BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK Nappali tagozat Nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakirány A SPORTDIPLOMÁCIA HELYE ÉS SZEREPE AZ ÚJ VILÁGRENDBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NEMZETKÖZI OLIMPIAI BIZOTTSÁG ELMÚLT NEGYED SZÁZADI TÖRTÉNETÉRE Készítette: Wachtler Edit Budapest, 2011 1
Mindenkinek, aki szakdolgozatom megírását lehetővé tette, szeretném megköszönni segítségét, tanácsait, építő jellegű kritikáját és támogatását. Külön szeretném megköszönni családomnak, hogy mellettem álltak és támogattak terveim megvalósításában. Köszönet illeti Medvegy Ivánt, aki szakmai tanácsaival és segítőkészségével hozzájárult munkám sikeréhez. 2
Tartalomjegyzék Bevezetés... 6 I. Az új világrend vonásainak megjelenése a sportdiplomácia területén... 9 Globalizáció... 10 Regionalizáció... 11 Transz-nacionalizáció... 13 Biztonság... 13 Demokratizálódás... 15 Ideológiák, vallás szerepe... 16 Nemzetközi intézmények reformja... 17 I. 1. A sport, mint felértékelődött diplomáciai lehetőség: a sportdiplomácia az új világrendben... 21 I. 2. A sportdiplomácia aktorai az új világrendben: nemzetközi szinten elismert szereplők... 23 I. 2. 1. Nemzeti és nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetek... 23 I. 2. 2. Államok: feltörekvő (sport)nagyhatalmak... 24 I. 3. A sportdiplomácia arénája az új világrendben... 26 I. 3. 1. Lausanne-tól a versenypályákig... 26 I. 3. 2. SportAccord... 27 I. 4. A sportdiplomácia agendája az új világrendben: célok a Coubertin-i eszméken túl... 29 I. 4. 1. Nők a sportban... 29 I. 4. 2. Sport és környezet... 30 I. 4. 3. Olimpiai békemozgalom... 32 I. 4. 4. Mindenki sportja... 33 I. 4. 5. Üzlet a sportban... 34 I. 4. 6. Sportdiplomácia, mint soft power... 37 I. 4. 7. Dopping elleni küzdelem... 39 I. 4. 8. Illegális sportfogadás... 40 II. Esettanulmány: A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elmúlt negyed századi története, különös tekintettel XIII. Olimpiai Kongresszus eseményeire... 43 II. 1. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság létjogosultsága kétségessé válik a szervezetet meghatározó külső kényszerítő tényezők és belső problémák bemutatása... 44 II. 1. 1. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság első válsága az 1980-as években: a politikai befolyás csúcsa... 44 3
II. 1. 2. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság második válsága az 1990-es években: szervezetiműködési válság és nemzetközi presztízsvesztés... 47 II. 1. 3. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság helyzete a 2000-es évek második felében... 50 II. 2. A 2009. évi XIII. Olimpiai Kongresszus a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 21. századi stratégiájának megfogalmazása... 53 II. 3. A XIII. Olimpiai Kongresszus által elfogadott ajánlások, mint lehetséges alternatívák. 55 II. 3. 1. Veszélyek, tévutak és kényszerek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság stratégiája előtt 59 III. 3. 2. Milyen módon juthat el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság céljai megvalósításához? 62 III. 3. 3. Milyen eredmények várhatók a Nemzetközi Olimpiai Bizottság számára?... 63 III. Összegzés, következtetések, kitekintés... 65 III. 1. Következtetések, hipotéziseim alátámasztása az esettanulmány során megfogalmazottakkal... 65 III. 2. Kitekintés: a magyar sportdiplomácia jelenlegi helyzete, az Európai Uniós soros elnökség vonatkozása, egyéni javaslat... 68 III. 2. 1. Intézményi háttér... 68 III. 2.2. Az Európai Uniós soros elnökség sportdiplomáciai vonatkozásai... 70 Táblázatok jegyzéke... 72 1. táblázat: A demokrácia intézményei és azok céljai... 72 2. táblázat: A 2006-2010 között végbement változás a demokrácia minőségének tekintetében... 73 3. táblázat: A világ régióinak demokratikus fejlettségi mértéke 2006-2010 között... 73 4. táblázat: A legfontosabb sportszervezetek és szervezeti szintek áttekintése... 74 5. táblázat: Moszkvától Pekingig (1980-2008): a sport a politika fölé emelkedik... 75 6. táblázat: A TOP program fejlődése (1985-2008)... 75 7. táblázat: A WADA által végzett vizsgálatok száma 2009-ben, és azok eredményei... 76 8. táblázat: Környezeti változások az elmúlt 25 évben (1985-2010)... 76 9. táblázat: A Nemzetközi Olimpiai Bizottság bevételi forrásai az utóbbi négy olimpiai ciklusban (USD-ban)... 77 Ábrák jegyzéke... 78 1. ábra: A nyári Olimpiai Játékokon résztvevő nemzeti olimpiai bizottságok számának növekedése (1980-2008)... 78 2. ábra: A sajtóképviselők számának növekedése a Nyári Olimpiai Játékokon:... 78 3. ábra: Televíziós közvetítésekből származó bevételek alakulása (ezer USD-ban):... 79 4. ábra: A 2003 és 2009 között elvégzett mintavételek számának változása olimpiai és nem olimpiai sportágak vonatkozásában... 80 5. ábra: A WADA támogatásának megoszlása olimpiai régiók szerint... 80 4
6. ábra: A XIII. Olimpiai Kongresszus témaköreinek összefoglalása... 81 7. ábra: Olimpiai bevételi források 2005-2008 között (USD-ban)... 82 Függelék... 83 Az Olimpizmus Alapelvei... 83 Az Olimpiai Kongresszusok fő céljai a kezdetektől napjainkig... 84 Felhasznált irodalom... 86 5
Bevezetés Témaválasztásom legfőbb oka a Magyar Evezős Szövetségnél 2007 óta betöltött munkám, amely során betekintést nyerhettem főként a hazai sportdiplomácia szervezésébe és alakulásába, a kapcsolattartás formáitól kezdve a nemzetközi események szervezéséig, illetve a sport mindennapjaiba. Nemzetközi vonatkozásban érdekességként szeretném megemlíteni, hogy éppen az evezősök által létrehozott FISA 1 volt az első nemzetközi sportszövetség, 1892-ben tehát sportadminisztráció és diplomácia területén több mint százéves hagyományokkal rendelkezik a sportág. Dolgozatommal a mai, 21. századi sportdiplomácia alakulásának elméleti hátterét, nemzetközi környezetét és folyamatait szeretném bemutatni, amelyek meghatározzák napjaink sportdiplomáciájának alakulását. Az új világrend sportdiplomáciájának fő irányát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tevékenységén keresztül kívánom bemutatni, mivel úgy gondolom, ez az a világszerte elismert nemzetközi szervezet, amely alapvetően meghatározza a globális folyamatok alakulását e téren, illetve 205 tagszervezetével jelen van mind az öt kontinens majd valamennyi országában, biztosítva azok számára a megfelelő fórumot. Irányításával a sport megőrizte, megerősítette autonóm helyzetét, stratégiájában pedig az univerzalitás, egyenlőség és fair play elve a mai napig meghatározó. A témát több szempontból is aktuálisnak vélem: a korábbi világgazdasági rend átrendeződik, a feltörekvő országok és régiók sporteseményeken keresztül is ki kívánják fejezni a fejlettekhez való csatlakozási szándékukat (akár az Olimpiai Játékok, akár egyéb népszerű sportesemények, mint a Forma-1 tekintetében). Érdekesnek tartom, hogyan változott az aktor agenda aréna tekintetében a terület, milyen új elemek jelentek meg vagy kaptak új értelmet. Magyarország 2011 első félévében az Európai Unió soros elnökeként szintén nagy hangsúlyt fektet a sportra, amelyen keresztül egyéb célokat kívánnak reprezentálni (gondolok itt például a Duna Stratégiához kapcsolódó nemzetközi evezős versenysorozatra). Harmadrészt, úgy tapasztaltam, hogy a sport, főként a versenysport, egyre inkább elüzletiesedik, a hagyományos értékek helyét átveszi az eladhatóság, az anyagi értékelés, a működés egyre inkább a szponzorációs helyzettől válik függővé. 1 Fédération Internationale des Sociétés d Aviron 6
Tekintettel szakdolgozatom címére, valamint az adott terjedelmi keretekre, nem kívánok részletesen szót ejteni olyan kérdésekről, mint a sportdiplomácia és a dopping kapcsolata, a sport és a marketing, az üzlet kapcsolata, egyes globális sportszervezetek átfogó bemutatása, valamint a magyar sportdiplomácia teljes körű elemzése bár kétségtelenül érdekes és fontos témák. A témával kapcsolatban a következő hipotéziseket kívánom felállítani: H1: Feltételezem, hogy a sportdiplomácia területén a gazdasági politikai társadalmi folyamatoknak megfelelő változások mennek végbe az új világrendben. H2: Feltételezem, hogy a globális társadalmi szerepvállalás elengedhetetlen a sikeres sportdiplomácia megvalósításához. H3: Feltételezem, hogy a sportdiplomácia fejlődési lehetőségeit nagyban meghatározzák az üzleti érdekek. Az elvégzett kutatási módszerek ismertetése Kutatásom során a téma jellegéből adódóan főként másodlagos forrású adatokat használtam fel, mivel a legtöbb, rendelkezésre álló statisztikai adat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, vagy a Magyar Olimpiai Bizottság és egyéb nemzetközi szervezetek kiadványaiban és munkaanyagaiban szerepel. Ezeket felhasználva több diagramot és táblázatot készítettem a folyamatok szemléltetésére. Szakértői interjút készítettem a Magyar Olimpiai Bizottság szakmai munkatársával, Medvegy Ivánnal, a Külügyminisztérium Külügyminisztérium - EU Elnökségi Kommunikációs Főosztály Vezető Tanácsosával, Berényi Jánossal valamint a Magyar Evezős Szövetség és a Nemzeti Sportszövetség releváns képviselőivel, akik a témában jártas szakemberek. Esettanulmány során elemeztem a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban az 1980 és 2009 között, a feltevésemnek megfelelő folyamatot, vagyis hogy az új világrend gazdasági, politikai és társadalmi változásai hatással vannak a sportdiplomácia alakulására. Mindezt összevetve gazdasági, politikai integrációs folyamatokkal is, amely jellegéből adódóan dinamikus elemzést igényel, tartalmaz azonban statikus elemeket is. Kiemelten bemutattam a 2009. évi XIII. Olimpiai Kongresszus ajánlásait és témaköreit, mivel ezek 7
mentén elemezhető a Nemzetközi Olimpiai Bizottság stratégiája, valamint következtetéseket vontam le az esettanulmányban vizsgált folyamat alapján a jövőre nézve. Úgy gondolom, dolgozatom rövid áttekintést nyújt a sportdiplomácia globális helyzetéről, a nemzetközi életben betöltött szerepéről, politikai társadalmi gazdasági vonatkozásairól. Szeretném bizonyítani feltevésemet, ami szerint a sport egyre inkább a mindennapok részévé válik, ennek megfelelően a sportdiplomácia jelentősége is egyre nő, valamint a sport eszköz lehet egyéb gazdasági, politikai célok eléréséhez. 8
I. Az új világrend vonásainak megjelenése a sportdiplomácia területén A 20. század számos történelmi és politikai változást hozott. 1991 a Keleti Blokk felbomlása, a Szovjetunió, a KGST és a Varsói Szerződés megszűnése után a szakirodalomban megjelent a new world modell, vagyis új világrend megnevezés, noha maga a jelenség fokozatosan alakult ki főként Európában, ugyanakkor fontos globális feltételek alakították. Világrendünk új, hiszen véget ért a második világháború után kialakult kétpólusú rendszer, amiben két szuperhatalom párharca alakította a nemzetközi eseményeket. Ez a jaltaiként is nevezett világrend háború nélkül bomlott fel, teret engedve újabb hatalmi versengés kialakulásának. Kelet-Közép-Európába beszivárogtak a globális változások, ezek hatására válság, megosztottság alakult ki a térségben, és itt létrejött új demokratizálódó államoknak komoly feladatot jelent az új orientáció politikai és gazdasági téren egyaránt. A posztindusztriális társadalomban a sport, hasonlóan más, korábban kevésbé jelentős tevékenységhez, túllépett az ép testben ép lélek funkción. Míg korábban a felsőbb társadalmi rétegek kiváltsága volt a leisure vagyis szórakozva pihenés, a 20. század folyamán az alsóbb osztályok is bekapcsolódhattak a szabadon maradt idő sportolással való eltöltésébe. Az ipari társadalmak nagyvárosaiban megjelent tömeg- és versenysport rendezvények napjainkra iparággá fejlesztették a sportot, amely folyamat által reklám, média és kultúra épült egymásra, létrehozva a sport nemzeti és nemzetközi bürokráciáját annak szabályaival. Az így létrejött vagy megújult sportirányítási- és állami szervezetek tudatosan kiaknázzák azt a lehetőséget, hogy a sport tömegekhez jut el, így a modern politika által is hasznosítható eszközzé vált. 2 Az új világrend tehát számos reformot vont maga után, és a sportdiplomácia tekintetéből vizsgálva az aktor agenda aréna architektúra változását, párhuzam vonható a sport-, valamint egyéb szakdiplomáciai ágak közt, hiszen ezen a területen is hatnak ugyanazok az erők, melyek a világgazdaságot és politikát alakítják. A sport, mint a társadalom és kultúra szerves része, szocializációs funkciót tölt be, amelyet megfelelő módon irányítva világszerte sikerrel lehet alkalmazni. Magának a sportdiplomáciának az egyre növekvő jelentőségét mutatja, hogy 2010 októberében az ENSZ Közgyűlése olyan határozatot 2 Dr. Bakonyi Tibor: Állam, civil társadalom, sport 28. oldal 9
hozott, mi szerint a sport az oktatás, egészségügy, fejlődés és béke elősegítésének eszköze, amely segít megvalósítani a 2015-re kitűzött Millenniumi Fejlesztési Célokat 3. Az új határozatban rögzítésre került, hogy a sport olyan eszköz a világ számára, melyen keresztül minden szinten erősödhet a globális partnerség, valamint hozzájárul a nemzetközileg elfogadott egyezmény céljainak teljesítéséhez, a nemzeti béketeremtéshez. 4 Továbbá a Közgyűlés elismerte a fejlődés és a szociális kohézió lehetőségét, amelyet a 2010-ben a Dél-Afrikai Köztársaságban megrendezett FIFA futball világbajnokság eredményezett, ezen kívül a kanadai Vancouver-ben megrendezett XXI. Téli Olimpiai Játékok, X. Téli Paralimpiai Játékok hozományát, amely elősegítette az oktatás, egyetértés, béke, harmónia, és tolerancia megvalósulását az emberek és civilizációk közt. 5 Az új világrend tehát új elemeket hozott a politika, a gazdaság és a társadalom területén is. Ezek közül számos jelen van a sportdiplomáciában is, az annak megfelelő sajátos vonásokkal keveredve. Globalizáció A termelés, technológiacsere, fogyasztás, pénzügyek és egyéb folyamatok határokon átívelő jellege maga a globalizáció. Ez a folyamat ugyan nem az új világrend hozománya, felgyorsulása, mélyülése és szélesedése azonban kétségtelenül az 1990-es évekre tehető, és párhuzamba állítható a technológiai fejlődés robbanásszerű növekedésével. A folyamat pozitív hatásai mellett költségcsökkenés, növekvő életszínvonal, gyors információáramlás negatív következményekkel is jár: az észak dél különbség fennmarad, a migráció növekedésével terjed a szervezett bűnözés, egyes kultúrák fennmaradása veszélybe kerül. A sport területét tekintve ugyanakkor számos pozitív változás következett be a globalizáció terjedésének köszönhetően: jelentősen csökkent a sportolók utazásának akadálya, több 3 ENSZ Közgyűlés GA/11012 számú határozata: Adopting Resolution on Sport as Means to Promote Development, General Assembly Recognizes Potential of Sport to Encourage Tolerance, Social Cohesion, Sixty-fifth General Assembly Plenary, 32nd & 33rd Meetings (AM & PM) 4 uo. 5 uo. 10
nemzet vehet részt világszintű eseményeken, valamint bebizonyosodott, hogy korábban jelentéktelennek vélt országok sportolói és sportdiplomatái sikerrel veszik az új kihívásokat. A sportdiplomácia területén a Nemzetközi Olimpiai Bizottság domináns nemzetközi nem kormányzati szervezet testesíti meg a globális jelleget: mára öt kontinens 205 Nemzeti Olimpiai Bizottságát fogja össze. Világszerte 60 egyéb nemzetközi szervezet segíti a legkülönfélébb területeken a sport működését. A teljesség igénye nélkül ezek: Fair Play Bizottság 6, parasport 7, jogi képviselet 8, doppingellenes tevékenység (WADA 9 ), média 10, sportegészségügy 11. Tevékenysége és céljai sok ponton hasonlítanak az ENSZ Alapokmányában foglaltakhoz a NOB leginkább az ENSZ-hez hasonlítható a sportdiplomácia szintjén, főként az emberi jogokra, oktatásra és fejlesztésre vonatkozóan. Az 1. diagram szemlélteti az 1990-es évek ugrásszerű növekedését a nemzeti olimpiai bizottságok számának tekintetében, amely tükrözi a NOB szervezetének mára globális jellegét. A diagram a Nyári Olimpiai Játékok résztvevőszámán alapul, mivel ezen Játékok szélesebb résztvevői bázissal bírnak, mint a téli változat. Regionalizáció Az egymáshoz földrajzilag közel fekvő államok, szub-nacionális egységek együttműködésén, integrációján keresztül valósul meg a regionalizáció folyamata. Ez történhet földrajzi, kulturális, gazdasági, politikai, szociális vagy strukturális alapon a domináns érdekektől függően. Az 1950-es években főként az Egyesült Államoktól való függetlenedési törekvés következtésen alakult ki a klasszikus regionalizációs folyamat akkor még Nyugat-Európában, majd az 1990-es években megjelent az új regionalizmus. Ez 6 Comité International de Fair Play: Nemzetközi Fair Play Bizottság, székhelye: Párizs 7 International Paralympic Committee: Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, székhelye: Bonn 8 Court of Arbitration in Sport: Sport Választott Bíróság, székhelye: Lausanne 9 World Anti-Doping Agency: Doppingellenes Világszervezet, székhelye: Montreal 10 Association Internationale de la Presse Sportive / International Sports Press Association: Nemzetközi Sportújságíró Szövetség, székhelye: Budapest 11 Fédération Internationale de Médecine Sportive: Nemzetközi Sportorvosi Szövetség, székhelye: Brazília 11
a folyamat már túlmutat Európa határain. Ilyen integrációs együttműködés többek közt a NAFTA 12, a MERCOSUR 13 vagy az APEC 14. A regionalizáció folyamata a következő típusokra osztható: - hagyományos együttműködési formák: pl. közös művészeti fesztivál rendezése; - modernizáló progresszív: konkrét gazdasági célkitűzés megjelenése; - szeparatista: valamely állam nem egy másik állammal, hanem annak egy tartományával kíván együttműködni, pl. az olasz Északi Liga törekvés; - up-down regionalizáció: a szubnacionális hálózat illetve szervezet létrehozásáról felső szinten döntenek, pl. a Kárpátok Eurorégió vagy az Alpok-Adria Munkaközösség; - bottom-up regionalizáció épp fordítva működik: a lakosság kezdeményezi az együttműködést, melyről aztán állami szinten döntenek. 15 A sportban megjelenő regionalizációs törekvések jellege főként up-down, vagyis elsőként létrehoznak egy szervezetet az annak megfelelő működési szabályozással, és a további tagfelvételről már az alapítók, illetve a későbbiekben a tagok döntenek. Ennek megfelelően földrészenként megjelentek regionalizációs törekvések, többek közt az Afrikai Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetsége, a Pán-amerikai Sport Szervezet, az Ázsiai Olimpiai Tanács, vagy az Európai Olimpiai Bizottságok. Európai tekintetben az Európai 12 North American Free Trade Agreement, vagyis Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény. Az USA, Kanada és Mexikó között 1992 augusztusában aláírt, majd 1994. január 1-jén életbe lépett egyezmény, melynek fő célja a tagországok közötti kereskedelmi és beruházási akadályok lebontása, piac létrehozása a tagországok áruinak és szolgáltatásainak, új munkalehetőségek teremtése illetve a vállalatok versenyképességének erősítése a világpiacon. 13 Mercado Común del Sur: Déli Közös Piac. A megállapodást az 1991. március 26-án aláírt Asuncióni Szerződéssel hozta létre Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay. Célja a tagországok közötti kereskedelmi akadályok lebontása és az egységes vámtarifa kialakítása. Jelenleg 5 tagországa van, székhelye Montevideo. 14 Asia-Pacific Economic Cooperation, vagyis Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés, mely az ázsiai és a csendes-óceáni térségben létrejött gazdasági és politikai szövetség, amit 1989-ben az ausztráliai Canberra-ban hozták létre. Céljai: szabadkereskedelem és tőkeáramlás. Jelenleg 21 tagországa van, székhelye Szingapúr. 15 Dr. Nyusztay László előadása Nemzetközi kapcsolatok elmélete és az új világrend című tantárgyból, 2009. 09. 28 12
Sport Konferencia keretében találkoznak kétévente Európa sportért felelős állami vezetői, 16 ezen kívül a legfontosabb szervezetek az Európa Tanács Sportbizottsága, melynek székhelye Strasbourg, valamint az EU Sportbizottsága brüsszeli székhellyel. Transz-nacionalizáció A transz-nacionalizációs folyamat fő ismérve egy vállalat esetében a tőke, a telephely és a tulajdon több, egymástól eltérő országban való megjelenése. A folyamatban résztvevő vállalatok és szervezetek által a külföldi működő tőke áramlása két évtized alatt mintegy harmincszorosára nőtt, tehát a folyamat valóban számottevő változást jelent az új világrendben. Egyúttal kiváló lehetőség a tőke- vagy technológia deficittel rendelkező fejlődő országok számára, hiszen képes megtörni az elmaradottság ördögi körét. Sportdiplomáciai vonatkozásban az olimpizmus eszméje tekinthető a transz-nacionalizáció legfőbb indikátorának, amely önmagában is nemzetek felett áll. Azonban a transznacionális jelleget még inkább hangsúlyozza olyan támogatók felsorakozása a sport mellett üzleti vagy támogató partnerként, amelyek a transznacionalizáció, mint gazdasági folyamat éllovasai, valódi TNC vállalatok, többek között: a Coca Cola Company 1928 óta, a McDonalds 1976 óta, vagy éppen a Panasonic Corporation 1984 óta és a Samsung Electronics CO. Ltd. 1997 óta. Ezeken kívül számos két- vagy többoldalú egyezmény született a sport kapcsán: kezdve sportszakemberek, szakismeret cseréjétől, közös kutatási programokon, szaklaboratóriumok együttműködésén át, technológiai együttműködésig a sporteszközök gyártásában, létesítmények dokumentációjának cseréjén véleményezésén át egészen a versenyeken, közös edzőtáborokban való részvételig. Biztonság A biztonság fogalmának meghatározása valamennyi kor sajátos jellegéből adódott. Az új világrend e tekintetben is eltér minden korábbitól: a biztonság új dimenziói jelentek meg, amely ma már komplex biztonságpolitikai döntéseket kíván valamennyi résztvevőtől, hiszen a klasszikus katonai védelem mellett elengedhetetlenné vált a diplomáciai, 16 Az Európai Sport Konferencia 1973-ban kezdte meg működését. Jelentősége abból adódott, hogy Kelet és Nyugat számára kínált találkozási pontot, illetve munkájában mind a három oldal, vagyis a kormányzatok, a sportszövetségek és az olimpiai bizottságok is részt vettek. Az ESK eleinte olyan munkacsoportokban dolgozott, mint a nők sportja, fiatalok, vagy önkormányzatok. 13
gazdasági és titkosszolgálati együttműködés. A biztonság meghatározásának másik lehetséges módja megkülönböztet egyéni, közösségi és állami szintet, ugyanakkor beszélhetünk globális, regionális illetve lokális biztonságpolitikai problémáról. Biztonsági kockázatot jelenthet a szervezők nem kellően körültekintő munkája, vagyis az emberi mulasztás illetve a huliganizmus is: ez történt az 1985-ös Heysel tragédia kapcsán is. A brüsszeli Heysel Stadion alkalmatlannak bizonyult egy nagy nemzetközi labdarúgó mérkőzés színhelyének, amit egy támfal ledőlése bizonyít. Az eset csaknem negyven ember halálát okozta. A tragédiához hozzájárult, hogy angol futballhuligánok összecsaptak az olasz szurkolókkal, és a stadion nem bírta az ilyenfajta terhelést. 17 Új biztonsági kockázatként, a 20. század során a sporteseményeken is megjelent a terrorizmus: az 1972-ben Münchenben, az újkori olimpiák történetében először terroristatámadás történt, amely során kilenc izraeli sportoló, öt palesztin terrorista valamint egy rendőr vesztette életét. Az új világrend sem mentes efféle veszélyektől: az atlantai nyári Játékok ideje alatt az Olimpiai Parkban terroristatámadás történt, amelynek során két ember meghalt, több száz pedig megsérült. Az Egyesült Államok biztonsági szempontból felkészületlennek bizonyult. A terroristafenyegetés minden korábban elképzelt veszélyét felülmúlta azonban 2001. szeptember 11, ugyanis ekkor vált világossá a világ számára, hogy a terrorizmus már nem kezelhető hagyományos eszközökkel, nemzetközi doktrínákkal. Ez a fajta fenyegetettség természetesen a sport világában is jelen van, így hatalmas pluszköltséget jelent egy-egy esemény biztonságossá tétele a sportolók, nézők és sportdiplomaták számára egyaránt. A kétezres évek nyári Játékai sikeresnek bizonyultak, hiszen Sydney, Athén és Peking is meg tudta teremteni a sportolók és nézők számára a megfelelően biztonságos környezetet, még ha az egyes országok belső konfliktusoktól nem is voltak mentesek: az ausztrál őslakosok jogaikért, valamint Kína Tibet-politikája ellen is szerveztek tüntetéseket. A téli Játékok tekintetében, az atlantai merényletet követően szintén hatalmas erőfeszítéseket tettek Nagano-ban, majd a World Trade Center elleni támadást követő évben Salt Lake City-ben, valamint Torino-ban és Vancouver-ben is. A téli Játékok azonban, a kevesebb 17 http://www.nemzetisport.hu/minden_mas_foci/meccs-es-fogadalom-a-39-halott-emlekere- 2030583?nocache 14
versenyszám és résztvevő miatt, a szervezők számára könnyebbséget jelentenek e tekintetben is. Demokratizálódás A demokrácia övezetének szélesedése (nyugati mintára) a kétpólusú világrend bomlása, az addigi föderációk megszűnése és régi-új államok születésének következménye mind Kelet- Közép-Európában, mind pedig a harmadik világban. Ez a folyamat azonban egyáltalán nem azonos mértékben és minőségben valósul meg az egyes államokban: Nyugat-Európa országaiban demokráciadeficithez vezet a legális és illegális migráció, az átalakuló keletközép-európai demokráciák önmagukat keresik, míg a harmadik világ számos országában diktatórikus rendszer van a mai napig. Az 1. táblázat összefoglalja a demokrácia intézményeit és azok céljait, amelyek jelenléte szükséges a demokratikus államszervezet működéséhez. Az olimpiai mozgalom egyik célkitűzése éppen az emberi jogok tiszteletben tartása, melynek része a demokrácia egyre szélesebb körben való terjesztése, számonkérése ennek kifejezésére jött létre az Olympic Truce vagyis Olimpiai Békemozgalom 1992- ben, mely az eltelt csaknem két évtized alatt sikeresnek mondható. 2001-ben Olümpiában indult egy aláírási kampány, melyet elsőként délkelet-európai külügyminiszterek írtak alá, épp azokból az államokból, melyek konfliktusokkal küzdöttek. 2002-ben Nelson Mandela és Bill Clinton aláírt egy nyilatkozatot, melyhez az óta több mint 350 állam- és kormányfő, vallási vezető és nemzetközi intézmény igazgatója csatlakozott. 2004-ben az olimpiai láng az ENSZ-hez is megérkezett. A szervezet felhívásával együtt bocsátotta a fáklyát világkörüli útjára: a Játékok idején legyen béke, amely megalapozza a tartós békét. 18 Napjainkban a NOB és ENSZ erőfeszítései ellenére egyre markánsabb a demokrácia deficit jelensége is, amelynek gazdasági és politikai okai egyaránt vannak. A The Economist 2006-ban, 2008-ban és 2010-ben végzett felmérései szerint ez a trend egyértelműen nyomon követhető a demokrácia index 19 vizsgálata által. A tanulmányok 18 Sport Administration Manual, Unit 4/H, International Olympic Committee, 2005 Lausanne, Switzerland 19 A tanulmány szerint a demokrácia indexet öt elem alkotja, ezek: a választás szabályozása, szabad politikai választás; az egyéni szabadságjogok mértéke és biztosítottsága; az állam hatékony és átlátható működése; a polgárok részvételének biztosítása a politikában; és a politikai kultúra szintje és elterjedtsége. 15
értékelései képet adnak a világ megosztottságáról demokrácia illetve totális diktatúra tekintetében, illetve az államszervezeti változásokról 2006 és 2010 között, melyet a 2. táblázat szemléltet. A világ különböző régióinak demokratikus fejlettségi mértékét, valamint demokráciaindexük változását 2006 és 2010 között pedig a 3. táblázat foglalja össze. Ezen táblázat alapján megállapítható, hogy a 2008-as gazdasági válság valamennyi régiót érintette, mivel az index mindenhol kismértékű csökkenést mutat. Az alacsonyabb fejlettségi szintű régiókban az index csökkenése nagyobb mértékű, mégis Európát érintette a legmélyebben. Ennek sportdiplomáciai vonatkozása épp az, hogy egy demokratikus államszervezet működési válsága hatással van valamennyi, a kormányzathoz kapcsolódó szervezetre, így az állami sportirányításra is. A stabilabb nyugati országokban ez kevésbé jelent problémát, annál aggasztóbb a kelet-európai helyzet. Minél bizonytalanabb maga a kormányzás, annál kevésbé lehet sikeres a sportdiplomácia a terjedő korrupció, diktatúra és feketegazdaság miatt. Ideológiák, vallás szerepe A 20. század nagy ideológiái és politikai konstrukciói, mint az államszocializmus, kommunizmus és fasizmus sorra megdőltek. Az új világrendben kevesebb ideológiai jelleg érzékelhető, elemzők szerint főként a neoliberalizmus és a demokrácia eszméje valamint a különböző megújulási kísérletek jelentik az ideológiai hátteret. Ezzel szemben a vallások erőteljesebb szerephez jutnak: a kelet-közép-európai rendszerváltozások idején fontos a keresztény egyház újjászerveződése és megerősödése. A feltörekvő ázsiai gazdaságok hátterében a mai napig élő vallási etikai hagyományok állnak, melyek fegyelmezett, szilárd társadalmi hátteret biztosítanak. A napjainkat leginkább meghatározó világvallás azonban kétségtelenül az iszlám: a fundamentalista törekvések és a szent háború lehetősége a 21. századi hétköznapok bizonytalansági elemei. A demokratizálódás terjedésével együtt jár a szélesebb körű vallásszabadság, az ideológiamentesség. Ezzel áll összhangban az Olimpiai Mozgalom értékrendje is, mi szerint egyenlő elbánás illet minden sportolót, függetlenül annak vallási, etnikai hovatartozásától, valamint a mozgalom célja a sportnak mindenfajta ideológiától mentessé tétele. A kilencvenes évektől egyre inkább ideológia- és politikamentes a sport, az 1996-os atlantai nyári Olimpiát pedig a fekete sportolóknak ajánlották. Nem szabad azonban 16
figyelmen kívül hagyni a negatív példákat sem: Afganisztánban a tálib hatalomátvételt követően vallási alapon erősen korlátozták a sportolók jogait, egyes muszlim országok sportolónői csak a teljes testet fedő versenyfelszerelésben szerepelhetnek, illetve a közelkeleti konfliktus hatással van az arab-izraeli sportolók részvételi jogaira és szándékára is egyes eseményeken. Aktuális példával élve, a 2011 márciusában bemutatott londoni olimpiai logót az Iráni Olimpiai Bizottság cionista jelképnek vélte, és hivatalosan közölte, amennyiben nem változtatják meg, úgy országuk bojkottálja a 2012-es Játékokat. A brit kormányfő nyilatkozata szerint senki sem hiányolná Iránt, Jacques Rogge pedig elutasította a vádakat és leszögezte, a logónak semmi köze a rasszizmushoz, vagy bármilyen politikai témához. 20 Nemzetközi intézmények reformja A világon működő nemzetközi intézmények nagyobb része a hidegháború kezdetén, az 1940-50-es években alakult meg a tömb-biztonságba ágyazott nemzetbiztonság 21 gondolata alapján, minek megfelelően a nyugati- és keleti blokk is létrehozta saját intézményeit. Az új világrendben a zömmel hatvanéves intézmények reformra szorultak: jellegük túlságosan átpolitizált volt, működésükben szuperhatalmi dominancia tükröződött, amely sokszor átláthatatlan, komoly eredmény nélküli volt. ezen kívül a nemzetközi környezet is megváltozott. A keleti blokk szervezeti, a KGST és a Varsói Szerződés felbomlottak, míg az ENSZ és a NATO kénytelen volt alapdoktrínáit újrafogalmazni. Az EU, a NATO, az OECD, valamint a Világbank és az IMF is a keleti bővítés mellett döntött. A GATT/WTO illetve az EBEÉ/EBESZ pedig a megállapodás szintjéről intézményesített keretek közé lépett, megerősítve ezzel saját pozíciójukat. 22 20 http://www.origo.hu/sport/20110311-cameron-szerint-nem-fogjak-hianyolni-irant-az-olimpiarol.html 21 Kiss J László: 22 Dr. Nyusztay László: Nemzetközi szervezetek az új világrendben: Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Külkereskedelmi Főiskolai Füzetek, 7. szám: http://elib.kkf.hu/okt_publ/szf_07_02.pdf 17
A nemzetközi intézmények fennmaradásának okai az új világrendben a következő okokra vezethetők vissza az institucionalista-reformista nézet 23 szerint: a biztonság új dimenziói jelentek meg a régi kockázatok mellett. Kialakult az ún. válság-protekcionizmus, a vészhelyzeti cselekvések mechanizmusa, hiszen a globális problémák nem oldódtak meg, sőt néhány új dimenzióval bővült. A korábbi észak-dél aszimmetria fennmaradt, a transznacionalizáció erősorrendjében változás figyelhető meg; a tudományos és technológiai haladásból a fejlődő országok kimaradnak, így a szakadék tovább mélyül. A NOB más szervezetekhez hasonlóan reformra kényszerült a bipoláris világrend felbomlását követően. A szervezet jellege annyiban eltért más intézményekétől, hogy felülről lefelé épült fel, vagyis az új tagok felvételéről a tagok döntenek. Az ENSZ-hez és szakosított intézményeihez hasonlóan a NOB-adminisztráció és vezetés is elavulttá, átláthatatlanná vált, a szervezet hírnevét rontó események kerültek nyilvánosságra. Ezek eredményeként 2004. szeptember 1-én elfogadták új alapszabályként az Olimpiai Kartát 24. Az új rendszernek köszönhetően a NOB tagjai nem szigorúan országok szerinti képviseleti alapon választhatóak. Szintén ebből adódóan nincs minden országnak NOB delegáltja, ugyanakkor az egy országból egy NOB tag elv változatlanul él. A NOB reformra azért is volt szükség, mert 1999-ben, négy évvel az éppen Budapesten tartott NOB kongresszus után megvesztegetési botrány tört ki a 2002-es téli olimpia helyszínválasztásával kapcsolatban. Hasonló eseményekre derült fény korábbi olimpiákkal kapcsolatban is, amelyek hatására az USA szenátusi vizsgálatot indított a visszaélések kivizsgálására, ezzel párhuzamosan egyre nagyobb igény merült fel a NOB pénzügyi átláthatóságának növelésére, az elszámolási kötelezettség bevezetésére és az évtizedek óta nem megfelelően működő szervezet általános reformjára. Az 1990-es években a NOB akkor százéves történetének legmélyebb válságát élte át, amelynek legsúlyosabb következménye a nemzetközi presztízsvesztés volt. Halaszthatatlanná vált a reform szervezeti és döntéshozatali szinten egyaránt. Végül 23 Az institucionalista reformista nézet a nemzetközi intézményeket ugyan fontosnak tartja, de elismeri, hogy azok reformokra szorulnak 24 E szerint a NOB döntéshozó tagjainak száma nem haladhatja meg a 115 főt. Közülük tizenötöt aktív olimpikonok közül választanak, tizenötöt az egyes nemzeti olimpiai bizottságok vezetői közül, míg további tizenöt főt a nemzetközi sportági szakszövetségek képviseletében hívnak meg. A fennmaradó 70 mandátumra egyéni alapon kaphatnak jogot. 18
1999 decemberében a NOB 110. Közgyűlése hozta meg azon sorsdöntő határozatokat, amelyek az Etikai Bizottság megerősítése mellett a tagjelölések módját és feltételeit, a tagság összetételét, valamint az olimpiai rendezésére jogosult város kijelölésének folyamatát és szabályait újították meg. 25 Míg globális szinten a NOB, addig európai vonatkozásban az Európai Unió tekinthető etalon szervezetnek, bár az EU alapszerződésekben eredetileg nem szerepeltek a sportra vonatkozó részek. Az új világrend egyik, nemzetközi intézményekkel szemben támasztott követelménye éppen a hatékonyság. Az Európai Unió hatékony működéséhez elengedhetetlen a szociális, kulturális téren történő együttműködés, melynek szerves részét képezi a sport is. A terület megnövekedett súlyát reprezentálja, hogy 2007-re az Európai Bizottság kiadta a sportról szóló Fehér Könyvet. A kiadvány szerint a sport egyre fejlődő szociális és gazdasági jelenség, amely jelentősen hozzájárul az Európai Unió stratégiai céljaként kitűzött szolidaritás és jólét eléréséhez. A Fehér Könyv állást foglal a következők mellett: - a sport társadalmi szerepvállalása: a közegészségügy javítása a fizikai aktivitás által, dopping elleni küzdelem, a sport szerepének erősítése az oktatásban, az önkéntesség és az aktív polgárság elősegítése a sport által lehetőség a társadalmi integrációra, befogadásra (kohéziós erő), a rasszizmus és erőszak megelőzésében, leküzdésében, értékek megosztása a világ más részeivel (külkapcsolati vetület), a fenntartható fejlődés támogatásában. - a sport gazdasági vetülete: elmozdulás a bizonyítékokon alapuló sportpolitika felé, a sport köztámogatásának biztosítása. - ajánlást tesz a sport szervezeti felépítésére a sajátosságok figyelembe vételével: szabad mozgás és nemzetiség, sportolók áthelyezése, szabadsága, a játékosok menedzsmentje, 25 International Olympic Committee: Final Report on the XXVII. Olympiad 1997-2000, 47-53. oldal 19
kiskorúak védelme, kizsákmányolásuk megakadályozása, korrupció, pénzmosás, egyéb pénzügyi bűncselekmények, klubokra vonatkozó engedélyezési rendszerek, a sport és a sporttal foglalkozó média kapcsolata. - ígéretet tesz a Könyvben foglaltak nyomon követésére strukturált párbeszéd és tagállamok közti együttműködés illetve szociális párbeszéd útján. 26 A Fehér Könyv 2007-es kiadásához nagyban hozzájárult a 2004-es év, amelyet az EU-ban A Sport Általi Nevelés Európai Éve 27 nek nyilvánítottak. Ez volt az első EU kezdeményezés, amely kizárólag a sport társadalmi szerepére fókuszált, összhangban az oktatás- és nevelésüggyel. 26 Európai Bizottság: Fehér könyv a sportról, Luxembourg, 2007 27 European Year of Education through Sport - Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2003. február 6-i 291/2003/EC határozata a 2004-es évet a "Sport általi nevelés európai évének" nyilvánította. Ennek érdekében az Európai Bizottság EYES - European Year of Education through Sport néven pályázatot hirdetett, amelyre a tagállamok mellett az akkor még tagjelölt országok is pályázhattak. 20
I. 1. A sport, mint felértékelődött diplomáciai lehetőség: a sportdiplomácia az új világrendben Az Európai Sport Charta megfogalmazása szerint a sportnak szerepe van a társadalmi kapcsolatok teremtésében. 28 Fontos tehát felismerni a sportnak, mint kapcsolatépítési módnak a jelentőségét, mely lehetőséget ad a korábbi tapasztalatok szintén ezt támasztják alá olyan nemzetközi konfliktusok rendezésére, ahol a politika már nem tud, vagy nem kíván lépéseket tenni. Szintén jelentős a sportdiplomácia közvetítő szerepének elismerése. Ugyanakkor korábbi meghatározások szerint a sport nem más, mint a készségek és a bátorság intézményesítése. Később ez kiegészült azzal, hogy a sport fizikai tevékenység, és kulcsfontosságú része az egyének közti versengés. Leftwich állítása szerint 29 a politika a szíve valamennyi kollektív szociális tevékenységnek, legyen az formális, informális, nyilvános vagy privát mely mindig is volt, és mindig is lesz. Mindezek ismeretében evidens a sport és politika összefonódása nemzetközi, nemzeti és helyi szinten. A 20. század történelmében több olyan esemény is volt, melynek megoldásában a sportdiplomáciának döntő szerepe volt, sajnos nem csak pozitív vonatkozásban. E tekintetben a sport a nemzetközi politikai célok elérésének eszköze, mi több, annak színhelye is lehet. Leftwich politika meghatározása szerint a sport, hasonlóan más emberi tevékenységekhez, nem más, mint az erőnek a társadalom felé történő kifejezése, a domináns ideológia és a társadalomra jellemző kulturális forma, a társadalmi szerveződés mintája 30. Tehát egy állam sportpolitikája, sportdiplomáciai tevékenysége híven tükrözi annak berendezkedését, az egyéb kérdésekhez való hozzáállását. A sportdiplomata, mint országa képviselője sokat tehet politikai téren is: hozzájárulhat a nemzetközi kapcsolatok ápolásához, fejlesztéséhez, az ország és az általa képviselt szervezet nemzetközi megítélésének javításához, sportolói lehetőségeinek bővítéséhez. Sportdiplomáciai kapcsolatok révén megnyílhatnak egyéb diplomáciai, politikai és gazdasági lehetőségek. 28 Európai Sport Charta és a Sport Etikai Kódexe, 1992. szeptember 24. (átdolgozva 2001. május 16.) 29 Barrie Houlihan: The government and politics of sport, 10. oldal 30 uo. 21
Noha maga a sportdiplomácia, mint szakdiplomáciai ág nem az új világrend hozománya, hiszen már az újkori olimpiai játékok bevezetésével megjelent a 19. század végén, valamint a kétpólusú világban is erőteljesen jelen volt, mégis megállapítható, hogy számos új elem jelent meg ezen a téren. Általánosságban megállapítható, hogy a sport, minden egyéb szakdiplomáciai ághoz hasonlóan, teljesen átpolitizált volt és híven tükrözte a bipoláris világrend legfőbb vonását, a két szuperhatalom és táboraik rivalizálását. A sport, elveit háttérbe szorítva, nem volt képes a politikán felülemelkedni. Ennek az egyre feszültebbé váló kapcsolatnak esett áldozatul a moszkvai (1980), majd a los angeles-i (1984) olimpia is. Előbbit az Egyesült Államok és az imperialista tábor, utóbbit pedig a keleti blokk bojkottálta. Románia kivételt képezett azonban, a Szovjetunió egyértelmű utasításával szembeszegülve engedélyezte sportolói részvételét Los Angeles-ben. Természetesen pozitív események is köthetők a politikusok által irányított sportélethez: 1972-ben egy alaposan előkészített sportesemény kapcsán vette fel a kapcsolatot az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság. Innen a neve is: ping pong diplomácia. Az új világrend szereplői, tanulva a korábbi esetekből, igyekeznek tiszteletben tartani a sport politikamentességét globális szinten, természetesen az egyes államok politikai berendezkedésének megfelelően találhatók sajátos vonások az állami sportirányítási rendszerekben. 22
I. 2. A sportdiplomácia aktorai az új világrendben: nemzetközi szinten elismert szereplők I. 2. 1. Nemzeti és nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetek Az elismerten legbefolyásosabb Nemzetközi Olimpiai Bizottság mellett számos globális, regionális, állami kormányzati és nem kormányzati intézmény határozza meg a sportdiplomácia tevékenységét. Ezek közül a teljesség igénye nélkül a jelentősebbek: SportAccord, ANOC, NOC, ASOIF, AIOWF, ARISF. A SportAccord a korábbi General Association of International Sports Federations (GAISF) 2009-ben megújult szervezete, melynek fő célja a nemzetközi sportszervezetek közti kommunikáció és együttműködés elősegítése, valamint érdekvédelme. Székhelye Lausanne. Tagja 89 olimpiai- és nem olimpiai sportág nemzetközi szövetsége valamint tizenöt, a nemzetközi sportszövetségek tevékenységét támogató egyéb szervezet. A NOB mellett több nemzetközi szervezet létezik az olimpiai mozgalomban résztvevő szövetségek összefogására. Ezek közül az egyik a Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetsége (ANOC, Association of the National Olympic Committees). A másik jelentős szervezet a NOC (National Olympic Committees), vagyis Nemzeti Olimpiai Bizottságok. A Nyári Olimpiai Sportágak Nemzetközi Szövetsége (ASOIF, Association of Summer Olympic International Federations) 28 tagszervezettel bír, Lausanne-i székhellyel. Természetesen létezik ennek téli párja is, az AIOWF (Association of International Olympic Winter Sports Federations), vagyis a Téli Olimpiai Sportágak Nemzetközi Szövetsége, melynek 7 tagszervezete van, székhelye pedig Züric. Az olimpiai tagszervezetek száma folyamatosan bővül, ám a tagjelölteket felvételéről, szigorú szabályok szerint a NOB tagok döntenek. Ezeket a szervezeteket az ARISF (Association of IOC Recognised International Sports Federations) fogja össze. Ezek azon sportágak, melyek a NOB által elismertek, és pályáznak az olimpiai tagságra. 32 tagszövetsége van, székhelye Lausanne. A sportszervezetek állami-kormányzati, nem kormányzati, valamint nemzetközi szintű áttekintését az 4. táblázat foglalja össze. 23
A nemzetközi sportdiplomácia jelentősebb szervezeteinek mindenkori székhelye Svájc, mely több évszázados semlegességével kifejezi a sport politikamentességét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság, mint legfőbb sportszervezet nemzetközi minősítését fejezi ki, hogy annak mindenkori elnökét (jelenleg Jaques Rogge) államfői, kormányfői, vagyis a legfelsőbb szinten ismerik el. A 2009-es évet Rogge az olimpiai mozgalom jelentős éveként értékelte, hiszen XIII. Olimpiai Kongresszus megnyitó beszédét Ban Ki-moon ENSZ főtitkár tartotta, majd a szervezet megfigyelői státuszt szavazott meg a NOB számára, ami a két szervezet együttműködését szorosabbra kapcsolja. Egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy a NOB részt vegyen az ENSZ minden olyan eseményén, ahol a sport napirenden szerepel. I. 2. 2. Államok: feltörekvő (sport)nagyhatalmak A fenti szervezetek mellett számos, sportdiplomáciai tekintetben új állam kapcsolódott a sport nemzetközi mozgalmához, melyek korábban nem kaphattak volna jogot világszintű sportesemény rendezésére politikai, gazdasági vagy akár emberi jogi szempontok alapján. Ez tekinthető a világ gazdasági és politikai hatalomátrendeződésének a sportra gyakorolt hatásaként: megjelentek az ún. újgazdagok, velük párhuzamosan pedig az újszegények, akik ebben a versenyben vesztesnek tekinthetők. 31 Mellettük természetesen továbbra is jelen vannak olyan hagyományosan sportszerető és rendező (főként nyugateurópai) államok, mint Németország, Nagy-Britannia vagy Svájc. A világ más területein is egyre egyértelműbbé váló hatalmi átrendeződés a 2004-es Athén-i Játékokon már a sportban is egyértelműen megmutatkozott: az éremtáblázaton Oroszországot megelőzve Kína a második helyen végzett az Egyesült Államok mögött. A 2008-as Pekingi Játékokon Kína nemcsak házigazdaként, hanem a pályákon is bizonyított: toronymagas győzelmet aratott az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia és Németország fölött. Az utóbbi években tehát a tendencia erőteljes változást mutat: az egypártrendszerű Kínai Népköztársaság sikeres nyári olimpiai játékokat, paralimpiai játékokat, illetve Ázsia Játékokat tudhat maga mögött. Egyúttal bizonyította a kritikus Nyugat számára: nem csak demokratikus állam rendezhet sikeres sporteseményt. A Dél-Afrikai Köztársaság az őslakosok jogainak erőteljes korlátozása, valamint a hírhedt apartheid mozgalom után 31 Általános és szakdiplomáciai ismeretek előadás, 2010. 11. 30. Előadó: Németh-Móra Anikó, Nemzetközi Súlyemelő Szövetség 24
rámutatott a fekete kontinensben rejlő lehetőségekre a 2010. évi futball világbajnokság megrendezése kapcsán. Szingapúr megrendezte az első ifjúsági olimpiát, amely a sportesemények mellett célul tűzte ki a fiatalok kulturális nevelését is. Az Öböl-térség és Észak-Afrika országai (Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein, Egyiptom, Szíria) számos eseménnyel reprezentálják képességeiket, míg Brazília (2014-es futball világbajnokság, 2016-os nyári olimpiai játékok) és Oroszország (2014-es téli olimpiai játékok) az elkövetkező években bizonyíthatja képességeit e téren is. A fenti országok, a fényűző játékok árnyékában mégsem tudtak minden téren bizonyítani a világnak: Kínában megmutatkoztak a diktatúra jelei, az olimpiát megelőzően és a játékok alatt számos emberi jogi szervezet és magánember tiltakozott Tibet elnyomása, a kínai diktatúra ellen. Dél-Afrikában, Rio de Janeiro-ban a stadionok mögött nyomornegyedek húzódnak, melyeket a sportlétesítmények infrastrukturális fejlesztése sem számolt fel. Oroszországban és az arab országokban pedig szintén megkérdőjelezhető a nyugati értelemben vett demokratikus politikai berendezkedés léte, illetve sok muzulmán országot még mindig a terrorizmussal köt össze a világ. Részben sikerülhet korábbi sztereotípiákat megcáfolni, mégis sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy-egy államról új kép alakuljon ki a nemzetközi közvéleményben. Kelet-közép-európai vonatkozásban a rendszerváltozást követő évek legfőbb változása az állami sportirányítás jelentős átalakulása. Ennek egyik eleme az olyan államföderációk széthullása, mint a Szovjetunió, Jugoszlávia vagy Csehszlovákia, amelynek természetes velejárója az addig fennálló sportszervezetek megszűnése majd újak alakulása, esetleg korábbiak újjáalakulása. A transzformációs válság pénzügyi nehézségei természetesen a sportkiadásokat is csökkentették illetve háttérbe szorították, és a régió társadalmában még nem jelent meg a leisure életforma, bár kétségtelenül egyre nagyobb hangsúlyt kap. Magyarországot említve példaként, a hazai sportirányítás 1989 óta minden kormányváltás alkalmával szerkezeti és szervezeti átalakításon ment keresztül, ez pedig csökkenti a hatékony, hosszútávra tervezhető munka sikerét. 2011 tavaszáig hét állami szervezethez tartozott a magyarországi sportirányítás, a közeljövőben pedig újabb átalakítás várható. 25
I. 3. A sportdiplomácia arénája az új világrendben I. 3. 1. Lausanne-tól a versenypályákig A korábbi fejezetekben felsorolt nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szintű szervezetek mellett, amelyek önmagukban is arénaként szolgálnak, egy-egy nemzetközi sportesemény maga is a diplomácia helyszínéül szolgál. A leghíresebb kétségtelenül az 1972-es eset, amely ping-pong diplomácia 32 néven vált ismertté. Az 1992-es barcelonai olimpia szintén tekinthető sportdiplomáciai arénának, amennyiben azt vesszük figyelembe, hogy a Játékok ideje alatt Juan Carlos spanyol király 36 államfőt és miniszterelnököt látott vendégül. Ugyanebből a megközelítésből Peking az eddigi legnagyobb arénát szolgáltatta a sportdiplomáciának: a versenyek ideje alatt az amerikai, az orosz államfő és az Európai Unió soros elnöki posztját betöltő francia elnök mellett 67 állam- és kormányfő volt jelen. A sportdiplomácia arénájának globálissá szélesedését szemlélteti az 5. számú táblázat a résztvevő államok és sportolók, valamint önkéntesek és nézettség tekintetében. Az új világrend egyik sajátos vonása a virtuális tér megjelenése, amely a digitális forradalom vívmánya. Annak hatásai a sportdiplomáciát, azon belül a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot sem kerüli el: napjainkban elengedhetetlen, hogy egy magára valamit is adó szervezet jelen legyen olyan nemzetközi közösségi oldalakon, mint a Twitter 33 vagy a Facebook 34. Előbbinek csaknem 24.000, utóbbinak pedig mintegy 2.200.000 követője van világszerte (2011. márciusi adatok). Ezek a virtuális terek a fiatalok mindennapjait nagymértékben meghatározzák, az információk pedig pillanatok alatt tízezrekhez jutnak el ingyen. A digitális média, azon belül az internet szerepét az a tény is alátámasztja, hogy a NOB 2009. évi kongresszusát megelőzően ún. virtuális konferenciát rendeztek, amelynek 32 Az USA és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatok felvételében fontos eseményként tartja számon a külpolitika az amerikai asztalitenisz csapat hivatalos látogatását Pekingben 1971-ben. A kínai asztaliteniszezők vendégszeretete demonstrálta a két nagyhatalom közeledési szándékait és a tízezrek előtt lejátszott mérkőzéseken a kínai nézők szabadon nyilváníthatták ki örömüket a két ország kapcsolatainak alakulása fölött. Az esemény előkészítője volt a Nixon amerikai elnök által a kínai politikában hozott gyökeres változtatásoknak, valamint az elnök 1972-es kínai útjának és találkozásának Mao Ce-Tung elnökkel. 33 http://twitter.com/olympics 34 http://www.facebook.com/olympicgames 26
keretében minden érdeklődő akár sportszakember, akár lelkes rajongó elküldhette hozzászólását, felvetését, amelyet később a kongresszus résztvevői tárgyaltak. I. 3. 2. SportAccord 35 Sportszervezeti szinten a SportAccord az új világrend valódi mintaszervezete, mivel a 2000-es évek során számos reform és újítás ment végbe a hatékonyság és megújulás jegyében, az új igényeknek megfelelően. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság után legjelentősebb szervezet a nem olimpiai sportágak szakszövetségeit fogja össze, képviseli érdekeiket. Magyar vonatkozásban fontos megemlíteni, hogy alelnöke Dr. Aján Tamás. Az 1920-as kezdetektől induló Nemzetközi Sportszövetségek Szervezete az 1960-as évek változásai után, a 2000-es éveket a megújulás korszakaként aposztrofálja: 2003-ban az ASOIF, az AIOWF és a GAISF útjára indította azt a diplomáciai csúcstalálkozót, amely mára méltán nevezhető a sportdiplomácia legfontosabb helyszínének. A SportAccord név 2009 óta határozza meg a szervezet megújult célkitűzéseit: újabb lépést tett annak érdekében, hogy sikeresen vegye a sportvilág új, globális kihívásait. Célja ugyanakkor nem a korábbi szervezetek helyébe lépni vagy csökkenteni azok hatáskörét, hanem a sportvilág integrációinak mélyítése. Jelenleg 89 teljes jogú, valamint 15 társult tagszervezete van, amelyek tagságuk által elfogadják a SportAccord három alapelvét, amelyek a good governance vagyis a felelős szervezeti irányítás, az univerzalitás és a társadalmi felelősség. A SportAccord legfőbb szolgáltatása tagszervezetei számára, hogy együttműködést illetve érdekképviseletet biztosít olyan nemzetközi intézményeknél, mint az ENSZ, az Európa Tanács vagy az Európai Unió. Hasonló együttműködésre ugyan rendszeres fórumot adnak a különböző kongresszusok, konferenciák vagy a speciális témákban rendezett értekezletek, illetve az egyes nemzetközi szervezetek közgyűlései, kongresszusai, értekezletei. Ezek azonban többször, több időt vesznek el és sokszor problémát okoz, hogy sok sportdiplomata több szervezetben is tagsággal bír. Az idő- és költséghatékonyságot figyelembe véve, a SportAccord évenkénti hatnapos sportvezetői csúcstalálkozó-sorozata ésszerű megoldást nyújt, ahol a sportdiplomácia döntéshozói összehangolhatják éves tevékenységüket. A szervezet 35 www.sportaccord.com 27