚMVP 35 mindösszesen* 156,9 *a teljesség igénye nélkül 5
4., A kistérségek által tervezhető forrás LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Az egyes kistérségek számára elkülönített forrás A 33 kistérség számára elkülönített forrásból 96,9MrdFt több okból is indokolt tartalékot képezni. Mindenekelőtt azért, mert több területen is folyamatban van jelentős mértékű támogatások megítélése (ld. a ROP-ok), és ilyen fejlesztéseket a továbbiakban elsősorban azokban a kistérségekben lehet indokolt támogatni, amelyek most nem részesednek a forrásokból. A tartalékot az elkülönített ROP és TIOP keret 20%-a, témánként differenciálható mértékben. A TÁMOP esetében nem szükséges tartalék képzése. A tartalékkal csökkentett forrás az alábbi szempontok szerint került megosztásra a kistérségek között: a forrás 1/3-a egyenlő megosztással, a forrás 1/3-a népességszám-arányos megosztással (a 33 kistérség népességszáma 11-72 ezer fő között szóródik (ld. Lengyeltóti, Ózdi kistérség)), a forrás 1/3-a településszám-arányos megosztással (a 33 kistérség településszáma 4-49 között szóródik (ld. Jánoshalmai, Fehérgyarmati kistérség)). A településszám-arányos megosztás révén figyelem vettük a fejlettségi különbségeket, hiszen az aprófalvas térségek fokozott problémákkal küzdenek. A fenti mechanizmus szerint az egyes kistérségek számára meghatározott forrást ld. az 1. mellékletben. A kistérségek a fentiek szerint meghatározott forrásra tervezhetnek, oly módon, hogy az NFÜ a kistérségek statisztikai adatai alapján előzetesen indikatívan meghatározza, hogy mely kistérségnek mely prioritásokra (témákra) célszerű fókuszálnia a forrásokat (indikatív allokáció), a kistérségek a forrást összesen max. 50%-kal meghaladó összegre állíthatják össze projekt javaslataikat, a kistérségek az indikatív allokációtól való eltérés esetén, illetve az elkülönített forráson felül fontossági sorrendbe állítják a projekt javaslatokat, az értékelés során az NFÜ a minisztériumok és a régiók bevonásával dönt egyrészt a tartalék felosztásáról, másrészt annak ismeretében az egyes projekt javaslatok előzetes elfogadásáról. Azok a projektek, amelyek nem kerülnek előzetesen elfogadásra a projekt-csomag részeként, a témától függően részt vehetnek a normál pályázati rendszerben. Ezáltal a leghátrányosabb helyzetű kistérségek az elkülönített keretnél több forrást is szerezhetnek. Ugyanakkor azok a pályázatok, amelyek szerepelnek az elfogadott projekt-csomagban, nem nyújthatók be a normál pályázati rendszerben. 5., A kistérségek által tervezhető forrásból megvalósítható fejlesztések Támogatható tevékenységek A kistérségek által tervezhető forrásból az alábbi területek támogathatók. A ROP-ok keretében: gazdaságfejlesztés, 6
közlekedésfejlesztés, humán infrastruktúra fejlesztés, településfejlesztés, környezetfejlesztés (az Észak-Alföld és a Dél-Alföld kivételével). A TÁMOP keretében: foglalkoztathatóság, alkalmazkodóképesség, társadalmi befogadás, minőségi oktatás, egészségfejlesztés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztése. A TIOP keretében: oktatási infrastruktúra, munkaerőpiaci részvételt és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra. Szűkítést, a hozzáférés részletes feltételeit az operatív programok, akciótervek tartalmazzák. A részletes feltételrendszer külön kerül meghatározásra. A forrás fókuszálása A források allokációja többszörösen kötött, hiszen a prioritások kerete rögzített. Biztosítani kell, hogy az egyes kistérségek összesen éppen annyit tervezzenek minden prioritásból, amennyi rendelkezésre áll. Ezt az alábbi folyamattal biztosítjuk. A beruházási (ROP, TIOP) és a képzési-foglalkoztatási-egészségfejlesztési (TÁMOP) források arányát minden kistérségnek követnie kell, kis eltéréssel. E nélkül várhatóan a legtöbb kistérség több beruházási és kevesebb képzési-foglalkoztatási-egészségfejlesztési forrás felhasználását tervezné. Mivel a kistérségek helyzete igen eltérő, az alapokon belül az egyes prioritások kistérségenkénti aránya ugyancsak eltérő lehet. Az indikatív arányokat a kistérség statisztikai adataiból kiindulva, az NFÜ Stratégiai és Értékelési Fo. számítása alapján határozzuk meg. Pl. foglalkoztatásra elsősorban azokban a kistérségben indokolt költeni, amelyeknek a képzettségi és foglalkoztatási helyzete a relatív legrosszabb (elvégzett iskolai osztályok száma, érettségivel rendelkezők száma, illetve tartós álláskeresők aránya, aktivitási ráta, szociális segélyben részesülők aránya alapján). 2 Az első számítás összegzését ld. a 2. táblázatban. A kistérség természetesen eltérhet az indikatív allokációtól, akár jelentős mértékben, de ezt indokolnia kell. Továbbá, amire több forrást fordítana, ott az indikatív allokáción felüli projektekre meg kell jelölnie a fontossági sorrendet. Amire pedig kevesebb forrást fordítana, ott kell készítenie egy tartalék listát az indikatív allokációra. A szakértők feladata, hogy rendszeresen összegezzék a kistérségi igényeket, és időben jelezzék, ha azok tendenciaszerűen eltérnek az indikatív aránytól, és már a tervezési folyamatban igyekezzenek csökkenteni ezt az eltérést. Amennyiben a kistérségi igények az indikatív aránytól való eltérései kiegyenlítik egymást, minden igény kielégíthető. Amennyiben nem, egyik oldalon módosíthatók a kistérségi igények (iteráció), másik oldalon korrigálhatók az egyes prioritásokból elkülönített keretek (az akcióterv módosításával, vagy akár a prioritások keretei is (az operatív program módosításával). 2 A felhasznált statisztikai adatok: SZJA jövedelem, tartós álláskeresők aránya, aktivitási ráta, működő vállalkozások száma, tantermek száma, elvégzett iskolai osztályok száma, érettségivel rendelkezők száma, szociális segélyben részesülők száma, háziorvosi látogatások száma, egy háziorvosra jutó lakosság száma, halálozások száma, hétköznapi elérés, ivóvízellátás aránya, szennyvízkezelés aránya, hulladékgyűjtés aránya. 7
2. táblázat Mely kistérségnek mely terület fejlesztésére kell koncentrálnia a statisztikai adatok alapján ROP TÁMOP TIOP gazd közl hum tel körny fogl okt eü okt szoc Észak-Magyaro. Abaúj-Hegyközi x x x Bátonyterenyei x x Bodrogközi x x x Edelényi x x x x Encsi x x x Hevesi x x Mezőcsáti x x Ózdi x x x x x Sárospataki x x Szerencsi x x x x Szikszói x x x Tokaji x x Észak-Alföld Baktalórántházai x x x x Berettyóújfalui x x x Csengeri x x x Fehérgyarmati x x Mátészalkai x x x x x Nyírbátori x x Tiszafüredi x x Vásárosnaményi x x x Dél-Alföld Bácsalmási x x x Jánoshalmai x x Kisteleki x x Mezőkovácsházai x x x x Sarkadi x x x Dél-Dunántúl Barcsi x x x x Csurgói x x x x Kadarkúti x x x x x x Lengyeltóti x x Sásdi x x x Sellyei x x Szigetvári x x x x x x Tamási x x x x A TÁMOP forrásainál a források fókuszálása úgy értendő, hogy minden kistérségben indokolt foglalkoztatási, oktatási és egészségfejlesztési tevékenységeket is finanszírozni, a fent megjelölt területekre többletforrásokat fordítva. A források fókuszálásánál, a projekt-csomag összeállításánál szükséges figyelembe venni továbbá az alábbiakat. Preferenciát kell biztosítani a gyerekesélyt szolgáló fejlesztéseknek. Ahol nagy számú kisgyerek nem fér hozzá bölcsődei, óvodai, családi napközi ellátáshoz, ott az ilyen fejlesztéseknek szerepelniük kell a projekt-csomagban. Ugyancsak preferenciát kell biztosítani a legrosszabb körülmények között élő emberek lakhatási viszonyainak javításának. A telepeken élők integrálásának szerepelnie kell a projekt-csomagban. A szegregált lakókörnyezetek (ahol az alacsony státuszú népesség aránya meghaladja az 50%-ot) pontos meghatározása folyamatban van, a KSH végzi. Az oktatási, foglalkoztatási, szociális és egészségügyi területeken a családok segítése, programok kidolgozása érdekében minden kistérség foglalkoztasson szociális munkást. 8
A kistérség egészének, a leghátrányosabb helyzetű település-csoportoknak is részesülniük kell a fejlesztések pozitív hatásaiból. Nem cél a forrás elaprózása. Nem cél annak kizárása, hogy a hatékonyság jegyében a kistérség központjában, illetve a nagyobb településeken valósuljanak meg jelentős fejlesztések. De cél, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek a többi település számára is pozitív hatással bírnak. Ennek érdekében, amennyiben adott település javasolt részesedése a forrásból jelentősen meghaladja a népességarányost, ott szükséges indokolni ezt. Továbbá, a projekt-csomag hatását a leghátrányosabb helyzetű település-csoportokra be kell mutatni. A tervezéshez fontos orientációt adhatnak az alábbi szakmai dokumentumok: 1.) koncepciók, programok, stratégiai dokumentumok országos területfejlesztési koncepció www.terport.hu roma integráció évtizede program www.romadecade.org, www.romaweb.hu gyerekszegénység elleni nemzeti program www.gyerekesely.hu oktatási kerekasztal dokumentumai oktatas.magyarorszagholnap.hu regionális stratégiai dokumentumok 2.) ígéretes kezdeményezések Autonómia Alapítvány gazdálkodási és megtakarítási programjai www.autonomia.hu befogadó falu, Tarnabod www.maltai.hu gyermekesély program alkalmazási kísérlete, Szécsényi kistérség www.gyerekesely.hu wifi falu wififalu.blog.hu, www.netbox.hu Cserehát program www.cserehat.hu 3.) módszertani kézikönyvek az EU Leader programjának útmutatói (különösen helyi gazdaságfejlesztés témájában) közoktatási esélyegyenlőségi program, intézkedési terv város-rehabilitáció 2007-13-ban telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők programja egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a színtereken A leghátrányosabb helyzetű kistérségek, települések fejlesztésére az elmúlt években több olyan kezdeményezés is indult, amelyek példaként szolgálhatnak a többi kistérségnek. A Heves megyei Tarnabod 2004-ben vállalta, hogy befogad a fővárosból kisgyerekes hajléktalan családokat. A betelepülők a Máltai Szeretetszolgálattól bérlik házukat, és tőlük kapnak háztáji gazdálkodáshoz állatokat, vetőmagot, szaktanácsadást. A kezdeményezés komplex csomaggá nőtte ki magát: óvoda épült, kisbusz pótolja a tömegközlekedés hiányát (az M3-as autópálya közelsége miatt a mobilitás nagymértékben tudta javítani a foglalkoztatást), állami támogatással 30 főt foglalkoztató üzem létesült. Az uzsora ellen is védekeznek: annak, aki kéri, az önkormányzat kezeli a pénzét. A gyerekesély program arra a felismerésre épül, hogy a várandósság, a szülés és az azt követő 3 év alapvetően meghatározza a gyermek későbbi beilleszkedési, tanulási lehetőségeit és viselkedését. A program alkalmazási kísérlete a Szécsényi kistérségben indult 2007-ben. Ennek keretében más komponensek mellett egy-egy helyiség vagy lakás átalakításával gyerekházakat hoztak létre, ahol gyermekek és szüleik számára közös lehetőség nyílik közösségi időtöltésre, valamint főzésre, mosásra, fürdésre, egyúttal a helyi védőnő illetve szakember nevelési tanácsokat is nyújt. A telep felszámolás sikeres példájának tekinthető pl. az Ózd melletti Hangony esete. Az 1600 fős településen két telep is volt. Az ott élőkkel egyeztetve az egyiket felszámolták, innen 9 család integrált lakókörnyezetbe költözött, míg a másikat vízvezeték kiépítésével és az út burkolásával élhetővé tették. A projekt keretében 11 fő építőipari képzésen és munkában vett részt. Mindez az SzMM és az OFA mintegy 60MFt támogatásával valósult meg. A projekt gazda egyesület közösségfejlesztő tevékenységének eredményeként helyi egyesület is létrejött. A Wifi Falu program civil kezdeményezés. Néhány hónap alatt száz borsodi és szabolcsi kistelepülésre, ezerötszáz háztartásba vittek internet hozzáférést és használt 9
számítógépeket, és tartottak számítástechnikai képzéseket. A résztvevő családoknak harmincezer forinttal kell hozzájárulniuk, amit az önkormányzat megelőlegez, majd havonta ötezer forintonként kap vissza. Az internet használatával terjed az írásbeliség, a családok praktikus információkhoz jutnak. A program sikere nagyban függ a számítástechnikai kultúra terjedésétől, pl. a közszféra elektronikus szolgáltatásaitól. A fenti kezdeményezések közös jellemzője egyrészt, hogy karizmatikus szervezők állnak mögöttük, másrészt, hogy sikerek és kudarcok egyaránt kísérték őket, ezekből tanulva alakultak és alakulnak. 6., Feladatmegosztás A program felügyelete, menedzsmentje A program megvalósítását stratégiai szinten a kormány fejlesztéspolitikai ügyekben illetékes tanácsadó-döntéshozó fóruma, a fejlesztéspolitikai kabinet felügyeli. Az operatív szintű felügyelet a minisztériumok (Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal Gyerekesély Iroda, Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium), a regionális fejlesztési ügynökségek, érintett szakmai szervezetek, valamint az NFÜ érintett szervezeti egységeinek képviselőiből álló irányító bizottság feladata. A program szakmai koordinálása az NFÜ-ben működő programiroda feladata. A végrehajtást a Központi Fejlesztési Programiroda koordinálja a kistérségi hálózaton keresztül. Az egyes operatív programok vonatkozásában az irányító hatóságok illetékesek. Kistérségi projekt-csomagok összeállítása A feladat értelmezése A tervezés végterméke a 2. melléklet szerinti kistérségi tervdokumentum. Maga a tervezés lényegesen több a kistérségi tervdokumentum sablon kitöltésénél: meglévő dokumentumok és adatbázisok áttekintése, háttérelemzések elvégzése, partnerség biztosítása, stb. szükséges. A kistérség által tervezhető forrást nem szükséges a tervezés folyamán teljes mértékben konkrét projektekkel lekötni. A projektek egy részét 2008. őszén még elég típusprojektként azonosítani (pl. infrastruktúra fejlesztés betelepülő vállalkozások telephelyéhez, TÁMOP projektek itt csak az első években megvalósuló konkrét projektek azonosítása elvárás). A konkrét projektek egy részét később határozza meg a kistérség (pl. mely településen, milyen infrastruktúra, mekkora értékben). A projekt-csomag a későbbiek során módosítható, évente felülvizsgálatra kerülhet, később meghatározott módszertan alapján. Operatív feladatok A kistérségi terv és projekt-csomag összeállításáért, a tervezési folyamat menedzseléséért a többcélú kistérségi társulás munkaszervezete felelős. A munkaszervezet megerősítéséhez az NFÜ támogatást nyújt (ÁROP normatív pályázat keretében). 10
A folyamatot szakmailag segítik a kistérségi koordinátorok, és a közbeszerzés keretében központilag megbízandó szakértők (ÁROP kiemelt projekt keretében). A közbeszerzés eredményeként kistérségenként egy-egy vezető tervező és régónként egy sokféle szakterületre kiterjedő tudással rendelkező szakértői csapat fog rendelkezésre állni, várhatóan szeptember végétől. A szakértők a projektek megvalósításának indítását is segítik, maguk is megvalósítható projektek azonosításában érdekeltek. A munkaszervezet, a kistérségi koordinátorok és a szakértők munkájának összehangolása érdekében szükséges működtetni egy tervezési munkacsoportot. A munkacsoportban a munkaszervezet vezetője vagy kijelölt felelőse, a kistérségi koordinátorok és a vezető tervező áttekintik az előrehaladást, egyeztetik feladataikat. A munkacsoportot heti rendszerességgel szükséges működtetni. A munkacsoport kidolgozza munkatervét, egyezteti a fejlesztési bizottság elnökével, és megküldi az NFÜ-nek. A munkaterv az addig elért előrehaladásnak megfelelően tartalmazza az elvégzendő feladatokat, határidőket, felelősöket, valamint a különböző fórumokra meghívandók körét. További szakmai segítséget nyújthatnak egyrészt a szaktárcák által delegált esélyegyenlőségi szakértők (különös tekintettel a közoktatásra és a településfejlesztésre) és más szakértők, másrészt a regionális fejlesztési ügynökségek. Számukra is biztosítani kell a részvételt a folyamat egésze során. Partnerség A kistérségek hosszú távú fejlődése szempontjából az elkülönített forrás mellett a fejlesztési folyamat során felhalmozódó tudásnak és a kialakuló együttműködéseknek hasonló értéke lehet. A kistérségi tervezési folyamatot az önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok, a vállalkozási szféra és a társadalmi szervezetek képviselőiből létrehozott kistérségi fejlesztési bizottság felügyeli. A létrehozott fejlesztési bizottságok egy részének tagságával, a valós partnerség érvényesítésével kapcsolatban néhány kistérségben problémák merültek fel. Ezek kiküszöbölése érdekében a munkaszervezet megerősítését célzó ÁROP pályázat kimondja, hogy a kistérség abban az esetben legyenek jogosult a támogatásra, ha fejlesztési bizottsága az alábbi kritériumok szerint működik: 1. megkülönböztetés nélküli, szavazati jogú tagságot kapnak a tagtelepüléseket, a vállalkozási szférát és a társadalmi szervezeteket képviselők; 2. a szavazati jogú tagok sorában legalább 50%-ot érnek el a vállalkozási szféra és a társadalmi szervezeteket képviselői; 3. polgármester, illetve önkormányzati tisztviselő kizárólag a tagtelepüléseket képviselheti szavazati jogú tagként a bizottságban, más szervezetet nem; 4. polgármester, illetve önkormányzati tisztviselő közeli hozzátartozója (Ptk. 685. ) nem lehet a fejlesztési bizottság szavazati jogú tagja; valamint 5. a fejlesztési bizottságban tanácskozási jogot kell biztosítani az érintett kistérségben működő kistérségi koordinációs hálózat tagjainak. Indokolt, hogy az elkülönített forrásra való jogosultságot is a fenti kritériumokhoz kössük. Ahol ezek jelenleg nem teljesülnek, szükséges a fejlesztési bizottság átalakítása. A fenti listát indokolt kiegészíteni még két ponttal: 6. legalább egy szavazati jogú tagot delegálhatnak az érintett kistérségben működő cigány kisebbségi önkormányzatok; 7. a fejlesztési bizottságban tanácskozási jogot kell biztosítani a szaktárcák által delegált esélyegyenlőségi szakértőknek. 11
A partnerséget a tervezés során a kistérségi fejlesztési bizottság működésén túl szakmaitársadalmi egyeztetésekkel is biztosítani kell. Ennek érdekében legalább az alábbi fórumok megszervezése szükséges: indító workshop, a fejlesztési bizottság tagjai és a tervezésben résztvevők részvételével, a tervezési folyamat ismertetése céljával stratégiai workshop, a fejlesztési bizottság tagjai és a tervezésben résztvevők részvételével, a fejlesztési irányok meghatározása céljával tematikus kerekasztalok, legalább az alábbi témákra (esetleg több témát összevonva) o o o o o o o gazdaságfejlesztés foglalkoztatás piacképes oktatás, szakképzés korai felzárkóztatás egészségfejlesztés, egészségügyi szolgáltatások elérhetősége mobilitás roma integráció A fenti fórumokon, és azokon túlmenően a helyi szereplők pl. kisebbségi önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások széles körének aktív bevonása szükséges. Minden fórumról jelentési ívet és emlékeztetőt kell készíteni, és a projekt-csomaghoz csatolva az NFÜnek megküldeni. A lakosság tájékoztatásának minimális eszközei külön kerülnek meghatározásra. A kistérségi fejlesztési bizottság tagjai illetve az ott képviseltek, intézmények, civil szervezetek és vállalkozások számára az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) képzéseket szervez. A képzések célja, hogy segítsék az érintetteket a projekt-csomag összeállításában, a projektek kidolgozásában és megvalósításában. A kistérségi projekt-csomagot a fejlesztési bizottság, majd a többcélú kistérségi társulás tanácsa megtárgyalja. A tanács egyetértése esetén kezdeményezi a projekt-csomag az NFÜ-nek való benyújtását. A kistérségi projekt-csomagot amint elkészül, be lehet nyújtani; legkésőbb 2008. november végéig várjuk. Kistérségi projekt-csomagok értékelése és jóváhagyása Az NFÜ a kistérségi koordinátoroktól, az ÁROP kiemelt projekt keretében megbízott szakértőtől, a szaktárcák által delegált esélyegyenlőségi szakértőktől és a Roma Program Támogatási Hálózattól (RPTH) kapott visszajelzéseken túl rövid véleményt kér a kistérségi tervről az alábbi szervezetektől illetve személyektől, a kistérségi terv benyújtásakor, 15 napos határidővel: helyi aktív, fejlesztési tevékenységet végző civil szervezetek (kistérségenként a 2-3 legaktívabb civil szervezet), helyi cigány kisebbségi önkormányzatok (lehetőség szerint egységes véleményt), szomszédos kistérség fejlesztési bizottságának elnöke (az esetleges kapcsolódásokra vonatkozóan). Az NFÜ részletes értékelést kér a kistérségi tervről az alábbi szervezetektől illetve személyektől, a kistérségi terv benyújtásakor, 15 napos határidővel: a regionális fejlesztési tanács és a regionális fejlesztési ügynökség, a szaktárcák: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal Gyerekesély Iroda (elsősorban a szaktárcához tartozó fejlesztési irányok és projekt javaslatok vonatkozásában). 12
Az NFÜ maga is részletes értékelést készít a kistérségi tervről. LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. A vélemények és értékelések beérkezését követően az NFÜ összehívja a zsűrit, amelybe tagot delegál a regionális fejlesztési ügynökség, a szaktárcák, az NFÜ érintett szervezeti egységei, valamint legalább egy az NFÜ által felkért civil szakértő. A zsűri elnöki és titkársági feladatait az NFÜ látja el. A zsűri meghallgatja a kistérség képviselőit, személyesen tisztázza velük a felmerülő kérdéseket, megtárgyalja a kistérségi tervet, majd dönt, hogy a kistérségi tervet változtatásokkal vagy változtatás nélkül jóváhagyni javasolja, vagy a konkrét szempontok megjelölésével átdolgozásra visszaadja. A jóváhagyási javaslat lehet részleges, vonatkozhat pl. a fejlesztési irányokra, a projekt javaslatok egy részére. Amennyiben a zsűri a kistérségi tervet átdolgozásra visszaadja, az NFÜ az átdolgozott tervet ugyanolyan eljárásban kezeli, mint az előző verziót. Amennyiben a zsűri a kistérségi tervet jóváhagyni javasolja, az NFÜ elnöke dönt a terv jóváhagyásáról. Az esetleges változtatásokról az NFÜ előzetesen értesíti a kistérségi fejlesztési bizottság elnökét. Amennyiben a benyújtott projekt-csomag megfelel a feltételeknek, 2009. februárig megszületik a jóváhagyás. A projektek részletes kidolgozása megvalósítása Az egyes projekteket a részletes kidolgozást követően az érintett közreműködő szervezethez kell benyújtani. Amennyiben a közreműködő szervezet értékelése alapján az NFÜ a projektet megfelelően előkészítettnek ítéli, indulhat a projekt megvalósítása. Természetesen a kistérségi tervbe bekerülő projekt javaslatoknak is el kell érniük legalább ugyanazt a minőségi szintet, amit a jelenlegi pályázati rendszer előír. Az eljárás leginkább a kétfordulós pályáztatásra hasonlít, ahol az első fordulóban vizsgáljuk a projekt javaslat indokoltságát, az adott prioritáshoz való illeszkedését, a második fordulóban pedig a projekt előkészítettségét. A második fordulóban már nem mondható, hogy egy projekt nem indokolt, ezért nem utasítható el, de természetesen mondható, hogy nem kellően előkészített, ezért visszaadható további kidolgozásra. A különbség a kétfordulós pályáztatáshoz képest annyi, hogy az első fordulóban a kistérség teljes projekt-csomagját egyszerre értékeljük (a második forduló már itt is projektenként történik). Amennyiben a projekt kellően előkészített, 2009. tavaszán indulhat a megvalósítása. 13
1. melléklet: Az egyes kistérségek számára meghatározott forrás (a tartalék nélkül) kistérség népességszám, ezer fő településszám forrás, MrdFt Észak-Magyarország Abaúj-Hegyközi 15,1 24 2,365 Bátonyterenyei 25,7 14 2,278 Bodrogközi 17,8 17 2,158 Edelényi 36,2 47 3,973 Encsi 24,2 35 3,105 Hevesi 35,9 17 2,721 Mezőcsáti 14,8 9 1,733 Ózdi 72,3 29 4,348 Sárospataki 26,4 16 2,383 Szerencsi 44,3 18 3,024 Szikszói 19,3 23 2,455 Tokaji 14,2 11 1,798 Észak-Alföld Baktalórántházai 35,4 19 2,476 Berettyóújfalui 52,7 29 3,282 Csengeri 13,9 11 1,643 Fehérgyarmati 39,0 49 3,700 Mátészalkai 66,2 26 3,502 Nyírbátori 44,8 20 2,747 Tiszafüredi 39,3 13 2,346 Vásárosnaményi 31,3 27 2,678 Dél-Alföld Bácsalmási 17,7 8 1,814 Jánoshalmai 17,0 4 1,534 Kisteleki 19,0 6 1,724 Mezőkovácsházai 42,8 18 3,208 Sarkadi 24,4 11 2,207 Dél-Dunántúl Barcsi 25,4 26 2,169 Csurgói 18,0 18 1,727 Kadarkúti 21,0 23 1,957 Lengyeltóti 11,5 10 1,313 Sásdi 14,7 27 1,890 Sellyei 14,1 35 2,098 Szigetvári 27,1 46 2,785 Tamási 41,0 31 2,760 14
2. melléklet: A kistérségi tervdokumentum sablonja helyzetleírás max. 10-13 oldal SWOT elemzés és fejlesztési irányok max. 2 oldal projektek összegző bemutatása max. 4 oldal projektek egyenkénti bemutatása max. 4-5 oldal összesen max. 16-19 oldal + projektenként max. 4-5 oldal I. Helyzetelemzés a kistérségek, azon belül a települések helyzetének bemutatására a statisztikai adatokat központilag szolgáltatjuk a helyzetelemzés célja e statisztikai adatok elemzése gazdasági helyzet i konkrét, számszerűsített problémák eddig elért eredmények (fejlesztések, innovatív kezdeményezések nemcsak NFT/ÚMFT keretében, ld. ÚMVP, hazai támogatások, magán források) max. 2 oldal infrastrukturális helyzet (közlekedés, telekommunikáció, környezetvédelem) ii konkrét, számszerűsített problémák eddig elért eredmények (fejlesztések, innovatív kezdeményezések nemcsak NFT/ÚMFT keretében, ld. ÚMVP, hazai támogatások, magán források) max. 2-3 oldal társadalmi helyzet (különösen: egészség) iii konkrét, számszerűsített problémák eddig elért eredmények (fejlesztések, innovatív kezdeményezések nemcsak NFT/ÚMFT keretében, ld. ÚMVP, hazai támogatások, magán források) max. 2 oldal szociális helyzet (különösen: képzettség) iv konkrét, számszerűsített problémák eddig elért eredmények (fejlesztések, innovatív kezdeményezések nemcsak NFT/ÚMFT keretében, ld. ÚMVP, hazai támogatások, magán források) max. 2-3 oldal 15
foglalkoztatási helyzet v konkrét, számszerűsített problémák eddig elért eredmények (fejlesztések, innovatív kezdeményezések nemcsak NFT/ÚMFT keretében, ld. ÚMVP, hazai támogatások, magán források) max. 2-3 oldal 16
II., SWOT elemzés LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. a SWOT elemzés vi célja az előzőekben bemutatott, statisztikai adatokkal alátámasztott jellemzők rendszerezése erősségek lehetőségek gyengeségek veszélyek összesen 1 oldal 17
III., Fejlesztési irányok LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. a fejlesztési irányok vii a statisztikai adatokra alapozott SWOT elemzésből adódóan kerülnek meghatározásra fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása fejlesztési irány által érintett földrajzi terület viii (pl. települések felsorolása) fejlesztési irány indokoltsága és hosszú távú céljai fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz max. 6-8 fejlesztési irány jelölhető meg 18
IV., Projektek összegző bemutatása LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. típusprojektek fejlesztési irány sorszáma típusprojektek, integrált projektek felsorolása projektek száma, db projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP forrás megoszlása, % összesen - 100% több hasonló típusú projektet (pl. ha több település is tervez óvoda-bővítést) csak egyszer kell nevesíteni, nem külön-külön, de a projektek számát a külön oszlopban jelölni kell forrás operatív programok és prioritások közti megoszlásának indoklása (különösen, amennyiben jelentősen eltér az indikatívtól) max. ½ oldal 19
legfontosabb kapcsolódó, egyéb forrásból (pl. egyéb ÚMFT forrás, ÚMVP forrás, hazai támogatás, magán forrás) finanszírozandó projektek ix projekt rövid címe projekt gazda neve megvalósulás helyszíne (település) összköltség, MFt finanszírozás lehetséges forrása megvalósítás tervezett indítása (év, hónap) kapcsolódó fejlesztési irány sorszáma max. 50 legfontosabb projekt 20
ütemezés 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 össz induló projektek befejeződő projektek száma igényelt támogatása, MFt száma igényelt támogatása, MFt ütemezés indoklása (amennyiben eltér az időarányostól) max. ½ oldal
V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány projekt rövid címe projekt gazda neve kapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon) megvalósulás helyszíne (település) összköltség, MFt igényelt támogatás, MFt amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt érintett operatív program és prioritás kapcsolódás a fejlesztési irányhoz számszerű outputok x (indikátorok, értékkel) számszerű eredmények xi (indikátorok, értékkel) (választható listáról) (választható listáról) projekt indokoltsága, szükségszerűsége xii 22
projekt konkrét célja projekt célcsoportja projekt tevékenységei projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése xiii 23
költséghatékonyság, alternatívák xiv pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozása xv hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása xvi megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap) előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) xvii további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) xviii kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket) indítás befejezés projektenként összesen max. 4-5 oldal 24
Jegyzetek i Gazdasági helyzet A kistérségek besorolásához használt KSH mutatók: 1., működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma, 2., működő vállalkozások számának változása, 3., vendégéjszakák ezer lakosra jutó száma, 4., kiskereskedelmi boltok ezer lakosra jutó száma, 5., mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, 6., szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya, 7., tudományos kutatók-fejlesztők ezer lakosra, 8., önkormányzati helyi adó ezer lakosra. Kérjük bemutatni: jelentősebb munkaadó vállalkozások; ipari park, inkubátorház a kistérségben vagy szomszédságában (területe, vállalkozások száma, foglalkoztatottak száma, stb.); helyi vállalkozásfejlesztési központ illetve egyéb támogatott vállalkozási tanácsadás (szolgáltatások köre, minősége, stb.); a kistérséget potenciálisan érintő klaszter a régióban; a gazdaság fehérítésének lehetőségei; jelentősebb turisztikai attrakciók; stb. ii Infrastrukturális helyzet A kistérségek besorolásához használt KSH mutatók: 1., hétköznapi elérés (a legközelebbi megyeszékhely és a legközelebbi kistérségi központ közúti elérhetőségének átlaga), 2., gyorsforgalmi csomópontok elérése, 3., telefon főállomások ezer lakosra jutó száma, 4., kábeltelevízió előfizetők ezer lakosra jutó száma, 5., szélessávú internet előfizetők ezer lakosra jutó száma, 6., közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, 7., egy km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza, 8., vezetékes gázellátásba bekapcsolt lakások aránya, 9., rendszeres hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya. Kérjük bemutatni: legfontosabb célterületek és azok elérhetősége (ahol munkahely, iskola található); települések, ahonnan tömegközlekedéssel nem lehet munkába, iskolába járni; alternatív közösségi közlekedési eszközök (pl. mikrobusz, iránytaxi, stb.); tömegközlekedés hozzáférhetősége-akadálymentessége; zsáktelepülések; határmenti kistérségeknél határmenti települések, ahol határátkelő nyitásával jelentősen javulna az elérhetőség; teleház; wifi falu; települések, ahol nincs szélessávú internet elérés; a digitális írástudás fejlesztését szolgáló képzések és egyéb kezdeményezések; telepek (népesség, infrastruktúra ellátottság, képzettségi, foglalkoztatottsági és jövedelmi jellemzők, stb.); nagyobb települések illetve településrészek, ahol a közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya nem éri el a 75%-ot; nagyobb illetve érzékeny vízbázisú települések, ahol nincs csatornahálózat; stb. iii Társadalmi helyzet A kistérségek besorolásához használt KSH mutatók: 1., 2000-2005 között épített 3 vagy több szobás lakások aránya, 2., személygépkocsik kor szerint súlyozott ezer lakosra jutó száma, 3., vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, 4., halálozások ezer lakosra jutó száma, 5., SZJA alapot képező jövedelem egy lakosra, 6., urbanitás indexe (120fő/km2 népsűrűség feletti településen lakók aránya). Kérjük bemutatni: egészségi állapot; egészségügyi szolgáltatások lefedettsége és igénybevétele háziorvos (egy háziorvos által ellátott lakosság és településszám szélső értékei, betöltetlen praxisok, látogatások rendszeressége), járóbeteg-szakellátás elérhetősége a kistérségben vagy a szomszédságban (távolság szélső értékei, látogatások rendszeressége, szakterületenként), hozzáférhetősége-akadálymentessége, felvilágosítási programok, szűrési programok ; egészségterv léte és legfőbb megállapításai; stb. iv Szociális helyzet 25
A kistérségek besorolásához használt KSH mutatók: 1., fiatalodási index (15 évesnél fiatalabbak a 60 éves vagy idősebbek arányában), 2., 18 éves vagy idősebb középiskolai érettségivel rendelkezők aránya, 3., foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 4., rendszeres szociális segélyben részesítettek ezer lakosra jutó száma, 5., rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek a 24 évesnél fiatalabbak arányában. Kérjük bemutatni: bölcsőde, óvoda, családi napközi, gyerekház, nyári napközi, nagyobb gyerekszámú települések ilyen ellátás nélkül; általános iskola; szakiskola; középiskola; szakképzési lehetőségek; tanoda; iskolabusz; szociális szolgáltatások lefedettsége és igénybevétele (családsegítő központ, védőnő, szociális munkás, stb., beleértve civil szervezeteket és egyházi szervezeteket is); a különböző intézmények illetve szervezetek közti feladatmegosztás és együttműködés értékelése; kulturális és sportolási lehetőségek; stb. Az intézményeknél kérjük bemutatni, hogy mely településen működnek, mely további települések vesznek részt a működtetésben, hány gyerek jár oda, mennyire integrált, milyenek a szakmai eredményei (ahol értelmezhető: továbbtanulás, elhelyezkedés), milyen az épület fizikai állapota, hozzáférhetőségeakadálymentessége, stb. v Foglalkoztatási helyzet A kistérségek besorolásához használt KSH mutatók: 1., álláskeresők aránya, 2., tartósan álláskeresők aránya, 3., aktivitási ráta. Kérjük bemutatni: jelentősebb munkaadók; potenciális foglalkoztatási lehetőségek; közfoglalkoztatási formák értékelése; munkaügyi kirendeltségek; kistérség részvétele a Start és a Lépj egyet előre programokban; munkanélküliség megoszlása nem, kor, képzettség szerint; legjelentősebb munkanélküliséggel sújtott települések; stb. vi A SWOT táblázat a kistérség belső erősségeit és gyengeségeit (angolul: Strength, Weakness), valamint a külső lehetőségeket és veszélyeket (angolul: Opportunity, Threat) tartalmazza. A lehetőségek között nem a kistérség által választható lehetőségeket, hanem a kistérség számára a környezetben rejlő lehetőségeket kell megjeleníteni (pl. határmenti kistérségek esetében ilyen lehet a határok az EU tagsággal kapcsolatos átjárhatósága). vii Fejlesztési irány: a kistérség hosszú távú, fenntartható fejlődését szolgáló prioritásai. A fejlesztési irányok stratégiaiak, lehetőség szerint komplexek. A fejlesztési irányok kijelölésében a kistérség szabad kezet kap, de általában ajánlhatók a következők: gazdaságfejlesztés; foglalkoztatás; piacképes oktatás, szakképzés; korai felzárkóztatás; egészségfejlesztés, egészségügyi szolgáltatások elérhetősége; mobilitás; roma integráció. viii Kérjük röviden bemutatni, hogy a projekt-csomag miként hat a kistérségen belüli területi fejlettségi egyenlőtlenségekre, a leghátrányosabb helyzetű település-csoportokra. ix Azokat a projekt javaslatokat kérjük felsorolni, amelyek méretüknél illetve jelentőségüknél fogva befolyásolhatják a kistérség fejlődését, és amelyekhez ennek megfelelően igazodnia kell az elkülönített forrásból megvalósítandó fejlesztéseknek is. Kisebb illetve nem előkészített projekt ötletek felsorolása nem cél. x Output: a célokkal kapcsolatban a projekt megvalósításának végén, közvetlenül elérhető változás. Pl. képzés esetén a képzésben résztvevők száma, stb. xi Eredmény: a célokkal kapcsolatban a projekt megvalósítását követően, közvetetten elérhető változás. Pl. képzés esetén a képzés következtében munkába álló száma, stb. xii Kérjük levezetni a projekt indokoltságát a kistérség helyzetéből és a fejlesztési irányokból. Kérjük bemutatni, hogy a projekt miként hat a gazdaság élénkítésére, a foglalkoztatásra-foglalkoztathatóságra. xiii Kérjük bemutatni, hogy a projekt mennyiben felel meg az adott tevékenységhez az NFÜ által meghatározandó szempontoknak, kivéve azokat a szempontokat, amelyekkel kapcsolatban más adatmezők tartalmazzák ezt az információt. 26
xiv Kérjük bemutatni, hogy a projekt miként hasznosítja a meglévő erőforrásokat (pl. épületeket). Új erőforrások létrehozása esetén kérjük igazolni, hogy nincs olyan erőforrás, amely költség-hatékonyabban hasznosítható volna. xv Kérjük bemutatni, hogy a projekt működtetése, fenntartása milyen költségeket generál, és milyen forrásból fogják finanszírozni. Kérjük bemutatni azt is, ha a projekt megtakarításokat generál. xvi Kérjük bemutatni, hogy a projekt miként hat a romák iskolai és területi (lakhatási) szegregációjának csökkentésére illetve megszüntetésére, a nemek közti esélyegyenlőség biztosítására, illetve a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtésére. xvii Kérjük megjeleníteni legalább a következőket: van-e kész megvalósíthatósági tanulmány, jövedelemtermelő beruházás esetén költség-haszon elemzés, környezetvédelmi engedély, építési/létesítési engedély (több beruházási elem esetén elemenként), kiviteli tervek. xviii Kérjük megjeleníteni legalább a következőket: szükséges-e megvalósíthatósági tanulmány, jövedelemtermelő beruházás esetén költség-haszon elemzés, környezetvédelmi engedély, építési/létesítési engedély (több beruházási elem esetén elemenként), kiviteli tervek. 27